Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)
1956-02-26 / 8. szám
8 Fcíídmüves 1956. február 26. Az SZKP XX. kongresszusa óriási alkotó hozzájárulás a béke megőrzéséhez A mezőgazdaság fejlesztése Emelni kell a mezőgazdasági vezetés színvonalát Az állattenyésztés további fellendítésének feladatai Ilyen körülmények között a párt az egész nép halaszthatatlan feladatává tette a mezőgazdasági termelés .íelentős növelését. A párt központi bizottságának plénumain feltárták a mezőgazdasági vezetés komoly hiányosságait és hibáit, ^kidolgozták a szemes termesztés és az állattenyésztés növelésének átfogó programját. Hogy fokozzuk a kolhozparasztok anyagi érdekeltségét a közös termelés fejlesztésében, és növeljük az árutermelés hozamát, jelentősen emeltük a szemestermények, az állattenyésztési termékek, a burgonya, a zöldségfélék, a len és a kender begyűjtési árát A gépállomásokon állandó gépkezelő kádereket neveltünk, s ez elsőrendű jelentőségű abból a szempontból, hogy a gépállomások szocialista mintavállalatokká váljanak. A gépállomásokra, a kolhozokba és szovhozokba a városokból és az ipari központokból A gabonagazdálkodás az egész mezőgazdasági termelés alapja A gabonagazdálkodással kapcsolatban — mely nélkül nem fejleszthető az állattenyésztés, nem növelhető az ipari növények termesztése — Hruscsov elvtárs megjegyezte: „A vetésterületeknek az utóbbi években kialakult struktúrája kirívó ellentélben áll a gabonatermelés növelését előíró feladatokkal. Az ország területének nagy részén csökkentették a gabona vetésterületét. Bizonyos hibák történtek a herefüves vetésforgó bevezetésénél. A herefüves vetésforgó-rendszert sablonosán alkalmazták, füvet vetettek millió és millió hektáron olyan vidékeken, ahol ezek nem hoznak dús termést. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tavalyi januári teljes ülése behatóan tanulmányozva az állami mezőgazdasági termékszükségletét, feladatként tűzte ki, hogy rövid időn belül nagymértékben növeljék a gabonatermelést, az állati termékek termelését pedig kétszeresére, vagy ennél is többre kell emelni. Különösen nagy fontossága volt a mezőgazdaság továbbfejlesztése szempontjából a Kazahsztánban, Szibériában és az ország más körzeteiben a szűz- és parlagföldek párthatározat értelmében történt megművelésének. A számítások azt mutatják, hogy az új földekről évenként átlagban legalább kétmilliárd púd gabonát takaríthatunk be. Miután az állam elegendő mennyiségű árugabonát takarított be a szűzföldekről, most már bátran hozzáfoghatunk a kukorica-vetésterületek jelentős növeléséhez Ukrajnában és Észak-Kaukázusban, abból a célból, hogy ezek a körzetek számottevően emelhessék hús- és tejtermelésüket, valamint az ipari növények termelését. Rövid idő alatt több mint 200 ezer traktort (15 lóerősekre számítva), több ezer egyéb gépet és munkaeszközöket szállítottunk a megművelés alatt álló szűzföldekre. Nyilvánvaló, hogy az új ötéves tervben a pártnak nem egyszer az eddigihez hasonló felhívással kell majd az ifjúsághoz fordulnia. A jövőben is újabb körzeteket kell művelés alá vennünk, atom-, hő- és vizierőműveket, gyárakat, vasútvonalakat kell építeni. A pártnak az a meggyőződése, hogy dicső ifjúságunk a jövőben is lelkesen hallgat hívó szavára”. Teljes nagyságában jelentkezett az a feladat, hogy az egyes munkák gépesítéséről áttérjünk az egész mezőgazdasági termelés komplex gépesítésére. Igen nagy figyelmet kell fordítani a kolhozok, gépállomások és szovhozok villamosítására. (Folytatás a 7. oldalról) A Párt Központi Bizottságának beszámolója nagy teret szentel a mezőgazdasági- kérdéseknek. A mezőgazdasági kérdéseket illetően Hruscsov elvtárs a következőket mondotta: „Országunknak a hatalmas iparon kívül sokoldalúan fejlett mezőgazdasággal is kell rendelkeznie, olyannal, amely annyi élelmiszert és mezőgazdasági nyersanyagot tud termelni, amennyi a lakosság teljes ellátásához és az állam minden más szükségletének kielégítéséhez szükséges. Az utóbbi években a szocialista gazdaság fejlődésének, a termelékenység emelkedésének és a kiskereskedelmi árak csökkentésének következtében emelkedtek a munkások és az alkalmazottak reálbérei, növekedett a kolhozparasztok jövedelme, s növekedett a lakosság vásárló ereje. sok ezer mérnököt, technikust, párt- és szovjet funkcionáriust küldtünk munkára. A kolhozokba több mint 120 ezer mezőgazdasági szakembert küldtünk. Több mint 20 ezer kommunistát irányítottunk a városokból a falura és javasoltuk kolhozelnöknek. A párt központi bizottsága és a kormány új I rendet teremtettek a mezőgazdasági tervezésben, és ezzel szabad teret engedtek a kolhozparasztok kezdeményező képességének. Intézkedéseket tettünk a szovhozok munkájának megjavítására, a régi állami gazdaságok megszilárdítására és újak szervezésére“. Azok a rendszabályok, amelyeket a párt a mezőgazdaság továbbfejlesztésére kidolgozott, s amelyeket valóra váltottak, lehetővé tették az első nagy lépést a szemestermények és az ipari növények termelésének növelésére. A szemestermények termelése 1955-ben 1954-hez viszonyítva 22 százalékkal, a napraforgóé 95, a cukorrépáé 54, a lenrosté 74 százalékkal növekedett. Az SZKP Központi Bizottságának beszámolója fontos dokumentum a békéért és a haladásért küzdő népek számára A mezőgazdaság vezetésének komoly megjavítása végett kádereink figyelmét a gazdaság kérdéseire, a termékek előállítására fordított munka csökkentésére kell fordítanunk V. I. Lenin a vezetőknek még- a szovjethatalom első éveiben ezt mondotta„Tanuljátok meg a számvitelt" Ha ez fontos volt államunk megszületésekor — mondotta a továbbiakban Hruscsov elvtárs —, százszor fontosabb ma, amikor azt a feladatot oldjuk meg, hogy az egy főre eső termelés tekintetében utolérjük és túlszárnyaljuk a legfontosabb tőkés országokat. Biztosak lehetünk benne, hogy a szovjet emberek a kommunista párt vezetésével becsülettel oldják meg ezt a létfontosságú feladatot. A szovjet nép életszínvonalának emelkedése A hatodik ötéves terv irányelveinek tervezete kitűzi azt a feladatot, hogy a munkások és alkalmazottak reálbére 30 százalékkal, a kolhozparasztok reáljövedelme pedig legalább 40 százalékkal növekedjék. Azt tervezzük, hogy felemeljük a dolgozók alacsony fizetésű csoportjainak munkabl-rét. Elhatároztuk, hogy a hatodik ötéves terv során minden munkás és alkalmazott áttér a hétórás munkám pra, a 16—18 éves serdülő korban levők pedig a hatórás munkanapra. A munkások és alkalmazottak számára szombaton és az ünnepeket megelőző napokon bevezetjük a hatórás munkaidőt. A közeljövőben a Legfelső Tenács elé terjesztjük megerősítés végett a nyugdíjtörvény tervezetét, amely gyökeresen megjavítja a nyugdíjügyet. A hatodik ötéves tervben a lakásépítkezés volumenének az ötödik ötéves tervhez viszonyítja majdnem kétszeresére kell növekednie. Állami eszközökből kb. 205 millió négyzetméter alapterületű lakóház építését tervezzük. Hruscsov elvtárs a központi bizottság beszámolóját a következő szavakkal fejezte be: dik ötéves terv idején a Szovjetunió nemzeti jövedelme 68 százalékkal emelkedett. Országunkban a nemzeti jövedelem háromnegyed része a lakosság személyes szükségleteinek kielégítését szolgálja. A munkások és az alkalmazottak reálbére ez idő alatt 39 százalékkal, a kolhozparaszlok reáljövedelme pedig 50 százalékkal nőtt. Az állam öt év alatt 689 milliárd rubelt fordított a munkások és az alkalmazottak társadalombiztosítási segélyeire, ingyenes és kedvezményes üdülési, szanatóriumi beutalásokra, nyugdíjakra, orvosi segélyekre, diákösztöndíjakra stb. Az anyagi jólét növekedése magyarázza azt a tényt is, hogy a Szovjetunió lakosságának szaporodása az Ötödik ötéves terv esztendejében 16 300 000 fö volt. „A szovjet ország most hatalmas fellendülésben van. Képletesen kifejezve, olyan magas hegyre, akkora magaslatra jutottunk fel, ahonnan már világosan tárul elénk a széles látóhatár, a végcélunkhoz, a kommunista társadalomhoz elvezető útón. A mi ügyünk legyőzhetetlen! Legyőzhetetlen. mert a nagy szovjet néppel együtt száz és százmilliókat lendít előre a testvéri Népi Kínában, valamennyi népi demokratikus országban. Legyőzhetetlen, mert lelkes támogatásra és rokonszenvre talál a nemzeti és gyarmati elnyomás alól felszabadult népek körében és országokban. Legyőzhetetlen, mert az egész világ dolgozói támogatják. Bennünket senki sem fölemlíthet meg. Senki sem kényszeríthet arra, hogy feladjuk elfoglalt állásainkat, s lemondjunk a béke, a demokrácia és a szocializmus ügyének védelméről". Hruscsov elvtárs beszámolt a szovjet nép anyagi jólétének és kulturális színvonalának emelkedéséről. Az htö-Az állattenyésztést illetően Hruscsov elvtárs megjegyezte: „Az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány az állattenyésztés fejlesztésében feltétlenül szükségesnek tartja a kolhozparasztok anyagi érdekeltségének növelését. Széleskörű tervet fogadott el az állattenyésztési munkák gépesítésére, az állattenyésztéshez szükséges épületek építésére. E terv gyakorlati megvalósítása már folyamatban van. A helyi pártszervezetek komoly munkát végeztek azért, hogy az állattenyésztés döntő területeit megfelelő káderekkel erősítsék meg. Az állattenyésztés fellendítésére hivatott intézkedések között fontos hely illeti meg a takarmánytermesztés növelését. Az a feladat, hogy a szemestermények termesztésének növelésével és a kukorica-termesztés általános kiterjesztésével egyidejűleg — s ez a fö — növeljük az évelő füvek, pl. a lóhere, a lucerna stb. vetésterületét. Magától értetődik, hogy az évelő füveknek és a pázsitfű-félékkel, vagy pillangósokkal való keveréküknek megválasztása során figyelembe kell vennünk az éghajlati és talajviszonyokat azért, hogy az illető övezetben a legeredményesebben termelhető növényfajtákat vessék. Növelni kell az egyéves füvek vetésterületét is, pl. a déli területeken a szudánfűét és a cirokét, a középső övezetekben a bükköny- és a zabösbükköny keverékét, amely különösen értékes a volt ugarokon való vetés szempontjából. Az állattenyésztésben az a fő feladatunk, hogy minden vonalon növeljük a földterületek minden száz hektárjára eső állati termék-termelést. Mindenekelőtt a közös állattenyésztést kell fejlesztenünk, mert ez lehetővé teszi a kolhozok jövedelmének jelentős növelését, a kolhozparasztok anyagi jólétének emelését és biztosítja a lakosság ellátásának megjavítását hússal, tejjel és más termékekkel. Különös figyelmet kell fordítani a tenyészállat-tenyésztés megjavítására, a szarvasmarha-állományban a tehenek számarányának és a tejelő állatok hozamának jelentős növelésére, a sertéshizlalás megszervezésére, mert ez a legfontosabb forrása a hústerme’és gyors növelésének. Szükségünk van arra, hogy a kolhozokban és a szovhozokban minél több tyúkot, libát, kacsát neveljenek a tavakban és a víztárolókban halat tenyésszenek; kellő figyelmet szenteljenek a házinyúltenyésztésnek és a méhészetnek. Helytelen és egyenesen végzetes volna azt gondo’ni, hogy az állattenyésztés fejlesztésében már minden nehézséget leküzdöttünk. Nem, elvtársak, a kolhozparasztok, a gép- és traktorállomások és a szovhozok dolgozóinak, a mezőgazdasági szakembereknek sok erőfeszítésére és munkákájára van szükség ahhoz, hogy állattenyésztésünk a nép növekvő szükségleteinek megfelelő színvonalra emelkedjék. A továbbiakban Hruscsov elvtárs a mezőgazdaság gépesítése kérdésével foglalkozott, s megállapította, hogy teljes nagyságában jelentkezett az a feladat, hogy a növénytermesztés legfontosabb munkái gépesítése után áttérjenek az egész mezőgazdasági termelés komplex gépesítésére. Az önálló elszámolásról kijelentette: célszerű, hogy a gép- és traktorállomások az elkövetkező években fokozatosan áttérjenek az önálló elszámolásra. A mezőgazdasági termeléssel kapcsolatban ugyanakkor hangsúlyozta a vetömagtermelés fontosságát, amely a mezőgazdaság fellendítésének fontos láncszeme. Majd foglalkozott a kolhozok építkezéseinek kérdésével, hogy ezáltal mihamarabb megszüntessék a múlt örökségét és a háború pusztításának következményeit. A továbbiakban rátért a kol! hožparasztok lakásépítésének többféle toknak a költségén kell építeni. A kolhozcsaládok tiz- és százezrei most rendelkeznek olyan jövedelemmel, amelyből csinos, kényelmes házakat építhetnek maguknak. A házak építéseinek költségét illetően Hruscsov elvtárs háromféle lehetőséget említett. Először is azok a kolhozparasztok, akik házat akarnak építeni, vagy venni maguknak, a költségek bizonyos részét a munkaegységenként kapót: pénzből fizethetik meg. Ezekre az összegekre külön alapot lehet létesíteni. A másik lehetőség az, hogy azok a kolhozok, amelyek a szükséges gazdasági- épületekkel és kulturális intézményekkel már biztosították a közösség szükségleteit, jövedelmükből bizonyos összeget kihasítanak lakóházak építésére. Végül lehetséges a házépíj lehetőségeire. Lakóházakat — mon- 1 dotta — maguknak a ko'hnzparasztésnek egy harmadik formája is: vegyes anyagi eszközökből. Hruscsov elvtárs kongresszusi beszámolójának világvisszliangfa A Szovjetunió Kommunista Pórijának XX. kongresszusa, a központ. bizottság beszámolója továbbra is a vil 'gsajtú érdeklődésének középpontjában áll. Az alábbiakban, a TASZSZ jelentése alapján, részleteket közlünk a beszámoló nemzetközi visszhangjáról. BUKAREST A SCINTF.lA és a MUNCA című lap vezércikkben foglalkozott Hruscsov elvtárs beszámolójával. Az SZKP Központi Bizottságának beszámolója, amelyet N. Sz. Hruscsov törlesztett a XX. pártkongresz- j szus elé, elsőrendű fontosságú dokumentum, nemcsak a kommunizmus útján diadalmasan előrehaladó Szovjetunió, hanem a demokrácia és a szocializmus egész tábora, a kommunista és forradalmi mozgalom, a béke és a társadalmi haladás télé törekvő valamennyi nép számára is — írja a Scinteia. Azok a fontos elméleti tételek — folytatja a lap — amelyeket Hruscsov elvtárs beszámolóia tartalmaz, Románia, valamint minden ország kommunistái számára ösztönzést jelentenek az élet által felvetett problémák eleven, dialektikus, a tényleges helyzetet tükröző értelmezésére. DELHI Az INDIAN EXPRESS című lap az SZKP Központi Bizottságának beszámolóját kommentálva. Felhívás a békére című vezércikkében így ír: Mindenki azt tartja, hogy Hruscsov külpolitikai elemzése a mai nemzetközi helyzet alapvető követelményeinek ragyogó megértéséről tanúskodik. Míg a nyugati hatalmuk tevékenységüké/ a kérdések egyre szükebb körére korlátozzák, addig Л. Sz. Hruscsov a „Puncsa Sita-t hirdeti és megerősíti, hogy hajlandó komoly tárgyalásokat folytatni a leszerelésről, segítséget nyújtani az elmaradt országok fejlődéséhez. Oroszország külpolitikája, abban a formában, ahogyan Hruscsov kifejtette, Jelentős mértékben megfelel sok o szág és a világ lakossága nagy része várakozásainak. WASHINGTON A STAR az SZKP Központi Bi zottságának a XX. pártkongresszuson elhangzott beszámolóját kommentálva arra a következtetésre jut, hogy „a méltányos és tartós, általános béke megteremtése lehetségesnek bizonyulhat'. A lap ezt írja: Hruscsov meg lehet győződve arról, hogyüaz amerikai kormány és az amerikai nép, sőt az egész Nyugat is, teljesen egyetért azzal a kijelentésével, hogy az emberiségnek -csak két útja lehet: vagy a békés egymás mellett élés, vagy a háború. Arról is meg lehet győződve, hogy országunk és az összes többi szabad ország (a lap a kapitalista országokra gondol) nem akar háborút... és a békés egymás mellett élés eszméjét mérhetetlenül jobbnak tartja ... Brown. a Star szemleírója kijelenti: Washingtonban úgy vélik, hogy az SZKP XX. kongresszusa „fontosabb, mint az összes előző kongreszszusok“.
