Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-27 / 4. szám

%

A SZABAD FÖBDBiŰVSS SZAKAI EBB H КВИТЕ

A mezőgazdasági termelékenység fokozásával oldjuk meg a második ötéves terv feladatait

IRTA: FISÉRA ISTVÁN

A második ötéves terv idején a szlovákiai mezőgazdasági termelésnek 39,8 %-kel kell emelkednie. A mezőgazdasági termelést kétféleképpen emelhetjük, éspedig vagy új területeket vonunk be a termelésbe, vagy emeljük a termelést a már művelésben álló talajterületeken. Miután nálunk parlagon heverő szüzföldek nincsenek, csupán az utóbbi megoldást választhatjuk, vagyis fokoznunk kell a mezőgazdasági termelést.

Ennek eszközei a következők:

1, a mezőgazdasági munkálatok gépesítése és villamosítása, valamint a vegyipar által nyújtott lehetőségek felhasználása, tehát a technikai adottságok értékesítése;-2. a mezőgazdasági beruházások kiterjesztése;

3. a tudomány és a haladó szellemű -gyakorlat felismeréseinék alkalmazása;

4. a munka mennyiségének és minőségének fokozása a művelt talajterület egységeként;

5. a munka és termelés céltudatos szervezése.

Ezek az eszközök rendszert alkotnak és kölcsönösen összefüggnek.

A gépesítés emeli a munka termelékenységét, megszabadít bennünket a legfárasztóbb munkaműveletektől, a ta aj termőerejét pedig közvetlenül azt tál fokozza, hogy a munka színvona'aeabb, az agrotechnikai határidők lerövidülnek ^ kisebbek a betakarítási veszteségek. De a gépesítés közvetett úton is fokozza a mezőgazdasági termelést, mivel a felszabadult munkaerőkéi másutt vehetjük igénybe, például rajunk bízhatjuk az ipari növények balterjesebb termesztését, segítségükkel méhest alapíthatunk, kiterjedtebb gyümölcstermeléssel foglalkozhatunk. stb. S éppen ilyen vonatkozásban sok a kihasználatlan lehetőség. Bár a gépállomások az utóbbi években egyre több segítséget nyújtanak a mezőgazdaságnak, a termelés ezzel arányban mégsem fokozódott. Ha a gabonát nem kézzel, hanem géppel aratjuk, ezáltal emelkedik a munka termelékenysége. De ha a megtakarított időt. ölhetett kézzel töltjük, nem jutunk tább termékhez. Tehát a gépe-, sites jóvoltából megtakarított időt a termékek előállításának további fokozására kell fordítanunk. Ellenkező esetben a második, ötéves terv feladatainak- megoldását komoly veszedelem fenyegeti.

A vegyipar termékeinek hatása a mezőgazdasági termelés emelkedésére mind érezhetőbb. A műtrágyák és vegyi készítmények szükséglete esztendőről esztendőre fokozódik, s a második ötéves terv idején még nagyobb arányokat ölt, A fokozott mütrágyaszükségletet olyan fontos tényezőnek kell tekintenünk, amely biztosítja a termelés tervezett növekedését. Ez idő szerint a műtrágyák általánosabb használatának eredményei még nem mutatkoznak meg annyira, ahogyan szeretnek. Ennek egyik oka, hogy a műtrágyák és istállótrágyák használata között nincs meg a kellő arányosság.

Tudjuk, hogy a televényben szegény talajok túlzott műtrágyázása ronthat a termőerőn. A műtrágyák hatása attól függ ugyanis, hogy a talajban mennyi a televény. Viszont a televénytartalmut az istállótrágya biztosítja. Ebből következik, hogy bő istállótrágyázás nélkül hiába várjuk a mezőgazdasági termelés emelkedését még akkor Is, ha több műtrágyát szórunk ki.

Bevált eszköz a mezőgazdasági termelés fokozására, ha kiterjesztjük a beruházásokat. A szövetkezetek, gépállomások és állami gazdaságok ilyen vonatkozásban rohamos fejlődésről tettek tanúságot, s a beruházások Üteme a második ötéves terv idején tovább élénkül. Jóllehet szövetkezeteink felismeuték a beruházások jelentőségét, mégis sok a fogyatékosság. A szövetkezetek döntő többségben csupán olyan beruházásokat valósítanak meg, amelyeket az állami beruházási terv magában foglal, s amelyeket állami eszközökből támogatnak. Kevés azoknak a beruházásoknak a száma, amelyeket a szövetkezet saját anyagi források felhasználásával hoz tető alá. A saját erőforrások mellőzésének egyik oka, hogy amíg a szövetkezeti tagság őszintén ■ lelkesedik a nagyobb arányú építkezésekért, ugyanakkor elhanyagolja azokát a kisebb teendőket, amelyek pedig igen gyorsan, olcsón és saját erőből megvalósíthatók.

Az is hiba, ha a szövetkezet leveszi napirendről azokat a beruházásokat, amelyek csak később gyümölcsöznek, így például alig jut valakinek is eszébe, hogy talajjavítási munkálatokkal, gyümölcsültetvények létesítésével, stb. törődjék.

Ha például új istállót építünk, ennek eredményeként fokoznunk kell á termelékenységet, s azért kell a munkaműveleteket - gépesítenünk, hogy többet' termeljünk. Egyébként az új beruházás legföljebb csak azt jplenti, hogy az állatokat más környezetbe hegyezzük. Az elért termelékenységet és az istéllómunka gépesítésének színvonalát azért kell elemeznünk, hogy a milliárdos beruházások meghozzák a tőlük elvárt eredményt.

A tudomány szerepe a mezőgazdasági termelés fokozásában igen fontos. De itt is akad teendő. A tudomány és haladó szellemű gyakorlat felismeréseit csupán szűk körben értékesítik. Ennek az a magyarázata, hogy még mindig kevés olyan dolgozóval rendelkezünk, aki a felismeréseket feltárná a szövetkezeti tagság, a dolgozó parasztok, a gépállomási dolgozók és az állami gazdaságok alkalmazottai előtt. A mezőgazdasági igazgatási szervek dolgozói nem kísérik figyelemmel a szakirodalmat és szaklapokat, tehát az ott közölt ismereteket nem vihetik át a széleskörű gyakorlatba, Kizárólag akkor javulhat, a helyzet, ha ezek a dolgozók gyarapítják szakképzettségüket, olvasni fogják a szakirodalmat, s ha felveszik a kapcsolatot a tudományos intézményekkel. A tanácsra és segítségre mindig számíthatnak. Mégiscsak tarthatatlan, hogy a tudományos dolgozók végezzék a szervezési munkát a mezőgazdasági igazgatás erre hivatott tényezői helyett.

De az is baj, ha némelyek a tudomány és gyakorlat újdonságait csodatevő orvosságnak ' tartják, s elhanyafolják, lebecsülik mindazt, amit hosszú esztendők tapasztalatai alátámasztanak. Ahol a hozamok alacsonyak és az állattenyésztési termelékenység igen gyenge, az előadások és a tudomány újdonságai nem menthetik meg a helyzetet. Ez ugyan nem azt jelenti, hogy rá se hederítsünk a tudomány felismeréseire, de az alapot mindig azokban a tapasztalatokban lássuk, amelyeket az évek folyamán szereztünk, s amelyek birtokában a tudomány és haladó szellemű gyakorlat felismeréseit értékesíthetjük.

Hozzátartozik a mezőgazdasági termelés fokozásához a különböző ágazatok arányossága is, mégpedig az adott természeti és gazdasági körülmények figyelembevételével. A második ötéves terv fokozott figyelmet fordít az állattenyésztési termelés emelésére. így kerül előtérbe a takarmányalap biztosításának kérdése, hiszen takarmányalap nélkül az állattenyésztési termelés színvonalát nem javíthatjuk. Viszont egyelőre az a helyzet, hogy a takarmánymérleg erősen Ingadozó, sőt némelyütt hiányok mutatkoznak. A kérdést egyedül úgy oldhatjuk meg, ha kiszélesítjük a hozamképesebb takarmányféleségek vetésterületeit a kevésbé hozamképesek rovására, továbbá ha aláveteményeket és közteseket termesztünk, hogy ugyanarról a területről egy esztendő alatt két termést takarítsunk be, A beruházásokat úgy tervezzük, hogy közben ne feledkezzünk meg a takarmánytermelési területek öntözéséről, a .mesterséges szárításról és a takarmánykészletek helyes tárolásáról sem.

Sok olyan intézkedést felsorolhatnánk még, amelyek eredményeként a mezőgazdasági termelés emelkedik. De mindezekre ezúttal nem térhetünk ki. Tény, hogy az Intézkedések csupán a szocialista mezőgazdasági nagytermelés kereteiben, a népi demokratikus állam hatékony segítségével érvényesülhetnek. Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy a kisüzemü termelés mai színvonalán már nem fokozhatja eredményeit. De Igen sok intézkedést nem valósíthat meg a maga szűkre szabott lehetőségei miatt, tehát a szövetkezetek további virágzása az a fontos alap, amely módot nyújt a mezőgazdasági termelés emelésére.

Végezetül említsük meg, hogy mezőgazdasági termelés fokozására irányuló

Kitűnő eredményekkel jár a keresztezett szarvasmarha hizlalása

A Szovjetunióban kísérletileg hízóba állították a holmegori és herefordi szarvasmarha keresztezett egyedeit. Ugyanolyan takarmányozási körülmények között a keresztezett állatok TO 21—1091 grammot szedték magukra átlagban és naponta, holott az ellenőrzésképpen hizlalt állatok éNosúlygyarapodása csupán 900—1000 grammot tett ki. A kísérleti állatok az élősúly 1 kg-os gyarapodásaként 8,08—8,55 takarmányegységet, az ellenőrzési csoport állatai pedig 9,71 takarmányegysséget használtak fel. A leöit kísérleti állatok több húst és nehezebb bőrt szolgáltatnak, amely talpbőr készítésre alkalmasabb.

A vetőmagvak kezelése

Zárszámadás után

A vajkóci EFSZ-ben a múlt évben jó volt a munkaviszony. A munkálatokat időben és jól elvégezték. így elérték a munkaegységek teljes értékét. Előlegre 9 koronát, elszámolásra ugyanannyit fizettek ki a tagoknak.

Szép összeg ütötte Makó János sertésgondozó markát. Ö 10 280 koronának, Novák János és Mencely, valamint Gáspár elvtársak 9000 és 10 000 koronának örvendtek az elszámoláskor.

★

Új gépcsoport zöldtakarmányok szárítására

A Westwagen nyugat-németországi gyár új szárító-gépet állít elő zöldtakarmányok tartósítására. A gép neve: Sicco és Gronert-rendszerrel működik. A gépcsoport segítségével mindenféle zöldanyagot, de szeletelt répát és burgonyát is száríthatunk. Az alkatrészek némelyikének kicserélésével á gépet gabona, vetőmag, stb. szárítására is alkalmassá tehetjük. A hőmérsékletet önműködő szerkezet szabályozza. A gépcsoport 12 m hosszú és

6,6 m magas. A legfontosabb géprészek _ kerekeken nyugszanak és könnyen eszerelhetők. Ezáltal a gép átszállítása sem okoz különösebb nehézséget. Nagy előny, hogy a gép a köveket, kavicsokat és fémdarabkákat különválasztja a szárított anyagtól.

intézkedéseket két csoportba sorolhatjuk; az első csoport intézkedései csak az állam anyagi segítségével hajthatók végre, míg a többi feladatot a szövetkezeti tagok és a dolgozó parasztok saját erőikkel is megoldhatják. Miután a gyakorlatban éppen a második csoportba sorolt intézkedéseket szokták elhanyagolni, ezért ezekre sokkal nagyobb figyelmet kell fordítanunk.

Mivel télen nagyobb a levegő víztartalma és a magvak a levegő nedvességét magukba szívják, vetőmagkészletünket óvnunk kell a külső levegővel való érintkezéstől. A magtár ablakai, ajtói és szellőző nyílásai ^szorosan zárva legyenek, A levegő felfrissítése végett és annak érdekében, hogy a légzési termékek a garmada aljából eltávozhassanak, célszerű, ha a tél folyamán ajtót, ablakot kinyitva- a zsákolt árút egyszer-kétszer átrakjuk, illetve a garmadát átlapátoljuk. Ezt a műveletet száraz fagyos időben végezzük.

Befejezése után az ajtókat és ablakokat csukjuk be. Ha az idő felmelegszik a magtár ajtóit és ablakait tartsuk továbbra is zárva. A fagyos téli idő folyamán a nedves magvak életképességében többnyire semmiféle változás nem észlelhető. A tavaszi felmelegedéskor azonban rohamosan megindulnak azok a n°m kívánatos folyamatok, melyek a csírázóképesség elvesztésével járhatnak. Ezért a tél folyamán gondosan ügyeljünk a magvak víztartalmának alakulására és annak emel' kedését akadályozzuk meg.

menyei a legkedvezőtlenebbek. Ebben az időben a külső levegő hőfoka _ és víztartalma — különösen hóolvadás idején — magas, a magvak hőmérséklete pedig alacsony. Ilyenkor, ha nedves meleg levegő hatol be a magtárba és érintkezik a téli hideget tartó mag- Tavasszal a magvak tárolási körülvakkal, akkor lehűl, relatív páratartalma csökken, a vízgőzök harmat alakjában lecsapódnak a magvak felületére és a felső réteget átnedvesítik. Tavasszal a rakás vagy a garmada belsejében lényegesen alacsonyabb a hőmérséklet, mint a felület közelében, A mag tömegének jobban felmelegedett zónáiban a helyi átnedvesedés könnyen azt eredményezheti, hogy a vízgőzök átszívódnak a" belső hidegebb rétegekbe. Ezeken a helyeken önfelmelegedés következhet be, amely azután továbbterjed. A .napos, meleg tavaszi idő beálltával semmi esetre se tárjuk ki magtáraink ajtajait, ablakait. Gondoskodjunk a télen át lehűlt magtételek egyenletes felmelegedéséről. Az ömlesztett készleteket fokozatosan szellőztessük.

* * *