Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)
1956-02-05 / 5. szám
f956. január 22. 9 Földműves K. J. Vorosilov. a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke 75 éves. Vorosilov elvtárs, a szovjet nép azon hadvezéreinek és államférfiainak sorába tartozik, akik a harcok tüzében lettek népük vezetői és akik a szocializmus gigászi építőmunkájában a legtöbbet adták népüknek és hazájuknak. Szeretik a könyvet A dunaújfalusi könyvtár olvasótermében négyen beszélgettek, a könyvtáros és a CSEMADOK három vezetőségi tagja.-- Azt hiszem, minden CSEMADOK- tag olvasója a könyvtárnak — veti fel a kérdést a helyi szervezet titkára —. Hát nem egészen — hangzik a válasz Schultz elvtárs részéről, aki közben jeFntös pillantást veteti a szemben ülő Fekete kultúrtárs felé Fekete megértette a szempillantás jelentőségét, s azonnal jelentkezik az olvasók közé. Az ö neve már a 117-ik — mondja örömteljesen a könyvtáros. Mint a beszélgetés néma szemlélője csodálkoztam az elhangzott válaszon: 117 olvasó ilyen kis községben, melynek 400 lakója van? Kételkedésem azonban tényekkel támasztják alá. A nyilvántartás beszél az elhangzottak helyességéért: 67 férfi és 50 nő, ezekből tevődik össze a dunnújfalusi olvasótábor. Később megtudjuk, hogy az olvasók nagyrésze fiatat. IAz elmúlt évben 1091 könyv cserélt gazdát a tervezett 400 helyett. Ez is azt bizonyítja, hogy az olvasók száma egyre gyarapszik, illetve növekszik a könyv iránt tanúsított érdeklődés. Amikor a legkedveltebb olvasmányok kerülnek szóba, kiderül, hogy leginkább Móriczol, Mikszáthot, Jókait, Fagyejev Ifjú Gárdáját, és az Aratást olvassák a legtöbben. Egyéb ként az olvasóknak minden lehetőségük megvan arra, hogy a különféle politikai, szak- és szépirodalmi könyvek között válogassanak, mivel a könyvtár nary választékkal rendelkezik. Az egyes szervezetek nem feledkeznek meg a könyvek népszerűsítéséről sem Rendszeresen foglalkoznak az egyes gyűléseken a különféle könyvekkel elbeszélgetnek róla, s ugyanakkor a falu lakosai között is propagálják ezt. Ezenkívül irodalmi vitaesteket is rendeznek. így például az elmúlt évben az Aratásról, az Ifjú Gárdáról, a Betyárról tartottak jól sikerült vitaestet, s februárban pedig Mikszáth Szent Péter esernyőjével készülnek. A vitaestek nagymértékben hozzájárulnak az olvasás iránti érdeklődés felkeltéséhez, s egyben segítik a különböző problémák megoldását a■ falu életében. Felüliünk az asztal mellől, amely üveglappal van letakarva és alatta szépen szétrakva a könyvek jegyzéke Elindulunk a könyvszekrény felé. A könyvtáros olyan szeretettel néz végig az ízlésesen csomagolt könyveken, mint az édesanya ünnepi köntösbe öltöztetett gyermekein, s hamiskásan megjegyzi: — Már csak azért is igyekeznünk kell minél előbb olvasói szerezni, mert a szekrény a sok könyv nek már lassan kevés lesz. Tóth Dezső Egyik szellemi vezéralakját megillető tisztelettel emlékezik meg a béketábor Hja Ehrenburg hatvanötödik születésnapjáról. A kiváló szovjet író szépirodalmi műveinek javát is az imperializmus elleni harcnak és a béke ügyének szentelte. Hazánk dolgozói szeretettel köszöntik Hja Ehrenburgot hatvanötödik születésnapján. Mezőgazdasági szakiskola Rimaszécsen Falunk élete a felszabadulás óta nagyot változott. Népi demokratikus rendszerünk megtörte a régi nagybir tokosok és kulákok uralmát, akik a szegény népet elnyomták. A falu do' gozói új útra, a szövetkezeti gazdái kodás útjára léptek. A szövetkezetben öntudatosan és lelkiismeretesen vég zik munkájukat. Falunk egyik nagy hiánvosságai közé tartozott, hogy ke vés volt a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok száma. Ezen úgy segítettek, hogy Mészáros Dezső kulák házában (akinek el kellett hagyni a falut), kétéves mezőgazdasági szakiskolát létesítettek. Az iskolának eddig húsz hallgatója van, akik örömmel tanulnak, s minden lehetőségük megvan a mezőgazdasági szakismeretek és a szovjet módszerek elsajátítására. \z j elméletet összekötik a gyakorlattal, ami annyit , jelent, hogy hetenként I kétszer az elméletben tanultakat a ■ gyakorlatban is alkalmazzák. Igyekeznek megismerni a korszerű agrotechnikai módszereket is, hogy azután tanulmányaik végeztével átadhassák gazdag tapasztalataikat falvaik dolgozóinak. Oláh Aurélia 2. kép: Imrich Koňa, Nyitraivánka: A legjobb répatermelő c. alkotása. A Kulturális Ügyek Megbízotti Hivatala és a Népművészeti Alkotások Központja kezdeményezésére a műit hónapban a bratislavai Városháza dísztermében megnyitották a népművészeti alkotások országos kiállítását. A kiállítás megnyitásán részt vett Dénes Ferenc, a SZNT alelnöke is. A fenti képen: Dénes elvtárs a kiállítás részvevői között. Születésének 78. évfordulója alkalmából köszöni jük Zdenék Nejedlý elvtársat, a Csehszlovák Tudományos Akadémia elnökét. Néhány sorban A napokban múlt négyszáz éve, hogy Tinódi Lantos Sebestyén meghalt. A török idők lantosa, a végek énekese eredetileg Török Bálint udvari énekese volt, de katona is, aki kardjával és lantjával egyaránt harcolt népéért. „Históriás énekei“ mozgató erejű drámai felhívások, amelyekben harci események, hősi cselekedetek leírásával katonatársaihoz szól. Az akkori idők élő lelkiismerete és mulattatója volt egyszemélyben. * * * „Ki1 nem hevít korának érzeménye Szakítsa ketté lantja húrjait!“ — írta több, mint száz esztendővel ezelőtt Eötvös József, a kiváló író, gondolkodó és politikus. — Nem volt forradalmár lelkű, pályáján sok volt a buktató, a kátyú, mégis egész életművével a haladás őszinte igazi híve és harcosa volt. Ez munkásságának főérdeme, s erről emlékezünk meg halálának 85. évfordulóján. Felejteni sose tudnám Felejteni sose tudnám a pitvarajtót, földeskonyhát, szikkadtarcú béresfajtám görnyedt hátát, komor gondja gyermekkorom száz keservét, sóhajá' az éhes szájnak, a foltozott batyuk terhét, a földre vert zöld almákat. Felejteni sose tudnám soha-soha ezt a népet, mely elindult már boldog útján, hogy tettre váltsa a meséket. Júdása én nem lehetnék, mert szívós szálak idekölnek, s visszatérek, mini a fecskék, halk szavára a f barna rögnek. Ozsvald Arpád TÉLEN Emlékszel, kedves? Nyílt virágok égtek a fűszálak között, és teljes boldogságunk felett madárdal, s napfény őrködött. Emlékszel még? Némán megáik s válladra hajtottam fejem. Alkonyat lobogott a tájon s bennünk meggyűlt a szerelem Tél lepte be a kedves tájat; tündöklő, hideg hólepel, és a kis pad hívó szavára északi, fagyos szél felel. De nincs tél, amely kihűtené szerelmedet, szerelmemet. — Boldog kacajunk cseng repülve a fagyos hólepel felett. Petrik József Tíz éves az Ukrán Nemzeti Színház Mahulienka“ Komáromban A napokban ünnepelte az Ukrán Nemzeti Színház fennállásának 10. évfordulóját. Felszabadult hazánkban ez alatt a tíz év alatt nagy utat tett meg az UNSZ. Amerre jártak, mindenütt kivívták a dolgozók elismerését. A betanult 61 darabbal közel kétezerszer léptek fel, melyből több, mint 1600-at vendégszereplésben adtak elő. Ezekben a napokban Szolovjev művével léptek a színpadra, mely a kolhozéletet eleveníti meg, s ami a közönség részéről nagy elismerést váltott ki. A képen: a második felvonás egyik jelenetét láthatjuk# A „Bodzaliget“ és a „Zavaros örökség“ Zselízen A „Raduz és A komáromi színházlátogató közönség a közelmúltban a Nyitrai Kerületi Színház vendégjátékában gyönyörködhetett, akik Julius Zeyer „Raduz és Mahulienka” c. mesejátékát adták elő. Az érdeklődés a darab iránt olyan nagy volt, hogy a komáromi színház szinte szűknek bizonyult. És valóban, nem csalódott a színűkig telt ház egyetlen nézője sem. Az említett mesejáték írójának kora megalkuvásokkal és ellentétekkel volt teli. 1848 viharos márciusától kezdve lassan elhalkul a cseh szépirodalom, és csak a politikai ébredés, a cseh nemzet újjászületése volt az, ami újból ösztönözte az írókat az abszolutizmus elleni harcra, az önállóságért. Raduz és Mahulienka valódi példája az irodalom forradalmi romanticizmusának. Nyelvének gazdagsága, valamint a benne rejlő ellentmondások, s a tartalom újszerűsége az, amely a mű értékét nagymértékben emeli A játék sok életigazságot ölel fel. s ha formai szempontból kifogásolni való akad is, tartalmi szempontból megfelel. Utat mutat a születendőnek, elutasít minden régit és megszokottat, eltörli a rosszat, irigységet; közös tiszteletet és szeretetet hirdet. Betölti az embert valami új tartalommal, eltörli benne az önzést, gondtalanságot, életuntságot, és vágyakat kelt fel az új, a szép után — írja a mesejátékról Ján Laca. Zeyer Raduz és Mahulienkája a cseh klasszikus irodalom kincse. Anyagát a szlovák népmondákból, népmesékből vette, melynek motívumai nálunk, magyarodnál is megvan. Alapgondolata a nagy szerelem, mely 'egyőzi a varázslatokat és a sötétség erőit. A szlovák nép megtartotta ezeket a szerelmi motívumokat, nemcsak a mesében, hanem a képzőművészetben is. A „Raduz és Mahulienka" himnusz a szerelem és a szeretet nagy erejéről. Zeyer az egyszerű mesetörténetet felemelte a valóságos emberi szívek és sorsok történetére. Raduz és Mahulienka tiszta szerelmükkel szimbolizálják az egyetértés és a nemzeti egység uťáni törekvésü<ret. A játék teljes szövegéből kicseniül az író őszinte igyekezete 'ingralobbantani <, nemzet: érzést i Tátra alatti népben Zeyer szilárdan hisz a nép erejében. így ír róluk: „...a nép i.gyszerű, mint az anyaföld ... Minden, ami nő, belőle születik, és ismét hozzá tér vissza... A nép olyan, mint a föld...” Az előadást illetően az együttes munkáján meglátszott a komoly tudás és felkészültség, csak az előadás első részét túlozták sok mozgásukkal, szinte balett-utánzó mozdulatokkal, amin azonban észre lehetett venni, hogy a szereplő nem tökéletes ura a finom mozdulatoknak. Ez azonben rendezői hiba, amelyet ki lehet küszöbölni. Hiányosságként lehetne felróni a női szólóénekes énektechnikáját a férfi énekessel szemben. Egyébként a Raduz szerepét alakító Anton Korenči játékát a technikailag jól kidolgozott előadás jellemezte. Kitünően alakították meg szerepüket Eliška Kováčiková, Margita Žemlová, valamint a királylányokat alakító Magda Paveleková és Soňa Polónyiová igyekezett érzékeltetni a rosszlelkű testvéreket s ez sikerült is nekik Hasonló jó fellépésről tettek tanúságot a többi szereplők is Kár hogy a mesejáték "pej részét, amely annyira kifejezi ennek erejét melegségéi és szépségét, 'a közönség hangos beszéde miatt nem lehetett élvezni. Gyüre Lajos Zselíz lakossága nagy érdeklődést tanúsít a különféle kultúrrendezvények iránt. Nem mulaszt el egyetlen kínálkozó alkalmat, ha valamilyen színdarab vagy egyéb megnézéséről van szó. Mindezt látva, akaratlanul is a múlt jut eszembe, amikor Zselíz lakosságának nagy része, őslakói, majdnem mind a gróf cselédei voltak, s bizony milyen messzire estek akkor a művelődés minden parányi lehetősé gétől. És mekkorát fordult azóta я világ kerekei Ma már a 300 férőbe lyes kultúrház nem tudja kielégíteni a község dolgozóina1 érdeklődésé! ahol a CSEMADOK kultúrcsoport.ia lép fel időnként jól betanult színelőadásaival. Ezenkívül csemegeként néha meglátogatja községünket az Állami Faluszínház is. Községünkben a Faluszínház művészegyüttese nagy sikert könyvelt el magának a napokban is, s szinte ünnepszámba megy nálunk az a nap, amikor fellépésükre számíthatunk. Január folyamán, ebben az évben először, a Faluszínház magyar művészegyüttese a „Bodzaliget“-et és a „Zavaros örökség“-et adta elő, s ugyanakkor a gyermekek részére pedig a „Beképzelt tapsi“-t. Zselíz lakossága hálásan gondol az Állami Faluszínház művészegyüttesére, s köszönetét fejezi ki kitűnő játékukért, és annak a reményének ad kifejezést, hogy nemsokára ugyancsak gyönyörködhetnek kiváló játékukban. К. E.
