Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)
1956-12-23 / 51. szám
1956. december 28. \!zalŕetd Földműves 5 Slovákia mezőaazdasáqa fejlesztésének távlatai M. CHUDlK elvtárs, a földművelésügyi és erdőgazdasági megbízott beszámolója 1956. december 12—13-án megtartották Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának ülését, melyen megtárgyalták a Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának decemberi ülésén ismertetett, a párt szlovákiai munkájára vonatkozó feladatokat. Az ülésen részt vett Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának küldöttsége: Vratislav Krutina elvtárs, a CSKP KB titkára és Václav Slavik elvtárs, a CSKP KB osztályvezetője. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának üléséről Karol Bacílek elvtárs, az SZLKP KB első titkára mondott beszámolót. A második ötéves tervben Szlovákia mezőgazdaságára vonatkozó megnövekedett feladatok teljesítéséről szóló jelentést Chudík elvtárs, mező- és erdőgazdasági megbízott, az SZLKP Központi Bizottságának tagja ismertette. A vitában számos elvtárs, köztük Vratislav Krutina, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára is felszólalt. Az ülés záró részében a SZLKP Központi Bizottsága egyhangúlag jóváhagyott néhány káderintézkedést és határozatokat fogadott el a mezőgazdaság kérdéseiben. szlovákiai egyéni mezőgazdasági kistermelésnek. A földterületek és a mezőgazdasági üzemek nagy felaprózottsága és a számottevő munkásparaszt család jellegzetessége megköveteli, hogy a földműves szövetkezetek építése kérdésének ezen feltételek mellett elsőrendű politikai figyelmet szenteljünk. A földterülettel rendelkező munkások helyes politikai nevelésével — a pártszervezeteken és a szakszervezeti mozgalmon keresztül — sokkal nagyobb szerepet játszhatnak a szövetkezetek alakításánál, mint ezideig. Továbbra is helyesnek tartjuk azt, hogy a soktagú földműves családok felnőtt tagjai a mezőgazdasági termelésen kívül dolgozzanak a termelés egyéb ágazataiban. Meggyőző tevékenységünket főleg arra kell irányítanunk, hogy a földterülettel rendelkező munkások feleségei a földdel együtt lépjenek be a helyi szövetkezetbe. Indokolt esetben a munkásnak, aki a nemzetgazdaság egyéb termelési ágazatában dolgozik, lehetővé kell tenni, hogy bérbeadják, elajándékozzák, vagy más módszerrel a szövetkezetbe juttassák földjeiket közös megművelés céljából. Segítség és követelmény a kis- és középparasztokkal szemben Prágában. A kongresszus megtárgyalja a mezőgazdasági termelés második ötéves terv folyamán történő növelése biztosításának, a szövetkezeti mozgalom fejlesztésének kérdését, a szövetkezetek gazdálkodásának némely kérdését és az alapszabályzat, valamint a helyesbítések és bizonyos változások kérdését. A kongresszus előtti időszakban a kormány levele alapján a szövetkezeti tagok, a kis és középföldművesek aktívan bekapcsolódnak a szövetkezetek belső életével kapcsolatos kérdések megvitatásába. A szövetkezet alakításával egyidejűleg fontos feladatunk a munkatermelékenység állandó növelésével és a termelési költségek csökkentésével biztosítani a szövetkezeti termelés gazdaságosságának emelését. A szövetkezeti termelés gazdasági alapja megszilárdításának a szövetkezeti tagok figyelmének középpontjába kell kerülni, de ugyanez vonatkozik a pártszervezetekre és a mezőgazdasági termelés irányító szerveire is. Ma ez a legjelentősebb tartalék, melynek kihasználásával az adott lehetőségek mellett sikeresen megoldhatjuk a szövetkezetek gazdálkodásának döntő kérdéseit, főleg a termelés további növekedését, a szövetkezeti alapok növekedését, a munkaegység értékének emelését, valamint a szövetkezet állandó és giagas jövedelmét. A munkatermelékenység emelése kérdésének megoldását és a termelési költségek csökkentését a legtöbb szövetkezetben csaknem teljesen elhanyagolják. A szövetkezeti mezőgazdasági termelés további gyors fejlődése többek között attól is függ, hogy milyen arányban tűdjuk csökkenteni a termelési költséget, milyen gyorsan tudjuk növelni a munkatermelékenységet és hogyan tudjuk fokozni a gazdaságosságot. Kitartó, céltudatos politikai munkát A mezőgazdasági irányító szervek vajmi keveset tettek ezen a téren és még ma sem nyújtanak a szövetkezeteknek elegendő segítséget, tanácsot és irányítást. A kezdeményezéssel inkább a szövetkezetek járnak elől, amelyek maguk kezdtek mélyebben foglalkozni gazdaságuk égető problémáival és sokhelyütt már szép eredményeket értek el. Termelésünk decentralizálása megnyitotta szövetkezeteink előtt a jobb szervezés lehetőségét, mégpedig a helyi adottságok és közgazdasági feltételek alapján. Lehetőség van tehát az alapfeladatok figyelembevételével minden szövetkezetben úgy megszervezni a termelést, hogy a szövetkezet a lehető legjobb termelési és pénzügyi eredményeket érjék el. Az ehhez szükséges előfeltételeket már a távlati és az egész évi termelési tervek kidolgozásánál teremtjük meg. Már a tervekben biztosítani kell a jövetelmezöbb termények termesztését a kevésbé jövedelmező termények rovására; a termelő eszközök, de különösen a föld kihasználását, a növénytermelés és az állattenyésztés közti helyes arányt az állami alapokra való igény nélkül, (nehogy az állami alapokra kelljen támaszkodni), a munkák idény szerűség ének megszüntetését és a jövedelem állandó biztosítását. A tervezés jelenlegi módszere nagy- lehetőséget nyújt arra. hogy a környékbeli piacok követelményének megfelelően irányítsuk a termelést. Különösen a nagyobb városok és az ipari központok közelében levő szö.vetkezetek bővíthetik az állattenyésztést, főleg a baromfi tenyésztést, a gyümölcs- és zöldség termelését stlj. Ezzel kapcsolatosan szükséges megjegyezni, hogy a szövetkezet állandó pénzjövedelmének biztosítása szempontjából nagyon fontos a jó szarvasmarha tenyésztés. A tejért kapott pénzösszeg leginkább biztosítja a szövetkezet állandó jövedelmét. A božetechov-i és a mlynicei szövetkezet tejért kapja az állattenyésztésből eredő összjövedelemnek 35—40 százalékát Nagy lehetőség van az eddig teljesen kihasználatlan termelési rokonágak megszervezésére, melynek a helyi feltételekből és a szövetkezet helyi szükségleteiből kell erednie. Nagy lehetőség nyílik például tégla- és mészégető létesítésére, a tőzeg, nád. fűzfa-vessző feldolgozás ra, valamint halgazdaságok létesítésére. A helyi adottságok j 'hb kihasználására ugyancsak nagy lehetőséget nyújt a mezőgazdasági#térmelés tervezésének új módszere-, mégpedig az új szervezési intézkedések alapján. A tervezés új módszere lehetővé teszi a szövetkezetek számára, hogy teljes egészében kihasználják az új szervezési módszert és a növénytermesztés valamint az állattenyésztés szakaszán olyan termelésre vegyék aZ irányt, amely a legjobb gazdasági eredményeket biztosítja. Emellett azonban Az SZ1KP Központi Bizottságának mai ülése ugyancsak foglalkozott Szlovákia mezőgazdasági termelése emelésének kérdésével, melyeket a második ötéves terv folyamán valósítunk meg. A CSKP országos konferenciája feladatúi tűzte ki Szlovákia mezőgazdasági termelésének 39,8 százalékkal való emelését és olyan színvonal elérését a növénytermesztésben és az állattenyésztésben, mint a Cseh országrészekben van. A mezőgazdasági termelés ezen tervezett fejlesztése lényegesen hozzájárul hazánk dolgozói életszínvonalának további emeléséhez. A mezőgazdasági termelésre háruló fokozott feladatokat Szlovákiában a második ötéves terv folyamán úgy biztosítjuk, hogy azonnal megkezdjük a szükséges politika, szervezési és anyagi intézkedések végrehajtását. Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának mai ülése van hivatva arra, hogy az összes pártszerveket és szervezeteket a szövetkezetek további gyors ütemben való építésére serkentse, valamint a fennálló hiányosságok mielőbbi kiküszöbölésére. A második ötéves terv első éve már mögöttünk van. Örömmel kell megállapítanom, hogy a Párt és a kormány sokoldalú intézkedése révén a mezőgazdasági termékek begyűjtési tervét sokkal jobban teljesítettük, mint az elmúlt évek folyamán. Nem titkoljuk azonban, hogy az állattenyésztés és a növénytermesztés színvonala nem emelkedik egyformán. Szükséges tehát mozgósítani az egész pártot és minden dolgozót a mezőgazdasági termelés gyors és tervszerű emelésére. Pártunk szilárd egységben és azzal az elhatározással indul ebbe a harcba, hogy teljesen valóra váltja a párt országos konferenciájának határozatait. A szocializmus építése terén a párt vezetésével elért eddigi sikereink meggyőzőek és megnyerték a párttal számára a dolgozó nép mély és tartós bizalmát. Hála pártunk bölcs politikájának, a munkás-paraszt szövetség — mint népidemokratikus rendszerünk politikai alapja — lényegesen megszilárdult. Az egészséges bírálat és önbírálat légköre, melyet az SZKP ' XX. kongresszusa teremtett, eddigi haladásunk bátor, bíráló értékelése, méginkább megszilárdította a nép bizalmát a párttal szemben. A dolgozó népnek ' ezen bizalmára támaszkodva a második ötéves terv folyamán hozzáfogunk a ■ mezőgazdasági termelés emelése terén előadódó összes bonyolult kérdés megnlrlácáh r\7 Vagy nagyobb földterületen. A 2—5 hektárig terjedő földterülettel rendelkező földművesek 65 százaléka üzemekben, az 5—15 hektárig terjedő földterületen gazdálkodóknak pedig 40 százaléka az iparban és egyéb ágazatban talál foglalkozást. Ezideig aránylag kevés gondot fordítottunk és fordítunk még ma is a politikai, gazdasági és szociális kérdéseknek, melyek abból a valóságból származnak, amely különös vonása a Biztosítani a szövetkezetek további fejlesztését Mezőgazdasági termelésünk emelésének eddigi útja és a földművesek életszínvonalának emelése (a szövetkezetek építésével, további gépesítésével és a legújabb agro- és zootechnikai ismeretek érvényesítésével — ahogy azt • a CSKP IX. és X. kongresszusa, valamint országos konferenciája megszabta) azt bizonyítja, hogy feltételeink mellett ez az egyedüli helyes út. Ezt bizonyltja a legtöbb szövetkezet gazdasági eredménye, melyekben a kis- és középparasztok családjukkal együtt állandó munkát találtak és biztosítva van jövedelmük is. Ez a valóság kedvezően befolyásolj? a többi kis- és középparaszt gondolkozását. Szlovákia mezőgazdasági termelése 40 százalékkal való emelésének alapfeltétele, hogy még bátrabban irányt vegyünk a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás fejlesztésére. Ezen a téren két fontos feladat vár megvalósításra: 1. Elsősorban az új szövetkezetek alakítása és a meglévő szövetkezetek fejlesztése, 2. továbbá a növénytermesztés és az állattenyésztés gazdaságosságának növelése, a meglevő szövetkezetek közgazdasági, szervezési és politikai megszilárdítása. Az 1956-os évben 779 214 hektár földet müveinek meg a szövetkezetek tagjai, az állami gazdaságok és az egvéb mezőgazdasági üzemek pedig 310 326 hektár területet. Ebből összesen 39,7 százalékot müveinek meg Szlovákia szocialista mezőgazdasági üzemei. Az elkövetkező négy év alatt a második ötéves terv folyamán el kell érnünk, hogy évente legalább negyed millió hektárnyi mezőgazdasági területtel bővüljön a szövetkezetek által megművelt terület. Ezek a számok világosan mutatják, hogy milyen nagy tömegpolitikai munkára van szükség a kis- és középparasztok szövetkezetbe való megnyerésénél. Szlovákia egyes járásaiban a felelős elvtársak az ötéves terv utolsó éveiben akarnak irányt venni a szövetkezetek fejlesztésére. A mezőgazdasági termelés tervezett növekedése szempontjából lehetetlen ezt elhalasztani az 1959—1960 évekre. A kollektivizáláshoz szükséges feltételek mindenütt megvannak, csak arról van szó, hogy a kerületi és a járási pártbizottságok és azok vezetésével a falusi pártszervezetek, a nemzei bizottságok és a Nemzeti Front többi szervei, hogyan összpontosítják igyekezetüket a szövetkezetek fejlesztésére. Például a skalice-i, nagymihály-i, szepsi és még több járás azért ért el szép sikert a téli időszakban, mert a kitartó, meggyőző munka élén a járási pártbizottságok dolgozói álltak. Helyes módszerekkel be tudták kapcsolni a kis- és középparasztok megnyerésére irányuló mozgalomba a szövetkezetek vezetőit és tagságát is. Számos olyan példa van, hogy a pártszervezet vezetésével maguk a szövetkezeti tagok törték meg az elszigeteltséget, amely válaszfalat emelt köztük és a falu többi földművesei között. Megértették, hogy a szocializmus ügye az ő községükben csak akkor kerül szilárd alapokra, ha a földművesek túlnyomó többsége a közös, szövetkezeti gazdálkodást választja. A CSKP Központi Bizottsága nem egyszer hangsúlyozta, hogy a jő szövetkezetek alakításának legfőbb feltétele a középparasztok megnyerése. Szlovákiában az 5—15 hektárig terjedő földterületen gazdálkodó földművesek több, mint 675 000 hektár földet művelnek meg, vagyis az összes mezőgazdasági területnek 27 százalékát. Ezenkívül a középparasztok döntő arányban osztoznak a rétek és legelők területein. Ezek az adatok azt igazolják, hogy a középparasztok, mint aránylag nagy földterülettel rendelkező tapasztalt földművesek döntő tényezőkként lépnek fel a további kollektivizálásnál. A középparaszt, de a kisparaszt szövetkezetbe való belépése is a meglevő szövetkezetek példás gazdálkodásának eredményével, valamint agitációs és propagációs tevékenységük meggyőző bizonyítékaival van alátámasztva. Szövetkezetei alakítani olyan feltételek mellett, amikor a földművesek nem kényszerből határozzák el magukat, hanem életük és életkörülményeik megjavítását látják benne, ehhez magas színvonalú propagandára van szükség, amely a szövetkezeti termelés közgazdasági problémáinak alapos ismeretén alapszik. Sajnos, a mi agitációs dolgozóink és propagandistáink nélkülözik ezt az ismeretet és sok esetben lebecsülik. Helytelen és egyáltalán nem elfogadható az az érvelés, hogy a középparaszt nem azért lép a szövetkezetbe, mert módos, mert jó dolga van. Hiszen számos példát lehetne . felhozni, hogy a jól gazdálkodó szö: vetkezetek magasabb jövedelmet és i jobb létalapot biztosítanak a tagok■ nak, mint a középparasztok egyéni • gazdaságai. Nagyon fontos, hogy ilyen gazdálkodást biztosítsunk az új szö• vetkezetekben is, hogy a középpa• raszt mindjárt kezdettői magasabb jö. védelemhez jusson, mint azelőtt. Kü• lön kell foglalkoznunk a munkásosz> tály jelentős csoportot kitevő tagjaival, • akik ugyancsak gazdálkodnak kisebb, A CSKP országos konferenciája ismét leszögezte, hogy továbbra is termelési segítséget kell nyújtanunk a kis- és középparasztok gazdálkodásához, s ezzel egyidejűleg törekedni kell, hogy megnyerjük őket közös gazdálkodás számára. A kis- és középparasztoknak azért nyújtunk támogatást, hogy a mezőgazdasági termelés emeléséből az adott lehetőségek szerint az egyéni gazdálkodók is kivegyék részüket. Amellett megköveteljük, hogy az egyénileg dolgozó földművesek hiánytalanul teljesítsék beadási, adóügyi, valamint többi gazdasági és polgári kötelezettségeiket. A beadási feladataikat példásan teljesítő földművesek mellett vannak olyanok is, akik a beadások kisebb, vagy nagyobb arányú nem teljesítésével igyekeznek maguknak jogtalan és érdemtelen jövedelmet biztosítani. Annak ellenére, hogy Szlovákia ebben az évben határidő előtt teljesítette gabona beadását, ez év november végéig nem minden egyénileg dolgozó földműves teljesítette 100 százalékra beadási feladatát. A szervezési hiányosságok és sok esetben a begyűjtési dolgozók politikai munkájának alacsony színvonala, a nemzeti bizottságok hiányos munkája és gyakran a pártszervezetek nemtörődömsége, a tömegpolitikai munka jelentőségének lebecsülése sok esetben a beadási feladatok nemteljesítését okozza az egyénileg gazdálkodó földmővesek részéről. Propagációs munkánkban nemcsak a szövetkezet előnyeit kell hangoztatni a földművesek előtt, hanem azzal párhuzamosan nyíltan meg kell nekik magyarázni, mi a kötelességük a dolgozó nép életszínvonalának további emelése terén, amit csakis a szövetkezeti nagyüzemi gazdaságokban lehet sikeresen megvalósítani. A tömegpolitikai tevékenység fejlesztésénél falun nagy fontosságot kell tulajdonítani a nőknek és az ifjúságnak. A szövetkezetek fejlesztése a jelenlegi feltételek mellett sok esetben a falusi asszonyok álláspontjától függ. Sokszor bevállt és.helyesnek bizonyult az a módszer, hogy előbb a kis- és középparaszt feleségét kell megnyerni a szövetkezetbe. Ezzel a módszerrel számos jó szövetkezet alakult, s még ma is jelentős szerepük van benne az asszonyoknak. A tömegpolitikai munka megjavítása szempontjából szükséges, hogy a HNB melleit működő nöbizottságok tagjait is aktívan bevonjuk e fontos munkába. A szövetkezetek fejlesztésére az utóbbi években az jellemző, hogy a szövetkezeti munkába egyre több fiatal kapcsolódik, s ezzel részben megszűnik az átlagos magas koritatár. A pártszervezetek előtt azonban tovább« is megmarad az a fontos feladat, hogj az ifjúsági szervezetek segítségéve olyan ifjúságot neveljenek falvainkon amely lelkesedik a szövetkezeti gondolatért. Az ifjúságot arra kell ösztönözni, hogy necsak a csűcsmunkál idején legyen a szövetkezetek segítségére, hanem legyenek a fiatalok t szövetkezet rendes tagjai és élethivatást lássanak a mezőgazdasági termelésben. Az is rendkívül fontos hogy állandóan bővítsék politikai és szakmai ismereteiket. A kis- és középföldmüvesek gyermekei sok esetben nem akarják folytatni apjuk foglalkozását. Egyéb munka után vágynak, s a gépállomásokon a közös állattenyésztésben, az állam gazdaságokon és a szövetkezetekbe: akarnak dolgozni. Ha a falusi ifjúságnak ezt az egészséges forr'adalm vágyát helyesen értelmezzük, ez sol szövetkezetben a jobb gazdálkodásho: vezető fordulópontot jelenti majd vagy pedig sok községben a szövet kezet menalakítását. Jobb, gondosabb tervezést Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a szövetkezetek nem alakulnak meg maguktól, hanem a kitartó, céltudatos politikai és szervezési munka következtében létesülnek. Az egyéni gazdálkodásból a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés nagyon bonyolult problémát jelent az egyénileg dolgozó földművesek és családjuk számára. Nemcsak a termelési módszerek megváltozásával van összefüggésben, hanem sokszor a szövetkezetbe lépő földművesek egész életformájával. Ennek az átmenetnek legyőzése és megoldása mindenek előtt a párt politikai munkájának színvonalától függ, vagyis attól, hogy a falun a pártfunkcionáriusok hogyan értelmezik a szocializmus felépítésének feladatait. Annak ellenére, hogy főleg pártunk országos konferenciája után, de az 1955—1956-os téli időszakban is széles meggyőző kampányt indítottunk a kis- és középparasztok szövetkezetbe történő megnyerésére, ennek a jelentős politikai erőfeszítésnek nincsenek meg azok az eredményei, melyekre számítottunk. Ez viszont azt bizonyítja, hogy nem foglalkoztunk eléggé egyes komoly problémák megoldásának lehetőségével. Nem minden szövetkezetben értek el olyan gazdasági ered, ményeket, hogy azok vonzó hatást , gyakorolnának az egyénileg dolgozó földművesekre. Egyes járásokban a földművesek között kifejtett tömegpolitikai munka színvonala sem olyan, hogy a jó gazdasági eredményekkel egyesítve döntő tényezővé válna a földművesek szövetkezetbe való megnyerésénél. Állandóan szem előtt kell tartanunk, hogy a szövetkezetek alakítása és megszilárdítása a mi feltételeink mellett olyan feladat, amely összpontosított erőfeszítést és céltudatos aktív munkát követel a párt, az összes pártszervek és szervezetek és minden kommunista részéről. Ezt a feladatot teljesítjük, ha a Nemzeti Front öszszes szervei, főleg a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom részt vesz a kis- és középparasztok meggyőzésében. A nemzeti bizottságoknak a második ötéves terv idején különösen nagy feladatuk van a szövetkezetekben és az egész mezőgazdasági termelés fejlesztésében. Pártunk jogosan elvárja — főleg most a nemzeti bizottságok jogkörének kibővítése után, — hogy gazdasági-szervezési és kulturális-nevelő küldetésüket teljes egészében kihasználják a szövetkezetek további 'gyors fejlesztésére és megszilárdítására. A szövetkezetek fejlesztése biztosításában jelentős esemény lesz a szövetkezetek 111. országos konferenciája, amely 1957. március 22—24-én lesz
