Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)

1956-05-13 / 19. szám

1556. május 13.

itäldtoäves

5

A CSKP Központi Bizottságának irányelvtervezete

a Csehszlovák Köztársaság 1956—1960-as népgazdaságfejlesztési második ötéves tervére

(Folytatás a 4. oldalról)

kell nevelni a karbantartási és gépkezelési munkákra.

Lényegesen korszerűsíteni kell a teher- és személykocsiállományt, 2100 modern személyvagont kell beállítani, ebből legalább 45 hálókocsit és mintegy 36 ezer, főleg négytengelyes tehervagont; a nyitott tehervagonok állományát főleg önműködő kiszóróval ellátott vagonokkal kell bővítenünk.

E feladatoknak megfelelően fel kell újítani és ki kell bővíteni mintegy 3500 autóbusszal és 1100 autóbuszpótkocsival a nyilvános automobilszállítás állományát. Üjabb szállításokkal és áthelyezéssel további 9100 tehergépkocsit és 1900 teherpótkocsit kell beállítanunk. Meg kell kezdenünk 9 autóbusz-állomás építését azokban a városokban, ahol erős az autóbuszforgalom. Autóbusz-várótermeket kell építenünk a védtelen helyeken, főleg az országútkeresztezéseken, elsősorban a községek szépítésének akciója keretében.

4. A viziközlekedés terén tonnakilométerekben számítva 25 százalékkal növelni kell a teherszállítás terjedelmét. Tovább kell fokozni a rekreációs utazásokat a Vltaván, a Laben és a Dunán. A műszaki színvonal emelése céljából a hajóállományt 32 vontatóhajóval, 7 teherhajóval, 10 személyszállító hajóval és 52 teherszállító csónakkal, közöttük 6 tankcsónakkal kell bővíteni. Be kell fejeznünk az észak-csehországi rakodópart építését. Louby nad Labem-en és meg kell kezdenünk a bratislavai és komáromi Duna-kikötők átépítését.

5. A légiforgalom terén a személyszállítást átlagosan 13 százalékkal, a posta- és teherszállítást 66 százalékkal kell növelni.. Fokozatosan bővíteni kell a nemzetközi légi összeköttetést. A műszaki színvonalat új, biztonságos és nagy teljesítményű személy- és teherszállító repülőgépekkel kell emelni. Be kell fejezni a fő repülőterek építését, a Praha—Brno—Ostrava— Košice légiforgalmi hálózat biztonsági és közlekedési berendezését és előkészíteni a Praha-Ruzyň fő csehszlovák repülőtér átépítését. Fejleszteni kell a röv/idtávú helikopter-repülőgépközlekedési hálózat kutatómunkálatait és előkészítését.

6. Az országutak építése terén meg kell javítani az országúthálózatot, a portalan országutak részarányának 24 százalékról legalább 29 százalékra, vagyis mintegy 3700 kilométerrel való növelésével. Jelentős figyelmet kell szentelni az országutak karbantartási és fő javítási munkálatainak gépesítésére. 15 ezer kilométer hosszúságú kocsiúton el kell végezni az utak portalanítását, meg kell javítani a salakos kocsiutak 50 százalékának minőségét, hengerléssel és az utak peremének megjavításával. Mintegy 8500- 8900 folyóméter hosszúságú hidat kell újjáépítenünk. Valamennyi útépítési szakasz szakképzett munkaerőkkel való ellátásával meg kell javítani az országutak apró karbantartási munkálatait.

7. A távösszeköttetés terén a postahivatalok számát 20 százalékkal kell. növelni. Meg kell gyorsítani a postaszállítást olyan módon, hogy a levélszállítmányokat feladásuk után 24 órán belül ki kell kézbesíteni. A gépesítés bevezetésével ki ’ kell küszöbölni a postaüzemekben fáradságos kézzel végzett munkákat.

IV. Beruházási felépítés és építészet

1. A népgazdaság valamennyi ágazata fejlesztésének biztosítása céljából az 1956—1960 évekre a beruházások összterjedelmét 152,6 milliárd koronára (az 1955. július 1-i árakat véve alapul), vagyis 61,5 százalékkal magasabbra kell növelni, mint az 1951—1955. évi beruházások voltak. Emellett a legfontosabb feladatnak a tüzelőanyag energetikai, a nyersanyagalap és a mezőgazdasági felépítést kell tekinteni. Különös figyelmet kel! szentelni a lakásépítésnek.

2. Az összes anyagi források és pénzeszközök hatásosabb kihasználása céljából a beruházási felépítésben:

a) el kell érni a beruházási eszközök maximális összpontosítását és nem szabad megengedni, hogy a beruházások szétforgácsolódjanak nagyszámú építkezésekre és objektumokra;

b) biztosítani kell új építkezések megkezdését, idejében való és alapos tervezési előkészítéssel, főleg a felépítés szervezésének terveivel. A felépítést a kötelező harmonogramok és költségvetések alapján kell megvalósíteni és nem szabad megengedni az építkezések költségvetési kiadásainak növekedését;

c) az új üzemek felépítéséhez csupán akkor szabad hozzálátni, amikor

a termelés szükséges növelését nem lehet hatékonyabban elérni a meglevő vállalatok jobb kihasználásával, esetleg korszerűsítésével, újjáépítésével vagy kibővítésével; az építést és a rekonstrukciós munkálatokat minimális építkezési és szerelési munkával kell megupiósítani.

3. A tervezési intézetek munkáját a legprogresszívabb technika és technológia szerint kell megvalósítani és a tervezett építkezéseknél maximális gazdaságosságra kell törekedni. Biztosítani kel! a túlarányzott tervek, főleg az építési munkák túlméretezésének kiküszöbölését.

4. Lényegesen meg kell javítani a beruházási felépítés tervezése irányításának és szervezésének színvonalát, főleg a tervező intézetek, a beruházók és a szállítók közötti bürokratikus viszonyt kell megszüntetni. Ezzel egyidejűleg behatóbbá kell tenni a beruházási felépítési tervek teljesítésének ellenőrzését, és fokozni kell a beruházók felelősségét a kiadott pénzöszegekkel való gazdálkodásért, azok célszerűségéért és hatékonyságáért

5. Lényegesen meg kell javítani az építkezési munkák minőségét és műszaki színvonalát és jobban kell biztosítani a beruházási felépítést idejében való komplett gépszállításokkal

és a berendezések szállításával, főleg az individuálisan gyártott gépeknél és berendezéseknél.

6. A fő alapok fő javításaira meghatározott pénzeszközöket a gépek zavarmentes üzemének biztosítására és a gépek korszerűsítésére kell felhasználni. Emellett gondoskodni kell a fő javítások és a korszerűsítés célszerűségéről, és nem szabad megengedni javítómunkákat olyan esetekben, amikor nagyobb eredményt érünk él új gépek beállításával.

7. Az építészetben 73,6 százalékkal kell növelni az építkezési és szerelési munkák terjedelmét a munkatermelékenység 52,9 százalékos emelkedése mellett. Ezt elsősorban az építészet fokozott iparosításával kell elérni.

A lakóházak folyamatos építését olyan módon kell fejleszteni,, hogy részarányuk az egész lakás- és polgári építkezésben 80 százalékot érjen el. A lakóházak szereléses építését olyan módon kell fokozni, hogy a tömbökből, alkatrészekből és panelekből szerelt 'lakásegységek részaránya nagyban elérje a 35—40 százalékot és a teljesen szerelt lakásegységek részaránya megközelítse a 13 százalékot.

V. Tudomány, kutató munka és műszaki fejlődés

1. A szocializmus anyagi alapjainak felépítése országunkban megköveteli, hogy ebben te ékenyen részt vegyen a tudomány, a kutatás és a technika. Csupán a fejlődő tudománynak és a gazdaság technikai fejlesztésében való érvényesítésének alapján emeltetjük életszínvonalunkat nemcsak árleszállítások útján és a kereset növelésével, hanem egyben a munkaidő megrövidítésével is.

A második ötéves tervnek ezért igazi fordulatot kel’ jelentenie a tudomány és a technika fejlődésében, a társadalom szükségleteire való felhasználásában.

2. E feladatok teljesítéséhez elsősorban szükséges:

megteremteni a munkafeltételek lényeges megjavítását a tudomány, a kutatás és a technikai fejlődés terén;

figyelemmel kell követni s a lehető legjobban fel kell mindazt használni, amit a tudomány és a technika a legfejlettebb ipari államokban elér;

támogatni kell a munka egybehangolásának és megosztásának fejlesztését, a tudomány, az alapvető kutatás és a technikai fejlődés terén a szocialista rendszer államai között.

3. A tudomány terén minden erőt és eszközt elsősorban a fizikai, a

technikai és a gazdaság-tudományok fejlesztésének meggyorsítására kell fordítani; fejleszteni kell a matematikát, főleg az alkalmazott matematikát, amely számos tudományos szakasz fejlődésének fontos módszertani előfeltétele.

A kutatás terén meg kell gyorsítani a fejlődést, elsősorban az alapfokú kutatási munkáknál és így megbízható elméleti alapot kell adni a termelés ftchnikája és technológiája minőségbeli emelkedésének a jövő ötéves tervekben.

VI. A dolgozók számának és a munka termelékenységének növelése

1. A termelés és a munkatermelékenység növelésével összhangban a népgazdaságban 7,9 százalékkal emelni kell a dolgozók számát.

Fokozott mértékben törődni kell azzal, hogy több munkaalkalom álljon a nők rendelkezésére. A csökkent munkaképességgel bíró személyeknek az eddiginél nagyobb mértékben kell lehetőséget nyújtani a munkafolyamatba való bekapcsolódásra.

A munkaerők elosztásában elsődleges feladatnak kell tekinteni elegendő munkadrő biztosítását a bányák és az építészet számára.

A vezetés decentralizálásával, a gépesítés és az adminisztráció leegyszerűsítésével csökkenteni kell az adminisztratív dolgozók létszámát és meg kell gátolni a közvetlenül nem a termelésben dolgozó többi alkalmazott számának túlméretezett növekedését.

A népgazdaság döntő ágazataiban biztosítani kell a dolgozók állandósítását, ki kell küszöbölni az ártalmas munkaerővándorlást és meg kell szilárdítani a munkafegyelmet.

2. A haladó technika bevezetésével, a termelés szervezésének tökéletesítésével, a dolgozók kulturális-műszaki színvonalának emelésével, a termelési programok állandósításával, a célszerű szakosítással és kooperációval el kell érni a munkatermelékenység oly mérvű növekedését, amely az ipari termelés emelkedésének kilenctizedét, az építkezési szerelőmunkálatok növekedésének pedig négyötödét biztosítja.

Fejleszteni kell a feltalálók és termelési újítók tömegmozgalmát a mérnökök, a műszaki dolgozók, a munkások és a szövetkezeti parasztok körében. Ennek a mozgalomnak a termelés műszaki színvonala és szervezése lényeges növelésére kell irányulnia. A szocialista munkaversenyből ki kell küszöbölni a formalizmust és ezt a versenyt a legkorszerűbb technika és munkaszervezés tömegméretű elsajátítására kell összpontosítani.

3. Rendet kell teremteni a munka jutalmazásában, elsősorban műszakilag megindokolt normák bevezetésével és a prémiumrendszer megjavításával. Folyamatosan ki kell küszöbölni a bérrendszer hibáit és különösen a szakképzett dolgozók keresetének előnyben részesített növekedését kell biztosítani.

4. A dolgozók szakképzettségének növelése érdekében egyharmadával emelni kell a népgazdaságban a főiskolai és szakképzettséggel rendelkező szakemberek számát.

A szakemberszükséglet fedezése érdekében a további évek során a főiskolákra évente átlag 14100 új hallgatót, a szakiskolákba pedig 42 900 tanulót kell felvenni.

Meg kell javítani a szakember-képzést az iskolákban, különösen a célszerűtlen specializálás és a tanulmányozás szétforgácsoltságának kiküszöbölésével.

VII. A lakosság életszínvonalának emelése

1. A népgazdaság valamennyi ágazatában a termelés fejlesztése és az anyagi erőforrások gazdaságos kihasználása alapján legalább 48 százalékki kell növelni a nemzeti jövedelmet. Ezzel összhangban a munkások, alkalmazottak nominális béreinek és a földművesek jövedelmének további emelésével, az árak állandó csökkentése és az alkalmaztatás növelésével biztosítani kell a személyi fogyasztás legalább egy harmaddal való növekedését. Körülbelül 30 százalékkal kelí emelni a munkások és alkalmazottak reálbéreit.

2. A munkatermelékenység további növelésével és a munkaerők helyes széthelyezésével meg kell teremteni az előfeltételeket ahhoz, hogy az ötéves terv második felében hozzáláthassunk a munkaidő folyamatos csökkentéséhez, a kereset csökkentése nélkül.

3. A járadékok biztosítása érdekében hozzávetőlegesen 40 százalékkal növelni kell az ezt szolgáló költségvetési kiadásokat. Elsősorban az alacsony járadékokat kell emelni.

4. A személyi fogyasztás növekedésének biztosítása céljából arányosan kell emelni a kiskereskedelmi áruforgalmat az állami és ä szövetkezeti kereskedelemben. A falu jobb ellátása érdekében biztosítani kell a szövetkezeti kereskedelemben a gyorsabb áruforgalmat.

Biztosítani kell, hogy az állati eredetű élelmiszeralap gyorsabban növekedjék, mint a növényi eredetű élelmiszeralap. Lehetővé kell tengi a hosszabb időtartamra szolgáló személyi szükségleti cikkek, különösen a gépipari és elektrotechnikai termékek tömeges használatát.

Növelni kell az alapvető árucikkek eladását, éspedig legalább a következőképpen: A hús és a hústermékek eladását 35 százalékkal, a hal é6 haltermékekét 42 százalékkal, a vajét 30 százalékkal, a zsírét 45 százalékkal, a finom péksüteményét 29 százalékkal, a tartós péksüteményét 26 százalékkal, a rizsét 134 százalékkal, a kávéét 114 százalékkal, a gyümölcsét 79 százalékkal, a gyapotszövetét 29 százalékkal, a gyapjúszövetét 7 százalékkal, a műselyemszövetét 52 százalékkal; a felső ruháért 32 százalékkal, a gépkocsikét 23 ezerrel, a motorkerékpárokét 55 százalékkal, az alumínium edényét 2,5-szörösére, a televíziós készülékekét 6,8-szorosára, a gramofonokét 56 százalékkal, a fényképezőgépekét 2,8-szorosára, a hűtőszekrényekét 5,5-szörösére, a mosógépekét 34 százalékkal. A lakosságnak több építkezési anyagot keli eladni, elsősorban tetőfedő cserepet kétszer és téglát 2,3-szor annyit. Növelni kell az összerakható weekend-házak és garázsok eladását.

A falvakon ki kell bővíteni és meg kell javítani a kiskereskedelmi hálózatot, különösen az ipari cikkeket árusító boltok hálózatát. Fokozott figyelmet kell fordítani az új lakótelepeken az üzletek és a közétkeztetési üzemek építésére.

Rendszeresen egyszerűsíteni és meggyorsítani kell a termelésnek a nagy- és kiskereskedelemmel való kapcsolatát, a közbeeső felesleges láncszemek kiküszöbölésével. Ennek segítségével biztosítani kell különösen az árucikkekkel való folyamatos ellátást, a lakosságnak friss áruval való ellátását és következetesen be kell

tartani az árucikkek megállapított fajta-minimumát.

Bővíteni kell az állami és szövetkezeti kereskedelem raktárhelyiségeit, s ezeket gépesített berendezéssel kell ellátni.

5. Lényegesen ki kell terjeszteni és meg kell javítani a lakásépítést. Az állami beruházási építkezés keretében legalább 250 000 lakásegységet kell átadni rendeltetésének és ezenkívül egyéni építkezések keretében ötvenezer családi házat kell építeni. A lakásépítés lényeges bővítésével együtt biztosítani kell az ezzel kapcsolatos építkezések végrehajtását, így például vízvezeték, csatornázás, közlekedési vonalak, világítási berendezések, parkok létesítését. Lakótelepek nem épülhetnek e szükséges berendezések nélkül.

6. Jelentős mértékben növelni kell a gondoskodást a házak, lakások és a helyi közlekedés karbantartásáról. Ezek a munkálatok a kommunális gazdálkodás építkezési vállalatainak fő feladatát képezik.

Tovább kell tökéletesíteni a községek rendezettségét és tisztaságát. A városok és községek csinosítását nemcsak az állami beruházási tervben e célra kitűzött eszközökből kell megvalósítani, hanem a lakosság segítségét is igénybe kell venni. A városok tisztaságának biztosításával kapcsolatos munkálatokat gépesítem kell.

Jelentős mértékben ki kell bővíteni és meg kell javítani a kommunális gazdálkodás üzemei által a lakosságnak nyújtott valamennyi szolgálatot. A \ mosodákban és “a tisztítókban különösen a szállítási határidőt kell csökkenteni és bővíteni kell hálózatukat. Elsőrendű feladat kommunális szolgálatokat nyújtó üzemek létesítése az új' lakótelepeken. Meg kell javítani a kommunális gazdálkodás irányítását a nemzeti bizottságok útján.

7. Az iskolákban emelni kell a nevelés és a tanítás színvonalát. “Egy negyedével növelni kell a főiskolák hallgatóinak számát.

8. Meg kel! javítani a hivatásos művészi intézmények munkáját jobb területi széthelyezésük és kihasználásuk segítségével, tökéletesíteni kell a dramaturgiai terveket és el kell mélyíteni a vendégszereplés szervezését. Meg kell javítani és tovább kell bővíteni a népművelési tevékenységet, fejleszteni kell a nép művészi alkotást.

Több mint háromszorosára kel' növelni a penicilín gyártását és a sztreptomycin termelésével fedezni kell a hazai szükségletet.

Be kell vezetni új gyógyszerek gyártását. 1960 végéig be kell vezetni az influenza elleni szérum és oltóanyag gyártását, ezenkívül a szamárköhögés elleni oltóanyagok, a vérképzőfehérjék, a B1 és a B6 vitaminok gyártását, legkésőbb 1958 végéig a gyermekbénulás elleni oltószer, a chlórtetracyklin, a B2, B12 és a C vitamin, valamint a stafilocokkusok elleni szérum gyártását, 1959-ben az oxytetracyklin vagy a tetracyklín termelését és 1960 végéig két új antibiotikum és az A vitamin termelését.

1956-ban üzembe kell helyezni Slovenská Ľupčán egy antibiotikumokat gyártó üzemet és 1960-ig egy további ilyen üzemet. 1960-ig üzembe kel! helyezni Michalanyban egy szérumot és oltóanyagot gyártó üzemet, Olomoucban pedig C vitamint, B1 és B6 vitamint gyártó üzemet.

VII!. Szlovákia fejlődése

A népgazdaság arányos fejlesztésével összhangban folytatni kell Szlovákia további iparosítását. Ezzel és a mezőgazdasági termelés lényeges fokozásával biztosítani kell Szlovákia gazdasági és kulturális színvonalának gyors emelkedését, a csehek és a szlovákok szövetségének további szilárdulását.

1. Az ipari termelést legalább 61,5 százalékkal kell növelni és ezzel tovább kell szilárdítani köztársaságunk gazdasági erejét. A fő ágazatokban a következőképpen kell emelni az ipari termelést: A színes fém kohászatban

58,6 százalékkal, a vegyiiparban 89 százalékkal, a gépiparban kétszeresére, a könnyűiparban 37 százalékkal, az élelmiszeriparban 49,5 százalékkal és a helyi jellegű iparban (helyi gazdálkodás és termelőszövetkezetek) legalább a kétszeresére. Az ipari termelés terén elsősorban a legfontosabb termékek szakaszán a következő emelkedést kell elérni: a barnaszén

50,3 százalékkal, Lignit 160,8 százalékkal, földgáz 13-szorosan, villanyáram 75,6 százalékkal, vasérc 9,7 százalékkal. aluminium 125,7 százalékkal, foszfortartalmú műtrágyák 110,3 százalékkal, cement 78,5 százalékkal, tégla 78,5 százalékkal, pamutszövet 19,5 százalékkal, hús 49,5 százalékkal, konzumtej 26,6 százalékkal.

2. Biztosítani kell a mezőgazdasági termelés gyorsütemü fejlődését és a szlovákiai mezőgazdasági termelés belterjességét, a cseh országrészek mezőgazdasági termelésének színvonalára kell emelni. Szlovákia mezőgazdaságának egész termelését legalább 39,8 százalékkal kell növelni.

E gyarapodás biztosítására a hektárhozamokat legalább a következőképpen kell emelni: búza 29, rozs 32,3 százalék, árpa 26,1 százalék, kukorica

29,9 százalék, burgonya 28,4 százalék, lényegesen meg kel! javítani a rétek és legelők állapotát és fokozni kihasználásukat. A rétek szénahozamát legalább egy negyedével kell növelni.

Gyarapítani kell továbbá a guzda(Folytatás a 6. oldalon)