Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)

1956-05-27 / 21. szám

1958 május 27. 3 Behatások a gyümölcsészefci és a mezőgazdasági iskolákba Mezőgazdaságunknak saölő- és gyümölcstermesztési ágazatában is nagy feladatokat kell megoldanunk az űj ötéves tervünk keretén bedül. Terveink megvalósításához biztosítjuk üzemeinket ideológiailag és szakmailag fej­lett szakemberekkel, akik .a termelést közvetlenül irá­nyítják. Alkalmazzák a legújabb agrotechnikai és mun­kaszervezési módszereket, hogy minél olcsóbbb és jobb minőségű bor. gyümölcs kerüljön dolgozóink asztalára. A szőlöskei mezőgazdasági mesteriskola várja azokat a dolgozókat és pályaválasztás előtt álló fiatalokat, akik tovább kívánják fejleszteni szakképzettségüket, hogy jelentkezzenek mezőgazdaságunknak erre a szép és fon­tos ágazatára. A beiratások ez év június 30-ig tartanak. A felvétel­nél előnyben részesülnek mindazok, akik legalább két eves előzetes mezőgazdasági gyakorlattal rendelkeznek, továbbá eredményesen elvégezték a nyolcéves iskola utolsó évfolyamát. Jelentkezési korhatár 17—40 év. A kétéves tanulmányi idő végén a tanulók záróvizsgát tesznek és mint mezőgazdasági szakemberek nyernek beosztást mezőgazdaságunk nagyüzemeiben, elsősorban szőlészeti gazdaságokban, gépállomásokon, valamint köz­üzemeinkben. Az iskolázás ideje alatt a tanulók volt munkaadójuk­tól segélyben részesülnek. Természetesen, hogy a nor­mális tanulmányi segélyt minden tanuló még külön megkapja. Az iskola tanulóotthonában a tanulóifjúság teljes ellátása biztosítva van. Az iskolához tangazdaság is tartozik, úgy a hallgatóknak minden lehetőségük meg­van. hogy gyakorlatilag és elméletileg elsajátítsák a szőlőművelés és gyümölcstermelés tudományát. Az ér­deklődőknek mincí írásban, mind szóbeli felvilágosítást készségesen nyújt az iskola igazgatósága: Vinióke PMS. okres Kráľ. Chlmec. Az ipolybéli mezőgazdasági iskolába szintén megkez­dődtek a beiratások. Éppen ezért már most felhívjuk a szövetkezeti tagok, állami gazdasági dolgozók, vala­mint a kis- és középparasztok figyelmét arra, hogy gyermekeiket — akik mezőgazdasági szakon szeretné­nek érvényesülni —, a nyolcéves középiskola elvégzése után beírathatják az ipolybéli (zselízi járás) mezőgazda­sági iskolába az 1956/57 tanévére. A gazdasági iskola ingyenes, ellátást és ruházatot biztosít, azonkívül díj­mentes a mezőgazdasági szakismeretek elsajátítása min­denki számára, aki a szocialista falu újjáépítésében részt -kar vanni. Lépjetek a tanulóifjúság soraiba, akiknek célotok mezőgazdaságunk fejlődésének fellendítése. Fej­lesszétek ismereteiteket, hogy értékes emberei lehesse­tek mezőgazdaságunknak. Az érdekelteket írásbeli vagy szóbeli tanáccsal látja el az ipolybéli mezőgazdasági iskola igazgatósága. Cím a következő: Mezőgazdasági Iskola, Bielovce, okres Želiezovce. A nemzeti bizottságok munkájából Május 16-án múlt két éve, hogy megválasztották a jelenlegi nemzeti bizottsá­gokat. __ A bizottsági tagok most az elmúlt két év ér­tékeléséhez fognak. Meg­állapítják miért értek el egyes szakaszokon jó ered­ményeket, vagy más szaka­szokban miért maradtak le. Hasonlóképpen foglalkoznak majd a mezőgazdaság fela­data megszervezésének több kérdésével és egyéb kultu­rális kérdésekkel. A fogyatékosságok ellené­re is ma már meg lehet ál­lapítani. hogy a nemzeti bi­zottságok az elmúlt két év folyamán megnyerték a nép bizalmát és a tevékeny ta­gok száma szaporodott. Munkájuk színvonala emel­kedett és az eredmények a polgárok elégedettségében mutatkozott meg. Az igazság kedvéért azon­ban meg kell állapítani, hogy nem minden nemzeti bizottsági tag vette ki ré­szét a reá bízott feladatók megoldásában és nem tel­jesítették a választók meg­bízatását. Mit mond majd OgyaUáról Singer Tibor. KNB tag, ha választói megkérde­zik, mit tett érdekükben, vagy Zselízröl Pintér Rozá­lia, aki az elmúlt évben egy ízben sem jelent meg a nemzeti bizottságok ülésén. Egyes helyeken a nem­zeti bizottságok eddigi mun­kájával az elért eredmények ellenére sem lehetünk meg­elégedve. A jövőben sokkal nagyobb segítséget kell nyújtaniok a szövetkezetek­nek, valamint az egyénileg gazdálkodóknak. A nemzeti bizottságok mellett működő mezőgazdasági tanács mun­kája sem kielégítő minde­nütt. Ezen a téren is ala­pos javulásnak kell bekövet­keznie. A jelenlegi nemzeti bizottsági tagok működése még egy évig tart. Egy év alatt sokat javíthatnak mun­kájukon és az elintézetlen kérdéseket rendezhetik. Kap­csolataikat a falu földműve­seivel még szorosabbá fűz­hetik. Ezzel kiváltják a pol­gárok bizalmát és biztosít­ják a bevált nemzeti bizott­sági dolgozók újbóli megvá­lasztását az 1957-es évben. K. E. Mikor fejezik be az udvarnoki magtár építését ? Képünkön a hosszabb ideje épülő 100 vagonos udvar­noki qabonamagtár épülete látható, amelyet a járási építkezési vállalat csak azért neih tud befejezni, mert csak a fele mennyiségű épületfával rendelkezik, mint amennyire a magtár befedésére tényleg szüksége volna. Jó volna a közüzemi építővállalatok irányelveit felülvizs­gálni, vajon helyes-e, hogy az egy millió korona költ­séggel épült épületekre csak 100 000 korona értékű fa­anyagot utalhatnak ki. Az épületek faanyag szükséglete különböző. Az udvarnoki magtárnak 2 hónap múlva az új termés befogadására készen kellene állnia. De ilyen körülmények között ez alig lehetséges. — du — rföídmftv.«s A bajok igazságos, emberi orvoslásra várnak Egyszerű, könnyű a feladatom, - gondoltam, amikor riportra indul<■ tani. Csupán arról kell írnom, hogy a nemzeti bizottságok hogyan segítik az új szövetkezeteket és milyen szervező munkát végeznek, hogy a falu asszonyait bekapcsolják a mezőgazdasági munkákba. Valóban egyszerű a dolog. Ismert tény, hogy asszonyaink sok helyen olyan munka! végeznek a szövetkezetben, hogy arról csak elismeréssel le­het beszélni. Majd egymás kezéből veszik ki a munkát. Mert melyik anya nem akarna többet és jobbat gyermekeinek, családjának? S akármennyibe is_ végzik .el a gépek a munka nehezét, az mégis csak lén" maradt, hogy kétszáz munkaegységre iöbb jutalom jut, mint százra. Tudják ezt az ud­varnoki és szádelöi asszonyok is, azért dolgoznak olyan szorgalmasan az új szövetkezetben. Ott voltak a legetötisztításnát, a trágyaszórásnál, s ott vannak most is a kapu1 ásnál, meg mindenütt. S ahhoz csak egy kis jó­akarat kell, hogy az asszonyok szór gat mából, jó munkájából átruházzunk egy keveset a nemzeti bizottságokra is és akkor kész a „tervezett" riport, s egy pár hét, vagy hónap múlva aztán messziről köszöntének az illeté­kes hivatalok emberei. De a tervbe sokszor beleszól a valóság. S ha az emberben még annyi jó­akarat sincs, hogy az illetékes szer­veinket felruházza egy olyan cse­kélységgel. hogv a szövetkezetben ók szervezték meg a munkát, akkor bi­zony sok esetben elmaradhat a terve­zett riport. fin azonban nem akartam így járni, ezért olyan járást választottam, ahol nemcsak jól ,,befutott“ szövetkezetek vannak, hanem gyerekcipőben botor­kálok is, amelyek megsegítésében nagy lehetőség nyílik a nemzeti bizottsá­goknak aktív szervezeö és irányító képességük kibontakoztatására. — A szepsi járást választottam és nehogy igazságtalan adatokat szerezzek, ezért biztos hírforrásokért a JNB-t keres­tem fel. Az első benyomások A mezőgazdasági ügyosztály veze­tőjére, Kovács Pálra csupán két órát kellett várnom. Tíz órára megérke­zett az említett elvtárs. Kissé álmo­san, fáradtan, mert az előző esti fá­radalmakat még nem pihenhette ki. Ugyanis akkor az új szövetkezeteket látogatta meg, hogy orvosolja a ba­jokat, Az első látásra nehéz lenne eldönteni, hogy valóban az ezrek sor­sának intézése merítette-e ki, vagy pedig a körúton elfogyasztott torok­öblögető érezteti hatását. Erről in­kább az ájiak vagy a szádelöiek tud­nának beszélni. Aztán szóbakeriitnek az új szövet­kezetek. ügylátszik, Kovács Pál ügy­osztályvezető nem a szavak, hanem a tettek embere, mert igyekszik rövi­den válaszolni. — Jól működnek az úi szövetkeze­tek, erőnk szerint segítjük azokat, — hangzik a határozott válasz. Hogy mivel? az már bizonytalanab­bul buggyan elő. — Hát mindennel, hisz az a fel­adatunk, hogy segítsük őket. Csakhogy a mindenbe sok minden belefér, és mi semmit sem -tudunk meg. Csupán annyit árul el Kovács Pál, hogy Szádelőn eddig tizenhatan, Udvarnokon pedig hat vagy hét-föld­műves visszavonta a februárban aláírt szövetkezeti belépőnyilatkozatot. Ezek­ből megtudjuk, hogy még sincs min­den rendben. De Kovács elvtárs nem hajlandó részletekbe bocsátkozni. Hi­szen ezek csak kis dolgok. A fő, a nagy dolog az, hogy a királyhelmeci járással a falu szocializálásáért folyó versenyt megnyerték. Hogy hogyan, azt nem ő érzi. Közelebb a problémákhoz. Kovács ügyosztályvezetőtől tehát csak keveset tudtam meg abból, ho­gyan segíti a JNB az új szövetkeze­teket. Ellenben elémrajzolódott egy nagy kérdőjel, hol a hiba, mi az oka, hogy a tagok kilépnek az új szövet­kezetekből? A járási pártbizottságokon Kovács Miklóson kívül még hárman ültek az irodában. És sajnos, hogy őket az egész dologból legjobban csak az há­borította fel. hogy Kovács Pál, a JNB mezőgazdasági ügyosztályának a ve­zetője elárulta, hogy az új szövetke­zetekből egy pár tag kilépett. Mert szerintük éppen az kell még csak, hogy ez az ügv az újságba, a nyilvá­nosság elé kerüljön. így is elég baj van az emberekkel. A járás vezető­sége tehát olyan titkot akar rejteget­ni, amely jelenleg a szepsi járás sok földművesének ügye. Hol a hiba? EJgvlátszik a járás vezetőségét nem zavarják az egyének „kicsinyes“ dol­gai. Előttük csak nagy célok lebeg­nek. Olyanok, mint a járás községei­nek száz százalékos szocializálása. Hogv milyen módon, arról hallgassuk meg a szövetkezetét. Szádelőn például azzal könnyítet­ték meg az agitációt. hogy megígér­tek minden tőlük telhetőt a földműve­seknek. Az ígéretből pedig bőven tel­lett, mert jutott kőbányára, juhállo­mányra, méhészetre, autóra, traktorra, s még sok más mindenre. S akiket még ezekkel a szép dolgokkal sem lehetett „meggyőzni“, mint például az útkaparókat, ott segítségül hívták a járási útbiztost js, akinek jól a fü­lébe rágták, hogy ha az útkaparok március elsejéig nem lépnek be a szövetkezetbe (mert egy kevés földjük is van) akkor el kell őket bocsátani állásukból. Udvarnokon a változatosság kedvé­ért ezek mellett még azt is megígér­ték. hogy a büntetéseket elengedik a belépőknek. így a szövetkezetek meg­születtek. de a problémák ezzel nem haltak el, sőt szaporodtak. Elsősorban azért, mert a vezetők babéraikon ülve elfeledkeztek a szövetkezetekről. Pedig nagy szükség lett volna a segítségre, mert. az új, ismeretlen gazdálkodási formában nehéz volt elindulni. — A munka ugyan jól ment addig, amíg el nem jött az első fizetés. De a munkaegységekkel baj volt, mert elő­ször bizony nem vezették pontosan a munkát. Amikor aztán egy-egy tag kéthónapra 150—200 Kcs-t kapott, akkor alábbhagyott a munkakedv. Az­után már egymásra halmozódtak a bajok. Nehezen ment az össpontosí­­tás, még rosszabbúl a leltárértékelés és mind újabb és újabb problémákat hozott az új élet. A tagok követelni kezdték, hogy a járás tartsa be ígé­retét. Lassan napvilágra kerültek a félig eltemetett problémák is. Olyanok, hogv az új szövetkezetek tagjai visz­­szakövetelték az elvett szarvasmarhá­kat, méheket. amelyeket még akkor vittek el tőlük a meglévő szövetkezet­nek, amikor ők , még magángazdák voltak. Azonban ezeket már nem le­het visszaadni, mert azokat a szövet­kezetek1 akkor rendes áron felvásárol­ták. Hogy a pénzt ki vette fel érte, arról a feleket talán elfelejtették ki­értesíteni. Szaporodtak a bajok és megkezdődtek a kilépések. A járás egyes vezetői nem nézik azt tétlenül. Kovács Pál például gyakran sorra járja a falvakat és újra ígér. Csak­hogy az emberek már nem hisznek. Különösen akkor nem, amikor Kovács ügyosztályvezetőt ittas állapotban kint hagyja az autó Perényben vagy má­sutt. Hogy kikkel komázik ilyenkor? Azokkal, akik így akarják vezetővé választásukat biztosítani. Mert a ve­zetőség választásában is nagy szava van a járásnak. Az ilyen komoly dol­gokat eddig nem nagyon bízták a „tudatlan" tömegekre. Hogyan tovább? vetődik fel a kérdés, Az új út kere­sése és megtalálása még bizonyosan sok problémát vet majd fel. De kor­mányunk és pártunk világosan meg­mutatta az utat. Következetesen har­colni kell minden vonalon a személyi kultuszban gyökerező diktátorság, pa­rancsolgatás megszüntetéséért és ér­vényesíteni kell mind a szövetkezet­ben, mind a nemzeti bizottságok vo­nalán a demokratizmust. A földműve sek sorsáról necsak a hivatalok, ha­nem elsősorban a földművesek dönt­senek. Természetes, hogy ezek meg­valósításához arra is szükség van, hogy a dolgozók maguk lépjenek fel kezdeményezőkként a hibák orvoslá­sára. Kormányunk és pártunk kezükbe adta sorsuk intézését. Az ő ügyük, hogy alkotó módon felhasználják azt második ötéves tervünk feladatainak elérésére, életük szebbé, boldogabbá tételére. A szepsi járás vezetői pedig — már éppen ideje — szellőztessék ki a hivatalokat a sok káros nézettől, vet­kőzzenek ki a múlt csökevényeiböl. Intézzék a nép sorsát közösen a nép­pel, adjanak lehetőséget a dolgozok alkotó kezdeményezőképességének. Ezt immár nemcsak kéri, de követeli tő­lük a sok, fejlődést gátló, változásra váró feladat. Lássák be végre, hogy az emberek jogos panaszai emberi és igazságos orvoslásra várnak. Haraszti Gyula A lukovo-dvori mezőgazdasági tanonciskola kötelezettségvállalása A Lukovo-dvori mezőgazdasági tanonciskola diákjai a képen is látható ünnepélyes formában vállaltak kötele­zettséget május 1-re és a CSKP országos kongresszusa tiszteletére. A vállalások a kővetkezők: 1. Szabad idejükben az iskola alkalmazottai és diákjai az iskola parkjának rendbehozásán a CSKP kongresszu­sának napjáig 480 órát ledolgoznak. 2. Szabad idejükben a helybeli' ÁG növényápolási mun­kálataiban 240 órát ledolgoznak. 3. A tanév végéig a diákok 2-es átlagú osztályzatot érnek el. 4. A diákok 82 °/o-a megszerzi a Fucsík-jelvényt. 5. Szabad idejükben műsort tanulnak, melyet az ifjú­ság összejövetelein, valamint a trnovei védnökségi EFSZ- ben, illetve a Lukovo-dvori telepen előadnak. —■ du — ,f * Élenjáró dolgozók kitüntetése Hazánk felszabadításának 11. évfordulójára Antonin Zápotocký köztársasági elnök számos Nyitra-keriileti dolgozót kitüntetett a szocializmus építésében résztvett kiváló munkájukért. Többek között a következő állami gazdasági dolgozók és szövetkezeti tagok részesültek kitüntetésben: A bajcsi állami gazdaság együttese, az elmúlt, évben kétszer lett tulajdonosa a vörös zászlónak. A tervezett hektárhozamokat magasan túllépték. A búzá-1 ból például 4,48 mázsával, rozsból 0,57, árpából 4,57, a cukorrépából pedig 264,27 mázsával termeltek többet hektáronként terven felül, vagyis 38,87 mázsával többet, mint ahogy azt az eredeti tervük előírta. Magas kitüntetésben részesült a bajcsi állami gazda­ság két dolgozója: Szakáll Ottó kombajnvezetö, aki Szél­iért elvtársnak, a munkaérdemrendes kombájnosnak a tanítványa. Szakáll elvtárs ACD—400-as magyar gyárt­mányú arató-cséplőgépével 297 hektárt aratott le és a szalmát egyidejűleg sajtolta. A kombájn legnagyobb napi teljesítménye 18 hektár gabona learatása, elcséplése és a ezalma sajtolása volt. Srámek Ferenc, a bajcsi állami gazdaság gépesitője a gazdaság műhelyeiben érvényesítette az új gépjavítási munkamódszereket. Nem kis részben az ő érdeme, hogy a gazdaság 11 kombájnja az elműt. évben komolyabb üzemzavar nélkül átlag 239 hektár gabonát aratott le és 5743 mázsa szemet csépelt ki. A gazdaság a gabona 57 százalékát kombájnnal aratta. Krígel János Kopácsik József Farkas János Krígel János, a surányi iskolagazdaság tehéngondozója és fejője. A gondjaira bízott 12 tehén mindegyikétől át­lag 4621 liter tejet fejt az elmúlt évben. A vállalását, mely szerint átlag napi 10 liter tejet fej ki, 26 száza­lékkal túlteljesítette. A 12 tehéntől 13 borjút választott el. Az ő érdeme, hogy az istá Hozott tehenek tejhozama az 1954 évhez viszonyítva 1,4 liter tejjel emelkedett. Kopácsik József, a vágsellyei EFSZ elnöke. Vezetése alatt a szövetkezet 432 ezer korona értékű vállalását teljesítette. A növénytermelésben a szövetkezet magas hozamokat ért el: búzából 32,81 mázsát, rozsból 29,75, árpából 29,55, cukorrépából 332, burgonyából pedig 110 mázsát. Ezzel lehetővé tette az állattenyésztés fejlesz­tését. Farkas János a palárikovói ÄG tehéngondozója és fe­jője szintén kitüntetésben részesült. Az elmúlt évben tehenenként átlag 4409 liter tejet fejt, a 36,900 literes fejési tervet 52,900 literre teljesítette, a gondjaira bízott tehenektől pedig átlag egy borjút választott el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom