Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)

1956-12-09 / 49. szám

yfralŕad Földműves 2 1956. december 9. Krajcárból lesz a forint... Tp ste van. Ilyenkor már mindenki otthon szokott lenni Horváthék nál, ha ugyan Mariskának nincs tánc­­próbája, vagy ha István gyepek nem néz be egy pohár sörre a Jednotába. Ma azonban mindenki otthon van. Az egész család a széles asztal köré tele­pedett és mindenki végzi a, munkáját, vagy szórakozását. A család feje Hor­váth bácsi, a nemrég megjelent nap­tárt lapozgatja, Mariska a nagylány, kézimunkázik, Jóska diák pedig a ma­gyar nyelv szabályaival bajlódik. Ist­ván nemrég jött haza munkából. Neki napi 8 Kilométert kell megtennie ke­rékpáron, amíg a gyárból hazpér. Most ledobta a munkaruhát, felverte a me­leg „teplákot" s nagy buzgalommal nekilát a párolgó húslevesnek. A csa­lád többi tagja már megvacsorázott. Kevés szó esik az asztalnál, csak Jóska mondja néha félhangon a leckét, vagy az „öreg“ kötődik az „anyjukkal". Most is odaszól huncut mosollyal: — No, mit mutat a könyvelés, any­juk? TJTorváth néni nem felel, a papír-Li- fölé hajol és görcsösen tartva a rövid ceruzát, gyakorlatlan kézzel nagy számokat ír. El van merülve a szokatlan munkában, néha-néha sze­meit a plafonra függeszti, mintha on­nan akarná leolvasni a számolás ered­ményét. Az „öreg“ újra rászól, miközben le nem veszi szemét a naptár képeiről: — No, kiokoskodtál már valamit? Horváth nénit már bosszantja a folytonos zavarás. Kissé erélyesebben szól rá élete párjára. — Várj a sorodra, majd megtudod! TTjra csend. Pista már megvacso­'-J rázott, most gondolkodik be­menjen-e a faluba egy pohár sörre. De a csend leple alatt mindinkább érezni valami nyugtalanságot. Mariska az anyja mellé húzódik és kötése mel­lől beletekint get a mama számításai­ba. Pisla is kíváncsi már, hogy mi lesz ebből, csak Jóska gyerek ismétel­geti félhangon az igeragozás eseteit. Az „öreg" is felkel az asztaltól, át­megy a másik oldalra és az asszony válla felett beletekint a számításba. Arca elkomolyodik; Minden figyelme a papíron van; egy darabig nézi, nézi, azután kiegyenesedik és megszólal: — Ez lehetetlen. Száznégy korona havonta. Valahol tévedtél, anyus. jl/f ár hogy tévedtem volna! Hisz' már háromszor is átszámítot­tam. No, idenézz! Naponta két liter tej, az havonta 60 liter. Literenként 20 fillér, a megtakarítás 12 korona. Hetenként 15 tojás', az havonta 60 da­rab, ez 6 korona megtakarítás. Három kilő bab, borsó, lencse, az minden hó­napban három korona, másfél kiló rizs a jobbik, az 3,60 korona. Most jön a hús. Ogy számolom, hogy havonta ve­szünk 10 kg sertéshús oldalast. Ennél az árkülönbség 62 korona. Nem is szá­mítom a borjúhúst; vagy a birkát, mert azt is veszünk néha. Zsírból két és félkilót szoktam venni. Ennél is megtakarítunk 10 koronát. Szalonnát átlag egy kilót, az két korona. Számí­tok még szaláminál, disznósajtnál, amit munkába visztek magatokkal, 8 koronát. Add ezt össze, megvan-a 104 korona 60 fillér. Most már az egész család a papír fölé hajolt, még Jóska is abbahagyja az igeragozást és mindnyájan számol­nak. A számításban nincs hiba. — Ügy látszik, igazad van anyjuk, számtanból egyes, — mondja Horváth bácsi, de már tíjra felcsillan az a hun­cút szeme. — Aztán mibe fekteted be ezt a sok pénzt? Hiszen ez kitesz éven­te több mint 1200 koronát. Erre Horváth néni is elmosolyodik és visszavág: — — Azt pedig egyelőre nem kötöm a kend orrára. — petri — Rendkívül nagy ke­letje van a halkon­zerveknek és egyéb halkészítmények­nek. Hogyne vásá­rolnák a dolgozók, hiszen az árcsök­kenés ezen élelmi­szereknél is igen jelentős. Például a „Socra” konzerv ára 13.50 koroná­ról 7 koronára csökkent.-HÍREK­A bratislavai népbíróság büntető ta­nácsa ítéletet hirdetett több mint két­hetes bírósági tárgyalás után Hahn és 14 társa ügyében. Hahn vádlott a „Tvar" szövetkezet színes merkantil­­jának volt vezetője, aki kiterjedt bűn­tevékenység kezdeményezőjévé vált, amit olymódon követett el, hogy jog­talanul honoráriumokat vett fel olyan munkákért, amelyeket a valóságban nem végeztek el. Továbbá különféle személyeknek jelentős pénzösszegeket fizetett ki honorárium címén szénraj­zokért, amit szintén nem csináltak meg. Miközben a kifizetet összegek­nek kb. 10 százalékát az illetőknek hagyta, a többit pedig megtartotta ma­gának. így összesen több mint 700 ezer ko­ronával károsították meg népgazdasá­gunkat. A népbíróság a nemzeti tulajdon meglopásának, csalásnak, megveszte­getésnek bűntettében bűnösnek mond­ta ki Hahnt és 14 évi szabadságvesz­tésre, állampolgári jogainak 8 évi el­vesztésére és vagyonának elkobzására ítélte, amely az állam tulajdonába megy át. Štefan Švaňát, aki szintén a Tvar alkalmazottja volt és aljas csa­lásokkal több mint százezer koronával károsította meg a nemzeti vállalatokat, 8 évi szabadságvesztésre ítélték. A többi vádlottat négy évtől három hó­napig terjedő szabadságvesztésre ítél­ték. * * * X A stomfai EFSZ a silózási tervét 236 százalékra, a járfalusi 156 száza­lékra, a zokorí 121 százalékra és a po­­zsonypüspöki EFSZ 116 százalékra tel­jesítette. X Van már párja a herlany gejzír­nek. Horné Strháre községben egy ku­tató fúrás nyomán új forró gejzír tört föl. Az új hőforrás átmérője 133 mili­meter és 40—60 m magasságba löveli fel a vizet. X A gömöri ércbányák dolgozói 105,7 százalékra teljesítették novem­ber havi tervüket. X Százkét százalékra teljesítették egészévi tervüket a lévai baromfifel­dolgozó üzemek, X A negyedi vadászegyesület 800 élő foglyot ejtett, amit külkereskedel­münk exportál. X Megalakult a Szlovák Képzőmű­vészek Szövetsége. Az alakuló konfe­renciát december 3. és 4-én tartották Bratislavában. X A szakszervezet (ROH) által ren­dezett népművészeti versenyekre ed­dig 2200 együttes és 12 ezer szólista jelentkezett. X A tornaijai járásban a múlt hónap végéig az EFSZ-ek, egyéni gazdálko­dók és egyéb mezőgazdasági dolgozók 157 ezer koronát, 200 mázsa búzát, 50 mázsa burgonyát, 23 mázsa sertés- és marhahúst, 3900 liter tejet, 78 kg mákot és 18 darab juhot adtak a szo­lidaritási alapba, a Magyar Népköztár­saság dolgozóinak megsegítésére. — A gyűjtés tovább folyik. (Németh János, Tornaija) Növekszik a tejhozam az állami gazdaságokban A kassai kerület állami gazdaságai lényegesen növelik az állattenyésztési termelést. Ez főleg a tejtermelésben mutatkozik meg kedvezően. Az I. ne­gyedévben beadási hátralékuk volt, most pedig 102,7 százalékra teljesítik a tejbeadás időtervét. A múlt évi ered­­ménnyel összehasonlítva ebben az év­ben 1 millió 510 400 liter tejjel többet adtak be. Ilyen arányú emelkedést egyetlen kerület állami gazdaságai sem értek el. Mindebben az a legértéke­sebb, hogy a tejhozam emelésére irá­nyuló törekvés az egyes részlegek dolgozóitól ered. A rozsnyói járásban levő Berzétei Állami Gazdaság november első felé­ben nem teljesítette tejbeadását. Csu­pán 915 liter tejet szállított naponta a begyűjtőhelyre. Az egyes Részlegek dolgozóit nagyon bosszantotta, hogy nem teljesítik a tervet. Hibásnak érezték magukat azért, hogy Rozsnyó­ra a. tornaijai járásból kellett tejet szállítani. Bár takarmányban nem bő­velkednek, de olyan intézkedéseket tettek, hogy november 20-án már 1125 liter tejet adtak be naponta. Mostaná­ban pedig 280 literrel többet visznek naponta a tejcsarnokban, mint egy hó­nappal ezelőtt. De még ennél is1 jobb eredményt akarnak elérni. Kötelezett­séget vállaltak, az elért tejbeadást nemcsak hogy megtartják, hanem még tovább emelik, hogy mielőbb teljesít­hessék egész évi beadásukat. Ezt az eredményt nem csupán a takarmány­adagok helyesbítésével, hanem főleg a takarmányok minősítésével és a jobb gondozással érték el. Kissé neheztel­nek azonban, hogy a nagymihályi sör­gyárból nem kapják meg rendszeresen a takarmány ízesítéséhez szükséges élesztőt. A hemádszéplaki ÄG dolgozói 40 000 liter tej beadását vállalták terven fe­lül. Az egész évi tervet már október­ben teljesítették. Novemberben azon­ban nagyon lecsökkent a tejtermelés. Annyira, hogy november 22-én már csak 475 liter tejet tudtak leadni. Ez azért történt, mert 93 tehenük közül 30 borjas. Mindennek dacára a napok­ban már 550 liter tejet szállítanak el naponta. Kötelezettségvállalásukat egész biztosan teljesítik. Telepák Já­nos és Bellik Mihály 9 literes átlagot érnek el az év elejétől. Ezt a téli hó­napokban is meg akarják tartani. Ez a gazdaság a többi termékek be­adását is példásan teljesíti. November elejétől már szabadáron értékesítik a tojást és jelenleg 100 sertést hizlalnak szabad piacra. Cukorrépából 20 vagon­nal adtak terven felül, hiszen 350 mázsás hektárhozamot értek el. A többi kerületek állami gazdaságai nem érnek el ilyen szép eredményt a tejtermelésben, de mindenütt vannak példás gazdaságok és részlegek. A nyitrai kerületben legjobban teljesíti beadását a Galgóci Állami Gazdaság. A bratislavai kerületben legjobb a pőstyéni ÁG, amely minden tehéntől 7 liter tejet ad be naponta. Tejbeadá­sát már közel 120 százalékra teljesí­tette. A tejhozam emelésére mindenütt van lehetőség. Még a Királyhelmeci Állami Gazdaságban is. Itt különösen nagy szükség lenne rá, mért a kifejt tejnek több mint 30 százalékát saját fogyasztásra használják el. Ez a be­adás rovására megy. Az ilyen jelensé­geket meg kell szüntetni, hogy minél több tej és tejtermék kerüljön a ka­rácsonyi piacra. Jozef Horváth. ★ ★ ★ Betartották adott szavukat A nyitrai kerületben napról napra növekszik azon szövetkezetek száma, amelyek teljesítették a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére tett felajánlásukat. A bosani EFSZ tágjai például vállalták, hogy a kötelező tej­­beadást legalább 12 000 literrel megtoldják. Az állatgondozók jő munkájának köszönhető, hogy eddig már 45 000 liter tejet adtak be terven felül. Ezen­kívül 60 mázsa sertéshúst is adtak szabadáron. A Klátová Nová Ves-i szövetkezeti tagok a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére felajánlást tettek: 21 500 liter tej beadását vállalták terven felül. Ezt a mennyiséget már 13 000 literrel túllépték. Azonkívül 130 mázsa húst értékesítettek szabadáron. A felajánlások teljesítése kedvezően hat a munkaegységek értékére. A tervezett 20,50 koronával szemben már több mint 22 Kčs a munkaegység értéke. Ilyen hírek érkeznek a nyitrai kerület több szövetkezetéből. Minden dolgozó paraszt kezébe földműves sajtót Tudnivalók a versenyről Sebő János oroszkai levelezőnk kéréssel fordult szerkesztőségünkhöz, hogy magyarázzuk meg neki, hogyan kapcsolódhat be a versenybe. Kéré­sére mind neki, mind az érdeklődőknek az alábbiakban válaszolunk: Versenyünkbe mindenki bekapcsolódhat, mégpedig olymódon, hogy a leg­közelebbi postahivatalban nyomtatványt kér a lapterjesztés céljaira. Á nyom­tatványba beírja nevét, pontos lakcímét, feltüntetve a járást és a kerületet is. Ez utóbbi annál is inkább fontos, mert a sorsjegyeket kerületenként számozzák. A nyomtatványra úgyszintén rá kell vezetni a megszerzett elő­fizetők pontos címét is, akik a Szabad Földművest vagy a Roľnícke novinyt egész évre előfizették. A verseny befejeztével a postahivatal igazolja a nyom­tatványon szereplő előfizetők megszerzését, majd utána a következő címre kell küldeni: Vydavateľstvo Povereníctva poľnohospodárstva a lesného hos­podárstva, Bratislava, Suvorovová 16. versenymjamK Több levelező kérésére megismétel­jük a nyerésre kerülő díjakat: Pénz­jutalmak: minden járásban tíz terjesz­tő, aki a Roľnícké novinynak és a Szabad Földművesnek legalább 10 új elöfizeőt szerez, egyenként 60 Kčs-t, minden járásban 5 terjesztő, aki leg­alább 15 előfizetőt szerez, egyenként 100 Kös-t, minden járásban 5 terjesz­tő, aki 20 vagy ennél több előfizetőt szerez, egyenként 150 koronát kap. A járás egyik legjobb terjesztője 7 napi üdülési beutalást kap, minden kerület legjobb terjesztője pedig a Szovjet­unióba való ingyen utazásban részesül. A pénzbeli jutalmon kívül a terjesz­tő és az előfizető is sorsjegyet kap. Ezekre Szlovákia minden kerületében egy Jawa motorkerékpárt, egy távol­balátó készüléket, két varrógépet, 3—3 méter gyapjúszövetet, férfi vagy női kerékpárt, egy-egy 700 kórona értékű karórát, ugyancsak egy-egy 700 ko­rona értékű fényképezőgép kerül sor­solásra. ' * tűm vuiuivn zolása után 1957. január 1-től adják. Minden kerület más színű sorsjegyet kap, és csak az illetékes kerületben érvényes. Levelezői konferenciánk részvevőihez A napokban levelet kaptunk Füri ség vállalásukat, most kapcsolódjanak István tőrei levelezőnktől, hogy a le-be a versenybe. Szerkesztőségünk kü­­velezői konferenciánkon tett kötele-lön könyvjutalomban is részesíti őket zettségvállalását ezennel kiegészíti esés ezenfelül boldog tulajdonosai lehet­­bekapcsolódik a versenybe. Felkérjüknek versenydíjainknak, konferenciánk részvevőit, hogy hasz- Lapunk előző, számaiban már közöl­­nálják ki most az alkalmat, és azok,tűk versenyünk I. és II. díját, most a akik még nem teljesítették kötelezett-III. díjról közlünk képet. /у ★ ★ ★ Az egyenlőség elve alapján: Mit hozunk be a Szovjetunióból? Arról gyakran hallunk és' olvasunk, hogy mit szállítunk más államoknak, de sokkal kevesebbet tudunk behoza­talunkról. Pedig erről is kell beszélni, márcsak azért is, hogy az ellenséges propaganda azt igyekszik bizonyítani, hogy mi a Szovjetuniónak sókat adunk, és ellenértékként keveset hozunk be. Közlünk tehát néhány tényt, melyek többet beszélnek minden propagandá­nál. A Szovjetunióval való kereskedelmi kapcsolataink a teljes egyenlőségen alapulnak. Ezen kapcsolatok alapelve: minden kiszállított értékért a megfe­lelő ellenértéket behozni. Csehszlová­kia külkereskedelmében a Szovjetunió a múlt évben 35 százalékkal részese­dett. Ez pénzértékben 16 milliárd ko­ronát tett ki. A behozott árúk 44,2 százaléka ipari nyersanyag, 28 száza­léka élelmiszer, 25,4 százaléka gépek és berendezések, 2,4 százaléka pedig fogyasztási cikk volt. 1956. évben' a Szovjetunióból többek közt 42 000 vagón gabonát, 500 vagón húst, 250 vagón vajat hoztunk be. A behozott gabonamennyiség lakossá­gunk összfogyasztásának egyharmadát képviseli. Gyapotból olyan mennyisé­get kapunk a Szovjetuniótól,, amely gyáraink szükségletének több mint fe­lét fedezi. A Szovjetunióból behozott gyapotból 233 millió méter szövetet gyártunk. Nagy előnye ennek a kapcsolatnak, hogy köztársaságunk a Szovjetuniótól nagyobbrészt nyersanyagot kap, mi viszont készárukat adunk érte. Ez megmutatkozik abban a jellegzetesség­ben is, hogy a Szovjetuniótól 260 000 vagón árut kaptunk, mi viszont 26 000 vagont küldünk a Szovjetuniónak. E kapcsolatok előnyét világosan pél­dázza az, alanti néhány szemléltető összehasonlítás. Nézzük csak gépipari exportunkat’ a komáromi hajógyár ha­jói és néhány üzemünk által gyártott villanyvonat szerelvényeket. Tavaly a komáromi hajógyár hat személyhajót és 8 vontató gőzöst bocsátott vízre és adott át a Szovjetuniónak. Mit kapunk egy hajóért? Több mint 39 vonatsze­relvény gabonát, 27 vagont számítva egy szerelvényre. Vagyis minden ha­jóért 10 606 tonna búzát. Hogy még világosabban szemléltessük: annyi ga­bonát amennyi 5303 hektár földön te­remne meg, ha az átlagos hektárhoza­mot 20 mázsára föltételezzük. Mivel pedig a múlt évben Komáromból 6 sze­mélyhajót küldtünk a Szovjetuniónak, könnyű kiszámítani, hogy ezekért 60 360 tonna búzát kaptunk. Még egy összehasonlítás. Egy vil­lanyvonatért 15 455 tonna gabonát ka­punk, vagy pedig 1420 tonna gyapotot. Ebből a gyapotból 6 millió 700 ezer méter anyagot lehet előállítani, mely­ből 1 millió 350 000 ruha készíthető. Természetesen ezek csak példák, mert a vonatokért és a hajókért nemcsak gabonát és gyapotot hozunk be, ha­nem más nyersanyagokat is. És ami még nagyon fontos. Az az áru, amit államunk exportál, a legne­hezebben talál piacot a világban. Ezzel szemben a Szovjetunió állandó vevőnk és a legmegbízhatóbb, pontos szállító. Minél jobban ki tudjuk szélesíteni a Szovjetunióval való külkereskedelmün­ket, annál előnyösebb az számunkra. Aki tehát ezt a kapcsolatot lebecsüli, és befeketíteni igyekszik, akarva nem­akarva árt nemzetgazdaságunk érde­keinek. Nem maradt szántadon a föld A kassai kerület gépállomásai no­vember 25-ig 101,7 százalékra telje­sítették az őszi szántás tervét. Ezen az őszön 51200 hektárt kellett volna leszántaniok. A munkát azonban jól megszervezték. Amikor mz időjárás megengedte, a lánctalpasok éjjel is szántottak. Tervük 4000 hektárral ma­gasabb volt a tavalyinál, de 900 hek­tárral még azt is túlteljesítették. A kerület idő előtti tervteljesítését nagy­ban elősegítette a királyhelmeci, rozs­nyói. gálszécsi, terebesi és az iglói gépállomás, amelyek magasan túlszár­nyalták szántási tervüket. A bratislavai kerület gépállomásai is közel vannak a száz százalékhoz. A kerületben már öt GTÄ teljesítette szántási tervét. Nagy érdeklődés kí­séri az őszi szántási versenyben részt vevő traktorosok vetélkedését. Az éj­jeli műszakban dolgozó traktorosok közül Rajkovics Gyula—Hadár Jenő és az Écsi Kálmán—Mádik József kettős, a nagymegyeri GTÁ dolgozói értek el szép eredményt. Teljesítményük 411 hektár. Az egyéni versenyben Kotlár Gyula, a sztupavai GTÄ traktorosa ve­zet 310 hektáros teljesítménnyel

Next

/
Oldalképek
Tartalom