Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-20 / 3. szám

1957. január 20. Jzabad Földműves 5 Egy szövetkezet távlatai Kormányunknak a szövetkezeti ta­gokhoz és az egyénileg dolgozó föld­művesekhez intézett levele az EFSZ-ek Ш. Országos Kongreszusa alkalmából többek között hangsúlyozza, hogy egy­­egy mezőgazdasági dolgozóra sokkal többet lehet termelni a szövetkezet­ben, mint az egyéni gazdaságban. A gépek és a helyes munkaszervezés le­hetővé teszik az emberi munkaerő tnegkimélését. A nagyüzemi termelés­ben nemcsak hogy több terményt lehet kitermelni minden hektáron, mint az egyéni gazdaságokban, hanem ahhoz kevesebb munkára is van szükség. Ezt bizonyítják a Dolná Krupá-i szö­vetkezet példái is. A szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás megszüntette a legnehezebb fizikai munkákat, külö­nösen azokon a munkaszakaszokon, ahol nők dolgoznak. A fejésnél, az ara­tásnál és a növényápolási munkála­toknál már alig van szükség kézi mun­kára. Az ötéves terv éveiben a szövetke­zetben lényegesen emelik a termelést. Az 1960-as évben búzából 30, árpából 28, kukoricából 38, cukorrépából pedig 300 mázsás átlagos hektárhozamot ér­nek el. Az alapvető és döntő növeke­dés az állattenyésztésben történik. Már a múlt évben a pótjutalmazás bevezetésével annyira tudták növelni az állattenyésztést, hogy 100 000 liter tejet adhattak be terven felül. Ezen­kívül 100 mázsa sertéshúst, 30 mázsa marhahúst, 840 mázsa búzát és 1600 mázsa árpát értékesítettek szabadáron. Ez olyan kimagasló eredmény, amit sok szövetkezet irigyelhet. Kezdetben sok szövetkezeti tagnak nem tetszett a szigorú házirend betartása, de a ta­pasztalat bebizonyította, hogy a házi­rend és az alapszabályzat betartása nélkül elképzelhetetlen a szövetkezet sikeres gazdálkodása. Az ötéves tervben a marhahúster­melést az eddigi 35,3 kg-ról 52,5 kg-ra emeljük egy hektár mezőgazdasági terület után. A sertéshústermelés a jelenlegi 53,6-ról 103 kg-ra emelkedik. Ezt azonban csak akkor érhetjük el, ha. lényegesen növelik és megjavítják a takarmánytermelést. Az állatállo­mányt 850-re emelik. 1960-ig az anya­kocák száma 150 lesz, ami lényegesen elősegíti sertésállományunk növekedé­sét. Ennek következtében 1960-ban már 1545 mázsa sertéshúst tud ter­melni a szövetkezet. A tejhozamat а jelenlegi 1700-ról 2700 literre emelik tehenenként. Ez azt jelenti, hogy 1960- ban több mint egymillió liter tejet termelnek ebben a szövetkezetben. Ha összehasonlítjuk a szövetkezet pénzjövedelmét az állattenyésztésből és a növénytermesztésből, láthatjuk, hogy 1957-ben még a növényi ter­ry*.ztés van fölényben. 1958-ban vi­szont már az állattenyésztés biztosítja a szövetkezetnek a nagyobb bevételt. Természetes, hogy mindez kedvezően megmutatkozik a szövetkezeti tagok jövedelmében is. A múlt évben a ter­mészetbeni járulékokkal együtt 28 ko­rona volt a munkaegység értéke. Eb­ben az évben már 32, 1900-ban pedig 38 korona lesz. A múlt évben 2700 ko­rona jövedelmet értek el minden hek­tár mezőgazdasági területről. Ez az összeg 1960-ig 4540 koronára emelke­dik. Az állatállomány fokozatos növelése megköveteli, hogy a szövetkezet újabb gazdasági épületeket létesítsen. 1957- ben vagyis ebben az évben 100 férő­helyes istállót, 1959-ben pedig még egy ugyanilyen istállót építenek. 1960-ig teljesen befejezik az építke­zéseket. A szövetkezet fejlesztési­távlati terve, amelyet már jóváhagyott a taggyűlés, főleg a termelés gazdasá­gosabbá tételére irányul. Ennek segít­ségével olyan színvonalra akarják emelni a szövetkezeti tagok jövedel­mét, hogy a közös gazdálkodás minden egyénileg dolgozó földműves számára vonzóvá váljon. Tegnap, ma és holnap aZselízi Állami Gazdaságban Mint ismeretes, a zselízi állami gazdaság országos méretben a legna­gyobb. Földterülete közel 20 000, ka­­tasztrális hold. Talajviszonyai kiválóak. A gazdaság 11 intézőségi kerületre van beosztva, a következőképpen osz­lanak meg: a Garam keleti oldalán Árok, Garamszentgyörgy, Cajakovó, Lontó, a nyugati oldalon: Zseliz (igaz­gatósági központtal együtt), Karoliha, Nagypuszta, Nyír, Málas, Zálogos, Bajka. — Bajka, Zálogos és Garam­szentgyörgy kivételével valamennyi gazdasági kerületet keskenyvágányú gőz- és motorosjárművekre beállított vasúti hálózat köt össze. Ez a hatalmas birtokegység 100 év­vel ezelőtt Eszterházyak tulajdonát képezte, majd ezektől a bécsi Breune­­rek tulajdona lett. 1913-ban á Hat­vány—Deutschok és Schoellerek, mint az oroszkai cukorgyár rt. tulajdonosai 30 évi bérletre vették ki a mágnások­tól. A cukorgyárnak óriási befekteté­seket kellett eszközölni, miután ebben az időben a birtoknak közel fele bir­kalegelő volt. Tehát a birtokból mind­össze 600 katasztrális holdat hagytak meg, és a zselízi ősi rezidenciát özv. Callergi Coudonhove Kunóné, született Breuner Ernesztina grófnőnek, aki a felszadabulás előtt költözött el Zseliz­­ről. Szocialista államunk természetesen a felszabadulás után átvette az egész gazdaságot és azóta évröl-évre kiváló terméseredményeket mutat fel ez a gazdaság. Mondhatnék: tíz esztendő se kellett ahhoz, hogy tökéletes formát kapjon minden. A romhalmazok és szemétdombok helyén pedig nem volt könnyű megvalósítani mindazt, amit az egészséges termelési követelmények megkívánnak. Az első kétéves tervben sok volt még a gátló körülmény, de az első ötéves gazdasági tervnél már ha­talmas előrehaladás mutatkozott az egész gazdaságon — és most a máso­dik ötéves terv feladatainak megvaló­sításéra nagy remények vannak. E fenti gondolatoktól kísérve ko­pogtatunk be az egykori grófi kas­télyban levő igazgatói irodába. Gregor Mátyás igazgató, 45 éves, szívvel-lélekkel dolgozó ember. Csupa mozgékonyság, csupa figyelem. Közel öt esztendeje végzi e nagy felelősség­gel járó munkát. Belépésünk pillana­tában is szorgalmasan dolgozik. Alig tud időt szakítani a beszélgetésre. Első kérdésünk, hogy miképpen zá­rult le az 1956-os esztendő, így vála­szol: — Jobban szerettük volna zárni... dehát — akadnak gátló körülmények' is. Különösen a múlt évi szárazság és az ősszel beállt hirtelen csapadékbő­ség, na meg a munkaerőhiány, stb. Természetesen számunkra minden gazdasági év új tanulságot fs tapasz­talatot jelent. Nem mondom, búzából 30 vagonnal többet termeltünk, mint ahogy azt a terv előirányozta. Árpa­­termésünk azonban nem volt kielégítő. Repcéből 600 mázsát adtunk be ter­ven felül. — Milyen vonatkozásokban mérhe­tők fel ezek a hiányosságok? — kér­deztük az igazgatót. — Főként a minőségi munkák hiá­nyának tudható be a lemaradás — fe­lelte az igazgató. — S milyennek látja az igazgató elvtárs az 1957-es gazdasági évet? — vetettük fel a másik kérdést. — Erről már lehet beszélni! — mondotta bizalomteljes hangon. — Ez az év nagy reményekre jogosít fel bennünket, mivel az őszi mezőgazda­­sági munkálatokat időben — sőt 13 nappal a tervezett idő előtt — és jól elvégeztük. Nagy súlyt fektettünk a talajelőkészítésre és a trágyázásra. Ez pedig mindennél fontosabb! A gaz­daság 51 hektáros szőlészetéről is azt mondhatom, hogy az 1957-es évben meghozza a várt eredményt. Közbevetőleg megkérjük Gregor igazgató elvtársat, tájékoztasson ben­nünket a gazdaság alkalmazottainak életéről is. — Alkalmazottaink száma átlagosan kétezerötszáz, — akiknek több mint fele ezen a birtokon növekedett lel apáikkal és ősapáikkal együtt. Tudjak tehát, milyen volt életük a nagybirto* kosok ideje alatt és milyen most. Csak mellékesen említem meg, hogy minden kerületben, minden majorban korszerűen berendezett kultúrházuk, szórakozóhelyiségek, büffék állnak a dolgozók rendelkezésére. A gyerme­keknek sem kell télvíz idején távoleső iskolába járni. Motoros járművek v1-. szik őket az iskolákba. Bármikor me4 y tekinthetők a majorokon az újonnan épített munkáslakások, amelyek für­dőszobákkal és összkomforttal vannak ellátva. Természetesen a villanyvilágí­tás sem hiányzik. — Az ifjúság nevelésére is nagy gondot fordítunk — folytatja tovább az igazgató. — Valamennyi egységün­kön jó munkát végez a pártszervezet, valamint a kultúrcsoportok is. Sport­szakosztályunk, a Dynamo Želiezovce szervesen beletartozik az állami gaz­daság kebelébe. Olvasótermek, könyv­táraink is vannak. Búcsúzásul megjegyeztük Gregpr igazgató elvtársnak: hisszük, hogy a gazdaság dolgozói közös erővel válóra váltják a rájuk háruló feladatokat — ami az ő jobb életük záloga. P. S. Az elért eredmények köteleznek — Versenyre hívjuk a kerület összes járásait — Lezárult az óesztendő, átléptük az új év küszöbét. Szívesen emlékezünk azokra a pillanatokra, amelyek örömet hoztak számunkra az elmúlt évben. De nem szívesen olyan esetekre, ame­lyek bizonyos csalódást váltottak ki bennünk. Pedig voltak ilyenek is. A mezőgazdaság terén azonban elmond­hatjuk, hogy az 1956-os esztendő elő­rehaladást jelentett — lényegesen vál­tozott nemcsak a munka mennyisége, hanem minősége is. Az őszi mezőgaz­dasági munkákat 1956-bgn az ország minden területén, így a kassai járás­ban is, az előbbi évekhez viszonyítva rövidebb időn belül végeztük el. Az őszi takarmánykeverékeket a szövet­kezetek száz százalékra, az egyénileg gazdálkodók azonban csak 18 száza­lékra vetették el. S itt már most meg­mondhatjuk, hogy aki vetett, az aratni is fog. De aki nem vetett, az aratásra se gondoljon. Pedig nagyon fontos a takarmány hiszen állattenyésztésünk legalapvetőbb tényezője a takarmány bizt '.ítása. A rétek és legelők felszíni javitútát a szövetkezetek 1005 hektáron, az egyénileg gazdálkodók 1030 hektá­ron, az alapjavítást összesen 205 hek­táron végezték el. Megtrágyáztak 2595 hektár rétet és legelőt. Trágyalével megöntöztek 264 hektárt. Lemeszeztek 525 hektárnyi területet, s felszántot­tak 109 hektár terméketlen rétet és legelőt. Ezen munkálatok a legnagyobb rendben folytak le. Egységes földművesszövetkezeteink a mélyszántás terén is példát mutat­nak: elvégezték 6480 hektáron, amely 97 százalékot tesz ki. A szövetkezetek jobban gondoskodtak a téli takar­mányadagokról is. Készítettek 11820 köbméter silótakarmányt, az egyénileg gazdálkodók pedig csak 340 köbmétert. Járásunkban a burgonyát, kukoricát és a cukorrépát is korábban takarítot­ták be, mint az elmúlt évben. A vetési időt is lerövidítették, mégpedig a bú­zánál 20, a rozsnál 5 nappal. A rétek és legelők felszíni javítási munkálataiban legszebb eredményeket az alsómislei szövetkezet érte el, ahol 240 hektárt javítottak meg. A cukorrépatermelésnél is szép eredményeket értünk el. A szövetke­zetek beadtak 48 004 mázsát és ezzel tervüket 281 százalékra teljesítették, az egyénileg gazdálkodók pedig csak 31504 mázsát, s tervüket ezzel csak 65 százalékra teljesítették. Járási mé­retben a cukorrépabeadásban 126 szá­zalékot értünk el, így a kassai járás a kerületben első helyen végzett. Cukor­répából földműveseinknek 1 545 306 korona bevételük volt. Ezenkívül 47 938 mázsa répaszeletet, 47 541 kg melaszt és 20 643 kg cukrot kaptak. Világos tehát, hogy érdemes cukor­répát termelni. Cukorrépából a leg­szebb hektárhozamot a vajkóci szövet­kezet érte el, ahol hektáronként 380 mázsát takarítottak be. A benköi szö­vetkezet 350, a rozgonyi 297 mázsát ért el hektáronként. A cukorrépatermelés fokozása ér­dekében járásunk mezőgazdasági ügy­osztálya az 1957-es évben versenyre hívja a kerület összes járásait. A ver­seny célja: minél magasabb hektár­hozamot elérni a cukorrépatermelés­ben! Bízunk abban, hogy ezt a versenyt a kerület minden járása elfogadja, annál is inkább, mivel a cukorrépa termelésének fokozásával a jövedelem is jelentősen növekszik. Iván Sándor, Kassa. (jogi tanácsadó^ Kérdés: Jogom van-e a rokkantsági segély emelésére, mivel a határon túl részt vettem az .ellenállási mozgalom­ban? Válasz: Azor* háborús károsult rok­kantak segélye, akiknek munkaképes­sége legalább 65 százalékkal csökkent és ezelőtt nem érte el a havi 350 ko­ronát, most ennyire emelkedik. Azok a rokkantak, akik közvetlenül részt vettek a fasiszta ellenes harcok­ban, s munkaképességük legalább 65 százalékkal csökkent, havi járadékuk 600 koronára emelkedik. A fasiszta ellenes harcok közvetlen részvevői, akiknek legalább 95 százalékkal csök­kent munkaképességük, felemelt jára­dékukhoz további 400 korona személyi pótlékot kapnak havonta. Havi rok­kantsági járadékuk tehát 1000 koro­nára emelkedik. Kérdés: Hány kiló zsírt kell bead­nom a házi sertésvágásból állami fel­vásárlásra? Egyénileg dolgozó föld­műves vagyok, 4,5 hektár szántóterü­leten gazdálkodom. Válasz: Az 1. és II. típusú EFSZ tagjainak és azoknak a 0,5 hektárnál na­gyobb földterületen gazdálkodó földmű­veseknek, akiknek szántóterülete nem haladja meg az összterület 50 száza­lékát, az első házivágástó! 5, a máso­dikból 9, a harmadikból pedig 12 kg zsírt kell beadni ugyanbban az évben. A szövetkezeti tagoknak megvan az az előnyük, hogy az első vágásból 5, a második, harmadik és minden to­vábbi vágásból pedig 7,5 kg zsírt kell beadniok. Kérdés: 69 éves nő vagyok. Gazda­ságom területe 6 hektár. A biztosí­tási díjat rendesen fizetem. Jogom van-e öregségi járadékra, vagy jogom lesz-e az új törvény szerint. Válasz: A földművesek biztosításá­ról szóló új kormányrendelet értelmé­ben minden 65 évet betöltött egyén­nek joga van az aggsegélyre, ha leg­alább 8 évig volt biztosítva és a HNB beleegyezésével hagyta abba kereseti tevékenységét. Az egyénileg gazdálko­dó személyek, akik betöltötték a 70 (nőknél 65) életévüket, még akkor is jogosultak az öregségi járadékra, ha folytatják kereseti tevékenységüket. Az eddigi előírások szerint csak akkor lett volna erre joga, ha földjeinek jö­vedelme nem biztosította volna meg­élhetését. Kérdés: Már 12 éve dolgozom mint bányász. Ötvenkétéves vagyok. Hány hét szabadságra van jogom? Válasz: A föld alatt dolgozó bányá­szoknak egy hét pótszabadságra van joguk. Az ön esetében mivel 15 évnél kevesebb ideje dolgozik a bányában, de több mint öt éve — az egy hét pótszabadsággal együtt összesen 4 hét szabadságra van joga. Kérdés: Megtakarított pénzemből 20 000 koronát kölcsönöztem ismerő­sömnek még a régi pénzben. Milyen összeget kell visszatérítenie adósom­nak új pénzben? Válasz: A pénzügyminiszter hirdet­ménye szerint a polgárok között 1953. június 1. előtt létrejött pénzügyi kö­veteléseket 5:1 arányban kell átszá­mítani. Eszerint adósának 4000 ko­ronát kell visszafizetnie új pénzben. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezt az ügyet nem lehetne megoldani más­ként is. Tájékoztatás szempontjából megjegyezzük, hogy ha az említett 20 000 koronát bankbetétre helyezte volna, akkor új pénzben 2300 koronát kapott volna érte. Kérdés: 26 éves vagyok. A mező­­gazdaságban dolgoztam, és kiújult tü­­döbaj-leletem van. Jogom van-e a szociális biztosításról szóló új törvény alapján rokkantsági járadékra? Válasz: Ha .előzőleg legalább 3 évig alkalmazva volt, az új törvény értel­mében joga van a rokkantsági segély­re. Ez évi keresetének 50 százalékát teszi ki. ★ ★ ★ Tanulnak az új szövetkezet tagjai Január 2-án nyílt meg az oroszkai EFSZ-ben a szövetkezeti munkaiskola, melyen részt vett az EFSZ valamennyi tagja. A megnyitáson a nők és a fiatalok is jelen voltak. Gombos elvtárs a zselízi nemzeti bizottság zoo­­technikusa tartotta a megnyitó beszédet. A természetbeni jutalmazásról és a pótjutalmazások bevezetésének előnyéről beszélt valamint az alapsza­bályzat betartásáról. Reznicsek József, aki 20 szarvasmarha gondozását végzi, elfogadta a tejhozam és a súlygyarapodás szerinti jutalmazást. Ugyancsak helyesnek iátta azt Sabata Jánosné is, aki 35 anyasertést gondoz. Nagyon lekötötte a tagság figyelmét Gombos elvtárs gyakorlatilag alá­támasztott előadása az állattenyésztésről. A munkaiskola második részében az előadó kizárólag az EFSZ-ek III. Országos Kongresszusának anyagával foglalkozott. SEBŐ JÄN Az új javaslat értelmében szervezik meg a munkát Ä štefanikovói EFSZ tagjai örömmel fogadták az EFSZ-ek III. országos kongresszusa előtt megvitatás céljából kiadott anyagot, — amelyben többek között szó van a munka jutalmazá­sáról, a tervezésben és az elsődleges nyilvántartásban javasolt változtatá­sokról és azok kiegészítéséről. Alapos áttanulmányozás után elhatározták, hogy már ez évben az új javaslat ér­telmében szervezik meg a munka ju­talmazását. . Részletesen foglalkoztak az anyakoca-gondozók jutalmazásával is. így a jövőben egy-egy gondozó a szövetkezettől alapjutalomban része­sül, mégpedig az akkordjutalmazásra vonatkozó bértáblázat szerint — va­gyis minden egyes egészséges elvá­lasztott, 15 kg súlyú malac után. A malac utáni jutalom megállapításánál a szövetkezet számításba veszi a ko­cák számát, amit a teljesítményi nor­ma ír elő. Továbbá a kocák tervezett évi értékét, valamint az egész évre tervezett malacszaporulat után járó és munkaegységben kifejezett jutal­mat is. így például Balusik János 30 darab kocát gondoz. Tervszerint az év vé­géig egy-egy kocától átlagosan 12 da­rab 15 kg súlyú malacot kell elválasz­tania. összesen tehát 360 malacot. Az elválasztott malacokért 648 munka­egységet kap. Az alapjutalmon kívül pótjutalomban is részesül a gondozó, abban az esetben ha túlteljesíti a ma­lacszaporulat évi tervét, és ha az el­választott malacok súlya meghaladja a 15 kg-ot. Világos tehát, amilyen munkát végez majd a gondozó, olyan lesz a keresete. kf Merész terv, de — teljesíthető — 1960-ban mindenegyes tehéntől 3000 liter tejet fejnek — Kora reggel van. Apró hópelyhek hullanak könnyedén a házak tetejére és az egész községre. Az utca még sötét és kihalt, csak néhány házból szűrődik ki halvány fény. A szövet­kezet újonnan épült istállóit már mesz­­szltől látom ... Fertőtlenítem csizmám talpát, s be­lépek az istállóba, ahol csend és rend uralkodik. Az etetők fejnek, az álla­tok jóízűen falják az ízletes takar­mányt. Ha teljes áttekintést akarunk nyerni a tósnyárasdi szövetkezet állatgondo­zóinak eredményeiről, meg kell mon­danunk, hogy az elmúlt évben a ga­­lántai járásban ők érték el a legma­gasabb átlagos tejhozamot. Minden egyes tehéntől kifejtek 2560 liter te­jet. S ki a legjobb fejő? Azt is eláru­lom: Domanovszky Márton, aki átla­gosan 2602 liter tejet fejt ki egy-egy tehéntől. Szép eredmény! Jelenleg a járás legjobb állatgondozója. De nem maradnak le a többiek sem. Szarka István is — a múlt évben — átlago­san 2596, Kocsis Gyula 2570, Rosza János 2580 és Bolgár János 2550 liter tejet fejt ki átlagosan egy-egy te­héntől. — S milyen lesz az eredmény ez évben? Az állatgondozók nyíltan válaszol­nak: — Ez évben valamennyi tehénnél 120 literrel növeljük a tejhozamot. Az ötéves terv végén az átlagos tej­hozam már 3000 liter lesz. Merész terv, de teljesíthető, mivel az állatgondozók becsületes, lelkiis­meretes és öntudatos munkások.-vies

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom