Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1957-01-27 / 4. szám
2 SZAKMELLÉKLET 1957. január 27, Szívás Uacca f M Nagy üggyel-bajjal lehet csak bejutni a nagyidai állami gazdaság új tehénistállójába. Először hivatalos akadékoskodásnak tűnt nekem ez a dolog. Innen oda, onnan ide küldtek, míg végül az irodában rekedtem egy félnapra. Ott kimondták a végszót. — Ne haragudjék, mi nem adhatunk engedélyt, arra csak Jencsik Mihály zootechnikusnak van joga. Ő pedig ki tudja mikor jön haza. Hiába érveltem, hogy egyenesen Bratislavából jövök és egy hete papíron és ceruzán kívül alig volt egyéb a kezemben, cipőm a város utcáit koptatta, nem kell félniük, hogy a fertőző elvetélés (Bang betegség) csíráit magommal hoztam. Mindenki vigyáz az állományra, mert 1952-ig náluk is sok tehén volt ezzel a bajjal megfertőzve. Estére megérkezett a zootechnikus, aki mindent megmutogatott az istállóban és magyarázott sokat. Nem szóltam előtte, hogy el ne vegyem a kedvét, csak magamban gondoltam: ezek tehenek? A garamlöki, galántai, tórnóci és palárikovói állami gazdaság teheneihez képest csak macskák ... mégis milyen büszkék rájuk. A parázsló gondolatok ajkamra kényszerítették a szót és megemlítettem a zootechnikus* nak, hogy 1955 decemberében a garamlöki gazdaságban Szabó bácsi tehenei naponta átlagosan 17,85 liter tejet adtak. A nagyidai tejhozam pedig ennek a fele. — Azok a tehenek már a múlté. Ezek pedig a jövőé — mondta a zootechnikus.' — Ezek mind egészségesek és napról-napra több tejet adnak. Minden évben jobb borjakat nevelünk tőlük, ott pedig fordított a helyzet. Akaratlanul is az a közmondás jutott az eszembe, hogy „minden cigány a maga lovát dicséri”. Azóta két év telt el és megváltozott a nézetem, mert bekövetkezett, amit Jencsik elvtárs megjósolt. Garamlökön csökkent a tejhozam, Nagyidán pedig emelkedett. A nagyidai törzstenyészetben 1952-től még egy tehén sem vetélt el Bangbetegség miatt. Üj istállót építettek, körülbelül 150 méterre a régitől. Ez elég közel van ahhoz, hogy az állatok egymást megfertőzzék. De óvatosságból a régi -istállóból minden tehenet elvittek és szétosztották más gazdaságokba az ottani fertőzőt tehenek közé. Azután a régi istállót kívül-belül fertőtlenítették. Az istálló körül a földet felásták 30 cm mélyen, majd mésszel, lúgkővel beszórták. Ezt havonta megismételték és három hónap múlva hízómarhákat vittek a régi istállóba, az újba pedig Ugorból (gálszécsi járás) vásárolt 39 tenyészüsző és Zsarnóról, Tornáról 20 egészséges fajtehén került. Ma már 135 kiválasztott tehene van a nagyidai törzstenyészetnek. Ezek között három egyenként 5000 literen felül termel évente. A rekord tejhozamú tehén pedig nemsokára eléri a hatezret. A múlt évben 5900 litert adott. De nemcsak tejről van itt szó, hanem a jövő fajállományáról, amiről annak idején a zootechnikus oly merészen nyilatkozott. Olyan borjakat, mint Nagyidán, nem akárhol lehet látni. Stanya Anna, a többször kitüntetett borjúgondozónő hideg neveléssel neveli őket, négy hétig ketrecekben tető alatt, azután pedig Stejman-bódékban, kinn a szabadban. A bódék körül kifutó is van. Ezekre a borjakrp és ezen ivadékaira gondolt a zootechnikus, mikor azt mondta, hogy felülmúlják majd a garamlöki teheneket is. Smajda József mérnök, a tornai igazgatóság főzootechnikusa, aki 1952- ben a nagyidai gazdaság vezetője volt és most Jencsik Mihállyal közösen válogatják ki a legjobb teheneket a törzstenyészetbe, elmondta, hogy mi késztette őket a kiválasztás nehéz, de hasznos munkájára. Példának a tornai gazdaságot említette. — A grófi tenyészetből csak egy üsző maradt a háború-után. Ezzel mit kezdett volna a gazdaság? Más gazdaságoktól és magángazdáktól vásárolt üszőket és teheneket. A sokféle állat közül némelyek jól beváltak.. Sok tejet adnak, jó borjakat nevelnek, bírják a legelőt, egyszóval jó tulajdonságúak. De ezek meilett megvásároltuk a roszszakat is, megvettük a veszedelmes bajt, a fertőző elvetélést. Ez a betegség átragadt a jó tehenekre is, — mondja Smajda elvtárs. A tornai gazdaságban már több szakember járt, hogy meggátolják a veszélyes betegség terjedését. A múlt évben Sevec doktor járási főorvos és egy magyarországi állatorvos között kerekedett heves vita ebben az ügyben. A magyar orvos azt ajánlotta, hogy oltsák be a teheneket В 19-es szérummal. Sevec elvtárs azt álította, hogy ha ezzel beoltják, akkor az egészségesek is megkapják a betegség csíráit. — Igen ám, de az utódok nem lesznek rá hajlamosak. — érvelt a magyarországi szakember. Kísérletképpen a szepsi járás állami gazdaságaiban a múlt évben ezzel az anyaggal beoltották az összes teheneket. Az eredményt kíváncsian várja minden szakember. Gépi fejesre alkalmas tőgy. Hátsó része éppen olyan fejlett, mind az első része. A csecsbimbók elég hosszúak és vastagok. Azelőtt ki gondolta volna, hogy ilyen bajokban szenvednek a parasztok tehenei. Egyszer nekünk is elvetélt egy, tehenünk. Állatorvost hívtunk, aki fertőző elvetélést állapított meg. Édesanyám elvörösdött az orvos szavainak hallatára. Már sejtettem, hogy azután mi következik. Amikor az orvos elment, letette a garast, amúgy aszszonymódra. zootechnikus botmérőt tart a kezében. Murányi Árpád, mint jó szakember Zsarnóról jött el, de az itteni fejőgúlyások is figyelik a teheneket. Azokból válogatnak, amelyek évente több mint 3500 liter tejet adnak, s tejük zsírtartalma 3,8 százaléknál nem alacsonyabb Minden fejőgúlyás úgy ismeri a gondjaira bízott állatot, mint saját tenyerét. — Ez sok tejet ad, jól bírja a legelőt. És minden évben szép borjút ellik. Az anyja is jó tehén volt. A borja is jó. Hát még a bika, az volt ám egy remek állat, amelyet ettől neveltünk — büszkélkedik az egyik fejőgúlyás. Jencsik elvtárs a mérőbottal megméri a mellkas mélységét, a tehén hosszát vállszögtől az ülőgumóig, a horpasz háromszögét, amely elég kicsiny, tehát a jó tulajdonság jele. Az ilyen állatnak jó az étvágya A széles kereszt- és farcsont biztosítja, hogy a tehén nagy borjakat is könnyen a világra tud hozni. A tehén minden porcikáját úgy átvizsgálják, mint orvos a beteget. A végső elbírálás alá kerül a tőgy. Mind a négy tőgynegyedet külön megvizsgálják. Ha minden csecsbimbóhoz tartozó rész egyformán fejlett, akkor a tehén jó. Ha a csecsbimbók elég hosszúak és vastagok, megfelelnek a gépi fejésre. S most amikor minden szempontot már figyelembe vettek, kimondják a döntő szót: — Megfelel! A sok tehén közül csak hétre esett a választás: ezek mától kezdve a törzsállattenyésztésbe tartoznak. Kezdetben a gépi fejést általánosan bevezették a tornai igazgatósághoz tartozó gazdaságokban, de ez ellen makacsul tiltakoztak a. fejőgúlyások. Azt mondták, hogy némely tehénnek árt a gép. Csökken a tejhozam, apad a zsírtartalom és soványodik a jószág. Egyesek azzal vádolták a gyakorlat embereit, hogy maradi gondolkozásúak. Azért tartanak ki csökönyösen a régi módszer mellett, mert az újat még nem ismerik. A két zootechnikus, — Igen, fertőző elvetélés — szidta édesapámat. — Ötven koronáért az orvos nem mondhat egyebet. Ennyiéit csak megpártolhat. Meghúzattad a répaföldön a szegény állatot, amikor oly nagy szekérrel raktál. Ez az oka és semmi más. Azelőtt nemcsak az asszonyok, de az orvosok is gondoltak arra, hogy a legtöbb tehén a megerőltetéstől vetél el. Azért is nem kutatták anyira, mint ma, a betegség ellen megfelelő orvosságot. De az, amiről eddig szó volt, csak óvintézkedés és nem a faj kiválasztása. Most 65 tehenet választanak ki a tornai igazgatósághoz tartozó gazdaságokban érdekes módon. Ezek a tehenek ott maradnak abban a gazdaságban, ahol eddig voltak, eltekintve a többi állatok fertőzésétől. De ezekre a tehenekre különös gondot fordít Jencsik Mihály, a törzsállattenyészeti zootechnikus és Smajda József mérnök. A legtöbb tehén származását már kikutatták mind apai, mind anyai ágon. S a további kiválasztást a" Stejmanféle elmélet alapján folytatják. Minden állatot külön bírálnak el. A kiválasztott tehenek borjait pedig összegyűjtik a csécsi gazdaságban, ahol a fiatal állatokat kedvező környezetben jó szakemberek nevelik fel. A tornai gazdaság tehénistállójában vagyunk. Smajda mérnök kezében papír, ceruza. Jencsik a gulyásokkal együtt, megkereste a bajok okát. A legtöbb tehén tőgyének hasfelőli része nagyobb, több benne a tej, amíg a hátsó részben kevesebb. A fejes vége felé az első két tőgybimbóból még tejét szürcsöl a gép, de a hátsókat üresen húzza. Ez pedig ártalmas. Azért kell kiválasztani olyan tőgyet a gépi fejésre, amelynek minden része egyforma mennyiségű tejet ad. Ha a tőgyet valami baj éri, az a rész elsatnyul. A többi pedig önállóan kifejlődik. Ilyen tőgyet sem fejnek géppel, vagy ha igen, akkor az egyik tőgyről korábban lekapcsolják a fejőcsészét. A tornai gazdaság szakemberei odaadó munkát végeznek a tehenek kiválasztásában és kitartóan harcolnak a betegségek ellen. Kötelezettséget vállaltak, hogy az ötéves terv- végére minden állományt megtisztítanak a fertőző elvetéléstől. Az igazgatóság hatáskörébe hat gazdaság tartozik. Ebből a nagyidai gazdaság tehénállománya már egészséges. Azután minden évben egy gazdaság állományát kell kigyógyítaniuk. A gazdaság dolgozói bíznak abban, hogy kitartó munkával vállalásukat teljesítik, és olyan nagy tejhozamot érnek majd el, mint hazánk élenjáró gazdaságai. Csurilla József. Hogyan előzzük meg a malacok köhögését? Télen gyakran előfordul, hogy az anyakocák és malacok köhögnek. A baj oka vagy a hideg és nyirkos ól, vagy »pedig az egyoldalú téli takarmányozás. De az is hiba, hogy az állatok keveset mozognak a napon, tehát ellenállóképességük kisebb és hajlamosabbak a fertőzésre. Tapasztalatok igazolják, hogy a környezet, testalkat és a fertőzés azok a tényezők, amelyektől a malacelhullási arányszám leginkább függ. Helytelen tehát azt hinni, hogy a sertések köhögését kizárólag gyógyszerekkel és oltással megszüntethetjük. Mindenekelőtt arról kell gondoskodnunk, hogy a malacok télen meleg, száraz és jól szellőztetett ólakban tartózkodjanak. De éppilyen fontos, hogy az állatoknak télen is elegendő mozgást biztosítsunk a levegőn és napon. Vigyázzunk, hogy a malacok ne fázzanak meg, tehát a kutricákban helyezzünk el inflavörös lámpákat vagy fűtsünk. de ennél is fontosabb a kifogástalan alom és a tisztaság. Különösen azzal törődjünk, hogy a padozat soha ne legyen hideg. A sertésbódék, ha azokat megfelelőképpen karbantartjuk, megvédik az állatokat a nátha ellen. A közös sertésistállókban az alomalját _ főként azzal védhetjük meg a cseppfertőzéssel szemben, ha a különböző ellésekből származó malacokat gondosan elkülönítjük egymástól. Miután az egyoldalú téli táplálkozás és a fertőző betegségek között szoros összefüggést kell látnunk, a téli hónapokban nagyon fontos, hogy a takarmányadag összeállításakor vegyük tekintetbe állatállományunk egészségi helyzetét. Kiderült például, hogy a tüdőgyulladás és a nátha fellépése az А-vitamin hiányára vezethető vissza. De a D-vitamin hiánya is csökkenti az állat ■ ellenállását a fertőzéssel szemben, míg a nyomelemek hiánya a vérképletet rontja. Az állat a B-vitamint sem nélkülözheti. Ezért adagoljuk a halolajat, a sörélesztőt, az ásványi keverékeket, a murkot, az őrölt lucernát és a fehérjés keverékeket. A sörélesztővel vagy az antibiotikumokkal javítjuk a belek működését, különösen a- csökött állatok esetében, de a fertőzést sokszor a szulfonamidok is megakadályozzák. (A szulfonamidok adagolásánál azonban legyünk óvatosak.) Igen gyakran előfordul, hogy a tenyésztők nem törődnek a fertőzés gócainak kiküszöbölésével. Az ólak takarítása, fertőtlenítése és meszelése nagyon fontos. A bacilusgazdákat, tehát a köhögő és csökött állatokat, haladéktalanul válasszuk külön az egészségesektől. A malacok köhögése nemcsak egészségügyi, hanem állattenyésztési kérdés is. Az anyakocák némelyike köhögésre vagy náthára hajlamos malacokat hoz világra, s akadnak tenyészkanok, amelyek utódai minden látszólagos ok nélkül megbetegszenek. A beteg malacok szüleinek küleme gyakran semmilyen rendellenességet nem mutat, de ezek az állatok mégis bacilushordozók. Az a leghelyesebb, ha a köhögő és tisztátalan bőrtakaróval rendelkező állatokat a tenyészetből kizárjuk. Viszont annál nagyobb figyelmet kell fordítanunk az egyenletes aiomaljából származó ellenállóképes és egészséges malacokra, s ezeket hagyjuk meg további tenyészmunkára. ★ ★ ★ A takarmányok vitaminértéke A takarmányok vitaminértékét aszerint ítéljük meg, hogy az eleség A- vitaminból, a В-csoport vitaminjaiból, továbbá а C-, D- és E-vitaminból mennyit tartalmaz. A háziállatok hiánytalan értékű táplálásának színvonalát nemcsak a takarmányokban foglalt szerves anyagok (fehérjék, szénhidrát és zsír) mennyisége és a szervetlen (ásványi) anyagok aránya dönti el, de az ún. vitaminok jelenléte is, hiszen jól tudjuk, hogy a vitaminok a szervezet egészsége szemszögéből rendkívül fontosak. Gyakorlatilag főként az A-vitaminnak (növekedést serkentő legfőbb vitamin), azután a csontképző (angolkórellenes) D-vitaminnak és a termékenységi (meddöségellenes) E-vitaminnak tulajdoníthatjuk a legnagyobb jelentőséget. Fentebb érintettük már, hogy az A- vitamin a kifogástalan növekedés, az állatok egészségének megvédése és szilárdítása érdekében semmiképpen nem nélkülözhető: ez a vitamin mint( karotín (provitamin) ‘mindenekelőtt a zöldtakarmányban és murokban, továbbá minden olyan szénában kimutatható, amelynek szárítása gondosan történt. Az idegrendszer és izomzat megbetegedéseivel szemben a В-csoport vitaminjai (Bi—B12) nyújtanak védelmet. Az ide sorozott vitaminok főképp az élesztőben találhatók meg. Fontos körülmény, hogy a B2-vitamint (laktoflavin, riboflavin) az egyes kérődzők előgyomraiban és vastagbelében tevékenykedő baktériumok is kitermelik. Ilyen baktériumok: a sugárgombák (Actinomycetes), továbbá a Bacillus adhaerens, Bacillus mycoides, Bacillus subtilis, Bacillus vulgatus, Bacterium coli, Flavobacter vitarumen, stb. Ennek alapján feltételezhető, hogy a kérődzők éppen ezért nem érzik meg, ha a takarmányból a B2-vitamin netalán hiányzik. A skorbutellenes C-vitamin javítja az állatok egészségét és étvágyát. Friss kapástakarmányokban és tejben mutatható ki. Angolkórellenes és csontképzö sajátossága révén jelentős a D-vitamin, amely szabályozza a csontképzás'iét' nélkülözhetetlen tényezők anyagcseréjét, mégpedig főleg a mész és foszfor helytelen aránya esetén (a két anyag némelyikének hiányával vagy túltengésénél). De a D-vitamin jelenléte nemcsak a csontképzö anyagok lerakodását biztosítja, hanem kiküszöböli a csontrendszer zavarait is (angolkor, csontlágyulás). Ezek a zavarok nem csupán a mész elégtelensége miatt, hanem túltengése esetén is fel szoktak lépni, vagyis amikor a mész és foszfor aránya helytelen. D-vitamint főként a zöldes árnyalatú, napsütötte réten betakarított, jó minőségű szína tartalmaz. Említettük, hogy az E-vitamin az állatok szaporodásának elmaradhatatlan kelléke. Ez a vitamin a zöldtakarmányokban és a gabonafélék csírájában fordul elő. Végeredményben elmondhatjuk, hogy a legfőbb vitaminok, az A-vitamintól az E-vitaminig, a zöldtakarmányokban kivétel nélkül fellelhetők. A szárított takarmányból a C-vitamin, a szemesekből ugyancsak a C-vitamin, a kapásokból a D-vitamin, az ipari melléktermékekből pedig a C- és E-vitamin hiányzik. Ha a vitamin ' adagolása nem kielégítő, az ennek következtében fellépő betegségeket vitaminhiányos betegségeknek (avitaminózis) nevezzük. A veliénai állatkórházban (Dolný Kubín-i járás) az állatok gyógyítására nagy gondot fordítanak. A képen látható tehén gyomrában 12 vegyes nagyságú szeget találtak. Az operáció sikerült és most már csak a vágási sebnek kell gyorsan begyógyulnia.
