Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1957-03-17 / 11. szám
A szocialista faluért S^zjzbizeL földműves A FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS ERDÖGAZDASÄGI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1957. március 17. Ära 40 fillér VIII. évfolyam, 11. szám Csehszlovák kormányküldöttség a Kínai Népköztársaságban A Kínai Népköztársaságba utazó csehszlovák kormányküldöttség — amelyet Viliam Široký miniszterelnök vezet — március 9-én megérkezett Pekingbe. A küldöttséget a repülőtéren Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság állam tanácsának elnöke és annak helyettesei, valamint Kína számos más képviselője üdvözölte. Csou Enlaj üdvözlő beszédében a többi között kihangsúlyozta: „Csehszlovákia a mi testvéri országunk. A csehszlovák nép a kínai forradalom idején meleg rokonszenvet tanúsított népünk iránt. És most a forradalom győzelme után Csehszlovákia népe és kormánya hatalmas támogatást nyújt népünknek a szocialista társadalom építésében. A nálunk tartózkodó csehszlovák szakemberek bizonyítékai ennek a támogatásnak. A csehszlovák nép szocialista hazáját eredményesen építi, minden sikere örömmel tölt el bennünket." Csou En-laj üdvözlő beszédére Široký elvtárs válaszolt. Még ugyanezen a napon az esti órákban Mao Ce-tung, a Kínai Népköztársaság elnöke fogadta a csehszlovák kormányküldöttséget. A fogadás után vacsorán látta vendégül. Március 12-én a kormányküldöttség Liao Lu-jennek, Kína földművelésügyi miniszterének, és Cao Jinnek, Kína csehszlovákiai nagykövetének kíséretében meglátogatta a Pekingtől délnyugatra fekvő csankuocsuani „Kínai- Csehszlovák Barátság” elnevezésű földműves-termelőszövetkezetet. A lakosság szívélyes fogadtatása és az üdvözlő beszédek elhangzása után a küldöttség tagjai tájékozódtak a földműves-termelőszövetkezet gazdaságának menetéről, majd megtekintették a termelőszövetkezet gazdaságát, s több szövetkezeti tag családját. Az anyaságért megtisztelő jelvénnyel mintegy 495 000 nőt tüntetnek ki Prágában a nemzetgyűlés 16. ülése megtárgyalta a nemzeti bizottságokról szóló kormányjavaslatot. A nemzetgyűlés napirendjén voltak még azok a kormányrendeletek, amelyek megváltoztatják és kiegészítik a közigazgatási büntetőtörvényt, az „anyaságért” járó megtisztelő jelvény adományozásáról, az egységes, megelőző és gyógykezelési gondoskodásról, a higiéniai és járványvédelmi intézkedésekről szóló kormányjavaslatot. A széleskörű vita után kormányjavaslatokat hagytak jóvá, többek között a közigazgatási büntetőtörvény kiegészítését is. Hosszantartó tapssal fogadták az anyaságért járó megtisztelő jelvényről szóló kormányjavaslatot, amely szerint 495 000 nőt tüntetnek ki. Jóvá hagyták még az egységes megelőző gyógykezelési gondoskodásról szóló 103/1951 számú törvényt, valamint a higiéniai és járványvédelmi gondoskodásról szóló 4/1952 T számú törvényt, valamint a Csehszlovák Köztársaság és az NDK között megkötött szerződést. Hazánkban134, Szlovákiában 46 új szövetkezet alakult ez évben Ez év januárjában és februárjában 134 új szövetkezet alakult Csehszlovákiában. Leggyorsabban a. éeskébudéjovicei és az olomouci kerületekben halad a szövetkezetek megalakulása. Az utóbbi kerületben például márciusban már 9 szövetkezet alakult: 232 taggal és 1250 hektár földterülettel. Szlovákiában a kis- és középparasztok ez évben 46 új szövetkezetét alakítottak, ezenkívül 4 községben előkészítő bizottság létesült. Az új szövetkezetek — amelyekbe 723 gazdasági egység tömörült — 5975 hektár földön gazdálkodnak. A január elseje előtt megalakult szövetkezetekbe Szlovákiában ez idén 1052 kis- és középparaszt lépett be. E szövetkezetek földterülete 3790 hektárral bővült.. ТПип/саАгп -^Ц^^вшщйейяинш a SjjcJbj. APOSTOLAI ч Hűvös, március reggel van. A nyényei traktorosbrigád udvarán két lánctalpas vasparipa „felnyergelve'‘ útrakészen áll... Az irodában parázs vita folyik. — Nézd, Vince pajtás, én sokat nem beszélek, de majd meglátod, hogy első leszek. A megszólított felhevülten válaszolt: — Azt már nem! — Esetleg ha iparkodni fogsz, de aztán úgy istenigazában, — nyomta meg a hangot a traktoros — akkor velem tarthatsz... — Jó, jó, csak mondjad, de azért én se engedek a huszonegyből! — Hát akkor gyerünk ... Szervusz Bözsike j.. Minket már csak a télapó szólít le a földekről. Nem fogunk az irodában „kellemetlenkedni“ ... — Várjatok csak egy pillanatra gyerekek — vágott a traktorosok szavába Balázs József körzeti agronómus. — Amint látom, mindkettőtöket éget a versengési láz. — Na és, talán ez hiba? — lepődött meg Híves Vince traktoros. Az agronómus kis szünet után így válaszolt: — Nem, nem hiba. Csak azt akartam mondani, hogy úgy ne járjatok, mint az egyszeri traktoros, aki a „hajráhurrával" több kárt okozott, mint hasznot. — De Balázs elvtárs, hát csak így ismer bennünket? — Rendben van, fiúk — szorított kezet az agronómus a traktorosokkal — sok szerencsét...! Elmentek! — Rendes két gyerek, igaz-e? — fordult felém az agronómus. _ e t — A múlt év őszén jó munkájukért kerületi méretben (besztercebányai kerület) az első helyre kerültek — fűzögeti tovább á szót Balázs elvtárs. — De amint látom, most sem maradnak le. Már alig várták, hogy megkezdhessék a munkát. Napról napra sürgettek, hogy nézzünk már körül a szövetkezetekben, nem lehet -e még a földre lépni. Mert tudja, ezen a vidéken nemigen lehet korán indulni. — Most hová mennek a traktorosok? — kíváncsiskodtam. — A bátorfalusi EFSZ- ben fognak cukorrépa alá szántani, és majd az árpa vetöágyát készítik elő. Híves és Molnár traktorosok munkájáról nemcsak a körzeti agronómus beszél megelégedéssel, hanem Jamber István, a bátorfalusi szövetkezet elnöke is azt mondja amint lépeget a frissen szántott barázdában, hogy: — Ezek aztán csakugyan a falu apostolai... ZATYKÖ JÓZSEF Ahol szükség van rájuk A madari és naszvadi fiatalok közül néhányan elhatározták, hogy a jövőben a mezőgazdaságban fognak dolgozni. Ezért jelentkeztek a Hradec Královoi Állami Gazdaságba, ahová a napokban már el is utaztak. Hogy milyen munkaszakaszon fognak dolgozni, azt még A fiatalok útrakészen nem tudták, de már többen különböző terveket szőttek. Például Varga Ilonka úgy határozott, hogy a gyümölcsészetben helyezkedik el. Sluka Marika szerény, határozott hangon kifejezésre juttatta: „Bárhová kerülünk, megálljuk a helyünket, nem esik csorba a naszvadiak becsületén”. Jó egészséget és kitartó eredményes munkát kívánunk Skop Józsefnek és társainak: Sluka Mihálynak, Varga Ilonkának, Sluka Marikának, Simon Évának, Fábián Marikának, Sulák Julikénak és Fazekas Olgának. Tanulnak a szövetkezeti tagok A királyhelmeci járásban sok nehézségbe ütközött a szövetkezeti munkaiskola megszervezése, mert kevés az előadóterem. A bélyi szövetkezeti munkaiskola például még a mai napig sem kezdhette meg működését, mert az iskolának szánt termet a HNB eskető teremnek foglalta le. Királyhelmecen sem biztosítottak eddig helyet a tanulni akaróknak. Eddig legjobb eredményeket a leleszi, nagygéresi, bodrogszerdahelyi és a kistárkányi szövetkezeti munkaiskolák érték el. Az iskolázások terén mutatkozó hiányosságokkal a pártbizottság is foglalkozott és intézkedéseik nyomán a királyhelmeci járásban még sok szép eredmény várható. Prágában találkoznak Szövetkezeti tagjaink szerte az országban nagy lelkesedéssel készülnek az EFSZ-ek III. országos kongresszusára. A szövetkezetek rohamos fejlődése, a nagyüzemi termelés folytonos kérdései újabb és újabb feladatokat rónak földmúlveseinkre. A kongresszuson a szövetkezetek legjobbjai és legtapasztaltabb emberei vesznek részt. Üj javaslatok, módosítások születnek, melyek célja: a termelés fokozása, a termelési költségek csökkentése és ezzel kapcsolatosan a munkaegység értékénél* emelése. A vágsellyei szövetkezet évről évre megérdemelten nyeri el a járás vándorzászlaját. Szorgalmas, odaadó tagok, jó vezetők állnak az eredmények mögött. Kopácsek József, mint az EFSZ elnöke jelentősen kiveszi részét a szövetkezet gazdasági fellendítéséből. Méltán jelölték az EFSZ- ek III. országos kongresszusára. Halász Ferenc, az érsekújvári II. sz. EFSZ elnöke szeretné ha a szövetkezeti tagok III. kongresszusa határkövet jelentene a nemzeti bizottságok és a szövetkezetek megszilárdítása Цгёп. A kongresszusnak olyan határozatot kellene hozni, mely a nagy családdal bíró szövetkezeti tagokat is belépésre serkentené. Kaszás József 1952 óta elnöke a királyfai szövetkezetnek. Vezetése alatt sok szép eredményt értek el, s a szorgalmas munka következtében a járás legjobbjai közé kerültek. A szövetkezet évről évre gazdagabb, s a jó eredmények láttán a tagok bizalma és munkaerkölcse is egyre jobban megszilárdul. Horák György a peredi szövetkezet mezőgazdásza. Azon fáradozik, hogy a kötött fekete föld minél televényesebbé váljon. Nagy szükség van erre, mert az egyénileg gazdálkodók előtt csak a szebb eredményekkel bizonyíthatják be a nagyüzemi gazdálkodás előnyét.-dús: ■■■■■■■ш1В1ав11аававяа«вяв«*яаяяя1вяяя1яаяяяааввяавяявввваавававаавяа1вявавя||авававааааааваааавва Mennyit, hogyan — de mennyiért Nem szorul bizonyításra, milyen haladás az, hogy ma az emberek már nem arról beszélnek, hogy ezt vagy amazt az árut nem lehet kapni, hanem leggyakrabban az a beszéd tárgya, hogy ez vagy amaz a cikk jó, vagy kevésbé jó minőségű. Egyik lap nemrég arról közölt cikket, hogy az egyik vendéglőben finom, könnyű és ízletes gombócot adtak a pörkölthöz, a másik üzemben ugyanezért az árért nehéz, ragacsos és élvezhetetlen volt ugyanaz az étel. Pedig nyilvánvaló, hogy mindkét szakács ugyanazon mennyiségű és minőségű anyagot, lisztet, zsírt kapott az étel előállításához. Ez a kis, mondhatnánk népszerű példa, kicsinyben mutatja meg nemzetgazdaságunk és termelésünk egyik nagy hiányosságát, a termelés hatékonyságának hiányát. Ha ezt a gombóc-elméletet átvetítjük egész termelésünkre, annak minden szakaszára, arra a megállapodásra kell jutnunk, hogy sokszor ugyanabból az adagból, ugyanannyi mennyiségből többet, értékesebbet és hasznosabbat lehetne előállítani. Hozzá lehet tenni azt is, hogy rövidebb idő alatt. Az előállítási idő ugyanis fontos tényezője a hatékonyabb termelési folyamatnak. Az áru előállítása olcsóbb, ha gyártása rövidebb ideig tart, kevesebb munkabért merít ki és az előállításhoz szükséges termelőeszközöket is kevesebb ideig veszi igénybe. A termelés hatékonyságának nagy jelentősége van iparunkban, mely termelési eszközöket, gépeket, berendezéseket, épületeket, valamint közszükségleti cikkeket állít elő. Lényeges kérdés ugyanis, hogy ezek a termelt javak mennyibe kerülnek, milyen minőségűek, megfelelnek-e a használatnak a legnagyobb mértékben. Különösen fontos ez külkereskedelmünk szempontjából, amelynek nemcsak állnia kell a nagy külföldi konkurenciát, de győznie is kell ebben a versenyben, ha meg akarjuk tartani a külföldi piacokat és azokat ki is akarjuk terjeszteni. Már pedig ezt nemcsak akarnunk kell, hanem ez gazdaságunk életszükséglete, mert csak annyi nyersanyagot, szükségleti cikket, gyarmatárut kaphatunk külföldről, amilyen értékben valutát tudunk kapni exportált áruinkért. A nagyfokú hatékonyság azonban nemcsak az ipari termelésben, hanem a mezőgazdasági termékek előállításában is alapvető fontosságú. Az, hogy nálunk mennyibe kerül egy mázsa gabona, egy liter tej, egy kiló hús és zsír előállítása, döntő tényező egész nemzetgazdaságunk fejlődésében és életszínvonalunk emelkedésében. Minél több, olcsóbb és jobb minőségű lisztet, tejet, húst és zsírt termelünk, annál többet, jobbat fogyaszthatunk és nem utolsó sorban ez dönti el azt, hogy milyen mértékben szállíthatjuk le ezen cikkek eladási árait. De nemcsak erről van szó. Mezőgazdaságunk nem tudja teljes mértékben ellátni országunk lakosságát fogyasztási cikkekkel, és így élelmiszerek tekintetében behozatalra szorulunk. Ha tehát a termelőerők, a föld, a gépek jobb kihasználásával többet tudunk termelni, kevesebb élelmicikket kell behoznunk és az ezáltal megtakarított pénzen más fontos szükségleti cikket tudunk behozni, mellyel bővíthetjük kiskereskedelmünk választékát. Tipikus példát találunk erre a tejtermelésben. Az igrami (szenei járás) EFSZ-nek a múlt év elején 1,40 koronába került egy liter tej kitermelése. Ezért a tejért literenként 1,10 koronát kaptak a felvásárláskor. Tehát minden liter tejre 30 fillért ráfizettek. Az igramiak megvizsgálták ennek az okait, bevezették a fejők teljesítmény szerinti díjazását, jó takarmányt biztosítottak állataiknak; így sikerült az átlagos hozamot 5,5 literre emelni és a termelési költségeket 1 liter tej után 1,09 fillérre csökkenteni. Tehát ma már nem fizetnek rá a tejtermelésre. A termelés hatékonyságának emelésére tanulságos a Nagyszombati Állami Gazdaságok példája. Tavaly 53 százalékkal csökkentették a talajmegmunkálás költségeit és 29,12 mázsa átlagos hektárhozam mellett egy mázsa búza termelési költségeit 93 koronára, a rozsét 91, az árpáét 67, a zabét 79 koronára csökkentették. A termelés kisfokú hatékonyságára jellemző példa akad az ógyallai járásban. Itt a takarmány rovására több gabonát vetettek, ezáltal a takarmány kevés a tehenek számára. Természetesen ez megmutatkozik a tejhozam alacsony mennyiségében. A további következmény az, hogy nincs elég istállótrágya, ugyanis csak 43,8 százalékát termelik a szükségletnek. Nem csoda tehát, hogy a termelés nincs a kívánt és ez elérhető színvonalon. Ez a néhány kiragadott példa is elégséges annak bizonyítására, hogy az eszközök és a lehetőségek kihasználása alapfeltétele a termelés nagyfokú hatékonyságának. A nagyfokú hatékonyság a termelésben tehát azt jelenti, hogy jól kihasználjuk a nyersanyagot, a gépek teljesítőképességét, a berendezéseket, hogy ugyanannyi mennyiségű nyersanyagból több és jobb minőségű terméket állítsunk elő. Ebben pedig nincsen semmiféle boszorkányság. Az egyszerű gazdát józan megfontoltsága, a munkához való helyes viszonya és állampolgári kötelességérzete hozzásegíti ahhoz, hogy termelésünkben érvényesüljön a nagyfokú hatékonyság elve és az ezáltal fokozott termelés gazdagítsa dolgozó népünket. Korai zöldség a piacon A Vyskovicei Állami Gazdaság a napokban piacra vitte az első fejessalátát és retket. A melegágyakban már zöldéi a karalábé, karfiol és a többi gyümölcsfélék, amelyek nemsokára megjelennek a piacon. A közeli napokban további 20 000 íejessolátát, 14 000 csomó retket, zöldhagymát visznek piacra.
