Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1957-01-13 / 2. szám
1957. január 13. sfxalŕad Földműves s GYÖTRELMES ELET Ж Uj szövetkezet a terebesi járásban 5zerény, kedvetlen asszony áll a tűzhely mellett. Jobbkezével a rántást keveri, a ballal pedig kövér könnycseppjeit törölgeti... Sír, keservesen zokog. De hiába! Nincs aki enyhítse fájdalmát, meghallgassa szívből jövő szavát! — Istenem! Adj erőt, mert mindjárt összeroskadok! Kér, könyörög, szenved, s gyötri magát! Ez a sorsa Szabó Sándornénak. De ő nem nyugszik bele. Szabadulni akar tőle. ' — Hová menjek? Hol nyerek vigasztalást, megkönnyebbülést? Ünneplő ruhát ölt, és a szövetkezet irodája felé veszi útját... Kocsárdi Sándor a pelsőci EFSZ elnöke lélegzetvétel nélkül hallgatja a kesergő édesanya panaszát: — Sándor! Miért nem bszéltek az emberemmel?! Hiszen csak azt várja, hogy emberségesen szóljatok hozzá! — Nem lehet azzal beszélni. Kemény - fejd paraszt ám az... — Ne hidd, Sándor, ne hidd. Próbáljátok csak meg. — Ej! Sose aggódj, Juli. Majd belép a te férjed is, ha megán ja a gürcölést! ... Szabóné szívén vérző sebbel távozik az irodából. — Akkor hát isten áldjon benneteket. — Már elmégy, Juli? — szólt az elnök. a távozó asszonyhoz. — Mit csináljak itt? Egy szóval se mondod, hogy ... — Mit nem mondok? — pattant fel az elnök. — Én adjak tanácsot, vagy mit akarsz?! — Nem akarok én semmit, csak azt, hogy okosabban beszéljetek az emberekkel, akkor egész biztos, az én férjem is megért benneteket! — Hallod-e, Juli, Juli... A2 De z ajtó bezárult. Szabónét már nem térítették vissza az elnök szavai. Lehajtott fejjel ballagott haza jelé ... — Juli! Juli! Te gondost paraszt - asszony — töprengett az elnök. — Talán meg is sértődtél? .... Szabóné mindezt már nem hallotta. Figyelmét lekötötte az élet ezerféle gondja. Hej, pedig úgy bízott, hogy majd talán... De semmi új, semmi bíztatás! Maradt a régi: a gyötrelem! Ismét az ö gondja a marokszedés, a kapálás, a takarmánybegyüjtés, az állatok gondozása, a takarítás, a mosás, a főzés és még ki tudná megmondani, hogy mi minden ... e ez mind nem volna nehéz, ha nem látna jobb, könnyebb életet. De lát és hall! Látja a vele egyidős Nagy Erzsébet és a többi asszony víg kedélyét. És ez bosszantja, ezért nem tud belenyugodni sorsába. Kiútat keres. De a férje, a hites férje ezt nem érti meg! — Hagyj békém, azzal a közössel... Szíve elszorul, de a harcot nem adja fel. Példákkal próbálja meggyőzni férjét: — Nyisd ki a szemed és nézz jobban körül. Nem látod, hogy Nagy János udvarába közel 30 mázsa gabonát Ivitt a traktor?! És a pénz! Havonta ezer koronán felül keresnek. Disznót ölnek, fejnek, nincs hiányuk semmiben. Mi pedig? Annyit sem bírunk termelni, hogy a beadást teljesítsük. Mondd, meddig tűröd még? Felelj!... A gazda nem szól. Hallgat. Kimegy az istállóba. Végignézi a jószágot, megsimítja a paripát, majd takarmányt tesz a jászolba, s indulni akar. Futna, de nem lehet. A tizenhárom hektár földdel járó gondok nem engedik. JLfegpihen az istálló küszöbén, s szabadjára engedett gondolatai messze kalandoznak. Bentjár a szövetkezet újonnan épült istállóiban, ★ ★ ★ A jó тика eredménye Szinán is, mint a többi szövetkezetekben, most készülnek a zárszámadásra. A leltárt már elkészítették, az öszszes számla ki van egyenlítve, de nem kapta meg a szövetkezet a beadott tejért, tojásért és a húsért járó összeget, valamint azokért a növendékállatokért sem, amelyeket továbbnevelésre adtak el. Az idő sürget, az illetékes begyűjtési üzem dolgozói tehát tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy mielőbb rendeződjön a szövetkezet követelése. A napokban sor kerül a természetbeni járandóságok kiosztására. Azok s csodálja a korszerű berendezést. Jölesben hallgatja az állatgondozók tervezgeléseit, figyeli munkájukat. Észreveszi azt is, hogy az állatgondozók, — akik mind kis- és középparasztok — azon vitáznak, hogy: a növendékállatok nem kapják meg a kellő tápanyagot, így elsatnyulnak, haszontalanná válnak. Gondolata tovább röppen. A sertéseket, a gömbölyű hízókat szemléli. Kissé elszégyenkezik, amikor Nagy János sertésgondozó, aki 3—4 évvel ezelőtt szintén 13 hektár földön gazdálkodott — mesélgeti, hogy több mint 90 mázsa sertéshúst termelt ki terven felül a múlt évben. Ö pedig? 5ötétedik. De Szabó Sándor képzelete még járja a szövetkezeti sertésölakat... Igen ám, csakhogy világosság kéne oda. Kiégtek az égók, és a szövetkezet vezetősége ezt nem veszi észre!? — Vagy talán nem akarja? Nagy János'már nem egyszer említette, de intézkedés még nem történt. Sötétben botladoznak a gondozók. Az abrakot a vállyú mellé öntik. — Nagy János káromkodik! — Ez elveszi Szabó Sándor kedvét. Pedig már majdnem ott tartott, hogy ... Ismét vár. Továbbgyötri magát. Hogy meddig? Nem tudni! ZATYKÔ JÖZSEF a tagok, akik becsületesen kivették részüket a munkából, gazdag jutalomban részesülnek. Ilyen például Jámbor László és Horváth Ferenc szarvasmarhagondozók. Mindketten azon igyekeznek, hogy a gondjaira bízott állatok a lehető legjobban tejeljenek. Jó munkájuknak meg is van az eredménye. A nyári hónapokban az átlagos napi tejhozam 14 liter volt, jelenleg pedig 8,2 liter. Odaadó, lelkiismeretes munkájuknak bizonyítéka az is, hogy r. szinai, EFSZ terven felül 170 000 liter tejet és 750 mázsa húst adott be. IVÁN SÁNDOR, Kassa Az első kitüntetést A besztercebányai járás egyik hegyvidéki szövetkezete a skubini EFSZ. A szövetkezet dolgozói a múlt év utolsó napjaiban átvették a kerületi és a járási vándorzászlót, mivel a legjobb eredményeket érték el az őszi munkákban. Bár a szövetkezet kedvezőtlen fekvésű szántóföldeken dolgozik, a földek minősége is rosszabb mint a síkterületeken, mégis nagyszerű eredményeket ért el. Búzából 18, árpából 26,6, rozsból 17,16, zabból pedig 26,i mázsás volt az átlagos hektárhozam. Gabonabeadási tervét 33 nappal a határidó előtt teljesítette. Terven felül 381 mázsa sörárpát értékesítettek. Termelési és beadási feladatát az állattenyésztés terén is magasan túlteljesíti a szövetkezet. Bár a hegyvidéki körzetekben általában vízhiány van, de a skubini szövetkezetben azért sikerrel vezették be a kacsatenyésztést. Az őszi munkákat is példásan és agrotechnikai határidőben végezték. A földeket bőven megtrágyázták istálló- és műtrágyával. Érthető tehát, hogy teljesen megérdemelte a kis szövetkezet ezt a nagy kitiinteést. Szinte városi épületnek hinné az ember a bajcsi állami gazdaság újonnan épült szociális házát. Fürdő, konyha, étterem, 24 agg és 30 idénymunkás számára berendezett lakás van az új épületben. Azonkívül 12 garzonlakás, színpad, táncterem és egyéb mellékhelyiség van a szép emeletes épületben Egy kerület sem maradt adós A múlt év decemberének utolsó napjaiban hazánk valamennyi kerülete teljesítette sertéshűsbeadási tervét. Tavaly kb. 20 százalékkal több sertéshúst vásároltunk fel, mint az előző évben. Ez a mennyiség az 1949-ben elért begyűjtési eredménynek kétszeresét teszi ki. A Zemplínske KlečanovoV kis- és középgazdák szorgalmas emberek. Eddigi igyekezetük azonban nem járt figyelemreméltóbb eredményekkel, ami a hektárjiozamok és az állatállomány hasznosságának alacsony színvonalában nyilvánult meg. Már ezelőtt is gondolkodóba ejtette őket az, hogy a szomszédos határban elterülő egyesített, hatalmas dűlőkön az állami gazdaságok és szövetkezetek sokkal jobb termelési eredményeket érnek el. Ezen gazdák közül többen alaposan megtárgyalták a kormánynak a szövetkezetesekhez és a többi földművesekhez intézett levelét, s komolyan elgondolkodtak azon, hogy ők is a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás útjára lépnek. Egyidejűleg kiszámították, hogy míg az egyéni gazdálkodás keretén belül egy-egy gazdasági egység évi átlagos keresete 3300 koronát tett ki, ezt a gépesítés tökéletes kihasználása, a föld jobb megmunkálása, helyes munkaszervezés mellett, á szövetkezeti gazdálkodás útján 19 606 koronára fokozhatják. Meggyözöleg hatott ez a számítás a klečenovoi gazdák egy részére, akik közül tizenheten december 18-án véglegesen úgy döntöttek, hogy megalakítják a szövetkezetét. Az új szövetkezet tagjai közt van a két hektáron felüli Soták András, a 12 hektáros Borovský János, a 4,5 hektáros Vojtko Anna és további tizennégy kis- és középgazda, akik a közeljövőén egyesítendő 100 hektáron közösen fognak gazdálkodni. A Terebesi Járási Nemzeti Bizottság segítségével már megkezdték egy 50 férőhelyes összeszerelhető tehénistállő felállítását. Ezenkívül megkezdik egy sertésistálló adaptálási munkálatait is. A szövetkezet megalakításában a legnagyobb érdemük azoknak a gazdáknak és a HNB azon tagjainak volt, akik alaposan áttanulmányozták és megtárgyalták a kormány levelét és megértették, hogy a mezőgazdasági többtermelés alapja a szocialista nagyüzemi gazdálkodás. Figyelemre méltó munkát végeztek ennek az új szövetkezetnek a megalakításánál a szomszédos Vel'aty község nőbizottságának tagjai is, akik mint szövetkezeti tagok gyakran ellátogattak Klecenovóba és helyes meggyőző munkájuk eredményeként hat asszony lépett be a szövetkezetbe. A szövetkezet megalakulása után rögtön megválasztották a vezetőséget, elnökké pedig a két és fél hektáros Bandoľa Jánost választották. Az új szövetkezet tagjai meg vannak győződve arról, hogy példájukat rövidesen követik a jelenleg még szövetkezeten kívül álló kis- és középgazdák, s az egész község dolgozó parasztsága tömörül a nagy szövetkezeti családba. -k. ★ ★ ★ W { Uj tagok az új szövetkezetben A lőcsei járásban levő domanovcéi EFSZ tagjai nem egész négy hónapja gazdálkodnak közösen, de szorgalmas munkájuk eredménye máris megmutatkozik. Elvégezték a földek rendezését, ugyancsak időben 14 hektáron elvetették a búzát, 13 hektáron a rozsot és néhány hektáron őszi keveréket. A közös vagyon összterülete 192 hektár. Az újonnan alakult szövetkezet tagjai hozzáfogtak a közös istállók adaptálásához is. A tehénistállóval már elkészültek, ahol 50 szarvasmarhát helyeztek el. Teheneik most állnak ellés előtt. Jelenleg csupán 6 tehenet fejnek, azonban ennek ellenére is naponta 55 liter tejet szolgáltatnak be, ugyanakkor a magángazdálkodók 750 tehéntől csak 37 litert. A napokban fejezték be a sertésistálló javítási munkálatait, ahová 75 sertést összpontosítottak és még további 12 sertés vár elhelyezésre. Hogy a négy pár lovuk se álljon kihasználatlanul a téli időszakban, szerződést kötöttek fuvarozási munkákra. A domanovcéi egyénileg gazdálkodó földművesek közül a kormány levelének alapos tanulmányozása után többen kérték a szövetkezetbe való belépésüket. Többek között Gonda János 3, Kusý János 5,5, Lukács Pál 5 hektáros gazdálkodók. Kulik G. ★ ★ ★ Szorgalmasan tanulnak Kajaion ugyan nem sokan iratkoztak be a szövetkezeti munkaiskolába, de a látogatók nagy szorgalommal tanulnak. Az első évfolyamot 11 szövetkezeti tag látogatja, akik hetenként egyszer részt vesznek az előadásokon, melyeket Bobor Stefan és Fortunik Vladimír a JNB mezőgazdasági ügyosztályának zootechnikusai tartanak. Az iskola valamennyi hallgatója nagy figyelemmel kíséri az elhangzott előadásokat, melyeken eddig a takarmányalap biztosításával, a takarmányozás alapkérdéseivel, valamint az állatok élettanával foglalkoztak. Krajčovič F., Galánta. Gazdag volt a zárszámadás — Erősödik a szövetkezet — A kassai JNB célkitűzései... A kassai járásban az elmúlt év folyamán főleg az állattenyésztés fejlesztésére fordították a legnagyobb figyelmet. A tej és tojáson kívül a járás mindenből teljesítette beadását. Hogy a jövőben biztosítsák a tojásbeadást is, ezért a baromfiállományt 60 000-el emelték. A JNB egyik legfontosabb feladatául tűzte ki, hogy a téli időszakban segítséget nyújt a szövetkezeteknek a termelési tervek kidolgozásában. Azt akarják elérni, hogy minden egyes szövetkezeti tag tudja, milyen feladatok előtt áll szövetkezetük, amelyek teljesítéséért közösen kell harcolniok. Az elkövetkezendő időszakban — az 1956-os év tapasztalatainak alapján — fokozott figyelmet fordítanak az állatok hasznosságának növelésére. Ezzel kapcsolatban feladatul tűzték ki, hogy a járás legjobb 10 szövetkezetében már az 1957-es évben elérjék az 1950-as évre betervezett hasznosságot. Tudatában vannak azon feladatuknak is, amely a szervezés és az irányítás terén hárul a járási nemzeti bizottságra. Még szorosabb kapcsolatot akarnak teremteni a JNB és az EFSZ között, hogy állandó segítséget nyújthassanak azon szövetkezeteknek, ahol arra éppen a legnagyobb szükség van. Ezt úgy biztosítják, hogy a mezőgazdasági szakosztály dolgozói rendszeresen résztvesznek a szövetkezetek vezetőségi ülésein és havonta egyszer a tagsági gyűléseken. Nem feledkeznek meg a JNB tagjai az EFSZ-ek megerősítéséről és kiszélesítéséről sem. Főleg a szombati na- Dokon a járási pártbizottság, a JNB, GTÄ és a védnökségi, valamint a begyűjtési üzemek dolgozói meglátogatják a falvakat és a parasztság körében meggyőző munkát végeznek a közös gazdálkodás előnyeiről. Ezen munkájukkal a közelmúltban 21 új tagot szereztek a szövetkezetekbe: Slanská Hután, Slanské n/Meston, Nižná Myšlán és másutt. Azon községekben, ahol rövid időn belül biztosítani akarják a szövetkezeti tagság kiszélesítését, új szövetkezetek megalakítását, gazdasági elemzéseket és összehasonlításokat végeznek a szövetkezeti és egyéni gazdálkodás között. Ezek az elemzések meggyőzően bizonyítják parasztságunknak a szövetkezeti gazdálkodás előnyeit. Figyelmük kiterjed a szövetkezeti tagság politikai és szaktudásának fokozására is. A járásban 17 szövetkezeti munkaiskola működik, melyekben 539 szövetkezeti tag tanul. —k. A kassai kerületben a vajkóci szövetkezetben tartották meg elsőként az évvég i zárszámadást. A szövetkezeti tagok általában 7—8000 koronát kaptak, de egyesek még többet is. Szorgalmas munkájukkal teljes egészében elérték a munkaegységenként tervezett 18 koronát. A zárszámadás napján 404128 koronát osztottak szét maguk között. Ez kerek 150 000 koronával több, mint amennyit az előző évben elértek. Makó János 7 hektár földdel lépett a szövetkezetbe. A múlt évben feleségével együtt 21 000 koronát, 33 mázsa gabonát, 12 mázsa szalmát és egyéb terményt kapott jutalmul. Ismeretes, hogy ugyanebben a községben lakó Vaszil Ferenc egyénileg dolgozó parasztnak, aki 11 hektárnyi területen gazdálkodik, csupán 12 000 korona volt évi jövedelme. Minden összehasonlítás a szövetkezeti gazdálkodás mellett szól. A szövetkezetben 410 mázsa cukorrépa termett hektáronként, az egyénileg dolgozó földművesek pedig csak 125 mázsát értek el. A szövetkezet átlagosan 1079 liter tejet adott be minden tehéntől, az egyénileg dolgozó földművesek alig 400 litert. A szövetkezet a múlt évben különösen a növénytermesztésben ért el szép eredményeket. A búza tervezett hektárhozamát 5,5, a rozs hektárhozamát 9,6, az árpa hektárhozamát 5,7, a kukorica hektárhozamát 8, a takarmányrépa hektárhozamát pedig 164 mázsával túlszárnyalták. A cukorrépatermelésben a kassai kerület legjobbjai közé került a vajkóci szövetkezet, mivel a tervezett 250 helyett 410 mázsás átlagos hektárhozamot ért el. Az évzáró taggyűlésen az EFSZ tagjai elhatározták, hogy a jövőben főleg az állattenyésztés fejlesztésére fektetnek súlyt. Szövetkezetükben az elért eredmények segítségével igyekeznek mmél több új tagot szerezni. Egy szövetkezeti család jövedelme A Turčianske Teplice-i járás Blážovce községében nagy volt az öröm az évvégi zárszámadás napján. A múlt évben ledolgozott munkaegységekre 332 000 koronát osztottak szét a szövetkezet tagjai között. Egész éven keresztül szorgalmasan dolgoztak, s így elérték a munkaegység 36 koronára tervezett értékét. Azonkívül 10,45 korona értékű természetbeni járadékot kaptak munkaegységenként. A szövetkezeti tagok összjövedelme közel 850 000 korona. Az oszthatatlan alapba közel 59 000 koronát tettek, a biztonsági, szociális és a kultúrális alapra pedig 70 000 korona jutott. A munkaegységekre 498 140 koronát fizettek ki. A szövetkezet nem nagy, de elért eredményei becsületére válnának bár melyik nagy szövetkezetnek is." A sze vetkezet valamennyi tagja gazdag ;u talmat kapott évi munkájáért. Lukác József harmadmagával dolgozik a sző vetkezetben. Az előlegen, a gaboná és egyéb természetbeni javakon kivi 32 000 korona készpénzt kapott az év végi zárszámadás napján. Drobka Jó zsef tehénetető feleségével együt 18 000 korona osztalékot kapott. . szövetkezet valamennyi tagja végzet munkája szerint részesült a szövetke zeti javakból. A.pénz egy részét bank betétre helyezték. Kell-e ennél vilá gosebb bizonyíték arra, hogy nine mása a közös gazdálkodásnak?