Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)
1956-02-05 / 5. szám
I 10 Pöídmüves 1956. február 5. —MÉHÉSZET— Л méhek téli nyugalma A téli nyugalom nagyon fontos a méhek életében. Háborgatás következtében többet fogyasztanak és az öszszegyült bélsár hasmenést, vagy elhullást okoz. A kevés tapasztalattal bíró méhész tavaszkor fölösleges kaptárbontogatással árt a legtöbbet méheinek, télen pedig azzal, hogy rájuk se néz. Ilyenkor nincs miben gyönyörködnie, hát megfeledkezik róluk. A áorsukra hagyott méhek azonban nem élvezhetnek teljes nyugalmat, mert a méhellenségek és az időjárás viszonttagsága megzavarja őket. Hogy méheim nyugodtan teleljenek, már nyáron megkezdem a betelelés előkészítő munkálatait. Hordástalan időben cukorral és mézzel pótolom az élelemhiányt. Gondoskodom arról is, hogy a családok elegendő fiatal méhvel menjenek telelőbe. A kijárónyllást a népesség arányában szűkítem és Hanemann-ráccsal akadályozom meg az egerek kaptárba való bejutását. A jó szigetelő anyagból készült kaptárak és takarók egyenletes meleget biztosítanak. A méhes közelében nem tűrök olyan anyagokat (kukoricakórót, napraforgó szárat stb.), amelyekbe az egerek befészkelhetnek s amelyek a madarakat odacsábíthatják. Ha az időjárás nem változó és a kártevők sem tolakodnak a méhes közelébe, kevés munkám akad a méhek körül. De ilyen időjárás alkalmával, amely most is uralkodik megtekintem őket, zajtalanul. A méhészek között már kialakult az a vélemény, hogy egyenletes hidegben jobban telelnek a méhek, mint enyhe időjárás alkalmával. Az igaz, hogy tartós hidegben nem fordul, elő annyi penészedés, és túlkprai petézés sem következik be, de a méhek többet fogyasztanak. Ezeket azonban el lehet kerülni, A penészedés a fedetlen virágport teljesen tönkreteszi. Már pedig virágpor nélkül a méhek nem tudnak egészséges, fiatal méheket nevelni. A túlkorai petézés pedig nagyon sok áldozatot hoz mézben és méhben is. A családnak nem gyarapodást, hanem csökkenést okoz. Ha meleg van, télen is bővíteni kell a kijárókat. Kaptáraim egyharmad része felső — a többi pedig alsó kijárónyílású. A kijárók miatt eddig sem a telelésnél, sem a tavaszi fejlődésben nem mutatkoztak eltérések. Mindkettőnek ismerem előnyeit és hátrányait, és ezeket figyelembe véve méhészkedem. Az alsókijárós kaptáraknak gyakran gyöngyözik a szűkítő rácsa. Ez a lecsapódás jele. Ilyenkor bővitem a röpnyílást. A felsőkijárósnál lecsapódás ritkán fordul elő, mert ott a levegőcsere könnyen megtörténik. A meleg levegő könnyebb, mint a hideg, ezáltal felemelkedik és a felső kijárón eltávozik. Helyére oxigéndús levegő kerül. Az elhasznált levegő, ha egyforma hőmérsékletű az oxigéndús levegővel, akkor nehezebb, és nem fölfelé emelkedik, hanem a kaptár fenekére süllyed. Az alsókijárós kaptárakból is kijut az elhasznált levegő, de nem ilyen egyszerűen. A telelőfürtön kívül a kaptárban elég hideg van, ott hül le a kilehelt széndioxidos levegő. Hülés következtében összehúzódik és súlyosabbá válik. Ennek következtében leszáll és az alsókijárón eltávolodik. A természet törvénye mindkét fajta kaptárban elősegíti a levegöcserét. Csak a lehullott méhek akadályozzák meg, leszűkítik az alsó kijárót és a Wegö felmelegszik. A kaptár belseje nedvessé válik és amikor az időjárás újra hidegre fordul, a sok lecsapódás összefagy a lehullott méhvel. Valóságos torlasz keletkezik a röpnyílásban. Télderekán, ha egy-két fok meleget mutat a hőmérő, pipa alakra meghajlított drót' tál kihúzom a lehullott méheket a röpny Hasból. Teljes takarítást nem végzek és tisztogató vasat sem használok, mert azzal zajt csinálnék. Másféle veszély is fenyegeti méheimet. Már említettem, hogy a méhes közelében nem tűrök olyan dolgokat, amelyekben egerek fészkelhetnének. A szomszédok kertjében azonban sok a kukoricakóró. Ahogy etetik, az egerek úgy húzódnak tovább. Mikor az utolsó kéve is elfogy, a kaptáron ülő macska jelzi, hogy tájöttek a hívatlan vendégek. Egérfogás közben a macska jelzi, hogy rájöttek a hívatlan vendégek. Egérfogás közben a macska is zavarja a méhek téli nyugalmát. Ezért kalitka alakú egérfogóval fogdosom meg az egereket, abba pörkölt húsdarabkákat teszek s a tolakodók hamar odasereglenek. Ha minden hibát a kezdet kezdetén sikeresen elhárítok, enyhe időben jobban telelnek méheim. Télen az alsó, tavasszal pedig a felsökijárós képtárakra fordítok nagyobb gondot. A tavaszi teendőkről később szeretnék írni, s abban akarok bővebben foglalkozni a felsökijárós kaptár kezelésével. Csuirilla Gábor Szádudvarnok Olvasóink kérdeznek — olvasóink felelnek Lapunk múlt év 52. számában Irt cikkemet Berka István bírálja. Azzal vádol, hogy egyoldalúan világítom meg az alsó és felső röpnyílás kérdését. Nem helyesli a költésrothadásról tett állításomat. Végül az eszmecsere helyes értelmére ad oktatást. Mivel rovatunknak nem válna előnyére, ha szócsatákat vívnánk, azért sem vitatkozni, sem véleményemet másokkal elfogadtatni nem akarom, de a bírálat után az olvasók érdekében is válaszolok. És még megjegyzem, hogy cikkem rövidítve jelent meg. Az első bírálat: Robotka méhésztárs a következőket írja: „Tudjuk, hogy a méhek a mézet szívesebben a fiasítás fölé hordják, nem pedig mellé." Én ezzel folytatom: miért? „Mert ez természetes.” Erről minden gyakorló méhész meggyőződhet bármelyik rakodókaptárral, ha a mézűrt felteszi előbb, mielőtt a méhek a költőtér utolsó kereteit elfoglalnák, rajta dolgoznának. A mézür feltevése után a fejük feletti mézűr keretein folytatják munkájukat és csak akkor veszik újból munkába a költőtér kereteit, ha a mézűrben már nincs hely. Ha méheket egy nagy ládába ütjük, melynek mind a három mérete tegyük fel, egy méter, azt fogjuk tapasztalni, hogy keret nélkül 9 lépet építenek és ezeket idővel, ahogy a család erősödik, fenékig kiépítik, de oldalt, vagy mögöttük nem építik be. Ez a két eset is a rakodókaptár természetességét igazolja. Ezért a normalizált kaptárak nagyon helyesen vannak 9 (rekesztődeszka nélkül 10) keretre méretezve. Ennek ellenére én nem ajánlottam a rakodókaptárt, de a termelésben mégis azt tartom előnyösebbnek.” A fekvővel is érhetünk el jó eredményt, de ez már több munkával és a méhek munkájának megzavarásával jár.“ Ezzel nem állítottam a fekvő hasznavehetetlenségét a termelésben. „Világhy méhésztárs egyoldalúan világította meg a rönyílás kérdését." Cikkem eredeti szövegéből kimaradt a következő rész: Berka István méhésztárs az alsó és a felső röpnyílásnak (kérdését) előnyeit és hátrányait elég bőven megírja. Többek között azt írja, hogy a feísőkijárós kaptárból a gyenge családok segítség nélkül nem tudják kitisztítani a hullákat. Ezután következett az én észrevételeim felsorolása. A penészokozta költésrothadásról a megjegyzésére csak annyit válaszolok, forduljon Liptovský Hrádok-i Kutató Intézethez, kérdezze meg, hogy a penész okozhat-e költésrothadást? A méhbetegségeket ismerem, négy évig voltam járási egészségügyi ellenőr. Körülbelül 7 éve annak, amikor Pagács József, izsai lakos — (ma vágsellyei) — méhész, június derekán — (tehát melegben amikor nem lehetett hülés) — ijedten jött hozzám, hogy menjek megvizsgálni a méheit, mert egy erős családjánál költésrothadás van. A családot rajzás után átvizsgálta és horpadt, elhalt Hasítást talált tenyérnyi darabokban. Nagyon megijedt, hogy méhei mind fertőzöttek lehetnek, elpusztulhatnak. Előző években uralkodott ragályos nyúlós amerikai költésrothadás Izsán. Megállapítottam, hogy az említett családnál penészokozta költésrothadásról van szó. A család még elég népes volt, ezért másik tiszta kaptárba helyeztük át és építményét müléppel pótoltuk. Az építésre pedig etetéssel serkentettük. Hogy a méhészt megnyugtassam, az előírásnak megfelelően mintát küldtem Liptovský Hrádokra a Kutató Intézetnek, jelentésemet mellékelve. Nyolc-tíz nap múlva megjött a válasz: Penészokozta költésrothadás, a kaptárt kicserélni, kitisztítani, az építményt fokozatosan kicserélni, átépíteni. Őrösi Pál Zoltán a gombák okozta betegségről ezt Írja: „A méheknek és Hasításnak is vannak többféle gombák okozta betegségei. Valószínű, hogy gyakoribbak és többfélék, mint eddig ismertek.” A vérhasról ezt írtam: a túl híg élelem hasmenést, vérhast okozhat. A „hasmenés" szó kimaradt a rövidítésnél. Így tehát helyes a méhésztárs megjegyzése, mert a mai szakmunkák csak a hasmenés különböző fokát említik meg. Közönséges hasmenést említenek, ha az ürülék híg és világosbarna. Ez a kirepüléssel megszűnik. A család megsínyli, de segítséggel kiheveri. Ha malpighamőba fertőzött a család, akkor a méh ürüléke sűrű és sötét. A betegség röpködéskor sem szűnik meg. A család legyengül és rendszerint elpusztul. Ezen utóbbi sűrű ürülékút nevezték régen vérhasnak. Ezért írtam mindként néven. , Mindezekből láthatja méhésztársam, hogy észrevételeimet, tapasztalataimat nem nyilvánítom reklámszerűen. Hogy a lapba írtam, erre a méhek iránti szeretet és a méhésztársaim iránti jószándék indított, de nem feltűnési vágy. Mindenkor szívesen tanulok és olvasok, hogy méhészeti tudásomat bővítsem. Világhy Árpád Path. Magyar nyelvű méhésztanfolyam Többek kívánságára a szövetkezetek méhészmesterei számára magyar nyelvű méhésztanfolyamot rendez a szlovákiai méhészek privigyei központja. A tanfolyam ez év április 23—28-ig tart a privigyei méhészállomáson, melyre a magyar nyelvű méhészmestereket ezennel meghívjuk. A tanfolyam csak abban az esetben tartható meg, ha legalább 20 hallgató vesz részt rajta, ezért a központ elnöksége felkéri azokat a méhésztársakat, akik részt kívánnak venni a tanfolyamon, hogy jelentkezésüket írásban küldjék a következő címre: Cstredie včelárskych združení Prievidza, Dlhá ul. č. 462. legkésőbb március 31-ig. Különösen felhívjuk azoknak a járásoknak a figyelmét, ahonnan az EFSZ-ekből eddig kevesen, vagy egyáltalán nem vettek részt a méhészmesteri tanfolyamon. Ezek a járások a következők: Bratislava, Nagymegyer, Dunaszerdahely, Galánta, Malacky, Szene, Senica, Sered. Somorja, Komárom, Léva, Érsekújvár, Párkány, Surány, Ógyalla, Vágsellye, Zselíz, Tornaija, Ipolyság, Királyhelmec és Szepsi. A részletes tervet a központ minden jelentkezőnek legkésőbb két héttel a tanfolyam előtt elküldi, Szállást és teljes ellátást a tanfolyamon részvevők a központ méhészeti állomáson kapnak. Az ellátást és az útiköltséget a méhészeti központ előlegezi és utólag a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal megtéríti. Szlovákia Méhészek Központja, Privigye. A szenei GTA versenyfelhívása A mezőgazdasági termelésre háruló feladatok teljesítésében döntő fontossággal bír a szövetkezeti dolgozók és a brigádközpontok dolgozóinak munkára való mozgósítása, és a szocialista munkaverseny minél szélesebb alapokra való helyezése. A helyesen szervezett munkaversenynek köszönheti a szenei traktorállomás, hogy múlt évi tervét 113,5 százalékra teljesítette. Ugyancsak a brigádközpontok dolgozói és a traktorosok között kiszélesített munkaversenynek köszönheti, hogy 1954-ben jó munkájáért elnyerte a kormány vörös zászlaját. Ebben az évben fokozott feladatok hárulnak a gép- és trakforállomásokra. A szocialista munkaverseny és a jó munkaszervezés eredménye világosan visszatükröződik a szenei gépállomás műit évi termelési tervének teljesítésében. Így például a múlt évben 14,37 koronával csökkentették minden hektárnyi terület megművelésének költségét. A jó munka eredménye abban is megnyilvánul, hogy a szövetkezetek 100,8 százalékra teljesítették gabonatermelési tervüket, az ipari termények termelési tervét 8, a széna és a takarmányfélék termelési tervét pedig 9 százalékkal túllépték. A múlt évi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a pártunk X. kongreszszusa által kitűzött feladatok teljesítésében szerepe van a szocialista munkaversenynek, a gépek teljes kihasználásának, a termelékenység fokozásának és a haladó módszerek alkalmazásának. Ennek figyelembe vételével az ez évi szocialista munkaverseny előkészítésére különös figyelmet fordítottunk. A legfőbb súlyt arra helyeztük, hogy minden traktoros és kombájn-kezelő tökéletesen ismerje feladatát. Ennek alapján a szenei gépállomás dolgozói 15 kollektív és 154 egyéni kötelezettségvállalást tettek. Ennek alapján születétt a szenei GTA összüzemi kötelezettségvállalása, amely a hektárhozamok emelésére, az üzemanyag takarékosságra, az önköltség csökkentésre, az állattenyésztés gépesítésére és a tervfeladatok határidőben való teljesítésére irányul. A kötelezettségvállalás keretében feladatul .tűzi maga elé a szenei GTÄ, hogy 1956. febr. 25-ig kijavítja az összes gépeket, az egyes idénymunkáknál bevezetik a kétváltásos műszakot és különös figyelmet fordítanak a traktorosok iskoláztatására. Megvagyunk győződve arról, hogy a szocialista munkaverseny, valamint a kollektív szerződések rendszeres ellenőrzése, elősegíti pártunk X. kongresszusának és a II. ötéves terv első éve feladatainak teljesítését. Ezzel egyidejűleg versenyre hívjuk hazánk valamennyi gépállomását, hogy hasonló intézkedések érvényesítésével elősegítsék a mezőgazdasági termelés lényeges emelését. Elfogadták a versenyfelhívást A bárcai gépállomás dolgozói élénk figyelemmel kísérik a Politikai Tanácsadó Bizottság prágai tárgyalásait. Ennek tiszteletére a mezőgazdasági termelésre háruló feladatokból kiindulva egyhangúlag elfogadták a szenei GTÄ versenyfelhívását. Ezzel kapcsolatban a CSKP megalakításának 35. évfordulója tiszteletére vállalták, hogy ) február 26-ig, vagyis két nappal a határidő előtt befejezik a gépjavítást, a nyári munkákhoz szükséges gépeket pedig 10 nappal határidő előtt, vagyis április 20-ig kijavítják. Ebben az évben 27 százalékkal emelkedett a bárcai GTÄ feladata, de a gépállomás dolgozói kötelezettséget vállaltak, hogy még ezt a fokozott feladatot is I 10 százalékkal túlteljesítik. Ennek érdekében 2 százalékkal csökkentik az j üzemanyag-szükségletet, a gépjavítások költségét pedig 3 százalékkal. Egy ' hektár földterület megművelésének I költségét 2 százalékkal csökkentik s i ezzel 99 170 koronát takarítanak meg nemze tgazdasá gunknak. A bárcai gépállomás dolgozói teljes létszámban bekapcsolódnak a szocialista munkaversenybe és kötelezettségvállalásaik teljesítése érdekében 10 kollektív és 83 egyéni kötelezettségvállalást tesznek. szocialista munkaverseny és az egyéni kötelezettségvállalások teljesítését rendszeresen kéthetenként értékelik. Jól halad a munka a rozsnyői gépállomáson A rozsnyői gépállomás dolgozói fokozott feladataik tudatában kezdték meg a II. ötéves terv első évi feladatainak teljesítését. Már a múlt év novemberében megindult a vontatott eszközök és a traktorok javítása. A helyzet elég kedvezőtlen volt, mivel kevés szakképzett gépjavítóval rendelkezett a traktorállomás. Az új munkaerők túlnyomó többsége tapasztalatlan volt és nem ismerte ki magát tökéletesen ebben a nagy szaktudást kívánó munkában. Mindezek ellenére elérték, hogy ma már teljes bizonyossággal mondhatják, hogy a tervezett határidőre befejezik a gépek javítását. A gépjavítást három csoportban végzik. A traktorjavító csoportban legjobban dolgozik Nagv Lajos, aki kötelezettséget vállalt, hogy normáját 200 százalékra teljesíti. Január kezdetén további két traktor javító csoportot alakítottak. Január 25-ig a traktoroknak több mint 40, a vontatott eszközöknek pedig 60 százalékát kijavították. A gépjavításokban sokat segítenek azok a traktorosok, akik a tél folyamán nem dolgozhatnak a határban. A traktorokon kívül az ekéket, vetőgépeket, műtrágyaszóró gépeket, boronákat, önkötözőket, cséplőgépeket és a pótkocsikat is javítják. A gépállomás alkalmazottai kötelezettséget vállaltak, hogy tervfeladataikat határidőre teljesítik, nagy súlyt helyeznek a végzett munka minőségére. A vontatott eszközök javításánál Znamec elvtárs kötelezettséget vállalt, hogy napi normáját 197 százalékra teljesíti. Vajner elvtárs, aki az ekéket javítja, kötelezettséget vállalat, hogy normáját 354 százalékra teljesíti. Ezeken kívül még több gépjavító vállalt értékes kötelezettséget. A gépállomás tanoncai rs kiveszik részüket a munkából: a napokban befejezik a műtrágyaszóró gépek javítását. A Vefká Poloma-i brigádközpont traktorosai a helyszínen javítják ki a gépeket. Nagy hiba azonban, hogy kevés pótalkatrész áll rendelkezésükre. A gépjavításon kívül egyéb fontos munkára is kiterjed a gépállomás dől gozóinak a figyelme. A gépállomás agronómusai a szövetkezetek növénytermesztési csoportvezetőivel és agronómusaival együtt 24 szövetkezetben kidolgozták az egész évi termelési tervet. Ezzel egyidejűleg a talajvizsgálat eredményei alapján kidolgozzák a trágyázási terveket is. Ennél a munkánál figyelembe veszik, a talaj tápanyag-készletét és a talaj összetételét és azt, hogv melyik területen, mit szándékoznak termelni ebben az évben. A trágyázási tervek kidolgozására nagv súlyt fektetnek és a magas hektárhozamok biztosításával kapcsolatban nagy fontosságot tulajdonítanak a tisztított vetőmagnak. Ezért a rozsnyői gépállomás agronómusai szolgálata vetőmag-mintát vesz a szövetkezetekből, hogy a laboratóriumi kivizsgálás alapján meghatározhassák, alkalmas-e vetésre. Ellenkező esetben kicserélik a vetőmagot. A termelési tervek és a trágyázási tervek kidolgozása után még ezen a héten további fontos feladat vár a gépállomás agronómusaira: szerződést kell kötniök az egyénileg dolgozó parasztokkal. Ez pedig igen fontos munka, mert a tökéletesen elvégzett gépi munkán keresztül lehet leginkább bebizonyítani a közös gazdálkodás előnyét. Rozsnyói GTA Tizenegy szövetkezettel kötöttek szerződést A trencséni járásban levő kostolnai gépállomás agronómusai, brigádvezetői és traktorosai alaposan felkészültek a szövetkezetekkel és az egyénileg dolgozó parasztokkal történő szerződések megkötésére. Január 25-ig a járás 11 szövetkezetével és 45 egyénileg dolgozó földművessel majdnem 9000 hektárra kötött termelési szerződést a kostolnai gépállomás. Milan Holáček körzeti agronómus segített a körzetéhez tartozó szövetkezeteknek a termelési tervek kidolgozásában, melyek befejezése után szerződést kötött velük a mezei munkák túlnyomó részére. Ján Husák, körzeti agronómus pedig 32 egyénileg dolgozó földművessel kötött szerződést földjeik gépi megmunkálására és a termények gépi betakarítására. A gépállomás körzeti agronómusai és brigádvezetői naponta megbeszéléseket tartanak és a megkötött szerződések alapján szétírják a terveket egyes brigádközpontokra és traktorosokra. SHopka János sedličnai brigádjának például az a feladata, hogy az egyénileg dolgozó parasztok 2300 hektárnyi földjein elvégezze a szer - ződésben lefektetett mezei munkálatokat. Ez a brigád a múlt évben 110 százalékra teljesítette tervét, azonkívül 232 egyénileg dolgozó földművesnek segített a legnehezebb munkák elvégzésében. A gépi munka előnyéről újabb földművesek győződtek meg s így ebben az évben már nem 232, hanem közel 500 egyénileg dolgozó paraszt gépekkel végezteti a mezei munkák zömét.
