Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)
1956-05-27 / 21. szám
1958 május 27. 3 Behatások a gyümölcsészefci és a mezőgazdasági iskolákba Mezőgazdaságunknak saölő- és gyümölcstermesztési ágazatában is nagy feladatokat kell megoldanunk az űj ötéves tervünk keretén bedül. Terveink megvalósításához biztosítjuk üzemeinket ideológiailag és szakmailag fejlett szakemberekkel, akik .a termelést közvetlenül irányítják. Alkalmazzák a legújabb agrotechnikai és munkaszervezési módszereket, hogy minél olcsóbbb és jobb minőségű bor. gyümölcs kerüljön dolgozóink asztalára. A szőlöskei mezőgazdasági mesteriskola várja azokat a dolgozókat és pályaválasztás előtt álló fiatalokat, akik tovább kívánják fejleszteni szakképzettségüket, hogy jelentkezzenek mezőgazdaságunknak erre a szép és fontos ágazatára. A beiratások ez év június 30-ig tartanak. A felvételnél előnyben részesülnek mindazok, akik legalább két eves előzetes mezőgazdasági gyakorlattal rendelkeznek, továbbá eredményesen elvégezték a nyolcéves iskola utolsó évfolyamát. Jelentkezési korhatár 17—40 év. A kétéves tanulmányi idő végén a tanulók záróvizsgát tesznek és mint mezőgazdasági szakemberek nyernek beosztást mezőgazdaságunk nagyüzemeiben, elsősorban szőlészeti gazdaságokban, gépállomásokon, valamint közüzemeinkben. Az iskolázás ideje alatt a tanulók volt munkaadójuktól segélyben részesülnek. Természetesen, hogy a normális tanulmányi segélyt minden tanuló még külön megkapja. Az iskola tanulóotthonában a tanulóifjúság teljes ellátása biztosítva van. Az iskolához tangazdaság is tartozik, úgy a hallgatóknak minden lehetőségük megvan. hogy gyakorlatilag és elméletileg elsajátítsák a szőlőművelés és gyümölcstermelés tudományát. Az érdeklődőknek mincí írásban, mind szóbeli felvilágosítást készségesen nyújt az iskola igazgatósága: Vinióke PMS. okres Kráľ. Chlmec. Az ipolybéli mezőgazdasági iskolába szintén megkezdődtek a beiratások. Éppen ezért már most felhívjuk a szövetkezeti tagok, állami gazdasági dolgozók, valamint a kis- és középparasztok figyelmét arra, hogy gyermekeiket — akik mezőgazdasági szakon szeretnének érvényesülni —, a nyolcéves középiskola elvégzése után beírathatják az ipolybéli (zselízi járás) mezőgazdasági iskolába az 1956/57 tanévére. A gazdasági iskola ingyenes, ellátást és ruházatot biztosít, azonkívül díjmentes a mezőgazdasági szakismeretek elsajátítása mindenki számára, aki a szocialista falu újjáépítésében részt -kar vanni. Lépjetek a tanulóifjúság soraiba, akiknek célotok mezőgazdaságunk fejlődésének fellendítése. Fejlesszétek ismereteiteket, hogy értékes emberei lehessetek mezőgazdaságunknak. Az érdekelteket írásbeli vagy szóbeli tanáccsal látja el az ipolybéli mezőgazdasági iskola igazgatósága. Cím a következő: Mezőgazdasági Iskola, Bielovce, okres Želiezovce. A nemzeti bizottságok munkájából Május 16-án múlt két éve, hogy megválasztották a jelenlegi nemzeti bizottságokat. __ A bizottsági tagok most az elmúlt két év értékeléséhez fognak. Megállapítják miért értek el egyes szakaszokon jó eredményeket, vagy más szakaszokban miért maradtak le. Hasonlóképpen foglalkoznak majd a mezőgazdaság feladata megszervezésének több kérdésével és egyéb kulturális kérdésekkel. A fogyatékosságok ellenére is ma már meg lehet állapítani. hogy a nemzeti bizottságok az elmúlt két év folyamán megnyerték a nép bizalmát és a tevékeny tagok száma szaporodott. Munkájuk színvonala emelkedett és az eredmények a polgárok elégedettségében mutatkozott meg. Az igazság kedvéért azonban meg kell állapítani, hogy nem minden nemzeti bizottsági tag vette ki részét a reá bízott feladatók megoldásában és nem teljesítették a választók megbízatását. Mit mond majd OgyaUáról Singer Tibor. KNB tag, ha választói megkérdezik, mit tett érdekükben, vagy Zselízröl Pintér Rozália, aki az elmúlt évben egy ízben sem jelent meg a nemzeti bizottságok ülésén. Egyes helyeken a nemzeti bizottságok eddigi munkájával az elért eredmények ellenére sem lehetünk megelégedve. A jövőben sokkal nagyobb segítséget kell nyújtaniok a szövetkezeteknek, valamint az egyénileg gazdálkodóknak. A nemzeti bizottságok mellett működő mezőgazdasági tanács munkája sem kielégítő mindenütt. Ezen a téren is alapos javulásnak kell bekövetkeznie. A jelenlegi nemzeti bizottsági tagok működése még egy évig tart. Egy év alatt sokat javíthatnak munkájukon és az elintézetlen kérdéseket rendezhetik. Kapcsolataikat a falu földműveseivel még szorosabbá fűzhetik. Ezzel kiváltják a polgárok bizalmát és biztosítják a bevált nemzeti bizottsági dolgozók újbóli megválasztását az 1957-es évben. K. E. Mikor fejezik be az udvarnoki magtár építését ? Képünkön a hosszabb ideje épülő 100 vagonos udvarnoki qabonamagtár épülete látható, amelyet a járási építkezési vállalat csak azért neih tud befejezni, mert csak a fele mennyiségű épületfával rendelkezik, mint amennyire a magtár befedésére tényleg szüksége volna. Jó volna a közüzemi építővállalatok irányelveit felülvizsgálni, vajon helyes-e, hogy az egy millió korona költséggel épült épületekre csak 100 000 korona értékű faanyagot utalhatnak ki. Az épületek faanyag szükséglete különböző. Az udvarnoki magtárnak 2 hónap múlva az új termés befogadására készen kellene állnia. De ilyen körülmények között ez alig lehetséges. — du — rföídmftv.«s A bajok igazságos, emberi orvoslásra várnak Egyszerű, könnyű a feladatom, - gondoltam, amikor riportra indul<■ tani. Csupán arról kell írnom, hogy a nemzeti bizottságok hogyan segítik az új szövetkezeteket és milyen szervező munkát végeznek, hogy a falu asszonyait bekapcsolják a mezőgazdasági munkákba. Valóban egyszerű a dolog. Ismert tény, hogy asszonyaink sok helyen olyan munka! végeznek a szövetkezetben, hogy arról csak elismeréssel lehet beszélni. Majd egymás kezéből veszik ki a munkát. Mert melyik anya nem akarna többet és jobbat gyermekeinek, családjának? S akármennyibe is_ végzik .el a gépek a munka nehezét, az mégis csak lén" maradt, hogy kétszáz munkaegységre iöbb jutalom jut, mint százra. Tudják ezt az udvarnoki és szádelöi asszonyok is, azért dolgoznak olyan szorgalmasan az új szövetkezetben. Ott voltak a legetötisztításnát, a trágyaszórásnál, s ott vannak most is a kapu1 ásnál, meg mindenütt. S ahhoz csak egy kis jóakarat kell, hogy az asszonyok szór gat mából, jó munkájából átruházzunk egy keveset a nemzeti bizottságokra is és akkor kész a „tervezett" riport, s egy pár hét, vagy hónap múlva aztán messziről köszöntének az illetékes hivatalok emberei. De a tervbe sokszor beleszól a valóság. S ha az emberben még annyi jóakarat sincs, hogy az illetékes szerveinket felruházza egy olyan csekélységgel. hogv a szövetkezetben ók szervezték meg a munkát, akkor bizony sok esetben elmaradhat a tervezett riport. fin azonban nem akartam így járni, ezért olyan járást választottam, ahol nemcsak jól ,,befutott“ szövetkezetek vannak, hanem gyerekcipőben botorkálok is, amelyek megsegítésében nagy lehetőség nyílik a nemzeti bizottságoknak aktív szervezeö és irányító képességük kibontakoztatására. — A szepsi járást választottam és nehogy igazságtalan adatokat szerezzek, ezért biztos hírforrásokért a JNB-t kerestem fel. Az első benyomások A mezőgazdasági ügyosztály vezetőjére, Kovács Pálra csupán két órát kellett várnom. Tíz órára megérkezett az említett elvtárs. Kissé álmosan, fáradtan, mert az előző esti fáradalmakat még nem pihenhette ki. Ugyanis akkor az új szövetkezeteket látogatta meg, hogy orvosolja a bajokat, Az első látásra nehéz lenne eldönteni, hogy valóban az ezrek sorsának intézése merítette-e ki, vagy pedig a körúton elfogyasztott toroköblögető érezteti hatását. Erről inkább az ájiak vagy a szádelöiek tudnának beszélni. Aztán szóbakeriitnek az új szövetkezetek. ügylátszik, Kovács Pál ügyosztályvezető nem a szavak, hanem a tettek embere, mert igyekszik röviden válaszolni. — Jól működnek az úi szövetkezetek, erőnk szerint segítjük azokat, — hangzik a határozott válasz. Hogy mivel? az már bizonytalanabbul buggyan elő. — Hát mindennel, hisz az a feladatunk, hogy segítsük őket. Csakhogy a mindenbe sok minden belefér, és mi semmit sem -tudunk meg. Csupán annyit árul el Kovács Pál, hogy Szádelőn eddig tizenhatan, Udvarnokon pedig hat vagy hét-földműves visszavonta a februárban aláírt szövetkezeti belépőnyilatkozatot. Ezekből megtudjuk, hogy még sincs minden rendben. De Kovács elvtárs nem hajlandó részletekbe bocsátkozni. Hiszen ezek csak kis dolgok. A fő, a nagy dolog az, hogy a királyhelmeci járással a falu szocializálásáért folyó versenyt megnyerték. Hogy hogyan, azt nem ő érzi. Közelebb a problémákhoz. Kovács ügyosztályvezetőtől tehát csak keveset tudtam meg abból, hogyan segíti a JNB az új szövetkezeteket. Ellenben elémrajzolódott egy nagy kérdőjel, hol a hiba, mi az oka, hogy a tagok kilépnek az új szövetkezetekből? A járási pártbizottságokon Kovács Miklóson kívül még hárman ültek az irodában. És sajnos, hogy őket az egész dologból legjobban csak az háborította fel. hogy Kovács Pál, a JNB mezőgazdasági ügyosztályának a vezetője elárulta, hogy az új szövetkezetekből egy pár tag kilépett. Mert szerintük éppen az kell még csak, hogy ez az ügv az újságba, a nyilvánosság elé kerüljön. így is elég baj van az emberekkel. A járás vezetősége tehát olyan titkot akar rejtegetni, amely jelenleg a szepsi járás sok földművesének ügye. Hol a hiba? EJgvlátszik a járás vezetőségét nem zavarják az egyének „kicsinyes“ dolgai. Előttük csak nagy célok lebegnek. Olyanok, mint a járás községeinek száz százalékos szocializálása. Hogv milyen módon, arról hallgassuk meg a szövetkezetét. Szádelőn például azzal könnyítették meg az agitációt. hogy megígértek minden tőlük telhetőt a földműveseknek. Az ígéretből pedig bőven tellett, mert jutott kőbányára, juhállományra, méhészetre, autóra, traktorra, s még sok más mindenre. S akiket még ezekkel a szép dolgokkal sem lehetett „meggyőzni“, mint például az útkaparókat, ott segítségül hívták a járási útbiztost js, akinek jól a fülébe rágták, hogy ha az útkaparok március elsejéig nem lépnek be a szövetkezetbe (mert egy kevés földjük is van) akkor el kell őket bocsátani állásukból. Udvarnokon a változatosság kedvéért ezek mellett még azt is megígérték. hogy a büntetéseket elengedik a belépőknek. így a szövetkezetek megszülettek. de a problémák ezzel nem haltak el, sőt szaporodtak. Elsősorban azért, mert a vezetők babéraikon ülve elfeledkeztek a szövetkezetekről. Pedig nagy szükség lett volna a segítségre, mert. az új, ismeretlen gazdálkodási formában nehéz volt elindulni. — A munka ugyan jól ment addig, amíg el nem jött az első fizetés. De a munkaegységekkel baj volt, mert először bizony nem vezették pontosan a munkát. Amikor aztán egy-egy tag kéthónapra 150—200 Kcs-t kapott, akkor alábbhagyott a munkakedv. Azután már egymásra halmozódtak a bajok. Nehezen ment az össpontosítás, még rosszabbúl a leltárértékelés és mind újabb és újabb problémákat hozott az új élet. A tagok követelni kezdték, hogy a járás tartsa be ígéretét. Lassan napvilágra kerültek a félig eltemetett problémák is. Olyanok, hogv az új szövetkezetek tagjai viszszakövetelték az elvett szarvasmarhákat, méheket. amelyeket még akkor vittek el tőlük a meglévő szövetkezetnek, amikor ők , még magángazdák voltak. Azonban ezeket már nem lehet visszaadni, mert azokat a szövetkezetek1 akkor rendes áron felvásárolták. Hogy a pénzt ki vette fel érte, arról a feleket talán elfelejtették kiértesíteni. Szaporodtak a bajok és megkezdődtek a kilépések. A járás egyes vezetői nem nézik azt tétlenül. Kovács Pál például gyakran sorra járja a falvakat és újra ígér. Csakhogy az emberek már nem hisznek. Különösen akkor nem, amikor Kovács ügyosztályvezetőt ittas állapotban kint hagyja az autó Perényben vagy másutt. Hogy kikkel komázik ilyenkor? Azokkal, akik így akarják vezetővé választásukat biztosítani. Mert a vezetőség választásában is nagy szava van a járásnak. Az ilyen komoly dolgokat eddig nem nagyon bízták a „tudatlan" tömegekre. Hogyan tovább? vetődik fel a kérdés, Az új út keresése és megtalálása még bizonyosan sok problémát vet majd fel. De kormányunk és pártunk világosan megmutatta az utat. Következetesen harcolni kell minden vonalon a személyi kultuszban gyökerező diktátorság, parancsolgatás megszüntetéséért és érvényesíteni kell mind a szövetkezetben, mind a nemzeti bizottságok vonalán a demokratizmust. A földműve sek sorsáról necsak a hivatalok, hanem elsősorban a földművesek döntsenek. Természetes, hogy ezek megvalósításához arra is szükség van, hogy a dolgozók maguk lépjenek fel kezdeményezőkként a hibák orvoslására. Kormányunk és pártunk kezükbe adta sorsuk intézését. Az ő ügyük, hogy alkotó módon felhasználják azt második ötéves tervünk feladatainak elérésére, életük szebbé, boldogabbá tételére. A szepsi járás vezetői pedig — már éppen ideje — szellőztessék ki a hivatalokat a sok káros nézettől, vetkőzzenek ki a múlt csökevényeiböl. Intézzék a nép sorsát közösen a néppel, adjanak lehetőséget a dolgozok alkotó kezdeményezőképességének. Ezt immár nemcsak kéri, de követeli tőlük a sok, fejlődést gátló, változásra váró feladat. Lássák be végre, hogy az emberek jogos panaszai emberi és igazságos orvoslásra várnak. Haraszti Gyula A lukovo-dvori mezőgazdasági tanonciskola kötelezettségvállalása A Lukovo-dvori mezőgazdasági tanonciskola diákjai a képen is látható ünnepélyes formában vállaltak kötelezettséget május 1-re és a CSKP országos kongresszusa tiszteletére. A vállalások a kővetkezők: 1. Szabad idejükben az iskola alkalmazottai és diákjai az iskola parkjának rendbehozásán a CSKP kongresszusának napjáig 480 órát ledolgoznak. 2. Szabad idejükben a helybeli' ÁG növényápolási munkálataiban 240 órát ledolgoznak. 3. A tanév végéig a diákok 2-es átlagú osztályzatot érnek el. 4. A diákok 82 °/o-a megszerzi a Fucsík-jelvényt. 5. Szabad idejükben műsort tanulnak, melyet az ifjúság összejövetelein, valamint a trnovei védnökségi EFSZ- ben, illetve a Lukovo-dvori telepen előadnak. —■ du — ,f * Élenjáró dolgozók kitüntetése Hazánk felszabadításának 11. évfordulójára Antonin Zápotocký köztársasági elnök számos Nyitra-keriileti dolgozót kitüntetett a szocializmus építésében résztvett kiváló munkájukért. Többek között a következő állami gazdasági dolgozók és szövetkezeti tagok részesültek kitüntetésben: A bajcsi állami gazdaság együttese, az elmúlt, évben kétszer lett tulajdonosa a vörös zászlónak. A tervezett hektárhozamokat magasan túllépték. A búzá-1 ból például 4,48 mázsával, rozsból 0,57, árpából 4,57, a cukorrépából pedig 264,27 mázsával termeltek többet hektáronként terven felül, vagyis 38,87 mázsával többet, mint ahogy azt az eredeti tervük előírta. Magas kitüntetésben részesült a bajcsi állami gazdaság két dolgozója: Szakáll Ottó kombajnvezetö, aki Széliért elvtársnak, a munkaérdemrendes kombájnosnak a tanítványa. Szakáll elvtárs ACD—400-as magyar gyártmányú arató-cséplőgépével 297 hektárt aratott le és a szalmát egyidejűleg sajtolta. A kombájn legnagyobb napi teljesítménye 18 hektár gabona learatása, elcséplése és a ezalma sajtolása volt. Srámek Ferenc, a bajcsi állami gazdaság gépesitője a gazdaság műhelyeiben érvényesítette az új gépjavítási munkamódszereket. Nem kis részben az ő érdeme, hogy a gazdaság 11 kombájnja az elműt. évben komolyabb üzemzavar nélkül átlag 239 hektár gabonát aratott le és 5743 mázsa szemet csépelt ki. A gazdaság a gabona 57 százalékát kombájnnal aratta. Krígel János Kopácsik József Farkas János Krígel János, a surányi iskolagazdaság tehéngondozója és fejője. A gondjaira bízott 12 tehén mindegyikétől átlag 4621 liter tejet fejt az elmúlt évben. A vállalását, mely szerint átlag napi 10 liter tejet fej ki, 26 százalékkal túlteljesítette. A 12 tehéntől 13 borjút választott el. Az ő érdeme, hogy az istá Hozott tehenek tejhozama az 1954 évhez viszonyítva 1,4 liter tejjel emelkedett. Kopácsik József, a vágsellyei EFSZ elnöke. Vezetése alatt a szövetkezet 432 ezer korona értékű vállalását teljesítette. A növénytermelésben a szövetkezet magas hozamokat ért el: búzából 32,81 mázsát, rozsból 29,75, árpából 29,55, cukorrépából 332, burgonyából pedig 110 mázsát. Ezzel lehetővé tette az állattenyésztés fejlesztését. Farkas János a palárikovói ÄG tehéngondozója és fejője szintén kitüntetésben részesült. Az elmúlt évben tehenenként átlag 4409 liter tejet fejt, a 36,900 literes fejési tervet 52,900 literre teljesítette, a gondjaira bízott tehenektől pedig átlag egy borjút választott el.
