Szabad Földműves, 1957. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)
1957-10-27 / 43. szám
>57. október 27. s/zaUťtct Földműves 5 Egy kiállítás Hatalmas falragaszok hirdették Ógyallán az idei járási mezőgazdasági kiállítás megnyitását. A kultúrház előtti parkban a gépállomás gépújdonságai, és ritkán látott gépei sorakoztak. Közülük főként a permetező traktor, a hatalmas rétgyalu, a szénaforgatók vonzották a legtöbb nézőt... A kultúrház nagytermében az EFSZ-ek és az állami gazdaság tárták a nézők tömegei elé gazdaságukat. A naszvadi, a martosi, a madari szövetkezetesek óriásira nőtt takarmányrépával, silókukoricával, takarmánytökkel és egyéb takarmányféleségekke! büszkélkedtek. Az ímélyi és hetényi EFSZ-ek meg a bőséges cukorrépatermésükből hoztak mutatóba (az utóbbi szövetkezet a köztársaságban elsőnek teljesítette cukorrépa beadását). A bagotai EFSZ meg példátlanul szép fűszerpaprikájával aratott sikert. Hogyne, hiszen a kiállított töveken 30-40 darab vörösre érett paprika lógott. Sokan megcsóválták a fejüket a 40 — 50 kilós olajtökök láttán. A Bajcsi Állami Gazdaság szebbnél-szebb, különböző fajtájú almával és szőlővel rukkolt ki . . . Ez a kiállítás magán viselte az ógyallai járásban beállott változásokat. Nemcsak a nagyüzemi gazdálkodás fölényét bizonyította, hanem a mezőgazdasági termelés összetételét is elénk tárta. Az eddigi termelést margójára... legfőképp a gabonafélék Uralták. Ezt az irányzatot a magángazdálkodóknál még nagymértékben megtaláljuk. Például a múlt évi összes vetésterületek 72 százalékát gabonafélék képezték. A szövetkezeteket illetően ez a szám 50 százalék alá csökkent. Ezekután könnyű megérteni, miért alacsony az állattenyésztés színvonala mind a magánszektorban, mind a szövetkezeti gazdaságokoan. Kirívó esetként említjük, hogy a magángazdálkodók a tervezett állatállomány felét sem tudták biztosítani. így azután a trágyázás sem volt kielégítő. Marcellházán. Martoson, vagy Hetényen például vannak olyan földterületek, amelyek mintegy tíz éve nem láttak trágyát. A kiállítás szép volt... Azonban a látogatók legtöbbje mégis kissé csalódottan távozott. Aki alaposabban szétnézett, több hiányosságot is észrevehetett. Legszembetűnőbb az volt, hogy a járás 21 szövetkezete közül csak 11 mutatta be terményeit. Nem képviseltette magát semmiféjp terménnyel a marcellházi EFSZ, mely egyike a járás legjobban működő szövetkezeteinek. Mindennek oka a rossz szervezésben, az alapos előkészület hiányában keresendő. Egyes EFSZ-ek - mint például a hetényi is — az utolsó pillanatban kapkodták össze az anyagot. Több szövetkezet nem volt hajlandó a kiállítási anyagot az utolsó napokban biztosítani. Nagyobb hiba az, hogy a kiállítás csupán a jelent tükrözte .... de azt sem kielégítően. Hiányzott például a szövetkezeti mozgalomban beállott ezévi hatalmas fejlődés bemutatása nemcsak országos méretben, hanem a járáson belül is. Arról sem tudatott bennünket a kiállítás, hogy megalakult a járás huszonkettedik szövetkezete a Dunaradványhoz tartozó Balog-pusztán. Csak egy köralakú grafikon próbálta az űrt kitölteni, de a számok múltéviek voltak. Nem lehetünk egyáltalán megelégedve a Szeszélyesi Kutatóintézet kiállítási tárgyaival. Ez a kutatóintézet homoki és szőlészeti kísérleteket folytat. Ezen kísérletek eredményeit ismertethették volna. Ehelyett citrom-, füge-, gránátalma-, és eukaliptuszfákat, továbbá exotikus növényeket mutattak be. Munkájukról halvány képet ad burgonyakísérletük bemutatása. Mindezen hibák gyökere a kapkodó munkában, s nem utolsó sorban az előkészítő bizottság formális működésében rejlik. Gyűléseit ugyan rendszeresen megtartotta, de az előkészítő munkában már nem vett részt.-A széles kollektív helyett mindössze 3 ember dolgozott. Ez nagy tanulság lehet, és kell legyen a JNB mezőgazdasági osztálya részére a jövőre nézve! Kemény József, ögyalla Az 1957-es év elejétől a rimaszomiti járásban 775 kis- és középparaszt pett a szövetkezetekbe .