Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)
1956-07-15 / 28. szám
4 A Križovany-i egységes földmüvesszövetkezetbeii ________________rfffdmüves________________ 1956. július Í5. már kidolgozták az 1957. évi mezőgazdasági termelési tervet A Földművelésügyi Megbízotti Hivatal utasításai alapján e hónap folyamán az összes szövetkezeteknek ki kell dolgozniok az 1957. évi vetésterületek, valamint az agro- és zootechnikai intézkedések tervjavaslatát. A Križovany-i EFSZ vezetősége még június végén megkezdte a tervek kidolgozását, a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal dolgozóinak segítségével. Az 1957. évre szóló mezőgazdasági termelési tervet az állami terv és a kötelező beadási tervek alapján dolgozták ki, melyeket a Szeredi Járási Nemzeti Bizottságtól kaptak. A tervjavaslat feldolgozása előtt alaposan elemezték a szövetkezet eddigi gazdasági eredményeit a termelés egyes ágazataiban. Ez az elemzés lehetővé tette, hogy helyesen szabják meg a következő évi feladatokat. Ebben az évben már csak a legfontosabb feladatokat kell szétírni a szövetkezetekben. A terv nagyobbik részét maguk a szövetkezetek dolgozzák ki. Természetes, hogy ez a tervezési munkák kibővítését vonja maga után. A tervjavaslat- öszeállításához a következő adatokat és segédeszközöket vették alapul a Križovany-i szövetkezetben: a járási nemzeti bizottság által megszabott állami tervfeladatokat az 1957-es évre az 1957 évi kötelező állami beadási normákat, az egész évi (1956-os) termelési tervet, valamint a szövetkezet gazdálkodásának 1955. évi kimutatását és a hároméves fejlődési tervet. . Legelsősorban átellenőrizték a földterületek adatait. Az adatokat összehasonlították mégpedig a terület nagyságát a gazdasági műszaki rendezés tervével, melyet a járási nemzeti bizottságoktól kaptak. Énnél rájöttek, hogy a tervben 12 hektárral nagyobb szántóterületet szabtak ki. E különbség tisztázása és helyrehozási szempontjából a járási földmérő központhoz fordultak segítségért, melynek vezetője, Kiškin elvtárs sokat tett a különbség helyes kiküszöbölése érdekében. E kényes kérdés tisztázásánál .ugyancsak sokat segített Viliam Kráľovič helybeli földműves, akit ezirányú kiváló ismereteiért „élő telekkönyvnek“ neveznek a faluban. Eebizonyosodott, hogy a járási földmérő központ térképanyaga helyes volt s ennek alapján úgy rendezték az egyes parcellák és dűlők területét, hogy ez teljes egészében megfeleljen a járási földmérő központ által megállapított terület valódi nagyságának. Ez a különbség az állami gazdaság és a szövetkezet között véghezvitt földcsere következtében'“jött létre és részben az új gazdasági-műszaki földrendezés következménye is. Közvetlen a földterületek megállapítása után ki kellett számítani a következő évi beadási feladatokat, a kötelező állami beadások összesítése szempontjából az ún. döntőterület nagyságát, amely az egyes termények kötelező beadása megállapításánál szolgál alapul. (Mivel elég nehéz számításról van szó, ajánlatos igénybevenni a járási begyűjtési hivatal segítségét.) Ha a nevezett földterületet megszorozzuk a beadási normákkal, megkapjuk az összes beadások nagyságát. Ezek szerint a következő beadási kötelezettségei vannak a Križovany-i szövetkezetnek az 1957. évre. A kötelező beadásokat azért kellett kiszámítani, mert a vetóstervösszeállításánál okvetlenül abból kell kiindulni, hogy az állami beadások biztosítva legyenek. A növénytermesztési tervnek nem csupán az állami beadások teljesítését kel! biztosítania, hanem a, munkaegységekre járó természetbeni járulékokat is, és főleg a kellő mennyiségű takarmányt. Ezért tehát haladéktalanul meg kellett állapítani azokat a feladatokat, amelyek az 1957-es évben hárulnak az állattenyésztésre és azok alapján kellett kiszámítani a takarmányszükségletet. A szövetkezetben ezzel összefüggésben (a valóság és a hároméves fejlődési terv szerint) az egy tehénre eső átlagos tejhozamot 1860 literre, a sertéshús-termelést pedig 660 mázsára állapították meg. Az ez Idei takarmányalap értékelése után megmutatkozott, hogy a szövetkezet az elmúlt évvel szemben jelentősen növelheti a sertéshús-termelést s ezzel arányosan a beadást is. A lóállomány változatlan marad. A tyúkállományt, tekintettel a férőhelyek nagyságára, ezer darabban állapították meg. Az állatenyésžtésre háruló feladatok megszabása után lehetővé vált a takarmányszükséglet kiszámítása. Az alapos vita után, amelyen Polák, Vrábel, Drinko és még több állattenyésztési dolgozó is részt vett, megállapították a takarmányadagokat darabonként és mázsákban. Ezek szerint a szövetkezetnek a következő takarmánymennyiségre lesz szüksége az 1957-es évben: Termény 1 ha döntőterületre Beadási norma Öszesen búza és rozs 198 kg 1262,5 q árpa 202 kg 1288 q egyéb magvak 500 kg 318 q burgonya . 78 kg 497,3 q széna 15 kg 115,4 q sertéshús • 46 kg 353 q marhahús 34 kg 261 q tej 150 liter 115 425 liter tojás 80 db 51011 db gyapjú 2,2 kg 2,3 q A takarmányadagok és az egész évi takarmányszükséglet Állomány Darab Széna Takarm. szalma Zöldtakarmány Kapások Burgonya Siló zab Egyéb mag Egyéb sze- , mestakarmány J 1860 liter tej 12 14 51,1 — — 34 — 2 — — 500 kg élősúlyú tehenek JLxJ/j 1.824 2.128 7.767 — — 5.168 — 304-Egyéb állatok s 9,1 10,85 35,7 — — 14.2 . — 1.9 — — 1.510 1.801 5.926 — — 2.357 — 315 — — Juhállomány О 3,65 8,25 — — 4 — — — _ 210 385 866 — — 420 — — _ — Bárányok 0,50 0,50 5 — — — 0,2 — — — OO 42 ____ 425 . — — — 17 — — — Lovak 45 20,5 , w20 28,8 10 — — — 11 — — 922 900 1.296 450 — — — 495 — — 1 q hús kitermelésére 690 -0,50 — 1,20 5,50 2,0 — — 2,60 — — Sertések, kocák nélkül. 345 — 828 3.795 1.380 — — 1.794-- ’ __ Anyakocák 93 2,0 — 20,0 9,30 3,0 8,0 — 3,0 4,8 186 — 1,860 865 189 744 — 789 446 Tyúkok 1000 • — — 0,05 0,15 — — — 0,45 _ _ — — 50 150 — — — 450 — — Kacsahízlalás 1 ЛЛЛ — — — — — — — 0,10 _ _ — — — — — — — 100 — — Takarm. szükséglet összesen — 5.039 5.254 19.018 5.260 1.569 8.689 17 3.664 446 Viszonteladásból — — — — — — — • — 464 446 5 % biztonsági alap 250 260 — — — 1.647 — 206 — -Összükséglet 5.289 5.514 19.018 5.569 1.569 10.336 — 3.406 — -Valóságban 4.589 — 16.360 5.400 383 28.130 3.914--Különbség —700 —2.658 + 140- 1.186 + 17.794 + 588 Természetes az egész takarmányszükségletet nem kell saját termésükből fedezni. Bizonyos szemestakarmány-mennyiséget a nyilvános alapból kap a Križovany-i EFSZ, mégpedig: 2 mázsát minden sertésért, amelyet terven felül adnak be, a cukorrépáért melaszt, a terven felül beadott tejért pedig korpát kapnak. A viszonteladás révén szerzett takarmányok összegezése így alakult: Tejtermelés Az átlagos tehénállomány Átlagos tejhozam 1860 liter-termelés ebből az állami beadás a választott borjak számára (65 db, 350 liter db-ként) Szükséglet a hízóborjak számára (44 db 180 liter db-ként). munkaegységekre a tagoknak szabad eladásra marad 137 db 254 820 liter tej 115 420 liter tej 22 750 liter tej 7920 liter tej 8000 liter tej 100 730 liter tej Számítanak azzal, hogy minden 100 liter terven felül beadott tejért 12,5 kg korpát kapnak. A takarmány összükségletének megállapítása után kiszámították, menynyire képes fedezni ezt a szükségletet a szövetkezet növénytermesztése. Ennél a műveletnél próbaképpen az 1956. évi tervezett vetésterületet vették alapul, valamint a hároméves tervbe foglalt 1957 évi hektárhozamokat. Az egyes hozamokat a vezetőség megfontolása után helyesbítették. Azután összesítették az egyes takarmányféléket és a következő képet kapták: A takarmány neme szükséglet ’ különbség pótlék fedezet széna 5289 zöldtakarmány 19 018 és legelő kapástermények 5260 burgonya 1569 siló 10 336 szemestakarmány 3406 Természetes, hogy a takarmányszükséglet fedezésére nem lehet számítani az egész terméssel. A termésből elsősorban le kell von4589 —700 3500 siló 16 360 —2658 5050 siló 5400 + 140 — 383 —1186 140 kapásterm, 28130 + 17 794 _ 3994 + 588 — ni a kötelező beadás mennyiségét, a gépállomásnak járó részt, a munkaegységekre járó mennyiséget és a vetőmagalapot. Csupán az ezek után maradó mennyiséget lehet beszámítani a takarmányszükségletbe. Az összesítés 9244 mázsa siló és 273 mázsa szemestakarmányfelesleget mutat ki. Ez azt bizonyítja, hogy az egyes takarmányok pótlási lehetősége nem minden esetben kielégítő. Jelentős hiányosság mutatkozik a krumplinál, a szénánál és a zöldtakarmánynál. A szénánál és a zöldtakarmánynál mutatkozó hiányt némileg silóval lehet pótolni, mivel ebből felesleg mutatkozik. A krumplinál mutatkozó hiányt részben kapásterményekkel, részben pedig szemestakarmánnyal pótolják. Megmutatkozott, hogy az ez idei tervet kissé meg kell változtatni; ki kell bővíteni a krumpli és a kapástakarmányok vetésterületét. Ezzel a módszerrel megkapták tehát a takarmányfélék vetésterületének nagyságát. A búza vetését (Križovanyban rozsot nem vetnek) a következőképpen számították ki: Búza: kötelező beadás 1262,5 q szabad eladás 300 q a gépállomásnak 400 q vetőmagalap 310 q szociális alap 100 q a tagoknak munkaegysé-. gekre 1579 0 ccsú takarmányozásra 207 q összü’-séglet 4158,5 q átlagos hektárhozam 26,5 q szükséges vetésterületek 156,7 + A vetési terv elsődleges átekintése után, amelyhez az állami terv szolgált alapul (az ipari növényeknél), a beadási normákból és az állattenyésztés szükségletéből és annak kiegyenlítése után az egész szántóterületre, hozzáláttak a vetésterületek széthelyezéséhez egyes dűlők szerint. Főként azt tartották szem előtt, hogy betartsák a vetésforgót és helyesen változtassák a terményeket. Azt is figyelembe vették azonban, hogy ne bontsák meg a dűlők egységét. Az egyes vetésterületek dűlőkbe való széthelyezésével kapcsolatos vita sok időt vett igénybe, mivel azon a csoportvezetők és a legjobb szövetkezeti dolgozók is részt vettek. A szövetkezet kibővített vezetőségi gyűlésén igen alaposan foglalkoztak az agrotechnikai és zootechnikai intézkedések bevezetésével, amelyek segítségével jobb gazdasági eredményeket érhet el a szövetkezet. A tervezett feladatok biztosítására mind az állattenyésztésben, mind a növénytermesztésben a következő agro-és zootechnikai intézkedéseket hajtják végre 1957 folyamán: 1. Egy hektárnyi területen korai burgonyát ültetnek, melyet ez ideig még nem termeltek, hogy ezen a téren tapasztalatokat szerezzenek és így a jövőben előnyösen teljesíthessék burgonyabeadási kötelezettségüket. 2. Próbaképpen egy hektár lóbabot vetnek, hogy több fehérjedús takarmányuk legyen, amely hiányzik a téli takarmányadagból. 3. .A jó minőségű burgonya-ültetőgumő biztosítása szempontjából egy hektárnyi területen próbaképpen nyári ültetést alkalmaznak. 4. Tízhektárnyi cukorrépával bekapcsolódnak a prosenyicei mozgalomba, melynek sikerét egyéni kötelezettségvállalásokkal támasztják alá, hogy a tagok között kifejlődjön az .igyekezet a rekordtermés eléréséért. 5. Az egész évi termelés-pénzügyi terv kidolgozásánál közvetlenül meghatározzák a takarmány-sárgarépa gabonába történő vetésterületének nagyságát, hogy ezzel is növeljék a kapástakarmányok mennyiségét. 6. A silózásra alkalmas anyagokat úgy javítják meg, hogy több őszi takarmánykeveréket silóznak, melyeket az elmúlt években magra termeltek, mert így sokkal jobb minőségű silót nyernek. J^agra csak annyit termesztenek, amennyi fedezi a vetőmagszükségletet. 7. Továbbra is alkalmazzák a kukorica és a burgonya négyzetes-fészkes módszerrel történő ültetést. 8. Bevezetik az állattenyésztésből és a növénytermesztésből származó különféle hulladékok komposztozását. A említett feladatok teljesítéséért Jozef Drinka, a szövetkezet agronómusa, valamint Peter Kráľovič és Anton Vytopil, csoportvezetők felelősek. A munkák jó minőségű elvégzéséről Alojz Klačko, a brigádközpont vezetője és Augustin Vrábel körzeti agronómus gondoskodik. Az állattenyésztésben bevezetik: a) Ezer db kacsa gyorshízlalását, b) 40 db állatból álló állomány kiegészítő hizlalását. A hizlalás lehetséges, mivel a szövetkezet takarmányalapja a siló- és a szemestakarmány bőségénél fogva igen kedvező. A fokozott hizlalással több istállótrágyához is jutnak. Ezt a feladatot Polák Vince és Cisár Stanislav, a szövetkezet zootechnikusa biztosítja. A Križovany-i EFSZ tapasztalatai bebizonyították, hogy a tervek, kidolgozásánál legjobb a következő eljárás :. 1. Pontosan megállapítani a szántóterület nagyságát a járási nemzeti bizottságról kapott állami terv alapján. 2. Összpontosítani a szükséges adatokat a szövetkezet gazdálkodásáról. 3. Kiszámítani az állattenyésztés feladatait, ami a takarmányszükséglet megállapításához szükséges, vagyis kiszámítani a sertéshús, a tej- és a tojás termelést, meghatározni a ló- és a baromfiállományt. 5. Kiszámítani azon termények vetésterületét, amelyek nem függnek össze közvetlenül á takarmányalappal, mint pl. a kenyérgabona és az éthüvelyesek. 6. Meghatározni a takarmányadagokat minden állat számára s annak alapján kiszámítani az egész takarmányszükségletet. 7. összegezni a takarmányforrásokat és annak alapján felülvizsgálni az összes takarmányfélék vetésterületét. 8. Az 5. és a 7. pont alapján öszszeállítani a feltételezett vetési tervet. 9. A vetésterületeket a vetésforgók keretén belül széthelyezni egyes dűlőkre s ennek alapján pontosan megszabni a vetési tervet. 10. Meghatározni az agro- és a zootechnikai intézkedéseket. Ezenkívül a szövetkezet tovább folytatja a beruházási építkezést. Most új T. 27 típusú istállót építettek 98 tehén számára, szilárd mennyezettel és a hozzátartozó gépi felszereléssel. Ebbe az istállóba összpontosítják az állatokat aratás után, Az állatok elhelyezése ez ideig igen kedvezőtlen, ugyanis 18 helyen vannak. Ez év végéig befejezik az anyakoca-ólat, melynek alapjait már lerakták. Ezenkívül még egy neveidét építenek a fiatal állatok részére. Jelenleg 4, egyenként 50 köbméter űrtartaimú silógödröt építenek. Az új baromfiéiban 250 számyasjószágot helyeznek el. A gazdasági telephez új utat építenek, amely már részben el is készült. A közelmúltban megrendeltek egy 5 hektárnyi terület öntözésére megfelelő készletet. A beruházási tervek teljesítéséért Jarolín Rakás, az EFSZ elnöke és Auguszrin Glos, az építkezési csoport vezetője felelős. A szövetkezet kibővített vezetősége felülvizsgálta az 1957 évi termelési terv öszseállítását. A vita után, melynek folyamán sok bírálat hangzott el. a munkaszervezést és a brigádközpent hiányos felszerelését illetően, a vezetőség a tervjavaslatot jóváhagyta és elhatározta, hogy a legközelebbi taggyűlés elé terjeszti, amelyre az egyénileg dolgozó parasztokat is meghívják. J. Grohmann, F. Mayer, a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal dolgozói.
