Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-27 / 4. szám

% A SZABAD FÖBDBiŰVSS SZAKAI EBB H КВИТЕ A mezőgazdasági termelékenység fokozásával oldjuk meg a második ötéves terv feladatait IRTA: FISÉRA ISTVÁN A második ötéves terv idején a szlo­vákiai mezőgazdasági termelésnek 39,8 %-kel kell emelkednie. A mezőgazda­sági termelést kétféleképpen emelhet­jük, éspedig vagy új területeket vo­nunk be a termelésbe, vagy emeljük a termelést a már művelésben álló talaj­területeken. Miután nálunk parlagon heverő szüzföldek nincsenek, csupán az utóbbi megoldást választhatjuk, vagyis fokoznunk kell a mezőgazdasági termelést. Ennek eszközei a következők: 1, a mezőgazdasági munkálatok gé­pesítése és villamosítása, vala­mint a vegyipar által nyújtott lehetőségek felhasználása, tehát a technikai adottságok értékesítése;-2. a mezőgazdasági beruházások ki­­terjesztése; 3. a tudomány és a haladó szellemű -gyakorlat felismeréseinék alkal­mazása; 4. a munka mennyiségének és minő­ségének fokozása a művelt talaj­terület egységeként; 5. a munka és termelés céltudatos szervezése. Ezek az eszközök rendszert alkot­nak és kölcsönösen összefüggnek. A gépesítés emeli a munka termelé­kenységét, megszabadít bennünket a legfárasztóbb munkaműveletektől, a ta aj termőerejét pedig közvetlenül azt tál fokozza, hogy a munka színvo­­na'aeabb, az agrotechnikai határidők lerövidülnek ^ kisebbek a betakarítási veszteségek. De a gépesítés közvetett úton is fokozza a mezőgazdasági ter­melést, mivel a felszabadult munka­erőkéi másutt vehetjük igénybe, pél­dául rajunk bízhatjuk az ipari növé­nyek balterjesebb termesztését, segít­ségükkel méhest alapíthatunk, kiter­jedtebb gyümölcstermeléssel foglal­kozhatunk. stb. S éppen ilyen vonat­kozásban sok a kihasználatlan lehető­ség. Bár a gépállomások az utóbbi években egyre több segítséget nyújta­nak a mezőgazdaságnak, a termelés ezzel arányban mégsem fokozódott. Ha a gabonát nem kézzel, hanem géppel aratjuk, ezáltal emelkedik a munka termelékenysége. De ha a megtakarí­tott időt. ölhetett kézzel töltjük, nem jutunk tább termékhez. Tehát a gépe-, sites jóvoltából megtakarított időt a termékek előállításának további foko­zására kell fordítanunk. Ellenkező esetben a második, ötéves terv felada­tainak- megoldását komoly veszedelem fenyegeti. A vegyipar termékeinek hatása a mezőgazdasági termelés emelkedésére mind érezhetőbb. A műtrágyák és ve­gyi készítmények szükséglete eszten­dőről esztendőre fokozódik, s a máso­dik ötéves terv idején még nagyobb arányokat ölt, A fokozott mütrágya­­szükségletet olyan fontos tényezőnek kell tekintenünk, amely biztosítja a termelés tervezett növekedését. Ez idő szerint a műtrágyák általánosabb hasz­nálatának eredményei még nem mu­tatkoznak meg annyira, ahogyan sze­retnek. Ennek egyik oka, hogy a mű­trágyák és istállótrágyák használata között nincs meg a kellő arányosság. Tudjuk, hogy a televényben szegény talajok túlzott műtrágyázása ronthat a termőerőn. A műtrágyák hatása attól függ ugyanis, hogy a talajban mennyi a televény. Viszont a televénytartalmut az istállótrágya biztosítja. Ebből kö­vetkezik, hogy bő istállótrágyázás nél­kül hiába várjuk a mezőgazdasági ter­melés emelkedését még akkor Is, ha több műtrágyát szórunk ki. Bevált eszköz a mezőgazdasági ter­melés fokozására, ha kiterjesztjük a beruházásokat. A szövetkezetek, gép­állomások és állami gazdaságok ilyen vonatkozásban rohamos fejlődésről tettek tanúságot, s a beruházások Üteme a második ötéves terv idején tovább élénkül. Jóllehet szövetkeze­teink felismeuték a beruházások jelen­tőségét, mégis sok a fogyatékosság. A szövetkezetek döntő többségben csu­pán olyan beruházásokat valósítanak meg, amelyeket az állami beruházási terv magában foglal, s amelyeket álla­mi eszközökből támogatnak. Kevés azoknak a beruházásoknak a száma, amelyeket a szövetkezet saját anyagi források felhasználásával hoz tető alá. A saját erőforrások mellőzésének egyik oka, hogy amíg a szövetkezeti tagság őszintén ■ lelkesedik a nagyobb arányú építkezésekért, ugyanakkor el­hanyagolja azokát a kisebb teendőket, amelyek pedig igen gyorsan, olcsón és saját erőből megvalósíthatók. Az is hiba, ha a szövetkezet leveszi napirendről azokat a beruházásokat, amelyek csak később gyümölcsöznek, így például alig jut valakinek is eszé­be, hogy talajjavítási munkálatokkal, gyümölcsültetvények létesítésével, stb. törődjék. Ha például új istállót építünk, ennek eredményeként fokoznunk kell á ter­melékenységet, s azért kell a munka­műveleteket - gépesítenünk, hogy töb­bet' termeljünk. Egyébként az új be­ruházás legföljebb csak azt jplenti, hogy az állatokat más környezetbe he­gyezzük. Az elért termelékenységet és az istéllómunka gépesítésének színvo­nalát azért kell elemeznünk, hogy a milliárdos beruházások meghozzák a tőlük elvárt eredményt. A tudomány szerepe a mezőgazda­sági termelés fokozásában igen fontos. De itt is akad teendő. A tudomány és haladó szellemű gyakorlat felismeréseit csupán szűk körben értékesítik. Ennek az a magyarázata, hogy még mindig kevés olyan dolgozóval rendelkezünk, aki a felismeréseket feltárná a szö­vetkezeti tagság, a dolgozó parasztok, a gépállomási dolgozók és az állami gazdaságok alkalmazottai előtt. A me­zőgazdasági igazgatási szervek dolgo­zói nem kísérik figyelemmel a szak­­irodalmat és szaklapokat, tehát az ott közölt ismereteket nem vihetik át a széleskörű gyakorlatba, Kizárólag ak­kor javulhat, a helyzet, ha ezek a dol­gozók gyarapítják szakképzettségüket, olvasni fogják a szakirodalmat, s ha felveszik a kapcsolatot a tudományos intézményekkel. A tanácsra és segít­ségre mindig számíthatnak. Mégiscsak tarthatatlan, hogy a tudományos dol­gozók végezzék a szervezési munkát a mezőgazdasági igazgatás erre hivatott tényezői helyett. De az is baj, ha némelyek a tudo­mány és gyakorlat újdonságait csoda­tevő orvosságnak ' tartják, s elhanya­­folják, lebecsülik mindazt, amit hosszú esztendők tapasztalatai alátámaszta­nak. Ahol a hozamok alacsonyak és az állattenyésztési termelékenység igen gyenge, az előadások és a tudomány újdonságai nem menthetik meg a hely­zetet. Ez ugyan nem azt jelenti, hogy rá se hederítsünk a tudomány felis­meréseire, de az alapot mindig azok­ban a tapasztalatokban lássuk, ame­lyeket az évek folyamán szereztünk, s amelyek birtokában a tudomány és haladó szellemű gyakorlat felismeré­seit értékesíthetjük. Hozzátartozik a mezőgazdasági ter­melés fokozásához a különböző ágaza­tok arányossága is, mégpedig az adott természeti és gazdasági körülmények figyelembevételével. A második ötéves terv fokozott figyelmet fordít az ál­lattenyésztési termelés emelésére. így kerül előtérbe a takarmányalap bizto­sításának kérdése, hiszen takarmány­alap nélkül az állattenyésztési terme­lés színvonalát nem javíthatjuk. Vi­szont egyelőre az a helyzet, hogy a takarmánymérleg erősen Ingadozó, sőt némelyütt hiányok mutatkoznak. A kérdést egyedül úgy oldhatjuk meg, ha kiszélesítjük a hozamképesebb takar­mányféleségek vetésterületeit a kevés­bé hozamképesek rovására, továbbá ha aláveteményeket és közteseket ter­mesztünk, hogy ugyanarról a terület­ről egy esztendő alatt két termést ta­karítsunk be, A beruházásokat úgy tervezzük, hogy közben ne feledkez­zünk meg a takarmánytermelési terü­letek öntözéséről, a .mesterséges szá­rításról és a takarmánykészletek he­lyes tárolásáról sem. Sok olyan intézkedést felsorolhat­nánk még, amelyek eredményeként a mezőgazdasági termelés emelkedik. De mindezekre ezúttal nem térhetünk ki. Tény, hogy az Intézkedések csupán a szocialista mezőgazdasági nagyterme­lés kereteiben, a népi demokratikus állam hatékony segítségével érvénye­sülhetnek. Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy a kisüzemü termelés mai színvonalán már nem fokozhatja eredményeit. De Igen sok intézkedést nem valósíthat meg a maga szűkre szabott lehetőségei miatt, tehát a szö­vetkezetek további virágzása az a fon­tos alap, amely módot nyújt a mező­­gazdasági termelés emelésére. Végezetül említsük meg, hogy mező­­gazdasági termelés fokozására irányuló Kitűnő eredményekkel jár a keresztezett szarvasmarha hizlalása A Szovjetunióban kísérletileg hízóba állították a holmegori és herefordi szarvasmarha keresztezett egyedeit. Ugyanolyan takarmányozási körülmé­nyek között a keresztezett állatok TO 21—1091 grammot szedték magukra átlagban és naponta, holott az ellenőrzésképpen hizlalt állatok éNosúlygya­­rapodása csupán 900—1000 grammot tett ki. A kísérleti állatok az élősúly 1 kg-os gyarapodásaként 8,08—8,55 takarmányegységet, az ellenőrzési cso­port állatai pedig 9,71 takarmányegysséget használtak fel. A leöit kísérleti állatok több húst és nehezebb bőrt szolgáltatnak, amely talpbőr készítésre alkalmasabb. A vetőmagvak kezelése Zárszámadás után A vajkóci EFSZ-ben a múlt évben jó volt a munkaviszony. A munkálatokat időben és jól elvégezték. így elérték a munkaegységek teljes értékét. Elő­legre 9 koronát, elszámolásra ugyan­annyit fizettek ki a tagoknak. Szép összeg ütötte Makó János ser­tésgondozó markát. Ö 10 280 koroná­nak, Novák János és Mencely, vala­mint Gáspár elvtársak 9000 és 10 000 koronának örvendtek az elszámolás­kor. ★ Új gépcsoport zöldtakarmányok szárítására A Westwagen nyugat-németországi gyár új szárító-gépet állít elő zöld­takarmányok tartósítására. A gép ne­ve: Sicco és Gronert-rendszerrel mű­ködik. A gépcsoport segítségével min­denféle zöldanyagot, de szeletelt répát és burgonyát is száríthatunk. Az alkat­részek némelyikének kicserélésével á gépet gabona, vetőmag, stb. szárításá­ra is alkalmassá tehetjük. A hőmér­sékletet önműködő szerkezet szabá­lyozza. A gépcsoport 12 m hosszú és 6,6 m magas. A legfontosabb gép­részek _ kerekeken nyugszanak és könnyen eszerelhetők. Ezáltal a gép átszállítása sem okoz különösebb ne­hézséget. Nagy előny, hogy a gép a köveket, kavicsokat és fémdarabkákat különválasztja a szárított anyagtól. intézkedéseket két csoportba sorol­hatjuk; az első csoport intézkedései csak az állam anyagi segítségével hajthatók végre, míg a többi feladatot a szövetkezeti tagok és a dolgozó pa­rasztok saját erőikkel is megoldhat­ják. Miután a gyakorlatban éppen a második csoportba sorolt intézkedése­ket szokták elhanyagolni, ezért ezek­re sokkal nagyobb figyelmet kell for­dítanunk. Mivel télen nagyobb a levegő víz­tartalma és a magvak a levegő ned­vességét magukba szívják, vetőmag­készletünket óvnunk kell a külső leve­gővel való érintkezéstől. A magtár ablakai, ajtói és szellőző nyílásai ^szo­rosan zárva legyenek, A levegő fel­­frissítése végett és annak érdekében, hogy a légzési termékek a garmada aljából eltávozhassanak, célszerű, ha a tél folyamán ajtót, ablakot kinyitva- a zsákolt árút egyszer-kétszer átrak­juk, illetve a garmadát átlapátoljuk. Ezt a műveletet száraz fagyos időben végezzük. Befejezése után az ajtókat és abla­kokat csukjuk be. Ha az idő felmeleg­szik a magtár ajtóit és ablakait tartsuk továbbra is zárva. A fagyos téli idő fo­lyamán a nedves magvak életképessé­gében többnyire semmiféle változás nem észlelhető. A tavaszi felmelege­déskor azonban rohamosan megindul­nak azok a n°m kívánatos folyamatok, melyek a csírázóképesség elvesztésé­vel járhatnak. Ezért a tél folyamán gondosan ügyeljünk a magvak víztar­talmának alakulására és annak emel' kedését akadályozzuk meg. menyei a legkedvezőtlenebbek. Ebben az időben a külső levegő hőfoka _ és víztartalma — különösen hóolvadás idején — magas, a magvak hőmérsék­lete pedig alacsony. Ilyenkor, ha ned­ves meleg levegő hatol be a magtárba és érintkezik a téli hideget tartó mag- Tavasszal a magvak tárolási körül­­vakkal, akkor lehűl, relatív páratar­talma csökken, a vízgőzök harmat alakjában lecsapódnak a magvak felü­letére és a felső réteget átnedvesítik. Tavasszal a rakás vagy a garmada bel­sejében lényegesen alacsonyabb a hő­mérséklet, mint a felület közelében, A mag tömegének jobban felmelege­dett zónáiban a helyi átnedvesedés könnyen azt eredményezheti, hogy a vízgőzök átszívódnak a" belső hidegebb rétegekbe. Ezeken a helyeken önfel­melegedés következhet be, amely az­után továbbterjed. A .napos, meleg ta­vaszi idő beálltával semmi esetre se tárjuk ki magtáraink ajtajait, ablakait. Gondoskodjunk a télen át lehűlt mag­tételek egyenletes felmelegedéséről. Az ömlesztett készleteket fokozatosan szellőztessük. * * *

Next

/
Oldalképek
Tartalom