Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1957-03-10 / 10. szám

4sZAKMELLÉKLET

1957. március 10.

A nagy hozamok fontos előfeltétele:

A JÓ VETÉSFORGÓ

A terméshozamok döntő tényezői közé tartozik a vetésforgó. Enélkül csökken a talaj termőereje és a terméseredmény.

Mi, akik a földdel dolgozunk, jól tudjuk, hogy a föld is termelőeszköz, amely sohasem használódik el, sőt helyes vetésforgó, agrotechnika, stb. alkalmazásával termőbbé válik. A növényéletének alapfeltétele a talajvíz, a levegő és tápanyag tartalom kedvező aránya. A növények igényei különbözők. Egyeseknek több tápanyagra és nedvességre van szükségük, míg mások kisebb mennyiséggel is beérik. A pillangósoknak nincs szükségük nitrogénre, sőt maguk is nitrogénnel gazdagítják a talajt.

A vetésforgó helyes alkalmazásának az a célja és feladata, hogy a talajszerkezetet javítsa, illetve a jó talajszerkezetet megőrizze. A kísérletek alapján kiderült, hogy az őszi búza akkor adja a legnagyobb hozamot, ha tiszta kultúrájú herefélék (lucerna, lóhere) és herefűves keverékek után vetettük. Általában a gabonafélék legalkalmasabb előveteményei a herefélék és herefűves keverékek, de a trágyázott kapások is, míg a gabona alkalmas utóveteményei a trágyázott kapások, hüvelyesek, olajosnövények, cukorrépa, stb. A legkevésbé alkalmas elövetemények a gabona részére a gabonafélék és a magra termelt kukorica, amelyek nemcsak csökkentik a hozamot, hanem a közös kártevők (csíkoshátú búzalégy, gabonafutrinka) elszaporodását is elősegítik, úgyhogy ezáltal a hozam tovább süllyed.

Még alkalmatlanabb, ha a gabonaféléket önmaguk után illesztjük a vetésforgóba, például ha a rozs a rozsot, a búza a búzát követi.

A vetésforgó összeállításánál a következőket tartsuk szem előtt:

1. mély • gyökérzetű növény után sekély gyökérzetű növény következzék:

2. gyomnevelő növény után gyomirtót illesszünk be;

3. tápanyag- és vízigényes növény után talajgazdagító és szárazságtűrő növény kerüljön sorra.

A tavaszi gabonafélék mélyrétegű tápdús talajt igényelnek és gyomnevelők. Jó előveteményeik az istállótrágyázott kapások és takarmánynövények. A tavaszi árpa sekély gyökérzetű, közepesen vízigényes, míg a zab vízigénye nagy.

A hüvelyesek (borsó, bab, lencse) gyomirtók. Jó előveteményeik az istállótrágyázott őszi vagy tavaszi gabonafélék. Ezek szintén mélyrétegű tápdús talajt igényelnek.

A pillangósok gyomirtók és szárazságtűrők. Jó előveteményeik az istállótrágyázott kapások vagy a takarmánynövények.

A kapások gyomirtók; mélyrétegű tápdús talajt igényelnek. Kedvező előveteményük az istállótrágyázott őszi kalászosok. A kapásnövények fejlődésük ideje alatt kivétel nélkül gyakori talajlazítást igényelnek. Erősen zsarolják a talajt.

A növénytermesztésben a trágyafélék közül legfontosabb az istállótrágya. Ezzel igen nagy mennyiségű és sokféle tápanyag jut a talajba. Hatása talajfajtánként változik.

É v

A trágya

elhasználódása

(0/o-ban)

nehéz talajban

közepes talajban

laza talajban

i.

40

50

60

2.

25

30

30

3.

15

10

10

4.

10

5

—

Az egyéves növényeknél az istálló- őszi repce, napraforgó, mák, len és a trágya hatásosabb mint az évelőknél, hüvelyesek.

T . . , ... , A vetésforgó tervezésénél a növé-Istallótragyara igényes növények a nyék tulajdonságát feltétlen figyelemkukorica, a cukor- és takarmányrépa, be kell venni.

ŕ V

Hétszakaszos

Nyolcszakaszos

Kilencszakaszos

vetésforgók

1.

here (lucerna)

here

here

2.

here

here

here

3.

rozs

here

búza

4.

burgonya

repce, len

cukorrépa

5.

tak. keverék

őszi keverékek silótak.

árpa

6.

rozs, burgonya

tavaszi és nyári

burgonya, olajos,

olajos növény

keverékek

hüvelyes

7.

zab (alávetés)

tak.-répa

búza

8.

—

árpa (zab), alávetés

cukorrépa

9.

—

—

árpa, (zab), alávetés

Másféle vetésforgókat is tervezhe- összetételét és az éghajlati viszonyotünk, de a növények tulajdonságain kát is.

kívül vegyük még figyelembe a talaj Nagy József, Ojmajor

A műtrágyák jelentősége és helyes alkalmazása

Irta: VINÄR EMANUEL mérnök

Legutóbbi számunkban a nitrogéntartalmú és foszforos műtrágyákkal foglalkoztunk, s most a káliumtartalmú trágyák ismertetésére térünk át.

3. KÄLIUMTARTALMÚ TRÄGYÄK. A növényzet legfőbb tápanyaga a vízben gyorsan oldódó káliumoxid (K90). A legismertebb és legelterjedtebb káliumtartalmú trágyák a következők:

40 százalékos kálisó. Szemcsés, őrölt, kristályos anyag, amelyben a káliumtartalom 37—42 százalékot tesz ki, a klórvegyület (konyhasó) mennyisége pedig körülbelül 44 százalék. Színe fehér, szürke, vagy rózsaszín, de vörös kálisó is előfordul. A színnek nincs különösebb jelentősége, ami a műtrágya hatását illeti. A klórra érzékeny növényeken kívül minden vetemény trágyázására alkalmas, sőt fejtrágyaként is használják. Ara mázsánként: 52,40 korona.

Kénsavas kálium. Finoman szemcsés, szürke anyag, amely 48—50 százalék káliumot és csupán 0,2—0,6 százalék klórvegyületet tartalmaz. Tehát mindenekelőtt a klór iránt érzé-' kény növények trágyázására alkalmas. Ilyen növények például: a dohány és az ipari burgonya. A kénsavas kálium ára mázsánként: 82,80 korona.

Reíormkáli. Finom szemcséjű anyag, színe fehér. A káliumtartalom 26 százalékos és ugyancsak 26 százalék benne a magnéziumszulfát mennyisége. Minden termény, de elsősorban a gyümölcsfák, zöldségfélék, dohány és burgonya trágyázására használják. Ara mázsánként: 41,60 korona.

Kainit. Ebben mindössze 12—15 százaléknyi káliumot találunk. Főképp rétek és legelők trágyázására alkalmas. Finomra őrölt változatát, azt ún. repcsényretek-kainitot a kalászosokban elterjedt széleslevelű gyomok, főleg a repcsényretek és vadrepce irtására használják. Ennek a trágyának a növényvédelemben közismerten nagy a jelentősége. Színe és szemcsézettsége ugyanolyan, mint a 40 százalékos kálisóé. Á kainit mázsánkén« ára: 31 korona.

4. MÉSZTARTALMÚ TRÄGYÄK. Ezek csupán részben tekinthetők növényi tápanyagoknak. Gyakorlati értékük különösen abban rejlik, hogy javítják

II.

a talaj szerkezetét, élénkítik a talajéletet, elősegítik a nyers tápanyagok feltárását és a talajban előforduló vegyületek cserebomlását. Használatuk azonban a talaj többi tápanyagát is nagyobb mértékben igénybe veszi, s ha ezeket megfelelő trágyázással nem pótoljuk, a talaj elszegényedik és termöereje számottevő mértékben hanyatlik. A meszezés módjára és a talajok mészellátásának fontosságára még visszatérünk. A mésztartalmú trágyák közé ezeket soroljuk:

Égetett mész. Nem egyéb, mint az építkezéseknél használt darabos mész. Vízben könnyen oldódik. Ara mázsánként: 13,50 korona.

Mészköpor. Finomra őrölt nyers mészkő, vagyis szénsavas mész. Ara mázsánként: 7,50 korona.

Mészmagnézium (dolomitmész). Fele-fele arányban meszet és magnéziumot tartalmaz. Ara — akárcsak a mészkőporé — 7,50 korona mázsánként.

Cukorgyári mésziszap. A cukor gyártásánál égetett mészből keletkezik. Benne körülbelül 40—60 százalék szénsavas meszet mutathatunk ki. Ezenkívül 0,15—0,6 százalék szerves nitrogént, 0,5—1 százalék lassan oldódó foszforsavat és mintegy 0,1 százalék káliumot tartalmaz. A mésziszap nagy mennyiségei várják a felhasználást a cukorgyárakban. Miután ez a trágya sok vizet tartalmaz, meszszebbre történő szállítása nehézségekbe ütközik.

*

Mi a teljes és az egyoldalú trágyázás? Teljes trágyának minősíthetjük többi között az istállótrágyát, mert — ha aránylag kis mennyiségben is — valamennyi legfontosabb tápanyagot biztosítja a növényzet számára. Joggal felmerülhet a kérdés, hogy akkor miért műtrágyázunk is? A válasz: mert hozamígényeink nagyok, s a 3 vagy 4 esztendőnként beszántott istái-' lótrágyával .nem biztosítjuk a talaj tápanyagkészleteit, s nem tudjuk a kultúrnövények tápanyagigényeit kielégíteni. Tehát a műtrágyákkal emeljük a tápanyagok mennyiségét és hatásukat szabályozzuk.

A műtrágyázást úgy kell végeznünk, hogy növényeink minden nélkülözhetetlen tápanyagot a kívánt mennyiségben megkapjanak. Nem szabad előfordulnia, hogy a növényzet a nitrogén, foszfor és kálium hiányában szenvedjen, de ahol erre szükség mutatkozik, ne hanyagoljuk el a meszezést és a magnéziumellátást sem. Ezt a trágyázást teljes trágyázásnak nevezzük. Helytelen például, ha ugyanabban az esztendőben a növényt csak szuperfoszfáttal és Thomas-salakkal trágyázzuk, viszont elhagyjuk a nitrogént és káliumot, mert ez esetben a növény csupán foszforsavat kap. Éppígy helytelen, ha egyszerre kénsavas ammoniumot és mészsalétromot adagolunk, mert ezáltal a növények csak nitrogénhez jutnak. Ezt a helytelen trágyázást egyoldalú trágyázásnak hívjuk, s a növénytermelés sok kudarca erre az egyoldalúságra vezethető vissza. Mezőgazdasági dolgozóink sokszor a balsiker okát a műtrágyáknak tulajdonítják, s nem hajlandók tudomásul venni, hogy a hiba nem a trágyában, hanem helytelen alkalmazásukban keresendő

Iparunk már teljes, illetőleg kevert műtrágyákat is előállít. Ilyen többi között a Citramfoszka, amely 7 százalék nitrogént, 13 százalék foszforsavat és 16 százalék káliumot tartalmaz. Ara mázsánként: 87,20 korona.

A kevert műtrágyák nagy hátránya, hogy a bennük foglalt tápanyagok összetétele nem minden növény igé-' nyeit elégíti ki, tehát ajánlatosabb, ha a műtrágyák legjobb keverékét az adottságok figyelembevételével otthon készítjük el.

Ha a műtrágyákat közvetlenül kiszórásuk előtt keverjük össze, ezáltal munkánkat egyszerűsítjük, mivel egy időben többfajta műtrágyát adhatunk a növény alá. De nem minden műtrágyaféleség keverhető, a helytelenül összeállított keverékben ugyanis a trágyák kölcsönösen rontják egymás hatását. Főként arra vigyázzunk, nehogy a szuperfoszfátot mésztartalmú trágyákkal, például mésznitrogénnel vagy mészsalétrommal keverjük, A műtrágyák keverésének módját a szakkönyvek és a bennük megtalálható trágyakeverési ábrák részletezik.

Vesszőből fonott különböző nagyságú kosarak kaphatók.

Cím: EFSZ, Mihályfa. (Svätý Michal na Ostrove, okres Dunajská Streda.)

Bőséges takarmány - több hús

A Szlovák Nemzeti Tanács mezőgazdasági bizottságának intézkedései a takarmánytermelés biztosítására

A Szlovák Nemzeti Tanács mezőgazdasági bizottsága február 27-i ülésén részletesen foglalkozott a takarmánytermelés helyzetével. A kérdés megvitatása után a mezőgazdasági bizottság Michal Chudík mező- és erdőgazdasági megbízottnak a szlovákiai takarmányalapról szóló beszámolójával kapcsolatban a következő határozatot hozta:

Csehszlovákia Kommunista Pártjának X. kongresszusa és a CSKP Központi Bizottságának 1955. február 24-i és 25-i határozata kitűzte a mezőgazdasági termelés konkrét feladatait, különös tekintettel arra, hogy takarmanytermelésünkben mindeddig számos a kihasználatlan tartalék. E határozatok teljesítése eddig nem nyilvánult meg a takarmányalap megfelelő növelésében. A Szlovák Nemzeti Tanács mezőgazdasági bizottsága a szlovákiai takarmányalap kérdésének megtárgyalásával hatékony segítséget akar nyújtani a takarmánytermelés fejlesztésének Szlovákiában.

A bizottság megállapítja, hogy a múlt évben az 1955-ös évvel szemben nagyobb gondot fordítottak a takarmányalap biztosítására. Ezek az erőfeszítések megnyilvánultak az ezen fontos termelési szakaszon elért részlegsikerekben. A lóhere termelésében az 1955-ös évvel szemben 215 vagonnal többet gyűjtöttek be. A rétek és legelők gondozása terén 22 százalékkal szárnyalták túl a tervet. Lényege-sen megjavult a trágyázás; 87 ezer hektárral nagyobb területet trágyáztak meg, mint 1955-ben. A silózásban egy fejőstehénre számítva 2,8 mázsával szárnyalták túl a tervet.

E sikerek ellenére sem lehetünk elégedettek az elért eredményekkel.

A saját termésű takarmány szükségletét 1956-ban zab-egységekben kifejezve csak 81,6 százalékra fedeztük, emellett az emészthető fehérjék termelése csak 70,5 százalékban volt fedezve.

A mezőgazdasági bizottság a mező- és erdőgazdasági megbízott beszámolója, valamint a bizottságban elhangzott vita alapján a takarmányalap biztosításában mutatkozó elmaradás fő okait a következőkben látja:

A szántóföldi takarmánytermelés néhol még a 22 százalékot sem éri el és alacsony az évelő takarmányfélék részaránya a vetésforgóban: a tervezett 18 százalék helyett csak 14,5 százalékot ér el. Nem kielégítő a helyzet főleg Dél-Szlovákiában, ahol egyes járások az évelő takarmányféléknek alig 10 százalékát érik el. Nem szenteltek kellő figyelmet a takarmányhüvelyesek vetésének, amelyek fontos fehérjeforrásul szolgálnak. A takarmánytermelésben levő hiány oka többek közt abban rejlik, hogy gabona-' féléket vetnek takarmányfélék helyett, valamint abban, hogy nincs biztosítva megfelelő mennyiségű jó minőségű takarmányvetőmag.

További tartalék rejlik a mezőkön és legelőkön termelt takarmányokban; a rétek és legelők termőképességét csak kevéssé használják ki. Ezt a helyzetet jelentős mrétékben az a tény okozza, hogy nem végzik el a megfelelő munkákat a rétek és legelők gondozása terén és nem fizetik az 57/1955 H. K. számú hirdetmény alapján a legeltetési illetékeket.

Az elegendő mennyiségű takarmány biztosítása megköveteli a következő fő feladatok szem előtt tartását:

1 Az. évelő takarmányfélék termelésének szakaszán az eddigi 14,5 százalékos átlagot 18 százalékra kell emelni. Ezeken a területeken meg kell javítani a takarmányfélék gondozását, helyes trágyázását, idejében való és veszteségmentes betakarítását. — A csúcsmunkák idején főleg a betakarításnál önkéntes birgádokat kell szervezni a helyi lakosságból és fel kell használni főként" az EFSZ-ekben a védnökségi segítséget.

2 Széles mértékben biztosítani kell • az alávetések termelését, amilyenek a szudáni fű és a murokrépa és fel kell használni a téli és tavaszi keverékek területeit a másodnövények azonnali elvetésére. Növelni kell a különleges silókultúrák vetésterületét, főleg a tejes érésre és a silóra termelt kukoricáét és ezeket a földeket kiadósabban kell trágyázni.

Biztosítani kell az összes erre alkal-' más növények és ipari hulladékok silózását, úgy, hogy egy fejőstehénre már 1957-ben legalább 30 mázsa, egy növendékmarhára pedig 15 mázsa siló jusson. Az őszi takarmánykeveréknek legalább 30 %-át be kell silózni. Emellett meg kell javítani a silózás technikáját, a silózott takarmányról való gondoskodást és a silógödrök építését.

Jó minőségű siló termelése céljából biztosítani kell legalább 50 százalék fehérjét tartalmazó silót és meg kell kezdeni a réti füvek, főleg a savanyú

füvek besilózását a silózott mennyiségnek legalább 20 százalékáig. Már tavasszal figyelmet kell szentelni a silógödrök építésének, az év folyamán pedig biztosítani kell kihasználásukat és gondozásukat.

*? Teljesíteni kell az őszi takarmánykeverékek vetési tervét. E terveknek a nyitrai és a bratislavai kerületek EFSZ-eiben a szántóföldek 8 százalékát, a Banská Bystrica-i, kassai és prešovi kerületekben 5 százalékát kell kitenniök. A rosszabb mi-' nőségű takarmányfélék helyett olyan takarmánynövényeket és éthüvelyeseket kell vetni, amelyek hektárhozama több tápanyagot tartalmaz.

A jövő termés jó minőségű ve• tőmagjának termelése céljából biztosítani kell a magszaporító területek kijelölését és alapos gondozását a lőheretermő vidékeken a szántóföldek 12 százalékán, a lucernatermelő vidékeken 15 százalékkal.

Az EFSZ-eket arra kell irányítani, hogy bevezessék és terjesszék a takarmányvetésforgót és gondoskodjanak a réteknek és legelőknek az Agroprojekt által kidolgozott tervek alapján való «kultiválásáról.

5 A talaj szerkezetnek és a fűfé• lék tápanyagainak megjavítása érdekében biztosítani kell a fokozott meszezést és trágyázást és e célra fel kell használni a réteken és legelőkön végzett kísérletek alapján nyert szemléltető példákat.

A legelők termőképességének megjavítása céljából be kell vezetni a villanyos kerítés segítségével végzett szakaszos legeltetést, meg kell gyorsítani a trágyatermelö gazdaságok létesítését és biztosítani működésüket.

Gondoskodni kell arról, hogy a megszabott határidőkig behajtsák a legeltetési illetékeket és elvégezzék a kötelező munkákat a közös legelőkön az 57/1955 H. K. számú hirdetmény alapján.

6 A termelés hatékonyságának • növelése érdekében lényegesen fokozni kell a takarmánytermő területek öntözését a rendelkezésre álló források kihasználásával önsegély útján is.

7 Tekintettel Szlovákia sajátságos • viszonyaira, ahol nagy kitérje-' désű rétek és legelők vannak elhanyagolt állapotban, a mezőgazdasági bizottság azt javasolja, hogy nem kell tovább halogatni a kerületi nemzeti bizottság tanácsainak mezőgazdasági osztályain és a járási nemzeti bizottságok tanácsainak mezőgazdasági osztályain egy külön dolgozó kijelölését, ak; kizárólag a takarmányalap biztosításával összefüggő feladatokért, valamint a közös- és közösen használt legelőkön való gazdálkodásért lesz felelős.

О A nemzeti bizottságok szaka*-*• szán:

a) felül kell viszgálni, vajon a nemzeti bizottságok feldolgozták-e a Mező- és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal akciótervének feladatait a takarmányalap biztosítására;

b) még a tavaszi munkák megkezdése előtt felül kell vizsgálni a legeltetési illetékek beszedését;

c) népszerűsíteni kell a takarmány biztosításában elért jó eredményeket;

d) az EFSZ-eket megfelelő takarmányalap biztosítására kell vezetni.

9. A mezőgazdasági bizottság kiemeli a nőbizottságok hatékony segítségét, amelyet a múlt évben nyújtottak a rétek és legelők rendbehozása, a takarmányok betakarítása és a silózás terén, valamint a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség segítségét.

10. A takarmányalap fejlesztése Szlovákiában megköveteli, hogy a tudományos ismereteket és a tudományos kutatás eredményeit gyorsabban és következetesebben alkalmazzák a gyakorlatban.

11. A sajtót, rádiót és filmet be kell kapcsolni a takarmánytermelés biztosításáért indítandó munkaverseny megszervezésébe, különös tekintettel a rétek és legelők tavaszi és őszi gondozására.

A mezőgazdasági bizottság ajánlja a Szlovák Nemzeti Tanács képviselőinek, hogy a körzeteikben végzett képviselői munkájukkal segítsék elő e határozat teljesítését.

47ARAD FÖLDMŰVES — a Földművelésügyi és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal hetilapja — Szerkesztőség Bratislava Krížková 7. Kiadia a Földművelésügyi és Erdőgazdasági M. H. kiadóhivatala. - Nyomja Polygrafické závody, závod 2 n p Bratislava, ul Kiadja a toiamuveiesuyyi a a félévre Kčs 10.40 — Terjeszti a Posta hirlaps/olyálata.

Telefon 243-46 — Főszerkesztő Major Sándor. ~~ Februárového vi ťazstva 6/d. — Évi előfizetés Kčs 20.80,

A-67169