Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)
1956-06-10 / 23. szám
1956. június 10. Földműves VITA A II. ÖTEVES TERVRŐL f / s f s У .-WAA Hozzászólások a nagymegyeri járásból . . . Népgazdaságunk fejlesztésének II. ötéves tervét a nagymegyeri járásban is olyan tömeg részvételével vitatták meg, aminek eddig még példája nem volt. A CSKP Központi Bizottság által kiadott irányelvtervezetet a legaprólékosabban beszélték meg a járási nemzeti bizottság által rendezett aktívákon, a községekben, az EFSZ-ek taggyűlésein, állami gazdaságokon, traktorállomásokon. A lakosság megismerkedett azzal a tervvel, amely biztosítja Csallóköz gazdasági és kulturális életének felemelkedését. A járásban lezajlott viták arról tanúskodtak, hogy az ötéves terv minden dolgozó ügyévé vált. A terv megvitatása nemcsak annak reális voltát boncolgatta, hanem feltárta az egyes községek, szövetkezetek hiányosságait. a dolgozók kívánságait. Mindenütt egy és ugyanaz a cél lebegett a jelenlevők szemei előtt, a termelés fokozása. A mezőgazdaság szakaszán A járás mezőgazdasági jellegére való tekintettel a legnagyobb súlyt a mezőgazdasági termelés lényeges emelésére fektették a felszólalók. Ha öszszefoglaljuk a hozzászólásokat, javaslatokat és megjegyzéseket, megállapíthatjuk, hogy az ötéves tervben előirányzott magasabb hektárhozamok elérését az állattenyésztés hasznosságának lényeges növelését reálisnak tartják. Azonban a helyi viszonyokhoz mérten komoly bírálatok is hangzottak el. Rámutattak arra, hogy a terv teljesítésének vannak bizonyos elengedhetetlen feltételei. A dunamenti községek Medve, Nyarad, Szap, Balóny, Csicsg és még több falu lakói egyhangúan javasolták a vizenyős területek lecsapolását, az új csatornázás sürgős megvalósítását. Évente megismétlődő jelenség, hogy a talajvíz sok százhektár szántóföldet, rétet és legelőt elönt, nagy károkat okoz a mezőgazdaságnak s fékezi a terméshozamok emelését. S ez szorosan összefügg az állattenyésztés hasznosságával is, mert a meliorációval legalább ezer hektár réten és legelőn lehetne igen értékes takarmányt elérek Elhangzottak olyan vélemények is. például az apácaszakállasi EFSZ taggyűlésén, hogy csökkenteni kellene a Kenyérgabona vetésterületét, a nemesócsaiak azt javasolták, hogy a szántóföldek összterületének legalább 30 százalékát takarmánnyal kellene bevetni. Még az élenjáró nyárasdi EFSZ elnöke is kétsé.gbevonta annak megvalósítását, hogy egy hektárra ki lehessen termelni 660 liter tejet, bár nem emelik fel a takarmányfélék termelését. Igaz, hogy a tanyiak megcáfolták ezt a kritikát azzal, hogy már 1955-ben elértek egy hektár után 700 liter tejet s erre az évre 1100 litert terveztek. Sok szó esett az állatállomány feltöltéséről is. Ezzel kapcsolatban a legtöbb panasz t a beruházási építkezés terén előforduló hiányosságokról hangzott el. Ennek okát főleg abban látják, hogy az Agroprojekt épületanyag elosztásában hibák vannak. Egyes szövetkezeteknek szállít pl. tetöcserepet, holott még a szükséges téglát és cementet nem kapták meg. Nyárasdon pl. anyaghiány miatt az első negyedévben tervezett építkezések alapmunkáit csak május végén kezdhette meg a szövetkezet. A járás szövetkezetei ezért azt javasolják, hogy a beruházási építkezések határidejét rövidítsék meg azzal a feltétellel, hogy az épületanyagot az építkezési tervek szerint arányosan osszák el az egyes járások között. Járási méretben pedig az Agroprojekt járási és nem pedig kerületi osztálya ossza szét az épületanyagot, mert az sokkal jobban ismeri a helyi viszonyokat, mint a bratislavai központ. Nagyon tanulságos volt az a határozat is, hogy két-három szomszédos szövetkezet építési csoportjait összevonják s kellő szakmunkaerőket biztosítanak, megegyezés alapján egy-egy szövetkezetnél fogják végezni a munkálatokat. A tényekből látható, hogy a nagymegyeri járás mezőgazdasági nagyüzemei reálisnak fogadták el az ötéves terv mezőgazdasági termelésre vonatkozó irányszámait. Az egészségügy problémái Az egészségügy terén a legsürgősebb probléma a nagymegyeri járásban az ivóvíz biztosítása. Ezen a vidéken, mint ismeretes a legtöbb községben rossz az ivóvíz. Ezért a községek azt javasolják, hogy az ártézi (fúrott) kutak számát növelni kell. A dolgozó asszonyok pedig gyermekotthonok, óvodák létesítését kérik, mert a legtöbb községben a gyermekgondozás még mindig nincs elég magas színvonalon. A járási székhelyen, Nagymegyeren szeretnének egy szülészeti pavillont, egy nyilvános fürdő és mosoda felállítását. A kiskereskedelem fogyatékosságai A kiskereskedelem terén is sok panasz hangzott el. A mezőgazdasághoz szükséges szerszámok nem kaphatók a szövetkezeti üzletekben. Köztudomású, hogy a nagymegyeri járásban tekintettel arra, hogy túlsúlyban mezőgazdasági a kiskereskedelem, teljesen a népi fogyasztási szövetkezetek' vették azt át. Azóta egyre jobban észlelhető, hogy az áru elosztásánál az állami üzletek áruellátása más járásban. főleg járási székhelyen sokkal jobb, mint nálunk a szövetkezeti üzleteké. Teljesen érthetetlen, hogy az egész járásban nem lehet autó és motoralkatrészeket kapni, holott a szomszédos dunaszerdahelyi járásban mindez bőven vásárolható, mert ott az ellátó üzem állami, nálunk pedig szövetkezeti. Ezért a községek azt javasolják, hogy a szövetkezeti elárusító helyek a közszükségleti cikkek terén minőségben és mennyiségben ugyanolyan áruelosztásban részesüljenek, mint az állami üzletek. Kulturális igények Az életszínvonal emelésével kapcsolatban természetszerűen emelkednek a járásban a kulturális igények is. Örömmel veszi a polgárság, hogy 1957-ben már megnyitják Nagymegyeren a 11. éves középiskolát. Ez nagyon szép eredmény, de meg kell állapítanunk, hogy a falvakon az iskolák modernizálása erősen hátra marad. Csilizradványon pl. a nyolcéves középiskolának 350—400 növendéke van.' Ezek tanítása öt-hat helyen folyik a higénia legelemibb követelményeinek sem megfelelő tanteremben. A tani tokár számára nincs megfelelő lakhely. A nőtlen tanítók az igazgatóval együtt az iskola irodahelyiségében kénytelenek lakni. A kulturális élet fejlesztését nagyban gátolja az a körülmény is, hogy az egész járásban Nagymegyeren, Nyárasdon, Ekecsen, Alistálon és Kolozsnémán kívül nincsen megfelelő kultúrház és a kulturális események vagy az iskolák tantermeiben, vagy másutt játszódnak le. A járás villamosítása Az elmúlt 11 esztendő alatt már számos községben bevezették a villanyt. Egyes községekben, mint pl. Kulcsodon, Balonyon, Patason és másutt, ahol még nincs villany, ez nagyban hátráltatja a mezőgazdaság gépesítését, és a kulturális élet nagyobbméretű kibontakozását. A közlekedés kibővítése és megjavítása Az autóbuszjáratok a járásban örvendetesen szaporodnak és ma 'máikét község kivételével mindenütt van autóbusz közlekedés. Sok községben a közlekedés megjavításával kapcsolatban az a javaslat hangzott el, hogy időszerű volna egy csallóközi-vasút építése. Ezt kéri Lakszakállas, Csilizradvánv. Medve, Apácasz.ekállas és a nagymegyeri vasútállomás pártszervezete is. Több község, mint pl. Patas pedig iparvágányt kér. Sok a panasz a lakásépítkezések körül Az építkezés terén a nagymegyeri járásban az utóbbi időben lényeges eredmények észlelhetők. De a lefolyt vitákban többen kifogásolták, hogy a nagymegyeri járás részére csupán 70 lakóház építését engedélyezték. Sok dolgozó építene házat, de nem kapják meg erre az engedélyt. Feltétlenül szükségesnek tartják, hogy a járás székhelyén egy szálloda épüljön. A II. ötéves ferv megvitatása feltárta a járás dolgozói előtt a jövő reményteljes távlatait. Lényegesen emelkedik majd az egész járás lakóinak életszínvonala. A viták ugyanakkor rámutattak a hiányosságokra is. A gyűlések igazolták, hogy a polgárok részletesen áttanulmányozták az ötéves tervet. Kifejezésre juttatták saját igényeiket is, de ezzel szemben vállalták a rájuk háruló feladatok teljesítését. sőt sok helyen túl is teljesítik az ötéves terv irányszámait. Remélik, hogy kívánságukat figyelembe veszik az illetékes szervek, hogy így a nagymegyeri járás, ahol már a mezőgazdaság 98 százalékán nagyüzemi gazdálkodás folyik az élen haladhat az ötéves terv teljesítésében. Kopper János Az 1956-os 60-as évek között folytatjuk Szlovákia iparosítását. Hogy Szlovákia gazdasági és kulturális ^ fejlődése rohamosabban fejlődjön, mint az egész országé, gyorsabb tempóban emeljük az ipari és mezőgazdasági termelést. A Losonci Állami Gazdaság dolgozói is megvitatták az ötéves tervet A losonci állami gazdaság dolgozói I megvitatták a II. ötéves terv irányelvtervezetét. A dolgozók hozzászólásai és javaslatai alapján kidolgozták a gazdaság tervét a 11. ötéves tervre vonatkozólag. A terv az összes mezőgazdasági termelési ágazatok lényeges emelésére irányult. 1960-ig a búza hektárhozamát 3, az árpáét pedig átlagosan 6 mázsával emelik. A cukorrépa, a kapások, a takarmánykeverékek és a szántófölden termesztett takarmányok vetésterületét jelentősen kibővítik. Ezzel megteremtik az állattenyésztés fejlesztéséhez szükséges feltételeket. A kukorica vetésterületét fokozatosan 85 hektárra! kibővítik. Hektárhozamát pedig a múlt évben elért 22 mázsáról 28-ra emelik. A kapás takarmányok területét 15 százalékkal bővítik, hektárhozamukat pedig 40 százalékkal emelik. A rétek és legelők fokozott gondozásával 1960-ig 40 százalékkal emelik a szánatermést. A losonci állami gazdaságban a II. ötéves terv végéig 420-al egielilf az állatállományt (ebből 188 fejőstehén!. A sertésállományt 500 darabbal emelik. Az átlagos tejhozamot 2950 literre emelik tehenenként. Ez 370 literrel magasabb a múlt évben elért átlagos tejhozamnál. Ezenkívül nagy gondot fordítanak a dolgozók szakképzettségének emelésére, a mezőgazdasági munkák további gépesítésére pedig má>- ez évben 3 millió koronát irányoztak elő. A királyrévi szövetkezetesek 1958-ban 2400 filer tejet fejnek egy tehéntől A királyrévi szövetkezet szép eredményeket ért el már eddig is. A vezetők jól irányítják a szövetkezetét és a tagok is igyekeznek a munkákat elvégezni. Már régen befejezték a cukorrépa egyelését. . A jól előkészített földektől nagy terméshozamot várnak. Az utolsó taggyűlésen megtárgyalták és jóváhagyták a második ötéves tervet. Hogy a feladatokat teljesíthessék, még jobban megszilárdítják a munkafegyelmet, megszervezik a szocialista munkaversenyt és a kötelezettségvállalásokat, amely még jobb munkára ösztönzi a szövetkezeteket. Kilencmillió koronával emelik a jövedelmet Az öléves tervben Bernolákovóban és Nyitran mezőgazdasági iskolát építünk. A varrógép gyártását 40 százalékkal emeljük az ötéves terv végéig. A gazdaasszonyok munkáját lényegesen megkönnyítik azzal, hogy 1960- ban 4.5-szor több jégszekrényt gyártunk. Mivel Bratislava közvetlen közelében van a dunapüspöki EFSZ, szinte hivatva van arra, hogy egyre nagyobb súlyt fektessen az állattenyésztés fejlesztésére. Ez a komoly kérdés akkor is felvetődött, amikor a szövetkezet tagjai megtárgyalták a II. ötéves terv irányelvtervezetét. Ezen a gyűlésen bírálták az egyes vezetők munkáját, de különösen azt, hogy nem fordítanak kellő figyelmet a takarmánytermelésre. Az egyes munkacsoportok tagjai azt javasolták, hogy a szövetkezetben hozzák összhangba a növénytermesztést az állattenyésztéssel, és a vezetőség már ebben az évben tegye meg az első lépéseket a tej, hús toiás és egyéb állattenyésztési A gépgyártás fokozásával lényegesen emeljük az üzemanyag termelést Is. termékek termelésének növelése érdekében. A szántóföldek talajszerkezetének állandó javítása következtében 1960- ig átlagosan 3 mázsával emelkedik a szövetkezetben a gabonafélék hektárhozama. Ez azt jelenti, hogy 200 hektárral kisebb területen ugyanannyi, vagy még több gabonájuk terem, mint jelenleg. Az így nyert szántóterületek lehetőséget adnak arra, hogy a silókukorica vetésterületét 85, a lucerna vetésterületét pedig 137 hektárral kibővítsék. Ezenkívül a takarmányrépa vetésterületét is kibővítik. A legelőkön már ebben az évben megkezdik a legeltetéses gazdálkodást, a legelők hektárhozamát pedig elárasztással növelik. Ezzel a írószerrel további 50 hektár területhez jutnak, amelyet felhasználhatnak egyéb növények termesztésére. Az irányelvtervezet megvitatásánál ugyancsak nagy fontosságot tulajdonítottak a mezei munkák további gépesítésének. így például a II. ötéves terv végéig a kapásnövények sorközi megművelését 100, a gabona aratását és cséplését 95, a kukorica és a cukorrépa betakarítását pedig 90 százalékra gépekkel akarják elvégezni. Az állattenyésztési csoportoknak kötelességük még ebben az évben kiegészíteni az állatállományt, különösen a tehénállományt, mégpedig saját nevelésű állatokkal. A tehénállományt 65-tel emelik. A fejőstehenekről való fokozott gondoskodás eredményeként és a takarmányozási tervek betartásával 1000 liter tejet termelnek minden hektár mezőgazdasági területre, ami annyit jelent hogy 1960-ban több mint 2 millió liter tejet termel a dunapüspöki szövetkezet. Az 1960-ra tervezett tojáshozamot 1958-ban, a marhahústermelést pedig 1959-ben akarják elérni. Az ilyen gazdálkodás eredménye aztán majd bizonyosan meglátszik a szövetkezeti tagok jövedelmén is. Jgy például az állattenyésztésből eredő jövedelem az 1955 évihez viszonyítva 1960-ban több mint 9 millió koronával emelkedik. A munkaegység értéke, — szintén az 1955- ös évhez viszonyítva — 1960-ig 12 koronával emelkedik. Nagyszerű távlatok ezek, s ahol olyan szorgalmas szövetkezeti tagok vannak, mint Dunapüspökin, biztosan valósággá válnak majd a tervek. — Minden dolgozó kötelessége, hogy tehetségéhez mérten segítsen a szocializmus felépítésében, — jegyezte meg a vitában Balogh János fejőgulyás. Beszélt még arról is, hogy a kötelezettségvállalásokat nemcsak formálisan kell tenni, hanem azt teljesíteni is kell. A vita Balogh János felszólalásához hasonlóan folyt és a tagok elhatározták, hogy évenként 1800 liter tejet fejnek egy-egy tehéntől, 1958-ban pedig ezt 2400 literre emelik. Az ötéves terv negyedik évében az elválasztott borjak számát 100 tehéntől 90-ről 95-re emelik. Bevezetik a rideg borjúnevelést és így 20 százalékkal több tejet tudnak majd beadni. A kiselejtezett teheneket '5-6 mázsás súlyban adják a közellátás számára. Az 1955-ös évben 11 malacot választottak el egy-egy anyától, és ezt az ötéves terv végéig fokozatosan minden évben 20—25 százalékkal növelik. Ugyancsak 20 százalékkal több silótakarmányt termelnek, hogy az á'latállomány számára biztosítsák a takarmányalapot. A kukorica hektárhozamát 25 mázsáról 30—35-re emelik még ebben az évben, majd az ötéves terv negyedik évében további 20 százalékkal. Őszi árpából 35 mázsás hektárhozamot érnek el. A mélyreható vita, a szövetkezetesek hozzászólása biztosi!?!; arra, hogy a királyrévi szövetkezet túlteljesíti az ötéves terv irányszámait. Deák István, Királyrév
