Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)
1956-05-13 / 19. szám
6 rlíidmüves 1956. május 15. A CSKP Központi Bizottságának irányelvtervezete a Csehszlovák Köztársaság 1956—1960-as népgazdaságfejlesztési második ötéves tervére (Folytatás az 5-' oldak" '). sági állatállományt, gyorsabb ütemben kell növelni a szarvasmarhaállományt, különösen a déli területeken, ugyanakkor lényegesen gyarapítani kell az állatok hozamát. A gép- és traktorállomások teljesítményét. legalább meg kell kétszerezni. Igen fontos feladatnak kell tekinteni a talajjavító munkák végrehajtását, hogy további termőterületet nyerjünk, s a meglevő szántóföldek minőségét megjavítsuk. E munkába be kel) vonni a lakosságot is. 3. Szlovákiában biztosítani kell a lakosság életszínvonalának további rohamos emelkedését. Szlovákia területé^ a népgazdaságban legalább 12 százalékkal növelni kell a foglalkoztatottságot. Az állami és szövetkezeti kereskedelem kiskereskedelmi áruforgalmát legalább 50 százalékkal kell emelni. Huszonkilenc százalékkal kell emelni a főiskolai hallgatók számát, a szakiskolák hallgatóiét 19 százalékkal. Meg kell kezdeni három főiskola építését, ezek közül az egyik a nyitrai mezőgazdasági főiskola lesz. Az általános iskolákban legalább 96 000 helyet kell a tanulók rendelkezésére bocsátani. Ki kell bővíteni és el kell mélyíteni az egészségügyi szolgálatot, színvonalát pedig úgy emelni, hogy megközelítse a cseh országrészek egészségügyi szolgálatának nívóját. A kórházakban és szülőotthonokban 'egalább 4500 ágyat t kell a betegek rendelkezésére bocsátani. 12 új kórház építésének megkezdésével meg kel! javítani az egészségügyi intézmények területi elosztását. 4. Továbbra is fokozott figyelmet kell fordítani Kelet-Szlovákia fejlesztésére. A földműves színvonalának és belterjességének megjavításával, az állattenyésztés fejlesztésével lényegesen gyarapítani kell a mezőgazdasági termelést. Meg kell teremteni a magnemesítés és fajállattenyésztés előfeltételeit. Meg kell kezdeni a keletszlovákiai medence vízgazdálkodási szabályozását, amely lehetővé teszi, hogy hiánytalanul kihasználjuk e terület legkedvezőbb éghajlatú tájait. Tovább kell javítani e területen a lakosságnak nyújtandó szolgálatokkal foglalkozó létesítményeket. Be kell fejezni két új kórházat. Az eperjesi kerület messzeeső járásaiban két új kórházat kell a lakosság rendelkezésére bocsátani, egy további építését meg kell kezdeni. IX. A népgazdaság fejlesztésének irányítása A népgazdaság jobb irányítása és tervezése, valamint az állami és gazdasági apparátus dolgozói létszámának csökkentése érdekében sürgősen végre kell hajtani a következő intézkedéseket: 1. betartva a népgazdaság fejlesztésének helyes arányosságát lehetővé tevő _ múlhatatlan központi tervezést, egyszerűsíteni kell a tervezés módszerét, szervezését és csökkenteni kell a terv mutatószámait. Külön figyelmet kell fordítani a tervezés egy; szerűsítésére és megjavítására, _az anyagi-műszaki ellátás megszervezésére és végrehajtására; 2. lényegesen egyszerűsíteni kell a népgazdaság anyagi eszközökkel való ellátását, a könyvelési és statisztikai nyilvántartást. 3. a lehető legnagyobb mértékben egyszerűsíteni kell a beruházási építkezések tervezési^és költségvetési dokumentációját az egyes beruházási akciók nagyságához és jelentőségéhez mérten és decentralizálni kell a beruházási építkezések dokumentációjának jóváhagyását; 4. ez elvek következetes érvényesítésével lényegesen csökkenteni kell az adminisztratív munkák méretét, az adminisztratív munkákat minél nagyobb mértékben gépesíteni kell és ennek alapján lényegesen csökkenteni az állami és gazdasági apparátus dolgozóinak számát; 5. až alsóbb szervek kezdeményezésének felkeltése és cselekvőképes önállóságának megszilárdítása érdekében az állami és gazdasági apparátus minden fokozatán megfelelően decentralizálni kell a hatáskört és illetékességet. Fokozni kell a miniszterek, főosztályvezetők ; 7. fokozni kell a pártszervezetek és szakszervezetek részvételét a népgazdaság irányításának megjavításával kapcsolatos kérdések megoldásában, szervező és nevelőmunkájukat a gazdasági és kulturális országépítésben. * * * A második ötéves terv nagy feladatokat tűz ki, amelyek teljesítése megköveteli az egész párt, az egész dolgozó nép összpontosított igyekezetét. Két falu határában Üde májusi reggel. Az éjszaka lerakodott harmat gyöngyében és a kelő nap sugarában fürödnek a zöld vetések. A láp széléről cikázó fecskék hordják a sarat parányi csőrükben, hogy május varázsára kibonthassák fészekrakó vágyaikat. Távolabb, a zöld díszbe öltözött füzes mellett serényen folyik a munka. Piroskendős lányok sarabolják a kürti szövetkezet cukorrépáját. De vannak ott asz-Tóth Erzsébet szonyok és férfiak is. Csaknem mindén szövetkezeti családtag a határban van. most. Bőven jut munka mindegyik számára, hiszen az egyik táblán most vetik a kukoricát, a másikon meg már kapát kíván a föld. Szükség van minden kézre, mert a bő termésen kívül egyéb is forog a kockán. A kürti és a füri szövetkezet versenyben áll egymással. Most dől el, melyik lesz a győztes. Künn a határban már széles, frissen kapált barna sávok húzódnak a fürge lányok nyomában, amikor Árendás András, a szövetkezet elnöke még a gazdasági udvarban tanakodik a traktorosokkal. 40 hektfr kukoricát vetnek négyzetesen. — A gépek nagyszerűek, csak érteni kell hozzájuk. Lassan, óvatosan kell járni a traktorral, mert a gyorsaság a vetés minőségének rovására megy, — magyarázza az elnök a traktorosoknak. — Hiszen ott leszek ám én is. nem engedem, hogy gyorsabban vessenek, mint szükséges, — kapcsolódott a beszédbe egy rózsás arcú kislány, Tóth Erzsébet. Aligha több 16 évesnél, de kétkeze munkája aranyat ér. Amikor koratavasszal a vetéseket fejtrágyázták. úgy oda pattant a traktor volánja mellé, mint a huszár a lóra. Férfival is felveszi a versenyt. Barátnőjével Tassi Erzsébettel együtt dolgozik. Elén járnak minden munkában. A kapálásban meg különösen igyekeznek, hiszen a múlt évben Kiss Julianna, a szövetkezet sertésgondozója 72 q kukoricát termelt 1 ha-on. A többtermelésért 16 q csöveskukoricát kapott pótjutalomként. Cukorrépából 180 q terveztek tavaly hektáronként. A gondos növényápolás azonban 307 mázsás átlagos hektárhozamot eredményezett. Korega Józsefnek több mint 80 mázsa cukorrépája termett a 17 árnyi parcellán. Pótjutalomként 600 koronát kapott. A múlt évi eredmények igazolták tehát, az egyéni megművelés helyességét. Ma ez már természetes dolog a kürti szövetkezetben. A parcellákra osztott répaföldön kettős célért folyik a harc: a hektárhozamokért, meg az elsőségért a füri szövetkezettel folytatott versenyben. A növényápolásra alaposan felkészültek a kürtiek. A gépeken kívül emberi munkaerőből sincs hiány. Az egyéni megművelésen keresztül minden tag saját érdekének tartja a növényápolást. Tavaly kétszer fejtrágyázták a cukorrépát s ezt az idén is megismétlik kétszer 60—60 kg mészsalétrommal hektáronként. A jó felkészültség, a minőséges kapálás, a többszöri fejtrágyázás és a Tasi Erzsébet szorgalmas munka biztosan meghozza a várt eredményt. Ezen keresztül teljesülhet a tagság óhaja, hogy a pótjutalmon kívül megkaphassák a munkaegység értékének másik felét is. — Ezt várja Kuruc Gyula, Fazekas Sándor és a többiek, akik ebben az évben léptek a szövetkezetbe. De ezt várja és ezért igyekszik a szövetkezet minden tagja. Zöldelö gabona — és heretáblák között kanyarog a poros országút Für felé. A kürtiek versenytársa, a füri szövetkezet irodájában, egyetlen ember ül az ósdi íróasztalnál. A könyvelő, aki hosszú számoszlopok fölé hajolva végzi megszokott munkáját. A többiek, a szövetkezet apraja-nagyfa, minden épkézláb embere a határban van. Most ott a helye mindenkinek, hiszen a cukorrépa már rég kikelt, sarabolni kell. Ilyenkor nincs idő tétovázásra, hiszen néhány nap múlva a kukorica is megköveteli az első gyomirtást. Már pedig 185 hektár kukorica sok kapavágást igényel ám. Könnyebb lesz majd a növényápolás azon a 100 hektáron, anol négyzetesen vetettek. Ott a gépeké lesz a főszerep. Itt, a füri határban kezdődik a láp világa, amely az érsekújvári járástól egészen párkányig húzódik. Az ingovány felett széítében-hosszában sárga kökörcsin borítja a keskeny völgykatlant. A milliónyi fehér virágot bontogató gesztenyeliget hátteréből előtűnnek az egykori hetyke földesúr kastélyának krémszínűre festett falai. Ma gyermekotthon. Feljebb a domboldalon vidám szüretet ígérő szőlőültetvények néznek a karcsútornyú falu felé. A távolban látható pontok egyre közelebb kerülnek s a 60 hektáros táblán lassan felismerhetővé válnak az emberek. Kezükben hosszányelü kapa, a jól kikelt cukorrépát kapálják. Ki-ki a maga parcelláján Minden tagnak 30 ár jutott. — Megy itt a munka mint a karikacsapás, — mondja Onódi Imre, a szövetkezet bőbeszédű agronómusa. Ma már nem kell biztatni az embereket, mint a közös gazdálkodás első éveiben. Maguk követelik, hogy egyéni megművelésre osszuk a kapásokat Ez viszont nem is csoda, hiszen a múlt évben több mint 10 vagon kukoricát osztottunk szét pótjutalomként. A tábla nagyobbik felén vagy 10 ember szorgoskodik. A fiatalabbja topva átles a „szomszéd" parcellájára, nehogy az előbb, vagy jobban vé-A székeket azért gyártják az üzemek, hogy az emberek rajta üljenek, pihenjék fáradalmukat. A fogasokat pedig azért, hogy az öltönyöket ráakasszák. Régóta megszokták ezt már a népek. így gondolnák el ezt a királyrévi lakosok is. De hát a gondolat nem válik mindig valósággá. Erről ír levelében Szomolai Ferenc királyrévi lakos. A falu népe szívesen jár a vendéglőibe, hogy egy-egy korsó sörrel oltsa szomját.. De az italt állva fogyasztják, mert a székeket az öltönyök foglalják el. Nem azért, mintha a vendégek a fogason akarnának ülni. hanem egyszerűen azon az okból, hogy a vendéglőben nincs fogas. Talán a galántai járás éttermeinek igazgatósága úgy gondolja, hogy az öltönyök a pult alatt *is' elférnek? A munkanélküli mosógép A gyárban nagy szeretettel készítették, fürgekezű munkások csiszolták, hogy minél hamarább munkába állhasson. Megkapta a gyártási számot, aztán vonatra ültették. Teli munkakedvvel indult az életnek. Hogy teljesítse gazdái, a munkások kívánságát, segítsen a falusi asszonyoknak, hogy több idejük legyen pihenésre, művelődésre. Ilyen szép álmokat szőtt a mi mosógépünk. Nemsokára álmai elröppentek, kiábrándította őt a rétéi egységes földmüvesszövetkezet vezető- f sége, mert kárhozatra ítélték, munka nélkül kell tölteni napjait. Pedig a mosógép, amint ismeretes, sokat serit a falusi asszonyoknak. — Sok gazdasszony el sem tudja már képzelni a nagymosást gép nélkül. A mi génünk azonban évek óta pofésodik a rétéi szövetkezet raktárában. A sárosfai szövetkezetben hasonló mosógép van s nagyon szépen dolgozik, az asszonyok münkáját megkönnyíti, krétafehérre mossa a fehérneműt. Látják ezt a rétéi szövetkezeti tagok, még sem törődnek azzal, hogy a gépet üzembehelyezzék. A gép csak vár, évei telnek, lassan megöregszik, rnégsem dolgozhat. Pedig mennyi sok munkaerő szabadulna fel ezáltal, mennyi sok munkaegységet dolgozhatnának az asszonyok a szövetkezetben, ha a vezetőség megkönyörülne szegény gépen, figyelembe venné panaszát és megadná neki azt, amire államunk minden polgárának joga van, hogy becsületesen dolgozhassák. K. L. Köszönik a „támogatást” .. A támogatás fogalma alatt nyilván azt értjük, hogy valaki segít, erősít egy másikat, akár gyakorlati úton, vagy tekintélye révén. Gúnyosan a támogatást úgy is emlegetik, hogyha valaki ingadozik, helyre támasszák egy nyaklevessel. Ez kerülendő neve lé|^ módszer, már azért is veszélyes, mert ha túl nagy a hatóerő, a támogatandó könnyen kibillenhet egyensúlyából. A támogatásnak olyan formája is van, hogy csak elméleti síkon folyik és a sok biztatgatás, ígérgetésen kívül vajmi keveset segítenek a támogatandón. Valahogy így néz ki ez a nagymegyeri szövetkezetben is. Az ingást belülről kapta. A szolgatartó Körösi Rudolf elnökség; alatt rák módjára fejlődött a szövetkezet. A gazdálkodással nem igen lehet dicsekedni. A tagok most is arról beszélnek, hogy többfelé folyt a közös, mint ahányfelé kellett volna. Tehát ezen okok miatt támogatásra szorul a szövetkezet. A legjövedelmezőbb termelési ág a szövetkezetben a kertészet. Félmillió koronával gazdagította a közöst Lehet, hogy talán megsokalták a búsás jövedelmet, vagy talán csak a véletlen akarta — majd az illetékesek tisztázzák ezt — a kertészet hírnevén is csorba esett. Becsületükre legyen mondva, nem a kertészek hibája. A bratislavai magelosztó tévedésből az őszön 30,000 karfiol helyett valami idegen — lehetséges, hogy „szubtropikus“ — növényfajtát küldött a kertészet számára. A különleges növényfajta csak virágot hozott, de egyetlen korona sem gurult a közös kasszába belőle. A szövetkezet kertészének ceruzája már tövig kopott a sok tiltakozó levélírásban, de a bratislavai kerületi magelosztó mai napig sem térítetate meg a szövetkezet kárát, sőt nem is vizsgálja ki az esetet. A tavalyi „jó“ példát könapig sem térítette meg a szövetelvet követte. Most 82 000 karalábé helyett káposzta zöldéi a melegágyban. Talán azt gondolják, hogy ha tavaly sem történt semmi, az idén is küldenek olyan magot, amilyet akarnak. Azt nem veszik figyelembe, hogy a szövetkezetnek beadási kötelezettsége is van, és nem szállíthatnak karalábé helyett káposztát. A szövetkezet kertésze és a többi EFSZ tagok is tiltakoznak az ilyen támogatás ellen, köszönik a kerületi magelsztó „segítségét“. B. J. gézzé a kapálást. A szövetkezet tagjai a múlt évben még nem nagyon ragaszkodtak a műtrágyához. Most azonban — bár eleget készítettek — még kétszer annyi is elfogyna. Télen a szövetkezeti munkaiskolában tanultak termésfokozó hatásáról, meg mű' tapasztalataik is vannak a múlt évről. Ahol megkapta a föld az alap- és a műtrágyát, ott nem volt panasz a termésre. S így lesz ez az idén is. A cukorrépa területéből azonban csak 20 hektárt trágyáztak, mert, hogy kevés volt a munkaerő s így szarvasokban maradt a trágya. Ez elég nagy hiba s még a kétszeri műtrágyázás sem pótolja majd az alaptrágyát. Benyák Sándor és Jávorka János traktorosok nem egész egy hét alatt elvetették a 206 hektárnyi tavaszi kalászost. Szép teljesítmény, s hasonlóan kiveszik részüket a növényápolásból is. Mindez biztos záloga a jó termésnek, de még biztosabb lenne, ha a cukorrépa alatt két arasz mélységben ott porladna az istállótrágya. A két vetélytárs jól felkészült tehát a növényápolásra. Az emberek kezében szinte ég a munka. A jó munkafegyelem fényét azonban kissé talán tompítja, a füri szövetkezetben az n tény, hogy kukoricából csupán 30 mázsa a tervezett hektárhozam. Azon felül már pótjutalom jár. Nem lehetne ezt 40 mázsára emelni, mint a kürti szövetkezetbenо A verseny legutóbbi értékelésénél a kürtiek bizonyultak jobbnak. Most azonban teljesen kiegyensúlyozottak az esélyek. Mindkét falu határában lázas ütemben folyik a munka, a növényápolás. Azt, hogy melyik szövetkezet tagjai dolgoztak jobban, eldönti majd a száraz avart kavaró szeptember. Meg az évvégi zárszámadás. Tamás Vince Öltönyök a pult alá?
