Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)

1956-02-05 / 5. szám

1956. február 5. Földműves 5 A Leleszi Május 1 EFSZ Két és negyed millió koronát osztott szét a zárszámadáson Az oroszkai cukorgyár versenyfelhívása j Az oroszkai cukorgyár alkalmazottai a múlt évi cukorkampány ; idején nem teljesítették tervezett feladataikat, mivel a gyárhoz tar- : to zó községek egyénileg dolgozó földművesei nem vetették be cukor- ■ répával a tervezett területet. így aztán természetes, hogv a cukor- j gyár nem kapott annyi nyersanyagot, amennyire szüksége lett volna : Ezért tehát ebben az évben maguk a cukorgyár alkalmazottai is ■ hozzá akarnak járulni a cukorrépa mennyiségének növeléséhez. Be : akarják bizonyítani, hogy a helyes agrotechnikai intézkedések betar- ■ tásával magas hektárhozamokat lehet elérni. Ebből a célból a helyi nemzeti bizottság 15 hektár szántóföldet : bocsátott a cukorgyár rendelkezésére. A gyár dolgozói elvégezik a j földek gazdasági-műszaki rendezését és a tavasz folyamán bevetik • cukorrépával. A föld megmüvelői kötelezettséget vállaltak, hogv a lő : hektárnyi területen 350 mázsás átlagos hektárhozamot érnek el, ami • 52,5 vagon cukorrépát jelentene. Ezzel egyidejűleg versenyre hívják j Szlovákia összes cukorgyárainak alkalmazottait az elhanyagolt földek : bevetésére és a minél magasabb hektárhozam elérésére. Az oroszkai cukorgyár dolgozói ezzel a kötelezettségvállalással és ■ versenyfelhívással a cukorrépatermelés és a takarmányalap kibőví­tését akarják elősegíteni. Szorgalmas munkájuk eredményeként több cukor, tej és hús kerül városi dolgozóink asztalára. Egyre gazdagabbak a szövetkezetek Januárvégi, csípős szél nyargalt végig Lelesz utcáin. Az ünneplőbe öltözött szövetkezeti tagok, akik a zárszámadási taggyűlésre igyekeztek, rá se hederítettek a hidegre. Fűtötte őket a jólvégzett munka tudata ... A fényárban úszó hatalmas kultúr­terem zsúfolásig telve volt. Itt szo­rongott a falu aprja-nagyja. Nagyne­­hezen bejutottunk. A szövetkezet tag­jainak figyelmét a középiskola és a mezőgazdasági technikum tanulóinak váltakozó műsorszámai kötötték le. Az utóbbiak által szerkesztett és előadott rigmus nagy visszhangra talált a ta­gok körében. ízelítőül pár sort köz­lünk belőle: „Szép az élei Leteszem, vígan megy a munka, Figyeljenek jól ide, a mi rigmusunkra. Jól működik az „ejesz", büszkék vagyunk rája. Járásunkban seje-haj, alig akad párja. Megdicsérjük azokat, akik az éten , jártak, Hétköznap és ünnepnap, egyformán helytálltak. Sápos bácsi öreg már, s munka­­érdemrendes, Tizennégy kövér malac, kocánként — az rendes. Itt van Lévai Emil, az özvegyek gyámja. Küldhetik öt tűzbe is, bíz’ csöppet se bánja. Becsületes, jó munkás, ennyit tudunk róla. Mind két szeme fényére, úgy vigyáz a tóra. De a dicséretből tán elég is, néz­zük meg, mit mondanak a rigmus :sipkelödö sorai: Kasmír János csapata, vajon a múlt évben, tói gazdálkodott-e a zöldségterme­lésben? Csapattagok megtömtek: táskát, zsebel, szatyrot, Még mielőtt napocska deletön áthajtott. Az iskolák tanulóinak kultúrfellé­­péséért, — amely emelte az évzáró gyűlés ünnepélyességét — Dobos Imre EFSZ-elnök, nemzetgyűlési képviselő mondott köszönetét. Majd beszámolt a szövetkezet múlt évi eredményeiről és bírálta az egyes fogyatékosságo­kat. A növénytermelésben csaknem minden növénynél túllépték a tervezett hektárhozamokat: például az árpából 5,5 mázsával, kukoricából 20, burgo­nyából 68, cukorrépából pedig 93 mázsával. — Egyáltalán nem vagyunk meg­elégedve — jegyezte meg többek kö­zött Dobos EFSZ-elnök — állatte­nyésztésünk színvonalával. Nagyon sok tennivalónk van még a szarvas­marha-állomány hasznosságának foko­zása terén. Annak ellnére, ,-hogy itt a létszám teljes, tehenekből mégis 50 hiányzik. A takarmányozó csoportnak gazdaságosabban kell felhasználnia a takarmányt. A fogatosok gyakran túlméretezték lovaik számára a takar­mányadagot. Az elnök önkritikájában elismerte, hogy nem őrködött minden esetben az alapszabályzat betartása felett. így néldául 8 szövetkezeti tag háztáji gazdaságában több állat van a meg­engedettnél. Ezt a hibát mielőbb ki kell küszö­bölnie a leleszi szövetkezetnek, hogy' jó hírnevén csorba ne essék. Dobos EFSZ-elnök és Kiss József könyvelő beszámolója után az évzáró taggyűlés Palágyi János személyében új elnököt választott, mivel Dobos e'vtársat a Királyhelrrteci Állami Gaz­daság igazgatójává nevezték ki. Az új EFSZ-elnök megköszönte a tagság bizalmát, s kérte, hogy becsü­lettel támogassa felelősségteljes mun­kájában mind őt, mind a vezetőség többi tagját. Majd üdvözölte az év­záró taggyűlésen vendégként jelenle­vő terebesi járásibeli nyolc egyéni gazdálkodót. — Táncolják végig az éjszakát,— mondotta, — vigadjanak együtt szö­vetkezetünk tagságával. Szívből kí­vánom, hogy egy év múlva ugyanígy mint mi — mulassanak Kašó község­ben is saját szövetkezeti évzáró tag-Az évzáró gyűlés részvevői egyhan­­gyűtésükön. gúlag elfogadták az Ipolyviski Vörös Lobogó EFSZ földművessajtó előfize­tési versenyfelhívását. A leleszi szövetkezeti tagok szorgos munkájuk után munkaegységenkénti 13 koronás évvégi részesedésként ösz­­szesen kétmillió 262 ezer 432 koronát osztottak fel a ledolgozott munka­egységek arányában. Nézzük meg, mire vitte Hornyák József, leleszi kisparaszt — egykori jobbágy-ükunoka — a szövetkezei­ben. Három és fél hektár földjét, két lovát és egy tinóját adta be a közös­be. Negyedmagával dolgozott a múlt évben a szövetkezetben. Csupán osz­talékként 23 ezer koronát kapott. — Mibe fekteti ezt a 230 darab százast? — Lányaimnak bútor, ágynemű, bunda kell. Magdának is megveszem a staférungot, habár ö még csak 17 éves. Hornyák József szövetkezeti tag annyi gabonát kapott családjával együtt természetbeni járandóságként, hogy most is van még 10 mázsa bú­zája eladó. Megkérdezte Michal Uhrin kálói egyéni gazdálkodó is, — aki mint vendég vett részt a leleszi ^ EFSZ zárszámadásán, — hogy 6 hektár föld­je és állatállománya a múlt évben mennyi jövedelmet hozott a házához. Bizonyára jövedelme oly csekély le­hetett, hogy szégyelte megmondani és így titok marad számomra. Eny­­nyit mondott mindössze: '— Elhullott egy tehenem, amely rokonok között is megér 7000 körömit, három sertésem és 64 tyúkom is erre a sorsra jutott. Uhrin egyéni gazdálkodó e pár sza­va is meggyőzően bizonyítja, meny­nyire ki van szolgáltatva a természeti csapásoknak, az elszegényedésnek, aki egyedül küszködik. Amíg beszélgettünk, közben kihord­­ták az asztalokat, padokat, a zené­szek felhangoiták hangszereiket, s húzták a jobbnál-jobb talpalá valót. Uhrin bátya, Ondrej Rešetár és a többiek is „felöntötték a garatra“ a tüzes tokajhegyaljaiből, melytől szé­lesre táruló jó kedvük támadt. Elő­ször csak danolásztak a maguk mód­ján, majd lábukban is megmozdult a vér ... bokáztak csaknem éjfélig.... Ha pár órára is, de elhessegették ma­guktól életgondjaikat, összemelegedtek a jómódú élet küszöbén álló leleszi szövetkezeti tagokkal, akiket a nagy­üzemi közös gazdálkodás tesz igazán emberré. Kovács István Ezek! n a napokban Szlovákia szá­mos s.ö etkezetében befejezték a múlt évi gazdasági eredmények ösz­­szesítését. Az eredmények azt mu­tatták, hogy ebben az évben több osztalékot tudnak kifizetni a tagok­nak, mint az előző évben. így például a komáromi járásban levő gadóci szö­vetkezetben 16 korona volt a munka­egység tervezett értéke, ezzel szem­ben 21,40 koronát értek el. A besz­tercebányai járásban levő skubini szö­vetkezetben 9 koronával túllépték a munkaegység tervezett értékét, az ipolyviski EFSZ-ben a tervezett 26 korona helyett, 33 koronát fizetnek ki minden ledolgozott munkaegység­re. A radványi szövetkezetben 30 ko­ronára emelkedett a munkaegység ér­téke, azonkívül minden EFSŽ-ben gazdag természetbeni -járulékot is kaptak a tagok. A bratislavai kerület 238 szövetke­zetében a múlt évben ledolgozott munkaegységekre 43 millió korona osztalékot fizetnek ki, az eperjesi ke­rület 66 szövetkezetében pedig 5 mil­lió korona osztalékot kapnak a tagok. A szövetkezeti tagok egyre inkább meggyőződnek arról, hogy csakis a szövetkezeti alapszabályzat betartása és az igazságos jutalmazás révén le­het elérni jó eredményeket. Ennek tudatában ezekben a hetekben továb­bi ötven szövetkezetben megtárgyal­ták a szövetkezeti alapszabályzat egyes pontjait, 75 szövetkezetben jó­váhagyták a házirendet, 85 szövetke­zetben pedig állandó takarmányozási csoportokat alakítottak. Ezenkívül számos szövetkezetben bevezették az érdemszerinti és a pótjutalmazást. A szövetkezeti tagok magas jöve­delmét látva sok kis- és középparaszt kéri felvételét a szövetkezetekbe. így néhány nap alatt Szlovákia EFSZ-eibe 380 kis- és középföldműves lépett be, több mint 800 hektárnyi földterület­tel. A Sabinov járási Lutina községé­ben a kis- és középparasztok előké­­szitő bizottságot alakítottak. Ez an­nak az eredménye, hogy a szövetke­zetek évről évre gazdagabbak, ez bi­zonyítja a közös gazdálkodás előnyét. EGY LÉPÉST ELŐRE Eredményesen fejeződött be az EFSZ-elnökök részére rendezett tanfolyam A Földművelésügyi Megbízotti Hi­vatal a szövetkezeti elnökök politikai és szakmai tudásának továbbfejlesz­tésére Királyfiakarcsán háromhónapos tanfolyamot rendezett. A múlt év no­vember 1-én megnyílt tanfolyamra Szlovákia minden részéből 52 szövet­kezeti elnök jelentkezett. A záróvizs­gákat 1956. január 25—28. között tar­tották meg. A vizsgák eredményei azt mutatják, hogy a szövetkezetek vezetősége a múlt évvel szemben ezúttal sokkal nagyobb súlyt fektetett a tehetségesebb emberek kiválasztásá­ra. Csupa olyan tagot küldtek, akik­nél meg volt az előfeltétel az elő­adott anyag elsajátítására. A háromhónapos tanfolyamot a falu volt földbirtokosának kastélyában tar­tották meg, amelyet a jelenlegi és a további rendszeres tanfolyamok meg­tartása végett átalakítottak. A részt­­vett