Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)

1956-07-08 / 27. szám

10 FcMdmfives 1956. jú'Hus 8-Mi újság a belpolitikában Az SZKP • XX. kongresszusa óta belpolitikai életünket ez élénkség jel­lemzi. Az események olyan gyorsan peregnek, hogy szinte lehetetlen ró­luk különlkülön megemlékezni. A ha­talmas munka és igyekezet a CSKP Központi Bizottságának irányelvei, or­szágunk 195Ö—1960-as második öt­éves fejlesztési tervének kidolgozásá­ban és végül a párt határozatában csúcsosodik ki. Az országban azóta már egész sor intézkedés történt, melyek dolgozóinknak újabb ösztön­zést nyújtanak a meggyarapodott fel­adatok elvégzéséhez, Akármilyen rövidre is fogjuk a belpolitikai események leírását, lehe­tetlen meg nem emlékezni arról az érdeklődésről, amelyet a külföldiek irányunkban tanúsítanak. Csak nem­régen látogatta meg hazánkat Kim ír Szén elvtárs és a Koreai Népi Demo­kratikus Köztársaság kormánykül­döttsége, ma ismét tíz tagú jemeni kormányküldöttség kereste fel hazán­kat és gazdasági együttműködésről tárgyal kormányunkkal. A koreai ál­lam képviselőivel már megegyeztünk és a jövőben a két ország gazdasági és kulturális kapcsolataiban örvende­tes javulás várható. Az angol parla­­tes javulás várható. Az angol parla­ment hat képviselője szintén hazánk­ban tartózkodik és személyesen győ­ződhetnek meg elért sikereinkről. Július 6-án háromnapos hivatalos lá­togatásra érkezik Dag Hammarskjöld, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára. Az ENSZ titkárának j elen­tése szerint a látogatás célja; a kap­csolatok elmélyítése és a ENSZ-t érintő kérdések megtárgyalása. Nincsen kétség afelől, hogy ezek a látogatások mindkét fél érdekét szol­gálják és előbb-utóbb valamennyi országgal békés megegyezésre sike­rül jutni. A politikusok látogatásán kivül számos polgári személy és csoport is felkeresi hazáikat. A napokban uta­zott el hazánkból Kanton város pol­gármestere. E napokban Szlovákiában tartózkodnak a Német Demokratikus Köztársaság ,,Karl Marx“ termelő­­szövetkezetének képviselői. Ezenkívül számos külföldi szakember és láto­gató tartózkodik hazánkban. A nemzetgyűlés egészségügyi bi­zottsága az elmúlt héten az alkoho­lizmus elleni harc módszerét tárgyalta meg. Dr. Karel Káci képviselő beve­zetésében hangsúlyozta annak szük­­ségeségét, hogy minden eszközzel harcolni kell az alkoholizmus ellen nemcsak az egészségügyi szakaszon, hanem közéletünk minden szakaszán. E harc célja az alkohol tartalmú ita­lok fogyasztásának lényeges korláto­zása a felnőtteknél és erélyes harc az ifjúság teljes absztinenciájáért és a krónikus itasság megszüntetéséért. A vita során a képviselők azzal a kéréssel fordultak a belkereskedelmi minisztériumhoz, hogy szűnjék meg az alkoholtartalmú italoknak népsze­rűsítése és hogy minden eszközzel a gyümölcslevet, az alkoholmentes Ita­lokat és az ásványvizek fogyasztását támogassák. Az alkoholizmus elleni harcot már az iskolai ifjúság neve­lésénél keli megkezdeni. Azonban a felnőtteket is nevelni kell. A bizottság figyelmet szentel a notorikus alkoholisták gyógyítása kérdésének is.-fy-Fokozottabb figyelmet a mezőgazdasági termelés irányítására A kassai járási nemzeti bizottság tanácsterme a június végén tartott ülésén színültig megtelt. A kerületi nemzeti bizottság ezen a napon tar­totta n XVI. ülését. Az ülés tárgyso­rozatát pártunk országos konferen­ciájának, valamint a második ötéves tervünk irányelveinek jegyében szab­ták meg. A jelenlevő bizottsági tagok aprólékosan megtárgyalták a nemzeti bizottságok fontos feladatait az ara­tásra, cséplésre, s a felvásárlásra vo­natkozóan; megvitatták az egységes földművesszövetkezetek további fej­lesztésének kérdését. Az ülés fő beszámolóját a kassai kerületi nemzeti bizottság elnökhe­lyettese, Cap István elvtárs tartotta. Beszámolójában kiemelte a XVI. ülés nagy jelentőségét főleg azért, mert az országos pártkonferencia után va­lósult meg és kiindulva annak érté­kes határozataiból még hatásosabban oldhatjuk meg a mezőgazdasági ter­melés problémáit és bátrabban való­síthatjuk meg. a termelékenység ál­landó emelésének lehetőségét, Az egyes felszólalásokban bátran kerül­tek napfényre a még létező hiányos­ságok, de rámutattak a sikerekre is, melyek határozottan észlelhetők a mezőgazdasági termelésben. Az ülés határozottan és teljes nyíltsággal rámutatott oly hiányossá­gokra is, melyek még mindig fenn­állnak, pl. a vetőmagvak elosztásánál. Az erős fagyok súlyos károkat okoz­tak az őszi vetésben és a jó minősé­gű vetőmagvak hiánya mellett nehe­zen tudtuk kipótolni a szigorú tél ál­tal okozott károkat. Igen észrevehe­tően mutatkozott ez a vetési terv teljesítésénél pl. a kaesai, szepsi és a gálszécsi járásokban. Hiányosságok vannak a nemzeti bizottságok irányí­tó és gazdasági szervező működései­ben is, melyek késleltették a tavaszi mezei munkák gyors keresztülvitelét. Már az ülés folyamán láthattuk, hogy a kassai kerület nemzeti bizottságai emelni akarják tevékenységük minő­ségét és összhangban az országos pártkonferencia határozataival, még jobban szem előtt tartják a dolgozók javaslatait és a decentralizáció meg­valósításával hatásosabb eredményeket érnek majd el a mezőgazdasági ter­melés irányításának szakaszán. A kassai KNB XVI. ülésének sike­rét az alapos felkészültség biztosítot­ta. Az ülés csúcspontja a meghozott határozat volt, mely mozgósító erővel hatott és hatásos segítséget nyújt a nemzeti bizottságoknak az idei aratá­si és cséplési munkák lebonyolításá­nál. Domin Pál, szövetkezeti tag Janók­ról, felszólalásában foglalkozott a munkacsoport vezetőinek képesítésé­vel. A jó csoportvezető, — mondotta Domin elvtárs, — a felmerülő felada­tokat közvetlen a munkahelyen tár­gyalja meg, azokkal, akiknek azt tel­jesíteni kell. Figyelembe kell, hogy vegye a szövetkezeti tagok javaslatait és észrevételeit és nem szabad, nogy elszigetelje magát a tömegektől. Nem kell félni a káderek célszerű elhelye­zésétől, Konkréten rámutatott a mak­­ranct EFSZ esetére, ahol még nem olyan régen a gazdasági eredmények nem voltak kielégitőek, Salamoni megoldást kezdeményeztek, — Oj ve­zetőséget választottak, szereztek egy kiváló mezőgazdászt, megjavult a munkafegyelem is, és egyszerre e szövetkezet előtt új napfényes távla­tok bontakoztak ki a jövőre vonatko­zóan. Hasonló problémákat oldottak meg a péderi EFSZ-nél is, Pllát elvtárs Gelnicéről a tákar­­mányalap biztosításáról és a széna­kaszálás feladatainak teljesítéséről beszélt. A kaszálást június 14-én kezdték meg. A svedlári EFSZ-nél lekaszáltak 30 hektár rétet, Mniseken 20 hektárt, és 22 köbméter takar­mányt besiióztak. Michalik elvtárs Mikolcsanyból felszólalásában bírálta a nemzeti bizottságokat, mert kevés figyelmet szentelnek a mezőgazdasági termelés emelésének. A többi felszólalások is teljes mér­tékben bizonyították, hogy a minden­napi munka minden figyelme odairá­nyul: biztosítani a veszteségmentes betakarítást és' kihasználni minden alkalmat arra, hogy abban a község­ben, ahol még nincsen EFSZ, az ara­tásnál és cséplésnél szervezzék meg a közös munkát, hogy ezen a példán keresztül is lássák egyéni gazdálko­dóink a közös munka előnyét. Andreas Sándor, Kassa A nagyszombati járás a gabona beadásában versenyre hívja Szlovákia valamennyi járását Az őszi árpa aratását Szlovákia déli járásaiban megkezdték. Olvasóinknak néhány beadási eredményről is be­számolhatunk. Főképpen a komáromi és ógyallai járás szövetkezetei azok, ahol kedvező előfeltételek mellett leg­korábban érik be az őszi árpa. Ebben az évben éppúgy, mint az elmúlt évben nemcsak az aratásban és cséplésben versenyeznek, hanem a beadásban is. Földműveseink minden alkalmas időt kihasználnak arra, hogy a gabona beadását minél jobban meggyorsíthassák. A nagyszombati földművesek az ottani JNB dolgozói­val, — mint Szlovákia egyik legter­mékenyebb vidéke, — vállalták, hogy augusztus 31-ig beadásukat nemcsak teljesítik, hanem 2 százalékkal túl is szárnyalják. Ezenkívül vállalták, hogy a vetőmag beadását száz százalékra, az állati termékek beadásának idő­tervét pedig tervszerint teljesítik. Beadás a zselízi Ha a zselízi járás beadási eredmé­nyeit értékeljük, legelőször magának Zselíznek, mint járási székhelynek az eredményeit tartjuk szemelőtt. Mindjárt elöljáróban megmondjuk, hogy Zselíz jó példával jár elől a beadásban. Félévi sertéshúsbeadását nemcsak teljesítette, hanem 34 má­zsával túl is teljesítette. Marhahús­beadását félévre rendezte. A tojás és tej beadását gyapjúval pótolta. Gyap­jú beadásának tervét pedig 151 kg-al túlteljesítette. Nayyölved: Hiába mutat jó példát a járási székhely, a nagyölvediek csak lemaradnak. Sertéshúsbeadásukat még az első negyedre -em teljesítették. A marhahús beadásukat ezzel szem­ben rendezték. Elmaradt a tojás és a tej beadása. Az elmaradt termékek beadását gyapjúval pótolják. A bir­katenyésztéssel itt is jól állnak, és e téren 184 kg-ot szabad áron érté­kesítettek. Kéty: A sertés és marhahús bea­dással kissé . Imaradtak. A kötelező tojásbeadáson kívül még 6500 dara- 1 ot adtak el szabad niacon. Gyapjú­beadásukat teljes egészében teljesí­tették és ezenkívül 270 kg-ot sza­badáron értékesítettek. Nagysáró: A sertés- és marhahús-Most van az ideje Ez az időszak a legalkalmasabb ar­ra, hogy termelőink necsak az előírt mennyiséget szolgáltassák be a tojás­ból, hanem előnyös árért minél több tojást adjanak be. Ilyenkor lehet biz­tosítani azt, hogy a téli hónapokban zavartalan legyen dolgozóinknak to­jással való ellátása. Hűtőberendezé­seink és konzervgyáraink gondoskod­nak arról, hogy a most beadott tojás télen is használható állapotban kerül­szemle járásból sál szintén elmaradtak. Tejbeadásu­­kat gyapjúval pótolták. Tojást még terven felül is beadtak. Gyapjúbea­dásukat időben teljesítették. Kissáró: N ysárróhoz hasonlóan a hús beadását csak részben teljesítet­te. Tejbeadását gyapjúval pótolta, rendes gyapjú beadásán kívül még 206 kilót szabad piacon is eladott. Endröd: Sertéshúsbeadásukat fél­évre, tojásét pedig egész évre telje­sítették. A többi termékben lemara­dás mutatkozik, Lekér: Egész évi marhahúsbeadá­sukon kívül még 25 mázsát szabad­piacon értékesítettek. Tojásbeadásu­kat egész évre teljesítették. A fenti beszámolóból az tűnik ki, hogy a járás legtöbb szövetkezete jó eredményt ért el a birkatenyésztés­ben, ami örvendetes dolog, mert hi­szen nem is olyan régen az volt a nézet, hogy birkát tenyészteni csak hegyes-dombos, erdős vidéken elő­nyös. Az EFSZ-ek vezetői tisztában vannak a birkatenyésztés jövedelme­zőségével, hisz a jó minőségű gyap­júért папу árat kapnak és ezzel is elősegítik azt, hogy gyapjúszükségle­­tünket hazai nyersanyagból fedez­hetjük. К. E. a tojásbeadásnak jön a piacra. Egyes EFSZ-eink jó pél­dával járnak elöl ezen a téren. Egyé­nileg gazdálkodó földműveseink hasz­náljátok ki a kedvező Időszakot és a beszolgálatési kötelezettségen felül minél több tojást adjatok az állam­nak! A „Jednota" Üzleteiben naponta be­adhatjátok a tojásfelesleget azonnali készpénzfizetés ellenében. K. L. A nyugdíj járadékok tervbevett emelésének alapelvei Államunkban kereken 1,900.000 em­ber kap nyugdíjjáradékot. E járadé­kok jelentékeny részét még az 1948. év előtti, vagyis a nemzeti biztosítás bevezetése előtti jogszabályok alapján ismerték el. Egyes járadékok, bár már 1946-ban és 1948-ban felemelték őket, még mindig igen alacsonyak és az utóbbi években állandóan emelkedő jövedelmek alapján elismert járadé­kok átlagos színvonala mögött elma­radnak. A dolgozók építő szorgalmá­nak kedvező eredményei lehetővé te­szik, hogy ez év decemberétől kezdve felemeljék azon nyugdíjasok járadé­kait, akik nem érnek el bizonyos jö­vedelemhatárt. A járadékok emelésé­nek fő alapelvei: Az alkalmazottak biztosításából eredő járadékok emelése Az alkalmazottak biztosításából ere­dő, a rokkantsági és öregségi járadé­kokat, melyek 350 koronánál alacso­nyabbak, 350 koronára, az özvegyi járadékokat pedig 280 koronára1 eme­lik. Ha a íáradékot 1951. december 31-e után ismerték el és a járadék­élvező nem volt legalább tíz éve biz­tosítva, úgy járadékát havi 300 koro­nára emeiik. A bányászok járadékának emelése Azok a nyugdíjasok, akik nyugdíj­igényüket a bányászbiztosítás előírása alapján nyerték, az eddiginél alapve­tően magasabb nyugdíjhatárt érnek el. A bányászok legalacsonyabb nyug­díjjáradéka havi 600 korona lesz, a bányászok özvegyének járadéka havi 350 korona. Ezzel az intézkedéssel tehát lényegében kiegyenlítik a régi nyugdíjasok nyugdíja és a nemzeti biztosítási törvény alapján biztosított bányászok nyugdíja közötti különbsé­geket. Az alkalmazottak biztosításán kívü­li biztosítások alapján elismert öreg­ségi- és rokkantsági járadékok eme­lése. Azok a nyugdíjasok, akiknek nem munkabiztositás alapján ismerték el nyugdíjukat, amennyiben ez nem éri ei havi 300 koronát — özvegyeknél a havi 250 koronát, a járási nemzeti bizottság tanácsa mellett működő szociális biztosítási szakosztály, javas­latára bizonyos esetekben emelhetik a nyugdijat egészen a fenti összeg erejéig. A járási nemzeti bizottság az emelés iránti javaslatnál tekintetbe veszi az illető vagyoni viszonyait, munkaképességét, és a köteles tar­tásdijakat. itt mindenekelőtt az ipa­rosok és kiskereskedők nyugdijai jön­nek tekintetbe, akiknek eddig nem ismerhettek el hosszabb Idei biztosí­tást és ezzel együtt magasabb nyug­díjat, miután , nyugdíj biztosításuk csupán a nemzeti biztosításról szóló törvény óta lépett érvénybe. A háborús károsultak nyugdíjának emelése A háborús károsultak nyugdíját, kiket 65 százalékos munkaképtelennek ismertek el, havi 350 koronára eme­lik. Ha azonban olyan rokkantakról van szó, akik a fasizmus elleni harc közvetlen résztvevőiként több mint 65 százalékra munkaképtelenek, úgy a legalacsonyabb nyugdíjuk havi 600 korona lesz, Ha eljes rokkantról van szó, a nyugdíj havi ezer korona. A háborús károsultak utáni özvegyi já­radékok havi 280 koronára emelked­nek, ha a fasizmus elleni harcban közvetlenül résztvevő özvegyéről van szó, úgy ez az öszeg havi 420 koro­nára emelkedik. Mik a döntő tényezők a járadékok emelésében A fenti alapelvek értelmében azo­kat a járadékokat fogjuk emelni, me­lyek összege nem haladja meg a megállapított határt. Természetes, hogy az emelésnél tekintetbe vesszük azokat a eseteket, amikor a nyugdíja­soknak többféle jövedelmük van. Ezen alapelv alól kivételt képeznek a baleseti járadékok és a mellékbizto­sítási járadékok, melyeket nem szá­mítanak be a jövedelem összegébe. A nyugdíjnak a megállapított hatá­rig való emelésénél érintetlenül hagy­ják a baleseti, tehetetlenségi é vak­sági járulékot és ezeket az eddigi összegben továbbra is kifizetik. Hogyan hajtjuk végre a nyugdíjemelést? A járadékok emelésének eldöntésé­nél több mint 1 300 000 nyilvántar­tási lapot kell átvizsgálni és pontosan megítélni a nyugdíjemelés egyes rész­leteit, Rendkívüli munkáról van szó, melyet az Állami Járadékbiztosító Hivatal alkalmazottainak rendes mun­kaidejükön kívül kell elvógezniök. Tekintettel arra, hogy ez nagy terje­delmű adminisztratív , feladat, mert több mint 460 000 nyugdíjjáradókot emelnek, az állami hivatal munkájá­ba?: jelentékeny mértékben gépi esz­közöket fog használni, hogy határidőn belül teljesítse nagy-feladatát. A pos­tahivatalok az alacsony nyugdijak emelésére vonatkozó utasításokat úgy kapják meg, hogy idejében megtehes­sék a szükséges előkészületeket a felemelt nyugdíj megfelelő határidő­ben — decemberben való kifizetésére. A nyugdíjasoknak alkalmazottak­nak, bányászoknak és háborús káro­sultaknak nem kell külön kérelmez­niük a nyugdíj emelését, miután ezt az állami hivatal hajtja végre. Csupán azoknak a nyugdíjasoknak kell a já­rási nemzeti bizottságok tanácsai szociális biztosítási osztályhoz íor­­dulniok, akik nem munkabiztosítás révén kapják nyugdíjukat. Ezeknek az Állami Járadékbiztosító Hivatal csupán felülvizsgálat után javasolja a nyugdíjemelést. Minden olyan nyug­díjas, akire ez a kormányjavaslat vo­natkozik, már 1956 decemberében, a nyugdíjkifizetés napján megkapja Tel­emelt nyugdíját, tehát azon a napon és abban a hónapban, mint ahogy eddig posta útján rendesen kézbesí­tették a nyugdíjat. Minden nyugdíjast levélben tájékoztatnak a nyugdíj eme­léséről. Vajon a nyugdíjas megfelel-e1 a nyugdíjemelés követelményeinek — azt közvetlenül az Állami Járadék­­biztosító Hivatal alkalmazottai állapít­ják meg az illető irataiból. Ez termé­szetesen csupán ott lehetséges, ahol* az iratokban megvannak a szükséges adatok. A bányászok nyugdíjának emelésénél, kiknek 1947. január 1. előtt, tehát a bányász nyugdíjbiztosí­tás bevezetése előtt határozták meg nyugdíjukat, előzetesen meg kell ál­lapítani, vajon a nyugdíjas bányász­munkát végzett-e bizonyos ideig. Ez a körülmény azonban helyenként nem fog szerepelni az iratok között. Azo­kat a bányásznyugdíjasokat tehát, akiknek az iratai alapján nem lehet emelni a nyugdíjat, idejében figyel­meztetni fogják arra, hogy adják be a szükséges adatokat. Ilyen eset ke­vés lesz, miután az esetek 98 száza­lékában az iratokból meg lehet álla­pítani a jogosultságot. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom