Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1957-04-07 / 14. szám
1957. április 7. Jt ab-ad Földműves ľ Л KICSERÉLT REGRUTA KI megy a Szovjetunióba? AZ ŰRI KÖZIGAZGATÁS egészen más volt mint a mai. Sokan talán el sem hiszik, hogy ilyesmi is leheteti. Jo tehát. ha felidézünk Itt-ott egy történetet a régi időkből, hogy a mai kor embere összehasonlítsa, mi voll régen, és mi van ma. Jó ezt tudni, amikor ismét választási urnák előtt all majd az ország népe, hogy a nemzeti bizottságokba megválassza a dolgozók legjobbjait. * ' v A régi féljeudális közigazgatásban sbMtig híre-hamva se volt például a katonai nyilvántartásnak vagy sorkötelezettségnek. A hatóságok „egyszerűen“ oldották meg a problémát: minden falu köteles volt katonában beszállítani a rá kivetett kvótát és — kész. Hogy aztán a falu miképp „toborozta“ össze az újoncokat, azzal a nyitrai vármegyeházán nemigen törődtek. Annál jobban vigyáztak arra, hogy egy se hiányozzon az elbírt számból.' Rá is ripakodtak csúnyán egy ízben a varmegyei urak az oszlányi bíróra: — Hát mit gondoltok ti ott Felsönyitrában, hogy mi itt a vármegyeházán számolni se tudunk? Nem, olyan szamarak nem vagyunk. Hisz egy újonccal kevesebbet küldött a falu, mint kellett volna! Három nap múlva, akár a föld alól is kerítsétek elő, de teljes legyen a kvóta! AZ OSZLÁNYI BÍRÓ megvakargatta fejebúbját mikor kiballagottt a nyitrai vármegyeház udvarából és a Potok'-kocsma felé tartott. Hát igen, tény az, hogy hiányzik egy regruta, de hát honnan a csodából kerítse elő? Nem akar senkise kötélnek állni, lassanként már a fenyegetések se fognak, módos gazda meg hát csak nem fogja odaadni a fiát katonának! Otthon azonban a községi tanács pompás megoldást talált. — Újonc kelt a nyitrai vármegyeházának? Hát lesz. Gólián Miso, a falu tolvaja már egy hónapja nyomja a kótert, a falunak csak pénzébe kerül, elküldjük azt, mint hiányzó regrutát. Az egyik esküdtnek voltak ellenvetései — nagy gazember az — mondotta — dehogyis akar az katonáskodni! A kóterben nagyon jól érzi magát. Enni kap, dolgoznia nem kell, nem fogja ezt kicserélni a masírozással! Anekdota a régi köztársaság idejéből Az oszlányi bíró azonban nevetve válaszolta az aggódó „bozsenyiknek“: — Nem is fogjuk mi azt tőle kérdezni! Egyszerűen összekötözzük, szekérre rakjuk és úgy szállítjuk be a vármegyeházára. Le is takarjuk jól szalmával, nehogy útközben a többi falu kinevessen minket, hogy a falu tolvaját visszük regrutának! így hát a megoldás meg is valósult, hisz egycsapással két legyet ütött agyon a falu. Eleget tett a közigazgatási parancsnak és megszabadult a falu tolvajától. Miso tehát hiába tiltakozott, hogy esze ágában sincs berukkolni, hogy fütyül a tekintetes vármegyei közigazgatásra és miegyéb — sorsa eldőlt. Egyszerűen összekötözték, szekérre rakták jól betakarták szalmával, hogy az orra hegye sem látszott ki, a falusi tanács pedig bevonult a szövetkezeti kocsmába, hogy egy kis reggeli szlivovicával ünnepelje meg a fényes ötletet, mely immár Oroszlányban meg is valósult. Minthogy pedig a kocsit nem vihették be a kocsmába, oda állították addig a folyó partjára, a Szent János-szobor alá. Elvégre nem jó a kocsma előtt hagyni. Még valaki megkérdezheti, hogy mit visznek. KÉTÓRÁS KÉSÉSSEL INDULT a bíró meg a két esküdt tovább. Lám,, milyen jó ötlet volt a szüvicsek! Mert bizony nem olyan egyszerű téli hidegben Nyilráig kocsikázni, s még szerencse, hogy az egyik esküdtnél még hrialó is volt, különben talán odafagyott volna a bakra az egész falusi elöljáróság. Így azonban ép testtel és lélekkel érkeztek meg Nyitrára, ahol már várakozott reájuk a vármegyei toborzó-testiilet, mert hiszen a mai napot épp a falusi pótlásokra szánták. — Itt a hiányzó oszlányi újonc, — ugrott le a bakról lelkendezve a bíró. — Nem tagadom, hogy lator, dehát kalonáéklioz kemény legények kellenek! Ki kell majd ókelmét jól abrichtolni! — Jó, majd mi rendbehozzuk — mondta a bizottság elnöke> — de hát hol van az a keménykötésü lator? — Hm — nevetett hamiskásan a bíró a szekér felé, — kicsit meg kell szelídíteni, mert becsípett a toborzásnál, meg hát a fehérnépet is nagyon tapogatta. Megvan kötözve. Dehát mi majd talpraállítjuk, akár a macskát — aztán a szekér felé kiáltott: — Misó, kelj fel, még nem aludtad ki a mámort? GÖLIÁN MISO azonban meg se mozdult, pedig hát már a bizottság is látta, hogy a szalma egészen jól veri vissza egy alant elfekvő test körvonalait. — Te, pokol jenekére való csirkefogó — dühödt fel a bíró ennyi indolencia láttán, és irgalmatlanul végigvágott fütykösével az alakon. Valami megcsörrent a szalma alatt, de az alak meg se moccant. — Jaj, jaj, csak nem fagyott meg útközben — kezdett óbégatni az aggódó esküdt — ő nem ivott szlivovicát! — Az a maguk dolga — mondta türelmetlenül a bizottsági elnök — nekünk eleven újonc kell! A BÍRÓ AZONBAN A TETTEK EMBERE volt, aki nem szerette a bizonytalanságot. Odaugrott a szekérhez, leszórta a szalmát, de mindjárt vissza is hőkölt. A kocsi alján nepomuki Szent János szobra feküdt, mely még reggel ott állott az oroszlányi folyó partján. Csak csillagalakú, vprösiiveyü lámpája törött pozdorjává. Hiúba, haragos egy ütés volt azzal a bírói fütykössel. — Te jóságos ég — kezdett a bíró dadogni — hisz ez az oszlányi szobor, mely alá a kocsit tettük. A kocsis is benn volt velünk a kocsmában. Ez a gazember pedig valahogy kioldozta magát, megszökött, s hogy észre ne vegyük, becsempészte maga helyett a szobrot. A bizottság nem sokat értett a ropszódikus kitörésekből, csak azt látta, hogy nepomuki Szent János fekszik az udvaron, mint az oroszlányiak hiányzó regrutája. Az elnök elmosolyodott és csak ennyit jegyzett meg: — Nos, nem tudjuk, felvehetünk-e szenteket a hadseregbe, tehát egy hét múlva hozzanak helyette valami földi halandót — s ott hagyták az oroszlányi községi tanácsot nepomuki Szent Jánossal együtt a vármegyeház udvarán. * * * HÁT IGEN, így őrzi a nyitrai anekdota az egykori közigazgatás emlékét. Jó ezt a választások küszöbén felidézni, amikor dolgozóink nem is olyan nagy idő múlva újabb téglát helyeznek a szocializmus egyre hatalmasabb tempóban épülő házába — hazánkban. MÄRT0NVÖLGY1 LÁSZLÓ A CSEMADOK kerületi konferenciája elé A pozsonyi kerület CSEMADOK szervezeteinek küldöttei április 7-re Pozsonyba sereglenek, hogy részt vegyenek a CSEMADOK kerületi konferenciáján. A konferenciának fontos küldetése van a CSEMADOK-szervezetek eddigi, valamint jövőbeli munkáját illetően. Hivatott arra, hogy értékelje két év munkájának eredményeit, s mindazt, amit a magyar dolgozók nevelése és kulturális előrehaladása érdekében tettek. Ugyanakkor pedig mulaszthatatlan kötelessége, hogy az előforduló hiányosságokat, melyek a népművelés és a népművészet terén még fennállnak, eltávolítsa,. s irányt szabjon a helyi csoportok jövő évi munkájához. A CSEMADOK kerületi konferenciája abban az időben zajlik le, amikor országszerte készül dolgozó népünk a nemzeti bizottságokba való választásokra, s kötelezettségvállalásokkal köszönti Szlovákia Kommunista Pártjának kongresszusát. A ránkháruló feladatokból úgy vehetjük ki legjobban a részünket, ha méltóképpen bekapcsoljunk és tovább fokozzuk a magyar dolgozók körében végzett népnevelői munkánkat, s ugyanakkor pedig minden erőnkkel elősegítjük mind a kongresszus, mind pedig a választásokra való előkészületek sikerét. Fél Miklós, a CSEMADOK munkatársa Lendületes népművelői munka A CSEMADOK nyitrai kerületi vezetősége gazdag programot dolgozott ki az első negyedévre. A népművészeti tevékenységen kívül nagy feladatokat tűztek ki a népnevelés és a propaganda terén. Az első negyedévre 80 mezőgazdasági, 35 politikai, 44 kulturális és tudományos tárgyú előadást szerveztek. A szépirodalom népszerűsítése céljából 30 olvasó-konferencia és könyvvita megszervezését vették tervbe. A negyedéves munkatervet összehangolták az időszerű politikai és mezőgazdasági feladatokkal, hogy a népművelési tevékenységgel is támogassák a szocialista mezőgazdaság fejlesztését, a nemzeti bizottsági választások előkészítését és az EFSZ-ek III. országos kongresszusa sikeres lefolyását. Negyvenhárom fellépést terveztek az EFSZ-ek évzáró gyűléseire, 63 keretműsort a februári események alkalmával rendezett ünnepi estekre. Tervüket hiánytalanul teljesítették, sót a kulturális fellépések terén magasan túlszárnyalták. A nyitrai kerület CSEMADOK szervezetei az első negyedévi eredményes munka után nagy lendülettel kapcsolódnak be a választási kampányba. Sok kulturális fellépést terveztek az agitációs központokban tartott gyűlések idejére és az agitációs kettősök százait szervezték meg a kerületben a gyűlések prapogálására. -ri Olvasóink figyelmébe! Értesítjük olvasóinkat, hogy az előre bejelentett terv szerint 1957. április 1-től a Szabad Földműves szakmelléklete kéthetenként jelenik meg, — tizenhat oldal terjedelemben. ★ ★ ★ Tárt karokkal... Fagyos téli éjszakákon arról álmodoztam: visszajössz majd a tavasszal; — de lám csalatkoztam. Mert a tavasz: szép tündérlány, már a földre szállott. Lépte nyomán kinyíltak a tavaszi virágok. Varázskeze selymes fátylat borított a fákra. Oly' jó néznem, hisz hasonlít tavalyi ruhádra ... Madárének és méh-zsongás: dúdolásod mása ... Napsugarak pajkos tánca: szemed ragyogása. Bús szívemet vígasztalom: tán még visszatérhet ... — Tárt karokkal úgy várom Öt: mint fecskét a fészek. . SÁNDOR KÁROLY A bratislavai rádió fontosabb műsorszáma Hétfő: 11.00: Asszonyok félórája. 13.30: Szimfonikus költemények. 15.00: Szovjet szólisták hangversenye. 17.30: Zeneoktatás. 18.15: Kivánsághangverseny. 19.5Q: Földműveseinknek. 23.20: Kamarazene. Kedd: 10.25: Balettzene. 14.00: Hegyen-völgyön... 15.00: Baráti nemzetek népdalai. 17.30: Dalol a világ. 18.00: Tudomány és technikai újdonságok. 19.50: Külpolitikai beszámoló. 21.00: Szimfonikus hangverseny. 22.50: Cseh operettek. Szerda: 11.00: Asszonyok félórája. 13.00: Filmzene. 13.30: Híres hangszerszólők. 15.00: Ukrán népdalok. 16.10: Orosz operarészletek. 21.00: Híres operettdallamok. 22.15: Külföldi tánczene. Csütörtök: 12.05: Tréfás dalok. 13.30: Híres énekesek műsorából. 16.10: Tarka zenei műsor. 17.30: Bulgár táncok dallama. 19.50: Földműveseinknek. 22.15: Tarka zenei műsor. Péntek: 13.30: Szlovák operanyitányok. 15.30: Kultűrszemle. 16.10: Délcsehországi táncok és dalok. 17.30: Zenei újdonságok. 18.15: Kívánsághangverseny. 19.50: Külpolitikai kommentár. 20.00: Tarka zenei műsor. 21.00: Szimfonikus hangverseny. Szombat: 10.25: Operettek szárnyán. 12.45: Vidám hétvégi műsor. 16.10: Szabad kérem? 18.15: Kívánsághangverseny. 19.30: Kedvelt operám. 22.15: Szombatról vasárnapra. Vasárnap: 10.05: Vasárnapi operahangverseny. 14.00: Operettapróságok. 14.30: Falusi hallgatóinknak. 16.30: Kívánsághangverseny. 17.25: Hazai dalok. 18.10. Mindenkinek valamit. 22.40: Éji zene. A Roľnické noviny és a Szabad Földműves nagy téli versenye lassan befejeződik. Az egyes kerületekben a sorsolás az alábbi napokon valósul meg: A BRATISLAVAI KERÜLETBEN 1957. április 27-én, tehát ebben a kerületben a versenyzők az előfizetésről szóló igazolást április 20-ig küldhetik be a következő címre: VPPLH Bratislava, Suvorovová 16. A NYITRAI KERÜLETBEN 1957. április 25-én. Az igazolások április 20-ig beküldhetők. A BESZTERCEBÁNYAI KERÜLETBEN 1957. április 15-én. Az igazolások beküldési határideje április 10. AZ EPERJESI KERÜLETBEN 1957. április 28-án, tehát az igazolások április 28-ig küldhetők be. A KASSAI és a ZSOLNAI KERÜLETBEN a sorsolás idejéről később értesítjük olvasóinkat. Tehát ezekből a kerületekből az igazolások beküldése folyamatosan történhet. A sorsolásig — ahogy látható — még nyitva áll a lehetőség, hogy előfizető szerzőinknek nőjék az esélye olyan gazdag nyerési lehetőségre, mely a legjobbak előtt áll: munkájuk jutalmaként a Szovjetunióba utazhatnak! JUHÁSZ FERENC: Juhász Gyulához*) Az én fáim is a jegenyék, az én egem is ez a csillagos ég. A Tápai Iagzi, a bőgő brummogása, az én földemen is zúgott zokogása. Dalaid rőt rőzse-lángja mellett melengettem az eizsibbadt lelket. Körül a fagy Toppantott egy népet: Csontot, velőt, igaz emberséget. Testvér-neved nekem a hűség, Dózsa kínját te hányszor elsírtad, nekem a példa, az egyszerűség. nevét vérrel homlokomra írtad. Hányszor volt nekem intő üzenet Szívig ette magát az az írás —, képen lehajló szép szakállas fejed! ne feledjem, mi volt az a kínzás! Egyhangú volt, mondják, a nóta, a tücsöké is egy-jegyü kóta, de tőle zeng az alkony, az arany, de mégis örök és ezer színe van. *) 1937. április 6-án, húsz évvel ezelőtt halt meg Juhász Gyula. Beiratások a szőlészeti és g yümölcsészeti mesteriskolába Szoló- és gyümölcstermelésünkre nagy feladatokat ró népgazdaságunk II. ötéves terve. Ezek megvalósítása nem utolsósorban a jól képzett szakembereken múlik. A tanulásra, művelődésre államunk minden lehetőséget biztosít, és a szőlészet, gyümölcsészet iránt érdeklődőket, pályaválasztás előtt álló fiatalokat a szólóskei mezőgazdasági mesteriskola szeretettel várja. Az említett iskolánál a beiratások június 15-ig tartanak. Jelentkezhetnek a nyolc évfolyamot eredményesen elvégzett érdeklődők. A felvételnél előnyben részesülnek azok, akik legalább kétéves mezőgazdasági gyakorlattal rendelkeznek. Jelentkezési korhatár: 17—40 év. Tanulmányi idő két év. A hallgatók tanulmányi idejük alatt segélyben részesülnek. (A családosokat pedig családi segély illeti meg.) Az érdeklődőknek — írásban vagy szóban1— készséggel nyújt felvilágosítást az iskola igazgatósága, valamint minden járásban a JNB mezőgazdasági osztálya. MEZŐGAZDASÁGI MESTERISKOLA, , V i n i č k e, okr. Kráľ Chlmec. AUac иЦыемiutyýe** Siyadak aulái vagy a további 3615 értékes nyereménytárgyból valamelyiket ? VEGYEN KÖNYVSORSJEGYET! EGY SORSJEGY SEM VESZÍTI ÉRTÉKET! Már május 6-án, amiker a kisorsolást megtartják, boldog tulajdonosa lehet Spartaknak, televíziós készüléknek, táska-írógépnek, jégszekrénynek, könyvtárnak saját választású könyvekkel, varrógépnek, mosógépnek, kerékpárnak, filmező gépnek, karórának, töltőtollnak, könyvsorozatnak, stb. Ezen a sorsjátékon nem lehet veszíteni, mert a Slovenská kniha n. v. elárusító helyei a ki nem húzott sorsjegyet becserélik saját tetszése szerint kiválasztott könyvekre! Á 10 Kčs sorsjegyek a Slovenská kniha n.v. könyvesboltjaiban és a Jednota fogyasztási szövetkezetekben kaphatók
