Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)

1956-12-16 / 50. szám

1956. december 16. \fraU-ad Földműves 3 Olvasóinkhoz: A Szabad Földmiíyes szakmelléklettel gazdagodik Olvasótáborunk régi vágya teljesül. Olyan szakmelléklettel gazdagítjuk lapunkat, amelyet a magyar dolgozók már régen várnak. Minden mezőgaz­dasági szakember és dolgozó tudást meríthet belőle mindennapi munkájához. Szerkesztőségünk már a Szabad Földműves márciusi konferenciája óta fog­lalkozott ezzel a kérdéssel mert a részvevők kérték egy ilyen szakmelléklet megjelenését. A Szövetkezeti termelés helyett a Szabad Földműves szakmel­léklete kéthetenként fog megjelenni, mely képekkel és rajzokkal lesz illusz­trálva. A Szabad Földműves szakmellékletét úgy szerkesztjük, hogy foglal­kozni fog mindazon problémákkal, melyekkel a Szövetkezeti termelés, sőt kibövítjük a mezőgazdaság minden dolgozóját érdeklő más rovatokkal, ügy mint a növénytermelés, méhészet, állattenyésztés, vadászat, gépesítés, vízgazdálkodás és halászat, gyümölcs- és szőllőtermelés, üzemtervezés, könyvelés, zöldségtermelés, A Szabad Földműves szakmellékletének első száma 1957 január 14-én je­lenik meg. Ezután minden két hétben kapja kézhez minden előfizetőnk és olvasónk. A Szabad Földműves előfizetési ára a szakmelléklettel együtt vál­tozatlan marad, tehát a melléklet megjelenése nem okoz külön kiadást olva­sóinknak. i Reméljük, hogy ezzel mégjobban kielégítjük olvasóink Igényét, még több segítséget nyújtunk mindennapi munkájukhoz. Kérjük olvasóinkat és levelezőinket, különösen a szakembereket, írjanak a mellékletbe, hogy tapasztalataikat mások is átvehessék. Egyben kérjük ol­vasóinkat és levelezőinket, hogy népszerűsítsék a Szabad Földműves szak­mellékletét és törekedjenek arra, hogy lapunkat minnél többen előfizessék, azok is, akik eddig a Szövetkezeti termelést olvasták. Olvasóink és levelezőink fáradozását előre is köszönjük és reméljük, hogy a szakmelléklet előfizetői nélkülözhetetlen olvasmányává válik. Szerkesztőség. ★ ★ ★ Ismét egy új híd December 8-án a Doprastav n. v. dolgozói ismét ünnepeltek. Az árvái hidak után ezen a napon adták át a trencséni hidat a közúti forgalomnak. 1953-ban kezdték el a híd építését, amely ma 276 m hosszú testével egyik legfontosabb szakasza a Bratislava— Zsolna útiszakasznak. A híd 15 m szé­lességével a legszélesebb híd Szlová­kiában. Az állam 20 millió koronát for­dított az építési költségekre. A napokban átadták a forgalomnak a Bučany—Trakovice—Červenik szaka­szon egy új betonhidat is. 186.000 köb­méter földet és 28.000 köbméter kavi­csot mozgattak meg. Természetesen kihasználták a gépesítés lehetőségeit, a szovjet tapasztalatok gazdag forrá­sát. Ennek köszönhető, hogy aránylag kis létszámmal érték el a sikert. ★ A runyai HNB megoldására vár ★ Gyümölcstermesztési szakkör — Velkenyén A velkenyei CSEMADOK helyi csoportja nemrég vezetőségi gyűlést tartott. A gyűlésen megvitatták a jelenlegi teendőket, majd elhatározták, hogy meg­alakítják a gyümölcstermesztési szakkört. ... Tett követte a határozatot rövidesen. Az évzáró taggyűlés után 10 taggal alakuló gyűlést tartott a szakkör. A helyi csoport kezdeményezésére a Művelődés Háza keretében fog működni. A gyümölcstermesztési szakkör tagjai azzal a kéréssel fordultak a Műve­lődés Háza vezetőségéhez, hogy rendszeresen biztosítsa számukra a szak­előadókat. Bíznak a szakkör tagjai abban, hogy taglétszámuk hamarosan megduplá­zódik. Ezidáig ez az első ilyen szakkör a tornaijai járásban. Fontos tehát, hogy minden támogatást megkapjon mind a HNB-től mind pedig a járás illetékes szervétől. EFSZ-tagok, egyéni gazdálkodók! Minden községben meg van a lehetőség különböző szakkörök működésére. Használjátok ki tehát a hosszú téli