Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)

1956-05-13 / 19. szám

földműves 1956. május 13. A CSKP Központi Bizottságának irányelvtervezete a Csehszlovák Köztársaság 1956—1960-as népgazdaságlejlesztési második ötéves tervére (Folytatás a 3. oldalról) fa felhasználását, ki kell fejleszteni a fát pótló anyagok gyártását, elsősor­ban a fahulladék ipari feldolgozásának kiszélesítésével. Csökkenteni kell a fafeldolgozásnál beállott vesztesége­ket, elsősorban a faanyag szakszerű tárolásával, gondozásával és a tech­nológia tökéletesítésével. 14. A könnyűiparban biztosítani kell a lakosság szükségleteinek folyamatos kielégítését, kellő mennyiségű és bő választékú gyártmányokkal, amelyek minőségét lényegesen növelni kell. Mindezt elsősorban azáltal érjük el, hogy megjavítjuk a nyersanyagok fel­dolgozását és tökéletesítjük az áruk elkészítését. A fésült pamutfonálból készült áruk gyártását kétszeresére, a fésült gyap­júfonálból készülteket 45 százalékkal kell növelni. Továbbá még kell javí­tani a gyapjúáru minőségét azáltal, hogy mintegy 18 százalékkal emeljük a fésültfonálból készült szövetek gyapjútartalmát. Külön figyelmet kell fordítani arra, hogy a szövetek ne gyűrődjenek és a nem gyürődő szövetek gyártását kb. négyszeresére kell emelni. Messze­menő mértékben kell foganatosítani egyéb, a szövet minőségét javító in­tézkedéseket (át nem ázó, éghetetlen, mosásban nem fakuló szövetek). Oj fajta, új mintájú textilgyártmányokat kell kidolgozni, meg kell javítani szí­nezésüket. . Fokozni kell a műszálból készült. kiváló minőségű áruk gyártá­sát. Tovább kell fejleszteni a nem fo­nott és nem szövött anyagból készült gyártást. Meg kell rövidítepi a tech­nológiai folyamatokat, nevezetesen a mű- és szintetikus szálak feldolgozá­sánál. 15. Az élelmiszeriparban a hazai nyersanyagalap gyarapodásával össz­hangban úgy kel! növelni a termelést, hogy elsősorban az állati eredetű élelmiszerek arányának növekedésével lehetővé tegye a lakosság jobb ellá­tását. Ki kell bővíteni a gyártmányok választékát, be kell vezetni a jobb minőségű élelmiszerfajták gyártását. Biztosítani kell az élelmiszeripari üze­mekben az egészségügyi előírások fo­kozottabb betartását és a gyártmá­nyok ízlésesebb csomagolását. El kell mélyíteni az együttműkö­dést a mezőgazdasági termeléssel és biztosítani kell a kiváló minőségű nyersanyagok szállítását. A lakosság minőségi gyártmányok­kal való jobb ellátásának biztosításá­ra a termelésben elsősorban a követ­kező intézkedések foganatosítandók: a vajassütemény arányát az egész termelés 90 százalékára kell emelni, a többfokos sör arányát 55 százalék­ra, a palacksör arányát az összes ter­melés 44 százalékára; a sertéshús arányának növelésével meg kell javí­tani a hentesáruk minőségét, 128 szá­zalékkal növelni kell a fogyasztók számára szállított nyersszalonna mennyiségét, legalább 4Ó százalékra kell növelni a tejes növényi zsírok arányszámát, fokozni a jobb cigaret­tafajták részesedését az összes ter­melésben és meg kell javítani a liszt minőségét, elsősorban azáltal, hogy új technikát vezetnek be a malmok­ban. Lényegesen csökkenteni kell az élelmiszeripar minden ágazatábaü a nyersanyagok tárolása során beálló veszteségeket. Be kell vezetni a műanyagokból ké­szült szappangyártmányok előállítását és e gyártást olyképpen fokozni, hogy részesedése az egész szappangyártás­ban 40 százalékot érjen el. Gépesíteni kell a kenyér- és süte­ménygyártás 50 százalékát, a vágóhi­dak- legalább 80 százalékában gépso­rokat kell bevezetni, a hentesúruter­­melésben a gépesítést legalább 65 szá­zalékra kel', növelni; 90 százalékra gépesíteni kell az uborkakonzervek, 40 százalékra a gyümölcsszörpök és ita­lok gyártását, 50 százalékra a tej be­­gyűjtését (további ciszternák üzembe helyezésével), 65 százalékra kell gé­pesíteni a répa berakodását és kira­kodását, 80, illetve 40 százalékra a malátaüzemek különböző részlegein« munkáját és 90 százalékra az olajos­magvak feldolgozását. Ä péküzemekben be kell vezetni az élesztő és a tészta folyamatos előál­lítását, a tészta folyamatos elosztását és formálását, valamint a folyamatos kelesztést és sütést. A húsiparban gépsorokat kell munkába állítani a hús kicsontozására és a belek feldol­gozására, be kell vezetni a szalonna folyamatos kiolvasztását, valamint központi füstfejlesztővel ellátott hús­­füstölőket kell létesíteni. A cukor­gyárakban elő kell készíteni és be kell vezetni a folytatólagos diffúziót, az oldat folytatólagos szűrését és ön­működő centrifugálását. A beruházási építkezések szakaszán azáltal, hogy az anyagi eszközöket fő javításokra és beruházásokra össz­pontosítjuk, biztosítani kell az állan­dó üzemeltetésre szánt vállalatok ío alapjának tökéletesítését és korsze­rűsítését. Üj létesítmények építésére és a meglevők rekonstrukciójával a malá­taüzemek kapacitását 40 ezer tonná­val kell növelni. Be kell fejezni a húsüzemek építését, megkezdeni to­vábbi három húsfeldolgozó üzem épí­tését, fel kell építeni három tejfel­­dolgozó üzemet, a péküzemek kemen­­cefelületének kb. 9 százalékát fel kell újítani, két baromfifeldolgozó üzemet kell létesíteni és meg kell kezdeni egy cukorgyár építését. 16. A helyi gazdálkodás szakaszán lényegesen meg kell javítani, ki kell bővíteni és olcsóbbá kell tenni a la­kosságnak nyújtott szolgálatokat, ja­vításokat és karbantartó munkákat; keresetüket kereken 60 százalékkal kell növelni. A helyi ipar termelését legalább 50 százalékkal kell gyarapítani. Neveze­tesen fokozni kell a közszükségleti cikkek, háztartási és gazdasági szer­számok és építőanyagok gyártását. Ezzel kapcsolatban a lehető legna­gyobb mértékben ki kell használni a helyi nyersanyagforrásokat és hulla­dékanyagokat. II. Mezőgazdaság és erdészet 1. Biztosítsuk folyamatosan a gaz­dálkodás szocialista formái megszilár­dításának és fejlesztésének anyagi, szervezési és politikai feltételeit olyan módon, hogy az egész mezőgazdasági termelés szüntelen növekedése mel­lett az egységes földművesszövetke­­zetek és állami gazdaságok döntő fö­lénybe kerüljenek. 2. A mezőgazdasági termelés egész nyers terjedelmét 30 százalékkal fo­kozzuk az állattenyésztési termelés gyorsabb ütemű növelése mellett. A fő mezőgazdasági termények termelé­sét a következőképpen növeljük: kenyérgabona takarmánymagvak ebből kukorica cukorrépa olajos magvak burgonya komló vágómarha vágósertés tej tojás gyapjú A mezőgazdasági termelés növeke­dését főleg a hektárhozamok növelé­sével és a gazdasági állatok hasznos­ságának fokozásával, a szántóföldte­rületek kiterjesztésével kell elérni. 3. Tegyük belterjesebbé a már ed­dig megművelt földeken való terme­lést és a szántóföldek területét to­vábbi 230 ezer hektárral bővítsük el­sősorban a parlagon heverő földekkel mégpedig főleg a Karlovy Vary-i, České Budejovice-i, Plzeni, 'Osti nad Labem-i, ostravai, olomouci, beszter­cebányai, nyitrai, és prešovi kerüle­tekben. Ezenkívül növelnünk kell 60 ezer hektárnyi kevéshozamú rét és legelő termőképességét rekultiváció útján, e rétek és legelők átmeneti feiszántásával és hasznosabb takar­mánynövényekkel való bevetésével. 4. A kenyérgabona termelését első­sorban a búza hozamának 19 százalé­kos és a rozs hozamának 16 százalé­kos növelésével fokozzuk. A gazdag fehérjetartalmú takarmánymagvak — a hüvelyesek és gabonával való ke­verékeik — vetésterületét 2,2-szere­­sére kell növelni. Bővíteni kell a sze­meskukorica vetésterületét 74 száza­lékkal és növelni kell hozamát 29 szá­zalékkal. Azokban a körzetekben, ahol a kukorica nem érik be magra, be kell vezetni a kukorica viaszos-tejes érettségre való termelését legalább 100 ezer hektár területen. El kel! ér­nünk az ipari célokra használt burgo­nya magasabb keményítőtartalmát és többfajta kiváló minőségű étburgonyát kell termelnünk. 5. Növelniük kell a szokásos ipari növényeink termelését. A cukorrépa vetésterületét 7 százalékkal kell bő­víteni, elsősorban a plzeni, České Bu­dejovice-i, Hradec Králove-i, Pardu­­bicei, Karlovy Vary-i, bratislavai, nyitrai, kassai, besztercebányai és prešovi kerületekben. Meg kell javí­tani a komlóültetvényeket új tövek kiültetésével lényegesen meg kell ja­vítani a komlóföldeken végzett mun­kák gépesítését és fokozott gondot kell fordítani a komló gondozására, permetezésére, szárítására és raktá­rozására. Ezzel biztosítható a komló­termelés növelése és a komló minő­ségének megjavítása. Meg kell javí­tani a len termelésének és betakarí­tásának minőségét. 6. A hektárhozamok növelését az egyes növényfajták gondozásának be­vált haladó módszerei elterjesztése útján kell biztosítani, lényegesen nö­velni kell az ásványi trágyák alkal­mazását, fokozott mértékben alkal­mazni kell a meszet. Nagyobb meny­­nyiségben vessünk nemesített vető­magvakat és ültetőanyagot, amelyek megfelelnek a helyi természeti felté­teleknek. Javítsuk meg az istállőtrá­­gya kihasználását és növeljük a kom­poszt alkalmazását. Legalább 600 ezer hektárnyi területen alkalmazzunk bak­tériumos trágyákat a pillangós virá­gú növényeknél, a takarmányféléknél, a burgonyánál és a cukorrépánál. A hig és gázos trágyák alkalmazását a nitrogéntartalmú műtrágyákban tar­talmazott tiszta tápanyagok egész menyiségének 6 százaléka arányában növeljük. A lehető legnagyobb mértékben al­kalmazzunk vegyi anyagokat a gyom pusztítására, a növények kártevői el­len, elsősorban aerosol permetezéssel és repülőgépről való széthintéssel, fő­leg a komlónál és a burgonyánál. Al­kalmazzunk olyan vegyianyagokat, amelyek fokozzák a növény fejlődé­sét, főleg a cukorrépánál, a zöldség­nél és a szőlőnél. Lényegesen növel­jük az állaami gazdaságokban és az egységes földművesszövetkezetekben a hibrid kukoricavetőmagvak terme­lését és különleges vetőmagtermesztő gazdaságokban termeljünk elegendő lucernafűmagot és ültető burgonyát. Csökkentsük a magveszteségeket a betakarításnál azáltal, hogy nagyobb mértékben és két műszakban aratunk kombájnnal. Csökkentsük a burgonya elraktározásánál keletkező vesztesége­ket, valamint a takarmányfélék és széna betakarításánál keletkező vesz­teségeket. Tovább csökkentsük a be­gyűjtési és elraktározási vesztesége­ket a begyűjtési szervezetekben. A szántóföldek és rétek termőké­pességének fokozása érdekében az öntözöcsatornák rendszerét legalább 800 ezer hektárra terjesszük ki és az öntözött és permetezett területek nagyságát 50 ezer hektárra növel­jük. 7. Építsünk üvegházakat és meleg­ágyakat az ipari központok és nagy­városok közelében levő gazdaságok­ban és támogassuk az ilyen építke­zéseket az egységes földművesszövet­kezetekben. Használjuk fel az ipari üzemekben melléktermékként keletke­ző gőzt és meleg vizet a zöldség gyorsított termelésére. Biztosítsuk, hogy a zöldségnek a termelőtől Köz­vetlenül a fogyasztóhoz való szállítá­sa 30 százalékkal fokozódjék. . 8. Növeljük az állattenyésztési ter­melés intenzitását és érjünk el a vá­gómarhánál 500 kg-os átlagsúlyt és 660 liter tejhozamot 1 hektár mező­­gazdasági föld után, valamint 110 kg vágósertést és 470 tojást egy hektár szántóföldön. A termelés fokozását elsősorban a gazdasági állatállományok hasznosságával és számának növelé­sével kell elérni. A tehenek átlagos évi tejhozamát 2 230 literre növeljük, a vágómarha átlagsúlyát 420 kg-ra, az egy juhról nyírott gyapjút 3,7 kg­­ra, a 100 tehéntől egy év alatt fel­nevelt borjúk számát 80 darabra és az egy anyasertéstől egy év alatt fel­nevelt borjúk számat 80 darabra és A szarvasmarhaállományt 10 százalék­kal, a tehénállományt 5 százalékkal növeljük. 9. Az állattenyésztési termelés fej­lesztésének biztosítása céljából növel­jük a takarmány termelését és jobb felhasználását. Növeljük azoknak a takarmánynövényeknek a termelését, amelyek egy hektár földről a legtöbb tápanyagot nyújtják. Növeljük a zöld kukorica és a tejes kukoricavetés te­rületét. Lényegesen javítsuk meg az állandó rétek és legelők kihasználá­sát és gondozását. Fejlesszük a ta­karmánynövények silózását. Növeljük a takarmánykeverékek termelését és használjuk fel teljes mértékben az élelmiszeripari hulladékokat. Javítsuk meg az etetés technikáját, alkalmaz­zunk antibiotikumokat, elsős >rban aureomicint (B/12 vitaminnal és egyéb anyagokkal kombinálva is) úgy, hogy 1960-ban ily módon végezzék a ser­tés, valamint a baromfi hizlalását az állami gazdaságokban és az egységes földművesszövetkezetek közös te­nyészeteiben. A legnagyobb mérték­ben harcolnunk kell zootechnikai in­tézkedésekkel az állati betegségek megelőzéséért. Elegendő takarmány­készletet biztosítsunk a téli időszakra és érjük el, hogy az év folyamán egyenletes legyen a hústermelés. 10. Lényegesen emelni kell a mező­gazdasági osztályok irányító és szer­vező munkájának színvonalát és a termelés elosztásánál a legcélszerűb­22 százalékkal 40 126 »» 11 »» 24 »» 32 >1 21 38 »» 35 »» 46 »» 21 36 ben ki kell használni a helyi, termé­szeti és gazdasági feltételeket, 11. Lényegesen javítsuk meg az ál­lami gazdaságok termelési és gazda­sági eredményeit, tekintettel fontos­ságukra a mezőgazdasági szövetkeze­tek kiépítésének folyamatában Lénye­gesen növeljük az állami gazdaságo­kon a hektárhozamokat és a gazda­sági állatok hasznosságát. Fokozzuk az állami gazdaságokon a takarmány­félék termelését úgy, hogy 1960-ban a központi alapokból kiadott takar­mányok részaránya az 1956. évi meny­­nyiség felére csökkenjen. Egészítsük ki az állami gazdaságok gépállományát úgy, hogy befejezhes­sük a legfontosabb növények gondo­zásának komplex gépesítését. 1957-től kezdve az állami gazdaságokban vala­mennyi tehénistállót és sertéshizlal­dát komplex gépesítéssel építsük fel. Gépesítsük a fáradságos munkákat az eddigi istállókban, amelyek az utóbbi években épültek, főleg az állatok ita­tását, a takarmány előkészítését és az állatokhoz való szállítását, elsősor­ban trágyalével való műveleteket és a íefést gépesítsük. A termelés fokozásával, a dolgozók stabilizálásával, a termelés gazdasá­gosságának fokozásával és a munka­termelékenység növelésével érjük el az állami gazdaságokban a termelési önköltségek lényeges csökkenését. 12. Szilárdítsuk meg az egységes földművesszövetkezetek gazdálkodását, bővítsük tagalapjukat és szervezetten alakítsunk új szövetkezeteket. A ha­ladó termelési és gépi technika beve­zetésével és a munkaszervezés meg­javításával, valamint jobb jutalmazási rendszerrel fejlesszük az egységes földművesszövetkezetek gazdálkodását úgy, hogy mind a termelés ökonómiá­jával, mind pedig az életszínvonallal kifejezésteljesen bizonyítsa a szocia­lista nagytermelés fölényét és lénye­gesen jobb eredményeket érjen el, mint az egyénileg gazdálkodók. Növeljük az egységes földműves­szövetkezetekben a közös állattenyész­tési termelés intenzitását. Az egy hektár mezőgazdasági föld utáni vá­gómarha termelését 56 százalékkal, a tejhozamot 46 százalékkal^ a vágóser­tések termelését 24 százalékkal, a tojásét 38 százalékkal kell növelnünk. Az egységes földművesszövetkeze­tek gazdasági fejlődését közös terme­lési berendezések, főleg marha-, ser­tésistállók és baromfiólak tipizált ter­vek alapján történő építésével bizto­sítsuk. Ajánljuk az egységes földmű­vesszövetkezeteknek, hogy 1957-től kezdve az újonnan épített tehén- és sertésistállókba vezessék be a komp­lex gépesítést és hogy az újonnan adaptált ée a már meglévő istállók­ban hatékonyan gépesítsék a fárad­ságos munkákat, főleg az itatást, a takarmány előkészítését és az állatok­hoz való szállítását, a trágyalével va­ló műveleteket és a fejést. Meg kell oldani az egységes földművesszövet­kezetekben a szállítás kérdését. Biztosítsuk az egységes földműves­szövetkezetek vezető dolgozói és tag­jai szakképzettségének rendszeres fo­kozását. 13. Továbbra is nyújtsunk termelési segítséget a kis- és középparasztok­nak a mezőgazdasági termelés növe­lésére irányuló törekvésükben. 14. Jelentősen növeljük a mezőgaz­daság gépesítésének színortalát; a me­zőgazdaságnak 36 300 traktort, 8 300 gabonakombájnt, 7100 burgonyakom­bájnt, 3900 répakombájnt, 3400 kuko­ricakombájnt, 5800 silókombájnt és 400 komlókombájnt, valamint nagy­számú egyéb gépeket kell juttatni. A gép- és traktorállomásokat teljes mértékben használjuk fel a mezőgaz­dasági tudomány legjobb tapasztala­tainak és ismereteinek terjesztésére. Az egységes földművesszövetkezetek fejlődésének biztosítása céljából a gép- és traktorállomásokat lássuk el szakképzett káderekkel és a trakto­rosok és kombájnvezetők egész évi alkalmazásának megszervezésével ér­jük el a gép- és traktorállomások munkaerőinek stabilizálását. Ezeket az állomásokat lássuk el fejlett gépi be­rendezésekkel oly módon, hogy a géppel végzett mezei munkák terje­delme, beleszámítva cséplést is, több mint kétszeresére emelkedjék. Biztosítsuk valamennyi segédmunka gépesítését és így az egyes munka­­folyamatok gépesítéséről térjünk át a fő mezőgazdasági növények gondozá­sának és betakarításának komplex gépesítésére. A gép- és traktorállomásokon nö­veljük a munka minőségét, tegyük gazdaságosabbá üzemüket és az* át­­iaghektárra eső költségeket legalább 23 százalékkal csökkentsük. 15. A mezőgazdasági termelés to­vábbi fejlesztésének biztosítása cél­jából folytassuk a határvidék önkén­tes betelepítésének akcióját. Tovább folytassuk az áttelepültek számára családi házak célszerű adaptálását és fejlesszük az állami támogatással tör­ténő egyéni lakásépítést. Növeljük' a szántóföldek területét és biztosítsuk tartós megművelésüket és termőképességük növelését. Bizto­sítsuk az állattenyésztési termelés, főleg a szarvasmarhatenyésztés gyors fejlesztését és' a hegyvidékeken ve­zessük be a szállás- és karámgazdál­kodást. A határvidék általános gazdasági színvonalának emelése céljából foko­zott gondot fordítsunk a lakások és iparüzemeknek nyújtott szolgáltatá­sokra, azok karbantartására és fő ja­vításaira 6 ne csökkentsük az ipari munkalehetőségek számát. 16. Az erdészetben fokozott gondot fordítsunk az erdőkre, növeljük az erdők termőképességét, valamint egyéb fontos vízgazdasági és klima­tikus funkcióit, amelyeket a túlzott fakitermelés megzavart. Fokozatosan csökkentsük a fakiter­melést, úgy, hogy 1960-ban 20 száza­lékkal alacsonyabb legyen, mint 1955- ben volt. Legalább 450 ezer hektár erdőte­rületet fásítsunk be és érjük el azt, hogy 1960 végéig ne legyenek egy évnél öregebb írtványok. Évente lega­lább 6 millió nyárfa és fűzfa-csemetét ültessünk ki. A faiskolák területét legalább 3000 hektárra növeljük. Csökkentsük a fásításnál keletkező veszteségeket oly módon, hogy a ki­ültetés utáni öt éven belül ne pusz­tuljon el a facsemetéknek több mint 25 százaléka. Az erdőgazdálkodási terveknek meg­felelően valamennyi 40 éven aluli er­dőben végezzünk ritkítást. Fokozott figyelmet szenteljünk an­nak, hogy erdei utakat építsünk a ne­hezen hozzáférhető hegyvidékeken és megteremtsük a fakitermelés egyen­letes elosztásának feltételeit. Csökkentsük a tüzelőanyag részará­nyát a fenyőfa termelésben 8,2 szá­zalékra és a lombos fák termelésében 45,2 százalékra. Gépesítsük a nehéz és fáradságos munkákat átlag legalább 60 százalék­ra a fakitermelésben, az erdők meg­közelítésében, a fa szállításában és felrakásában. A motoros fűrészek évi átlagos tel­jesítményét legalább 3600 folyóméter­re, a traktorok teljesítményét az er­dők megközelítésében 450Ó folyómé­terre, a teherautók évi teljesítményét a faszálításában 5500 folyóméterre és a traktorokét 4400 folyóméterre nö­veljük. III. Közlekedés és távösszeköttetés 1. Korszerűsíteni és állandóan bőví­teni kell a közlekedés technikai alap­ját, fokozni biztonságát és lényegesen javítani irányító tevékenységét vala­mennyi fokon. A szállítás egész terjedelmét (az üzemeken kívül) 1960-ig 44 százalék­kal (tonnákban) növelni kell az 1955- ös évvel szemben. Rendkívül fontos feladatunknak tartjuk az észak-cseh­országi és sokolovi barnaszénmeden­cékből való vasúti szénszállítás bizto­sítását. 2. A vasúti áruteherforgalom terje­delmét tonnakilométerekben 35 száza­lékkal kell növelni. A személyszállí­tásban az 1960-as évben mintegy 7-8 százalékkal több személyt kell szállí­tani, mint 1955-ben. El kell érnünk a vasúti közlekedés lényeges meg­gyorsítását. Üzembe kell helyeznünk további 750 kilométer hosszúságú villanyva­sútvonalat. Az Usty nad Labem— Česká Trebová—Valašské Meziŕiči— Žilina—Košice vonalat villamosítani kell, valamint a Praha—Kolin vonalat és meg kell kezdeni a Hranice—Bo­­humin szakasz villamosítását. A vílla­­nyosított üzemet további 284 villany­mozdonnyal és 44 villamos közleke­dési eszközzel kell biztosítanunk. A vasútvonalak és állomások felépíté­sében nyert tapasztalataink alapján a villanyosítást olyan módon keli vé­geznünk, hogy csupán a bevezető vá­gányokat és a váltókat kell átalakíta­ni. Ki kell küszöbölni a villanyosítás előkészítő tervében mutatkozó hiá­nyosságokat, valamint a szakképzett káderek nevelésében levő hibákat. 1957-től a teherszállításnál a nem gazdaságos gőzmozdonyokat Diesel­­mozdonyokkal kell helyettesíteni: A vasúti közlekedési eszközök állomá­nyát mintegy 440 1200 lóerős Diesel mozdonnyal kell bővíteni. A villany- és Diesel-mozdonyok javítása céljá­ból javítóműhelyeket és raktárakat kell felépíteni, szakképzett kádereket (Folytatás az 5. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom