Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)
1956-07-08 / 27. szám
Midmfives 1956. július 8. A bürokrácia netovábbja Nemrég levél érkezett szerkesztőségünkbe, amelyben Gettler István felső túri lakos panaszkodik, hogy még 1955. január 3-án elütötte feleségét egy autó, ezt jelentette az illetékes szerveknek, de még a mai napig nem nyert elintézést az ügye. — Ügy látszik, hogy az egész ügyet már elhegedülte Szent Dávid és a felelősök tálán intézkednek, — írja tevelében. Azóta több levelet Irtunk ügyében és bizonyos intézkedések történtek. Végre előkerültek a porosodó akták és Gettler István a napokban megkapta a baleset után járó összeget. Nem árt azonban ha napvilágra hozzuk a bürokrácia netovábbját az ügy intézését. A baleset másfélévé történt, Frenkó Lajos gépkocsivezető egy autót húzatotí, amely az út egyik oldaláról a másikra járt. Gettler Istvánnét elütötte. Kórházba szólították, súlyos beteg volt, mankón járt, testét több helyen fekete foltok tarkították. Alsó és felső sor fogát újra kellett csináltatni, Férje kórházi kezelésben volt, öt apró gyereke otthon maradt. Ennek ellenére, hogy Gettler Istvánná ilyen súlyos helyzetbe került, a kezelőorvosa és a járási ügyész Dulay János azt írták az ügy irataiban, hogy nem szenvedett súlyosabb sérülést. Kezelőorvosa váltig hangoz-A napokban Mester József penaszszal fordult szerkesztőségünkhöz, hogy miután nem tud nehezebb munkát végezni, megvonták tőle a szociális segélyt és a szövetkezettől sem kap már tejet. Szerkesztőségünk levéllel fordult a somodi EFSZ vezetőségéhez, ahonnan a következő választ kaptuk: „Mester József mindennap kapott 0,5 liter tejet naponta szociális segítségként minden ellenszolgáltatás nélkül. Szövetkezetünk 1956 márciusában 12 tagról 71 tagra bővült és az új vezetőség a tagsággal együtt A kiskövesdi szövetkezetről már sok j szó esett, többször felvetődött a kérdés, hogy mi az oka, hogy nem halad a fejlődés további útján úgy, mint a járás többi szövetkezetei. Nemrég meglátogatták a szövetkezetei és bizony sok hiányosság került napvilágra. A sertésállománynál 165 a szaporulat ez év januárjától, a feljegyzések alapján 60 elpusztult. Ennek oka egyrészt, hogy a sertések elég szorosan vannak elhelyezve az ólakban. A kocák lábfájósak, nagyrésze idült lábfájásban szenved. Pedig az istálló körüli gyepes területen bőven lenne hely kifutókra. Tóth Albert és Kassai Ferenc sertésgondozók naponta két munkaegységet kapnak tekintet nélkül arra, hogy milyen eredményeket érnek el a termelésben. Ez alapvető hiba, mert így nincsenek érdekelve a nagyobb jövedelem elérésében. A fejőknél szintén sablonosán jutalmaznak, mindennapra 1,30 munkaegységet kapnak. A lovak sora jól megy, kövérek, ápoltak, a rács tömve van előttük szénával, de bőven jut alájuk is. Talán illene gazdaságosabban bánni a takarmánnyal. A tervezett szarvasmarha állomány tette, hogy mehet akárhová, úgy sem kap semmit a balesetért. Most az ügy kivizsgálásakor eljártunk a Štátna Poisťovňa ipolysági fiókjánál, ahol azzal védekeztek, hogy Gettlerék elvesztettek valami iratot és amiatt húzódott több mint másfél évig az ügy. A Štátna Poisťovňa még meg js jegyezte, hogy „ez egy szerencsétlen család“. Most kérdezzük lapunk hasábjain, mennyire viselték ök szívüköh ennek a családnak az ügyét, ahol beteg az ^mber és beteg az asszony is, és bizony nagyon elkelt volna a pénz, a segítség. Ha az ügy sürgetésekor pár hét alatt elintéződhetett a baleset után járó összeg kiutalása, miért nem tehették meg ezt hamarább? Miért fokozták a szerencsétlenséget. Miért nem figyelmeztették Gettler Istvánt, hogy valamilyen irat még hiányzik? Vagy miért fogtak még most is le a kórházi kezelés után 450,- koronát, amikor Gettler István állandó alkalmazásban volt, tehát a Národná, Poisťovňa köteles az alkalmazásban lévő munkások hozzátartozóit ingyenes kezeltetésben részesíteni. így nem lehet a dolgozókkal bánni, az ilyen bürokratikus ügyintézést szigorúan elítélte pártunk Központi Bizottsága és konferenciája. elhatározta, hogy senki nem kaphat ingyen tejet, csak 2,60 korona ellenében. Ezt a határozatot azért hozta a szövetkezet, mert a tej kellett a beadási kötelezettség teljesítésére“. Mester József panaszkodott arra is, hogy ő a beadott állatállományról nem kapott elismervényt. A szövetkezet vezetősége ezt most kiállította. Ügy szintén foglalkoztak Mester József panaszával és elhatározták, hogy a szövetkezetben, mint nappali őr, dolgozik majd. nincs meg, pedig Lévai Sándor, Szabó Sándor és még többen beadnák szarvasmarhaállományukat. A szövetkezet vezetősége több esetben hoz olyan határozatot, amelyek ellentétben állnak a szövetkezeti alapszabályzattal. Például a Goldstein-féle szőlőt bérbe adták Erdélyi Béla szövetkezeti tagnak. Most nézzük csak meg a 'kulacsokat. Valamikor amikor őseink sokat gyalogolhattak, akkor vált szükségessé a kulacs használata. Valahogy a törvény úgy alakult ki, hogy mindenkinek csak egy kulacsa volt. Ezért aztán ha valaki többféle szakmát üz, ráfogják, hogy „kétkulacsos“. Hát az ilyen nemű kétkulacsosság ütötte fel a fejét a kiskövesdi szövetkezetben. Sok tag féllábbal a szövetkezetben, féllébbal pedig kívül áll, és inkább a háztáji körül foglalatoskodik. Lévai Sándor vezetőségi tagnak 1,92 hektár háztáji földje van. Nagy Sándornak 1,55, ebből 0,79 szőlő. Tóth Sándornak 1,45 hektár, ebből 0,60 szőlő. Ideje lenne már rendet teremteni a „kulacsok" körül, hogy a munkafegyelem megszilárduljon a szövetkezetben. teiező kapálásokon kívül bizony alig vesznek részt a további munkákban, Zalaba Ferenc csoportvezető a gyárból jött vissza a földhöz. Sokat küzd, szervez, de a közöny, a megnemértés már kedvét szegi. „Nem így képzeltem“ — mondja és várja, hogy segítőtársai akadnak a nehéz munkában. Társak, akik az új tagok nevelését tovább felytatjék azzal, hogy viszonyukat a szövetkezethez egészséges alapokra építik, túlnéznek a félhektárok délibábján. Gábris József Védjük a természet szépségeit Oj parkot létesíteni nehezebb, mint a régieket karbantartani. Azért meg kell becsülnünk a már meglevőket. Azonban sok esetben az illetékes szervek nem fordítanak erre elég gondot. Ezt látjuk több helyen, a zselízi járásban is. Zselízen például 20 hektár kiterjedésű gyönyörű fekvésű park van, amely a kapitalista világban grófok kényelmét szolgálta. Ma ez a 20 hektáros terület a népet szolgálja, azaz hogy csak szolgálná, mert nézzük csak meg. hogy is fest közelebbről. Virágnak, rózsaligetnek nyoma sincs. Az Utak rendetlenek, felelőtlen elemek sok évszázados fát kivágtak és a pázsitot nemrég még az állami bírtok juhai és tehenei legelték. A park egyik végében lévő grófi kastély kultúrtörténeti emlék. Ebben tanítóskodott valaha Schubert, a hírneves osztrák zeneszerző. Egy szobában még’ ma is őrzik emlékét Ezt a természetvédelmi bizottság lezárta, ha tervük valóra válik, egyszer majd múzeumot létesítenek itt. A park karbantartásával jelenleg senki sem törődik. Egyesek azt mondják, hogy az állami birtokhoz tartozik, a másik, hogy a községnek kellene vele törődnie, a harmadik, hogy a természetvédelmi bizottság rendelkezik vele. A tény azonban az, hogy Dudieh elvtérs a járási természetvédelmi megbízott évről évre jelentést tesz a park elhanyagolt állapotáról az évszázados fák kivágásáról Az eredmény egy-két jegyzőkönyv, aztán minden marad a régiben. Az egyik jegyzőkönyvben javasoltén hogy a parkot változtassák át Pihenés és kultúra parkjává. Tervbe volt az Ifjúsági központ és kultúrotthon létesítése, amelyre Zsellznek igen nagy szüksége volna. De a terv csak terv maradt. Mivel az ideiglenesen használt kultúťház a tavasszal öszedöléssel fenyegetett, igy feltétlenül szükséges volna a kérdés megoldása. A parkban lévő szabadtér1 színpadon a bizonytalan időjárás miatt nem датdig lehet előadásokat tartani. Jó volna talán az állami birtok irodáit melléképületekbe helyezni (hisz van a park körül a birtokhoz tartozó épületekben arra elég alkalmas hely), így megoldódna a kultúrház kérdése, sőt a könyvtárat is elhelyezhetnék, Az idegen aki idetéved, irigyli ezt a parkot a zseliziektől. Nem is csodái hisz országunkban alig van még hozzá hasonló, csak rendbe kellene szedni és törődni karbantartásával. Reméljük, hogy az illetékesek megszívlelik kérésünket.-fce-Nesze semmi, fogd meg jól! Méhésztársaim hevében is panaszkodon.. A tardoskeddi méhészegyesület az érsekújvári járási egyesülethez tartozik. Az nem volna baj, hogy odatartozik, de a hiba ott kezdődik, hogy a múlt év februárja óta nem volt taggyűlés. A kivetett mézbeadást mindenki teljesítette, s azóta sem a járási, sem a helybeli egyletnél nem ültek össze. Ez még volna a kisebbik baj, de a hiba az, hogy a mézet se vették át. A bizalmink az övét átadta és a mienk itt maradt. A szomszédos községekből is felvásárolták a mézet, csak mi vagyunk mostohák. Kérdezzük az érsekújvári járási méhészegyesületet, hogy hová tegyük a mézet? Miért vagyunk tagjai az egyesületnek, ha nem törődnek velünk? A bizalmi most küldött egy csekket, hogy fizessünk 30 korona tagt' Jat. Ezenfelül más egyéb kiadások is vannak. Ügy gondoljuk, hogy nemcsak azért vagyunk tagjai a méhészegyesületnek, hogy a tagdíjat f,zessük, hanem hogy aktív munkát végezhessünk és felsőbb szerveink törődjenek velünk. Vanya József, Tardoskedd Túl a félhektárok délibábján Az elmúlt gazdasági évben a párkányi járásban az ebedi EFSZ ért el aránylag nagy sikert. Ez nagy lépés volt előre ha meggondoljuk, hogy 53- és 54 évben még ráfizetéses szövetkezet, az előlegeken felül szép részesedést oszthatott. Felmerül hát i kérdés, hogy folytatódik-e a javuás ebben az évben is? A laposokon két önkötöző gép kezd; a fél érett repce vágását, az első idei kévéknél bizony nincs jelen sem az elnök, sem az agronómus. Vajon holnap összerakják-e a kévéket időben — nem úgy, mint az istállók mögött már két hete heverő lucernaboglyákat? A farm mellett a kertészethez visz az üt. A 15 hektárnyi területről 277 ezer koronát irányoz elő a pénzügyi terv. Látogatásunk alkalmával három öreg néni kutatta félméteres gazban az Uborka Indáit. A kukorica és répa kézi kapálása sem egyformán dicséri a kiosztott munkák elvégzését. Körülbelül 150 mázsa birkatrágya olyan formában várja az őszi leforgatást, hogy abból már addigra régen elillannak a tápértékek, melyeket aztán vásárolt anyaggal kell pótolni. Panasz, elégedetlenség az irányítás és a fegyelem hiánya itt is, ott is. Sok a beteg, sok a, munkaképtelen öreg, mert hát akad tennivaló a félhektárokban, meg azt a kis szőlőt sem hagyják veszni. Pedig az első zárszámadás kifizetése után gyarapodott a szövetkezet 28 új taggal és 71 hektárnyi területtel. Hogy a terület szaporodásából 35 hektár hanyatló gazdálkodásból származik, azt egyenlítené az új munkaerők aránylag előnyös száma. Csakhogy olyan földnélküliekről van szó, akik az állami gazdaságon dolgoznak, tehát családtagjaiknak kellene helytállni a munkában. A munkaegységek nyilvántartása azonban mást igazol: április végéig Molnár Jánosné 11, Hrmo Gizella 11 és Haracska Ilona 16 egységet dolgozott le, Morvái Lászlóné és Gora Erzsébet 77 munkaegységével szemben. A különbözet mutatja, hogy az új tagoknak nem éppen a szövetkezet, hanem a félhektár volt a szívügye és a köf: Gondoskodnak az idős szövetkezeti tagokról __ ■ ' ' Baj van a kulacsokkal Olvasd és terjeszd ~~-------*----------a Szabad Földművest! Telefon jelentés Galántáról: — Halló, itt Krajčovič Ferdinand a qalántai járási földművesújsáű szerkesztője. Örömmel közlöm a Szabad Földműves szerkesztőségével, hogy a tallósi szövetkezet minden dolgozója megrendelte a Szabad Földművest és a Roľnícke Novirtyt. Most a napokban 95 szövetkezeti tag fizette elő a Szabad Földművest. A járásban sajtóterjesztési kampány teljes ütemben folyik. Naponta beszélgetünk a szövetkezeti tagokkal a földmüvessajtő jelentőségéről. Agitáclós munkánk eredménye, hogy eddig már 352 új előfizetőt szereztünk a Szabad Földművesnek. Most minden erőnket összpontosítjuk, hogy lehetőleg a jövő hét végéig teljesíthessük kötelezettségvállalásunkat, és az előfizetők számát 1300-ra emeljük. Telefon jelentés Nagymegyerről: — Itt Kopper beszél, a nagymegyeri járási földművesújság szerkesztője. Olvastam Krajčovič elvtárs levelét, hogy milyen eredményeket értek el már ők a lapterjesztésben. Nálunk lassúbb tempóban megy az előfizetők szerzése, mert ebben a munkában a járási nemzeti bizottság dolgozói nem vettek úgy részt, mint a gatántai járásba pl. Kugler J. elvtárs, a járási nemzeti bizottság alelnöke. Azért Is lassúbb a tempó, mert a földmüvessajtónak a nagymegyeri járásban már a verseny megkezdésekor közel 900 előfizetője volt. Ezzel szemben a galántai járásban jóval kevesebben olvasták a földniüvessajtót. A verseny megkezdése óta 154 előfizetőt szereztünk a Szabad Földművesnek és 14-et a Roľnícke novinynek. Most járásiunkban több mint ezer példány jár a földmüvesújságokból. Bízunk benne, hogv a versenyben megálljuk a helyünket. Vállalásunk teljesítéséhez már elég 200 előfizetőt szereznünk. Pipis Pál a felsószeli szövetkezet növendékállat-gondozója 4 héttel ezelőtt nagy örömben részesült, Az egyik tehén három borjával ajándékozta meg. Azóta úgy vigyáz rájuk, mint szemefényére. Mindhármat fel akarja nevelni cs a jelek azt mutatják, hogy ez sikerül is neki, mert a borjak életképesek, vígan ficánkolnak. Pipis elvtárs a borjakat rideg nevelésbe részesíti. Verseny az „Új Ifjúság" díjáért Az „Üj Ifjúság“ szerkesztősége kért minden olvasóját, minden fiatalt és CS1SZ tagot, hogy vegyen részt ebben a versenyben. A verseny résztvevői az új előfizetők jelentkezési ívét adják át a Postai Hirlapszolgálatnak, vagy az előfizetési központoknak, ahol elismervényt kérjenek arról, hogy hány előfizetőt szereztek. A CSISZ alapszervezetekből az elisme,‘Vényeket be kell küldeni a CSISZ járási vezetőségének, ahonnan a legjo' j szervezetek és egyének értékeléSe után ezt továbbítják az „Üj Ifjúság“ szerkesztőségének. A verseny eredményeit és a szerencsés nyertesek névjegyzékét az „Üj Ifjúság“ utolsó októbert számában Hozzák nyilvánosságra. A verseny dijai a CSISZ járási vezetőségei számára: „Opera“ rádió 1780,- Kčs értékben, .Favorit“ kerékpár, gramafon. A CSISZ szervezetei számára: kofferrádiő, asztalitenisz felszerelés, kisebb díjak: könyvállványok, hanglemezek, hangjzórók, stb. Egyének számára: fényképezőgép, Pobjeda karóra, gitár, aklatásk . töltőtollak stb. / ■f. ‘PLZEN 2. c.butejor/CE 3. kn.K4Ú,QV£ ¥.8 Я /У О ВЯ АТ/SLAVA 6. в. ivsr*/CA 7. К OS / С Г A második ötéves tervfjen továbbfolytatjuk a televíziós állomások létesítését. Hét új televíziós állomás szórakoztatja majd a dolgozókat, üt televíziós állomás épül Bratistavában, Brnoban, Hr iec Krátovéban, Banska Bystricán, Plzenbén, Kassán és Ceské Budejovlcén. így a televíziós állomások köztársaságunk területének kb. 80 százalékát sugározzák be.
