Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1957-04-07 / 14. szám

1957. április 7. \f7alrtad Földműves 5 Marom nap Prágában Széljegyzetek az EFSZ-ek III. országos kongresszusáról Három napi, eseményekben gazdag összejövetel után véget ért az EFSZ-ek III. országos kongresszusa. A részvevők egyöntetű megálla­pítása szerint ez a kongresszus szervezés és látogatottság tekinteté­ben felülmúlta az előbbi kettőt. Az idén 1409 küldött, 703 vendég és 97 egyénileg gazdálkodó, valamint 10 ország küldöttei vettek részt a kon­gresszuson. Az ülés folyamán 41 küldött szólalt fel, akik tárgyilagos bírálataikkal, javaslataikkal nagyban hozzájárultak a kongresszus szín­vonalának emeléséhez. A szövetkezeti tagok túlnyomó része már csütörtökön megérkezett Prágába, , ahol a főváros legelőkelőbb szállodái­­'ban nyertek elhelyezést. Sokan közülük ezúttal elsőízben voltak Prágában. Még pénteken délelőtt több prágai szállodát felkerestünk, ahol a szövetkezeti ta­gokat elszállásolták. A Václav-téren, az „Európa szálló" előcsarnokában ké­nyelmes karosszékben találjuk Czita Lajost, a nagykeszi szövetkezet elnö­két és Kiss Jenöt az ifjúságfalvi ki­tüntetett fejőt. Egészen otthonosan ér­zik magukat. Beszéd közben kiderül, hogy délelőtt megtekintették a Mező­gazdasági Múzeumot és többek között egy faekét is láttak, mellyel valamikor őseink művelték a földet. — Hol vagyunk mi ettől a szerszám­tól. Ma hatalmas erőgépek pótolják a fogatokat és 3—5 velőgépböl álló gép­csoportot vontatnak. Ha a fejlődés ilyen, iramban halad, a mi szerszámainkat is valamikor így fogják múzeális érték­ként mutogatni — mondja Sladký Ist­ván, a gútai szövetkezet elnöke. Prága vendégeit különösen a hatal­mas méretű „Fuőík-terem“ ejtette bá­mulatba, amely nagyságra egyedülálló az országban. A terem földszinti befo­gadó képessége 2500 ülőhely. A hatal­mas termet körülölelő karzaton továb­bi ezer ember kényelmesen helyezked­het el. Az elhangzott beszédeket hang­szórón közvetítették és a megjelent vendégek az épület bármely részében hallhatták. A rendezőség legnagyobb gondját természetesen az ily hatalmas tömeg élelhnezése képezte. Közvetlen az ülés­terem szomszédságában terül el a 2500 személyt befogadó étterem. A vendé­gek napi ötszöri étkezésben részesül­tek. A körülbelül 2500 főnyi tömeg ki­szolgálása ennek ellenére sem ütközött semmi akadályba, ami jó szervezésnek tula jdonítható. Az ebédet például min­denki legkésőbb 30 percen belül meg­kapta és egy óra leforgása alatt ismét kiürült a hatalmas étterem. Ha már a kiszolgálásról van szó, dí­­cséröleg szólunk a feltálalt ételekről is. A háromnapos étrend rendkívül vál­tozatos, ízletes, minőség és mennyiség tekintetében kifogástalan volt, s még a legkényesebb igényeket is kielégí­tette. Természetesen az ebéd és va­csora felszolgálásánál mindenki első nem lehetett. A dubovany-i EFSZ tag­jai véletlenül olyan asztalhoz ültek, amelyre . legtöbb esetben utoljára ke­rült a sor. Konček Stefánia, a növény­­termesztés legjobb dolgozója, amkor már vagy harmadízben ismétlődött meg црщ%1 bizonnyal Spicár Rudolfot, a Hradec Král'ové-i kerületben -levő hvozdicei szövetkezet elnökét kellene megemlí­tenünk. Spicár elvtárs a szövetkezeti mintaalapszabályzat módosítására és kiegészítésére tett több javaslatot, majd foglalkozott a mezőgazdasági munkák gépesítésével és rámutatott számo; ezzel kapcsolatos hiányosságra, melyek orvoslását egyenesen a jelen­levő földművelésügyi minisztertől kér­te. Szellemes szatírájáért sokszor meg­tapsolták. Nagy sikert aratott Mécsek József a sárói EFSZ küldötte, (zselízi járás) aki minden jegyzet nélkül zamatos igazi paraszt humorral foglalkozott a fel­vásárló szervek nemtörődömségével, akik a termést az emeleten levő rozo­ga lépcsőkön keresztül hordanák fel a szövetkezeti tagokkal. Mire való a szállítószalag? Miért nem gondoskod­nak megfelelő gépi berendezésről, amely megkímélné a szövetkezeti tago­kat a fáradságos munkától — vetette fel a kérdést Mécsek elvtárs. Befeje­zésül egy jellemző esetet mondott el, amely ha nem is éppen így, de más vonatkozásban több szövetkezetben is előfordult: — Ne gondoljátok azt, hogy ha va­laki agronómus és részt vett egyévi tanfolyamon, hogy most már minden­hez ért. Sárón pajtát építettünk, de egy viharos napon beleütött a menykő, és porrá égett. A járási agronómus a keletkezett kárért engem tett felelős­sé, mert úgymond — olyan helyre építettem, melyről tudnom kellett vol­na előre, hogy a menykő oda fog be­vágni. Balázs Géza, a tornaijai járás szká­­rosi EFSZ küldötte magyar nyelven mondotta el beszámolóját. A tömör, jól • megfogalmazott beszá­molót a kongresszus részvevői hatal­mas tapssal jutalmazták. Nagyban növelte a kongresszus szín­vonalát az a körülmény is, hogy a ba­ráti országok küldöttei sorban felszó­laltak és elhozták országuk földműve­seinek üdvözletét. Hatalmas, s szinte percekig tartó lelkes éljenzés fogadta Vaszilij Andrejevics Csuvikov elvtár­sat, aki a szovjet kolhozparasztok üd­vözletét tolmácsolta. — „Az SZKP és a kormány az utób­bi években egész sor intézkedést haj­tott végre, amely nagyban elősegítette a termelékenység fokozását és ennek következtében jelentős mértékben emelkedett a kolhozparasztok jövedel­me, — mondotta Csuvikov elvtárs töb­bek között. földművesek üdvözletét tolmácsolta. — Örülünk — mondotta F. Clavand többek között — annak a hatalmas fejlődésnek, amelyet az önök országa ért el. Mi is szívesen meghívnánk önöket hasonló szövetkezeti kongresz­­szusra. Szerencsétlenségünkre azonban Franciaországban más feltételek mel­lett élünk és dolgozunk, habár ilyen módon éghajlati viszonyaink és föld­jeink', valamint földműveseink munká­jával mi is kétségkívül nagyobb ered­ményeket érhetnénk el. A szövetkezetek konferenciája iránti érdeklődést legjobban talán azzal le­hetne érzékeltetni ha megmondjuk, hogy ebből az alkalomból nemcsak a prágai sajtó munkatársai jelentek meg, de Csehszlovákia minden számottevő lapja képviseltette magát. Az egész ülésről televíziós felvételeket készítet­tek, a rádió hanglemezre vette vala­mennyi elhangzott beszédet. Baráti or­szágok sajtóküldöttei szorgalmasan jegyezték a kongresszus eseményeit, a fényképészek serege szinte megro­hamozta a szövetkezet érdemes dolgo­zóit, amikor a kitüntetésükre került a sor. Itt láttuk Peca híres prágai rajzművészt, aki a kitüntetett szövet­kezeti tagokat szinte pillanatok alatt A szövetkezeti küldöttek, akik résztvettek a kongresszuson, sokáig emlé­kezni fognak a hatalmas Fucík-épületre, ahol a kongresszust megtartották. Feroni Carlo- olasz sajtótudósító