Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)

1956-07-01 / 26. szám

L L

közök tartalékaiból, Vagy pedig a többi gazdasági szervezetek költségeinek megtakarított összegeiből, kivéve a beruházások és általános javítások megtakarításait;

3. rendelkezhetnek a fel nem osztott hitelekkel a Csehszlovák Állami Bank és Beruházási Bank negyedévi hiteltervei által megállapított limit 5 százalékáig;

4. a hitelterv keretében operatív hitellimit átcsoportosításokat megvalósítani;

5. a Központi Szakszervezeti Tanáccsal és a pénzügyminiszterrel való megegyezés útján engedélyezni kivételes juttatásokat az igazgatói alapokra, akkor is, ha részben nem teljesítik a juttatások megadásához szükséges feltételeket és megállapítani a juttatások összegét;

6. az eddiginél nagyobb mértékben átcsoportosítani a költségvetési eszközöket a költségvetési szervezeteknél; az átcsoportosítások terjedelmét a pénzügyminiszter határozza meg;

7. a pénzügyminiszterrel megegyezésben kivételeket engedélyezni azon tilalom alól, hogy a sorozatos gyártást a prototípus jóváhagyása nélkül nem szabad megkezdeni;

8. a meghatározott terven kívül is döntéseket hozni a külfölddel való kapcsolatok ügyeiben, a kormány által kiadott irányszabályok alapján;

9. az alapvető irányelvek alapján konkrét intézkedéseket megtárgyalni és foganatosítani a Szovjetunióval és a népi demokratikus államokkal való gazdasági, tudományos és műszaki együttműködés terén;

10. meg kell hatalmazni a pénzügyminisztert, hogy

a) rendelkezzék a kormány költségvetési tartalékával azon irányelvek alapján, amelyeket a kormány határoz meg;

b) jóváhagyhassa a Csehszlovák Állami Bank és a Beruházási Bank negyedévi hitelterveit;

c) jóváhagyhassa a minisztériumok béralapjainak abszolút túllépését azzal a feltétellel, hogy relatív megtakarítást értek el.

d) jóváhagyhassa a minisztériumok gazdasági eredményeinek rendezését és emellett eldönthesse a terven felüli nyereség felhasználásának módszerét, valamint a nem tervezett veszteségek pótlásának módját.

A miniszterhelyettesek, a főosztályok vezetői és a többi alárendelt alakulatok vezetői jogkörének és felelősségének körülhatárolása

A minisztereknek meghagyandó, hogy e határozatok fő elveivel összhangban és tekintettel a konkrét irányítás szükségleteire, amelyek a rájuk bízott gazdasági ágazatok sajátosságaiból származnak, meghatározzák helyetteseik jogkörét és felelősségét, a főosztályok és trösztök, valamint a többi alárendelt alakulatok vezetőinek jogkörét és felelősségét, megvizsgálják az egész ágazat valamennyi fokának szervezési felépítését a felesleges adminisztratív összekötő láncszemek megszűntetésének szempontjából. j

Az országos konferencia e feladat teljesítését gazdaságunk irányítási színvonala emelésének érdekében tett valamennyi intézkedés nélkülözhetetlen részének tekinti, mert csupán a következetes decentralizáció és a

Központi Bizottságának általános politikájával és gyakorlati tevékenységével a CSKP ,X. kongresszusa kitűzte fö irányvonal biztosításában.

b) Teljes egyetértését fejezi ki a CSKP KB eljárásával az SZKP XX. kongresszusa eredményeinek feldolgozásában és azokkal a tanulságokkal, amelyek a CSKP KB 1956 március 20—30-i határozatában, valamint a CSKP KB áprilisi ülésének határozataiban kifejezésre jutnak.

c) Jóváhagyja a CSKP KB irányelveit a népgazdaság fejlesztésének 1956—60-as második ötéves tervéhez.

Az országos konferencia megállapítja, hogy a CSKP X. kongresszusán kitűzött általános irányvonal, amelynek célja a szocializmus felépítése hazánkban, helytálló. Helyességét az élet és a valóraváltása során szerzett gyakorlati tapasztalatok igazolták.

A CSKP X. kongresszusa óta eltelt időben Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetésével, élén a központi bizottsággal lényegesen megszilárdult köztársaságunk nemzetközi és belpolitikai helyzete, gyarapodott gazdasági ereje és hatalma.

A népgazdaság fejlődésében beállott aránytalanságok megszüntetése során bizonyos javulást értünk el a szén fejtésben és a villamos energia termelésében, és ezáltal megteremtettük népgazdaságunk további arányos fejlődésének előfeltételeit;

a mezőgazdasági termelés gyorsabb fejlődésének biztosítására irányuló összpontosított igyekezettel e téren is kedvező eredményeket értünk el; ugyanakkor sikerült legyőzni az EFSZ-ek fejlődésében beállott ideiglenes pangást és biztosítani a szövetkezetek további felvirágzását és megszilárdulását;

az árleszállítások politikájának következetes megvalósításával, valamint a munka termelékenysége és a bérek növekedése közötti összhang biztosításával az utóbbi években tovább emelkedett a dolgozók életszínvonala; ,

hozzáláttunk, hogy rendet teremtsünk a bérpolitikában és új bérrendszert léptessünk életbe;

intézkedéseket dolgoztunk ki a munkaidő fokozatos csökkentésére a keresetek egyidejű megtartásával és még ez évben, 1956. október 1-töl a munkaidőt elvben heti 46 órára, 16 évnél fiatalabb dolgozók esetében heti 36 órára csökkentjük;

intézkedéseket készítettünk elő a dolgozók szociális biztosításának megjavítására, betegség, rokkantság és öregség esetén. A nemzeti biztosítás újjárendezése 1957. január V-i hatállyal valósul meg; a betegbiztosításban emeljük a munkások táppénzét és betegség esetén a pénzbeli támogatást azonos rendszer alapján fizetjük ki munkáspknak és hivatalnokoknak. Még ez idén, 1956. december 1-től emelik az alkalmazottak aggkori, rokkantsági és özvegyi járadékainak legalacsonyabb kategóriáit;

a párt- és gazdasági szervek figyelmét az új technika fejlesztésének és bevezetésének problémájára irányítottuk, ami a termelő erők gyors fejlődésének elsőrendű feltétele;

kiemeltük a tudomány jelentőségét, a párt és a kormány határozatában kitűztük a tudományos munka fő feladatait,

4

vák nemzeti szervek joghatalmának lényeges növelését. Ez az intézkedés,amely része államunk és társadalmi rendszerünk fokozódó szocialista demokratizálódásának, egyben megteremti Szlovákia dolgozó népe kezdeményezése további fejlődésének előfeltételeit, újabb gazdasági forrásokat és tartalékokat szabadít fel Szlovákiában és a cseh és szlovák nép testvéri szövetségének további szüárdulásához vezet.

A CSKP országos konferenciája helyesnek tartja a szlovák nemzeti szervek jogkörének bővítését a következő elvek alapján:

a) A Szlovák Nemzeti Tanács:

A Szlovák Nemzeti Tanács törvényhozó tevékenységét meg kell határozni az alkotmányban, azzal a rendelkezéssel, hogy a Slovak Nemzeti Tanács törvényhozó joghatalmat gyakorol nemzeti vagy regionális ügyekben, külön módosítást eszközölhet, amennyiben Szlovákia anyagi és szellemi erői teljes fejlődésének biztosítása megköveteli. El kell törölni az alkotmánynak azokat a rendelkezéseit, amelyek a Szlovák Nemzeti Tanács törvényhozó jogkörét egyes pontosan megnevezett esetekre korlátozza. Egyben meg kell szüntetni az alkotmánynak azokat a rendelkezéseit, amelyek a kormány jogaira vonatkoznak a Szlovák Nemzeti Tanáccsal szemben, főleg, ami a Szlovák Nemzeti Tanács üléseinek összehívását, üléseinek elnapolása, és a Tanács feloszlatását illeti. Továbbá meg kell szüntetni azt a rendelkezést, amely szerint a Szlovák Nemzeti Tanács által hozott törvényt alá kell írnia a kormányelnöknek és a kormánynak ezzel összefüggő jogkörét illető rendelkezéseket.

A Szlovák Nemzeti Tanács (a Szlovák Nemzeti Tanács elnöksége) jogkörét ki kell terjeszteni a Megbízottak Testületének és az egyes megbízottaknak kinevezési és visszahívási jogával és ilyen módon a Megbízottak Testületét következetesen alkotmányos és politikai téren felelőssé kell tenni a Szlovák Nemzeti Tanáccsal szemben és ezt a felelősségét alkotmányos szankciókkal kell garantálni. Ilyen módon kifejezésre kell juttatni azt az elvet, hogy a Megbízottak Testületé minden tevékenységéért nemcsak a kormánynak, hanem teljes mértékben a Szlovák Nemzeti Tanácsnak is felelős. Hasonlóképpen kell kifejezni ezt az elvet azon a' téren is, ami a megbízottaknak a miniszterekhez és a Szlovák Nemzeti Tanácshoz való kapcsolatát illeti. Az alkotmányban a rendelkezések példáinak felsorolását összefoglalva le kell rögzíteni a Szlovák Nemzeti Tanács alapvető jogait, mint például azt a jogát, hogy törvényeket adjon ki, kinevezze és visszahívja a Megbízottak Testületét és az egyes megbízottakat, határozat formájában jóváhagyja Szlovákia gazdasági fejlődésének egyetemes tervét, valamint az állami költségvetés szlovákiai részét és megtárgyalja a Megbízottak Testületének és az egyes megbízottaknak Szlovákia szocialista építésének jelentős kérdéseivel kapcsolatos beszámolóit.

b) A Megbízottak Testületé és az egyes megbízottak

Meg kell határozni a Megbízottak Testületének és az egyes megbízottaknak jogkörét Szlovákia gazdasági és kulturális felépítése egész szakaszának létesítésével kapcsolatban, amely felépítést a Megbízottak Testületé irányít és ami oszthatatlan részét képezi a köztársaság egész népgazdaságának.

Ami a kormánynak és a minisztereknek a Megbízottak Testületéhez

20

Az ily módon épített, minimális apparátussal rendelkező szervezet a testnevelés és a sport további tömegszervezéséhez, további sikerekhez vezet.

Az országos konferencia megállapítja, hogy a párt eszmei munkájának megjavulása ellenére nem értünk még el teljes fordulatot, nem teremtettük még meg az összes feltételeket a tartós emelkedésre.

Az ideológiai munka nagy akadályát jelenti az elmélet dogmatikus értelmezése és az ideológiai munka irányításában elfoglalt adminisztratív álláspont. A dogmatizmus a megcsontosodott gondolkodás bizonyos módját jelenti, mely kitér a tények elemzése elől, nem használja a marxizmustleninizmust, mint a világ változásainak és megismerésének módszerét, hanem kész receptként az életben előforduló összes esetekben.

Az a segítség, melyet a marxista-leninista elmélet nyújt a gyakorlatnak, nem azon alapszik, hogy az elmélet bírálat nélkül megállapít mindent, ami a gyakorlatban felmerül, hogy az életünkben fennálló dolgokat gépiesen indokolja. Ha az elméletnek és az ideológiai munkának valóban a gyakorlatot kell szolgálnia, akkor bírálólag kell elemeznie és értékelnie a gyakorlatot, általánosítania kell gyakorlatunk új haladó vonásait és bírálnia mindazt, ami a gyakorlatban elavult, megszokott és meg csontosodott.

Az egész ideológiai munkának, az elméleti tevékenységtől egészen az agitációig, az eddiginél jobban kell megtanítania a kommunistákat önállóan gondolkozni, általánosítani a tapasztalatokat és ennek alapján kezdeményezöen, a marxizmus-leninizmus szellemében, a párt vezérvonalának szellemében kell cselekednie. Túlsúlyba kell benne kerülnie annak a marxista-leninista nézetnek, hogy a néptömegeknek döntő szerepe van a szocializmus építésében.

Jelenleg a progadandában és agitációban előtérbe kerül a marxizmusleninizmus elméletének ökonómiai oldala, a konkrét ökonómia kérdése. Ezzel egyidejűleg az ideológiai munka előterében a pártélet lenini normáinak következetes érvényesítéséért, a pártépítés, a pártmunka és nemzetközi kérdések megvilágításáért és feldolgozásáért folytatott harc áll.

Abból a tényből, hogy a kapitalizmussal versenyben állunk és békés együttélésre törekszünk, semmiképpen sem lehet azt következtetni, hogy enyhítenünk lehet a burzsoá ideológia elleni harcot, az emberek tudatában levő kapitalista csökevények elleni harcot.

Nagy feladata van a pártsajtónak, Abból az alapelvböl indulunk ki, Ь°9У a pártsajtó a pártnézetek hirdetője és a pártszervek irányítása ^latt áll. A pártsajtó hasábjain a munka megjavítására irányuló véleménycserét eszméink szellemében kell megvalósítani, meg kell magyarázni és le kell győzni a helytelen nézeteket, anélkül, hogy emellett egyetlen helyes ösztönzés se vesszen kárba. A pártsajtó tartalmának minden élénksége és vonzóereje mellett, — melyre állandóan törekedni fogunk — sokkal fontosabb a kommunista szilárdság és a világosság, az alapvető nártpozició. Emelni kell a sajtó pártos bíráló szellemét, tájékozottságát és készenlétét.

A nevelés terén egyik legkomolyabb probléma az új értelmiség ne velése, A főiskolai hallgatók közötti politikai nevelő munkában különösen fontos a marxizmus-leninizmus tanítása, melyet meg kell tisztítani a dogmatikus magyarázat és a gyakorlattól való elszigetelődés összes befo-33