Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)
1956-05-06 / 18. szám
2 földműves 1956. május 6. ŕ • Uj utakon halad a nagykaposi szövetkezet A rügyfakasztó, langyos szellő lágyan ch émii m a bohrosodo őszi vetést, a tne I v Bodnár Anni, a nagykaposi ÉLSZ mező Sózd ászának szavai vul élve azér• ólaim harauos sz.nü, mert a szomszéd táblában lévő árpa és zab olyan gyorsan töreksz.k felfelé, mintha fiatalsága ellenére versenyezni akarna. Es "eredményesen, mert magasságban már utolérte az őszieket. A májusi napsugár pedig már a cukorrépa zsenge levélzetét köszönthet! ás lassan kidugta feiet a burgonya is. S ahogyan az elveteti mag gyökeret ereszt a humuszos földbe, ahogyan nő, erősödik, fejlődik élet, ágy gyökeredzik a bizalom, ágy terebélyesedik a remény lombos fája a nagykaposi szövetkezet tag ,ainak szívében. Eddig tatán nem volt ágy? — vetődik lel a kérdés. Hiszen a múl! évoen is nyílt a tavasz és virágot sem fakasz'ott kevesebbet, mint az idén. a vetéseket is csak táplálta a föld, meg a napsugár? Ez így igaz. Am a nagykaposi szövetkezet tagjaiban ott lappangott a terméstféltő gazda rossz etöérzete. Tudták, vagy inkább sejtelték hogy ne i elég csupán az, ' így bő termés lesz. De erről inkább olt suttogtak ahol éppen bizalmasan maguk között voltak. Kettesben—hármasban. S hogy miért, arra röviden ágy válaszolhatnánk, hogy a tagok a szövetkezetben csak munkásoknak és nem gazdának érezték magukat. A hangtalan aggodalom nem volt alaptalan. Az évvégi zárszámadás aztán napvilágra hozta az elrejtett panaszokat, mert a munkaegységenként tervezett 20 korona második 10 koronájából csak kettőt oszthattak ki. Több nem jutott, pedig a termelési tervet majdnem minden téren teljesítették, sőt néhol túlszárnyalták. A jövedelem azonban egyes emberek felelőtlensége miatt elúszott. Ide meg amoda cseppenként fogyott a becsületes munkáskezek szorgalmával összegyűjtött érték. A szőlőre például 100 ezer korona ráfizetés volt. /1 2 korona azonban jó vitaindítónak bizonyult, mert nem lehetett észre nem venni, hogy hiba van a szervezésben, a vezetéken. Es a tagok lassan kizökkentek a közönyösségből. Üi vezetőséget választottak. Aztán jött a járási szövetkezeti konferencia, ahol nemcsak az eredményekről beszéllek, hanem kibogozták a begubózott fekélyeket is. Majd a határozati javaslatban irányt szabtak a további munkának. A legfontosabb pontok• a hiányosságokból indultak ki. Ezek között volt a tervezett állatállomány biztosítása, a szövetkezel taglétszámának bővítése, a munkacsoportok és azon belül a szocialista munkaverseny megszervezése, az érdem szerinti jutalmazás bevezetése, a szövetkezeti demokrácia és a mintaalapszabályzat szigorú betartása, valamint a legsürgősebb mezőgazdasági feladat, a tavaszi munkák megszervezése. Kiss László, a szövetkezet üi elnöke már az első naptól kezdve komolyan fogott a határozatok valóraváltásához, a hiányosságok kiküszöböléséhez. Persze ne .i egyedül szállt harcba a dolgok megváltoztatásáért, hanem a tagokkal egytill. Mindig a közgyűlésen tárgyalták meg. hogy mit kell legsürgősebben tenni és hogyan íogiák azt végrehajtani. Legfájóbb pont ,a sertésállomány Volt. Nagyon hiányzott innen a sok eladott malac. A tervezett 515 sertés helyeit csak 346-ot tartottak. Pedig a sertésállományra félmillió korona bevételt terveztek. Ilyen módon már szinte kizárt dolog lett volna elérni a munkaegységenként tervezett 20 koronát. Azóta felvásárlással és a fiadzásokból a sertésállományt 500-ra ■bővítették és a legtöbbet ígérő az, hogy ma már 100 anyakocájuk van. A szarvasmarha állományból is nagyon hiányzott az a 60 darab tini, amelyet az elmúlt 2 év alatt levágtak. A tejhozam is gyenge volt, csupán napi 3,5 titer darabonként. — Most 6,1 liter. Érdekes, hogy a fejhozam a napi takarmányadag csökkenése ellenére emelkedett. Nem véletlen ez. A pontos (Magolás megszüntette a takarmányfecsérlést, a jó kezelés következtében pedig a tejhozam emelkedett. Hogy az állatgondozók ilyen munkát végeztek és végeznek, abban nagy szerepe van az érdemszerinti jutalmazás bevezetésének. A következő lépés a munkacsoportok megszervezése volt. Ezek között szétosztották a földterületeket, a gazdasági felszereléseket és megtárgyalták a rájuk váró konkrét feladatokat. Mindezek után a tavaszi munkák megszervezése már könnyen ment. — Mert úgy van az, hogy a fötdmüvesember addig idegenkedik ugyan az újtól, amíg meg nem látja benne a jobbat, de ha meggyőződött, ő lesz a legkitartóbb harcosa. Itt is az történt, Amikor látták, hogy gazdagodik, erősödik a szövetkezet, akkor aztán ők is kirukkoltak a hozzászólásaikkal. Es az bizony nem kis dolog volt. A csoportok versenyre hívták egymást és vállalták, hogy a tervezett hektárhozamot cukorrépából 25, egyéb terményből pedig még 10 százalékkal emelik a pótjutalom bevezetésénél. A csonortokon belül ösztönzőhatására még számos kötelezettségvállalás született a hektárhozamok emelésére, mert ki ne akarná a többet és a jobbat magának. Az egyes tagok közötti versenyt elősegíti az, hogy a kapásokat egyéni megművelésre osztják szét. A tavaszi munkáknál aztán megг.: utatkozott, hogy ez a verseny valóban az emberek tettrekészségéből, többet és jobbat akarásából született. A tervezettnél rövidebb idő alatt végezték el az 540 hektár rét és legelő javítását, amelyre összesen 2800 mázsa mész- és sótartalmú műtrágyát szórtak el. Az őszi vetések gyengesége miatt az ápolást itt különös gonddal végezték. Először talajvizsgálatot tartottak, majd a szükséges műtrágyával és a megjelelő időben boronáiússal siettek a vetések segítségére. Meg is lett a hatása. Л tavasziak vetését a késői kezdet ellenére is a tervezett idő előtt befejezték. A jó munka és jó szervezés láttán a kívülállók közül eddig 9 földműves íelentkezett a szövetkezetbe, akiket fel ts vett a tapoyüüs. A szövetkezet vezetőségének az a célja, hogy minél több kis- és középparasztot nyerten meg a szövetkezetnek. A szövetkezet vezetőségének hatékony segítséget nyújt a járási i ártbizottság és a JNB mezőgazdasági ügyosztálya, valamint a helyi nemzeti bizottság, A nagykaposi szövetkezeiben az utóbbi hónapok alatt sok javításra váró dolgot megoldottak. De mégsem mindent. Növelni kell még az egyes munkaszakaszokon az egyéni felelősséget. Vonatkozik ez a kovács- és kerékguártóműhelyre, de a gépjavító műhelynek is nagyobb gondot kell fordítani arra. hogy a jármüvekre az idén már ne legyen 70 000 korona ráfizetés. A raktár nokdtrrk is jobban meg kell nyerni a tagok bizalmát. Es nem szabad olyan dolgoknak megtörténni. hogy április 21-én Czap Antal csoportvezetőt a vetőmaggal együtt hiába várták a mezön a csoport tagjai. A csoportvezetők a munka elosztásában ne legyenek részrehajlók, Jó lenne azt is megvizsgálni, hogy az EFSZ irodájában szükséges-e négy dolgozó. Hiányosságok még vannak. De ezek mellett megállapíthatjuk, hogy a szövetkezet nagy változó, okon ment keresztül. Ezek közül egyik legfontosabb az, hogy a tagok lassan már nem munkásnak, de gazdának érzik magukat. És lendületes munkáink eredménye minden téren megmutatkozik. Gazdagodik a szövetkezet s a tagok bizakodva néznek a jövő elé. Az'első neoyedév olyan eredményekkel zárult, hogy ez a bízatom nem alaptalan. A hiányosságok nagy részét kiküszöbölték s az első negyedévi pénzügyi terv 165 000 korona többletet mutat. S ha figyelembe vesszük az állandóan fokozódó fejlődést, akkor meggyőződhetünk róla, hogy Kiss László elnök számítása, mety szerint az 56-os év zárszámadásakor az előlegen kívül munkaegységenként legalább még 15 koronát oszthatnak szét, nem fantázia. Biztosítékként ált mögötte a nagykaposi szövetkezetben kialakult új szeltem, — a kollektív vezetés, amely tág teret nyit a tagok aktív kezdeményezöképessépe kibontakozásának. Es ez a biztos siker záloga. HARASZTI Teljesítették egész évi tojásbeadásukat A második ötéves terv kezdetekor a stupavai EFSZ tagjai értékes kötelezettségvállalásokat tettek. Elhatározták, hogy az év végéig 15 000 liter tejet, 45 000 tojást, 50 mázsa sertéshúst adnak az országnak terven felül. Kötelezettségvállalásaikat eddig példásan teljesítették, mivel május elsejéig, a dolgozók nagy ünnepéig teljesítették egész évi tojásbeadásukat. Kötelezettségvállalásokkal üdvözölték a martini járásban levő držkoveei szövetkezet tagjai május elsejét. Az év elejétől 4500 liter tejet adtak be terven felül, ezenkívül teljesítették egész évi tojásbeadáeukat és a birkagyapjú beadási tervét. Az év végéig terven felül még 60 ezer tojást és 500 kg gyapjút adnak be. A sertés- és marhahúsbeadás negyedévi tervének teljesítése után a szerződésnek megfelelően beadtak még 23 és fél mázsa sertéshúst. Május végéig teljesítik az egész évi sertéshúsbeadást A bytéai szövetkezetnek jóhírű az állattenyésztési termelése. A szövetkezet minden tagja kitartó szorgalommal dolgozik az EFSZ állattenyésztésének fellendítéséért s így minden előfeltétel megvan ahhoz, hogy a bytéai EFSZ Szlovákia egyik legjobb állatenyésztő szövetkezete legyen. Mivel a negyedévi sertéshúsbeadási tervet már teljesítették és eddig 13 500 kg sertéshúst adtak az országnak terven felül, elhatározták, hogy az egész évi húsbeadási tervet május végéig, a tojásbeadást pedig május 15-ig teljesítik. A buzitai szövetkezet tagjai vállalták, hogy ebben az évben 90 mázsa sertéshúst, 30 mázsa marhahúst 5000 liter tfejet, 4000 tojást adnak be terven felül. Ezenkívül kötelezték magukat, hogy a felvásárló üzemeknek 60 elválasztott malacot és 18 süldőt adnak át. Továbbá kötelezet tséget vállaltak a növénytermelésben is. Az állattenyésztésből eredő válla lások 208 200, a növénytermelésből pedig 45 900 korona értéket tesznek ki. Sertéshúsból eddig 38,50 mázsát, ezenkívül 3150 tojást és 18 süldőt adtak be. Ezek összértéke 62 705 ко róna. J. M. A Sárosfai Nemzeti Bizottság jó munkáját bizonyítja az a tény, hogy a község szép eredményeket ért e! a beszolgáltatás terén. Az egyéni gazdálkodók közül eddig már 65-en teljesítették egész évi tojásbeadásukat, heten pedig egész évi húst és tojást beszolgáltatták. Külön dicséretet érdemel id. Fejes Lajos, aki már húsból, tejből és tojásból is teljesítette beadását. A községben az évre előírt 20 215 tojásból eddig már 16 840-et beszolgáltattak. A május elsejére tett felajánlásukat, hogy 3000 darab tojást adnak be, négyszeresen túlszárnyalták, mert 12 000 tojást adtak az országnak. Á. F. A jó példának Abaujszakályban is megvan az eredménye A tavasz megérkezésével Abaújszakályban, abban a községben is megtört a jég, melynek megemlítésekor csak kézzel szoktak legyinteni. Jól ismerjük a községet. Ismerjük a vezetők eddigi munkáját is. Eredményes munkáról aligha lehet beszélni. A gyűléseken minden alkalommal megállapították, hogy valami nincs rendben. De kiutat nem találtak. A legutóbbi gyűlésen ismét megállapították a hibákat. Ezen résztvett a helyi pártszervezet minden tagja, valamint a HNB dolgozói. Az értekezletnek csak egy pontja volt: éspedig a HNB elégtelen működése. A gyűlés éjfélig tartott. A kérdés megvitatása után a bírálatra és az önbírálatra került sor. A megjelent elvtársak véleménye szerint Abaújszakályban ilyen gyűlésen még nem vettek részt, ahol a falu ügyes-bajos dolgait enynyire alaposan kivizsgálták volna. A gyűlésnek azonban csak akkor lesz eredménye, ha a megszületett határozatokat végre is hajtják. És erre van itt is szükség. A falu vezetőinek olyan légkört kell teremteni, mely a szövetkezet tagjait segiti munkájuk végzésében. A szomszédos enyickei szövetkezeti tagok gondnélküli életéről falunkban sokan meggyőződtek. Ezt akarják a mi földműveseink is elérni. A község dolgozó földművesei azt várják, hogy ebben nyújtson segítséget a HNB is.-aiks-Az EFSZ munkacsopcrtjain belül osszuk szét a kapásokat egyéni megművelésre Ebben az évben fokozott feladatok hárulnak a mezőgazdasági termelésre: lényegesen emelni kell a hektárhozamokat és az állatok hasznosságát. E két termelési ág szorosan összefügg egymással, mert az már természetes, hogyha van elég szemestakarmány, széna és siló, akkor a tejhozam emelése és az állatok súlygyarapodásának fokozása nem ütközik különös nehézségbe. Erre pedig'most kell gondolni, amikor még sokat tehetünk a hiányosságok helyrehozása érdekében. A tavaszi gabonafélék már jó ideje a földben vannak, a cukorrépa már sok helyen kikelt. Legtöbb helyen már a kukoricát és a burgonyát is elvetették. Csupán egy-két hét kérdése és a földeken megindul a tavaszi munkák második szakasza, a döntő küzdelem a magasabb hektárhozamokért — a növényápolás. Falusi szólás-mondás szerint minden kapálás felér egy esővel. Lehet az kukorica, cukorrépa, burgonya, vagy bármilyen más termény, fejlődésére döntö befolyással van a gyomtalanítás. Ahol gyomos a föld, ott silány a kultúrnövény. Ahol pedig tiszta a föld ott jobban fejlődik a növény. Ebben pedig miénk, az embereké, a gépállomáis dolgozóié, a szövetkezeti tagoké a döntő szó. A gépállomások az idén jól felkészültek a kapásnövények sorközi megművelésére. A nagymegyeri gépállomás traktorosai például 55 sarabolőt állítanak csatasorba, a nagyszombati gépállomás dolgozói 35 sarabolóval irtják majd a gyomot, lazítják a talajt. Tagadhatatlan, hogy ez óriási segítség a szövetkezeteknek, de ez még sem minden. A kapásnövények bő termése csakis ott biztos, ahol a szövetkezet minden tagjának szívügye a növényről való gondoskodás, a kapálás. Ezt pedig legkönnyebben úgy lehet elérni, hogy a szövetkezet munkacsoportjain belül egyéni megművelésre osztják szét a kapásokat. Az egyéni megművelésnek 3 fontos jelentősége van: először is a pótjutalmazáson keresztül érdekeltté teszi a tagokat a többtermelésben; másodszor lehetővé teszi az egészséges, szocialista munkaverseny kibontakozását; harmadszor pedig a gondosan megművelt talajba nem köt magot a gyom és nem válnak a földek a következő években az élősködő gyomnövények fészkévé. Attól eltekintve, hogy a növények gyökérzetének állandó szellőztetésre van szüksége, más szempontból is fontos a növények sorközi művelése. Az állandóan laza, porhanyós, és gyommentes föld hosszabb ideig tartalékolja magában a talajnedvet s így természetes, hogy a növény is jobban fejlődik. S ha egyéni megművelésre osztjuk szét a kapásokat, nem lehet kétség afelől, hogy így a tagok sokkal jobban gondoskodnak a föld oltandó tisztántartásáról Egyrészt azért, mert az egymás mellett húzódó parcellákon nagyon meglátni, melyik tag milyen munkát végez. A földműves ember sajátos jellemvonása az, hogy „vagyok olyan legény, mint te“ és nem tűmé, hogy szomszédja parcellája tisztább legyen, mint az övé. Nos és a pótjutalom is serkenti az embereket, mert nem mindegy, hogy 60 vagy pedig 100 mázsa cukorrépa terem a negyed hektáron. A felsőszélt szövetkezetben például 126 mázsa cukťot és 106 000 korona pótjutalmat osztottak szét a tagok között a múlt évben, mivel cukorrépából túllépték a tervezett hektárhozamot. Bodrogszerdahelyen pedig az egyéni megművelésre szétosztott 8 hektáros cukorrépatáblán 508 mázsát termeltek hektáronként. Természetesen itt sem maradt el a megérdemelt pótjutalom. Ebben az évben aztán, amikor a répamag még csak a zsákokban volt, már akkor az egyéni megművelésről beszéltek, mert tudják, hogy ennek maguk veszik hasznát. Szövetkezeteinkben ma már működnek az önálló termelőcsoportok s így a kapásnövények egyéni megművelésre való szétosztása nem ütközik különösebb nehézségbe. Persze az még nem elég, hogy szétosztjuk a kapásokat, megígérjük a pótjutalmat és aztán nem adjuk meg a tagoknak, mint például tavaly a szőgyéni szövetkezetben. Ott például az egyik csoportnak jutott pótjutalomkéni burgonya, a másik csoport viszont már nem kapott, bár ugyanannyit termelt mint az első csoport. Ez természetesen helytelen, mert a be nem tartott ígéret következtébe n a vezetőség elveszti a tagok bizalmát, nem tudja felkelteni további érdeklődésüket, és nem is számíthat aktív támogatásukra. Az egyéni megművelés előnye az is, hogy a tagok a részükre kiosztott parcellákon szívesebben dolgoznak és jobban bekapcsolódnak a munkába a családtagok is. Ha egyben kapálják a szövetkezet nagytábla kukoricáját, ott nincs olyan igyekezet. Elsősorban azért, mert így a csoportvezetők legjobb akarata mellett sincs lehetőség a munka igazságos jutalmazására, mert ilyen esetben rendszerint сбак a nehézséget veszik figyelembe. Az egyéni megművelésre szétosztott parcellákon viszont világosan megmutatkozik a minőségi munka is a magasabb terméshozamban s a pótjutalmazás pedig biztosítja, hogy a tagok megkapják megérdemelt jutalmukat a terven felül termelt növényből. Az egyéni megművelésből tehát a tagnak is a szövetkezetnek is haszna van. A múlt évben például a búcsi szövetkezetben egyéni megművelésre osztották a kukoricát. Hajdú Lajos 1 hektárt művelt családjával. A' tagok között kialakult a szocialista munkaverseny, hogy kinek a parcellája lesz a legtisztább és ki éri el a legmagasabb hektárhozamot. Hajdú Lajos nem sajnálta a munkát. Irtotta a gyomot, lazította a talajt és meg is lett az eredménye, mert 54 mázsa csöveskukoricája termett egy hektáron. Ebből 6 mázsát kapott pótjutalomként. A tö' bi tagok is szépen részesedtek, mert azok is többet termeltek a tervezettnél. A szövetkéz tnek is több jutót . Most már hallani sem akarnak más lehetőségről, annyira megfelelőnek bizonyult az egyéni művelés. Ha sikeresen akarjuk megvalósítani a mezőgazdasági termelésre háruló fokozott feladatokat, szilárdan ragaszkodnunk kell a kapásnövények egyéni megműveléséhez. így érvényesül leginkább az az elv, hogy „ki-ki a végzett munka szerint”. Ilyen alapon a tagok jobban gondozzák a részükre kimért területet, mert érdekelve vannak a hektárhozam emelésében. S ha jól művelik a földet és több terem rajta, több lesz a szövetkezetnek is meg nekik is. Több takarmány jut az állatoknak és ahol sok a kukorica meg a cukorrépa, ott több lesz a tej és a hús is. Ezzel párhuzamosan emelkedik a jövedelem, nagyobb lesz a munkaegység értéke s az év végén magasabb lesz az osztalék is. Május első hetében járunk. Néhány napon belül országszerte megkezdődik a cukorrépa sarabolása, majd egyelése. Sok erőfeszítésbe, munkába, sok pénzbe került eddig a talaj előkészítése, a vetés, a vetőmag, a műtrágya. Tőlünk függ, milyen arányba adja vissza a föld ezt a befektetést. A gondos növényápolás bő termelést, bő takarmányalapot hoz, a felületes munka ellenben kidobott pénz, azonkívül takarmányhiányt és a munkaegység értékének csökkenését vonja maga után. Az eoyéni megművelésnél aligha fordul elő ilyesmi. Itt tehát a legfőbb ideje, hogy ahol még erre voatkozűlag nem történt intézkedés, ott haladéktalanul foglalkozni kell ezzel a kérdéssel és az összes kapásokat szét kell osztani egyéni megművelésre. Leczo K.