Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1957-04-07 / 14. szám

Jrabxid Földműves 1957. április 7. A békeszerető emberisét} korparancsa: Lefogni az atomháború megszállottjainak kezét! Mint ismeretes, az angol kormány hamarosan hidrogénbomba-robbantási kísérleteket kezd a csendes-óceáni Ka­rácsony-szigeteken. Ez örült merény­let nemcsak a japán nép, hanem a világ békeszeretö emberisége ellen is. Ugyanis a japán kormány ezzel kap­csolatban jegyzéket intézett a nagy­hatalmakhoz, követelte a hidrogén­bomba-robbantási kísérletek megszün­tetését, 'A világsajtó közölte az angol és a szovjet választ a japán jegyzékre. A Szovjetunió válaszában a világ tudomására hozta: osztja a japán nép aggályait és kész haladéktalanul meg­állapodni a nyugati hatalmakkal az atom- és hidrogénfegyver-kísérletek megszüntetéséről. Anglia viszont elutasította a japán tiltakozást. Sőt, kimondotta azt is, hogy csak utólag értesíti majd a vi­lágot az egyes robbantások időpont­járól. Ezek után lehet-'e azon csodálkozni, hogy az angol választ felháborodással fogadták a világ józan gondolkozású embereinek milliói? Kétséget kizáróan — NEM! Ez a készülő merénylet sok embert elgondolkoztatott. Még azokat is, akik szentírásnak vették a nyugati propaganda állításait, hazug, megté­vesztő békeszólamait. Ezért csatlakoz­nak fajra, pártállásra, vallásra való tekintet nélkül a hidrogénbomba-rob­bantási kísérletek ellen kibontakozó világmozgalomhoz mindazok, akik a borzalmas atomhalál helyett az életet választják. . A kibontakozóban levő világmozga­lom híveit egy percre sem szabad, hogy megtévesszék a londoni lesze­relési tanácskozásokon elhangzott nyu­gati politikusok nyilatkozatai. Erre éppen abból az országból érkezett figyelmeztetés az emberiséghez, amely­nek népe átélte az atomtámadás bor­zalmait, s amely emberélettel fizetett az amerikai hidrogénbomba-kísérletek­­ért. A japán emberek a tiltakozások legváltozatosabb formáit szervezik a Karácsony-szigeti angol hidrogénbom­ba-robbantási kísérletek ellen. Tokió­ban japán diákok vonultak az angol követésg elé és tiltakozásul a terve­zett kísérletek ellen „ülösztrájkot” tartottak. Az 1945. évi hirosimai atomtámadás életben maradt áldozatai közül négyen éhségsztrájkot kezdtek meg nem határozott időre. Vagyis: akik csodával határos módon meg­menekültek az atomhaláltól, most vál­lalják a halál kockázatát is. Vagy egy harmadik példa. Az atom-' és hidro­génfegyverek eltiltását követelő japán tanács elhatározta.' hogy egy japán békehajót küld a Karácsony-szigetek veszélyesnek nyilvánított övezetébe, tiltakozásul az angol hidrogénbomba­­kísérletek ellen. A tanácsnál már több, mint hétezren jelentkeztek a béke­hajóra. Hétezer bátor ember kész éle­tét is feláldozni, hogy megmentse az emberiséget a szörnyű atomhaláltól. Mindez üzenet a világ lelkiismereté­hez: ne hagyjátok! Fogjatok össze azok ellen, akik az emberiség életére, jövőjére törnek. Landakadatlan harc a világbéke megvédéséért, a tömegpusztító fegyverek betiltásáért A béketábor vezető tényezője, a Szovjetunió, — mint már annyiszor bebizonyította, — most is ’lankadat­lanul harcol a nemzetek közötti békés egymás mellett élés lenini elvének megvalósításáért, a világbéke megóvá­sáért. Ezt bizonyítja a közelmúltban Moszkvában lefolyt szovjet-magyar tárgyalások eredményessége. A közös kormány- és pártnyilatkozatokat Ká­dár János, a munkás-paraszt kormány miniszterelnöke a magyar-szovjet ba­rátság történelmi dokumentumainak nevezte. A Népszabadság moszkvai munkatársával folytatott beszélgetés közben kihangsúlyozta „ ... a magyar népet semmiféle hatalom nem térít­heti le a szocializmus felépítésének út­járól”. N. A. Bulganyinnak a norvég és a dán miniszterelnökökhöz intézett üze­nete szintén a Szovjetunió helyes bé­kepolitikáját példázza, egyben óva inti ezen északi országokat a háború ve­szélyére. A norvég miniszterelnökhöz intézett üzenet a többi között a követ­kezőket mondja: „Nem nehéz elképzelni, milyen hal­latlan veszedelemnek teszi ki magát Norvégia, hogyha területét egyes ha­talmak agresszív körei a Szovjetunió ellen irányuló katonai támaszpontok létesítésére használják.” Az üzenet a továbbiakban kifejti a szovjet kormány álláspontját a két ország közti kap­csolatok megszilárdítását és tovább­fejlődését illetően: „A szovjet kormánynak őszinte ér­deke, hogy a Szovjetunió és Norvégia közötti kapcsolatok a teljes egyenjo­gúságon, a szuverénitás kölcsönös tisz­teletben tartásán, a társadalmi és nemzeti élet formáinak betartásán ala­puljanak, és hogy ezek a kapcsolatok anyagilag és szellemileg gazdagítsák nemzeteinket.” Az északi államok sajtóba vezető helyen foglalkozik N. A. Bulganyin üzeneteivel. A svéd Ny Dag hangsú­lyozza, hogy a norvégjai és dániai atomtámaszpontok létesítése veszé­lyezteti a svéd népet is, és felszólítja a svéd kormányt, utasítsa vissza azt „az ésszerűtlen követelményt”, hogy Svédország atombombákat vásároljon. A lap felhívja a kormányt, hogy ta­nácsolja Dánia és Norvégia kormá­nyának, ne tegyen eleget az USA kí­vánságának. A Szovjetunió külügyminisztériuma nyilatkozatot adott ki a tömegpusz­tító fegyverek eltiltásával kapcsolat­ban. Ennek a legutóbbi szovjet-doku­mentumnak hagy jelentősége van. Vi­lágos fényt vet arra, hogyan igyekez­nek a nyugati hatalmak a nemzetközi kapcsolatokat elmérgesíteni. Kié a Hold ? Nem, nem mi agyaltuk ki ezt a fenti problémát, az „érdem” az ame­rikai Pierre J. Huss úré. Fölöttébb érdekes „storyjának” címe: „Most beszéljünk arról, kié a Hold!” S a cikk alcímében rögtön utal a válaszra is: „Tűzzük ki lobogónkat a Holdra — s legyőzzük a vörösöket”. Ezek utáni nincs mit csodálkozni azon, hogy a cikk így kezdődik: „Az oroszok saját beismerésük szerint készek bejelenteni igényüket a Hold birtoklására. Az ismert szovjet tervek szerint 1970-ben küldik fel az első űrhajót hogy a Holdat a Szov­jetunió független területévé, mintegy Moszkva „külvárosává” tegyék. Nyil­vánvaló, itt az ideje, hogy a Holdon megvonjuk a határokat, ha biztosítani akarjuk a szabad világ jövő generá­ciójának érdekeit . ..” Márpedig ennek — mint a cikkből megtudjuk — egybillió dollár az ára. Ugyanis ennyiért lehetne az amerikai lobogót kitűzni a Holdon — ami ugye tényleg biztosítaná „a szabad világ jövő generációjának érdekét”: a Hold birtoklását. És ezzel az összeggel siet­ni kell — kongatja meg a vészharan­got, a pénz kiguberálására hivatott amerikai tőkések feje felett, a Me­­chanix Illustrated cikkírója. Válasz a doktrína-ügyben Nagyon helyesen tette Kerekes András, pereszt ég-pusztai szövet­kezeti tag, hogy a Szabad Földműves szerkesztőségéhez fordult a mostanában gyakran emlegetett „doktrína“ szó értelmének megma­gyarázása ügyében. A mült heti számunkban közölt levelére az aláb­biakban készséggel válaszolunk: Hogy Eisenhower amerikai elnök miért adta a kérdéses és rej­télyes nevet javaslatának? Ö és társai tisztában vannak azzal, mi­ként lehet ügyesen elkendőzni a nép nagy tömegei előtt az alatto­mosságokat. Nyugaton általánosan bevett szokás a latin nyelv fitog­­tatása. A doktrína is latin eredetű szó, s ha felboncoljuk, kibelez­zük, temetöszag csap meg bennünket. Szürke, hétköznapi értelme e szónak: tan, tudomány, de lehet elmélet is (beteg távlatok homá­lyos körvonalaiból). így — egészen röviden — keveset mond ez a szó. De lássuk meghosszabbított formában Eisenhower doktrínájával együtt nagyon közel áll önmagához, de annál távolabb az Egyesült Államok dolgozóinak millióitól, s az ő akaratukon kívül, saját testhezálló, tudományos elméletétől felcico­­mázva, doktrínáját atommal és irányítható lövedékekkel körvonalazta meg. Tehát a Fehér Ház elé terjesztett doktrína magyar nyelvünkön így fejezhető ki Eisenhower, az USA elnöke kérvényt nyújtott be az amerikai törvényhozáshoz, melyben körülírással kéri, engedtes­sék meg számára, hogy bármikor (az ó belátása szerint'.) fegyverbe állíthassa a nyugati világ haderejét és minden elképzelhető fegy­vernem igénybevétele mellett, minden belső és külső befolyástól mentesen háborút indíthasson azon népek és országok ellen, akik vonakodnak elismerni az ó világhatalmukat, milliárdosaik, gyárosaik, ültetvényeseik, gyémánt- és aranybánya-tulajdonosaik stb. legszen­tebb érdekeit. A doktrína csápjait — egyelőre — Közép- és Közel­­keletre eresztette ki, de doktrínája szerint „szükség esetén" előre nem látható területeken is szándékában áll világméretű vágóhidakat felállítani a „civilizáció" legszentebb ügyének védelmében. Amint látja, Kerekes András peresztegpusztai olvasónk, így néz ki meztelen valóságában ez a sokak által ismeretlen doktrína. Trszl elett el jes üdvözlettel: a SZABAD FÖLDMŰVES szerkesztősége. Kis hírek a nagyvilágból X A jugoszláv kisipar fejlődésének tanulmányozására lengyel kormánykül­döttség utazott Jugoszláviába. X Magyarország. — Rendőrkézre ke­rült Szombati Vilmos, 55 éves újpesti lakos, volt csendőr, aki tevékenyen résztvett a Köztársaságtéri vérengzé­sekben. Drégelypalánk községben fel­ismerték a Fehér Könyv egyik képe alapján, s átadták a rendőrségnek. X A Kiodo hírügynökség jelentése szerint jelenleg Japánban 110 ezer amerikai katona van. X Lengyelország külügyminisztériu­mának közlésé szerint ä lengyel kor­mány újabb 44 500 fővel csökkenti a hadsereg létszámát. X Párizs. — A tuniszi kormány és az USA tum'szi nagykövetsége március 26-án köz s nyilatkozatot adtak ki, amely szerint az USA Tunisznak 5 mil­lió 500 ezer dollár összegű gazdasági támogatást nyújt. X Delhi. — Március 27-én Delhiben közös lengyel—indiai nyilatkozatot Ír­tak alá a lengyel kormány-küldöttség indiai látogatása befejezéséül. X Mezőgazdasági tapasztalatcsere címmel nyolc nyelven megjelenő folyó­iratot indít a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának mezőgazdasági bi­zottsága. A negyedéves folyóirat első száma előreláthatólag májusban jele­nik meg. X A tuniszi nép tiltakozik a francia légierők katonai operációi ellen. Tizenkét éve szabad a magyar föld Európában talán sehol sem tartotta magát oly hosszú ideig a hűbéri tár­sadalom, mint Magyarországon. Még a második világháborút megelőző években is nagyon embertelen körül­mények között tengődtek a zsellérek, a cselédek. A termőföldek túlnyomó részén nagybirtokosok és főpapok osztoztak. Magyarországot a 3 millió koldus országának is nevezték. Joggal. Mivel a 9 millió magyarból 3 millió teljesen nincstelen volt. Ezek mellett sok volt az 1—.2 holdas agrárproletár és az adósságoktól roskadozó 4—5 holdas szegényparaszt. Magyarország parasztságát ilyen körülmények között érte a második világháború, s 1944-ben a felszabadító Szovjet Hadsereg. A Debrecenben megalakult ideiglenes kormány első intézkedései közé tartozott a nagy­birtokrendszer megszüntetéséről és a földműves nép földhözjuttatásáról szóló rendelet. A földreform során több mint öt és félmilliói hold föld került kiosztásra. A földhöz juttatot­­tak száma országosan megközelítette a hétszázezret. Az új kisbirtokosoknak nem volt könnyű megbirkózni a harcok utáni gazdasági nehézségekkel. A háború az állatállomány zömét elvitte és gabo­nából is csak mutatóban hagyott. Az újonnan földhözjuttatottak látták a mezőgazdaság előtt álló hatalmas le­hetőségeket, egyre inkább törekedtek a jövedelmezőbb üzemágak létesítésé­re. Az első termelőszövetkezetek a földreform végrehajtása után csakha­mar megalakultak. Ezek a szövetke­zetek — különösen a rizs és gyü­mölcstermelők — busás jövedelmet biztosítottak tagjaiknak, ami felhívta a közös gazdaságra a kívülálló parasz­tok figyelmét is. Az állam és a párt látva a dolgozó parasztok hasznos törekvését — se­gítségére sietett a szövetkező gazdák­nak és az állami gépállomási hálózat megteremtésével néhány év alatt ha­talmas nehéz gépparkkal látta el a mezőgazdaságot. A párt és a kormány a gazdasági támogatás mellett politi­kailag is segítette a szövetkezeteket, sőt egyes rendeleteik és adminisztra­tív eszközeik nyomán az alsóbb szer­vek szinte egyéni célnak a szövetke­zetek számszerű szaporítását látták. Megfelelő gazdasági előfeltételek nél­kül nagyon sok olyan termelőszövet­volt az októberi ellenforradalom a magyar termelőszövetkezeti mozga­lomra. Megemlítették, hogy az októ­ber 23-át követő időkben — 1956 vé­géig — a magyar termelőszövetkeze­tek mintegy kétharmada feloszlott — a négyezernyi termelőszövetkezetből körülbelül ezerötszáz maradt meg. A Magyar Népköztársaság büszkesége ez a hatalmas, Tiszalöki Vízmű és a hozzá tartozó csatorna-rendszer, mely sokezer hold föld szomját oltogatja kezetet is létrehoztak, ami a kispa­raszti gazdálkodás termelési színvo­nalát sem érte el. Az agrárközigazga­tás hibás ténykedése odáig fajult, hogy a termelőszövetkezet önállóságát is teljesen elvette és a legapróbb ügyeikbe is beavatkozott. Ilyen körül­mények között érték a magyar mező­­gazdaságot az októberi események. A pár nappal ezelőtt hazánkban járt magyar újságírók ellátogattak .szerkesztőségünkbe is. A beszélgetés során megvilágították milyen hatással Mi volt az oka ennek a nagyarányú feloszlásnak? A magyar termelőszövetkezeteket külső és belső erők bomlasztották. A régi rendszer levitézlett urai bizalma­saikkal, jó embereikkel együtt táma­dást indítottak a falu, a szocialista szektor, tehát a termelőszövetkezetek ellen, követelték feloszlásukat. Így a szövetkezetek megszüntetésével vél­ték visszaszerezni régi vagyonukat és jogaikat. Szép számmal akadtak ha­zánkban olyan helyek, mint Kanizsa és Dévaványa, ahol a magát forradal­mi bizottságnak tituláló ellenforradal­mi csoport utasítására bomlott szét a termelőszövetkezet, és ha ellenállást tapasztaltak, nem riadtak vissza a szövetkezeti elnökök, és tagok meg­gyilkolásától vagy megbicskázásától Dehát miért nem álltak ellen a külső erős ellenforradalmi nyomásnak a termelő­­szövetkezetek? Ennek több oka is volt. Az akkori kormánytól támogatást, védelmet nem kaptak a szövetkezetek és ráadásul ott voltak a belső bajok is. Azok az emberek, akiket annak idején az ön­kéntesség megsértésével vittek be a szövetkezetbe — most elérkezettnek látták az időt, hogy újra visszatérje­nek az egyéni gazdálkodásra. Sok esetben támogatták törekvéseiket azok a szövetkezeti tagok is, akik sa­ját elhatározásukból lettek szövetke­zeti parasztok, de időközben a hely­telen vezetési módszerek miatt el­ment a kedvük a közös gazdálkodás­tól. Ezzel kapcsolatban elég talán megemlíteni, hogy a szövetkezeti de­mokrácia gyakori megsértését, a min­taalapszabály egyoldalú, merev alkal­mazását. Nem volt tehát egységes a termelőszövetkezet tagsága sem, és ez is csak megkönnyítette az ellenforra­dalmi elemek dolgát. És mi a helyzet most? Életerőre kap-e a magyar termelőszövetkezeti mozgalom ? Ügy hiszem — mondotta az egyik magyar újságíró, — minden okunk megvan a bizakodásra. Annál is in­kább. mert eddig több mint 1000 ko­rábban feloszlott termelőszövetkezet alakult újjá, és ez arra vall, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom túlju­tott válságos helyzetén. De azért is re­­ménytkeltö a termelőszövetkezetek helyzete, mert az új közös gazdaságok teljesen önkéntesen-, egyéni kezdemé­nyezésre jötték létre és ezenkívül s- к új,. kezdetleges paraszti társulás is alakult az idén Mi a magyarázata ennek a viszonylag gyors felocsúdásnak és fejlődésnek? A magyar termelőszövetkezeti moz­galom talpraállásat mindenekelőtt elősegítette a munkás-paraszt kor­mány helyes politikája. A kormány egész sor fontos határozatot hozott, melyekkel orvosolta a termelőszövet­kezeti és egyéni parasztok korábbi ;o­­gos sérelmeit. A szövetkezetek például nagyobb önállóságot kaptak. Az ilyen és ehhez hasonló intézkedések mind növelték a szövetkezeti parasztság kedvét és visszaadták a közös gaz­dálkodásba vetett hitet azoknak is, akik nemrégiben kiléptek. Ezenkívül hozzájárult az új szövet­kezetek létrejöttéhez a magyarországi helyzet általános javulása is. A kor­mány erős karhatalmat hozott létre, amely leszámolt és leszámol az ellen­­forradalmi elemekkel és védi a szö­vetkezetek jogait is. Nem támadhatja most már senki a magyar parasztokat azért, mert a jobb élet megteremté­sére szövetkeznek. A magyar falvakban most általában nagy a termelési kedv, a parasztem­berek nagy szorgalommal dolgoznak és különösen bíznak jövőjükben 8 termelőszövetkezetek. Talán soha nem volt még ilyen egységes és tettrekész a magyar szövetkezetek tagsága, mint most és ez egyik jele, mondhatnánk záloga a magyar termelőszövetkezeti mozgalom további egészséges fejlődé­sének. * * * A Magyar Népköztársaság dolgozó népe április 4-én ünnepelte a Szovjet Hadsereg által való felszabadítása 12. évfordulóját, amely a szovjet-magyar barátság jegyében folyt le. Az ünne­pélyes évforduló alkalmából sok sikert kívánunk a magyar népnek a szocia­lizmus építésében! SZABAD FÖLDMŰVES — a Földművelésügyi és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal hetilapja — Szerkesztőség Bratislava. Križková 7. — Telefon 243-46 — Főszerkesztő Major Sándor. — Kiadia a Földművelésügyi és Erdőgazdasági M. H. kiadóhivatala. — Nyomja Polygrafické závody, závod 2, n. p.. Bratislava, ul. Februárového vi tazstva 6/d. — Évi előfizetés Kčs 20,80, félévre Kčs 10.40 — Terjeszti a Posta hlrlapszolgálata. A-61145

Next

/
Oldalképek
Tartalom