Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)

1956-02-26 / 8. szám

1956. február 26. в Žitnou F&Sdsaíives i----MÉHÉSZET Olvasóink kérdeznek - olvasóink felelnek (Szélesebb körben népszerűsítsük a méhészeti ismereteket) Senkinek sem közömbös, hogy egy mázsa mézet, vagy pedig hármat ad el a piacon. Ahhoz pedig, hogy ugyan­annyi családdal ne három, hanem ’négy-öt mázsát termeljünk, ismer­nünk kell a méhészkedést a legap­róbb részletekig. Tudnunk kell az ún. „méhészfogásokat" s a méheket úgy kell gondozni, mint a leghasznosabb háziállatokat Tudásra és tapasztalat­ra van szükségünk. Ezt a célt szol­gálták a lapunk hasábjain megjelent vitacikkek is. A múlt évben Berka István java­solta; nyissunk rovatot „Olvasóink kérdeznek — olvasóink felelnek“ cím­mel s mindjárt két kérdést ajánlott a vita tárgyának. A kezdeményezé­sért méhésztársunk dicséretet érde­mel. Fontos, hogy a méhészeti isme­reteket minél szélesebb körben nép­szerűsítsük és a tanácsokból a segfie­­niakarás tükröződjék vissza. Ismerek olyan méhészt, aki 50 év óta több mint 100 családdal méhész­kedőik — minden évben jó eredmény­nyel — és , a tapasztalatait a sírba akarja vinni. Egy kézlegyintéssel el­intézi a feleletet, ha valaki a méliek­­ről érdeklődik tőle. Szerencse, hogy egyre kevesebb az ilylen méhész Ezt bizonyítja, az a sok levél, amelyek a legutóbbi idő­ben szerkesztőségünkbe érkeznek. Több méhésszel beszéltem — és mondhatom, hogy közülük sok aka­ratos ember, főképpen az idősebbek. A saját kaptáraikat népszerűsítik. Elvakultak, a fától nem látják az er­dőt. Ez nyilvánult meg a kaptárkérdés­nél felmerült vitákban is. Például egyik a fekvő- másik a rakodókaptár mellett tört lándzsát, mig a harma­dik az Ignác-féle tükröskaptárt a­­jánlotta. Berka méhésztárs pedig azt állítja „hogy minden tekintetben megfelelő kaptár nincs“. Ez igaz, de jó kaptá­raink már vannak. A vita keretében sajnos erről vajmi keveset beszéltünk. Nem vettük figyelembe jónevű ku­tatóállomásainkat. Több évi, sőt év­tizedekig tartó kísérletezés után is­mertetik, népszerűsítik munkájuk . gyümölcsét. S mi erről a vitában nem beszéltünk. A jól bevált normalizáit kaptárakat meg sem említettük. Azt Hájtogattuk, hogy elegendő gyakorlat­tal elavult, régi típusú kaptárokkal is lehet okkal-móddal méhészkedni. A kaptár lehet fekvő, rakodó, két­­anyás, alsó, vagy felső kijárós, ha nem választjuk meg a kaptárt, illet­ve a kaptár anyagát, a keret nagy­ságát akkor nem érjük el a váró eredményt. Sinkovics Béla helyesen jegyezte meg: „Nagyon fontos, hogy a kaptár falai jól szigetelő anyagból készül­jenek. Szigetelni kell a kaptár fene­két, tetejét. Rosszul szigetelt kap­táraknái az évi fogyasztás 30 száza­lékkal is emelkedik a hozam pedig 30 százalékkal csökken“. A kaptár nagyságát illetően elmon­dok egy esetet: egy „mindenttudő ember“, hogy sok méze legyen, olyan kaptárt készített, amelyben 12 drb — 60x60 cm-es- keret fért el s várta az eredményt. Tíz év alatt 11 csa­ládra szaporította állományát, de ez idő alatt egyszer sem pergetett. Ter­mészetes, főhordás előtt — tekintet nélkül a népességre, felrakta a méz­tereket. A méhek nem foglalták el, mert a költőfészeknek még a há­romnegyed részét sem lepték el. Az ilyen méhészkedés előbb-utobb a pusztuláshoz vezet. Barátunk tavaly adta el három utolsó méhcsaládját. A mébek a »nagyfészkű kaptárban rosszul, hiányosan építettek (közepes raj, kevés műlép) s kora tavasszal hordástalan időben lassan fejlődtek. A család a májusi jó időkben indult fejlődésnek s csak akác után népe­sedett be a költötér. A főhordás el­múlt, a Hasítás rengeteg volt s egy hónap múlva a mézet felemésztették. A júliusi szárazságokban már éhség gyötörte a családokat s rendszerint a Hasítást is kidobálták. Természetes, így a család népben is megcsappant. A kiskaptár szintén nem alkalmas a mézgyűjtésre, mert a család hamar zsúfolt lesz és rajzásnak indul. Világhy Árpád nagyon helyesen mu­tatott rá: „ A méh a természet gyer­meke. A természet hatására kialakult ösztönei szerint él, szaporodik és dol­gozik. A méhész csak akkor érhet el eredményeket, ha a természet tör­vényeit szem előtt tartva irányítja méheit a munkában.“ Ha őszinte akarok lenni, meg kell mondanom, hogy sok elhanyagolt mé­hest még több tűzrevalő kaptárt, kast láthatunk országszerte. Termé­szetek, a gondolatlan méhésznek „nem okoz nagy gondot“ a méz eladása, vagy raktározása. Mindent egybevetve lapunkban le­folyt vita — habár néha majdnem személykedéshez vezetett, — érde­kes és tanulságos volt. Olyan méhé­szek is tollat ragadtak, akik írásaik­kal még nem jelentek meg a nyilvá­nosság előtt. Ezt pedig pozitívan kell értékelni. A vita nagyban elősegítet­te, hogy méhészrovatunknak egyre több és több levelezője van. Egyes levelek nívója azonban nem ütötte meg a kívánt mértékét. Több levél csak elmélkedés volt csupán s nem volt egybekötve a gyakorlattal. Ha egy bizonyosfajta kaptár mellett kiállunk s ismertetjük előnyeit, hátrá­nyait, akkor a mézhozamról is kell beszélnünk s itt nagyon fontos a va­lóság. Ne vegyünk légből kapott szá­mokat, hanem írjuk meg úgy, ahogy történt. Kell, hogy minden méhész kísérle­tezzen, nyitott szemmel járjon s a gyakorlatból beszéljen. Ajánlom, hogy méhészeink szerez­zenek be, vagy készítsenek magukat vidékükhöz (hordáshoz) megfelelő A­­B-C-kisebb, vagy nagyobb méretű normalizáit kaptárt s pár éven ke­resztül hasonlítsák össze a fejlődést a mézhozamhoz az idejét múlta, kap­­tárak mézhozamával. Észrevételeiket szívesen fogadjuk s megvitatjuk. A Szabad Földműves méhészrovata min­denki előtt nyitva áll, aki hozzá akar járulni méhészetünk fejlesztéséhez. Ezért a felvetett kérdésekben bátran s minél többen szóljanak hozzá. Sándor Gábor Eredmények útján ... Örömmel olvastam a Szabad Földművesben a mézfelvásárló üzemről. Ha az ígéreteket valóra váltják, elősegítik a méhészet és a mezőgazdaság fej­lődését. Nem elegendő a mézet kitermelni, de el is kell azt adni és a fogyasztókhoz ízletesen és gyorsan elszállítani. Ez a munka meg éppen tőlük függ. És ezzel nagyon sokat segíthetnek mind a méhészeknek, mind a fogyasztóknak. Magyar nyelvű méhésztanfolyamot hirdet a privigyei központ. A kitű­zött határidő, illetve a tanfolyam megtartásának ideje nálunk Délszlová­­kiában nem a legalkalmasabb. A méhészmestereknek minden órája hiányoz­hat a termelésben. Ezen a tanfolyamon kívül jó lenne egy másikat is megrendezni, amely július végén, vagy augusztus elején kezdődne. Hely­telennek tartom, hogy önként kell a tanfolyamokra jelentkezni. Legalább mi a méhészmesterek értsük meg, hogy kellő szaktudás nélkül nem lehet tízezrekre menő közvagyont kockáztatni, csak azért, mert a méhész nem akar tanulni, vagy a tagság nem akarja, hogy tanuljon. Kötelezővé kell tenni a tanulást. Össze kellene írni, hogy hány magyar nyelvű szövetkezeti méhészmester van és ezek kötelező tanfolyamon ven­nének részt, mert iskola nélkül a legkisebb akadálynál is megtorpannak és ezáltal elsősorban maguknak, majd a köznek okoznak kárt. Racskó János, Ipolynyék Kedves János bácsi! Még až ősszel beszállítottuk a mé­zet Ipolyságra a begyűjtőhöz. Ott a kannákra kötöttük a címkét. A be­gyűjtő azt mondta, hogy a kannákat hamarosan visszakü'di. Azóta többször is érdeklődtünk, de még most sincs semmi eredmény. Ugyanakkor a po­zsonyi begyűjtők dicsekednek az új­ságban. hogy ók már elvégeztek min­dent. Most már mit tegyünk? Kedves János bácsi, szépen kérlek, nyomozz az üres kannák után, ne­hogy kelljen fizetnünk az árát azok­nak, akiktől mi is kölcsönkértük, Sze­retettel gondol rád ifj. Krasznics János Ipolynagyfalu Szép eredményeket értek el az üzemen belüli önelszámolás bevezetésével Ez évben a traktorállomásokra nagy feladatok hárulnak, ezért már most fel kell készülnünk, hogy a sürgős munkák idején két váltásban dolgoz­zanak a traktorosok. Azonkívül a munka minőségét és az önköltség csökkentését elsőrendű feladatnak kell tekintenünk. A szenei gépállomás dolgozói a múlt évi tapasztalatok fel­­használásával ez évben még szebb eredmények elérésére törekszenek. Most, amikor az új feladatok előtt állunk, érdemes visszapillantani a szenei gépállomáshoz tartozó brigád­­központok múlt évi munkájára. Nagy eltérések vannak az egyes brigádközpontok évi tervteljesít'ésé­­ben. Jókán Puchla elvtárs 142 száza­lékos tervteljesítéssel dicsekedhet, de Pavlicén és Král'ován nem teljesítet­ték még a tervet sem. Sárfőn Matia­­šovič János 220 százalékra teljesítette tervét. Kovaéic Péter viszont 41 szá­zalékra. A feladatok megoldására Jó­kán készültek fel a legjobban, ahol az egész brigád 142 százalékra teljesí­tette tervét. Sürgős munkánk idején a traktorosok két váltásban dolgoz­tak. Az őszi munkák idején Födéme­­sen és Királyfán is javuiás mutatko­zott. Egyenletes tervteljesítést értek el Igrámon, Szencen, Csatajon és Rétén, de Egyházfán, Gurabon és Borsán lemaradtak. A munka irányí­tásánál nagy segítséget jelentett az üzemen belüli önelszámolás, melyet először Rété, Csataj és Födémes, ké­sőbb az összes brigádközpontok beve­zették. így a brigádok 109 traktorosa gépjavítói és üzem anyag fogyaszt isi személyi számlával rendelkeztek. An­nak ellenére, hogy az üzemen belüli önelszámolás bevezetésénél hiányossá­gok mutatkoztak és a tömégpolitikai munka sem volt kellően megszervez­ve, mégis nagy volt az érdeklődés a személyi számlák iránt, különösen az első prémium kifizetése után. Ez nagyban elősegítette az önköltség to­vábbi csökkentését. A szenei traktor­­hallomáson a múlt évben 548 291 ko-Két asszony versenye ■ A gölnicbányai járásban levő ; (aklovcei EFSZ állattenyésztésének emeléséért sokat tett a múlt év­­; ben Rendes Anna sertésgondozó. \ Minden anyakocától 16,7 malacot • választott el s ezzel lehetővé tette \ a szövetkezei sertésállományának l kiegészítését. Most kötelezettséget ; vállalt, hogy ebben az évben 18 \ malacot választ el minden anya­­; kocától. 5 Rendes Anna azonban nem elég­• szik meg azzal, hogy csupán egye­­\dül érjen el ilyen kimagasló ered­­l menyeket. Ezért tehát versenyre : hívta Pataky Annát, a gölnicbá­• nyai EFSZ sertésgondozóját, hogy ■ melyikük választ el több malacot l az év folyamán. Pataky Anna el­■ fogadta a felhívást és kölelezelt­• séget vállalt, hogy minden anya­kocától legalább 16 malacot vá­­:laszt el. Értékes vállalását azzal ■ ioldota meg, hogy az év végéig : 160 mázsa sertéshúst termel ier- Sven felül. Ebben pedig 'ő hívta ■ versenyre Rendes Annát. Bízik i benne, hogy vállalását meg tudja • valósítani, hiszen a múlt évben a ■ hizlalás tervét 154, a matacelvá­­l lasztás tervét pedig 127 százalék­­\ ra teljesítette. , Kikeltek az első csirkék Az Ivánkái Baromfitenyésztő Kísér­leti Állomáson e hónap első felében kikeltek a műkeltetőkben az első csir­kék. Ezen az állomáson háromheten­ként 3600 tojást tesznek a műkelte­­tökbe, melyeken a kelés ideje alatt kísérleti és megfigyelő munkákat vé­geznek. A műkeltetők mellett rövid tanfo­lyamokon vesznek részt Szlovákia szövetkezeteinek és állami gazdaságai­nak dolgozói. Ezekben a napokban Pavlik Lajos, az őrsi Állami Gazdaság dolgozója, Kesiar János, Trencsík Ká­roly és még több mezőgazdasági dol­gozó sajátítja el a mesterséges ba­romfikeltetés tudományát. Trencsík Károly a kvetoslavovói EFSZ-tagja már ebben az évben értékesíti saját szövetkezetében a tanfolyamon szer­zett tapasztalatokat. A kvetoslavovói szövetkezetben már négy éve foglal­koznak az ellenőrzött baromfitenyész­téssel és ebben az évben annyi csir­két keltenek, hogy még más szövet­kezeteknek is tudnak adni. rónával csökkentek a kiadások és a gépek jó karbantartásával 1 371 436 koronát takarítottak meg. Az egy hektárra eső tényleges kiadások 92,68 koronás csökkentésével a szenei trak­torállomás az egész köztársaságban első helyre került. A brigádközpontok közül a legjobb eredményt a királyfaiak érték el, ahol a kiadási normát 15,20 koronával csökkentették s így 94 371 koronát takarítottak meg. A többi brigádok is kisebb-nagyobb összeget takarítottak meg, kivételt képez a pavlicei brigád, ahol a normát 4,33 koronával és az összkiadások tervét 22 856 koronával túllépték. Ebben a brigádban a trak­torosok sem teljesítették jól a nor­mát. A hibák legfőbb oka a szakmai hiányosságban és a rossz technikai karbantartásban rejlik. Azok a bri­gádközpontok, amelyek sikereket ér­tek el, leginkább a traktorosok páros versenyének, > a prémium serkentésé­nek tulajdoníthatják. Minarik József Egyházfa, gépkimé­­léséért 3711 koronát, üzemanyagmeg-Fagyos takarmány etetése komoly károkat okozhat, bél- és gyomor­hurutot idéz elő, aminek következté­ben csökken a tejtermelés, a növen­dékállatok fejlődése pedig megakad Vemhes állatoknál a fagyott takar­mány etetése elvetélést okozhat. Ha­sonló bajokat idézhetnek elő a nedv­dús takarmányok, a burgonya, a ré­pa, stb., veszélyes a túl hideg víz itatása is, különösen, ha az istállóban felhevült állatoknak adják. Mindezek elkerülésére a következő­ket kell szem előtt tartani: A megbontott silót a napi adag elszállítása után jó hőszigetelő anyag­gal — szalma, kukoricaszár stb. — gondosan be kell fedni. Ha ennek ellenére fagyos a takarmány, huszon­négy órávaí az etetés előtt meleg helyre kell vinni. Ugyanez vonatkozik minden állatnál a fagyott gumós és lédús takarmányokra. A burgonya- és répaprizmákat mindig a déli olda­takaritásért 434,80 korona prémiumot kapott. Továbbá Hrubý Mihály Rété 2601 és 670 koronát. Szabó Jenő Rété, 767.60 koronát, Matiašovič János Sár­­fő, 525,60 koronát, Vrbiar Pál Szene 535,60, Rajcsányi Béla Jóka, 630 ko­ronát, Brindza János Csata 506,80 ko­ronát, Katona Oszkár Egyházfa, 450 koronát, Casputa Vince Királyfa, 1015.60 koronát kapott prémium cí­men. Még további 120 000 korona vár kifizetésre, melyet a téli gépjavítás után kapnak meg a traktorosok. A gépjavítók tudják legjobban, hogy melyik traktoros hogyan bánt gépével. A munkaverseny rendszeres értéke­lése, a traktorosokkal való személyes beszélgetés, nagyban hozzájárult a szép eredmények eléréséhez. Ezek a sikerek ez évben még nagyobb lendü­letet adnak a traktorosoknak a mun­kához, de ne csak a szenei traktorál­lomás dolgozóit buzdítsa, hanem ha­zánk valamennyi gépállomásának dol­gozóját. Klapúch Lajos Szene Ion kezdjük meg és a megbontott részt gondosan be kell takarni. Vályúból történő itatás esetén az állatnak szánt vizet közvetlenül az itatás előtt öntsük a vályúba. Aján­latos legalább a vemhes állatok ré­szére melegebb helyen vizet tárolni. A juhoknál figyelemmel kell lenni arra is, hogy az anyák nagy része most ellik. Ezért nagy gondot kel! fordítani arra, hogy állandóan legyen bőséges és száraz alom. A juhhodály északra nyíló kapuit nagy hidegben célszerű szalmával, vagy kukorica­szárral elzárni. A sertéseknek szánt moslék keveré­séhez feltétlenül langyos vizet hasz­náljunk. Fontos, hogy a fiaztatókban naponta almozzunk s az alom itt is mindig bőséges és száraz legyen. A baromfiólakban nehéz elkerülni az itatóvíz megfagyását. Ezért az itatóedénvekbe naponta többször lan­­gyosvizet kell tölteni. A baromfiakat ne etessük fagyos gumós, vagy lédús takarmányokkal. Sz. N. Palóciak: Több figyelmet az állattenyésztésnek A nagykapocsl járásban lévő pálóci EFSZ a múlt évben jól gazdálko­dott. Szemes terményekből, így például árpából 21 és fél mázsás hektár­­hozamot értek el. Az állattenyésztésben sem lebecsülendőek az eredmé­nyek. Negyvenhét darab növendék-marhának 70 dkg az átlagos napi súly­gyarapodása. Hatvannyolc hízósertésnek pedig 85 dkg a napi felhízási át­laga. Szép eredmények mellett a tagok jövedelme is jó. Erről tanúskodnak az alábbi számok: Szövetkezeti tag munkaegység pénz jövedelem szemes-termény Kés mázsa Báliczky András 728 11.138 24.74 Hudik János 612 9.411 20,82 Mihalik József 889 13.601 30.25 Sztárosta Ilona 538 8.321 18.32 Minden előfeltétel meg van arra, hogy a pálóci EFSZ tagjai a múlt évinél még nagyobb jövedelmet érje-nek el. Ehhez azonban fontos, hogy az állattenyésztésben dolgozó tagok még nagyobb gondot fordítsanak a haladó szovjet tapasztalatok alkalmazására, és az istállók tisztántartására. De nem szabad megfeledkezniök az éberségről sem. Ügy vigyázzanak a közös vagyanra, mint a két szernükre! Ladányi 3, Nagykapos Zootechnikusok az iskola padjaiban Az állatok hasznossága emelésének jövendőbeli nagy mesterei, Ocsovay János, szaktanító a gépi fejésről tart elméleti oktatást a breznói állatte­nyésztési tanfolyamon részvevő zootechnikusoknak és csoportvezetőknek. Fagyos takarmányt ne adjunk állatainknak

Next

/
Oldalképek
Tartalom