Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)
1956-05-27 / 21. szám
FSldnflws 1956. május 27. Alkalmazzunk takarmányszárítókat _ A szántóföldről és a rétekről lekaszált termés zölden csak kivételesen kerül etetésre. Rendszerint megszárítjuk. A lekaszált növény víztartalma 75—90 százalék. Ilyen állapotban hamar erjedésnek indul, melynek következtében megromlik. A gyakorlatban azonban a szárítás veszteség nélkül nem vihető keresztül. A szárításnál az időjárás igen nagy szerepet játszik nevezetesen az esőzés késlelteti a szárítást. A megázott szénát a renden ismét forgatni kell, ami újabb költségeket jelent. Ezenkívül a széna mennyiségére és minőségére is rossz hatással van. A földön való szárításnál a vegyi elemzések azt mutatják, hogy 30 százalékos emészhető fehérjecsökkenés és mintegy 40 százalékos keményítőegység veszteség forog fenn. Esős időjárás esetén a fehérje-veszteség az 50 százalékot is eléri, a keményítőveszteség pedig 60 százalékra rúghat. További tápanyagveszteségek a leveles takarmánynövények lemorzsolásával és letördelésével keletkeznek. A levelek lemorzsolá6a annál nagyobb, minél finomabbak a növények és minél többet forgatjuk a szárításnál. A szárítókon való szárításnál a veszteségek kétszer-háromszor kisebbek, mintha földön szárítunk. Ezenkívül a szárítókon a takarmány nem kap-földszagot és az esőzéseknél nem sározódik be. Van még egy előnye. A szárítókra rakott takarmány nem takarja feleslegesen hosszú ideig a növényzetet. Ezzel elősegítjük a sarjú gyorsabb fejlődését. A szárítók fajtái: Minden szárító azon elv alapján épül, hogy a takarmánynak nem szabad érintkezni a földdel. Itt nem szárítunk forgatással, hanem a takarmányt felaggatjuk a szárítókra és így a meleg levegő átjárhatja. Nálunk eddig leginkább olyan szárítókat használtak, amelyekre a szénát két, vagy több oldalrói rakják fel. Az ilyen szárítókra a növényt pár órával a kaszálás után rakjuk fel, amikor az már kissé megfonnyadt. Ismerünk többféle szárítót: nyársak, lobor ágasszárító és gulaszárító. A nyársakat rendszerint fenyőfák ágából készítjük. Magasságuk kb. 2 méter. Az oldalágakat rajtahagyjuk. A nyársakra oldalágak helyett léceket is rakhatunk. A takarmánynövény termése szerint egy hektáron 100— 150 nyársra van szükség. A nyársakat úgy állítjuk fel, hogy először vasdoronggal lyukat csinálunk a földben, behelyezzük a nyársat és a tövénél a földet alaposan megtapossuk. A lobor két és fél méter magas rúdból áll. Három rudat ■ három lábként állítunk. A földtől 60 centiméterre 3 léccel körülvesszük. Egy hektárra kb. 75 darab kell. Nálunk a lobor nagyon jól bevált. A hervadt takarmány szárítására nagyon jók az ágasok. Az ágas hét lécből áll, amelyeket egymáshoz támasztunk olyan módon, hogy tetőt képezzenek. Minden lécnek négy keresztrúdja van. Ezek 2 méter hosszúak és egymástól való távolságuk 80 centiméter. Egy hektáron 25—45 ilyen ágasra van szükség. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a szárítókon való szárítás nem drágítja meg a széna árát — ellenkezőleg, olcsóbbá teszi a termelést azáltal, hogy jobb minőségű szénát nyerünk. A bo rozstermés érdekében VÉGEZZÜK EL A PÓTBEPORZÁST A rozs idegen beporzású növény. Az egyik virág porát a másikra a szél visz át. Azonban a szél munkája nem mindig tökéletes. Hol kisebb, hol nagyobb a hiányosság. Még a legkedvezőbb körülmények között sem fordul elő, hogy a szél minden rozsvirágra odaszállítja a virágport. Küiönösen fenyeget a nagymérvű magkötés veszélye például akkor, ha a rozs virágzása idején (mi 3—5 napig tart) esős, vagy szélcsendes száraz idő uralkodik, vagy ha van ugyan szél, de az túlságosan erős és a beporzás helyett inkább elkergeti a virágporfelhöt a rozs tábla felöl. Az esős idő azért árt a rozs beporzásának, mert lemossa a virágport, a forró száraz idő meg azért, mert ilyen időben a virágpor csírázóképessége ;|-|éjidkívül gyenge, s ha át is kerül a bibére, a magkötés elmarad. De még a normális időjárás esetén sem lehet hiánytalan a magkötés. Mint tudjuk, a virágpor a reggeli, aránylag hűvös és párás időben csírázik a legjobban, ilyenkor a legnagyobb az életképessége. Viszont ezekben az órákban általában szélcsend uralkodik. Ezért van szükség az ember segítségére. Ebből a segítségből kettős haszon származik. Az egyik az, hogy a pótbeporzással minden növény magot köt és a többlet rozsnál hektáronként 3—5 mázsa termést tesz ki. Ez a hektáronkénti terméstöbblet nagykiterjedé- 6Ű rozstáblák esetében több vagonra rúg. A másik haszon: mondanunk sem kell, hogy a legéletképesebb virágportól megtermékenyült virágból fejlődött termés minősége is jobb lesz, de súlyban is nagyobb lesz. Ha azután az ilyen magot elvetjük, a belőle fejlődött növények sokkal életképesebbek, termékenyebbek és a betegségekkel .szentben is ellenállóbbak lesznek. A pótbeporzás munkája rendkívül egyszerű és olcsó. A rozs pótbeporzását úgy végezzük, hogy két ember fog egy 10—15 méter hosszú kötelet, kifeszíti és a kaláezok magasságában húzva, végigjárja vele a rozstáblát. A gyorsabb munka érdekében a rozs pótbeporzási munkáját úgy is megszervezhetjük, hogy hosszabb kötelet (kb. 20—25 m) két lóra erősítünk, felülünk rájuk és úgy Járjuk be velük a táblát. A pótbeporzás ideje a rozsnál a tömeges virágzás. Mindig a reggeli órákban végezzük, amikor a harmat már felszállt. Egyszeri pótbeporzással sohase elégedjünk meg, hanem 2-3 napon át feltétlenül ismételjük meg mindennap. Esős időben az esők közötti szünetekben végezzük a pótbeporzást., amikor a virágokról a nedvesség már elpárolgott. Nemcsak a kukoricát, meg a napraforgót, lucernát, hanem a rozsot is érdemes pótbeporozni, mert komoly haszon származik belőle a népgazdaságnak. A zöldtakarmányok szakszerű és takarékos felhasználása Mind a legeltetésnél, mind a zöldtakarmányok etetésénél rendszerint a gazdaságok nem járnak el megfelelő szakszerűséggel és nem vigyáznak kellőképpen a tápanyagok gazdaságos kihasználására. Ennek következménye az, hogy a tápanyagot, a különösen értékes és egyébként is szűkösen lévő fehérjét pazarolják. Ez az időpont hazánkban a zöldtakarmányozás kezdete. Ilyenkor van lehetőség a zöldtakarmányozásra fel nem használt füvek, szántóföldi takarmányok szénává szárítására, 'agy jó minőségű silózott takarmányok készítésére. Ezekkel gazdasági állataink, különösen fejősteheneink számára a téli takarmányozás időszakában szükséges tápanyagok mellett az életműködésükhöz nélkülözhetetlen vitaminokat is elraktározhatják. így például a 40 kg lucernát etetünk tisztán, ennek fehérjetartalma elegendő volna 10—12 liter tej termeléséhez. Az életfenntartó , szükségleten felül viszont a keményítőértéke elég 3 liter tej termelésére képes. Azért a lucernát lehetőleg mindig keverten etessük. így a tavasz elején pótoljuk tavaszi szalmával, szilázzsal. 35 kg lucerna, 20 kg szilázs (kukoricaszár és répaszelet) elegendő a 600 kg élősúly életfenntartása mellett tíz liter tej termeléséhez. Vagy 40 kg lucerna. 15 kg szilázs (kukoricaszár és répaszelet) ugyancsak 10 liter tej termeléséhez elegendő. Ha így hajtjuk végre a legeltetést és a zöldtakarmányozást, akkor nemcsak nem pararolunk értékes táplálóanyagokat. hanem a zöldtakarmányokka! is takarékoskodhatunk. Az ily módon megtakarított zöidtakarmányokat elsősorban széna készítésére, vagy jó silótakarmány készítésére használhatjuk fel, amelyekkel qazdaságossabbá tehetjük a fejőstehenek takarmányozását. Már a legeltetésnél ügyelnünk kell arra, hogy a tehenek tejhozamának megfelelően a legelőn felvett takarmányt kiegészitötakarmányok etetésével . pótoljuk és a szükséges tápanyag-arányt ezekkel biztosítjuk. Ha azt nem tesszük, a tápanyagokat pazaroljuk.. így például számításba véve azt, hogy a tehén a legelőn mintegy 40 kg füvet eszik meg, ez az életfenntartáson felül szűkösen 8 kg tej termeléséhez elegendő, de a tehén nem lakik jói vele, mert nem kap elegendő mennyiségű szárazanyagot. Ezért ajánlatos, különösen a legeltetés megkezdésekor kiegészíteni a legelőn felvett takarmányt. Például 40 kg legelőfű és 4 kg közepes minőségű rétiszéna 800 kg élősúlyú tehénnek az életfenntartáson felül 12 liter tej termeléséhez elegendő. A zöldtakannányok etetésénél azonban arra is kell gondolnunk, hogy a helyes keményítőérték-arányt (keményítőérték és emészthető fehérje aránya a napi takarmányadagban) betartsuk és a fehérjéket ne pazaroljuk. Ezért a zöldtakarmányokat úgy keverjük az etetés előtt, hogy a helyes keményítőérték-arány mellett táplálóanyag pazarlást ne kövessünk el. 1вУ 35 kg bíborhere 25 kg zöld I rozzsal keverve elég 11 liter tej termeléséhez az életfenntartó szükségleten felül 600 kg-os élősúlyt számítva. Ugyanakkor 40 kg zöldrozs csak 6—7 liter napi tejhozamra elegendő a már említett 600 kg élősúly életfenntartó szükségletén ‘felül. Takarékoskodhatunk úgy is a zöldtakarmányokkal, ha ballasztakarmányokkal, tavaszi szalmával, vagy kukoricaszárból és répaszeletből készült silózott takarmánnyal egészítjük ki. A zöldtakarmányt etetés előtt kell a szilázzsal összekeverni. így: 50 kg szöszösbükköny és rozsból álló őszi keverék és 3 kg árpaszalma elegendő a 600 kg élősúly életfenntartó szükségleten felül 7 liter tej termeléséhez. Különösen ügyelnünk kell a legértékesebb takarmánynövényünknek, a lucernának zöld takarmány cél jaira történő felhasználásánál. A lucerna rendkívül gazdag fehérjében s így, ha egyedül etetjük zöldtakarmányozási időszak kezdetén igen sok fehérjét pocsékolunk el vele. A gyomok és a rovarkártevők ellensége A gyomnövények terjedése és a rovarkártevők ellen .legajánlatosabb a legkorszerűbb kémiai szerekkel való védekezés. Egyes kémiai szerek helyes és időben való alkalmazásával hathatós eredményeket érhetünk el. Ezeket a vegyszereket könnyen be lehet szerezni és helyes alkalmazásuk sem igényel különösebb szaktudást. Röviden a Dynocid és a Cyklodyn vegyszerek összetételét és használati módját szeretnénk ismertetni. A Dynocyd porzásra használható kémiai keverék, színe világosszürke, néha teljesen fehér, kevésbé mérges, vízben oldandó. Zárt helyiségben száraz helyen tartsuk. Leggyakrabban a len, a kender, a cukor- és a takarmányrépa, valamint a mák ellenségeinek pusztítására használjuk. A növényzet nagyságához mérten 1 hektár beporzására 25—40 kg-ot alkalmazunk. A Cyklodyn szintén porzásra használható kémiai keverék, szaga nagyon emlékeztet a penész szagára. Vízben nem oldódik. Raktározása ugyanolyan, mint a Dynocidé. Főként a gépesített porzásoknál alkalmazzák, leginkább az ipari növények kártevői'ellen Ugyancsak jól bevált és hatásosan alkalmazható a gyümölcsfák kártevőinek irtására. A burgonya kártevői ellen csak abban az esetben ajánlatos, ha ipari feldolgozásra szánt burgonyáról van szó. Egy hektár beporzására 25— 40 kg szükséges. E két jól bevált vegyszer alkalmazásánál azonban vigyáznunk kell a porzás idejének meghatározására. A gyümölcsfákat például virágzás idején ne porozzuk, úgyszintén a növényzetet sem. A porzásra legalkalmasabbak a korareggeli és az esti órák, amikor a méhek benn vannak a kaptárban. A méhek nagyon érzékenyek az említett kémiai keverékekre. különösen idegrendszerükre káros, és könnyen pusztulásukat okozhatja. Ezek a vegyszerek az ember szervezetére ártalmatlanok, nem mérgező hatásúak. Ajánlatos azonban a szem, orr és a légzőszervek védése a porok hatása ellen. Irtsuk a gyomot lenvetéseinkben Az utóbbi évek során több lentermelő kevés gondot fordított a len elgazosctlásának megakadályozására. így történhetett, hogy a lenrost átadásakor a leníedolgozó üzem átvevője 20—30 %-nyi idegen anyagot, azaz gazt állapított , meg a rost között. Ez gyakori nézeteltérésre adott okot a termelők és az átvevő között. Az említett nézeteltérések könnyen elkerülhetők, ha a lentermelésnél nagyobb gondot fordítunk a növényápolásra. A lenfeldolgozó üzem a gvomos lenrostból jó minőségű árut nem képes előállítani. Leghatásosabban vegyszerekkel irthatjuk a gyomokat. Például a Dlkotex nemcsak minden gyomot gyökerestől kiírt, hanem olcsó is. Hektáronként 10 kg Dikotex elegendő, amely mindössze 75 koronába kerül. Kézi gyomirtás hektáronként 500 koronát is kitesz. Pl. ha csak 10 munkaerőt alkalmazunk, ez 2 nap alatt kigyomlálja ezt a területet napi 25 korona munkadíjért. Ez 500 koronára rúg. Kézi gyomirtást csak abban az esetben végezzük, ha a gyomosodás lenvetésünkben kisebb méretű. Dikotexet a következőképpen alkalmazzuk: 600—800 liter vízhez 10 kg Dikotexet keverünk, amely 1 hektárra elegendő. A keveréket Azotta permetezőgéppel permetezzük. A permetezést mindig harmatmentes, szélcsendes időben végezzük, a vetés idejétől 40—50 napot számítva, amikor a len 8—15 cm magas. A vegyszeres gyomirtáshoz vegyük igénybe a növényorvost vagy a lengyár járási instruktorát, akik megfelelő szaktudással rendelkeznek. Szaktanácsuk folytán elkerülhetjük az setleges károkat, amelyek a vegyszerrel való helytelen gyomirtással előfordulnának. Tartsuk be a gyakorlatban már bevált utasításokat, és az eredménnyel meg leszünk elégedve. Szabó István, a Tanyi Lengyár dolgozója Harcoljunk a pajzstetvek ellen Л pajzstetvek va^v másképpen kaliforniai pajzstetvek valamennyi gyümölcsfa legveszedelmesebb kártevői. A gyümölcsfa törzsén, ágain, veszszőin sőt a hajtásain és gyümölcsén is igen nagy kárt okoznak. A fát olyan nagy mértékben lepik el, hogy néhány év alatt, el is pusztítják. A fiatal fákon csúcsszáradás mutatkozik, s a súlyosan megbetegedett fa fokozatosan elhal. Az idősebb fák a pajzstetveknek tovább ellenállnak, de gyümölcsük évről évre hitványabb lesz s idővel a fa is elpusztul. A tetvek szivogatása helyén a vesszőkön, a gyümölcsön piros foltok jelentkeznek. A kaliforniai pajzstetű nőstényének 1—2 mm átmérőjű, közepén kiemelkedő fényes púppal ellátott pajzsa van. Évente 2 nemzedéke jelentkezik. A fiatal tetvek citromsárga színűek, a vesszőkön, gallyakon, hajtásokon mászkálnak.. alkalmas helyen megtelepedve paizsot fejlesztenek és megkezdik a pusztító munkát. Az első mozgó tetvek júniusban jelennek meg, de még októberben is találhatók. Védekezés: A pajzstetűvel súlyosan fertőzött fákat leghelyesebb, ha kivágjuk. Ezt követi a megmaradt és fertőzött fák koronájának ritkítása és a hámló fakéreg lekaparása. Nyugalmi állapotban mészkénlével, gyümölcsfakarbolineummal, vagy sárga méreggel permetezünk. Megállapítások szerint legeredményesebb a m észkén lé. A fertőzött fákat, ősszel és tavasszal is ajánlatos megpermetezni. A pajzs nélküli fiatal tetveket nyáron nikötinos Szappannal permetezzük. , Kiss Ferenc, mazőgazdasági iskola, Myjava. Uj telepítésű gyümölcsfák gondozása Az új telepítésű gyümölcsfáinkat tavasszal fozottabb gondozásban részesítsük. A fák tövére ősszel felhúzott földkupacot ne bontsuk szét azonnal, hanem hagyjuk még a fa tövén 1-2 hónapig. Sőt helyes a tavaszi telepítésű fákat is öntözés után 20—30 cm-re felkupacolni, hogy a fák gyökérzetét a kiszáradástól óvjuk. A törzsvédő dróthálót nem szükséges leszedni. Az évekig a fán maradhat. Csak arra ügyeljünk, hogy időnként megengedjük, nehogy a vastagodással a fába bevágjon. Feltétlenül le kell szedni az esetleg rajtafelejtett faiskolai jeltáblát, mert a növekedés folyamán a drót bevághat a törzsbe vagy a vezérágba. Május végén a földkupacokat széthányjuk, de már is készüljünk fel arra, hogy a fák tányérját szalmás trágyával, törekkel, kikapált gyommal, a talaj kiszáradása ellen beterítsük. A helyesen végzett talajárnyékolás 2-3 öntözéssel is lelérhet. Ha az időjárás szárazra fordul feltétlenül öntözzünk, mert egész telepítésünk sikerét sokszor egy elmulasztott öntözés veszélyezteti. Ne feledjük. hogy a tavaszi telepítésű fa jobban érzékeny a szárazsággal szemben, azért annak ta la jírr nyékolását, öntözését előbb kell végrehajtani, mint az őszi telepítésűeket. A cserebogár irtása A cserebogár kártevése — a gyümölcs- és egyéb fákon mindenkit előtt is“S- A legnagyobb kart a cserebogár pajorjai okozzák, mert a pajor a földben fejlődik négy even keresztül cserebogárra s ezalatt minden gyökeret elrág, ‘ legyen az zöldség, burgonya, szamóca, saláta, de még a fiatal fák gyökereit sem kíméli. A leghatásosabb védekezés a bogár lerázása a fáról. Ugyanis a cserebogár a reggeli orakban könnyen lerázható és összeszedhető mert megvan dermedve és nem száll el, mielőtt összeszednénk. Az így ’összeszedett szeíla 9hr. 81 Л edé1ny,ben '“'Uk s a napon megszántjuk száraz, szellos helyen, teltre elraktározhatjuk és télen összetörve és megnedvesítve a baromfiaknak csemegeként adhatjuk. Újabban különböző arzénos permetezőszerrel kísérleteznek a cserebogár Cün ű "'. EZ a1b09ar eleS na9V és szívós, így ellene erősebb oldatot kell hasznaim, mint más kártevők ellen. Gyurcsi Lajos Reca
