Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1957-04-14 / 15. szám
A FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS ERDÖGAZDASÄGI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1957. április 14. Ára 40 fillér VIII. évfolyam, 15. szám. Három miniszter felhívása a cukorrépafermelőkhöz, az ország lakosságához, főleg a nőkhöz és az ifjúsághoz Ez idén megvan minden feltételünk ahhoz, hogy gazdag cukorrépatermést érjünk el, hogy túllépjük a tervezett hozamokat és terven felül több ezer tonna cukrot termeljünk. Ezeknek az eredményeknek elérése rendkívüli jelentőségű népgazdaságunkban mind a termelők, mind a dolgozók szempontjából. Az idei tavasz kedvező körülményei lehetővé teszik, hogy a cukorrépa vetését április 20-ra befejezzük. Az idejében történő vetés, a gyors és a jó egyelés, a helyes növényápolás és a cukorrépa gondozása olyan intézkedések, amelyeknek idejében történő és jó megvalósítása biztosítja a bő cukorrépatermést. Az elmúlt években nagyon jól bevált a lakosság, főleg a rjők és az ifjúság áldozatkész segítsége. Ez idén kétszeresen járulnak hozzá ahhoz, hogy acukorrépa gyors és idejében való kiegyelésével biztosítva legyen a jó cukorrépatermés, az eredményes cukorgyártás. hogy fehéraranyunkban ne legyen hiány. Szövetkezeti tagok, állami gazdaságok dolgozói, földművesek! Fejezzétek be a cukorrépa vetésterületének túlnyomó részén a répa egyelését a nemzeti bizottságokba való választások győzelmének napjáig, május 19-ig! A cukorrépa idejében való vetése, a munka jó megszervezése és a városok, falvak többi dolgozóinak kiadós segítsége ezt lehetővé teszi. A választások előtti kampányban a dolgozók széles méretekben fejlesztik a szocialista munkaversenyt és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója tiszteletére kötelezettségvállalásokat tesznek. Szövetkezeti tagok, az állami gazdaságok, a gép- és traktorállomások dolgozói, földművesek! Kövessétek az EFSZ-ek III. országos kongresszusa küldötteinek, valamint a prerovi, kolíni és surányi járások felhívását, mely a cukorrépa tervezett termelésének túlteljesítésére irányul és melybe már 53 járás kapcsolódott be. Minden EFSZ-ben és állami gazdaságon tettekkel válaszoljatok a končicei EFSZ ama felhívására, hogy terven felül egy hektárt kell bevetni cukorrépával! Az idei választásokat minden dolgozó kötelezettségvállalással üdvözölje Nők, üzemek dolgozói, ifjúság, a városok és falvak többi lakossága! A nemzeti bizottságokba való választások alkalmából tegyetek hazafias kötelezettségvállalásokat és szervezzétek meg a cukorrépa egyeléséhez szükséges segítséget! Nőbizottságok tagjai és falvaink többi asszonyai! Naponta gondosan kövessétek és4 ellenőrizzétek községetekben a cukorrépa gondozására fordított munkák menetét és a nemzeti bizottságokkal együtt segítsetek a cukorrépa gyors kiegyelésének biztosításában. Nemzeti bizottságok, mezó'gazdasági bizottságok tagjai és dolgozói, traktorosok, agronómusok és cukorgyári dolgozók! A kedvező időjárás minden pillanatát használjátok fel a cukorrépa vetésére, egyelésére és gondozására! Nyújtsatok hatékony segítséget a cukorrépatermelőknek az EFSZ-ekben és az állami gazdaságokban a munkaszervezés szakaszán, valamint a helyi forrásokból és a védnökségi üzemekből a segítségnyújtás gyakorlati biztosításának szakaszán. Teljes mértékben használjátok ki a gépek erejét a sarabolásnál, a répa trágyázásánál és gondozásánál. A nemzeti bizottságokba való választások napját — a városok és falvak dolgozói győzelmének napját feladatok és kötelezettségvállalások teljesítésével ünnepeljük meg. M. BAKUĽA, . mező- és erdőgazdasági miniszter, J. UHER, élelmiszeripari és mezőgazdasági termékbegyűjtési miniszter, Dr. v. Skoda, igazságügyminiszter, a nemzeti bizottságok irányítására létesített bizottság elnöke. Elfogadjuk a méhészkei EF5Z versenyfelhívását A szepsi járásban mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben a méhészkei EFSZ érte el a legjobb eredményeket az elmúlt év folyamán. Természetesen náluk volt a legmagasabb a munkaegység értéke is. Mi is szeretnénk hasonló eredményeket elérni, éppen ezért elfogadjuk a méhésakeiek versenyfelhívását mind a hektárhozamok emelésében, mind a ibj-, hús-, valamint a gyapjútermelés növelésében, és azt a pontot is, hogy a második ötéves terv feladatait 1959. december 31-ig teljesítik. Ehhez csupán annyit füzünk hozzá, hogy a felhívásban foglalt egyes pontokat még túl is szárnyaljuk. Reméljük, hogy járásunk többi szövetkezete is felzárkózik a versenyzők közé. Szaniszló Sándor, Csecs A királyhelmeci járás küldöttei közül a nők sem hiányoztak Prágában az EFSZ-ek III. országos kongresszusán. Képünkön Nagy Margit a bolyi, és Kovács F. Lenke, a kisgéresi szövetkezet tagja látható. Mindannviunk érdekéken Ha értékeljük az első negyedévi beadást, megállapíthatjuk, hogy a múlt év hasonló időszakához képest sokkal szebb eredményeket értünk el. 3238 mázsa marhahússal, 11122 mázsa sertéshússal, 29,5 millió tojással és 7,5 millió liter tejjel. többet vásároltunk fel. Nagyon szép eredmények ezek és nagyban hozzájárulnak a lakosság jobb ellátásához és az életszínvonal emeléséhez. Azonban ha a számok mögé tekintünk és a beadást megvizsgáljuk a másik oldalról is, még sok hiányosságot észlelhetünk. A sertéshúsfelvásárlást csak 96,4 %-ra teljesítettük, a tejfelvásárlást pedig 97,4 %-ra. A marhahúsban elértük a tervet, a tojásbeadást pedig 150,2 %-ra teljesítettük. Azonban ha nézzük az idő-tervet, megállapíthatjuk, hogy ez a kezdetleges siker nem elégséges, mert éppen ezekben a hónapokban kell a legtöbb tojást felvásárolni és május végéig a tojásbeadásnak körülbelül 80 %-át kell teljesíteni. Ezek az adatok tehát arról beszélnek, hogy még mindig nem használjuk ki a lehetőségeket és nem tartjuk be az időtervet. Nagy hiányosság még, hogy habár kerületi és szlovákiai méretekben ugyan teljesítjük az egyes iránymutatókat, egyes járások, falvak es egyéni gazdák elmaradnak a. beadás teljesítésében. Szlovákiában például csak Pöstyén, Léva, Vágseilye, Ipolyság, Pop-’ rád és Eperjes teljesíti beadását tejbői, marhahúsból, sertéshúsból és tojásból. IVÍagy aránytalanságok vannak egyes ’ termények teljesítésében is. Például a zsolnai kerület tojásbeadását 156,7, marhahúsbeadását 104,4 %-ra teljesítette, ugyanakkor a tejbeadást csak 94, a sertéshúsbeadást pedig csak 85,1 %-ra. Hasonló helyzet áll fenn a gelnicai járásban is, ahol a tojást 115, a marhahúst 114, a borjúhúst 175 %ra teljesítették, a tejbeadást azonban csak 83, a sertéshúst pedig csak 32 %-ra teljesítették. Ebben a járásban sok borjút adnak el, ugyanakkor még sem teljesítik a tejbeadást. Fennáll még az a veszély is, hogy ha sok borjút eladnak, nem lesz tehénutánpótlás. A nyitrai járásban még rosszabb a helyzet, ahol sem a marhahúst, sem a sertéshúst és a teijbeadást sem teljesítik. Ha összehasonlítjuk az egyes járásokat, megállapíthatjuk, hogy a beadásban előforduló hiányosságok a rendszertelen tervezésből erednek. A beadást elő kell készíteni és előre kell számolni azzal, hogy mikor mennyi tejünk és tojásunk lesz. A vágsellyei járásban biztosítottak elegendő takarmányalapot, jó karban van az állatállomány is és így rendszeresen teljesítik a beadást. A beadásban mutatkozó hiányosság egyik oka. hogy bár a szövetkezetek sokszor túlteljesítik kötelezettségüket, addig az egyéni gazdák lemaradnak. Az érsekújvári járásban a sertéshúst 78, a marhahúst 87 %-ra teljesítik. Amíg a szövetkezetek beadási kötelezettségüket teljesítik, az egyéni gazdák 1907 mázsa sertéshússal, és 423 mázsa marhahússal adósak. Д beadás nem teljesítésének fő okát természetesen szervezési téren kereshetjük és főleg a nemzeti bizottságok számlájára írhatjuk. Sok nemzeti bizottság még mindig nem törődik azzal, hogyan gazdálkodnak az egyéni gazdák, mennyi műtrágyát