hallgatók szintén ott nyertek el­helyezést. A szövetkezeti tagok be­szédjéből kitűnik, hogy az iskola ve­zetősége a hallgatók ellátásáról és élelmezéséről példásan gondoskodott. A záróvizsgák barátságos légkörben — a járási küldött, a népi szervek, a sajtó és rádió képviselőjének részvé­telével — zajlottak le. Szlovákiában több helyen foglalkoz­nak a szövetkezeti tagok rendszeres oktatásával. Az eddig megrendezett tanfolyamok közül sehol sem köny­velhettünk el olyan eredményeket, mint amilyet a királyfiakarcsai hall­gatók elértek. A hallgatók nemcsak a kihúzott szelvényekre írt kérdésekre tudtak határozott választ adni, hanem a meghívott vendégek kérdéseire is. Az alaposan megszervezett előadások sikere a záróvizsgákon csúcsosodott tki, amikor is a hallgatók a feltett kérdésekre egyenesen válaszoltak és a tárgytól egyízben sem tértek el. Különösen kielégítő volt a szövetke­zeti elnökök politikai és szaktudása, amelyet a háromhónapos tanfolyamon sajátítottak el. Öröm volt hallgatni Papp Ignácot, a vásárúti EFSZ elnökét, amint a vizsgán arról beszél: hogyan kell el­osztani a szövetkezet termését, hogy jusson az államnak, a szövetkezetnek, no meg a szövetkezeti tagoknak. Lát­szik rajta, hogy tapasztalatból és meggyőződésből beszél. Maiina Károly, a felsővámosi EFSZ elnöke a prosze­­nicei mozgalom célkitűzéséről beszél. A szövetkezetükben is termelnek cu­­j korrépát, illik tehát tudni: hányszor kell a cukorrépát megkapálni. Maiina , Károly nem mond számot, mégis jól j felel: — annyiszor, ahányszor szűk- i séges, — hangzik a helyes és talpra- | esett választ. Mennyi volt a tavalyi j termés cukortartalma — hangzik a további kérdés. — 1955-ben 15—17 százalék között mozgott. Varsányi igazgató és Tóth István szakoktató külön-külön osztályozzák a feleleteket és Maiinának a rovatába a legjobb minősítést — egy aláhúzott egyest rajzolnak. Most Nagy Árpád, a he­­gyétei szövetkezet elnöke van a so­ron. Szép szabályos, kerek mondatok­ban termelési sorrendben felsorolja a különféle takarmánynövényeket. Tisz­tában van azzal is, hogy a here­takarmányok hozama öntözéssel jelen­tős mértékben emelkedik és az eddi­gi két kaszálás helyett 4—5-ször is lehetne kaszálni. A királyfiakarcsai mezőgazdasági szakiskola kitűnő és nagytudású igaz­gatója dr. Varsányi Gábor mérnök azonban szeretné, ha a szövetkezeti tagok továbbra sem idegenkednének a tanulástól. — Szövetkezeti tagjaink csak nehezen szánják rá magukat a tanulásra, de ha megszokják, akkor már nehéz elválni az iskolától és szí­vesen itt maradnának továbbra is, ha a háromhónapos tanfolyam nem érne véget — mondja Varsányi Gábor, a szakiskola igazgatója. A záróvizsgák sikerében osztozik Tóth István mezőgazdasági szakoktató is, aki közvetlen modorával, rendkí­vüli szaktudásával nagyban hozzájá­rult a szövetkezeti elnökök politikai és szakmai fejlesztéséhez. Kivántos azonban, hogy a szlová­kiai EFSZ-ek magyar tagjai nagyobb érdeklődést tanúsítsanak a királyfia­karcsai mezőgazdasági szakiskola Iránt. Ma a rohamos fejlődés egye­nesen megköveteli, hogy szövetkezeti tagjaink tudásukat minél jobban fej­lesszék. Ezzel hozzájárulnak nemcsak saját szövetkezetük megszilárdításá­hoz, hanem maguk és családjuk élet­­színvonalának emeléséhez is. Füry József Látogatás a gelléri szövetkezetben Közel van egymáshoz Bogya és Gellér. a nagymegyeri járás két kis faluja. A vasútállomást is közösen használják, és a vonattal érkező Ide­gen jobb felé Geilérre, bal felé pedig Bogyóra mehet. De most menjünk inkább Geilérre, hiszen ott sokkal több érdekességet találunk, mint Bo­gyón. A falu határában jó termőföldek vannak, parasztsága pedig szorgalma­san dolgozik. A szövetkezeti mozga­lom elég rövid idő alatt kibontakozott s ma már csak 8 egyénileg dolgozó egyhektáros földműves van a faluban. Azok is az iparban dolgoznak. A kul­­tűrház mellett megtaláljuk a szövet­kezet irodáját. A sarokban álló tere­bélyes kályha szinte ontja magából a meleget. Érdemes leülni, elbeszélgetni ilyen kellemes melegben. Be is jön­nek a szövetkezeti tagok minden ügyes-bajos dolgukkal, sőt akkor is, ha csak erre vezet útjuk. Futtában átnézik az újságokat, kissé megmele- j gítik fázó kezeiket és néhány barát­ságos szót váltanak Lelkes Bélával, a szövetkezet könyvelőjével, meg Gelle Guszti bácsival, a szövetkezet pénz­tárnokával, akik hosszú számoszlopok fölé hajolva Összegezik a múlt év gazdasági eredményeit. Ezt a számadást örömmel végzik, hiszen mind a növényi, mind az állati termékek beadását túlteljesítette a szövetkezet. Nem kevesebb, mint 62,5 mázsa marhahúst, 39,6 mázsa sertés­húst, 21,115 liter tejet 3840 drb. to­jást és 21 vagon cukorrépát adtak be terven felül. így a munkaegység ér­téke elérte a 21,5 koronát. Például Kotton István kocsis a 16 000 korona előlegen kívül 31 mázsa búzát is ka­pott a szövetkezetben. A múltban cseléd volt, a gazda mérte ki szűk komenclóját, melyből bizony vékony karéj kenyeret szelhetett magának. Ma bőven van kenyere és nem kell új előtt hajlongania egy zsák elő­legért. De nemcsak Kotton István, hanem a s- tkezet minden tagja meg van elé íve a szövetkezetben. Az a hó­­ori, család, amely 1954-ben kilépett a szövetkezetből, most újra kérte fel­vételét Látják, hogy jobb a szövet­kezető n. Végh Gusztáv Avágkirályj/ai utcákon szokatlanul nagy a forgalom. Az emberek csoportokba verődve tárgyalnak vala­miről. Fél füllel hallgatom a beszél­getést s egy-két elejtett szóból meg­tudom, hogy a szövetkezetről, illetve a zárszámadásról folyik a szó. Ez még sohasem történt meg, hogy ilyen gazdag zárszámadás legyen a szövetkezetben —, hallom az egyik csoportból. — Bizony sokkal jobban sikerült a szövetkezet! tagoknak, mint nekünk, — toldja meg a másik: 5,50 koronát kapnak minden munkaegységre. Ebből a néhány szóbói megtudom, hogy a falu egyénileg dolgozó pa­rasztjai tárgyalnak a szövetkezetről. De nemcsak az egyénileg dolgozó pa­rasztok, hanem a szövetkezeti tagok Is örömmel beszélgetnek a zárszáma­dásról. Nem csoda tehát, ha már hosszabb ideje lázas izgalomban él a falu. A szövetkezet irodája talán so­hasem volt ilyen látogatott, mint most. Férfiak, asszonyok, fiatal lá­nyok és serdülő legények adják egy­másnak a kilincset. C z az első eset a vágkirályfei -*-* szövetkezetben, hogy a tagok osztalékot kapnak a ledolgozott mun­kaegységekre. A múltban arról volt hires a szövetkezet, hogy az utolsók között kullogott a vágsellyei járás­ban. Beadási kötelezettségeit nehezen tudta teljesíteni, húsból, tejből és tojásból pedig fennállása óta csak a múlt évben teljesítette elsőízben kö­telező beadását. Takarmányuk mindig kevés volt s így nemhogy az állatál­lományból származott volna legfőbb jövedelmük, hanem éppen csak, hogy rá nem fizettek az állattenyésztésre. A takarmányt drágán vették, az ál­latok hasznossága pedig alacsony volt. Az 1955-ös évben azonban végét vetették ezeknek a hiányosságoknak. Gyökerestől megváltozott a helyzet a szövetkezetben, A helyes munkaszer­vezéssel és az új munkamódszerek alkalmazásával a múlt évben mai­sokkal jobb eredményeket értek el a szövetkezet tagjai: búzából 29, árpá­ból 27,5 zabból pedig 46,5 mázsát termeltek minden egyes hektáron. Ez annyit jelent, hogy gabonaneműekböl csaknem 9 mázsával termeltek többet hektáronként, mint az eoyénileg dol­gozó parasztok. így beadási kötele­zettségét magasan túlteljesítette a szövetkezet, amelyért szép pénzössze­get kapott. Az állattenyésztésben hasonló ered menyeket tudnak felmutatni, ami jó­részt az érdemszerinti és a pótjutal­mazás bevezetésének köszönhető. Az állatgondozók háromról hat literre emelték a tehenek átlagos napi tej­­hozamát. így aztán a szövetkezet a múlt évben nemcsak, hogy teljesítet­te tejbeadási kötelezettségét, hanem 48 ezer litert értékesített szabad áron. A sertések és a vágómarhák hizlalásában ugyancsak szép eredmé­nyeket érnek el s így sertéshúsból 78, marhahúsból pedig 52 mázsát ad­tak be terven felül. Gyűlt tehát a pénz a szövetkezet pénztárába, ami­nek most minden becsületesen dol­gozó szövetkezeti tag hasznát látja. Aki egész éven keresztül szorgalma­san dolgozott a közösben, sok pénzt kap az évzáró taggyűlés napján. így például Csizmadia Miklós, aki mint fejő a szövetkezet legjobb dolgozója, a múlt esztendőben 1484 munkaegy­séget szerzett. Erre 10 388 korona előleget kapott, a zárszámadásból pe­dig 8162 koronában részesült. Ha eh­hez hozzászámítjuk a 60,5 mázsa ga­bonát és a fél hektár föld jövedel­mét, a múlt évi keresete meghaladja a 40 ezer koronát. ПР óth Istvánná már nem éppen fiatalasszony, de mivel minden­nap becsületesen dolgozott a szövet­kezetben, a múlt esztendőben 618 munkaegységet szerzett. Erre 4320 korona előleget és 3599 korona osz­talékot kap. A 30 mázsa gabonával együtt több mint 17 ezer koronát tesz ki múlt évi keresete. Kiss József két családjával dolgozik a szövetke­zetben és jó munkájáról volt híres a növénytermesztő csoportban. Harmad­magával 1643 munkaegységet szer­zett, amelyért 11 500 korona előleget és 66 mázsa gabonát kapott. A zár­számadás napját is örömmel várja, hiszen több mint 9000 korona oszta­lékra számít. Családja múlt évi jö­vedelme közel 50 ezer korona. Számtalan becsületesen dolgozó szövetkezeti tagot sorolhatnánk fel, aki sok gabonát és pénzt kapott múlt évi munkájáért. Ezek az eredmények világosan bizonyítják, hogy még a legjobban gazdálkodó középparaszt sem ért el olyan jövedelmet, mint a szövetkezet tagjai. Pedig igen nagy különbség volt munkájuk között. Míg az egyénileg dolgozó parasztok kéz­zel végezték a legnehezebb munká­kat, azzal szemben a szövetkezeti ta­gok korszerű gépekkel dolgoztak. A szövetkezetesek elhatározták, hogy ebben az évben rúég becsületesebben végzik munkájukat, hogy az egyénileg dolgozó parasztok előtt még világo­sabban bebizonyítsák a közös gazdál­kodás előnyét. Halász Ambrus

Next

/
Oldalképek
Tartalom