és a közös azdaságot 6625 hektárnyi földterü■ttel növelték. így a szocialista szektor ez év okiber 1-én a mezőgazdasági földterü■tnek már 88,4 százalékát műveli ieg ebben a járásban. Kasár S., Rimaszombat Egy szövetkezet életéből Az ipolyviski szövetkezetben szépen haladnak az őszi munkák. Az év folyamán kifejtett nagy igyekezet eredményei most a termés betakarításakor mutatkoznak meg. De még nincs itt az ideje a pihenésnek, j Minden órát és percet jól ki kell használni, hogy az eddig végzett mun- f ka ne vesszen kárba. S ezt tudják Visken. ^ \ A viski szövetkezeteteknek az idő is kedvezett. S mivel jól dolgoztak, nem csoda, hogy minden hektárról 500 mázsa cukorrépatermést takarítanak be. Miskó József traktoros, Kovács Ignác szövetkezeti taggal együtt egy hét alatt 10 vagon cukorrépát szállított el a Zetor traktorral és egy önkiürítő pótkocsival. Szüretelnék a viski asszonyok, ozdag termés lesz szelőből is. Bartalné és Balláné szövetkezeti mgokat látjuk szüretelés közben. Élvezettel csipegetik az édes szőlőt, Balia Józsika és a vele egyidős Tóth Magduska és Márti is, akik ■zintén „segítenek" a szüretelésben. A cukorrépával egyidőben szállítják el a répakarajokat is a földekről. Ilyen értékes takarmányt csak nem hagynak kárba veszni. Képünkön az első mezei munkacsoport tagjai Molnár Károly és Sándor Simon fiával együtt silózzák a répakarajokat. Képek és szöveg: VYDARENÝ J. A dobrai asszonyok SZOCIALISTA SZEKTORBAN a termőföld 88,4 százaléka A Harkácsi Állami Gazdaságban — Hol. találhatom meg az állami gazdaságban György Károlyt, — szólítom meg a szembejövő nénit. — A határban. A hatalmas tábla burgonyaföldön vidámság fogad. Mintegy 24 tagból álló csoport szedegeti a szép „sárgabőrű“ burgonyát. György Károlyt nem nehéz megtalálni a fiatalok kozott. Kérdéseimre elmondotta, hogy már 9 éve irányítja a Harkácsi Állami Gazdaságot, nem kevesebb mint 230 hektár szántóterületen gazdálkodnak. Az ősziek vetését már 90 százalékra elvégezték — traktorok és lovasfogatok segítségével. — A vetéssel jól állunk — mondja Károly bácsi — de a kapásnövények betakarítása, sajnos, nehezen halad. — Kevesen vagyunk és sok a földünk. Ötven hektár kapásnövényünk volt, melyet a 15 tagból álló mezei csoport gondozott. A 15 hektár cukorrépánkat, már kiástuk és az eredmény 450 mázsa hektáronként. A burgonya kiásásához a tornaijai ma. gyár 11 éves iskolától kértünk segítséget, mert a mieink a kukoricát törik. így aztán sikerült behozni a lemaradást. — Milyen termésre számítanak burgonyából? — Azt hiszem, hogy hektáronként elérjük a 200 mázsát, kukoricából pedig 28 mázsa termésre számítunk. Elbúcsúzom Károly bácsitól, s jó munkát kívánva a brigádosoknak, elindulok a faluba vezető úton. Fülemben visszacsengenek György Károly szavai: - Kevesen vagyunk, de igyekszünk. Tóth Elemér, Chanava Kora reggel van, de a dobrai aszszonyok már a burgonyaföldön szorgoskodnak. S ez nemcsak ma van így. A hét minden egyes napján hasonló a szorgalom, az igyekezet. Különösen Kulics Erzsébet érdemel dicséretet a burgonyaszedók közül. A kukorica betakarítását is nagyrészben az asszonyok végzik. Ennél a munkánál Szalai Istvánné, Tóth Jánosné, Radvánszky Jánosné tűnik ki jó munkájával. Dargó Viktor, Dobra ★ ★ ★ A jó munka eredménye * Az izsapusztai mezőgazdasági iskola gazdaságában már befejezték a cukorrépa szedését és elszállítását. Nagy József csoportvezető örömmel újságolja, hogy átlagosan 350 mázsás hektárhozamot értek el. — Ez évben 30 vagonnal több cukorrépát szállítottunk a gyárba, mint a múlt évben — mondja a csoportvezető. Elmondotta azt is, hogy a cukorrépa időben való elszállítása a traktorosok és a gazdaság dolgozóinak mint ifj. Nagy József, Rostás József, Vörös Lajos, id. Vörös Lajos, Bartalos Sándor, Tamási József, Simon Pál és Tóth Péter lelkes munkájának kö-szönhető. Öllé Ferenc, Izsapuszta Helyzetkép a királyhelmeci járásból A búcsi határban A búcsi szövetkezet földjein nagy a sürgés-forgás. Minden egyes szövetkezeti tag azon iparkodik, hogy a még kintiévé terményt, mielőbb betakarítsák. Ezidáig 112 vagon cukorrépát szedtek ki és szállítottak el. Kukoricát 180 hektárról takarítottak be. A kapásnövények betakarítása mellett gyors ütemben folyik az ősziek vetése is. Elvetettek 187 hektár búzát, 50 hektár árpát és 40 hektár rozsot. Gál Sándor, Komárom Érdemes volna {eljegyezni Szenei járásban Rétén és Jókán alakult meg először az EFSZ. Rilck János rétéi szövetkezeti tag érdekes élményeket mond el a rétéi szövetkezet megalakulásáról. — Ahogy mondja, Rétén, Jókán, Csatajon az egységes földművesszövetkezetek megalakulása megindította a falu lakosságát a közös gazdálkodás felé. Csatajon asszonyok kezdeményeztek. Ők voltak a szövetkezet megalakítói. Érdekes, hogy milyen különbség van a csataji és a pusztafödémesi asszonyok között. Amíg Csatajon az asszonyok indították el a szövetkezeti mozgalmat, addig Pusztafödémesen az asszonyok még ma is kerékkötői a szövetkezeti gazdálkodásnak és nem engedik, hogy férjeik aláírják a belépési nyilatkozatot. 1949-ben alakult meg Gurbaron, Sárfőn, Nagyfödémesen és Hegysúron az EFSZ. Krónikásainknak érdemes volna feljegyezni a szövetkezeti élet fontosabb állomásait, s mozzanatait. Meg kellene örökíteni a községi krónikákban a szövetkezetek legtevékenyebb tagjainak nevét. L. Klapuch, Szene Nemrég értekezletre jöttek össze a királyhelmeci járás vezető funkcionáriusai, hogy megtárgyalják a legégetőbb kérdéseket. Megmutatkozott, hogy a járás pártszervezete, valamint a járási nemzeti bizottság, a gépállomás és a többi szervek funkcionáriusainak szívügye a termés mielőbbi betakarítása, a földek előkészítése a tavasziak alá, az ősziek elvetése, a silózás és a többi munka. A királyhelmeci járás szövetkezeti tagjainak, földműveseinek és a többi mezőgazdasági dolgozónak sikeres munkáját bizonyítja, hogy a cukorrépa beadási tervét október 10-ig 109 százalékra teljesítették. Ez a siker további kezdeményezésre buzdítja őket. Most azon igyekeznek, hogy minél előbb befejezzék az. őszi mezei munkákat különösen most, amikor kedvez az időjárás is. A késést részben az indokolja meg, hogy az aratási és cséplési munkákat, a szokottnál később tudták csak megkezdeni, ami által eltolódott az őszi munkák megkezdésének időpontja is. Éppen ezért a Királyhel-Űj szolgálatok A helyi gazdálkodás minisztériuma építkezési vállaltainak keretében kibővül az építkezés és a lakáskarbantartás terjedelme. Ezen a téren főleg a fizetett szolgálaton lehet lényegesen javítani. így például, ha sikerülne 160 000 tonnára emelni a mosódák kapacitását, amely elérhető 800 000 asszonyunkat szabadítanánk fel fáradalmas munkájuktól. Ezért meggyorsul a korszerű gépek és elsősorban meci Gépállomásnak meg kell gyorsítania a munkák ütemét. Szükséges lesz fokozni az egyes brigádközpontok között a gépek lehető legjobb kihasználásáért indított versenyt. Ebben nagy segítséget nyújthat a két műszak, valamint az éjjeli műszakok bevezetése: A járásban október 10-ig az őszi szántást 5546 hektáron végezték el, 1006 tonna takarmányt silóztak le, búzát 1252 hektáron, rozsot pedip 885 hektáron vetettek. Érdemes megemlíteni még azt is, hogy ezen az értekezleten az egész járást felosztották a párt, a JNB és a GTA vezető funkcionáriusai között, hogy azonnal' és a legjobb segítséget tudják nyújtani az elmaradozó részlegeknek, amelyekért felelősek. Ki-ki a neki kijelölt körzetben megszervezi a munkát, fokozni fogja az idei termés mielőbbi begyűjtése és a jövő évi jó térmés alapjainak biztosítása érdekében indított versenyt. Ez pedig ebben a kizárólag mezőgazdasági járásban a ma legfontosabb kérdése. Sádel J., Királyhelmec lakosságunknak Valamennyi nagyobb városban és ipari központban gyors mosódákat létesítenek, ahol rövid időn belül kimossák a fehérneműt. A postaügyi minisztérium az egyes telefonállomások jelenlegi helyzetét az egyes rezortokban ellenőrizve — még ez évben a lehető legnagyobb számú készüléket szabadítja fel a lakosság igényeinek kielégítésére, az önműködő mosógépek gyártása.
