Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)
1956-07-08 / 27. szám
1056. július 8. fŠjMnfives 7 * Éjszaka kezdték az aratást Az érő kalász és a száradó gabonaszár ropog-pattog mintha a növény gyökerét szakadnának el. A közmondás azt mondja, hogy Péter Pálkor felszakad a gabona töve. Éppen ezen a napon jártunk Naszvadon és tanúi lettünk az aratás érkezésének. Délelőtt rekkenő meleg ereszkedett a tájra, délután esett, estére pedig újból kiderült. Eső után egy-két óra múlva a falu közelében elterülő őszi árpa és rozsföldeken megkezdődött az ismerős ropogás, pattogás. Az érő gabona illata megtöltötte a levegőt és lenge szellő szárnyán sodródik a falu felé. Üzenetet visz a traktorosbrigádra. A traktorok már menetkészek. Tóth Tibor felpattan a Skoda nyergébe, Magyar Sándor meg az önkötözőn foglal helyet és egyenesen a nagykiterjedésü repceparcellához tartanak. Luzsica Vince, Gerhard Vince, Asztalos József, Darázs Tibor, Csontos Péter és Csontos János szintén odaigyekeznek. A négy önkötöző után hullnak a kévék, s úgy körülveszik a széles parcellát, mint hullámok a vízbe dobott követ. A nedves repceszárak a vitorla legyintésétől összeölelkezve hullnak a ponyvára. Az továbbviszi őket és a gép vaskarja kévébe köti. Háromnégy kerülés hiba nélkül ment. De azután következtek a kisebb-nagyobb üzemszavarok. A megnedvesedett ponyvák összehúzódtak, elpattant egykét feszítőléc. A Csontos-testvérek önkötözőjén a felvonó fahenger tört el. Tóth Tibor és Magyar Sándor gépén a csapágy romlott el. A traktorosok a sötétség ellenére is türelmesen megjavították a gépeket. Reggelre minden gép üzemképes hektár repcét és kora reggel 2 hektár őszi árpát learattak. Naszvadon két traktorosbrigád működik. Az I. és II. számú. A második már nem is második, mert a tavaszi munkák versenyébe megelőzte az 1. számú brigádot. Az I. brigádot bosz-Hjszaka repcét, nappal árpát aratott Luzsica Vince és Gerhard Vince. Pinke Mihály körzeti mechanikus reggel is meglátogatta őket, de már nem volt szükség pótalkatrészre. szántja a lemaradás. Az aratási munkáknál szeretnék kivágni a rezet. Kollár Pál brigádvezető nagyon bízik, hogy ez sikerül is. Megmutatják a CSISZ brigád traktorosainak az I. sz. brigád idősebb dolgozói is, hogy ők is tudnak valamit. Csonka Lajos az I. sz. brigád traktorosa nem sikat beszélt, csak annyit árult el nekünk, hogy mindent megtesz brigádja érdekében és a jó hírnév megszerzéTöbb mint félvagon széna lett és' ä nagy repcetáblát is learatták. Pinke Mihály körzeti mechanikus hol az egyik, hol a másik géphez vitte a szükséges pótalkatrészeket. Másnap már nem történt hiba, de ő akkor is a mezőt járta. — Ha nehéz is volt az éjszakai munka, de megérte, mert nem pergett ki a repce, és a nehéz próba után könnyebb lesz a többi munka, — mondta megkönnyebbülve Pinke Mihály, Luzsica Vince traktorosnak és Gerhard Vince önkötözőgépkezelőnek, akik az éjszakai műszakban 3 séért. Tavaszkor is ő tett a legtöbbet, hogy a két brigád között folyó munkaverseny mérlege egyensúlyba kerüljön. Az egyéni versenyben kerületi méretben ő került az élre 224 százalékos tervteljesítéssel, A munkaerők elosztása arányos mindkét brigádon, de a lelkesedés is a küzdeni akarás eddig a fiataloknál volt nagyobb. Amazok viszont számítóbbak, több tapasztalattal rendelkeznek. így az aratási munkáknál egyenlő esélyekkel vehetik fel a versenyt. Tizenegy kombájnnal, öt önkötözőgéppel indul a mezőgazdasági munkák dandárjába a két brigád. Ebbe * a létszámba beleszámították a csehországi és a martosi gépeket is. A kombájnokra 700, önkötözőkre 200 hektár gabona learatását tervezték. Az aratási munkák tervezett határidejét 12 nappal akarják megrövidíteni. A további munkák folyamán nappal aratnak, éjjel tarlót hántanak ésaz ekét borona, a boronát vetőgép követi. Aratás végeztével mindkét brigád kcmbájnosai a martosi kombájnosokka1 együtt Csehországba mennek aratásra, hogy viszonozzák a csehországi kombájnosok testvéri segítséget. Nagy munkát végeztek a szövetker zet traktorosai. Kettes pótkocsikkal fuvarozzák a szénát. Az egyik traktor alig tudta terhét a. hídmérlegre vonszolni. Olyan szélesre rakták a szénát, hogy a mérleg bódéjába megakadt. Kovács Gyula munkairányító integetett a traktorosnak, hogy még egy kicsit arrébb menjen. Haris Gyula a Skodájával hátratolatott és azután újból előre ment. Az egyik pótkocsin 31, másikon 22 mázsa széna volt. Egyszeri fuvar több mint félvagon. A többi traktorok is hasonló teherrel tértek haza. A szövetkezetesek már hat nagy szénakazlat raktak, régebben két herekazlat és még mindig bőven van takarmány kint a bezőn. — Igyekeznünk kell a takarmánynyal. mert nemsokára a kombájnoktól kel! szállítanunk a gabonát, — mondta Dvorszky Pál szövetkezeti dolgozó. A szövetkezet udvara mögött elterülő kertben is szorgosan folyik a munka. A ládákba friss zöldséget raknak, hogy kora reggel piacra kerüljön. Már 18 ezer karalábét, 9 mázsa uborkát, 2000 paprikát és 12 vagon korai burgonyát szállítottak közellátásuknak. — Ilyenkor van a legtöbb munka, de a legtöbb bevétel is — mondta mosolyogva Litovszky Mihály fökertész. — Egymillió korona bevételt terveztünk a konyhakertészetre és úgy látszik, hogy ezt nemcsak elérjük, de túlteljesítjük. — Mj így aratunk, a többi tagok meg amúgy. — Először a zöldséggel megtelt ládákra s aztán á .mezőn dolgozó gépekre mutatott Tóth Mi'náiy az üvegházak kertésze. Az eső az aratási munkákat késleltette, de a konyhakerti növények fejlődését meggyorsította és ezáltal újabb terven felüli bevételhez jutnak a szövetkezet dolgozói. Csurilla József Litovszky Mihály és Tóth Mihály megelégedéssel nézik munkájuk eredményét. Befejezés előtt áll a dunaradvánxji szövetkezet 50 vag'onos gabonaraktára. Előtte mezei szérűt építettek az EFSZ tagjai, ahol — amint képünk is mutatja — szárítják és tisztítják az őszi árpát. TÉRIKÉ így szólítja apja, anyja, így nevezik a szövetkezet tagjai is. Sőt a CSISZ és a Cscmadok vezetősége is így emlegeti, ha kultúrfellépésre készülődnek. ... Tériké ma jd énekel. Tériké megtanulja, hiszen S ... . Igen, a tizenhatéves. pirosarcú kislány nem ismer fáradságot, szabadideje alatt tanulja a népdalokat, nép1 táncokat, hogy munka után vidámítsa, szórakoztassa nemcsak Dacsókeszi, hanem a szomszédos falvak lakóit is. Az olvasó ezekután feltételezi, hogy Tériké olyan kislány, aki egyebet sem csinál, csak táncol és énekel... Pedig nem! Tériké szövetkezeti tag! A dacsókeszi EFSZ legfiatalabb tagja. Kötelességének érezte, hogy mint CSISZ tag együtt dolgozzon a nagy család tagjaival, a közös ügyért, a szebb holnapért. * * * Alkonyodik, „pihenőre" térnek a kalászt érlelő nap sugarai. Észreveszi ezt a kis tücsök is, kisétál „szobájából", s mégpengeti hegedűjét. ■. A tücsök zenéje mosolyt fakaszt Tériké arcán, nótára nyitja csöpp száját. Peng a kasza, szól a nóta. rendre dől a kalász ... Pillanatok aZött rózsává nyílik a nóta bimbója. Még az idősebbek is bele- belekurjántanak ilyesformán: Fehér lábam, gyönge lábam, megszúrja a tartó ... Száll a dal á lenge szellő szárnyán, szaporodnak az ősziárpa keresztek. S amikor az est homálya már teljesen a tájra hull, azzal az érzéssel indulnak hazafelé a szorgalmas szövetkezeti tagok: „Napi munka at becsületesen végeztük". * * * Másnap reggel traktor dübörgése vegyült el a madarak vidám énekével. Omlott a fekete föld, csilingeltek a boronák, még aznap elkészült a köles vetőágya, földbe került a mag. S amint Tóth László hengerelte, simította a talajt, Vankó József a szövetkezet elnöke derűs arccal magyarázgatta: — Ügy szervezzük meg az aratást, hogy kasza után azonnal szántunk és másodnövénnyel vetjük be a tarlókat, Ezért alakítunk aratási csoportot is, hogy a munka szervezetten, jól menjen. Aztán tekintetét a szövetkezeti nagytáblákra vetette, szeme elé hárult a sarjadó új élet. —zj Baksa Terézia ondosan felkészültek az aratásra Ján Sebik az állami gazdaságok megbízottja A hullámzó aranysárga gabona táb- | Iák bő terméssel kecsegtetnek. Ez arra figyelmezteti a szövetkezetek tagjait, az állami gazdaságok és gépállomások dolgozóit, hogy a legjobban felkészülve minden erőt latba vetve lássanak a nagy munkához. A mezőgazdaságban elképzelhetetlen ilyen nagy munka sikeres végrehajtása a jól kidolgozott aratási-cséplési terv nélkül, amely magábafoglalja az összes eshetőségeket. Az ilyen tervet főképpen a múlt évi tapasztalatok és az egyes gazdaságok helyi adottságainak alapján kell kidolgozni. A galántai állami gazdaságon például a következő alapelveket vették figyelembe: összesen 2372 hektár gabonát kell learatniok 12 kombájnnal és 22 önkötözővel. Szükség esetén azonban, ha a gabona megdőlne, vagy a kedvezőtlen időjárás fékezné az aratás menetét, igénybe veszik a rendelkezésükre álló hat marokszedögépet is. A gépek mellett a nyári munkák folyamán nem kevesebb mint 700 ember dolgozik majd. Minden részlegen egy-egy kombájnos munkacsoport fog dolgozni, s mindegyik csoportnak két kombájn áll rendelkezésére a megfelelő személyzettel együtt. Mindkét kombájnnal egy parcellán végzik az aratást. A gabona elszállítását három traktor végzi, négy pótkocsival. A kombájnok után azonnal összehúzzák és kazlazzák a szalmát, az aratást követő 48 órán belül pedig a csoporthoz tartozó hernyótalpas elvégzi a tarlóhántást. Hogy a kombájnnal learatott gabonát mielőbb megszáríthassák, a galántai részlegen mezei szérűt építettek, ahol pedig a szárítás útjába egyéb akadályok gördülnének, ott igénybe veszik a szárítógépet. A cséplésre 18 cséplőgépet készítettek elő. A galántai állami gazdaság aratási terve értelmében naponta 245 hektáron végzik el az aratást, ami azt jelenti, hogy az összes termést 14 nap alatt aratják le. így lehetővé válik, hogy időben elvethessenek 230 hektár tarlókeveréket és alaposan felkészülhessenek az őszi munkákra. Ugyan úgy, mint a múlt évben, ebben az évben is azonnal a gépek után összehúzzák és kazlakba rakják a szalmát. A szalma összehúzására kü'önös gondot fordítanak, nemcsak azért, hogy a learatott területen könnyen lehessen végezni a további munkákat, hanem mindenekelőtt azért, hogy ne legyen a gazdaságban takarmány- és alomszalma hiánya Ezzel kapcsolatban szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy a múlt évi Tapasztalatokon okulva ebben az évben egyetlen szál szalmát se hagyjunk a határban, mert a téli hónapokban nagy szükség lesz rá. A szalma betakarítása sokkal nagyobb gondot okoz a tömőéi állami gazdaság dolgozóinak, mivel nincs elég szalmaösszehúzó gépük. A szalmát azonban akkor sem hagyják a földeken, hanem öt fogattal azonnal a kombájn után elszállítják. Ennél azonban aránylag több munkaerőre van szükség, s ezért úgy szervezték meg az aratást, hogy az összes munerőket odacsoportosítják, állói az aratás legelőbb megkezdődik. A gazdaság keretén belül úgy tervezik az egyes munkafolyamatokat, hogy az 1940 hektár termény betakarítását a nyolc kombájnnal és a 22 önkötözővel brigádosok nélkül is el tudják végezni Á gabonát a dohányszárítókban szárítják. Hasonlóan készültek az aratásra a többi állami gazdaságok is. Ahol kevés a gép, ott átcsoportosítják a gépeket és az emberi munkaerőket, azokról a helyekről, ahol az' aratás későbben kezdődik, a déli körzetokból pedig az aratás befejezése után az északi körzetekben lévő gazdaságok segítségére sietnek a dolgozók. Így például a martini állami gazdaság 10 önkötözőt és 10 traktort ad segítségül a lévai állami gazdaságnak. Ezt a segítséget a lévai állami gazdaság viszonozza. Második ötéves tervünk első évi aratásánál arra kell törekednünk, hogy még előbb elvégezzük mint a múlt évben, s így minél alacsonyabbra csökkentsük a szemveszteséget. Ugyan úgy, mint az elmúlt évek folyamán, er idén Í6 számottevő segítséget kapunk a cseh kerületek állami gazdaságaitól A nagyszombati állami gazdaságba máris megérkezett öt kombájn a cseh kerületekből, s ezekben a napokban újabb kombájnokat és egyéb gépeket várnak. Ennek következtében lehetővé válik, hogy az állami gazdaságok példát mutassanak a szövetkezeteknek és az egyénileg dolgozó parasztoknak az aratás és a cséplés gyors elvégzésében. Hiba lenne azonban, ha az állami gazdaságok csupán jó példát mutatnának. Saját kötelességüknek kell tartaniok, hogy ahol szükséges , és lehetséges, ott segítséget nyújtsanak a többi termelőknek, de mindenekelőtt a szövetkezeteknek kellene sokkal nagyobb segítséget nyújtaniuk, mint ez ideig. A segítség fogalma alatt azonban nemcsak a gépi segítséget értjük, hanem mindenekelőtt a helyes szaktanácsot és a hosszú évek során szerzett tapasztaltaik és ismereteik átadását. Az aratásra való felkészülésnél gondolni kel! a dolgozók igényeinek kielégítéséről, akik majd az aratásnál és a cséplésnél dolgoznak. Erre azonban nemcsak az állami gazdaságok igazgatóságainak kell gondólniok, hanem a szakszervezetek üzemi bizottságainak is. A dolgozók kisebb-nagyobh igényeinek kielégítése mellett azonban gondoskodni kell az óvintézkedésekről is, hogy elejét vehessük az esetleges baleseteknek. Az ilyen irányú óvintézkedéseket okvetlenül bele kell foglalni az aratási és cséplési tervbe. Ezen munkák időszakában állandóan fenyeget a tűzvész. Az Osztályellenség sem sokat gondolkozik azon, vajon kárt tegyen-e szorgalmas munkánk gyümölcsében, a bő termésben, melyet olyan örömmel várunk. Növelnünk kell tehát az éberséget, hogy munkánk gyümölcsének magunk vegyük hasznát. A gabonafélék veszteségnélküli betakarításával bebizonyítják az állami gazdaságok dolgozói, hogy megértették azokat a feladatokat, melyek a második ötéves terv első évében állnak előttük. Ügy értették meg, ahogy azt a CSKP országos konferenciája jóváhagyta. A konferencia határozatának megvalósításáért pedig mindert el kel! követnünk, mert ez saját és egész népünk életszínvonalának további emelését szolgálja.
