Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1957-03-10 / 10. szám

s \ľzaU-ad Földműves 1957. március 10. Érdekes interjú — Hruscsov és Alsop beszélgetése — Egy hét a külpolitikában A Szovjetunióban tartózkodó Joseph Alsop, a New York Herald Tribune munkatársa beszélgetést folytatott Hruscsovval, az SZKP Központi Bi­zottságának első titkárával. A kétórás beszélgetésen a nemzetközi helyzetről és a szovjet-amerikai viszonyról volt szó. Alsop a találkozóról a New York Herald Tribune február 21-i számában többek között a következőket írta: „A szovjet csapatokat — mondotta Hruscsov, — amelyek jelenleg a fenn­álló szerződések és egyezmények ér­telmében Európa országaiban állomá­soznak, visszavonjuk a Szovjetunió területére.” „Ezalatt a nyugat-európai országok szintén vissza vonnák más nyugat­európai országokban állomásozó csapa­taikat.” „Az Egyesült Államok Európából és Ázsiából szintén visszavonnák csapa­taikat amerikai területre és ezzel pár­huzamosan folynék az idegen területen levő katonai támaszpontok felszámo­lása.” Ez volt a legkonkrétabb és a legfi­gyelemreméltóbb javaslat, amelyet ez a közéleti férfiú a két órán át tartó, rendkívül érdekes interjú során tett. Hruscsov nyilatkozata még két figye­lemreméltó szempontot tartalmaz: egyrészt az általános külföldi kapcso­latokra, másrészt a szovjet-amerikai viszonyra vonatkozóan. A szovjet vezetőség úgy szeretné rendezni diplomáciai viszonyát, hogy — Hruscsov szavai szerint — „való­ban normális diplomáciai viszony lé­tezne a jelenlegi formális diplomáciai viszonyok helyett”. Hruscsov szerint ez a normalizálódás magában foglalna találkozót a legfelső szinten, valamint a két félteke közötti gazdasági és kul­turális kapcsolatoknak a lehető leg­messzebbmenő kifejlesztését. Az a javaslat, — amely szerint a Szovjetunió Közép-Európábó! eltávo­lítja helyőrségeit annak ellenében, hogy Amerika magáévá teszi a szigo­rúan saját területe megvédésére irá­nyuló politikát, — az egyetlen ajánlat, amellyel Hruscsov engedményt tett a világot szétválasztó problémák megol­dására. A közép-keleti kérdésben Hruscsov kihangsúlyozta: „A Közép-Kelet népeinek meg kell engedni, hogy saját akaratuk szerint fejlődjenek és saját maguknak kell felhasználni országaik természetes ér­tékeit. Ugyanekkor elismerjük, hogy Nagy-Britanniának és Franciaország­nak szüksége van a közép-keleti olaj­ra. De úgy hisszük, ezt az olajat nor­mális kereskedelmi művelet útján kell megkapniok." Hruscsov a külföldi kapcsolatokkal foglalkozó témáját azzal kezdte, hogy „valamennyien egyazon bolygón élünk, tehát meg kell találnunk az útját a békés együttélés feltételeinek”. A katonai kiadásokkal kapcsolatban Hruscsov arra a kérdésre, miért tá­madják a szovjet vezetők állandóan az Egyesült Államokat „erőpolitikáju­kért”, amikor a Szovjetunió maga is hatásos védelmi erőfeszítéseket tesz, azt válaszolta: „Az Egyesült Államok által követett politika támadó jellegű, nem pedig védelmi. Természetesen minden or­szágnak meg van a joga annyi fegy­veres erő kiépítésére, amennyire szük­sége van ahhoz, hogy támadás esetén megvédhesse függetlenségét. Egészen más dolog, ha katonai támaszpontok hálózatát építik ki, távol az Egyesült Államoktól, és közel a Szovjetunióhoz. Mit gondolna ön és az egész amerikai közvélemény, ha a Szovjetunió támasz­pontokat létesítene Mexikóban vagy Kanadában? Azt hiszem odaát sokan álmatlanul töltenék éjszakáikat.” — „De mi erős idegzetúek vagyunk és nyugodtan végezzük a dolgunkat, noha politikájuk következtében arra kényszerülünk, hogy erőfeszítéseket tegyünk a fegyverkezés fejlesztésére és figyelmeztessük népünket a hábo­rú veszélyére.” • Hruscsty nyomatékosan hangsú­lyozta : „Európa népe nem lesz hajlandó betölteni a kísérleti nyúl szerepét má­sok számára”, és igenis követelni fogja az amerikai támaszpontok eltávolítását területéről. Tehát — érvelt Hruscsov — az Egyesült Államok igen bölcsen tenné, ha azonnal más kiutat keresne.” Hruscsov ezután áttért a Közép- Kelet problémáira, ahol szerinte „a helyzet bonyolult és veszélyes..." Éppen ezért — mondotta — szükség van a nagyhatalmak közötti megegye­zésre, amely kettős célt szolgálna: biztosítaná a Közép-Kelet • népének szabad fejlődését és olajkészletükkel való szabad rendelkezésüket. Végül Hruscsov a váratlan külügy­miniszter-cserével kapcsolatban eze­ket mondotta: „A cserét azért eszkö­zöltük. hogy a megfelelő embereket a legjobban tudjuk kihasználni. Politi­kánkat Sepilov elvtárs már kifejtette a Legfelsőbb Tanács előtt és politi­kánkban semmiféle változás nem kö­vetkezik be.” Hruscsov kijelentette, a szovjet kül­politikát az elnökség közösen irá­nyítja és a külügyminiszter feladata „csupán a már lefektetett politika végrehajtása”. A kémiskolában — Hogy képze­led el a hazádba való visszatérést; mit tennél először? — Mindent a levegőbe röpítenék! Két héttel ezelőtt, február 24-én szállt fel a párizsi repülőtérről egy Super-Constelation típusú repülőgép, amely a „Brávo Foxtrot” nevet visel­te. A repülés iránya: az USA. Az uta­sok: Guy Mollet francia miniszterelnök és munkatársai. Az utazás célja: láto­gatás az Egyesült Államokba és tár­gyalások Eisenhower elnökkel, vala­mint az USA kormányköreinek más képviselőivel. Hogy vendéglátóinak kedvében jár­jon a szocialista miniszterelnök, a re­pülőgépből való kiszálláskor kijelentet­te: „Igazságosság nélküli béke bűntett. Nem élhetünk olyan világban, ahol a béke nevében és az elnyomás ilyen vagy olyan formájában ártatlan nem­zeteket tartanak rabszolgaságban”. Guy Mollet, az USA-ban tartózkodá­sának első napján elkoboztatta a U Humanité-t, Franciaország Kommu­nista Pártjának napilapját: Látogatásának fő célját és eredmé­nyét a new-yorki újságíróklubban mondott beszédében nyilatkoztatta ki a miniszterelnök: „Elképzelhetetlen, — mondta — hogy Európában egysé­gesek volnánk a veszélyek elhárításá­nál, és tény, hogy nagyon megosztód­nak erőink egy még alattomosabb ve­szélynél Ázsiában és Afrikában. Szoli­daritásunkat minden téren meg lehet és meg is kell erősíteni”. Más szavakkal igyekezett Mollet meggyőzni amerikai szövetségeseit ar­ról, hogy nem szabad önálló politikát folytatniuk a Közel-Keleten, mely alapjában a francia érdekeket veszé­lyezteti, hanem közös politikát. Az Eisenhower-terv mellett állunk, — de ti is támogassatok.. Világos, hogy hasonló javaslattal nem ment sokra. „E pontban nem le­het egyezségre jutni a Fehér Házzal”, — írja e kérdésről a francia Le Mon­de. „Ott állandóan azt gondolják, hogy a kommunizmus elleni harc követeli még Amerika „egyéni játékát”. És így a francia miniszterelnök útjának ered­ménye igen szegény. A szívélyességről és a nézetek egységéről mondott sza­vak alig takarják el azt, hogy az Egyesült Államok a legkevésbé sem csökkenti a Közép-Keleten elvesztett angol-francia pozíciók megszerzésére irányuló törekvését. MÁST MOND ÉS MÁST GONDOL A rendkívüli politikai bizottságban, a múlt héten tárgyalták az USA-nak a népi demokratikus országok belügyeibe való beavatkozásának a Szovjetunió által előterjesztett javaslatát. Felesleges beszélni arról, hogy a kapitalista országok, főleg az USA képviselői, propagandáról és hasonlók­ról beszéltek. És annak bizonyítására, hogy a szovjet vád alaptalan. Know­­land szenátor — aki mint kommunis­taellenes uszító ismeretes — egyes vezető amerikai politikusok kijelenté­seit idézte. A béke, igazságosság, jólét és együttműködés szavakat minden for­májukban alkalmazta. De kár, hogy a tisztelt szenátor úr nem idézett más beszédekből is. Például ezt: Mindazok címére, akik a szovjet rabszolgaság és a terror uralma alatt szenvednek üzenjük: bízzatok bennünk. Egyesít­sük erőinket az összes szabad nemzet erőivel és így sikerülni fog igazságos békét teremteni. Ez lenne, tisztelt szenátor úr, fel­hívás a békés együttműködésre ? Avagy államellenes tevékenységre bújtogatás és a népi demokratikus országok bel­ügyeibe való oeavatkozás ez? Emléke­zetébe idézzük, hogy ezeket a szava­kat nem más, mint Dulles külügymi­niszter mondta 1953-ban. Szolgálhatunk még jelentősebb sze­mélyek nyilatkozataival is. 1953. ápri­lisában mondott egyik beszédében má­ga Eisenhower elnök fejtette ki az USA külpolitikáját, hangsúlyozva an­nak szükségességét, hogy „ismét el kell érni Közép- és Kelet-Európa nem­zeteinek teljes és korlátlan független­ségét és el kell távolítani azt a kierő­szakolt választóvonalat, amely Európát két részre szakítja”. Külpolitikájának e céljait hogyan igyekszik elérni az amerikai imperia­lizmus, azt nagyon jól láttuk Magyar­­országon. Ezért idézetekkel érvelni nem fize­­tődik ki. Főleg az amerikai politiku­soknál nem kell érvelnünk a kiküldött és lefülelt kémek számával, sem a lég­gömbakcióval, avagy a felforgató tevé­kenységre szánt százmilliós összeggel. Elegendő elolvasni a nyilvánosságra hozott nyilatkozatok fentemlített idé­zeteit. T • René Coty francia köztársasági elnök elfogadta az amerikai meghívást, és közölte, hogy június 3-án indul az Egyesült Államokba. • London. — A Derby megyei szén­vidéken — írja a Yorkshire Post — újabb két bánya szakszervezeti fiókja határozta el, hogy nem engedi meg magyar menekültek alkalmazását a bányákban. • Peking. — Ebben az évben öt ha­talmas vízierőmű építését kezdik meg Kínában. Ha az öt villanytelep elkészül, évente annyi villanyáramot termel, mint 1956-ban Kína összes hőhajtású- és vízivillanytelepei. • Az osztrák sajtó jelenti, hogy az osztrák-német tárgyalások eredménye­ként az Ausztriában levő volt német tulajdon túlnyomó részét visszaszár­maztatják a német tőkéseknek, holott Ausztria megújításáról szóló állam­­szerződés alapján ezek az értékek az osztrák állam tulajdonába mentek át. • A TASZSZ közlfa Federation News című szakszervezeti lap adatait, ame­lyek szerint az USA üzemeiben 1956- ban 14 300 ember halt meg baleset következtében, tehát százzal több, mint előző évben. • Magyarország. — Tervek szerint november elején kezdi meg műsorá­nak sugárzását a magyar televízió. • Német Demokratikus Köztársaság, — Három amerikai kémet ítéltek el a napokban 19.5 évi börtön-büntetésre. • Párizs. Háromszáz élenjáró francia közéleti dolgozó Coty köztár­sasági elnökhöz nyilt levelet intézett azzal a kéréssel, hogy Speidelt hívják vissza funkciójából. • Indonézia. — Medanban jéggyár épül, melyhez a csehszlovák gépipar gyártja a gépi berendezéseket. A gé­pek már útban vannak Indonéziába, ahol csehszlovák szakember irányítja majd a szerelést. • Kairó. — Abdel Latif Boghdadi, a gazdasági fejlesztés tervezési minisz­tere az „Al-Ahram” című egyiptomi lap szerkesztőjével folytatott beszél­getésében kijelentette, hogy Egyip­tom előkészíti gazdasági fejlesztésének 10 éves programját. • Rangun. — A burmai nemzetgyű­lés elnöke jelentette, hogy U Nu-t, a fasisztaellenes népi szabadságliga elnökét nevezték ki miniszterelnökké, aki U Ba Swe eddigi miniszterelnököt váltja fel. • A brit és a francia sajtó, főképp az Aurore párizsi burzsoá lap nyugta­lankodva állapítja meg, hogy az USA most azzal a javaslattal áll elő, vegyék fel Spanyolországot az Északatlanti Tömbbe. • A MEN egyiptomi hírügynökség közlése szerint a jemeni külügyminisz­térium Hodejdában nyilatkozatot tett közzé Nagy-Britannia agresszív ter­veiről. A nyilatkozat többek között rámutat, hogy az Arab-félsziget nyu­gati részein brit csapategységeket vonnak össze. • Gazdag uránérclelőhelyekre buk­kantak a Szovjetunió közép-ázsiai ré­szén és Kazahsztánban. A Jugoszlávia. — A Tanjug jelenté­se szerint a Jugoszláv Szövetségi Vég­rehajtó Tanács ratifikálta Magyaror­szággal a megoldatlan pénzügyi és gazdasági kérdések rendezéséről, va­lamint a határincidensek megelőzésé­nek és kivizsgálásának módjáról meg­kötött egyezményt. • Blücher nyugatnémet alkancellár — a Süddeutsche Zeitung értesülése szerint — március közepén tíznapos hivatalos látogatásra Pakisztánija uta­zik. • Berlin. — A Német Demokratikus Köztársaság nemzeti néphadseregé­nek tagjai, valamint a városok és fal­vak'dolgozói március 1-én első ízben ünnepelték a nemzeti néphadsereg napját. • Róma. — Segni olasz miniszter­­elnök a mezőgazdasági bérszerződé­sekre vonatkozó kormányjavaslattal kapcsolatban 285 szótöbbséggel 277 ellenében bizalmat szavazott a kor­mánynak. • A jordániai kormány elfogadja az Eisenhower-terv keretében felajánlott gazdasági támogatást, azzal a feltétel­lel, ha azt politikai szándékok nélkül adják. Lenyugvóban a gyarmati uralom napja A napokban csehszlovák parlamenti küldöttség utazott Afrikába, hogy képviselje hazánkat Ghána új, szabad állam függetlesége kikiáltásának már­cius 6-i ünnepségein. Szudán, Tunisz és Marokkó után Ghána (régi nevén Aranypart) immár a negyedik afrikai állam, amely rövid egy éven belül felszabadult a gyar­mati uralom alól. Aranypart népének függetlenségéért vívott harca nem újkeletű. Még az első világháború után Pánafrika né­ven mozgalom indult. E mozgalom ve-' zére, a nagy néger Dr. W. E. B. Du Bois célul tűzte ki, hogy a mazgalom tagjaival karöltve harcol az elnyomott, kizsákmányolt fekete népek szabad­ságának kivívásáért, a brit gyarmati uralom felszámolásáért... Aranypart népének harca a brit elnyomókkal szemben csöppet sem volt könnyű. Hosszú évtizedekig tar­tott. Mind Kwarne Nkrumah, mind a többi haladó politikus — akik bátran szembeszálltak az elnyomókkal — a britek börtöneibe kerültek ... Évekig tartó megpróbáltatások és sok-sok szenvedés után 1951-ben, a Függet­lenségi Párt teljes győzelme után ki­nyíltak a börtönajtók... A fekete Afrika függetlenségi harcának ezek a bátor harcosa; elfoglalhatták helyü­ket a parlamentben. Nem elégedtek meg a fél eredménnyel. Újra neki­fogtak a harcnak, amely a teljes füg­getlenség kivívására irányult... A britek cselhez folyamodtak. Ki­jelentették: ha a Függetlenségi Párt kétharmad többséget kap a parlamenti választásokon, akkor szabadon választ­hat: teljesen szabad akar-e lenni, avagy bennmarad a brit államok kö­zösségében. De ugyanakkor mindent elkövettek, hogy a főleg elmaradott törzseket „meggyőzzék” a szabad Ghána elleni szavazás előnyeiről. Az angolok minden erőszakoskodása hiá­bavalónak bizonyult... Nkrumah 1956. szeptember 19-én bejelentette a parlament díszülésén, hogy a Füg­getlenségi Párt a választások során megszerezte a kétharmad többséget, s így Ghána 1957 március 6-án ki­kiáltotta függetlenségét. Keserű pirula volt ez a brit gyar­mati politika számára. Az angoloknak ott kellett hagyniok ezt a gazdag vidéket. . Ghána népe megelégelte a gyarmati igát. habár több évtizedes harc árán, de szabad, független állam­má vált. Ghánáról tudnunk kell még azt is, hogy legjelentősebb kiviteli cikke: a kakaó. A világ kakaó-szükségletének 70 százalékát ugyanis Ghána kakaója fedezi. Az a busás haszon, amelyet az angol gyarmattartók vágtak zsebre, ezután már a nemzeti vagyont gyara­pítja. A kakaóból, bauxitból, ipari gyé­mántból, aranyból és egyéb kiviteli cikkből befolyó összeg több, mint két és fél milliárd csehszlovák koronát tesz ki. Az új, szabad állam — amely 240 ezer négyzetkilométernyi területen fekszik — elsősorban az ipari fejlesz­tésére törekszik. Épül az új, 650 ezer kw-nyi termelékenységű vízmű a Volta folyón. Cementgyárat, nyersolajfino­mítót, szappan-gyárat és egyéb új üzemeket építenek. A független Ghána példája is vilá­gosan bizonyítja, hogy a gyarmati uralom napja lenyugvóban van. Sem-' miféle dóktrína nem képes megaka­dályozni, mert az öntudatra ébredt gyarmati népek erős összefogása, ki­­zsákmányolóikkal való szembeszegü­lése sietteti, hogy örökre leáldozzák. ★ ★ ★ Rockefeller szerepe a magyarországi ellenforradalomban A Neues Deutschland közölte müncheni levelezőjének cikkét, amely le­leplezi Rockefeller amerikai kőolajmágnás szerepét a magyarországi ellen­forradalmi puccs előkészítésében. Müncheni emigráns körökben nyert érte­sülések arról tanúskodnak, hogy 1955. novemberében Rockefeller titokban Münchenbe érkezett, ahol a kelet-európai államok emigránsaival találkozott, akik előtt az USA külügyminisztériumának munkatársaként mutatkozott be. Rockefeller az emigráns szervezetek képviselőit tájékoztatta a magyar kormány megdöntésére irányuló tervekről és azt javasolta nekik, tartsanak fenn aktív összeköttetést a magyarországi ellenforradalmi elemekkel. Az amerikai kőolajmágnás az emigráns szervezeteknek és a müncheni Szabad Európa rádióállomásnak minden segítséget és pénzügyi támogatást megígért. Von Brentano az USA-ba utazik Négyhetes utazást tervez Von Bren­tano, a Német Szövetségi Köztársaság külügyminisztere az USA-ba, Auszt­ráliába és Indiába. Az utazás folyamán találkozik Dulles amerikai államtit­kárral, Menzies ausztráliai miniszter­elnökkel és Nehru indiai miniszter­­elnökkel. A Frankfurter Allgemeine szerint Brentano és Dulles megbeszéléseinek tárgyát Nagy-Britannia nyugat-német­országi fegyveres erőinek csökkentése fogja képezni. Egyszersmind rámutat arra, hogy Brentano útja kapcsolatban áll a szeptemberben tartandó parla­menti választásokkal is. Hatmilliárd ember Foggal, körömmel... lesz a Földön 2050-ben P. C. Putman amerikai mérnök számításai szerint. Jelenleg több, mint 2,5 milliárd ember Sík István él a föld-tekén. s • • az európai piacért

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom