Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)
1956-02-26 / 8. szám
1956. február 26. в Žitnou F&Sdsaíives i----MÉHÉSZET Olvasóink kérdeznek - olvasóink felelnek (Szélesebb körben népszerűsítsük a méhészeti ismereteket) Senkinek sem közömbös, hogy egy mázsa mézet, vagy pedig hármat ad el a piacon. Ahhoz pedig, hogy ugyanannyi családdal ne három, hanem ’négy-öt mázsát termeljünk, ismernünk kell a méhészkedést a legapróbb részletekig. Tudnunk kell az ún. „méhészfogásokat" s a méheket úgy kell gondozni, mint a leghasznosabb háziállatokat Tudásra és tapasztalatra van szükségünk. Ezt a célt szolgálták a lapunk hasábjain megjelent vitacikkek is. A múlt évben Berka István javasolta; nyissunk rovatot „Olvasóink kérdeznek — olvasóink felelnek“ címmel s mindjárt két kérdést ajánlott a vita tárgyának. A kezdeményezésért méhésztársunk dicséretet érdemel. Fontos, hogy a méhészeti ismereteket minél szélesebb körben népszerűsítsük és a tanácsokból a segfieniakarás tükröződjék vissza. Ismerek olyan méhészt, aki 50 év óta több mint 100 családdal méhészkedőik — minden évben jó eredménynyel — és , a tapasztalatait a sírba akarja vinni. Egy kézlegyintéssel elintézi a feleletet, ha valaki a méliekről érdeklődik tőle. Szerencse, hogy egyre kevesebb az ilylen méhész Ezt bizonyítja, az a sok levél, amelyek a legutóbbi időben szerkesztőségünkbe érkeznek. Több méhésszel beszéltem — és mondhatom, hogy közülük sok akaratos ember, főképpen az idősebbek. A saját kaptáraikat népszerűsítik. Elvakultak, a fától nem látják az erdőt. Ez nyilvánult meg a kaptárkérdésnél felmerült vitákban is. Például egyik a fekvő- másik a rakodókaptár mellett tört lándzsát, mig a harmadik az Ignác-féle tükröskaptárt ajánlotta. Berka méhésztárs pedig azt állítja „hogy minden tekintetben megfelelő kaptár nincs“. Ez igaz, de jó kaptáraink már vannak. A vita keretében sajnos erről vajmi keveset beszéltünk. Nem vettük figyelembe jónevű kutatóállomásainkat. Több évi, sőt évtizedekig tartó kísérletezés után ismertetik, népszerűsítik munkájuk . gyümölcsét. S mi erről a vitában nem beszéltünk. A jól bevált normalizáit kaptárakat meg sem említettük. Azt Hájtogattuk, hogy elegendő gyakorlattal elavult, régi típusú kaptárokkal is lehet okkal-móddal méhészkedni. A kaptár lehet fekvő, rakodó, kétanyás, alsó, vagy felső kijárós, ha nem választjuk meg a kaptárt, illetve a kaptár anyagát, a keret nagyságát akkor nem érjük el a váró eredményt. Sinkovics Béla helyesen jegyezte meg: „Nagyon fontos, hogy a kaptár falai jól szigetelő anyagból készüljenek. Szigetelni kell a kaptár fenekét, tetejét. Rosszul szigetelt kaptáraknái az évi fogyasztás 30 százalékkal is emelkedik a hozam pedig 30 százalékkal csökken“. A kaptár nagyságát illetően elmondok egy esetet: egy „mindenttudő ember“, hogy sok méze legyen, olyan kaptárt készített, amelyben 12 drb — 60x60 cm-es- keret fért el s várta az eredményt. Tíz év alatt 11 családra szaporította állományát, de ez idő alatt egyszer sem pergetett. Természetes, főhordás előtt — tekintet nélkül a népességre, felrakta a méztereket. A méhek nem foglalták el, mert a költőfészeknek még a háromnegyed részét sem lepték el. Az ilyen méhészkedés előbb-utobb a pusztuláshoz vezet. Barátunk tavaly adta el három utolsó méhcsaládját. A mébek a »nagyfészkű kaptárban rosszul, hiányosan építettek (közepes raj, kevés műlép) s kora tavasszal hordástalan időben lassan fejlődtek. A család a májusi jó időkben indult fejlődésnek s csak akác után népesedett be a költötér. A főhordás elmúlt, a Hasítás rengeteg volt s egy hónap múlva a mézet felemésztették. A júliusi szárazságokban már éhség gyötörte a családokat s rendszerint a Hasítást is kidobálták. Természetes, így a család népben is megcsappant. A kiskaptár szintén nem alkalmas a mézgyűjtésre, mert a család hamar zsúfolt lesz és rajzásnak indul. Világhy Árpád nagyon helyesen mutatott rá: „ A méh a természet gyermeke. A természet hatására kialakult ösztönei szerint él, szaporodik és dolgozik. A méhész csak akkor érhet el eredményeket, ha a természet törvényeit szem előtt tartva irányítja méheit a munkában.“ Ha őszinte akarok lenni, meg kell mondanom, hogy sok elhanyagolt méhest még több tűzrevalő kaptárt, kast láthatunk országszerte. Természetek, a gondolatlan méhésznek „nem okoz nagy gondot“ a méz eladása, vagy raktározása. Mindent egybevetve lapunkban lefolyt vita — habár néha majdnem személykedéshez vezetett, — érdekes és tanulságos volt. Olyan méhészek is tollat ragadtak, akik írásaikkal még nem jelentek meg a nyilvánosság előtt. Ezt pedig pozitívan kell értékelni. A vita nagyban elősegítette, hogy méhészrovatunknak egyre több és több levelezője van. Egyes levelek nívója azonban nem ütötte meg a kívánt mértékét. Több levél csak elmélkedés volt csupán s nem volt egybekötve a gyakorlattal. Ha egy bizonyosfajta kaptár mellett kiállunk s ismertetjük előnyeit, hátrányait, akkor a mézhozamról is kell beszélnünk s itt nagyon fontos a valóság. Ne vegyünk légből kapott számokat, hanem írjuk meg úgy, ahogy történt. Kell, hogy minden méhész kísérletezzen, nyitott szemmel járjon s a gyakorlatból beszéljen. Ajánlom, hogy méhészeink szerezzenek be, vagy készítsenek magukat vidékükhöz (hordáshoz) megfelelő AB-C-kisebb, vagy nagyobb méretű normalizáit kaptárt s pár éven keresztül hasonlítsák össze a fejlődést a mézhozamhoz az idejét múlta, kaptárak mézhozamával. Észrevételeiket szívesen fogadjuk s megvitatjuk. A Szabad Földműves méhészrovata mindenki előtt nyitva áll, aki hozzá akar járulni méhészetünk fejlesztéséhez. Ezért a felvetett kérdésekben bátran s minél többen szóljanak hozzá. Sándor Gábor Eredmények útján ... Örömmel olvastam a Szabad Földművesben a mézfelvásárló üzemről. Ha az ígéreteket valóra váltják, elősegítik a méhészet és a mezőgazdaság fejlődését. Nem elegendő a mézet kitermelni, de el is kell azt adni és a fogyasztókhoz ízletesen és gyorsan elszállítani. Ez a munka meg éppen tőlük függ. És ezzel nagyon sokat segíthetnek mind a méhészeknek, mind a fogyasztóknak. Magyar nyelvű méhésztanfolyamot hirdet a privigyei központ. A kitűzött határidő, illetve a tanfolyam megtartásának ideje nálunk Délszlovákiában nem a legalkalmasabb. A méhészmestereknek minden órája hiányozhat a termelésben. Ezen a tanfolyamon kívül jó lenne egy másikat is megrendezni, amely július végén, vagy augusztus elején kezdődne. Helytelennek tartom, hogy önként kell a tanfolyamokra jelentkezni. Legalább mi a méhészmesterek értsük meg, hogy kellő szaktudás nélkül nem lehet tízezrekre menő közvagyont kockáztatni, csak azért, mert a méhész nem akar tanulni, vagy a tagság nem akarja, hogy tanuljon. Kötelezővé kell tenni a tanulást. Össze kellene írni, hogy hány magyar nyelvű szövetkezeti méhészmester van és ezek kötelező tanfolyamon vennének részt, mert iskola nélkül a legkisebb akadálynál is megtorpannak és ezáltal elsősorban maguknak, majd a köznek okoznak kárt. Racskó János, Ipolynyék Kedves János bácsi! Még až ősszel beszállítottuk a mézet Ipolyságra a begyűjtőhöz. Ott a kannákra kötöttük a címkét. A begyűjtő azt mondta, hogy a kannákat hamarosan visszakü'di. Azóta többször is érdeklődtünk, de még most sincs semmi eredmény. Ugyanakkor a pozsonyi begyűjtők dicsekednek az újságban. hogy ók már elvégeztek mindent. Most már mit tegyünk? Kedves János bácsi, szépen kérlek, nyomozz az üres kannák után, nehogy kelljen fizetnünk az árát azoknak, akiktől mi is kölcsönkértük, Szeretettel gondol rád ifj. Krasznics János Ipolynagyfalu Szép eredményeket értek el az üzemen belüli önelszámolás bevezetésével Ez évben a traktorállomásokra nagy feladatok hárulnak, ezért már most fel kell készülnünk, hogy a sürgős munkák idején két váltásban dolgozzanak a traktorosok. Azonkívül a munka minőségét és az önköltség csökkentését elsőrendű feladatnak kell tekintenünk. A szenei gépállomás dolgozói a múlt évi tapasztalatok felhasználásával ez évben még szebb eredmények elérésére törekszenek. Most, amikor az új feladatok előtt állunk, érdemes visszapillantani a szenei gépállomáshoz tartozó brigádközpontok múlt évi munkájára. Nagy eltérések vannak az egyes brigádközpontok évi tervteljesít'ésében. Jókán Puchla elvtárs 142 százalékos tervteljesítéssel dicsekedhet, de Pavlicén és Král'ován nem teljesítették még a tervet sem. Sárfőn Matiašovič János 220 százalékra teljesítette tervét. Kovaéic Péter viszont 41 százalékra. A feladatok megoldására Jókán készültek fel a legjobban, ahol az egész brigád 142 százalékra teljesítette tervét. Sürgős munkánk idején a traktorosok két váltásban dolgoztak. Az őszi munkák idején Födémesen és Királyfán is javuiás mutatkozott. Egyenletes tervteljesítést értek el Igrámon, Szencen, Csatajon és Rétén, de Egyházfán, Gurabon és Borsán lemaradtak. A munka irányításánál nagy segítséget jelentett az üzemen belüli önelszámolás, melyet először Rété, Csataj és Födémes, később az összes brigádközpontok bevezették. így a brigádok 109 traktorosa gépjavítói és üzem anyag fogyaszt isi személyi számlával rendelkeztek. Annak ellenére, hogy az üzemen belüli önelszámolás bevezetésénél hiányosságok mutatkoztak és a tömégpolitikai munka sem volt kellően megszervezve, mégis nagy volt az érdeklődés a személyi számlák iránt, különösen az első prémium kifizetése után. Ez nagyban elősegítette az önköltség további csökkentését. A szenei traktorhallomáson a múlt évben 548 291 ko-Két asszony versenye ■ A gölnicbányai járásban levő ; (aklovcei EFSZ állattenyésztésének emeléséért sokat tett a múlt év; ben Rendes Anna sertésgondozó. \ Minden anyakocától 16,7 malacot • választott el s ezzel lehetővé tette \ a szövetkezei sertésállományának l kiegészítését. Most kötelezettséget ; vállalt, hogy ebben az évben 18 \ malacot választ el minden anya; kocától. 5 Rendes Anna azonban nem elég• szik meg azzal, hogy csupán egye\dül érjen el ilyen kimagasló eredl menyeket. Ezért tehát versenyre : hívta Pataky Annát, a gölnicbá• nyai EFSZ sertésgondozóját, hogy ■ melyikük választ el több malacot l az év folyamán. Pataky Anna el■ fogadta a felhívást és kölelezelt• séget vállalt, hogy minden anyakocától legalább 16 malacot vá:laszt el. Értékes vállalását azzal ■ ioldota meg, hogy az év végéig : 160 mázsa sertéshúst termel ier- Sven felül. Ebben pedig 'ő hívta ■ versenyre Rendes Annát. Bízik i benne, hogy vállalását meg tudja • valósítani, hiszen a múlt évben a ■ hizlalás tervét 154, a matacelvál lasztás tervét pedig 127 százalék\ ra teljesítette. , Kikeltek az első csirkék Az Ivánkái Baromfitenyésztő Kísérleti Állomáson e hónap első felében kikeltek a műkeltetőkben az első csirkék. Ezen az állomáson háromhetenként 3600 tojást tesznek a műkeltetökbe, melyeken a kelés ideje alatt kísérleti és megfigyelő munkákat végeznek. A műkeltetők mellett rövid tanfolyamokon vesznek részt Szlovákia szövetkezeteinek és állami gazdaságainak dolgozói. Ezekben a napokban Pavlik Lajos, az őrsi Állami Gazdaság dolgozója, Kesiar János, Trencsík Károly és még több mezőgazdasági dolgozó sajátítja el a mesterséges baromfikeltetés tudományát. Trencsík Károly a kvetoslavovói EFSZ-tagja már ebben az évben értékesíti saját szövetkezetében a tanfolyamon szerzett tapasztalatokat. A kvetoslavovói szövetkezetben már négy éve foglalkoznak az ellenőrzött baromfitenyésztéssel és ebben az évben annyi csirkét keltenek, hogy még más szövetkezeteknek is tudnak adni. rónával csökkentek a kiadások és a gépek jó karbantartásával 1 371 436 koronát takarítottak meg. Az egy hektárra eső tényleges kiadások 92,68 koronás csökkentésével a szenei traktorállomás az egész köztársaságban első helyre került. A brigádközpontok közül a legjobb eredményt a királyfaiak érték el, ahol a kiadási normát 15,20 koronával csökkentették s így 94 371 koronát takarítottak meg. A többi brigádok is kisebb-nagyobb összeget takarítottak meg, kivételt képez a pavlicei brigád, ahol a normát 4,33 koronával és az összkiadások tervét 22 856 koronával túllépték. Ebben a brigádban a traktorosok sem teljesítették jól a normát. A hibák legfőbb oka a szakmai hiányosságban és a rossz technikai karbantartásban rejlik. Azok a brigádközpontok, amelyek sikereket értek el, leginkább a traktorosok páros versenyének, > a prémium serkentésének tulajdoníthatják. Minarik József Egyházfa, gépkiméléséért 3711 koronát, üzemanyagmeg-Fagyos takarmány etetése komoly károkat okozhat, bél- és gyomorhurutot idéz elő, aminek következtében csökken a tejtermelés, a növendékállatok fejlődése pedig megakad Vemhes állatoknál a fagyott takarmány etetése elvetélést okozhat. Hasonló bajokat idézhetnek elő a nedvdús takarmányok, a burgonya, a répa, stb., veszélyes a túl hideg víz itatása is, különösen, ha az istállóban felhevült állatoknak adják. Mindezek elkerülésére a következőket kell szem előtt tartani: A megbontott silót a napi adag elszállítása után jó hőszigetelő anyaggal — szalma, kukoricaszár stb. — gondosan be kell fedni. Ha ennek ellenére fagyos a takarmány, huszonnégy órávaí az etetés előtt meleg helyre kell vinni. Ugyanez vonatkozik minden állatnál a fagyott gumós és lédús takarmányokra. A burgonya- és répaprizmákat mindig a déli oldatakaritásért 434,80 korona prémiumot kapott. Továbbá Hrubý Mihály Rété 2601 és 670 koronát. Szabó Jenő Rété, 767.60 koronát, Matiašovič János Sárfő, 525,60 koronát, Vrbiar Pál Szene 535,60, Rajcsányi Béla Jóka, 630 koronát, Brindza János Csata 506,80 koronát, Katona Oszkár Egyházfa, 450 koronát, Casputa Vince Királyfa, 1015.60 koronát kapott prémium címen. Még további 120 000 korona vár kifizetésre, melyet a téli gépjavítás után kapnak meg a traktorosok. A gépjavítók tudják legjobban, hogy melyik traktoros hogyan bánt gépével. A munkaverseny rendszeres értékelése, a traktorosokkal való személyes beszélgetés, nagyban hozzájárult a szép eredmények eléréséhez. Ezek a sikerek ez évben még nagyobb lendületet adnak a traktorosoknak a munkához, de ne csak a szenei traktorállomás dolgozóit buzdítsa, hanem hazánk valamennyi gépállomásának dolgozóját. Klapúch Lajos Szene Ion kezdjük meg és a megbontott részt gondosan be kell takarni. Vályúból történő itatás esetén az állatnak szánt vizet közvetlenül az itatás előtt öntsük a vályúba. Ajánlatos legalább a vemhes állatok részére melegebb helyen vizet tárolni. A juhoknál figyelemmel kell lenni arra is, hogy az anyák nagy része most ellik. Ezért nagy gondot kel! fordítani arra, hogy állandóan legyen bőséges és száraz alom. A juhhodály északra nyíló kapuit nagy hidegben célszerű szalmával, vagy kukoricaszárral elzárni. A sertéseknek szánt moslék keveréséhez feltétlenül langyos vizet használjunk. Fontos, hogy a fiaztatókban naponta almozzunk s az alom itt is mindig bőséges és száraz legyen. A baromfiólakban nehéz elkerülni az itatóvíz megfagyását. Ezért az itatóedénvekbe naponta többször langyosvizet kell tölteni. A baromfiakat ne etessük fagyos gumós, vagy lédús takarmányokkal. Sz. N. Palóciak: Több figyelmet az állattenyésztésnek A nagykapocsl járásban lévő pálóci EFSZ a múlt évben jól gazdálkodott. Szemes terményekből, így például árpából 21 és fél mázsás hektárhozamot értek el. Az állattenyésztésben sem lebecsülendőek az eredmények. Negyvenhét darab növendék-marhának 70 dkg az átlagos napi súlygyarapodása. Hatvannyolc hízósertésnek pedig 85 dkg a napi felhízási átlaga. Szép eredmények mellett a tagok jövedelme is jó. Erről tanúskodnak az alábbi számok: Szövetkezeti tag munkaegység pénz jövedelem szemes-termény Kés mázsa Báliczky András 728 11.138 24.74 Hudik János 612 9.411 20,82 Mihalik József 889 13.601 30.25 Sztárosta Ilona 538 8.321 18.32 Minden előfeltétel meg van arra, hogy a pálóci EFSZ tagjai a múlt évinél még nagyobb jövedelmet érje-nek el. Ehhez azonban fontos, hogy az állattenyésztésben dolgozó tagok még nagyobb gondot fordítsanak a haladó szovjet tapasztalatok alkalmazására, és az istállók tisztántartására. De nem szabad megfeledkezniök az éberségről sem. Ügy vigyázzanak a közös vagyanra, mint a két szernükre! Ladányi 3, Nagykapos Zootechnikusok az iskola padjaiban Az állatok hasznossága emelésének jövendőbeli nagy mesterei, Ocsovay János, szaktanító a gépi fejésről tart elméleti oktatást a breznói állattenyésztési tanfolyamon részvevő zootechnikusoknak és csoportvezetőknek. Fagyos takarmányt ne adjunk állatainknak