ola­szos kiejtéssel németül magyarázza az olasz földművesek nyomorát. A föld­nélküli parasztság harcáról beszél, akik a termés egyharmadát, sőt sok esetben felét kénytelenek bérletkép­pen a föld tulajdonosának leadni. — Mikor lesz nálunk ilyen szövetkezeti kongresszus — veti fel a kérdést. A szövetkezeti tagok nagygyűlése mindvégig lelkes hangulatban folyt le. A földművesek hangulatára rendkívül kedvezőleg hatott, amikor az elnök többízben új szövetkezetek megalakí­tását jelentette be. Ilyenkor a jelen­levők hosszas tapssal adtak kifejezést megelégedésüknek. Rendkívül jó hatást váltott ki a somorjaiak távirata, amely­ben közölték, hogy az országban elsők­ként befejezték a tavaszi vetési mun­kálatokat. Jóleső érzéssel töltötte el a kongresszus részvevőit az a jelenet is, amikor a 97 vendégként meghívott egyéni gazdálkodó együtt tapsolt és örült a szövetkezeti gazdálkodás újabb sikerének. A mindvégig lebilincselő és esemé­nyekben nem szűkölködő III. szövetke­zeti kongresszus tehát véget ért. A földművesek visszatértek otthonuk­ba és minden bizonnyal igyekeznek majd munkájukat úgy megszervezni, a szövetkezeti gazdálkodást fellendíte­ni, ahogy azt a kongresszuson elhatá­rozták. Átadják szerzett tapasztalatai­kat és megújúlt erővel megkezdődik a harc a szövetkezetek megszilárdítá­sáért és a szövetkezeti gondolat teljes győzelméért. Füry József Teljesítik a kongresszus határozatait lerajzolta. Kiss Jenő ifjúságfalvi te­­héngondozót, akit a kongresszuson ki­tüntettek, Peca művész rövid pár perc alatt lerajzolta. Portréját érdekesség kedvéért olvasóinknak itt közöljük. Kiss Jenő határozottan megérdemli a televízió, rádió, a fényképészek és raj­zolók érdeklődését, hiszen szövetkeze­tükben 1956. évben gondjaira bízott 10 tehéntől átlagosan 3400 liter tejet ért el. Ugyanezen idő alatt 9 borjút fel­nevelt. Szorgalmára jellemző, hogy míg a szövetkezetben az egy emberre eső átlag munkaegység az 1956-os évben 480 volt, Kiss elvtárs egymaga 560 munkaegységet ledolgozott. Boros József a pálóci EFSZ elnöke, mint a galántai járás egyik küldötte, részt vett az EFSZ-ek III. országos kongresszusán, ahol átvette a „Kiváló munkáért“ állami kitüntetést. A pálóci szövetkezeti tagok ezt a múlt évben elért gazdasági eredményeikért kapták. Hazatérte után ismertette a kongresz­­szuson hallottakról és a határozatok­ról a szövetkezet vezetőségét és a ter­melési csoportok egyes vezetőit. Ezek még a tagsági gyűlés összehívása előtt tudatták a többi tagokkal, amit hal­lottak. Hogy a kongresszus határozatait a gyakorlatban megvalósíthassák, első konkrét lépésük az volt, hogy a szö­vetkezet legjobb dolgozói és a vezető­ség köréből bizottságot létesítettek, amely a közeli napokban hozzálát a szövetkezet saját' alapszabályzat javas­latának összeállításához. A szövetkezet dolgozói kijelentették, hogy a magas állami kitüntetés köte­lezi őket a második ötéves terv fel­adatainak teljesítésére és túlteljesíté­sére. Kötelezettséget vállaltak, hogy eb­ben az évben minden hektár földterü­let után kitermelnek 600 liter tejet, 74 kg sertéshúst, 92 kg marhahúst és 430 tojást. A kalászosokból 6 vagon­nal, a cukorrépából 41 vagonnál lépik túl a termelést. Saját tenyészetükből feltöltik a szarvasmarhák és sertések törzsállományát. Az összterület 24 szá­zalékán takarmánynövényeket fognak termelni. A pálóci szövetkezeti tagok örömmel vették tudomásul a kongresszus azon határozatát, amely alapján az EFSZ-ek szállítási célokra traktorokat és más gépi eszközöket kapnak saját tulajdo­nukba. Швт ей az alapszabályok módosításához Az óayallai járás küldöttei az EFSZ-ek III. országos konferenciáján a dolog, méltatlankodni kezdett. A szomszéd asztaltól erre az egyik jó humorérzékkel rendelkező tag átkiál­tott: — Azért vagytok az utolsók a ki­szolgálásban, mert beadástokat is utol­sónak teljesítettétek. Persze ebből egy szó sem igaz. A dubovanyak mindig elsők a beadás­ban és a megjegyzésre hasonló hu­morra! válaszoltak. Minden gyűlés színvonalát a hozzá­szólások és az ezt követő eszmecsere teszi értékessé. Az EFSZ-ek III. orszá­gos kongresszusa jobbnál jobb felszó­lalásokban bővelkedett. Ha a kongresz­­szus három legjobb felszólalóját meg akarnánk nevezni, elsők között minden Dzsav Kang, kínai küldött többek között a következőket mondotta: — Az önök és a mi országunk népe között mély barátság van A csehszlovák nép barátságát azzal fejezi ki, hogy me­zőgazdasági gépeket szállít országunk­nak és szakembereket küld hazánkban. Hatalmas, szűnni nem akaró taps fogadta Keresztes Mihály magyar kül­dött beszédét, aki átadta a magyaror­szági termelőszövetkezetek üdvözletét. Röviden ismertette az ellenforradalmi erők munkáját, melyek igyekeztek a szövetkezeteket feloszlatni. — Meg­vagyunk győződve arról — mondotta Keresztes elvtárs, — hogy erőnk lat­­bavetésével, további elvtársi segítség­gel földművelésünket a szocializmus útjára tereljük és fellendítjük. F. Clavand francia küldött a francia Az ember ilyen hatalmas összejöve­telen többek között arra is kíváncsi, hogyan látják ezt az eseményt a kül­földi vendégek. Legelőször Cun-Lin­­nel, a kínai sajtó megbízottjával ke­rültem össze. Ügy látszik a szememből kiolvasta, hogy beszélni szeretnék ve­le, mert amint meglátott,-azonnal hely­­lyel kínált. A legnagyobb gondot az okozta, hogy beszélek majd vele. Cun- Lin azonban hibátlan cseh nyelven kínai udvariassággal átsegített első zavaromon. — Az a jó, — mondja — hogy valamennyi felszólalót megértem és nincs szükségem tolmácsra. Amikor azonban Balázsi elvtárs, a szkárosi szö­vetkezet küldötte magyar nyelven szó­lalt fel, zavarba jött. Ebből viszont én segítettem ki. Kínai elvtársam kitűnő ismerője a szlovákiai szövetkezeti vi­szonyoknak és szinte meglepő, milyen részletességgel ismeri gazdasági éle­tünket. — önöknél sokkal gyorsabban halad a mezőgazdasági munkák gépe­sítése, mint nálunk. Önök fejlettebb gépiparral rendelkeznek. Ez tűnik ki a beszámolókból — mondotta Cun-Lin elvtárs. Szombaton este Uibarin Viorel, ro­mániai küldöttel vacsoráztam: Eleinte tolmács segítségével érintkeztem. Ké­sőbb azonban a közvetítő elvtársat va­lami sürgős ügy miatt elhívták és így magúnkra maradtunk Ekkor derült ki, hogy jól beszél magyarul és tolmácsra nincs szükség. Uibarin elvtárs odahaza a temesvári kerületben, Lenau község­ben dolgozik, ahol elnöke, de egyben agronómusa is a szövetkezetnek. Na­gyon megörült, amikor megkapta az EFSZ-ek országos kongresszusára szó­ló meghívást, itt minden alkalmat fel­használt arra, hogy minél több föld­művessel beszéljen és gazdag tapasz­talatokkal térjen vissza hazájába. Az EFSZ-ek III. országos kongresz­­szusa egyebek között megtárgyalta az alapszabály módosítására tett kiegé­szítő javaslatokat. Az EFSZ-ek fejlő­dése megköveteli az alapszabály egyes cikkelyeinek a szövetkezeti gazdálko­dás elért eredményeihez való módo­sulását, kiegészítését, mégpedig oly módon, hogy azok hathatós eszközeivé váljanak további EFSZ-ek megalakítá­sának és a meglevők megszilárdításá­nak. A kongresszus előtt az alapszabály módosítására indított nyilvános vitában szövetkezeti tagjaink, egyéni gazdál­kodóink és más dolgozóink megmutat­ták, hogy a szívügyük a mezőgazda­­sági termelés emelése és' az EFSZ-ek megszilárdítása. Ezt bizonyítja az alap­szabály módosítására tett 1600 javas­lat és a kongresszus sok-sok felszó­lalása. A kongresszus megmutatta, hogy az 1955-ban az első országos kongresszuson elfogadott mintaalap­szabályzat egyes cikkelyeit szükséges helyesbíteni és kiegészíteni. Az új alapszabályban elfogadott vál­tozások főként az élő és holtleltár ki­fizetésének módjaira irányulnak, ame­lyet legkevesebb 2 és legtöbb 10 szá­zalékos évi részletekben kapnak majd meg a szövetkezeti tagok. Jelentős intézkedés a szövetkezet nödolgozóiról való fokozottabb gon­doskodás is, amely szerint a nők az anyaság ideje alatt 18 hétig könnyebb munkabeosztást kapnak és négy hétre a szülés előtt — anélkül hogy bekap­csolódnának a munkába — a taggyűlés határozata alapján az utolsó 12 hó­napban ledolgozott munkaegységek legkevesebb 17 százalékát kaphatják meg a szociális alapból. Az ifjúságnak a szövetkezetbe való megnyerése érdekében a jövőben na­gyobb gondot fordítanak a fiatalok po­litikai és szakmai nevelésére, hogy a fiatalok 15 éves koruk után Vendes tagjává válhassanak az EFSZ-nek. Az alapszabályban természetesen olyan alapvető intézkedések vannak, amelyek kifejezik a szövetkezeti gaz­dálkodás lényegét. Ilyenek a föld, az állatállomány, a gépek, az épületek egyesítéséről, valamint a szövetkezet­ben való tagságról, a kötelező termé­szetbeni és pénzügyi alapról, a szö­vetkezeti tervgazdálkodás vezetéséről, a termékek szétosztásáról, az EFSZ-ek vezető szerveiről és egyebekről szóló intézkedések. A módosított alapszabályzatnak ezek azok az általános érvényű alapvető irányelvei, amelyek feltétlenül szük­ségesek a szövetkezeti gazdálkodás fejlesztéséhez. Épp ezért kötelezőek és szükséges, hogy a szövetkezet saját alapszabályzatában bennfoglaltassanak. Az utóbbi időben megmutatkozott an­nak is a szükségessége, hogy az EFSZ-ek saját alapszabályzatot készít­senek, természetesen olyant, amely nem áll ellentétben a mintaalapsza­bályzat fő irányelveivel, éppen ellen­kezőleg a helyi sajátosságok figye­lembevételével lehetőséget nyújtanak a mezőgazdasági termelés emelésére és ezen keresztül a szövetkezeti tagok jövedelmének növelésére. Most tehát tölünk, főképpen az EFSZ-ek funkcionáriusaitól és a me­zőgazdaság egyéb dolgozóitól függ, hogy a mintaalapszabályzatban hozott változásokat, kiegészítéseket helyesen érvényesítsük a gyakorlatban, hogy törődjünk azok következetes és szigorú betartásával, mert csak így válhatnak a hozott határozatok falvainkban a szo­cializmus építése meggyorsításának biztosítékává. Štefan Štefanovič «

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom