Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-20 / 3. szám

1957. január 20. sí? álfád Földműves 3 Erősödik a szövetkezet, gazdagodnak a tagok Lassan hull a hó. Ünnepi külsőt kölcsönöz a falunak. Amúgyis ünnepi a hangulat. Nagy esetre készül Boly község lakossága. Ma tartják az év­záró gyűlést. A délelőtti órákra ter­vezték a kezdetet. Féltízre már ün­neplőbe öltözött emberekkel telt a kultúrház nagyterme. Az elnök meg­kezdi a beszámolót. A szövetkezeti ta­gok egész évi munkája bontakozik ki belőle. Eredmények és hiányosságok, de legfőképpen a szövetkezet gazda­sági fejlődése, megerősödése. Az Illés testvérek Az 1955-ös évhez viszonyítva 500 000 koronával magasabb az alapeszközök értéke, a készleteké 130 000, a pénz­eszközök értéke 200 000 koronával. Az oszthatatlan alapra 1952-től 236 000 koronát juttattak. A szövetkezet a kedvezőtlen időjá­rás ellenére is szép eredményeket ért el a növénytermelés terén. Elsősorban a zöldségtermelésben. A búzát kivéve elérték a tervezett hektárhozamot, sőt zabból 1, kukoricából 5 mázsával- ter­meltek többet a tervezettnél. Az 1955- ös évhez viszonyítva a növényi ter­melésből 87 000 koronával nagyobb jövedelmet értek el. Az elért eredményekhez nagyban hozzájárult az, hogy nagyobb súlyt helyeztek az istállótrágya kezelésére, gondoskodtak a nagyértékú trágyalé gyűjtéséről és felhasználásáról is. Nagy gondot fordítottak a növény­­védelemre, amelyben nagy segítséget nyújtott a GTÄ.­Az 1955-ös évhez Viszonyítva, ha még nem is kielégítő, de jelentős gya­rapodás mutatkozik a szövetkezet ál­latállományában is. Tehenenként 145 liter tejjel többet fejtek, mint 1955- ben. A gyapjú termelés is javult, mi­vel 1955-ben 3,5 kg-os, 1956-ban pe­dig 4,14 kg-os átlagot értek el, így a tervezett jövedelmet 13 000 koro­­, nával túllépték. Terven felül 29 000 liter tejet, 86 mázsa marhahúst és 126 mázsa sertéshúst adtak be. Az előbbi évhez viszonyítva 200 000 ko­ronával nagyobb jövedelmet biztosí­tottak. A kedvezőtlen időjárások miatt azonban hiány volt a takarmányalap­ban. Ezt a felvásárlások mellett főképp a meglevő takarmányok helyes raktá­rozásával és jó beosztásával pótolják A takarmányok elraktározásában ki­váló munkát végzett Panykó Ferenc Az építkezésben is jelentős haladást értek el. A múlt évben felépítettek egy dohányszárítót, egy 300 köbméteres silógödröt, és folyamatban van egy növendékállatistálió építése. Ezen a téren az ácsok érdemelnek dicséretet, mivel, ha kellett, még a -kőművesek munkáját is elvégezték,, csakhogy mi­nél jobban haladhassanak. Hogy a bolyi szövetkezet a múlt évben jól gazdálkodott, azt bizonyítja az is, hogy a betervezett munkaegy­ségeket nem lépték túl, s az összes alapokat feltöltve a betervezett 20 ko­ronás munkaegység-érték helyett 22 koronát értek el. Jelentős eredmény ez. A vitában azonban a hozzászólók még sem elégedtek meg a jelenlegi eredményekkel, hanem bírálták azo­kat a hiányosságokat, amelyek még gátolják a gyorsabb fejlődést. Bírál­ták az ellenőrző bizottság hiányos munkáját, rámutattak a tehénállo­mány feltöltésének és a tejelékenység növelésének szükségességére. Többen rámutattak arra is, hótjy a jövőben nagyobb gondot kell fordítani a szak­­képzettség fokozására, a földműves­­sajtó és a szakkönyvek olvasására. A szövetkezet vezetőségének meg­választása s a zárómérleg jóváhagyása után Iván elvtárs a királyhelmeci JNB alelnök záróbeszédében megemléke­zett a kormány leveléről, az új jutal­mazási rendszerről, valamint az alap­­szabályzat módosításáról. Az eddigi eredményekből és tapasztalatokból ki­indulva javaslatokat tett a szövetke­zeti dolgozóknak arra, mit kell 'ten­niük a jövőben annak érdekében, hogy szövetkezetük továbbhaladjon a fej­lődés útján és még szebb eredménye­ket érhessen 'el. Iván elvtárs beszédével befejező­dött az ünnepélyes évzáró gyűlés első része. Ekkor arra lettem figyelmes,' hogy Szirovec elvtárs a szövetkezet pénztárosa szemére illeszti szemüve­gét, nagy bőröndöt helyez az asztalra, melyben szép sorban ott feküsznek a borítékok, bennük pedig a becsülete­sen dolgozó bolyi szövetkezeti tagok részesedése. előtt. Hétezerkétszáz koronás boríté­kot vesz át. Hogy mit kezdenek a pénzzel, azt már csak otthon magya­rázta el. — Nézze, itt áll a sarokban ez a desz­kából összetákolt dikó. Sok-sok éven keresztül ezen pihentem meg. Hát ez most már kikerül innen, helyére két­személyes rekamét veszünk. Bukus János sertésgondozó, aki a múlt évben 34 anyakocától 426 egész­séges malacot választott el, a mai Bukus Király napon 15 564 koronát vesz át a pénz­tárnoktól. A pénzből lakását rendezi, bútort vásárol, és motorkerékpárra is télik. A nagy kultúrházban bármerre néz az ember, mindenütt megelégedett, örömtől sugárzó arcokkal találkozik. S az estétől reggelig tartó mulatsá­gon a sikeres év után jól mulatott a bolyi szövetkezet tagsága. KULIK G. ★ ★ ★ HEKTÁRONKÉNT: Kukó bácsi jó munkájának megérde­melt jutalma volt a tátrai pihenés Az 59 éves Vencel István bácsi, aki 1952. óta a szövetkezet állatgondozója, kezébe veszi a borítékot, gondosan át­számolja a pénzt, aztán mosolyogva kijelenti: — Megvan, — mármint a 11600 korona. — Hát érdemes volt dolgozni, — folytatja elégedetten. — így leg­alább lesz Matildka lányomnak bú­torra, és vaskerítésre is marad. Illés Pista és Béni testvérek. Egyik traktorral, a másik teherautóval dol­gozik. Egy. borítékban kapták a része­sedésüket, amely 17 563 koronát tett ki. Boldogan indultak hazafelé, hogy közöljék édesanyjukkal: „Van mivel megkezdeni az építkezést.” Kukó János bácsi már 73 éves, de amíg meg nem operálták, tevékeny tagja volt, a szövetkezetnek. Botjára támaszkodva ő is ott áll az asztal 500 MÁZSA CUKORRÉPÁT TERMELNEK Jónéhány évvel ezelőtt még úgy vélekedtek a kalondai földművesek, hogy náluk nem kifizetődő a cukor­répa termelése. Amióta azonban össze­szántották a keskeny parcellákat és gépek dübörögnek a kalondai határ­ban — más szemmel néznek a cukor­répa termelésére. A műit évben csak négy hektár cukorrépája volt az EFSZ-nek. A jó munka eredményeként 450 mázsás hektárhozamot értek el. Ez azt je­lenti, hogy hektáronként 11500 koro­na jövedelemhez jutott a szövetkezet. Ez a szép eredmény gondolkodásba ej­tette a szövetkezet vezetőségét és elhatározták, hogy 8 hektárra bővítik a cukorrépa vetésterüetét. A tag­ság is helyeselte a vezetőség kezde­ményezését és azt mondták: — Hektáronként 500 mázsa cukor­répát termelünk! SOLYÖM LÁSZLÓ, Losonc Több kukoricát termelnek Az előző esztendőkkel szemben 1955-ben a kukorica lengyelországi vetésterületei megnégyszereződtek. Tavaly már 200 000 ha-t vetettek be kukoricával, s ebből a területből mint­egy 57 o/o az állami gazdaságokra esett. Az ötéves terv végén, vagyis 1960-ban a lengyel mezőgazdászok ennek a fon­tos terménynek a vetésterületét 1 000 000 hektárra bővítik. 9? Előkészület A szövetkezeti irodában türelmet­lenül jár-kel az elnök. Majd leül. Üjjai idegesen dobolnak az asz­talon. De azt sem bírja sokáig. Kilesel­kedik a jégvirágos ablakon. — Még mindig nem jönnek, — csú­szik ki ajkán önkéntelenül a szó. Rövid idő múlva autó áll meg a kapu előtt. — No, végre — könnyebbül meg az elnök. A JNB-ről küldött instruktor érke­zett meg. Az üdvözlés után az első kérdése: — Rendben van minden, elnök elv­­társ? Jól jelkészültetek? — Természetesen! — válaszolt az elnök. S hogy bizonyítsa is, mindjárt felsorolja, hogy két „malackát“ levág­tak, sül a laci-pecsenye, palackolják a bort és így tovább. Közben mintha csak most jutna eszébe, odaszól az ott álldogáló Józsi-bácsinak, a telepőrnek: — Tényleg — menjen már, nézze meg, hogy állnak ott lent. Oszt üresen vissza ne térjen. Az instruktor türelmetlenebb lett. A beszámoló után érdeklődik. Az elnök arca komolyabbá válik. — Hát megmondom őszintén, még csak nagyvonalakban foglalkoztunk ve­le — kezdi töredelmesen. — De neki­ülünk, megcsináljuk — lelkesedik bele a beszédbe — hiszen segítesz te is. Megírjuk, hogy szorgalmasan dolgo­zott a tagság, voltak apró hibák, de kiküszöböltük. Tudod úgy, hogy el ne rontsuk a tagság hangulatát. A kiküldött a megrökönyödéstől egy ideig nem is tud szólni. Majd határo­zottan kijelenti: — Azonnal össze kell hívni a veze­tőséget és az ellenőrző bizottság tag­jait, hogy összeállítsuk a beszámolót. — Hát hogy képzeled el — hangos­kodik az elnök — ki tud most ennyi embert összeszedni? Hisz mindenki el van foglalva az előkészületekkel. Egy a hús-sütésnél, ketten tányérokat szednek össze a faluban, hárman a bort palackolják, a termet is díszítik, meg a pénzt is most rakják a boríté­kokba. Az instruktor szinte verítékezik. Mi lesz este? Legalább a könyvelő jönne. De az sem jöhet, mert ó is foglalt. TjTkeseredetten ül az írógéphez. Mit tehet? Beszámolónak lenni kell, hát megírja ó. De ujiai valahogy nem engedelmeskednek, mintha a lel­kiismerét megmerevítette volna őket. Már besötétedik, mire az elnökkel valahogy összetákolják a beszámolót. Volt abban mindenről szó, csak a té­nyek, a konkrét eredmények és hiá­nyosságok, meg az emberek hiányoztak. Az előkészületet, a beszámolót hűen tükrözte a gyűlés lefolyása. Hozzászó­lás nem akadt, mert nem is volt mi­hez, hisz a beszámoló nem vetett fel problémát. Mert sietni is kellett, ne­hogy elhüljön a vacsora. Az aztán már jóval hangosabb volt, mint a gyűlés. Amikor a bor hatására már tetőfokára hágott a hangulat, akkor mindenkinek eszébe jutott, hogy még sincs minden rendben, mert utóvégre is mindig meg kell mondani az igazat. S azt igyeke­zett is mindenki a lehető leghango­sabban kitálalni szomszédiinak. Per­sze, mindenki csak a „saját igazát". Talán nincs is mit csodálkozni azon, hogy az igazságkeresés közben még az öklök meg a borosüvegek is szerepel­tek. ' KULIK GELLÉRT ★ ★ ★ A számok tükrében A szentesi „Előre” EFSZ 1951-ben alakult, és bizony az első években nem valami eredményesen gazdálkodott. A tagság akarata, szövetkezethez való ragaszkodása azonban legyőzte a ne­hézségeket és most azt mondhatjuk: a járás egyik legjobb szövetkezete. Nézzük meg tehát a szövetkezet eddigi eredményeit és jövő terveit: A gabonafélék 1960 hektárhozama 1951 1956 Búza 11,7 q 14,8 q Rozs 9,4 q 14,7 q Árpa 8,9 q 14,8 q Kukorica 12,4 q 30, q A cukorrépa hektárhozama 123, a 288, q Átlagos tejhozam: 480 1 1160 1 Munkaegység értéke: 11,46 Kés 20, q 19, q 23, q 50, q 350, q 2100 1 22 Kés 32,50 Kés A fentiekből világosan látjuk, hogy a nagyüzemi gazdálkodásé a jövő. Ehhez még annyit, hogy az említett szövet­kezet tagsága ugyanolyan szorgalom­mal végezze továbbra is munkáját mint eddig, úgy egész biztos, hogy eljutnak kitűzött célúkhoz. P a r a j o s László, Szentes. ... hogy az Antarktisz (hatodik vi­lágrész) nyarának dereka december és január hónapja. Január végén az expedíciós hajóknak már visszafelé kell indulniok, nehogy a tenger jegé­nek szorításába kerüljenek; ... hogy a hang egy másodperc alatt 333 métert halad a levegőben, de víz­ben két-háromszorosát is eléri; ... hogy az első szárazföldi növé­nyek az ősharasztok voltak, amelyek mintegy 350—400 millió évvel ezelőtt a földtörténeti ókor szilur időszakának végén léptek ki a villás elágazódású tengerimoszatok utódaiként a vízből, s benépesítették a szárazföldet; ... hogy a Kamzik-hegyen felállí­tott pozsonyi televíziós adó hatókör­zete mintegy 150 kilométer. A tele­víziós műsort Szlovákián kívül Buda­pesten és Bécsben is figyelemmel kí­sérhetik; ... hogy a nyerskosztos életmód bi­zonyos megbetegedések elkerülésében hasznos, így például az elhízás csök­kentésére, bizonyos vesebajoknál — megfelelő orvosi ellenőrzés mellett —, a magas vérnyomás esetén. Az adott szót be is kell tartani Jól megfontolni - nem elhamarkodni A dacsokeszi pártszervezet tagjait, tömegszervezetek vezetőit nem kis gond köti le mostanában. Azon törik a fejüket, hogy az újonnan választott nemzeti bizottságba valóban a jók közül a legjobbak kerüljenek. Szerencsés lépésnek nevezhetjük, hogy Huszár Imre és Zatykó Pál kisparasztok neve a jelölo-listara került. Ha így megy tovább, akkor megelégedéssel mond­hatjuk: a község élére odavaló, becsületes emberek kerültek. Az idő meg nem sürget, jól meg kell tehát fontolni — nem elhamar­kodni, hogy kiket jelölünk, a^tán pedig majd választunk a nemzeti bizott­ságba. ‘ (ZATYKÓ) Egyre szebb eredmények Rapp község a losonci járásban fék szik. A falu lakói, kis- és középpa­rasztjai közös erővel szövetkezeti gaz­dálkodást folytatnak. És meg kell mondanunk, hogy nem is akármilyet. Ezt a múlt évi eredményeik -is bizo­nyítják. Sertéshúsból például 75 má­zsát, tejből pedig 32 000 litert adtak terven felül a közellátás részére. Minek köszönhető ez a szép ered­mény? Elsősorban is a sertésgondo­zók jó munkájának — akiknek leg­főbb törekvésük az állatállomány hasznosságának növelése. Nagy része van azonban az EFSZ vezetőségének is az eredmények eléré­sében, mert azt hiszem, hogy a jó munka párosul a jó munkaszerve­zéssel. . így volt a múlt évben. A jövőben még szebb eredményeket akarnak el­érni a rappi szövetkezet tagjai. Ügy tervezik, hogy ez évben 10 mázsa sertéshússal adnak be többet, mint az 1956-os évben. A következő évek­ben 30 mázsával, 1960-ban pedig már 100 mázsával növelik a terven felüli beadást. A tejtermelés terén is szép sike­reket mutatnak fel az említett szö­vetkezet tagjai. Terven felül átlago­san 1700 liter tejet fejtek ki egy-egy tehéntől. (S) Bogyán különösen jó lehetőség van a kertészkedésre. A falu mellett hosz­­szan húzódik a Zsemlékes 50—60 hek­tárnyi tava, melynek vize nyáron kitü­nően alkalmas a kert öntözésére. Már hat esztendeje fennáll a szö­vetkezet kertészete, s minden évben váltakozó sikereket ért el. A múlt évben a 12 hektárnyi területről kb. 240 000 koronát árult a szövetkezet Negyvenezerrel túllépte a tervet, hol­ott munkaegységből nem használt fel többet a tervezettnél. A kertészetben átlagosan csak 14 munkaerő dolgozott, akiknek csaknem a fele 50—60 év kö­rüli néni volt. Különösen jól bevált a főszerpaprika (bár még jobb is lehetett volna) mert a 2,5 hektárról 67 000 koronát árultak, vagyis többet, mint a 22 hektár cu­korrépából. Ezzel az eredménnyel elé­gedett lehet minden szövetkezeti tag. Egyetlen ember kivételével. Ez az ember a kertészeti csoport vezetője, Pongrácz Imre bácsi. „Könnyen elér­hettünk volna 300 000 korona bevételt is, ha a vezetőség mindent megadott volna, amit kértem. Én már 27 éve vagyok kertész, de trágyázatlan föld­be még sohasem ültettem zellert. Nem volt trágya. Ilyen silány termést még sohasem kaptam ebből a zöldségből. Fontos lett volna, ha az az egypár ló, amely a tavaszon kint dolgozott, egész nyáron itt lett volna a kertészetben.” Jó lenne, ha egyszer végérvényesen eldöntehé a szövetkezet taggyűlése, hol legyen a kertészet. Négy évig volt a tó egyik oldalán, azután két évre átköltözött a tó másik oldalára. A munkások csónakon jártak munkába. Az elmúlt évben aztán úgy határoztak, hogy ismét a tó falu felöli oldalán le­gyen a kertészet. Persze novemberben még egy maroknyi trágya sem volt a kertészet új helyén. • 1 Most, hogy a szö­vetkezet kisebb lett, a kertészet be­vételére még na­gyobb szükség lesz. Megvannak az előző évi tapasztalatok, gyakorlott kertész is van, s azzal, hogy nem kell a tó má­sik oldalára járni, megvan a remény arra, hogy még többen akarnak majd dolgozni a kertészetben. Ennek viszont van egy fontos előfeltétele. Az elmúlt év ele­jén a szövetkezet vezetősége kidolgo­zott egy határozatot, melyet a tagság elfogadott. A határozat a pótjutalom­ra vonatkozott. Ezek szerint ha vala­melyik termelési csoport teljesíti vagy túlteljesíti tervét, jogosult a pótjutal­mazásra. Erre akkor is joga van, ha a másik csoport nem teljesítette terme­lési tervét. A kertészet kb. 40 000 ko­ronával túlteljesítette múlt évi ter­melési tervét, s mivel nem használt fel a tervezettnél több munkaegységet, tehát joga van a csoport dolgozóinak a pótjutalomra. Már eddig olyan hangok hallatsza­nak, hogy a pótjutalmazás elmarad, mert a szövetkezet nem teljesítette Pongrác Imre tervét. Ez teljesen ellenkezik nem­csak a szövetkezet tervével, hanem a szocialista termelés alapelveivel is. Nem részesülhet a szövetkezet minden tagja egyforma jutalomban. Ha valaki túlteljesíti termelési tervét, bizonyo­san nagyobb jutalmat érdemel, mint aki pl. a tervezett 24 helyett 18 má­zsás hektárhozamot ér el. Ha a szövetkezet, illetve a kerté­szeti csoport tagjai mégis megkapják a jogos és megérdemelt pótjutalmat, az serkentőleg hat majd a többi ta­gokra is. Ellenkező esetben azt tarta­nák a kertészeti csoport tagjai, hogy miért dolgozzanak jobban és többet, ha munkájukat nem jutalmazzák kel­lőképpen. A dolgozók anyagi érdekelt­ségüknél fogva megértik, hogy érde­mes többet termelni, jobban gazdál­kodni, mert saját jövedelmüket növel­hetik. Végezetül pedig annyit, hogy a kertészetről a csoportvezető meghall­gatása nélkül ne döntsön a vezetőség, mert százezres károkat okozhat a kö­zösnek. Vegyék figyelembe és hallgas­sák meg tanácsait, mert egy olyan tapasztalt kertészt, mint Pongrácz Imre, nem találnak egykönnyen. Ad­ják meg tehát neki is, meg a csoport tagjainak is a megérdemelt pótjutal­mat, s akkor a jövőben még többet várhatnak tőlük. Egész nyáron keresz­tül azzal bíztatta a munkásokat, hogy ha jól dolgoznak, lesz pótjutalom is. Ezt a szövetkezet vezetősége is meg­ígérte. Ha ez elmarad, aligha hisznek többé a vezetőség szavának. Ezt tart­sa szem előtt a szövetkezet vezetősége és egész tagsága. Végh Gusztáv, Bogya

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom