Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1957-02-03 / 5. szám
157. február 3. Jralŕad Földműves \i EFSZ-ek III.Országos Kongresszusának sikeréért — Földműveseink javaslatokat adnak az új alapszabályzathoz — Igen, javalatokat adnak, módosítják, helyesbítik az alapszabályzatot. Л szövetkezeti tagok és az egyénileg doliozó földművesek alaposan megvitatják a kongresszus anyagát, főleg az alapszabályzat módosításának javaslatát. z érthető is, hiszen az alapszabályzat a közös munka útmutatója és közvetlenül összefügg a tagság életével. így an ez rendjén. Az EFSZ-ek III. kongresszusa előtt tisztázni kell minden kérdést, hogy a kongresszus által jóválagyott új alapszabályzat a lehető legjobb legyen. Ezek a viták ismételten bebizonyítják, hogy országunk dolgozói lemokratikusan részt vesznek az életüket és munkájukat irányító törvények megalkotásában. A garamvezekényiek véleménye A szövetkezeti alapszabályzat heesen oldja meg a háztáji föld kérdét. Valamiről azonban mégis megfelezik: a szövetkezeti taggyűlések,-k olyan határozatot kellene hozniok, nely szerint csak a szövetkezetben rtósan dolgozó tagok kapnának házíji földet. Az is helyes lenne, ha a :övetkezet elaggott, vagy rokkant gjai, akik amíg egészségi állapotuk egengedte, odaadóan dolgoztak a :övetkezetben — szintén kapnának Sztáji földet. Ha nem is félhektárt, г legalább annak egy részét. Igazságos jutalmazást A nagysallói szövetkezeti tagok nem -tenek egyet azzal a javaslattal, hogy ; ezer hektárnál nagyobb szövetkezeikben évente 720 munkaegységet is aphat a raktárnok. Ez, valamint az 5yes funkcionáriusok jutalmazása — elytelen. Már csak azért is, mert jóal több, mint amennyit a legjobb övénytermesztési dolgozó szerezhet gy év alatt. Szerintük helyes lenne, a a raktárnok és a funkcionáriusok igfeljebb 600 munkaegységet kapnáak évente. Miért csak a kertészetben? A brnoi kerületben több helyen előfordult hogy a kertészeti csoport dolgozói magas pótjutalmat kaptak. A pénzösszeg néha kitette évi jövedelmük egyharmadát. Ezzel szemben a többi termelési ágak dolgozói természetben kapták (ha egyáltalán kaptak) pótjutalmukat. — Ez nagyon helytelen, — mondják a hustopeči szövetkezet tagjai. Az új alapszabályzat javaslatának megvitatásánál megegyeztek abban, hogy a jövőben csakis pénzben fizetik ki a pótjutalmat. Kiszámították, hogy ha a múlt évben is pénzben fizették volna ki a pótjutalmat, most 50 vagonnal több takarmány lenne a járásban. Ezen is változtatni kell A partizánskej járás szövetkezeti tagjai is sokat foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Javasolják többek között az alapszabályzat 5. cikkelyének helyesbítését. Mi a helyes eljárás abban az esetben, ha az apa és nős fia is szövetkezeti tag, de egy háztartásban élnek. Egy családot alkotnak, kérdés tehát, hogy egy, vagy két tehenet tarthatnak-e háztáji gazdaságukban? Továbbá javasolják, hogy a szövetkezet olyan biztosítási dijat fizessen a betegsegélyzönek, hogy a családtagok családi pótlékra legyenek jogosultak. Ez azért lenne fontos, mert a többgyermekes szövetkezeti tagnak hoszszabb ideig tartó betegség esetén komoly gondot okoz családja eltartása. Még jót is lehet javítani Ez a hontfüzesgyarmati EFSZ tagjainak nézete. Szerintük legfőbb ideje már, hogy helyesbítik az alapszabályzatot. Az eddigi már nem felel meg teljesen a mai 'követelményeknek. Nem magyarázza meg például világosan mi a teendő az úrbéres földekkel, főleg pedig erdőkkel. Ha már az alapszabályzat megfeledkezik erről a fontos kérdésről, akkor más módon, de okvetlenül meg kell oldani ezt a problémát is. Ez is fékezi, illetve elősegítheti a szövetkezet fejlődését. Ez a néhány példa világosan bizonyltja, hogy csaknem minden szövetkezetben van valamilyen javaslat. Minden szövetkezeti tagnak érdeke, hogy helyes javaslatával hozzájáruljon egy tökéletesebb szövetkezeti alapszabályzat megteremtéséhez. A köbölkúti gépállomás a számok tükrében A nők sem akarnak lemaradni Régen nem volt ilyen élénk és aktív a nők között folyó politikai munka, mint az elmúlt évben és ez év kezdetén. De nem is csoda, hiszen nagyjelentőségű volt asszonyaink szempontjából a múlt év júliusában lezajlott Nők Országos Konferenciája. Ezen a konferencián 1500 küldött tanácskozott pártunk és államunk vezető tényezőivel és a Csehszlovák Nöbizottságok vezetőségével. Ezt a nagyjelentőségű konferenciát követi — ez ev februárjában a Nők Szlovákiai Konferenciája. Mindkét konferenciának az a célja, hogy megtárgyalják azokat a kérdéseket, amelyek elősegítik, hogy dolgozó nőink még jobban és teljesebben érvényesüljenek munkahelyeiken, hogy szakmailag, politikailag és kulturális téren minél fejlettebbek legyenek. Anyáink és asszonyaink már az országos konferencián is bátran beszélgettek a munkahelyeken észrevehető hiányosságokról. S ezek a beszélgetések azt mutatják, hogy asszonyaink okosan szólnak hozzá a kérdésekhez. A most folyó járási konferenciák részvevői valóban demokratikusak és jól meggondolva válasszák küldötteiket a Nők Szlovákiai Konferenciájára. Öntudatos és aktív társaikat küldjék, akikben bíznak és akik a konferencián hallottakat és tanultakat majd érvényesítik munkájukban. A királyhelmeci járási nőkonferenciáról Gyürek Ilona Most, amikor mind a mezőgazdaságán, mind az üzémekben új terveket észítenek, érdemesnek tartom viszzapillantani múlt évi terveink teljesiésére: vajon mennyiben voltak reáliák terveink, hol van szükség javítani alóra? Gépállomásunk a tavaszi munkák érvét 101.6, a nyári munkák tervét 06.9, az őszit 102.1 és az egész évi érvét 103.4 százalékra teljesítette. Látjuk tehát, hogy a tervezés reális olt. Nincs lényeges különbség a terveljesítésben. A brigádok közül legjobb a libádi, mely tervét 126.9 százalékra teljesíette. Leggyengébb a kisgyarmati, mely csak 70.7 százalékot értek el. Szép eredményeket értünk el az gyes főbb munkálatok elvégzésében s. A tavszi vetést például 101,3, a gabonabetakarítást 101,9, a tarlóhántást 121, az őszi vetést 102,8, a mélyszántást 103,6, a répakiszántását 102 százalékra teljesítettük. Ezzel szemben a növényápolást csak 54,4, a takarmány kaszálását 65,7, a kombájnnal való aratást 81,1, a szalmaösszehúzást 84,6 és a cséplést 92,3 százalékra teljesítettük. Az említett hiányosságokból levontuk a tanulságot, s most úgy készítettük el a tervünket, hogy a jövőben ezen munkákat is időben és száz százalékra el tudjuk végezni. Most pedig nézzük meg, hogy a felsorolt számok mögött mit mutat a valóság ? Először is meg kell mondanunk, hogy traktorosaink a szárazság ellenére is a kitűzött határidőre, s jól elvégezték a talajmüvelést: az őszi vetések idejében a földbe kerültek. Ami pedig a mélyszántást illeti, örömmel könyveljük el, hogy járásunkban minden talpalatnyi földet felszántottunk, sőt a szomszédos járásoknak is segítettünk. Mi tette mindezt lehetővé? Traktorosaink lelkiismeretes, becsületes munkája. Blahovics András a bátorkeszi brigád traktorosa például évi tervét 270 százalékra teljesítette: megmunkált 1283 hektár földet. Szép teljesítmény ez, dicséret illeti meg az ilyen traktorost. De nemcsak.Blahovics elvtársat, hanem minden $jj>yésr írak^ torost, akik a vasparipán szélben, viharban harcolnak a hektárhozamok emeléséért: szövetkezeteink megszilárdításáért. Varga József, a köbölkúti gépállomás munkavezetője. Legyen összhangban a szövetkezetek és a gépállomások termelési-pénzügyi terve A múlt évben bizonyos eredményeket irt el mezőgazdaságunk a növényternesztés és állattenyésztés terén. Látni teli azonban, hogy még ezen sikerek dienére sem teljesítjük megfelelően a 1SKP határozatait, amelyek konkréten meghatározták azokat a feladatokat, neiyeket a CSKP X. kongresszusa tűzött elénk feladatul. A nemzeti bizottságok, a gépállomások és a szövetkezetek feladata, hogy a jövőben alaposabban és lelkiismeretesebben lássanak hozzá a határozatok megvalósításához. Ezeket a komoly feladatokat csak akkor tudjuk teljesíteni, ha erre már a téli hónapok folyamán jól felkészülünk. Szem előtt kell tartanunk azt, hogy ebben a munkában a mezőgazdasági dolgozók túlnyomó részét be kell kapcsolni. A sikeres felkészülés nagymértékben függ a szövetkezetek és a gépállomások egész évi termelési-pénzügyi tervének kidolgozásától. Amellett egy pillanatra sem szabad megfeledkezni arról, hogy a szövetkezetek termelési tervének a legszorosabb összhangban kell lennie a gépállomás tervével. A gépállomás tervének összhangban kell lenni a mezei munkacsoportok terveivel, s ezen keresztül az egész szövetkezet tevékenységével. Helyes álláspontot kell foglalni a traktorral végzendő munkák tervezéséhez, ami annyit jelent, hogy helyesen kell értelmezni a gépállomások és a szövetkezetek között fennálló kölcsönös viszonyt. Elsősorban a gépállomás tevékenységén múlik, hogyan valósítják meg termelési feladataikat a szövetkezetek. A gépállomások már ma vezető szerepet töltenek be a szövetkezetek munkájában akár a munka terjedelméről, az agronómusok bevált tapasztalatairól és egyéb fontos tényezőkről van szó. A gépállomások agronómusai és egyéb szakemberei a legkorszerűbb gépek segítségével helyesen tudják művelni a földet és lehetőségük van a leggyorsabban növelni a szövetkezetek termelését. A gépállomások és a szövetkezetek tervének a közös, céltudatos munka kifejezőjévé kell válnia, amely a magas hektárhozamok elérésére és az állatok hasznosságának növelésére irányul. Ez döntő tényező a szövetkezetek gazdasági megszilárdítására. A traktorral végzendő munkák tervének legfőbb feladata a gépállomás gépeinek minél nagyobb arányú kihasználása az állami terv teljesítésére. Ugyanez vonatkozik a szövetkezet fogatos erőire is. Ezzel kapcsolatosan meg kell mondani, hogy még számos gépállomáson találkozunk azzal a hibával, hogy a JNB-ok mezőgazdasági tanácsai nem rendelkeznek kellő áttekintéssel a szövetkezet viszonyairól, a vetésterületeket felületesen állapítják meg s ezzel kételkedésre adnak okot, a gépállomás dolgozói pedig nem tudják mennyi gépi munkát tervezzenek. Ezeket a hibákat csak akkor lehet megszüntetni, ha a mezőgazdasági tanács megköveteli a gépállomástól, hogy necsak a gépi munkák javaslatát terjesszék elő, hanem a vetésterületek, az agrotechnikai intézkedések javaslatát is. A mezőgazdasági termelés növelésének érdekében okvetlenül szükséges, hogy a gépállomások részt vegyenek a szövetkezetek tervének összeállításában és felelősséget érezzenek annak teljesítéséért. Okvetlenül biztosítani kell, hogy a mezőgazdasági munkák tervét necsak kidolgozzák minden szövetkezet számára, hanem dolgozzák ki azt aprólékosan, egyes termények és dűlők szerint és vegyék figyelembe a helyi adottságokat. Ez a módszer lehetővé teszi a munkák terjedelmének pontos kiszámítását minden dűlőn, minden terménynél, s így pontosan papírra lehet vetni az egyes szövetkezetek mezőgazdasági munkáinak terjedelmét. Az említettekből azt a következtetést lehet levonni, hogy a mezőgazdasági termelés feladatainak teljesítése lényeges mértékben függ a brigádközpontok és a szövetkezeti munkacsoportok helyes tevékenységétől. Ügyelni kell tehát arra, hogy az EFSZ-ek tervével egyidejűleg a brigádközpontok is kidolgozzák munkaterveiket. Az egyes brigádközpontok terveinek helyesbítését és összhang behozását a szövetkezetek tervével a heti tervezéssel lehet elérni. Nem elég összhangba hozni csupán az egész évi termelési terveket, hanem amellett hetenként helyesbíteni kell a terveket az egyes mezőgazdasági munkáknak megfelelően. A múlt évi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a brigádközpontok és a szövetkezetek túlnyomó többsége egész éven keresztül egy ízben sem dolgozott ki heti munkaterveket. Szem előtt kell tartani, hogy a hetenként történő tervezés és a munka pontos felosztása a traktorosbrigád és a szövetkezet között, a gépi eszközök és a fogatok kihasználásának fokozása biztosítja a szövetkezetek nagyobb gondosságát a traktorosbrigádról. Ezekben a napokban a szövetkezetek és a brigádkozpontok az egész évi termelési pénzügyi tervek kidolgozásával foglalkoznak. A terv helyessége nagyrészt attól függ, hogy a múlt évben milyen adatokat gyűjtöttünk össze az egyes szövetkezetek termelési és gazdasági helyzetéről, hogyan tudtuk bekapcsolni a munkába a gépállomások és a szövetkezetek dolgozóit. A mezőgazdasági tanácsok és a gépállomások komoly feladata, hogy további dolgozókat vonjanak be az egész évi termelési-pénzügyi tervek kidolgozásába, ami lehetővé teszi a rejtett tartalékok feltárását, s ezen keresztül a szövetkezetek gazdasági megszilárdításhoz vezet. MILENA WAGNEROVÄ Az elmúlt napokban Királyhelmecen a Slovan-étteremben tartották meg a járási nőkonferenciát, ahol több mint 150-en jelentek meg. Rövid kultúrműsor után Bélán József, a JNB alelnöke tartotta meg a föbeszámolót, a nőbizottság eddigi munkájáról a nemzeti bizottságokban, valamint a termelő munka egyéb szakaszán. A beszámolóban foglalkozott azzal, hogy az elmúlt időben sokszor helytelen magatartást tanúsítottak a dolgozó nőkkel szemben. Rámutatott arra is, hogy szocialista államrendszerünk mindezt már megváltoztatta. Beszámolóját a hozzászólások egész sora követte. Juhász Mária a JNB dolgozó nőinek képviseletében arról beszélt, hogy az üzem részéről az instruktoroknak beosztott nők kevés segítséget nyújtottak a nőbizottságoknak. Rámutatott arra, hogy a jövőben a nőbizottságnak jobban együtt kell dolgozni a nemzeti bizottsággal valamint a tömegszervezetekkel. Nagy Mária a bolyi EFSZ dolgozója arról emlékezett meg, hogy szövetkezetükben az asszonyok és lányok az elmúlt gazdasági évben kiváló munkát végeztek, és méltp pészesgi annak, 3*>gy bjajetervezeit’ 2flt ко rima Bjjlýgtt 22 koronás munkaegységértéket értek el. Foglalkozott a helyi óvoda kérdésével és kérte a sürgős elintézést. Éles Mária bodrogszerdahelyi tanítónő örömmel számolt be arról, hogy a helyi EFSZ-ben 37 nő dolgozik, köztük nem egy olyan, akik 500—600 munkaegységet ér el. Munkájuk nem volt hiábavaló, mert a munkaegység értéke náluk is magasabb lesz a tervezettnél. Felszólalt annak érdekében is, hogy rendezzék az autóbuszjáratot, mert ez nagyfontosságú az iskolába járó gyermekek számára. Vas Júlia a bodrogszögi állami gazdaság dolgozója arról beszélt, hogy gazdaságuk az elmúlt évben teljesítette termelési tervét, sőt a költségeknél 156 000 koronát takarított meg. Ehhez természetesen hozzájárultak szorgalmas munkájukkal a nők is. Valkovsky Mária Bácskái Arpádné az elmúlt évben 300 munkaegységet dolgozott le a kisgéresi szövetkezetben, annak ellenére, hogy két kisgyerekről és öreg szüleiről is gondoskodni kellett. Büszkén jelentette ki, hogy náluk a ledolgozott munkaegységek egyharmadát a nők szerezték meg. Hangsúlyozta, hogy elégedettek a szövetkezetben, a jövőre nézve, pedig még nagyobb reményeik vannak, mivel a kormány levelének megtárgyalása után sok hiányosságot eltávolítanak és a legtöbb szakaszon megjavítják a munkát. Tóth Vilma a bélyi szövetkezet dolgozója szintén szövetkezetük életével foglalkozott, Vaskó Mária Nagytárkányból pedig arról számolt be, hogy a nők feladatukul tűzték ki a helyi szövetkezet mielőbbi kiszélesítését. Szalka Istvánné, a Szlovákiai Nöbizottság Központi Bizottságának kiküldötte a gyermekek és az ifjúság nevelésének kérdésével foglalkozott. Tóth Etela a perbenyiki szövetkezet tagja javaslatot adott, hogy az iskolákba vezessék be a kézimunkaórákat, mert ez jelentősen elősegítené a gyerekek kézügyességének Tóth Erzsébet kibontakozását. ; vi(áho*' m,éy'_sokan hozzászóltak, s ezekből ^(Bontakozott, hogy a járás asszonyai jelentősen kiveszik részüket a munkából. A hozzászólások után a konferencia résztvevői határozatot fogadtak el, amelyben kifejezésre juttatták, hogy a jövőben még szilárdabban felzárkóznak a párt és a kormány mögé, s mint egyenjogú polgárok, a férfiak mellett méltóan megállják helyüket a feladatok teljesítésében. Kiveszik részüket a szövetkezetek tagalapjának kiszélesítéséből, valamint a nemzeti bizottságokba történő választások előkészületi munkáiból is. Ezekután megválasztották a küldötteket a február 23—24-én tartandó szlovákiai nőkonferenciára, amelyen a járás dolgozó nőit Vojkó Ilona a perbenyiki szövetkezet tagja, Valkovsky Mária a szerdahelyi postahivatal dolgozója, Tóth Erzsébet a bélyi szövetkezet tagja, valamint Gyürek Ilona a szomotori ÁG borjúgondozónője . képviseli. A jelenlévők bizalommal szavazták rájuk, mert tudják, hogy mmd a járás, mind a dolgozó nők érdekeit méltóan képviselik. -rt ♦ Csodákat művel az ember Örömöm és az a megtiszteltetés, hogy részt vehettem a Prágában megtartott kétnapos összállami konferencián, — leírhatatlan. Ez az érzése valamennyi EFSZ elnöknek, gép- és traktorállomás, valamint állami gazdaság dolgozójának, akik az ország különböző részéből jöttek össze hazánk fővárosába. Nem győztük csodálni a hatalmas épülettömböket; az új köntösbe öltöztetett Prágát. Nagy csodát müveit az ember a felszabadulás óta. Ezt láttuk amerre csak tekintettünk, ez tűnt ki a főbeszámolóból is. Különösen a gépesítés terén értünk el kimagasló eredményeket. A jövő még többet ígér. Egyre több traktor, kombájn, s egyéb gép kerül a mezőgazdaság szolgálatába. — Éppen ezért fontos — hangzott el a főbeszámolóból — hogy napról-napra tökéletesítse tudását minden egyes traktoros, kombájnos, szerelő és gépjavító. Az eddiginél sokkal jobb munkát kel! végezni. Többet akarunk termelni, jobban akarunk élni. Már harmadik éve dolgozom a gépállomáson mint főmérnök. Nagy érdeklődéssel figyelem az elért eredményeket, a traktorosok igyekezetét, de olyan teljesítményt még nem volt szerencsém látni, mint amilyent Michal Jirda — a konferencia kitüntetettje a múlt évben elért. S—4-es kombájnjával learatott 504 hektár gabonát és kicsépelt 19 700 mázsa terményt. Ez csodálatos eredmény. S a jövőben mi is törekedni fogunk az ilyen eredmények elérésére. A konferencia minden szempontból értékes volt és sokat tanultunk belőle. Privigyi József, a szepsi gépállomás főmérnöke
