Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1957-01-13 / 2. szám
Jzatŕact Földműves Egy levél nyomán: Bíráljuk, de ne váltogassuk indokolatlanul, az EFSz-ek vezetőit 1957. január 13. A vezércikk vége (Folytatás az 1. oldalról) A JÖ VEZETŐ, A JŐ KÁDEK aranyat ér — mondják az emberek. Viszont ennek a fordítottja is érvényes, mert a rossz vezető tönkre teheti, vagy csökkentheti a mások becsületes munkájának az eredményeit is. Sok esetben megtörtént, hogy hiába iparkodtak némely EFSZ-tagok, a rossz munkaszervezés miatt egyformán kárt szenvedett a közös gazdaság, a szövetkezet minden tagja. Ez később az odaadóan dolgozók kedvét is elvette a munkától és passzivitásba kergette őket. Ez volt a helyzet nemrég még a bősi szövetkezetben is. A sajtóban bíráltuk, hogy a szövetkezet vezetőségének nemtörődömsége miatt sok szarvasmarha elpusztult, meglazult a munkafegyelem is, mert nem vezették be az érdemszerinti jutalmazást és ennek következtében a lógosok is olyan „fizetést” kaptak, mint akik becsületesen végezték munkájukat. A sajtó bírálata nyomán a szövetkezet vezetőségét leváltották. Nagy József könyvelőt, aki a múltban malomtulajdonos volt, és most sikkasztott, megkárosította a közös vagyont, bebörtönözték, így járt és így kell járni az olyan vezetőségnek, amely nem tartja szemelőtt a közösség érdekeit. A szövetkezet vezetősége a „népszerűség” politikáját folytatta, mindenki felé jó arcot mutatott, ez aztán az egyenlősdihez vezetett és az eredmény az lett, hogy munkaegységekre csak 2,20 korona jutott. Az új vezetőség már más rendszert vezetett be. A tagok érdemszerint részesülnek a javakban és épp a napokban jelentették, hogy a munkaegység értéke már 7 koronára, sőt talán még többre is emelkedik. Persze még ez sem sok, az előbbi évek eredményeihez képest mégis haladás. Az őszi munkákat idejében és jól elvégezték, megvan rá a garancia, hogy a jövő évben még eredményesebb lesz a gazdasági év. Ezeket az időszerű kérdéseket azért vetem papírra, mert a szövetkezet tagjai most nem kis feladat előtt állnak. A napokban tartják évzáró gyűléseiket, ahol értékelik munkájukat és a vezetésőgek tevékenységét. Nem mindegy, hogy ki marad, vagy ki kerül a közös gazdaság élére. A felelősség nagy, éppen azért vigyázzunk arra, hogy a meglevő vezetőket alaposan bíráljuk, azonban, ha úgy látjuk, hogy munkájukat megjavítják, hagyjuk továbbra is a szövetkezetek élén. Mert az a tanulság, hogy a szövetkezetek vezetőségeinek gyakori változtatása sem hozza meg a kívánt sikert, sőt sok esetben káros. Kész embereket nem kapunk és az, aki már több éven keresftül dolgozik egy munkahelyen, bizonyos tapasztalatokkal rendelkezik. Viszont aki most odakerül, annak még sok időbe kerül amíg megismeri a vezetést, a gazdálkodást, az irányítást és annak összes problémáit. Vizsgáljuk csak meg ebből a szempontból két szövetkezet munkáját: — AZ EGEGI SZÖVETKEZETESEK nem tartják be az alapszabályzatot és emiatt még most is kint van a határban 100 mázsa dohány, ami könnyen megfagyhat, — írta annakidején szerkesztőségünkbe Jakab János az Ipolysági Járási Nemzeti Bizottság dolgozója. A bíráló cikket lapunkban közöltük és később kimentünk a helyszínre is, ahol meggyőződtünk róla, hogy tényleg nem tartják be a szövetkezeti alapszabályzatot és sokan még ma is több Szőlőterületen gazdálkodnak, mint amennyit az alapszabályzat megenged. Ezek a dohánybetakarítás idején is szőlőikkel foglalkoztak és ennek következménye, hogy figyelmeztetésünk ellenére is több mint 20 mázsa dohány megfagyott. Ez közel 40,000 korona veszteséget jelent a szövetkezetnek. Ilyen hanyagságok miatt csökken Egegen a munkaegység értéke. Tavaly, 7,50 koronát adtak egy-egy munkaegységre, az idén már csak hatot. Tehát láthatjuk, hogy visszafelé „fejlődnek”. Az egegi szövetkezetesek nemrég jártak Ipolyvisken, ahol elcsodálkoztak a háromnegyedévi pénzügyi mérlegen, ami azt mutatta, hogy a tervezett jövedelem jóval több. A vezetőség tagjai beismerték, hogy rossz gazdálkodásuk egyik oka, hogy nem vezették be az érdemszerinti jutalmazást és főleg az állattenyésztésben mindenki egyformán pausálban kapja a munkaegységet. Mi már az említett gyűlés óta jártunk ott és sajnálattal azt állapítottuk meg, hogy csak kevés javulás észlelhető. Az istállóban hosszúszőrü borjakat láttunk, pedig jó takarmánya termett a szövetkezetnek. Azt is megláttuk, hogy a lóhere kazlat nem metszették meg, hanem a tetején kezdték és az eső folyhatott bele kedvére. A kukoricaszárat olyan állapotban silózták, hogy annak már kevesebb volt a tápértéke, mint a szalmának. A kukorica vetésével is baj volt, csak 8 mázsa csöves kukoricát termeltek hektáronként. Az egegi szövetkezetei már többször bírálta a sajtó, hogy tartsák be a szövetkezeti alapszabályzatot, mert csakis így lehet jól és eredményesen gazdálkodni. Azonban ez nehezen megy, merthisz a vezetőség is „érdekelt” és elsősorban egyes tagjainak kellene betartani. Hiba az, hogy Buchta Pál a szövetkezet elnöke nem lép fel erélyesen. Mikor ott jártunk, azt mondotta, hogy a könyvelőnek is több szőlője van, de hát ki harcoljon ellene, pont ő legyen a „rossz”. Ha a szövetkezet elnöke és más vezetőségi tag is így gondolkozik, akkor nem is lesz rend soha. Hiába váltogatják minden évben a vezetőséget, ha az maga sem törődik a rend betartásával. Nem lehet tűrni például, hogy Nikoleti elvtárs még most is 40 család méhet tart és a szövetkezetben pedig keveset dolgozik. Vagy nézzük meg az asszonyok munkáját. Hagony Mária 40, Makrai Júlia 50. Sinka Mária pedig csak 40 munkaegységet teljesített. Az ipolyviski szövetkezetnek az egyik legerősebb alappillére, hogy az asszonyok keze alatt szinte ég a munjca. A sajtó is úgy ír róluk, hogy „aranykezű” asszonyok. Viszont amint látjuk, az egegi asszonyok nem veszik ki részüket a munkából. Bár egy páran itt is jól dolgoznak, Buchta Manci 350, Köpröncai Gyuláné szintén 350, Kiss Anna sertéstenyésztő 500, Tóth Károlyné 250, Szomszi Anna pedig 250 munkaegységet teljesített. Az ilyen odaadó asszonyok munkáját népszerűsítsük a taggyűléseken, hogy másokat is serkentsünk. MOST VESSÜNK egy pár pillantást az ipolyviskiek gazdálkodására. A két szövetkezet kevés hijján egyszerre alakult. Nem beszélve arról, hogy az ipolyviskiek már 35 koronát fizetnek egy munkaegységre, nézzük meg a hektárhozamokat. Az egegi szövetkezetben hektáronként 21 mázsa búzát termeltek, Ipolyvisken pedig 26,40-et. Árpából 11, Visken pedig 23,47 mázsát. Kukoricából már említettük, hogy 8 mázsát, Visken pedig 24.50-et. Itt megemlíthetjük, hogy Egegen azzal érveltek, hogy rossz volt a vetőmag. Visken is kétszer kellett vetni, azonban idejében utánavetettek és ezért a rossz időjárás ellenére is elég jó termést értek el. Persze a vezetőség azért vezetőség, hogy idejében cselekedjen és nem pedig akkor, mikor már az elmulasztott hibát nem lehet jóvátenni. őszi árpából Egegen 21, Visken pedig 30,18 mázsát termeltek. Nem beszélve arról, hogy a viskieknek jól jövedelmező baromfifarmjuk van, amit nemrég létesítettek, viszont Egegen már régebben van baromfifarm, mégsem tudnak eredményeket elérni. Ha csak ezt a pár adatot is nézzük, megállapíthatjuk, hogy az egegi szövetkezetesek a termelésben igen lemaradnak, pedig a két határ között nincs nagy különbség — a kukoricaföld pedig elsőrendű lapos helyen volt. Mindezt összegezve elmondhatjuk, hogy az ipolyviski szövetkezet élén olyan vezetőség áll, akiknek többéves tapasztalatuk és szaktudásuk van és ami a legfontosabb, — szívvel dolgoznak. Mert hiába a szaktudás, a tapasztalat, ha ez nem párosul a lelkesedéssel, és nem látnak egy célt, amelyért küzdenek. Ipolyvisken is előfordult néhány esetben, hogy egyes tagoknak nem tetszett a vezetőség által előterjesztett határozati javaslat. De amikor látták, hogy ebből a határozatból az egész közösségnek haszna volt — még annak is, aki ellenezte — akkor meggyőződtek róla, hogy a vezetőség csakis a közösség, a tagok életszínvonalának emeléséért küzd. A SZÖVETKEZET VEZETŐSÉGE tehát mindig a közös cél érdekében cselekedjen. A szövetkezetek életében a demokratikus centralizmus az elv és csakis a tagság jóváhagyásával léphet életbe valamilyen határozat. Azonban a vezetőség azért vezetőség, hogy meggyőzze az egész tagságot, hogy határozati javaslata végeredményben a tagok érdekeit szolgálja. Természetesen fel kell karolni a tagok kezdeményezéseit és javaslataik alapján kell megszületni a vezetőség határozati javaslatának, de viszont nem lehet mindenkinek a kedvére tenni és nem szabad engedni, hogy olyan javaslatok lépjenek érvénybe, amelyek a közösség kárát szolgálnák. A szövetkezet vezetőségének harcos nevelőnek kell lenni és nem lehet úgy vélekedni, mint Buchta elvtárs is, aki azt mondja, hogy miért csak éppen ő legyen a rossz. A közösség ^gazáért — amely minden tag javára kamatozik — harcolni kell. A szövetkezetek életében nem lehet mindenkinek a kedvére tenni, de törekedni kell arra, hogy a többség és végeredményben az egész tagság érdekében hozzuk meg a határozatokat és ennek jegyében cselekedjen a vezetőség. Most amikor a szövetkezetek tagjai számot vetnek vezetőségük munkája felett, ezt abból a szempontból tegyék, hogy vajon azok az emberek, akiket a tagság élére állítottak, megtettek-e mindent á tagság érdekében. Alaposan bírálják munkájukat — sőt tegyék ezt az év minden hónapjában és napjában — hogy a vezetőségek állandó bírálat segítségével jobb munkát végezzenek. Mert sok helyen előfordul olyasmi is, hogy a tagok az év végére hagyják hozzászólásukat és legtöbb esetben úgy oldják meg a problémát, hogy leváltják a szövetkezet vezetőségét. Választanak újat, amely dolgozik megint egy-két évig, évközben nem bírálják őket és csak ismét akkor váltják le, amikor az egész közös *vagyon megkárosodik. MINDEN EMBERNEK VAN HIBÁJA. Ezért nevelni kell mindenkit. A vezetőség tanítsa, nevelje, irányítsa a tagságot, a tagság pedig nevelje és tanácsaival segítse a vezetőséget. Ebből az összhangból születik meg aztán a jó munka. így nézünk tehát a vezetőség választása elé. Váltsuk le azokat, akik nyíltan szabotálták vagy elherdálták a szövetkezet vagyonát, vagy bebizonyosodott róluk, hogy tényleg nem értenek a vezetéshez, azonban jól fontoljuk meg az olyan vezetőség leváltását, akik hibáik mellett is sokat tettek a szövetkezet felvirágzása érdekében. Balia József. lem. Éppen ezek tudatában beszélünk annyit az alapszabályzat módosításáról, a jutalmazási rendszer megváltoztatásáról s a tagok anyagi érdekeltségének fokozásáról. Az állattenyésztés fejlesztéséhez pl. nagyobb takarmánybázisra lesz szükségünk. Ennek megteremtésében jobban érdekeltté kell tenni a növénytermesztési dolgozókat. Pl. a keszegfalusi szövetkezetben a tehéngondozók azt akarták, hogy ne a kifejt tej mennyisége, hanem a gondozott tehenek száma szerint kapják jutalmukat. Arra hivatkoztak, hogy ha kevés, vagy rosszminőségű a takarmány, akkor a tejhozam sem lehet magas. A jövőben a módosított alapszabályzat, illetve a jutalmazási rendszer mgváltoztatása után aligha kerül ilyesmire sor, mert ha a takarmánytermelőcsoport tagjai és a termelés mennyisége és minősége arányában kapják majd a jutalmat, akkor méltán számíthatunk arra, hogy saját érdekükben igyekeznek bőséges takarmányalapot biztosítani. Látjuk tehát, hogy az alapszabályzat módosítására kiadott javaslat a szövetkezetek megerősödését, s a tagság érdekeit szolgálja. De hogy az ÉFSZ- ek III. országos kongresszusa a lehető legtökéletesebb formában készíthesse el az új, módosított alapszabályzatot, ahhoz mind a szövetkezeti tagok, mind az egyénileg gazdálkodó földművesek, valamint a gép- és traktorállomások részéről sok-sok javaslatnak, hozzászólásnak kell még elhangzani. Még több mint két hónap van hátra az EFSZ-ek III. országos kongresszusáig. Ez a feladatokhoz mérten arány-HÍREK Д A bratislavai kerület járásai közötti versenyben 1956-ban a somorjai járás érte el a legjobb eredményeket az állattenyésztési termékek begyűjtésében. A kerületben egyetlen járásként nemcsak teljesítette, hanem túl is haladta az összes főbb állattenyésztési termékek tervezett beadását. A vágómarha és vágósertésbegyűjtés évi tervét 113 százalékra, a tejbeadást 109 százalékra, a tojásbeadást 106 százalékra és a baromfibeadást 159 százalékra teljesítette. Д Január 15-én ünnepük tüzéralakulataink katonái a csehszlovák tüzérség napját, a csehszlovák tüzérek Jasle melletti hősi harcának 12. évfordulóját. Д Nyolctagú kínai kereskedelmi küldöttség érkezett január 7-én hazánkba. A küldöttség Pekingből Prágába vezető légiutat TU-104 repülőgéppel tette meg. A küldöttséget Li Men-hou, (jogi TANÁCSADÓ KÉRDÉS: Mostoha apám 68 éves munkaképtelen, azonban az aggkori segélyt nem kapja, azért mert a nemzeti biztosítást nem fizette. Hatezer koronáról van sző. Ezt az összeget most szociális okokból nem képes kifizetni. Én azonban hallottam, hogy ilyen esetben is kaphat segélyt, — kérdezi Bartók Pál apátújfalusi lakos. VÁLASZ: Az aggkori segélyt megkaphatja abban az esetben, ha a járási nemzeti bizottság elismeri, hogy annak idején képtelen volt a nemzeti biztosítás fizetésére. Igazolást a helyi nemzeti bizottságtól kell kérni, aztán a járási nemzeti bizottságon keresztül el kell küldeni a következő címre: Slovenský Ürad dôchodkového zabezpečenia Bratislava, Bezručová ul. Természetesen a segélyt csak úgy kaphatja meg, ha bizonyos részt minden hónapban visszatörleszt. KÉRDÉS: A szövetkezeti tagok már 65 éves korukban kapják az öregségi segélyt, a magángazdák pedig csak 70 éves korukban. Vajon megkaphatja-e hamarább is a segélyt a magángazda is — kérdezi egyik olvasónk. VÁLASZ: A magángazda is megkaphatja 65 éves korában az aggkori segélyt, ha már nyolc évig fizette a nemzeti biztosítást és nem gazdálkodik. Ilyen esetben szükséges a helyi nemzeti bizottság jóváhagyása, amely lag rövid idő. Legtöbb helyen már elkészült a fejlesztési távlati terv. Most van soron a termelési, pénzügyi tervek kidolgozása, s a tavaszi munkák tervének elkészítése sem tűr halasztást. De a legfontosabb most mégis az, hogy alaposan meg kell tárgyalni az alapszabályzat módosításával kapcsolatos kérdéseket. A szövetkezet törvényeit, az alapszabályzatot a benyújtott javaslatokon, hozzászólásokon keresztül a szövetkezetek tagsága szabja, amelyet majd gondos mérlegelés, megfontolás nyomán az EFSZ-ek III. országos kongresszusa törvényesít. Gazdag tapasztalataik alapján a szövetkezeti tagok tudják legjobban, milyen módosítást kíván az alapszabályzat. Használjuk, fel tehát a hátralevő időt, hogy összegyűjtött tapasztalataikat gazdagon érvényesíthessék az új módosított alapszabályzatban. Ebben a munkában legyenek a földművesek segítségére a nemzeti bizottságok is. Az elkövetkezendő időben tehát bőven van tennivaló a szövetkezetekben. A tagság érdeke, hogy olyan egészséges javaslatokat terjesszen az EFSZ- ek III. országos kongresszusa elé, melyek a termelés fokozását és a szövetkezeti mozgalom fejlesztését eredményezik. A szövetkezetek módosított alapszabályzata arra hivatott, hogy az EFSZ-ek megszilárdításának, a termelés fokozásának és dolgozó népünk életszínvonala további emelésének hatásos eszközévé váljék. Éppen ezért földműveseink egy pillanatra se tévesszék szem elől, hogy minden javaslatot, minden hozzászólást jövőjük érdekében tesznek. a Gépkiviteli és Behozatali Társaság igazgatója vezeti. Д A nagyszombati járás összes községében működnek már a szövetkezeti munkaiskolák. Az olyan községekben ahol nincs EFSZ, az egyénileg gazdálkodó földművesek nagy számban látogatják az agro- és zoominimum köröket. Д A kassai Tátra-moziban befejezték az átalakítási munkálatokat. — Ugyanis a moziban szélesvásznú filmeket mutatnak be a közeljövőben. Az első előadást még januárban megrendezik. Д Prešovon irodalmi múzeumot létesítenek. Д 1949-ben a kassai kerületben mindössze 16 EFSZ volt 1560 taggal és 7194 hektár földdel. A múlt év végén már 241-re emelkedett a szövetkezetek száma 13 957 taggal és százezer hektár földdel gyarapodtak. Д Dunaszerdahelyen 285 ágyas új kórház épül, amelyet 1959-ben adnak át rendeltetésének. Ugyancsak járási múzeum is létesül. Késve kapjuk a Szabad Földművest — A vajáni postakézbesítő címére — 3 igazolja, hogy tényleg nem végez termelő munkát az illető. Egyébként ha a férfi eléri a hetvenéves kort, ha dolgozik akkor is megkaphatja az aggkori segélyt, az asszony pedig 65 éves korában. KÉRDÉS: Huszonkilenc évig állandóan alkalmazásba nvoltam és most csak 397 korona nyugdíjat kapok. Érdekelne hogy az új törvény szerint nem-e emelkedik nyugdíjam, — kérdi Horváth János dunapüspöki lakos. VÁLASZ: Minden nyugdíj vagy aggkori segély 10 százalékkal emelkedik, ezenkívül aki több mint 20 évig alkalmazásban volt, megkaphatja évi átlagfizetésének 55 százalékát. KÉRDÉS: Magángazdálkodó földművesek, másfélhektáron gazdálkodunk. Mindketten betegek, munkaképtelenek vagyunk, a szociális biztosítási díjat, valamint az adókat rendesen fizettük. Van-e jogunk rokkantsági járulékra? — kérdezik egegi olvasóink. VÁLASZ: A rokkantsági díjat kaphatják, ha az utóbbi 10 évben legalább 5 évig fizették a biztosítást. Kérelmükkel forduljanak a járási nemzeti bizottság szociális nyugdíj és rokkantság ügyi osztályához. KÉRDÉS: Férjem fogságban súlyosan megbetegedett, betegsége következtében minden orvosi önfeláldozó munka hiábavaló volt, meghalt. Van-e jogom Velem együtt több olvasótársam is elégtelennek tartja a vajáni pósta kézbesítő munkáját. Tudomásom szerint másutt már pénteken megkapják a Szabad Földművest. Hozzánk azonban még szombaton sem jüt el. Az olyan olvasó, aki egész héten távol dolgozik lakhelyétől és csak szombaton kerül haza, kedvvel venné este, vagy vaözvegyi járandóságra? — kérdi Molnár Mária jánoki lakos. VÁLASZ: Kérvényét az özvegyi járandóság megállapítása céljából adja be a következő címre: Odbor pre dôchodkové zabezpečenie pri ONV, amely továbbítja kérelmét az illetékesekhez. KÉRDÉS: Darálómba nem tudok követ szerezni. Van egy körfűrészem, amihez szintén nem kapok körfűrészt és köszörűt. Hol lehetne megszerezni? — kérdi Emödi János lipovnyiki lakos, — valamint magyar mezőgazdasági szakkönyveket. VÁLASZ: A darálókövet valamint a körfűrészhez szükséges köszörűt a következő címre kell megrendelni: Okresný Sklad pôdohospodárskeho zásobovania Rožňava. Mezőgazdasági szakkönyveket pedig Magyar Könyvesbolt, Michalská 9. Bratisiavában lehet megszerezni. KÉRDÉS: Három kislányom van, azonban nagy örömmel fogadnék a családba még egy kisfiút Magyarországról — írja szerkesztőségünknek Molnár Ferencné Tomasovból. VÁLASZ: Nagyon nemes cselekedet, hogy dacára annak, hogy három gyermeke van, mégis segíteni akar, azonban Csehszlovákiába nem hoztak ilyen árvákat. KÉRDÉS: A Szabad Földművesben olvastam, hogy a szövetkezeti tagoknak csak 5 kg zsírt kell beadni. Azonban az itteni szervek hét és félkilót kérnek. Kérdem ml az igazság, mennyi zsírt kell beadni sertésvágás után egy szövetkezeti tagnak — írja levelében Balia József Ipolyviskről. sárnap kezébe a lapot, hogy szórakozhasson. Azonban most ahogy írom a levelet több mint két napot késett az újság, mert még kedden sem kaptuk meg. Az említett eset már többször megismétlődött, ezért kérjük a Szabad Földműves szerkesztőségét, hogy intézze el kérésünket. BOCZÁN SÁNDOR, Nagyráska VÁLASZ: A legújabb rendelet szerint jpnuár 1-től a szövetkezeti tagok az első sertésvágás után 5 kg-ot, a második után pedig 7,5 kg zsírt adnak be a közellátás számára, minden további sertésvágás után 7,5 kg-ot adnak. A magángazdálkodók az első vágás után 5 kg, a második után 9 kg, a harmadik sertésvágás után pedig 12 kg zsírt adnak be. KÉRDÉS: Apósom Sallal Lajos 69 éves özvegyember, betegsége miatt már dolgozni nem tud, azonban csak 167 korona aggkori segélyt kap. Az új rendelet szerint lehet-e emelni a járandóságát — kérdi Veres Vilmos újbarsi lakos. VÁLASZ: Amint már fentebb említettük, úgy az aggkori, mint a rokkantsági segélyek 10 százalékkal emelkednek, abban az esetben ha az illető teljesen munkaképtelenné válik, 50 százalékkal lehet emelni a járandóságát. Errevonatkozó kérvényét adja be a járási nemzeti bizottság szociális ügyosztályára, ahol a bizottság jóváhagyja a segély felemelését. ★ ★ ★ Szerkesztőség üzeni Punka Dezső, Rimaszombat; JNB. Jutalomkönyvet nem minden megfejtőnek adunk. Hogy hány könyvet sorsolunk ki, azt a beérkezett helyes megfejtések száma határozza meg. Dánó János, Kéty. Örömmel vettük tudomásul, hogy újabb előfizetőket szerzett lapunkra. A kért példányszámokat póstára adtuk.