esté­ket. Németh János, Tornaija. A nemzeti bizottságok téli feladatai A jövő év márciusában fog lezajlani az EFSZ-ek III. Országos Kongresz­­szusa, melynek jelszava: A mezőgazdasági termelés és a nép életszínvona­lának emeléséért az EFSZ-ek fejlesztése útján! A kongresszus sikeres előkészületei megkívánják a nemzeti bizottságok, valamint azok tanácsainak és dolgozóinak fokozott aktivitását és kezdeményező készségét, de legin­kább a mezőgazdasági igazgatóságok és szakosztályok jó felkészülését. Mivel pedig a nemzeti bizottságok tömegszervezési munkájához azonnal hozzá kell látni, ezzel a magyarázó írással mi is hozzá akarunk járulni jobb munkájukhoz. Mire kell felhasználni a telet? A most következő téli időszak, mi­kor az őszi munkák már befejeződtek, a nemzeti bizottságok fokozott tevé­kenységének időszaka. Az idei tél a tömegpolitikai és szervezési feladatok terén sokkal gazdagabb, mint az eddi­giek, tekintve azt, hogy most kezdődik a kongresszusi kampány, valamint a nemzeti bizottságok választási előké­születei. Ezeknek a feladatoknak a teljesítése, melyeket egymással szoros összefüg­gésükben kell értelmezni, nagy szere­pet fog játszani minden nemzeti bi­zottsági tag munkájában. Kormá­nyunknak a sajtóban közzétett levele, mely felhívás a falu szocializálásának bölcs iránymutatója, legyen az alap, melyből merítsenek mindazok, akik..ek feladata meggyőzni a kis- és közép­parasztokat a szövetkezeti nagyüzemi termelés előnyeiről és új tagokat nyerni a szövetkezetek számára, vagy új szövetkezeteket megalakítani. Mindenekelőtt fontos, hogy a kon­gresszusi anyagot alaposan megtár­gyalják az EFSZ-ekben, a gépállomá­sokon és a nemzeti bizottságokban. Ezen anyagok egész sor kérdést vet­nek fel, mint például a mezőgazdasági termelés emelése az ötéves terv alatt, a szövetkezeti mozgalom fejlesztésé­nek feladatai a falun, a pénzügyi gaz­dálkodás kérdése és egyéb szervezeti kérdések. * * * Mivel és hogyan kezdjük? Az EFSZ-ek és a helyi nemzeti bi­zottságok gyűlésein széleskörűen meg kell vitatni a kormány levelét. Ezeket a gyűléseket jól elő kell készíteni, mivel ettől függ a téli hónapok alatt folytatott munka eredménye a falun és az EFSZ-ekben, melynek tartalma a kormány felhívásának teljesítése lesz az új EFSZ-ek megalakítása és a meg­lévők taglétszámának kiszélesítése te­rén. Az állami mezőgazdasági igazgatás a következő hónapok folyamán új anyagokat bocsát nyilvános megvitatás alá, melyek a nemzeti bizottságok te­vékenységének kiszélesítését célozzák. A falusi pártszervezetek és a nem­zeti bizottságok feladata lesz, hogy ezen kérdés megtárgyalása az összes szövetkezeti tagok és parasztok tevé­keny résztvételével történjék. * * * Bebizonyítani a szövetkezeti gazdálkodás előnyeit Különös figyelmet kell szentelni az olyan falvaknak, ahol eddig nem volt szövetkezet. Fel kell használni a tevé­kenység minden formáját arra, hogy megkezdhessük a szövetkezet megala­kításának előkészületeit. Az ingadozó mérlegelést, mely mindig a nehézsége­ket állítja előtérbe, maga az élet cá­folja meg. Hiszen a párt múlt év jú­niusi határozata óta 1956 október 1-ig 1793 új EFSZ alakult meg 46 000 tag­gal és majdnem negyedmillió hektár mezőgazdasági területtel. Jellemző, hogy azokban a napokban, mikor déli szomszédunk nehéz napokat élt át, mikor a vérszomjas ellenforradalom a magyar nép vívmányait fenyegette és fel akarta borítani a népi demokrati­kus rendszert, parasztjaink megfelelő választ adtak ezekre a cselekményekre azzal, hogy Lucky és Sečovce közsé­gekben megalakították a szövetkezetét. Ez azt bizonyítja, hogy parasztjaink hajlandók belépni az EFSZ-be, csak meg kell őket nyerni, be kell nekik bizonyítani a szövetkezeti gazdálkodás előnyeit és ceruzával a kézben fel kell vázolni a szövetkezeti termelés jövő távlatait. A jó érvek a mezőgazdasági ismeretek, az emberekkel való beszél­­nitudás, végül a konkrét példákkal való meggyőzés a főtényezők, melyeket el kell sajátítani a nemzeti bizottságok tagjainak és dolgozóinak, ha sikerrel akarják feladataikat megoldani. Ezt a művészetet a nemzeti bizottságok sok tagja már elsajátította. Rajtuk áll te­hát, hogy a választókkal, a kis- és kö­zépparasztokkal való beszélgetéseket jól előkészítsék és végrehajtsák. A fősúly a parasztokkal való közvetlen érintkezés és a választói körzetekben végzett rendszeres munka legyen. A kézi munka megtakarítása A kormány levele gazdag anyagot nyújt az érveléshez. Helytelen csak a dicséret hangján szólni a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről, meg kell emlí­teni a munka kezdeti nehézségeit is, de azt is, hogy miképpen kell ezeket a nehézségeket eltávolítani. Bizonyo­san meggyőző lesz, ha bebizonyítjuk a parasztoknak, hogy a gépek használa­tával a gépállomások segítségével job­ban lehet a talajt előkészíteni, jobban be lehet tartani az agrotechnikai ha­táridőket, amelyeknek nagy befolyásuk van a növények fejlődésére. Meggyő­zően be kell bizonyítani azt is, hogy a betakarításnál miként lehet a veszte­ségeket csökkenteni. A nagyüzemi ter­melés lehetővé teszi, hogy a különféle termelési ágakban szakembereket al­kalmazzunk. A gépi munka és a helyes szervezés lehetővé teszi, hogy sok ké­zimunkát megtakarítsunk. Á költségek ilyen módon való csökkentése megmu­tatkozik a gabona, hús, burgonya és más termények előállítási árának csök­kentésében. A földműves tud számol­ni, összehasonlítani és különösképpen tud gazdálkodni. Rá kell mutatni arra, hogy az EFSZ-ek hozamai átlag ma­gasabbak, mint az egyéni gazdálkodó­ké. így pl. a szövetkezetek a múlt év­ben hektáronként két mázsa gaboná­val, 2,5 mázsa árpával és a tejnél 181 literrel többet termeltek, mint az ön­álló gazdák. Rá kell mutatni arra, hogy az EFSZ-ek az állam és az egész mun­kásosztály kiadós segítségével állan­dóan javítják gazdálkodásukat és eme­lik a munkaegység értékét. A múlt évben az ÉFSŽ-екпек majdnem fele 16 koronánál többet fizetett munka­egységenként és a munkaegység or­szágos átlaga 15 korona volt. Az EFSZ-ek hektáronként többet adtak be, mint az egyéni gazdálkodók. Ilyen és ehhez hasonló érvek egész sora áll rendelkezésére a-HNB-tagoknak ahhoz a munkához, mely a téli időszakban a falu szocializálása terén reájuk vár. Ford.: G. D. ★ ★ ★ A nyitrai és besztercebányai tejüzemek célban A nyitrai tejüzemek december 7-én jelentették, hogy egész évi tervüket 100.1 százalékra teljesítették. A tejüzemek dolgozói vállalták, hogy az év végéig terven felül 4 millió liter tejet szolgáltatnak be. A tavalyi évvel szemben a nyitrai tejüzemek 7,400.000 liter tejjel többet vásároltak fel. Ebből a nagyobbik rész az EFSZ-ek adták be. A szövetkeze­tek a terven felül magasabb áron beadott tejért 5,280.000 koronát kaptak. Nem maradtak le a túlteljesítésben az egyéni gazdálkodók sem, akik az álla­mi felvásárlásra 5,400.000 liter tejet adtak be; 1,475.000 literrel többet, mint a múlt évben. Ezért a többletért az egyéni gazdálkodók 3,245.000 koronát kaptak. A legjobban teljesítő járások a bánovcei, partizánskej, a hlohovcei, párkányi, érsekújvári, zselizi és verebélyi járások, melyek már egész ^vi tervüket teljesítették. Örömteljes hír érkezett a beszterce bányai kerületből is. A tejüzem itt isteljesítette egész évi tervét, kivéve a házi vaj beadását. < ★ ★ ★ Befejezték az őszi munkát Az eperjesi kerület állami gazdaságainak dolgozói az ősszel sokkal na­gyobb feladatokat oldottak meg, mint tavaly, összesen 2930 hektárnyi terü­letet kellett felszántaniok, bevetniük és előkészíteniük a tavaszi vetésre a ka­pásnövények alá. Ezt a feladatot a legkedvezőbb agrotechnikai határidőkben oldották meg. A tervezett területnek több mint a felét sűrűsorosan vetették be. Az egyes gazdaságok dolgozói különösen a mélyszántással és a trágya kihordásával igyekeztek, hogy még a fagyok beállta előtt elvégezzék ezt a munkát, összesen 6400 hektáron végezték el a mélyszántást a tavasziak és a kapásnövények alá, 270 hektárra hektáronként 300 mázsa istállótrágyát hordtak ki. Most a javítóműhelyekbe szállítják a gépeket, hogy a tél folya­mán a karbantartók alaposan rendbehozzák őket a tavaszi mezei munkákra. Kamocsai községházán... Hárman beszélgetünk a nemzeti bi­zottság titkárának szobájában. Knihár János bácsi és elnök (bocsásson meg, hogy bácsinak titulálom, de így szólít­ja mindenki a faluban és azt hiszem, hogy ez is van olyan rang, mint az el­nöki, hacsak nem több), rajta és raj­tam kívül még Gyurán Károly titkár, aki csendes, megfontolt szavú, jól meg­termett férfi, Elmondom, hogy mi cél­ból jöttem, ‘ki vagyok. Elmondom azt is, hogy az érsekújvári járási pártbi­zottságnak jó véleménye van a kamo­csai Helyi Nemzeti Bizottságról, amely egyike a legjobbaknak a járásban. Ké­rem, hogy mondjanak valamit a Nem­zeti Bizottság munkájáról. Beszélnek is szívesen. Knihár elvtárs ugyan elég szófukar ember, különösen ha az ered­ményekről van szó, de ha megszólal, mindig fején találja a szöget. Gyurán elvtárs már folyamatosabban beszél. De ő sem szeret dicsekedni és inkább a bajokról, hibákról beszél, mint a si­kerekről. Az eredményeket szinte ha­rapófogóval kell kihúzni belőle. Pedig vannak. Ha nem is modnaná, akkor is látnám. Elárulják a polgárok, akik szin­te egymásnak adják a kilincset. Az ügyes-bajos dolgok megzavarják a be­szélgetést, de egyben ki is egészítik a képet, megvilágítják a vezetés mód­szereit a falu életének problémáit. A felekkel folytatott beszélgetésükből megállapíthatom a polgárokkal való viszony formáját a nemzeti bizottság tagjainak gondoskodását a falu ügyei­ről, a tömegpolitikai munkát; egyszó­val a falu egész lüktető életét. Megtudom, hogy az állattenyésztés jobban is mehetne, különösen a szö­vetkezetben. A tej és a hús beadását ugyan teljesítették, de túl is lehetett volna teljesíteni, ha... Ez a „ha“, ha ez nem volna. Ének a „há'-nak a tör­ténete még 1952-be nyúlik vissza, mi­kor a Vág áttörte a gátat és elárasz­totta a kamocsai határ nagyrészét. Ez elég nagy baj volt és nagy kárt oko­zott. De a legnagyobb baj mégis az volt, hogy tönkrement a szivattyú-ál­lomás, mely a talajvizet volt hivatva átszívatni a folyóba. Azóta minden év­ben egészen késő nyárig víz alatt áll 230 ha jó termőföld, a vetés minden évben késik és takarmányhiány áll elő. Ezért sántít az állattenyésztés a ka­mocsai szövetkezetben. De nemcsak az állattenyésztés sínyli meg a talajvizet, megszenvedi azt a fokhagyma és más hasznos növény is. Csak az idén 300.000 Kčs kárt okozott a fokhagymában. Meg aztán az állandó elöntés megza­varja a vetésforgók betartását is. Ez is tetemes veszteséget jelent a falunak. Már 4-ik éve Ígérik a szivattyú hely­reállítását. Most már kötelező Ígéretet Icantak, hogy 1957-ben megkezdik a munkát — jobb későn, mint soha, — mondja a közmondás. Erről folyik a szó, mikor új látogató lép a szobába, Lukács Jenöné, aki vágási engedélyért jött a nemzeti bizottságba. Sajnos, ez még nem jött meg a járástól, pedig a hízó már két napja nem eszik és na­ponta veszít a súlyából. Nincs sok te­ketória; — Vágja le azt a sertést Lu­­kácsné asszony, kár lenne a veszte­ségért, a vágási engedélyt pedig meg­kapja holnap, vagy holnapután, hiszen az jár magának. Beadását mindenben teljesítette. — Ilyen az ügyintézés a kamocsai nemzeti bizottságban. Nem végeznek papírmunkát. Az embert né­zik, és a nemzetgazdaság érdekeit. Más látogatók jönnek, a gyümölcsfák permetezése iránt érdeklődnek. Knihár elvtárs megnyugtatja a gyümölcster­melőket: — Hétfőn jönnek a gyümölcs­fa-ápolók a járásról. — A gyümölcster­melők elmondják, hogy a nemzeti bi­zottság jól előkészítette a permetezési kampányt. Beszélgetéseket szerveztek a kerttulajdonosokkal, filmet mutattak be a pajzstetű garázdálkodásáról és ma már nem akad olyan polgár, aki el­hanyagolná gyümölcsfáit. így megy a munka a nemzeti bizott­ságban egész délután. Pedig szombat van, amikor a városi hivatalnok már le­teszi a tollat. Kamocsán úgylátszik nem ragaszkodnak a hétvégi pihenő­höz. Talán ez is hozzájárul ahhoz, hogy a polgároknak van bizalmuk a népi közigazgatás embereihez. És nemcsak a szövetkezei tagoknak, de a magán­gazdáknak is. A nemzeti bizottság nem tesz különbséget, mindent megbeszél­nek velük, közösen tárgyalják meg a vetési és beadási tervet, meghallgat­ják megjegyzéseiket és javaslataikat. Az ilyen munkának meg is van az ered­ménye. Nincs a faluban a 77 egyéni gazdálkodó közül egy sem, aki nem teljesítette volna beadási kötelezettsé­gét. Nem kellett senkit sem felkeres­ni, sem rábeszélni. Beadtak mindent kötelességtudásból, meggyőződésből. Könnyű ott a meggyőzés, ahol a pol­gár látja és érzi, hogy az általa meg­választott szervek, tényleg a népet képviselik. Nem kellett házról-házra járni akkor sem, amikor a nemzeti bi­zottság elhatározta, hogy kiépít egy 328 m hosszú utcaszakaszt a faluban. Csak meg kellett szervezni a munkát és az anyagszállítást, ezt pedig elvé­gezték az aktivisták. Mert ilyen lel­kes dolgozók is vannak nemcsak a nemzeti bizottságban, de a tanács töb­bi bizottságaiban is. Különösen a nöbizottság szorgalmas. Az ő kezdeményezésükre és segítsé­gükkel állították fel a fogorvosi ren­delőt .amelyben most már csak a tech­nikus hiányzik. De ő is megjön rövi­desen. Nem lennének azonban nők, ha nem törődnének a nők dolgaival. A női fodrászat megnyitását is keresztülvit­ték, hogy ne kelljen a tizenkét kilomé­terre fekvő' városba járni a „tartós"-t megcsináltatni és sokszor egy egész drága napot ezzel elvesztegetni. Volt még eqy kérésük, ami az első pillanat­ra csekélységnek látszik, de ha az em­berekkel való együttérzés szempontjá­ból nézzük, még sem kis dolog. Azt kérték ugyanis, hogy halálozás esetén, ne játszón a hangszóró vidám dalokat, mert ezzel sérti a hátramaradottak gyászát. Már be is szerezték a megfe­lelő lemezeket, hogy ez a kérdés is le­kerüljön a napirendről. így van ez jól. Csekély munkával is sokat lehet tenni a polgárok nyugalmának és megelége­dettségének érdekében. Jól dolgozik a mezőgazdasági állandó bizottság is és mindenben elősegíti a mezőgazdasági termelést, akár vetőmagról, akár mű­trágyáról, vagy a tervek szétírásáról van szó. Ezt nem lehet elmondani a többi állandó bizottságokról, különö­sen a kultúrbizottságokról. Pedig van a faluban kulturális élet. Működnek a kulturális szervezetek, de hiányzik a központi irányítás. A szolidaritási akció is szép ered­ménnyel zárult. Készpénzben 6500 ko­ronát, természeti adományokban 20.70 mázsa búzát, 17,41 mázsa burgonyát, 12.50 mázsa sárgarépát, 172 kg zöldsé­get, 10 mázsa káposztát gyűjtöttek össze, amit még az EFSZ kiegészített két szép hízósertéssel. Késő délutánra jár az idő mikor el­búcsúzunk. Gyurán elvtárs még me­netközben elmondja, hogy nemrég jött haza Magyarországról. Átélte ott az ellenforradalmi terror napjait, látta az utcákon heverő halottakat. Aki ezt látta és átélte, az még job­ban meg tudja becsülni a békét és a nyugodt építő munka örömeit — mond­ja búcsúzóul. Petri Endre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom