Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-13 / 2. szám

1957. január 13. sfxalŕad Földműves s GYÖTRELMES ELET Ж Uj szövetkezet a terebesi járásban 5zerény, kedvetlen asszony áll a tűzhely mellett. Jobbkezével a rántást keveri, a ballal pedig kövér könnycseppjeit törölgeti... Sír, keservesen zokog. De hiába! Nincs aki enyhítse fájdalmát, meg­hallgassa szívből jövő szavát! — Istenem! Adj erőt, mert mindjárt összeroskadok! Kér, könyörög, szenved, s gyötri magát! Ez a sorsa Szabó Sándornénak. De ő nem nyugszik bele. Szabadulni akar tőle. ' — Hová menjek? Hol nyerek vigasz­talást, megkönnyebbülést? Ünneplő ruhát ölt, és a szövetkezet irodája felé veszi útját... Kocsárdi Sándor a pelsőci EFSZ el­nöke lélegzetvétel nélkül hallgatja a kesergő édesanya panaszát: — Sándor! Miért nem bszéltek az emberemmel?! Hiszen csak azt várja, hogy emberségesen szóljatok hozzá! — Nem lehet azzal beszélni. Kemény - fejd paraszt ám az... — Ne hidd, Sándor, ne hidd. Pró­báljátok csak meg. — Ej! Sose aggódj, Juli. Majd belép a te férjed is, ha megán ja a gürcö­lést! ... Szabóné szívén vérző sebbel távozik az irodából. — Akkor hát isten áldjon benne­teket. — Már elmégy, Juli? — szólt az elnök. a távozó asszonyhoz. — Mit csináljak itt? Egy szóval se mondod, hogy ... — Mit nem mondok? — pattant fel az elnök. — Én adjak tanácsot, vagy mit akarsz?! — Nem akarok én semmit, csak azt, hogy okosabban beszéljetek az embe­rekkel, akkor egész biztos, az én fér­jem is megért benneteket! — Hallod-e, Juli, Juli... A2 De z ajtó bezárult. Szabónét már nem térítették vissza az elnök szavai. Lehajtott fejjel ballagott ha­za jelé ... — Juli! Juli! Te gondost paraszt - asszony — töprengett az elnök. — Talán meg is sértődtél? .... Szabóné mindezt már nem hallotta. Figyelmét lekötötte az élet ezerféle gondja. Hej, pedig úgy bízott, hogy majd talán... De semmi új, semmi bíztatás! Maradt a régi: a gyötrelem! Ismét az ö gondja a marokszedés, a kapálás, a takarmánybegyüjtés, az álla­tok gondozása, a takarítás, a mosás, a főzés és még ki tudná megmondani, hogy mi minden ... e ez mind nem volna nehéz, ha nem látna jobb, könnyebb éle­tet. De lát és hall! Látja a vele egy­idős Nagy Erzsébet és a többi asszony víg kedélyét. És ez bosszantja, ezért nem tud belenyugodni sorsába. Kiútat keres. De a férje, a hites férje ezt nem érti meg! — Hagyj békém, azzal a közössel... Szíve elszorul, de a harcot nem adja fel. Példákkal próbálja meggyőzni férjét: — Nyisd ki a szemed és nézz job­ban körül. Nem látod, hogy Nagy Já­nos udvarába közel 30 mázsa gabonát Ivitt a traktor?! És a pénz! Havonta ezer koronán felül keresnek. Disznót ölnek, fejnek, nincs hiányuk semmi­ben. Mi pedig? Annyit sem bírunk ter­melni, hogy a beadást teljesítsük. Mondd, meddig tűröd még? Felelj!... A gazda nem szól. Hallgat. Kimegy az istállóba. Végignézi a jószágot, meg­­simítja a paripát, majd takarmányt tesz a jászolba, s indulni akar. Futna, de nem lehet. A tizenhárom hektár földdel járó gondok nem engedik. JLfegpihen az istálló küszöbén, s szabadjára engedett gondola­tai messze kalandoznak. Bentjár a szövetkezet újonnan épült istállóiban, ★ ★ ★ A jó тика eredménye Szinán is, mint a többi szövetkeze­tekben, most készülnek a zárszámadás­ra. A leltárt már elkészítették, az ösz­­szes számla ki van egyenlítve, de nem kapta meg a szövetkezet a beadott tejért, tojásért és a húsért járó össze­get, valamint azokért a növendékálla­tokért sem, amelyeket továbbnevelés­re adtak el. Az idő sürget, az illetékes begyűjtési üzem dolgozói tehát tegye­nek meg mindent annak érdekében, hogy mielőbb rendeződjön a szövet­kezet követelése. A napokban sor kerül a természet­beni járandóságok kiosztására. Azok s csodálja a korszerű berendezést. Jöl­esben hallgatja az állatgondozók ter­­vezgeléseit, figyeli munkájukat. Ész­reveszi azt is, hogy az állatgondozók, — akik mind kis- és középparasztok — azon vitáznak, hogy: a növendékálla­tok nem kapják meg a kellő tápanya­got, így elsatnyulnak, haszontalanná válnak. Gondolata tovább röppen. A serté­seket, a gömbölyű hízókat szemléli. Kissé elszégyenkezik, amikor Nagy János sertésgondozó, aki 3—4 évvel ezelőtt szintén 13 hektár földön gaz­dálkodott — mesélgeti, hogy több mint 90 mázsa sertéshúst termelt ki terven felül a múlt évben. Ö pedig? 5ötétedik. De Szabó Sándor kép­zelete még járja a szövetkezeti sertésölakat... Igen ám, csakhogy világosság kéne oda. Kiégtek az égók, és a szövetkezet vezetősége ezt nem veszi észre!? — Vagy talán nem akar­ja? Nagy János'már nem egyszer em­lítette, de intézkedés még nem tör­tént. Sötétben botladoznak a gondo­zók. Az abrakot a vállyú mellé öntik. — Nagy János káromkodik! — Ez el­veszi Szabó Sándor kedvét. Pedig már majdnem ott tartott, hogy ... Ismét vár. Továbbgyötri magát. Hogy meddig? Nem tudni! ZATYKÔ JÖZSEF a tagok, akik becsületesen kivették részüket a munkából, gazdag jutalom­ban részesülnek. Ilyen például Jámbor László és Horváth Ferenc szarvasmar­­hagondozók. Mindketten azon igye­keznek, hogy a gondjaira bízott állatok a lehető legjobban tejeljenek. Jó mun­kájuknak meg is van az eredménye. A nyári hónapokban az átlagos napi tejhozam 14 liter volt, jelenleg pedig 8,2 liter. Odaadó, lelkiismeretes mun­kájuknak bizonyítéka az is, hogy r. szinai, EFSZ terven felül 170 000 liter tejet és 750 mázsa húst adott be. IVÁN SÁNDOR, Kassa Az első kitüntetést A besztercebányai járás egyik hegyvidéki szövetkezete a sku­­bini EFSZ. A szövetkezet dolgo­zói a múlt év utolsó napjaiban átvették a kerületi és a járási vándorzászlót, mivel a legjobb eredményeket érték el az őszi munkákban. Bár a szövetkezet kedvezőt­len fekvésű szántóföldeken dol­gozik, a földek minősége is rosszabb mint a síkterületeken, mégis nagyszerű eredményeket ért el. Búzából 18, árpából 26,6, rozsból 17,16, zabból pedig 26,i mázsás volt az átlagos hektár­hozam. Gabonabeadási tervét 33 nappal a határidó előtt teljesí­tette. Terven felül 381 mázsa sörárpát értékesítettek. Terme­lési és beadási feladatát az ál­lattenyésztés terén is magasan túlteljesíti a szövetkezet. Bár a hegyvidéki körzetekben álta­lában vízhiány van, de a skubini szövetkezetben azért sikerrel vezették be a kacsatenyésztést. Az őszi munkákat is példásan és agrotechnikai határidőben végezték. A földeket bőven meg­­trágyázták istálló- és műtrá­gyával. Érthető tehát, hogy tel­jesen megérdemelte a kis szö­vetkezet ezt a nagy kitiinteést. Szinte városi épületnek hinné az ember a bajcsi állami gazdaság újonnan épült szociális házát. Fürdő, konyha, étterem, 24 agg és 30 idénymunkás számára berendezett lakás van az új épületben. Azonkívül 12 garzonlakás, színpad, táncterem és egyéb mellékhelyiség van a szép emeletes épületben Egy kerület sem maradt adós A múlt év decemberének utolsó napjaiban hazánk vala­mennyi kerülete teljesítette sertéshűsbeadási tervét. Tavaly kb. 20 százalékkal több sertés­húst vásároltunk fel, mint az előző évben. Ez a mennyiség az 1949-ben elért begyűjtési eredménynek kétszeresét teszi ki. A Zemplínske KlečanovoV kis- és középgazdák szorgalmas emberek. Ed­digi igyekezetük azonban nem járt figyelemreméltóbb eredményekkel, ami a hektárjiozamok és az állatállomány hasznosságának alacsony színvonalá­ban nyilvánult meg. Már ezelőtt is gondolkodóba ejtette őket az, hogy a szomszédos határban elterülő egyesített, hatalmas dűlőkön az állami gazdaságok és szövetkezetek sokkal jobb termelési eredményeket érnek el. Ezen gazdák közül többen alaposan megtárgyalták a kormánynak a szövet­­kezetesekhez és a többi földművesek­hez intézett levelét, s komolyan elgon­dolkodtak azon, hogy ők is a szövet­kezeti nagyüzemi gazdálkodás útjára lépnek. Egyidejűleg kiszámították, hogy míg az egyéni gazdálkodás kere­tén belül egy-egy gazdasági egység évi átlagos keresete 3300 koronát tett ki, ezt a gépesítés tökéletes kihasználása, a föld jobb megmunkálása, helyes mun­kaszervezés mellett, á szövetkezeti gazdálkodás útján 19 606 koronára fokozhatják. Meggyözöleg hatott ez a számítás a klečenovoi gazdák egy részére, akik közül tizenheten december 18-án vég­legesen úgy döntöttek, hogy megala­kítják a szövetkezetét. Az új szövetkezet tagjai közt van a két hektáron felüli Soták András, a 12 hektáros Borovský János, a 4,5 hek­táros Vojtko Anna és további tizen­négy kis- és középgazda, akik a kö­zeljövőén egyesítendő 100 hektáron közösen fognak gazdálkodni. A Terebesi Járási Nemzeti Bizottság segítségével már megkezdték egy 50 férőhelyes összeszerelhető tehénistállő felállítását. Ezenkívül megkezdik egy sertésistálló adaptálási munkálatait is. A szövetkezet megalakításában a leg­nagyobb érdemük azoknak a gazdák­nak és a HNB azon tagjainak volt, akik alaposan áttanulmányozták és megtárgyalták a kormány levelét és megértették, hogy a mezőgazdasági többtermelés alapja a szocialista nagy­üzemi gazdálkodás. Figyelemre méltó munkát végeztek ennek az új szövetkezetnek a meg­alakításánál a szomszédos Vel'aty köz­ség nőbizottságának tagjai is, akik mint szövetkezeti tagok gyakran ellá­togattak Klecenovóba és helyes meg­győző munkájuk eredményeként hat asszony lépett be a szövetkezetbe. A szövetkezet megalakulása után rögtön megválasztották a vezetőséget, elnökké pedig a két és fél hektáros Bandoľa Jánost választották. Az új szövetkezet tagjai meg van­nak győződve arról, hogy példájukat rövidesen követik a jelenleg még szö­vetkezeten kívül álló kis- és közép­gazdák, s az egész község dolgozó pa­rasztsága tömörül a nagy szövetkezeti családba. -k. ★ ★ ★ W { Uj tagok az új szövetkezetben A lőcsei járásban levő domanovcéi EFSZ tagjai nem egész négy hónapja gazdálkodnak közösen, de szorgalmas munkájuk eredménye máris megmu­tatkozik. Elvégezték a földek rendezé­sét, ugyancsak időben 14 hektáron elvetették a búzát, 13 hektáron a ro­zsot és néhány hektáron őszi keveré­ket. A közös vagyon összterülete 192 hektár. Az újonnan alakult szövetkezet tag­jai hozzáfogtak a közös istállók adap­tálásához is. A tehénistállóval már elkészültek, ahol 50 szarvasmarhát helyeztek el. Teheneik most állnak ellés előtt. Jelenleg csupán 6 tehenet fejnek, azonban ennek ellenére is na­ponta 55 liter tejet szolgáltatnak be, ugyanakkor a magángazdálkodók 750 tehéntől csak 37 litert. A napokban fejezték be a sertés­­istálló javítási munkálatait, ahová 75 sertést összpontosítottak és még to­vábbi 12 sertés vár elhelyezésre. Hogy a négy pár lovuk se álljon kihasználatlanul a téli időszakban, szerződést kötöttek fuvarozási mun­kákra. A domanovcéi egyénileg gazdálkodó földművesek közül a kormány levelé­nek alapos tanulmányozása után töb­ben kérték a szövetkezetbe való be­lépésüket. Többek között Gonda János 3, Kusý János 5,5, Lukács Pál 5 hek­táros gazdálkodók. Kulik G. ★ ★ ★ Szorgalmasan tanulnak Kajaion ugyan nem sokan iratkoztak be a szövetkezeti munkaiskolába, de a látogatók nagy szorgalommal tanulnak. Az első évfolyamot 11 szövetke­zeti tag látogatja, akik hetenként egyszer részt vesznek az előadásokon, melyeket Bobor Stefan és Fortunik Vladimír a JNB mezőgazdasági ügyosz­tályának zootechnikusai tartanak. Az iskola valamennyi hallgatója nagy figyelemmel kíséri az elhangzott előadásokat, melyeken eddig a takarmányalap biztosításával, a takarmányo­zás alapkérdéseivel, valamint az állatok élettanával foglalkoztak. Krajčovič F., Galánta. Gazdag volt a zárszámadás — Erősödik a szövetkezet — A kassai JNB célkitűzései... A kassai járásban az elmúlt év fo­lyamán főleg az állattenyésztés fej­lesztésére fordították a legnagyobb figyelmet. A tej és tojáson kívül a járás mindenből teljesítette beadását. Hogy a jövőben biztosítsák a tojás­beadást is, ezért a baromfiállományt 60 000-el emelték. A JNB egyik legfontosabb feladatául tűzte ki, hogy a téli időszakban segít­séget nyújt a szövetkezeteknek a ter­melési tervek kidolgozásában. Azt akarják elérni, hogy minden egyes szövetkezeti tag tudja, milyen felada­tok előtt áll szövetkezetük, amelyek teljesítéséért közösen kell harcolniok. Az elkövetkezendő időszakban — az 1956-os év tapasztalatainak alapján — fokozott figyelmet fordítanak az álla­tok hasznosságának növelésére. Ezzel kapcsolatban feladatul tűzték ki, hogy a járás legjobb 10 szövetkezetében már az 1957-es évben elérjék az 1950-as évre betervezett hasznosságot. Tudatában vannak azon feladatuknak is, amely a szervezés és az irányítás terén hárul a járási nemzeti bizottság­ra. Még szorosabb kapcsolatot akar­nak teremteni a JNB és az EFSZ kö­zött, hogy állandó segítséget nyújt­hassanak azon szövetkezeteknek, ahol arra éppen a legnagyobb szükség van. Ezt úgy biztosítják, hogy a mezőgaz­dasági szakosztály dolgozói rendszere­sen résztvesznek a szövetkezetek ve­zetőségi ülésein és havonta egyszer a tagsági gyűléseken. Nem feledkeznek meg a JNB tagjai az EFSZ-ek megerősítéséről és kiszé­lesítéséről sem. Főleg a szombati na- Dokon a járási pártbizottság, a JNB, GTÄ és a védnökségi, valamint a be­gyűjtési üzemek dolgozói meglátogat­ják a falvakat és a parasztság körében meggyőző munkát végeznek a közös gazdálkodás előnyeiről. Ezen munká­jukkal a közelmúltban 21 új tagot szereztek a szövetkezetekbe: Slanská Hután, Slanské n/Meston, Nižná Myšlán és másutt. Azon községekben, ahol rövid időn belül biztosítani akarják a szövetkezeti tagság kiszélesítését, új szövetkezetek megalakítását, gazdasági elemzéseket és összehasonlításokat végeznek a szövetkezeti és egyéni gazdálkodás között. Ezek az elemzések meggyőzően bizonyítják parasztságunknak a szö­vetkezeti gazdálkodás előnyeit. Figyelmük kiterjed a szövetkezeti tagság politikai és szaktudásának fo­kozására is. A járásban 17 szövetke­zeti munkaiskola működik, melyekben 539 szövetkezeti tag tanul. —k. A kassai kerületben a vajkóci szö­vetkezetben tartották meg elsőként az évvég i zárszámadást. A szövetkezeti tagok általában 7—8000 koronát kap­tak, de egyesek még többet is. Szor­galmas munkájukkal teljes egészében elérték a munkaegységenként terve­zett 18 koronát. A zárszámadás nap­ján 404128 koronát osztottak szét maguk között. Ez kerek 150 000 ko­ronával több, mint amennyit az előző évben elértek. Makó János 7 hektár földdel lépett a szövetkezetbe. A múlt évben felesé­gével együtt 21 000 koronát, 33 mázsa gabonát, 12 mázsa szalmát és egyéb terményt kapott jutalmul. Ismeretes, hogy ugyanebben a községben lakó Vaszil Ferenc egyénileg dolgozó pa­rasztnak, aki 11 hektárnyi területen gazdálkodik, csupán 12 000 korona volt évi jövedelme. Minden összehasonlítás a szövetkezeti gazdálkodás mellett szól. A szövetkezetben 410 mázsa cu­korrépa termett hektáronként, az egyénileg dolgozó földművesek pedig csak 125 mázsát értek el. A szövet­kezet átlagosan 1079 liter tejet adott be minden tehéntől, az egyénileg dol­gozó földművesek alig 400 litert. A szövetkezet a múlt évben különö­sen a növénytermesztésben ért el szép eredményeket. A búza tervezett hek­tárhozamát 5,5, a rozs hektárhoza­mát 9,6, az árpa hektárhozamát 5,7, a kukorica hektárhozamát 8, a takar­mányrépa hektárhozamát pedig 164 mázsával túlszárnyalták. A cukorré­patermelésben a kassai kerület leg­jobbjai közé került a vajkóci szövet­kezet, mivel a tervezett 250 helyett 410 mázsás átlagos hektárhozamot ért el. Az évzáró taggyűlésen az EFSZ tag­jai elhatározták, hogy a jövőben főleg az állattenyésztés fejlesztésére fek­tetnek súlyt. Szövetkezetükben az elért eredmények segítségével igyekeznek mmél több új tagot szerezni. Egy szövetkezeti család jövedelme A Turčianske Teplice-i járás Blážov­­ce községében nagy volt az öröm az évvégi zárszámadás napján. A múlt évben ledolgozott munkaegységekre 332 000 koronát osztottak szét a szö­vetkezet tagjai között. Egész éven keresztül szorgalmasan dolgoztak, s így elérték a munkaegység 36 koronára tervezett értékét. Azonkívül 10,45 ko­rona értékű természetbeni járadékot kaptak munkaegységenként. A szövet­kezeti tagok összjövedelme közel 850 000 korona. Az oszthatatlan alapba közel 59 000 koronát tettek, a bizton­sági, szociális és a kultúrális alapra pedig 70 000 korona jutott. A munka­egységekre 498 140 koronát fizettek ki. A szövetkezet nem nagy, de elért eredményei becsületére válnának bár melyik nagy szövetkezetnek is." A sze vetkezet valamennyi tagja gazdag ;u talmat kapott évi munkájáért. Lukác József harmadmagával dolgozik a sző vetkezetben. Az előlegen, a gaboná és egyéb természetbeni javakon kivi 32 000 korona készpénzt kapott az év végi zárszámadás napján. Drobka Jó zsef tehénetető feleségével együt 18 000 korona osztalékot kapott. . szövetkezet valamennyi tagja végzet munkája szerint részesült a szövetke zeti javakból. A.pénz egy részét bank betétre helyezték. Kell-e ennél vilá gosebb bizonyíték arra, hogy nine mása a közös gazdálkodásnak?

Next

/
Oldalképek
Tartalom