használnak, vagy hogyan akarják feltölteni állatállományukat. Ha valamelyik gazda nem teljesíti beadását, nem beszélnek vele azonflál, hanem csak akkor, amikor már több terménnyel adós és ezt utólag már nem tudja\ teljesíteni. A nemzeti bizottságok tagjainak nyitott szemmel kell járni, mert sokhelyen az egyéni gazdák beadásukat nem teljesítik, de a „fekete piacra" viszik és ott értékesítik árujukat. Természetesen, hogy' így nagy jövedelemhez jutnak és visszaélnek azokkal szemben, akik rendesen, állampolgári kötelességükhöz híven teljesítik a beadást. Nemzeti bizottságaink most a választások előtt többet foglalkozhatnának ezzel a kérdéssel, mert itt mindnyájunk érdekéről van szó, hiszen ha valaki nem teljesíti beadási kötelezettségét, ez kihat az egész nemzetgazdasáqra. és mindannyian érezzük ennek káros hatását LADISLAV ULIČNÝ Bár Szlovákia egyes részein már a cukorrépa gyomtalanítása folyik, legtöbb vidéken talajvíz, vagy hidegek miatt csak most kerülhetett sor a rétek és legelők gondozására. így van ez a szalóci EFSZ-ben is. A vizes talajokra még a tél végén elszórták a műtrágyát, de a rét gyalulásra és boronálásra csak most került sor, amikor már jól megszikkadt a föld. Bokros Lajos traktoros naponta 8—9 hektáron végezte el a rétgyalulást és jjoronálást. A tettek útján T Még csak három hét telt el az EFSZ-ek III. országos kongresszusa óta, de már az azóta történt események nyomán is méltán állíthatjuk, hogy a kongresszus fáklyafénye mezőgazdaságunk fejlesztésének nagyszerű távlatait hosszú évekre megvilágítja előttünk. És ez azért van így, mert a kongresszuson a termelésben részvevő százezrek akarata fogamzott törvénnyé, s így a határozatok valóraváltása olyan mélyen gyökeredzik a széles tömegek akaratában, mint mag az ápolt televényben. S éppen a kongresszuson a történelmi szükségletből fakadó problémák kendőzetlen feltárásakor tapasztalhatták földműveseink azt a józan megfontoltságot, amellyel pártunk és kormányunk egyengeti falvaink élete szebbé, gazdagabbá, kulturáltabbá tételének útját, de egyben a tények egész során tapasztalhatták az olyan messzemenő támogatást, segítőkezet is, amelyet egy olyan osztály, mint a mi harcokban egységessé kovácsolódott, a termelésben acélossá edződött munkásosztályunk nyújtott feléjük. Ezek a tények tesznek reálissá minden olyan igyekezetei, minden olyan határozatot, amelyek a szocializmus építésében iparunk mellé mezőgazdaságunk szoros felzárkózását sietteti. Igen, ezekben gyökeredznek azok a tettek, amelyekkel földműveseink formálgatják jövőjüket, amelyekkel valóra váltják a munkában szerzett tapasztalataikra épült határozatokat, érvényesítik az általuk törvényerőre emelt, módosított alapszabályzatot. Ez az önelhatározásból fakadó igyekezet nyilvánul meg abban is, hogy földműveseink alig pár héttel a nagy esemény után óriási lelkesedéssel indulnak harcba a kongresszus határozatainak teljesítéséért. A zselízi járásban levő szódói EFSZ tagjai pl. a kongresszus határozatainak alapján a cukorrépa hektárhozamának emelését tűzték ki célul, s ezt úgy akarják elérni, hogy az előző évieknél sokkal nagyobb gondot fordítanak a cukorrépa ápolására, fejtrágyázására, s így a hektáronként tervezett 250 mázsa helyett 320 mázsát számítanak betakarítani. A pőstyéniek a pótjutalmazásnak a termelés minden ágazatában való bevezetésére tettek intézkedést. Marosak azért is, mert jól tudják, hogy a múlt évben a hektáronként elért 7993 koronás jövedelem nagyrészben a pótjutalmazásnak köszönhető. Emellett tanúskodik a perbenyiki szövetkezet elnökének szava is, aki a pótjutalmazásban látja a munkák sikeres elvégzésének alapfeltételét. A rózsahegyi járásban a szövetkezetek invesztíciós építkezésének öszszegét 5,5 millió koronával emelték a tavalyihoz viszonyítva, a pálóci és a vicsapapáti szövetkezetesek pedig a termelés hatékonyságának növelésére irányítják fő figyelmüket. Szilicén a kongresszus határozataiból kiindulva már az idén teljesíteni akarják a mezőgazdasági termelésben 1960-ra kitűzött 30 %-os növekedést. Az említett példák mellett még sok olyat sorolhatnánk fel, amikor szövetkezeteink a helyi adottságok kihasználásával, az érdemszerinti jutalmazás, s ezzel párhuzamosan a helyes nyilvántartás bevezetésével igyekezA IVagy október tiszteletére A szebeni szövetkezeti tagok már néhány éven keresztül kiváló eredményeket érnek el különösen az állattenyésztés terén. Elhatározták, hogy ebben az évben fokozzák eredményeiket. Erről tanúskodik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának tiszteletére vállalt kötelezettségük. Ennek alapján terven felül a közellátásra beadnak 320 mázsa sertéshúst, 120 ezer tojást, 50 ezer liter tejet, 46 mázsa juhsajtot és több mint 4 ezer baromfit. A terven felül beadott termékekért 1 millió 300 ezer koronát kapnak. nek hatékonyabbá tenni a termelést. Arra is számos példát találunk, hogy szövetkezeteink a szociális alapok olyan arányú feltöltésére törekszenek, hogy megvalósíthassák az anyaság és a betegség ideje alatti jutalmazást. Ugyancsak központi kérdéssé vált sok szövetkezetben a fiatalok megnyerése és a szakképzettség fokozása is. Sok helyen tárgyalnak arról is, hogyan váltsák valóra a módosított alapszabályzatnak azon pontját, hogy az élő és holtleltár — beleértve a szőlő, gyümölcsös, komlós stb. — értékét a lehetőségek szerint 2—10 %-os évi részletekben kifizethessék. Hogy ez az intézkedés a középparasztok szövetkezetekbe való megnyerése szempontjából mennyire jelentős, arról a kongresszus óta belépett középparasztok százai tanúskodnak a legékesebben. Örvéndetes dolog az is, hogy szövetkezeteseink mellett egyénileg gazdálkodóink is magukévá tették a kongresszus irányelveit. A bardejovi járás Rokyta községének magángazdái a hektárhozamok ^növelését például a talaj összetételének vizsgálása alapján a szükséges műtrágyázással akarják elérni. A- takarmányalap bővítése érdekében pedig felszántottak 10 hektár gyengén termő rétet, megjavítottak 27 hektár legelőt és azzal is növelik a takarmányalapot, hogy kibővítik a kukorica vetésterületét. A felsorolt példák arról tanúskodnak, hogy a kongresszus határozaiainak nyomán szinte megpezsdült az élet szövetkezeteinkben és magángazdálkodóink soraiban, s ez egyúttal bizonyíték az alapszabály módósításának és a kongresszus határozata! helyességének is. A központi kérdésekre épített mintaalapszabályzat azonban nem terjed és nem is terjedhet ki minden sajátos helyi problémára. De éppen abban rejlik a kongresszus határozatainak és az új alapszabályzatnak demokratikus jellege, hogy a kongresszus felismerte e fontos tényt és törvénybe foglalta a szövetkezetek saját alapszabályzatának készítését. Ez lehetővé teszi azt, hogy a szövetkezetek a helyi adottságok figyelembevételével az eddiginél sokkal szélesebb méretben megvalósíthassák a belterjes gazdálkodást és ez ad sokkal nagyobb lehetőséget földműveseink alkotó kezdeményezéseinek kibontakozására. És szövetkezeteseink élnek is törvényes jogukkal, mert legtöbb helyen már megkezdték a saját alapszabályzat elkészítését. A : szebeniek saját alapszabályzatukban például arra fektetik a fósúlyt, hogy rendezik a háztáji föld körül mutatkozó hibákat. Ugyanis eddig a férfiaknál 250, nőknél 150 munkaegységben állapították meg a háztáji földre való i jogosultságot. Ez az alacsony limit i azonban nem biztosított elég munka- I erőt és nem volt eléggé mozgósító : jellegű. A szövetkezetnek a tagokon i kívül még brigádmunkásokat is kellett i alkalmazni. Ezért most úgy határoz• tak, hogy mind a férfiaknál, mind a • nőknél 300-ra emelik az eddigi alacsony limitet. így minden feltételük : megvan ahhoz, hogy saját soraikból biztosítsák a szükséges munkaerőt. A fenti példák igazolják, hogy a kongresszus határozatainak valóra- I váltásában földműveseink már elin• dúltak a tettek útján.
