Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-20 / 3. szám

Jzalŕad Földműves 1957. január 20. Olvasd és terjeszd a földművessajtót Gazdag nyerési lehetőség Motorkerékpárok, távolbalátó készü­lékek, utazás a Szovjetunióba, mosó­gépek, varrógépek, kerékpárok, órák, pénzbeli jutalmazás és sok más nye­remény! A versenyben mindenki részt vehet. Kétíéle díj nyerhető: pénz- és tárgyi jutalom. Minden járásban 10 terjesztő, aki 10 előfizetőt szerez 60 Kcs-t, 5 terjesztő, aki 15 előfizetőt szerez 100 Kcs-t, 5 terjesztő, aki húsznál több előfizetőt szerez 150 Kčs pénzjutalomban részesül A járás leg­jobb terjesztője 7 napi üdülési beuta­lást kap, és minden kerület legjobb terjesztője ingyen utazhat a Szovjet­unióba. A pénzjutalmat a terjesztők a helyi postahivatalok igazolása alap­ján megkapják, ha azt a következő címre beküldik: VYDAVATEĽSTVO POVERENÍCTVA POĽNOHOSPODÁRSTVA A LESNÉHO HOSPODÁRSTVA, BRATISLAVA, SUVOROVOVA 16. Tárgyi jutalomként minden kerület­ben kisorsolnak egy Jawa motorkerék­párt, egy távolba látókészüléket, vagy egy mosógépet 1600—2000 Kčs érték­ben, egy-egy varrógépet 1300 Kčs értékben, 3-3 méter gyapjúszövetet 1100 Kčs értékben, férfi vagy női kerékpárt 800 Kčs értékben, egy-egy karórát 700 Kcá értékben, egy-.egy fényképezőgépet darabonként 700 Kčs értékben. Rendkívül érdekes versenyről van szó, mert az is nyer, aki előfizetőt szerez, és az is, aki előfizet, mert mindketten, ha a fenti címre bekül­dik az igazolást az előfizetésről, vagy az előfizető-szerzéséről, sorsjegyet kapnak. A versenyfeltételeket azért ismételjük meg, hogy felfigyeljenek rá olvasóink és esetleg másokkal is tudassák. S z e r k. SZANISZLÓ SÁNDOR, EFSZ-elnök 100 előfizetőt szerzett — örömmel" tudatom önökkel, hogy én is bekapcsolódtam a Szabad Föld­műves és a Roľnícke noviny nagy téli versenyébe, — írja szerkesztőségünk­nek Szaniszló Sándor, a csécsi EFSZ elnöke. Elsősorban is köszönetét mondunk lapterjesztési munkájáért. Az alábbiak­ban pedig közöljük levelét: „Falunkban nagyon megkedvelték a Szabad Földmüves-t. A kimutatás szerint a faluban járó összes újságok példányszáma sem tesz ki annyit, mint a Szabad Földrrtüves-é. Ezt úgy értem el, hogy igyekeztem minden EFSZ-taggal megkedveltein! az újsá­got, Most például érdekli szövet­kezeti tagokat, hogy mi a teendő té­len. A szövetkezeti munkaiskolában megvitatjuk az egyes szakcikkeket és ezekből igen sokat tanulunk. Nagyon sajnálom, hogy nem levelezek a Sza­bad Földműves-sel, mert ezzel én is hozzájárulhatnék a lap színvonalának emeléséhez. Ha egy kicsit több Időm lesz, én is beállók a Szabad Földmű­ves levelezőtáborába. Most szólok egy pór szót szövetkezetünkről. A műit évihez mérten gazdagodtunk, erősöd­tünk. Amíg tavaly csak 1,50 koronát fizettünk munkaegységekre, az idén már ötöt osztottunk szét. A földmű­vessajtót felhasználva továbbra Is erő­sítjük szövetkezetünket, kívánjuk, hogy a Szabad Földműves szerkesztő­sége minél jobb lapot adjon a föld­művesek kezébe." Példát vehetnek tőle a járási újságuk szerkesztői Hoksza elvtárs a múlt évben is nagy lelkesedéssel vett részt lapterjesztési versenyünkben. A napokban jelentette, hogy már eddig 50 előfizetőt szerzett a Szabad Földműves-nek és 25 elő­fizetőt a Roľnícke novinynek. Köszön­jük fáradozását és sok sikert kívá­nunk további munkájához. Magángazdák is részt vesznek versenyünkben ,,A múlt év utolsó hónapjában meg­vettem a Szabad Földműves három pél­dányát és az újság nagyon megtetszett nekem, mert a politikán kívül foglal­kozik szőlészettel, méhészettel, vadá­szattal. Ez a mi lapunk, ez kell ne­künk,“ — írja Kovács Albert szálkái egyénileg gazdálkodó. Továbbiakban kéri, hogy január 1-től küldjük címére a lapot. Erre azt vá­laszoljuk, hogy a helyi postahivatalnál vagy a postakézbesítőnél rendelje meg. Üdvözöljük lapterjesztési versenyünk­ben és munkájához sok sikert kívánunk. „Én is megkezdem a lapterjesztést” — írja Patyolat Sándor oroszkai leve­lezőnk. Levelében beszámol, hogy szin­te szégyenli, hogy a községbe csak 5 Szabad Földműves jár. De mihelyt egészségi állapota javul — mert most beteg — mindjárt bekapcsolódik a versenybe. Patyolat elvtársat is üdvö­zöljük lapterjesztési versenyünkben és reméljük, hogy olyan sikereket ér el, mint ajiogy megvagyunk elégedve ne­künk küldött írásaival. Mezőgazdaságunk etedaiényei és új feladatai (Folytatás az 1. oldalról) ★ ★ ★ Három postakézbesífő címére! Szerkesztőségünk örömmel vei le azt a hírt, hogy Csábon több kis- és kö­zépparaszt megrendelné a Szabad Földmüves-t. lyenek: Balga László, Zatykó János, Jakab József, György László és Balga László (Kürtös). Űgy­­látszík azonban, hogy a postakézbesíto nem veszi figyelembe a lap iránti ér­deklődést, nem biztosít megrendelő­­lapokat az olvasni vágyók. számára. Kérjük tehát Balga Imre postakéz­besítőt, adjon választ arra, miért nem biztosít elegendő megrendelő lapot, miért nem tartja szívügyének a lap terjesztését — hiszen a földművesek szeretik és megbecsülik lapunkat. Szeretnénk, ha a Kékkői Postai Hír­lapszolgálat hivatalában is felfigyel­nének erre az esetre és egy ki? után­járással orvosolnák ezt a hibái. Németh Géza, csehi lakos szerkesz­tőségünkhöz fordult, hogy küldjük a lapot címére, Felhívjlk az ottani pos takézbesltd figyelmét, hogy intézze el Németh Géza kérelmét. * Gömöri Ferenc, kéri lakos szerkesz­tőségünkhöz fordult, hogy küldjünk számára csekket, inert a lapra elő akar fizetni. A kéri postakézbesítőnek is ugyanazt üzenjük ' — Intézze el mi­előbb Gömöri panaszos kérelmét. ★ ★ ★ A szakmelléklettel nem drágul lapunk Még á műit évben hirt adtunk arról, Termelés anyagát. Sót sokoldalúbb hogy 1357,’ január 1-től a SZABAD lesz, mert több rovatot nyitunk. Ez- FölDMÜVES szakmellékletet ad ki, zel arra törekszünk, hogy • olvasóink amely felöleli az eddigi Szövetkezeti igényeit minél jobban kielégítsük, s hogy minél többen olvassák a szak­mellékletet. Amint már írtunk is róla, a szakmelléklettel nem drágul lapunk. Ennek ellenére az ipolyviski posta­­kézbesítő beszedte a volt Szövetkezeti Termelés-ért az előfizetési díjakat. Amikor a postást figyelmeztettük er­re, azt válaszolta, a kerülettől ugyan kapott utasítást, hogy a Szövetkezeti Termelés 1957. január 1-tol megszű­nik, de ö erről megfeledkezett-. Meg­ígérte, hogy haladéktalaunl visszafi­zeti a beszedett előfizetési díjakat. Mindezekből láthatjuk, hogy némely postakézbesítő hogyan törődik a lapok terjesztésével, amikor még azt sem tudja, hogy melyik lap szűnt meg. Ezennel felhívjuk az összes posta­kézbesítő figyelmét, hogy a SZABAD FÖLDMŰVES a Szövetkezeti Termelés helyett szakmellékletet adott ki, amely tájékoztatja az EFSZ-ek, állami gaz­daságok. GTÄ-k dolgozóit az időszerű szakkérdésekről. Ezért rendeljék meg a SZABAD FÖLDMŰVES-1. cavetőmag és az ültetni való burgonya termesztési eredményei. E termények begyűjtésének tervét jelentősen túl­teljesítettük. Az állattenyésztési termelés szaka­szán is komoly sikereket értünk el. Ennek köszönhetően 1956-ban teljesí­tettük, sőt túl is teljesítettük a mar­hahús begyűjtési tervét és a sertés­hús-begyűjtést 107,4 százalékra telje­sítettük. 1955. évhez viszonyítva a múlt évben 207 082 mázsa hússal többet gyűjtöttünk be. A tejbegyűjtésben is jobb eredményeket értek el, mivel az 1955. évhez viszonyítva Szlovákiában 38,457.000 liter tejjel többet adtak be. A tojás-begyűjtést 21 855 000 darabbal túlteljesítették. Az állattenyésztési termékek be­gyűjtésében elért sikereket a gazda­sági állatok hasznosságának emelésé­vel biztosítottuk főleg az egységes földművesszövetkezetekben. 1956-ban lefektettük a további si­keres szarvasmarhanevelés alapját fő­leg azzal, hogy elértük a tervezett állományt és megjavult a borjak ne­velése és elválasztása. A marhaállo­mány növelésében a bratislavai kerület érte a legjobb eredményeket 106,4 százalékos tervteljesítéssel, Prešovon 102,8 százalékra, Zilinán 101 százalékra teljesítették a tervet. A hasznosság is megjavult: Az EFSZ-ek 1956-ban érték el első ízben a tervezett tejhozamot. Már novftmber végéig 95,2 százalékra, az év végéig kb. 102 százalékra teljesítették a ter­vet, Az egységes földművesszövétke­­zetekben 258 literrel jobb eredményt érnek el egy fejősnél, mint az egyéni­leg gazdálkodó földművesek. — Hogyan értékeli az 195ß. évet az EFSZ-ek megszilárdítása és fejlesztése szempontjálígl? — A CSKF Központi Bizottságának 1955, júniusi ülése óta, mely hang­súlyozta a mezőgazdasági termelés alapvető emelésének szükségét, az EFSZ-ek megszilárdításával és új EFSZ-ek alakításával jelentős sikere­ket értünk el az EFSZ-ek továbbfej­lesztésében, Ezt bizonyítják a,fennálló EFSZ-ek gazdálkodásának eredményei és až egyes kerületűén megalakult számos szövetkezet* továbbá a már fennálló EFSZ-ekbe belépő kis- és középparasztok száma is. 1956. évben emelkedett a legjelen­tősebb mezőgazdasági termények hek­tárhozama. A gabonanéműek és az állattenyésztési termékek beadásának tervét az egységes földművesszövel­­kezetek már 1956. október 1-ig telje­sítették. Emelkedett a gazdasági álla­tok állománya és hasznossága is. A szövetkezeteknek egy hektár föld ter­ményeiből elért jövedelme a három­­negyedévi gazdálkodás eredményei alapján 1954-hez viszonyítva 19 szá­zalékkal, 1955-höz viszonyítva 11 szá­zalékkal emelkedett. Az EFSZ-tagok 1956. évre munkaegységek utáni ré­szesedés címén kb. 200 millió koronát kaptak. Az EFSZ-ekben elért jó eredmények az egyénileg gazdálkodó földművesek­re is jó • benyomást tettek. A földmű­vesek csupán az 1956. év folyamán 166 új EFSZ-t alakítottak. A szövet­kezetekbe 27 568 hektár földterületet adtak be. A fennálló EFSZ-ek föld­alapjukat 22 079 hektár földdel növel­ték. Szlovákiában az év végéig már minden második községben megalakí­tották az egységes földművesszövet­­kezetet. — Hogyan készülnek a szlová­kiai szövetkezeti tagok és földmű­vesek az EFSZ-ek III. országos kongresszusára? — Az EFSZ-ek a legközelebbi' na­pokban készítik el évi gazdálkodásuk eredményeinek mérlegét, kiértékelik a gazdálkodás sikereit és hiányosságait, hogy az új gazdasági évben elkerül­hessék a lassúbb előrehaladást okozó hibákat. Csak až összes szövetkezeti tagok részvételével végzett alapos munka­felülvizsgálással, az összes fogyatékos­ságok felfedésével, a kiváló szövetke­zetek és szövetkezeti tagok jó munka­formáinak elsajátításával és az 1957. évi termelési tervben való érvényesí­tésével , léphetnek .szövetkezeteink a második ötéves terv fokozott feladatai sikeres teljesítésének útjára. Különleges figyelmet szentelnek a kongresszusi anyagok megtárgyalásá­nak főleg a mintaalapszabályzat vál­toztatási és kiegészítési javaslatainak, az EFSZ-ben való jutalmazásról, ter­vezésről és nyilvántartásról szóló anyagoknak. — Hogyan folytatják á szlová­kiai mezőgazdaság szocialista át­szervezését 1957-ben? A Mezőgazdasági és Erdogazdálko­­dásügyi Megbízotti Hivatal 1957. évi beruházási építkezési tervét főleg az egységes földművesszövetkezetek fej­lesztésére, a növénytermesztési és ál­lattenyésztési termelés feladatainak biztosítására irányítjuk. Az 1957. évi beruházási építkezési tervet 1956-hoz viszonyítva 20,3 %­­kai emeljük. A szükséges gazdasági épületek felépítésén kívül főleg az is­tállótérségek építésére helyezzük a fő súlyt. Az EFSZ-ek továbbfejlesztésével le­hetővé válik a tervezett állomány 78,9 százalékának közös nevelése megfelelő istállótérségekben. Az EFSZ-ek építkezéseit a szövet-’ kezeti tagok túlnyomórészt a maguk erejéből fogják megvalósítani. Az 1955—56. évhez viszonyítva a saját erővel végzett munkák terjedelme 24,8 százalékkal emelkedik. Az állami beruházási építkezési terv keretében a beruházási összegek 53,2 százaléka esik a növénytermesztéshez szükséges gépekre, ezzel biztosítjuk a juttatások, főleg a traktorok, gabo­nakombájnok és más gépek számának lényeges emelését. A múlt évhez viszonyítva alapvetően, 32 százalékkal emelkedik a talajja­vításra fordított beruházások összege. Ismerjük meg szép hazánkat: Az éfmiUai й-&$тта Az gáti irányban, Nagy súlyok ezek, de minden mozgásukat egy kar jegyzi fel papírra. Igen érzékeny műszerek. Szlamka elvtárs csak rájújt az egyik hatalmas súlyra, és máris nagyot ug­rott a vonal a fekete papír grafikon­jában. így tehát nem lehet csodálkozni hogy ezek az érzékeny műszerek olyan pontosan reagáltak még a japán föld­rengésre is. Szlamka elvtárs elmon­dotta, hogy a műszerek Szlovákiában februárban több földrengést jegyeztek fel, ezek azonban olyan kisméretűek voltak, hogy az emberek nem érez­ték. A görög földrengés azonban 18 cm-es kilengést mutatott fel, a ma­gyar földrengés pedig 12 cm-est. A görög földrengés intenzitása erősebb volt s bár Görögország messzebb fek­szik az ógyallai szeizmográf pontosan mérte le az intenzitást. Megtudtuk azt is, hogy Szlovákiában egy hónap óta nem volt semmilyen földrengés. /gyakran keresik fel látogatók '-r intézetünket, főként az isko­lák, — mondotta Szlamka elvtárs — gyakran keresik még ma is a csillag­vizsgálót nálunk, mert hát a Mars opozíciója folytán a csillagászat iránti érdeklődés erősen emelkedett. Néhány iskola diákja kicsit el is szonlyolodott, amikor' megmagyaráztuk, hogy nálunk már évek óta nincs csillagvizsgáló. Mikor azonban megnézték a meteoro­lógiai állomás, valamint a geofizikai laboratórium berendezését, azzal tá­voztak, hogy intézetünket érdemes volt felkeresni még akkor is, ha a csilla­gokat nem látták. Valóban mi is azzal a tudattal távoztunk, hogy az ógyallai obszervatórium nemcsak igen érdekes, de igen értékes tudományos munkát végez. MÄR TONVÖLGYI LÁSZLÓ Уigyalla a fasorok városa. Fasor vezet a sárga állomástól a vá­rosba és fasor szegélyezi a főutca gyalogjáróját is. Ennek a fasornak bal­oldalán áll egy különös, tornyos épü­let. Ügy hívják a régi ógyallaiak, hogy csillagvizsgáló, sőt a mellette levő utcát ma is Csillagvizsgáló .utcának ne­vezik. Ha a vándor belép az épületbe, melyet épp most tataroznak és feste­nek, mindjárt az első falon egy szlovák nyelvű feliratot talál, dr. Konkoly Mik­lós, az obszervatórium megalapítóid. 1842—1916, fölötte az alapító Ő volt az, aki megalapította az ógyal­lai csillagvizsgálót, a volt Magyaror­szág egyetlen állami csillagvizsgálóját. A lapályon épült, bár a csillagvizsgá­lók általában magaslaton épültek, a magyarázata ennek egyszerűen az, hogy Konkoly, teljes nevén Konkoly Thege Miklós, ógyallai lakos volt, aki az út másik oldalán álló Házában lakott és parkjában saját tudományos kedv­telésére alapította a csillagvizsgálót, melyet azután az állam veit át. Konkoly Thege Miklós Berlinben promovált, majd hajóskapitányi és gépészeti vizs­gát tett, hajlama azonban a tudomány felé sodorta. A parki csillagvizsgálót és obszervatóriumot 1817-ben létesí­tette, főként, az üstökösök és hulló csillagok spektrumát figyelte. Az ógyallai obszervatórium emeleti falán ma is ott lóg a német feliratú fénykép az első asztronómiai lársaság 1878-as Üléséről, közöttük Konkoly Thege Mik­lós. De nemcsak a csillagászat érdekel­te. 1896-ban átvette az országos me­teorológiai és földmágnességi intézet igazgatóságát és ó volt az, aki beve­zette az időprognózis távirati terjesz­tését, természetes tehát, hogy az ógyallai kastély a csillagvizsgálás mel­lett meteorológiai és szeizmikai mun­kásságot is végzett. Az 1918-as állam­fordulat után az intézet a Csehszlovák Köztársaság keretében folytatta mind­­liurom tudományos ágazat kultiválá­sát 1938-ig, amikoris a csillagvizsgáló berendezését elszállították a lomnici csúcs alatti Skalnaté Pleso csillagvizs­gálóba. Azóta Ögyallán a kastély elne­vezésében maradt meg csak a csillag­­vízsgálás, a kastélyban működő tudo­mányos dolgozók a meteorológia és a szeizmika terén fejtenek ki értékes munkát. Г álogatásunk során először is a -G meteorológiai intézet ajtaján nyit oltunk be, ahol az intézet vezető­jének Suska Bélának felesége szolgált felvilágosítással, hiszen ő maga is a meteorológiai intézet dolgozója. Meg­néztük a berendezést, a szerkezeteket, felmentünk a toronyba is. A mérösze­­rek részben a kastélyban, részben a toronyban, legnagyobbrészt azonban kint a kertben találhatók. ,A toronyból körültekinthetjük az egész égboltot és szabad szemmel is jól láthatjuk a húzódó vihar irányát. Lent a kertben figyelőbódék vannak, az egyikben onbrográf, mely kék tintá­val egy hengerre szerelt papírosra írja a csapadékmennyiséget és intenzitást. Vannak itt földbedvgott hőmérők, melyek állandóan megmutatják a föld melegét a heliográf, egy üveggömb, melyen át a nap vonalat éget egy pa­pírra, ez méri le a nap sugárzásának az erejét, az aktilográf pedig az egész égbolt sugárzását méri. Megfigyeltünk egy vasrácsot a levegőben: Suskáné nevetve magyarázza meg szerepét. A vasrács alatt tükör van, és így a vas­néyyzetekben a tükörképen könnyen lemérhetjük a felhők húzását. Külön szerkezetek mérik a kipárolgást és a talajnedvességet. Az adatokat az inté­zet szabályos időközökben jegyzi fel és eljuttatja az illetékes helyekre.. Fontos adatok ezek, a tudományos jelentőségén kívül a mezőgazdaság és erdészet szempontjából is. Jz ógyallai obszervatórium .másik részét a geofizikai laboratórium képezi, amelyet Ochaba István tanár vezet. Minket Szlamka Jenő tudomá­nyos asszisztens tájékoztatott. Meg­tudtuk, hogy a laboratórium a Szlovák Tudományos Akadémia tulajdona és csak földmágnességgel, valamint szeiz­­mikával (földrengés megfigyeléssel) foglalkozik. A földmágnességet egész Szlovákiában itt figyelik meg, főleg a deklimációt, azaz a földrajzi délkör és magnetikus légkör elhajlását. Tudjuk azt jól, hogy a mágnes milyen hatás­sal van az iránytűre és így az elhajlás megállapítása igen fontos, mert külön­ben nem lehetne eligazodni nemcsak a tengeren, de Szlovákiában sem, ahol a bányák mélyében vagy az erdören­­getegben gyakran az iránytű jelenti az egyedüli eligazodást. If/en érdekes és értékes munkát végez az intézet laboratóriuma a szeizmika és a földren­gés-tudomány terén. Szlamka Jenő elvezetett minket egy kis épületbe, itt vannak elhelyezve a szeizmográfok az egyik észak, déli, a másik kelet, nyu-8

Next

/
Oldalképek
Tartalom