Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)

1956-07-08 / 27. szám

1956. július 8. Földműves 9 A Körhinta pozsonyi bemutatóját igen nagy érdeklődés előzte meg. A mozilátogatók érdeklődésére jellem­ző, hogy valamennyi előadásra már elővételben elfogytak az összes je­gyek. S ez az érdeklődés nem indo­­kolatlah. Aki látta a Körhintát, nagy­szerű filmet látott, magasrendű mű­vészi élményben volt része. A film alkotói Sarkadi Imre (a for­gatókönyv szerzője), Fábri Zoltán (rendező) és Hegyi Barnabás (opera­tőr) egy egyszerű történetet vitt a vászonra a falusi életből, de ezt az egyszerű történetet nagy drámai erő­vel, kitűnő művészi eszközökkel, ké­pekben és eseményekben mondják el. A film története " lassú folyással indul, s több kisebb nagyobb össze­ütközés után jut ■ el az alapkonflik­tushoz — Pataki konfliktusához a szövetkezettel. Bár a szövetke­zetben sok dolgo­zó paraszt megta­lálja a számítását, mert a közös mun­ka jó megélhetést biztosított számuk­ra, jobbat mint az egyéni gazdálko­dás, Pataki 20 hol­das középparaszt ügy határoz, hogy kilép a szövetke­zetből. Erre a lé­pésre az viszi rá leginkább, mert nincs megelégedve a szövetkezet ve­zetőségével és a tagság jó részévet sem, mert szerinte nem dolgoznak rendesen a szövetkezetben. (Szüksé­ges tudni, hogy a film története 1053. novemberében játszódik le.) Pa­taki tisztán látja, hogy egyedül nem képes boldogulni, ezért úgy tervezi, hogy lányát férjhez adja egy ugyan­csak önállóan gazdálkodó középpa­raszthoz, akivel közösen vásárolja a gazdálkodáshoz szükséges hiányos be­rendezést. Lányát a régi szokásnak megfelelően meg sem kérdezi, hogy hajlandó-e hozzámenni. A lány ele­inte — szintén a régi szokás szerint — belenyugszik szülei akaratába, bár semmi vonzalmat nem érez a számá­ra kiválasztott fiúhoz. Érzelmei Má­téhoz kötik, aki szereti ót. De szülei Mátéról hallani sem akarnak, főleg azért, mert nem akar megválni a szövetkezettől. Máté is látja, hogy a szövetkezet vezetősége nem áll fel­adata magaslatán, de bízik a szövet­kezeti mozgalom jövőjében, és fejlő­dése érdekében megtesz mindent, ami tóle telik. Idő múltával Pataki lánya és Máté egyre közelebb kerül egymáshoz, és szerelmük oly erős lesz, hogy a lány szembe tud szállni apja akaratával. Pataki terve kudarc­ba fullad, s ezzel teljes a katasztró­fája. Ennyi a film tartalma. Egyszerű, mindennapi történet, de ezt az egy-, szerű történetet a filmköltészet ra­gyogó nyelvén mondják el a film al­kotói. A felvetett kérdésekre képek­kel adnak választ, és képek beszél­nek az emberek indulatairól, érzé­seikről, jellemükről, egyszóval: az egész lelkivilágukról. A film alkotóinak külön érdeme, hogy az új szocialista tartalmat nem­zeti formába tudták önteni. Sajáto­san magyar ez a film, magyar min­den alakja, a táj, az alakok gondol­kozást módja, mozgásuk és érzéseik mind-mind sajátosan magyar. Fábri Zoltán a kitűnő eszközök, a művészi megoldások és a kifejező szimbólumok egész sorát vonultatja fel ebben a filmben. Hegyi Barnabás képeivel pedig olyan drámaiságot és hangulatot tud létrehozni, hogy eh­hez hasonlót ritkán láthatunk. A film szereplői valamennyien ki­váló alakítást nyújtottak. Külön nye­resége a magyar filmnek a fiatal !ö­­röcsik Mari felfedezése, aki játszi könnyedséggel játszotta meg nehéz szerepét. Alakítása mélyen átélt, meggyőző, tipikus alakítás. A Körhinta jelentős állomása a magyar filmművészetnek, olyan állo­más, amelytől nem nehéz megtalálni a még feljebb vezető utat. (Ba) A fiatalok színpadja (így nevezik az utóbbi időben a nyitrai kerületi színházat) a közelmúltban mutatta be Victor Hugo francia író ötfelvonásos versesdrámáját a „Hernani"-t. Ennek a darabnak első párizsi bemuta­tóig 1830. február 26-án volt. A darabnak azonban van mondanivalója a mai ember számára is, hiszen benne a szerző Hernanival, az űzött rablóvezérrel (aki tulaj­donképpen spanyol nemes és csak a kor igazságtalan­ságait torolja meg), saját nézeteit mondja el a feudá­lis Hrania kegyetlenségeiről és a haladó gondolat mel­let foglal állást. A nyitrai színház tehát helyesen cse­lekedett, amikor ezt a darabot műsorába iktatta, an­nál is inkább, mert Szlovákiában vidéki színpadon most adták elő először ezt a darabot. A helyes müsorpoliti­­kát az a siker is igazolta, ami a bemutatót kísérte. A nyitrai színház művészei Nyitrán tartott bemutató­jukat mindjárt az azt követő napon kénytelenek vol­tak megismételni, majd a június 18-i komáromi ven­dégszereplésük ugyancsak osztatlan elismeréssel talál­­, kozott. A szereplők közül ki kell emelni a női fősze­repben Rufus Olgát, a király szerepében Krivánek Ottót, Hernani szerepében Korenči Antont és a spanyol főár szerepében Blaškovič Dusánt. A nagysikerű darab ren­dezője Pavel Haspra volt. Mártonvölgyi László A „Hernani“ bemutatója Komáromban T I T о ж Csodás vágy nyílott a keblemben, S pörölök széllet, napsugárral, eltakarom rejtelmesen, mert bánt, hogy öt érintgetik. — csak toppal nézek egy leányra: A rét fölött sajdulni érzem ту tudja meg, hogy szeretem. virágok rejtett kelyheit. Szavam nyírfák fehér csendje Bimbók titkolják vágyaimat, szívem a harmatban remeg, szirmaik mélyen alszanak. — vallomásom a mező súgja, Jaj, mi lesz, ha egy szép hajnalra de halkan: ö ne hallja meg. kivirágzónak? PETRIK JÓZSEF г Újabb sikerekért A hetényi színjátszócsoport már szép múlttal dicsekedhet. A színját­szócsoport tagjai — többnyire az egységes földművesszövetkezet dol­gozói, — már több éve szorgalmas munkát végeznek. A színjátszókört ügyes rendező, Bordán Katalin taní­tónő vezeti. Most a Gül Baba című operettet adták elő, melynek előadá­só nem állítja könnyű feladat elé a gfejlettebb színjátszócsoportokat ,Jtn, mivel kiváló alakításokat, jól éneklő szereplőket, valamint zené­szeket igényel. A hetényiek ettől az igényeségtől nem riadtak vissza. Há­­cm hónapi kitartó munka végülis meghozta a várt sikert. A színjátszó­csoportoknak otthon, Hetényen ötször kellett megismételnie az előadást, és legalább ugyanennyi meghívást kap­tak a környékrőr is. Az előadásokon valamennyi a tőle le telhető szereplő legjobbat nyújtot­ta. A darab sikeréhez a rendezőkön — Bordán Katalin és Zsemlye Lajos­­né — kívül főleg Tóth Lajos (Gábor diák szerepében), Szabó Benő (Mujkó szerepében), Hencz Gyula, Szabó Kál­mán és Szokola Ica járult hozzá. A komáromi „Béke“-znekar három tag­ját ugyancsak dicséret illeti. A színjátszócsoport tagja nem elé­gedtek meg az eddig végzett mun­kával. Őszre új darab betanulására vállalkoznak. Feltételezhető, hogy az eddig mutatott lelkesedés a jövőben is sajátjuk lesz, s további munkájukat is siker koronázza. (ba) Hírmondó A Kassai Állami Színház együttese júliusban vendégjátékra érkezik Mis­kolcra. Ezzel egyidejűleg a miskolci Déryné Színház együttese Kassán az Antigoné-t és a Csárdáskirálynő-1 adja elő. □ írószövetséget létesítettek Egyip­tomban. Az Egyiptomi írószövetséget különböző irodalmi áramlatok képvi­selőiből álló kis egyesületek összeol­vasztása révén alakították. Ötszáz tagja van □ Kanete Side japán filmrendező a „Hirosima gyermekei“ alkotója, sa­ját forgatókönyve alapján új filmet készített. Címe: Farkasok. □ Jugoszláv-nyugatnémet közös produkcióban készítik Dalmáciában a Maupassant „Parasztlány“ c. novel­lája alapján írt filmet. A miniszterhelyettes szobájában ■Я- оёце felé járt az értekezlet. Több mint két óra hosszat tartott, amíg a tervező vállalatok képviselői, a tudomá.."Os munkatársak, a szak­értő bizottság tagjai beszámoltak. A miniszterhelyettes maga is üzemi mérnök volt régebben, energikus, szé­les látókörű ember. A felszólalások­ból mindig a lényeget ragadja meg, gyorsan és merészen határoz. Az ö felszólalása volt a legrövidebb. így fejezte be: — Kevés geológiai adat áll rendel­kezésünkre. A tudományos kutatóin­tézetnek munkatársat kell küldenie a helyszínre, hogy a természetes kibú­vásokban tanulmányozza a glauko­­nit-homokot... Nincs ellenvetés? Mindnyájan hallgattak. Valóban, a talaj sajátosságait a Tobol folyó völ­gyében, ahol a nagy építkezés meg­kezdődött, még nem eléggé ismerik. Fontos, hogy a homok lerakódását és felépítését tanulmányozzák. — Amennyiben ellenvetés nincs — folytatta a miniszterhelyettes —, úgy határozatba foglaljuk: javasoljuk az intézetnek, hogy küldjön tudományos munkatársat a helyszínre és március 15-ig közölje a minisztériummal az adatokat. Mellesleg, a teremben ült vala­ki, akinek ellenvetései voltak. Már nem éppen fiatal, igen tapasz­talt geológus, Nyikoláj Petrovics Mu­hin. A miniszterhelyettes — _ véleke­dett magában Muhin — nyílván meg­­van 'yőzödve arról, hogy az adót. területen. 50—100 kilométeres körzet­ben feltétlenül akadnak kibúvások (legalább egy silány szakadék!). A miniszterhelyettes azonban tévedett - nem volt ilyen azon a. területen Nyi­koláj Petrovics nagyon iól tudta ezt. hiszen tíz napja tért haza a Tobol partjáról. Miért hallgatott mégis? Nyikoláj Petrovics Muhin élessze­­mü szakember, kezdeményező még M CSEREPAHOV: o4- foaM g&tá i üVü m álmában is a geológiával foglalkozik. Huszonöt évi munkássága alatt sem vesztette el érzékét hivatásának ro­mantikája iránt. Nyikoláj Petrovics azonban reszket a vezetőség előtt! Ma, ezen az értekezleten is megriadt. Értette, tudta miről van szó, mégsem mert ellenvetést lenni. ígi munkatársai emlékeznek rá, hogy Muhin valamikor más volt. Szenvedélyesen vitatkozott az értekezleten, állhatatosan védte állás­pontját. De négy évvel ezelőtt a vál­lalat egyik vezetője, aki halálos bűn­nek tartotta a beosztottak ellenveté­seit, úgy „reagált“ Nyikoláj Petrovics bírálatára, hogy „saját kérésére" át­helyezte, s Muhin két fokkal lejjebb került a hivatali lépcsőn. Ezt a buz­gó hivatalnokot már rég leváltották, Muhin visszament eredeti munkahe­lyére és beosztásába. Sebe viszont megmaradt. Ez az ember valahogy a maga számára is észrevétlenül megjuhászodott ettől az első megpró­báltatástól. Háborgó lelkiismeretének megnyugtatására mindig kéznél volt a kényelmes formula: „A vezetőség jobban látja...” Ha megmondaná, hogy nincsenek természetes homok-kibúvások, a mi­niszterhelyettes még megharagszik rá. A miniszterhelyettes javaslatát el­fogadták. határozattá lett. amit vég­re kell hajtani Másnap az intézet igazgatója ma­gához hivatta a laboratórium mun­katársát, Vszevolod Fjodorovics Pav­­lovot azzal, hogy sürgősen utazzék a kusztanaji területre, a Tobol-partjáru, tanulmányozza a glaukonit-homokot Vszevolod Fjodorovics arra kérte az igazgatót, hogy táviratozzanak előbb a Tobol-mentén dolgozó minisztériu­mi expedíció vezetőjének, kérdezzék meg, vannak-e egyáltalán természe­tes kibúvások az építkezés körzeté­ben. TVf:m — vetette ellen határozot- 1 ’ an az igazgató —, nem kér­dezősködünk: még megtudják a mi­nisztériumban és megsértődnek, azt mondják, hogy nem bízunk bennük. Ha egyszer a miniszterhelyettes ilyen utasítást adott, akkor kibúvásoknak lenniök kell. Holnap utazzék. Pavlov még aznap megtudta, hogy a körzetből nemrég tért haza Muhin geológus. Beszélgetésükből nyilvánva­lóvá vált, hogy a kiküldetés céltalan. Pavlov ekkor a laboratórium vezető­jéhez, Sztupicinhez fordult. Az meg­hallgatta és azt mondta: — Hát igen, kínos história, De ta­pasztalatból tudom galambocskám, hogy magának utaznia kell. Melles­leg, lelkiismeretének megnyugtatásá­ra, próbáljon még egyszer beszélni az igazgatóval, talán ... HTitán ön beszélhetne vele? — -* könyörgött Pavlov. — Önre biztosan halhat. — Nem, engem ne keverjen ebbe bele — szabadkozott Sztupicin. Pavlov újra bement az igazgató­hoz, aki ezúttal már igen elégedetlen volt vete. — Tudja mit, Vszevolod Fjodoro­vics? Ne okoskodjék. Miért vegyem figyelembe én azt hogy valaki vala­kinek mit mondott? írásbeli utasítá­son van a miniszterhelyettestől. Ha nincsenek természetes kibúvások, — ú is jó. Majd jelentjük. Miért men­jünk fejje, a falnak? Holnap utazzék. Pavlov öt nap múlva visszatért Moszkvába és rövid jelentést írt: „Az építkezés területén 100 kilométeres körzetben nincsenek természetes ki­búvások. A kiküldetés teljesen ha­szontalan volt." Némi kárörömmel csatolta a jelentéshez az útiszámlát, amelyre Sztupicin kénytelen volt rá­írni a szokásos formulaЦ: „Igazolom az alább feltüntetett költségek célsze­rű voltát". Pavlov gondolatban azt is kiszámította, hogy mibe került az államnak ez az ostoba kiküldetés. A kazahsztáni séta költsége meghaladta a kétezer rubelt. Ráadásul öt napig nem vett részt a laboratórium mun­kájában, csoportja nem teljesítette a tervet. P.Jig hogy várják Szaralov­­ban azt a munkát, amelyen dolgozik! A Tobol menti építkezés vidékének talajelemzését is legalább egy hó­nappal késleltette az értelmetlen kiu­tazó LTillgatni arany — tartja a köz­■“ mondás. Lényegesen módosíta­ni kellene ezt a régi szólás-mondást. Mert ki nevezheti aranynak Muhin geológus hallgatását? Ma ez a hall­gatás többezer rubelébe került az ál­lamnak és komoly munkákat hátrál­tatott; holnap talán, hogy a főnök­séggel bajba ne keveredjék, egy sok­milliós költséggel épülő kombinát tervezésénél hallgat; holnap után pe­dig akkor sem szól, ha egy ember sorsa forog kockán. Muhin fél megmondani a vélemé­nyét; Sztupicin óvakodik attól, hogy ügyes-bajos dolgokba keveredjék és mindketten szívesen hivatkoznak a felülről jövő utasításra, szívesen is­mételget".. a vezetőség jobban látja. Igen, az igazi vezető csakugyan sok mindent „jobban lát". A szovjet vezető a népet képviseli és minde­nekelőtt azért lát előbbre, mert em­berek ezreivel tart szoros kapcsola­tot, elfogadja tanácsaikat, ésszerű el­lenvetéseiket. Szatirikus és bíráló cikkekben yakran szerepelnek ma­gasállású kiskirályok. Tudjuk azon­ban, hogy nem ők jelentik a normát, hanem ők azok, akik durván megsér­tik azt. A szovjet intézmény vezetője beosztásánál fogva egyszerű, hozzá­férhető. figyelmes és igazságos. Fi­gyelmesen meghallgatja beosztottait, hiszen a párt neveltje ő, azé a párté, amely korunk eszét, becsületét és lel­­kiismeretét testesíti meg. A szovjet vezetőknek, legyenek akár kis, akár nagy beosztásban, a tömegek tapasz­talataira kell támaszkodniok. Érte­kezleteken, gyűléseken. mindig és mindenütt, ahol államügyeket, közü­gyeket vitatnak és döntenek el, csen­düljön fel szabadon és bátran a szov­jet ember, az ország gazdájának a hangja. Л mikor bírálunk, vitatkozunk, zembekerülünk olykor a kriti­ka elfojtóival, a kiskirályokkal, akik Muhinhoz hasonló embereket akarnak nevelni belőlünk. De mert velünk van a kollektíva, a párt, az igazság ere­je, ne féljünk sem az önimádóktól, sem a kritika gyáva elfojtóitóll Min­dig arra gondoljunk, hogy van egy gazda, akinek felelni tartozik mind az egyszerű dolgozó, mind c magas állású vezető. Ez a gazda a nép. (Rövidített fordítás a. Litye­raturnaja Gazetából.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom