Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)
1956-04-29 / 17. szám
4 Hídfflfives 1956. április 29. * Óvjuk lenvetéseinket a gyomoktól és rovarkártevőktől A len már a kikelésnél szakszerű gondozást kíván. Legveszélyesebb ellensége a földibolha. Pár nap alatt teljesen megsemmisítheti len vetéseinket. Ha az időjárás meleg, szélmentes, a veszély annál jobban fennáll. A földibolha irtására használjunk „Azotta” lófogatú porozót. A lenvetésre hektáronként 15—20 kg Dynocid elegendő. A porzást mindaddig ismételjük, amíg a bolhaveszély fennáll. } Amint a len kissé megerősödik a legrövidebb időn belül el kell végezni a gyomirtást. Az elgazosodott len fejlődésben visszamarad. Gyomirtást kézzel akkor végzünk, ha a gyom csak szórványosan fordul elő a lentáblán. Ha nagyon elgazosodott a lenvetés, akkor ajánlatosabb vegyi-irtást végezni, ez olcsóbb és hasznosabb is. Kézi irtásnál a gyökerek a földben maradnak és rövid időn belül "újra kisarjadzanak. Kétféle gyomirtó vegyszert ismerünk: zöldgálicot és a Dykotex-et. A zöldgáliccal való gyomirtást 20 %-os oldattal „Azotta” permetezőgéppel végezzük mindig harmatmentes, száraz időben. A vegyi gyomirtás előtt kisebb területen próbáljuk ki a vegyszereket, és csak azután alkalmazzuk nagyobb területen. A vegyszer hatása 4—6 Óra alatt látható. A gyomlevelek fonnyadni kezdenek, végül elszáradnak. Mindig akkor végezzük a vegyi gyomirtást, ámikor a gyom még fiatal. A levél felülete ilyenkor szőrös és felfogja a permetlevet. Dykótexel való permetezésre harmatmentes, száraz idők a legmegfelelőbb. A Dykotex keverék: 1000 liter vízhez 7.5—10 kg vegyszert teszünk — ez egy hektárra elegendő. Ez a gyomirtó vegyszer sokkal hatásosabb a zöldgálicnál. A len gyomtalanítását akkor végezzük, amikor még az 8—10 cm magas. Későbbi gyomirtással letapossuk a lent, amivel nagy kárt teszünk. Ha a len fejlődése folyamán gyengülés áll be, vagy a színe nem kielégítő, fejtrágyázást alkalmazunk. Ha lassú a len növekedése, színe viláqos. a levelei fejletlenek, nitrogénes fejtrágyát használunk, egy hektárra 30 kg ammoniumnitrát, vagy 50 kg ositravai salétrom szükséges. Ha a len buján nő, sötétzöld színe van. akkor kizárólag foszfor és kálitrágyával fejtrágyázzunk. Hektáronként 100 kg szuperfoszfátot, 80 kg 40 %-cs kálisót használjunk. Fejtrágyázást harmatmentes, leginkább borult időben — napos idő esetén estefelé végezzük. Használjuk ki a gyakorlatban is jól bevált tapasztalatokat, így a lentermelésben jó eredményeket érhetünk el. Szabó István, a tanyi lengyár dolgozója Mi a heterózis kukorica? Heterózis kukorica ... Hjbrid kukorica ... Ezeket a kifejezéseket egyre gyakrabban hallják a termelők, de sokan nincsenek tisztában ezekkel a fogalmakkal. Mi is az a heterózis kukorica. Mindenekelőtt azzal kell kezdeni a magyarázatot, hogy a kutatók kísérleteik során arra jöttek rá: ha két egymástól eltérő kukoricát kereszteznek, akkor az első ivadékuk erőteljesebb csöveket nevel és _ végeredményben nagyobb termést hoz, mint maguk a szülők. De nem minden, találomra vett fajta vagy származéksor párja képes létrehozni magas termelékenységű utódokat. Erre csak a megfelelően kiválasztott pár képes, amely a kívánatos tulajdonságok tekintetében kölcsönösen kiegészíti egymást. Ezt a kiválasztást az egyes körzetekben a növénynemesítők végzik. A keresztezés utáni első nemzedék jobb fejlődését erőteljesebb növekedését s a betegségekkel szembeni nagyobb ellenállóképességét nevezzük heterózisnak. Ez a szó azonban főként a kukorica termesztésével kapcsolatban kerül közhasználatba és alatta igen sok helyen nem a termelékenység és ellenállóképesség megnövekedésének határozó szavát értik, hanem valami olyan új kukoricafajtát, amely a természet jóvoltából időtlen időkig jó terméssel fizet. Ez nem így van. A heterózis kukorica vetőmagot évről évre újra kell előállítani, mert különben 3—4 év alatt ugyanúgy leromlik és ugyanúgy kevesebbet terem, akárcsak a közismert kukoricafajták. — És mit nevezünk hibrid kukoricának? — kérdezi tőlünk igen sok olvasó. A hibrid kukorica ugyancsak két kukoricafajta kereszteződéséből származik. Olyan két fajtájéból, amelyet rendszerint csak a kutatóintézetek és növénynemesítő parcellákon találhatunk meg. Egyszóval hibrid kukoricát a kutatók azért állítják elő, hogy azok közül a legjobb heterózis hatással rendelkezőket kiválasszák és átadják a termelőknek. Ilyen kukorica-hibrideket hazánkban 1949-ben kezdtek termelni, de csak kisebb területeken. Ma mór minisztériumi határozat alapján a hibrid vetőmag termesztését nagyobb területekre is kibővítették. Szlovákiában nagyon szép eredményt ért el a nyárasdi kutató és fajnemesítő állomás. A kukorica hibrid vetőmagját többféle módon hozhatjuk létre, bár nálunk egyenlőre csak egy módszert alkalmaznak. Két kiválasztott fajta kölcsönös kereszteződésével. Ennél különböző típusú és színezésű magvakat fejlesztő fajtákat használunk. A szemtermés színeződése nem lényeges, amennyiben nem az a délünk, hogy egyenletes és egyöntetű színezésű szemtermést nyerjünk, hanem az, hogy fokozott hozamot érjünk el. Második a több nemzedéken út on-A közelmúltban az Ifjúságfalvi EFSZ zootechnikusa szomorúan panaszolta, hogy a 3 hetes csirkék között nagy volt az elhullás, annak ellenére, hogy mindent Mkövettek úgy a takarmányozás, mint a gondozás terén, hogy sikeres legyen a csirkenevelés. A pihés állatkák elhelyezése is jónak mondható. A megfelelő meleg biztosítását Mrška elvtárs elgondolása alapján készült központi gőzfűtéssel nagyszerűen oldották meg. A takarmányozásban sem volt hiba. Az almozás és gondozás is megfelelő, sőt még a levegő is elegendő volt, de csak a csirkék 3 hetes koráig. Ugyanis a 4 hetes csirkék anyagcsere forgalma már annyira megnövekedett, hogy addig alkalmazott szellőztetés már elégtelennek bizonyult s így csaknem az összes csirke kb. 4000 darab járványszerúen megbetegedett. Tollazatuk borzolt lett, összebújtak s szinte jajveszékelöen állandóan csipogtak és az étvágyuk erősen csökbeporzással kitenyésztett származék sorok keresztezése. Meg kell jegyeznünk, hogy az önbeporzással kitenyésztett származék sorok aránylag csekély hozamúak, azok hibridjeinek termesztése viszont annál nagyobb. Mi az előnye a heterózis kukoricának? Mindenekelőtt az, hogy a legjobb régi fajtáinknál is bővebben terem, azok nem versenyezhetnek vele. Azonos termelési viszonyok mellett tehát ugyanolyan táperőben lévő földben, ugyanolyan vetés és teljesen azonos növényápolás mellett hektáronként 8—10 mázsa terméstöbblettel fizet a heterózis kukorica. Akármilyen szerényen számolunk is, a fajtakeresztezés, azaz a heterózis hatás széleskörű felhasználása átlagosan 15 %-kal növeli a kukorica terméshozamát. kent. Némelyek járása szédelgő volt, majd a legbetegebbek aluszékonnyá válva teljes bódulatba estek és kimúltak. E tünetek alapján valamely járványos betegségre, illetve vitaminhiányra vagy fehérje hiányra lehetett volna gondolni. Azonban a betegállomány alapos vizsgálata s mintegy tucatnyi hulla boncleletének vizsgálata alapján oxigén hiányt, vagy is a friss tiszta levegő hiányát állapítottam meg, amely a megfelelő szellőztetés hiányában állott elő a melyhez egyidőben — ugyancsak az elégtelen szellőztetés következtében — ammónia-mérgezés is társult. A csirkegondozók ugyanis túlzott óvatosságból, hogy a meleget megtartsák, keveset szellőztettek. Ez helytelen. Legyen inkább pár fokkal alacsonyabb a csirkenevelő helység hőmérséklete, de a tiszta és egészséges levegőre a csirkéknek is okvetlenül szükségük van. Dr. Patus A szellőztetés jelentősége a csirkenevelésnél * A zöldtrágyázás jelentősége A zöldtrágyázásnak még sohasem volt oly nagy jelentősége, mint napjainkban, amikor a talaj termőképességét rendszeresen fokozzuk. Vitathatatlan, hogy az istállótrágya a legfontosabb szerves trágyánk, de nem rendelkezünk elegendő menynyiséggel és ezért zöldtrágyával kell pótolnunk azokat a tápanyagokat, amelyeket a növények a talajból elhasználnak. A zöldtrágyával, ha azt műtrágyával is kiegészítjük, hasonló eredményt érhetünk el, mint az istállótrágyával. A zöldtrágyázásnak előnye, hogy elmarad a trágyahordás és a trágyateregetés munkája. A zöldtrágyával nagymennyiségű Serves anyagot juttatunk a talajba. A sűrűnvetett gyorsan növő növény elnyomja a gyomokat. Árnyékol és védi a talajt a víz és szél romboló hatásától Erre elsősorban a futóhomokos területeken van szükség. Zöldtrágyázásra alkalmas növények: mészszegény talajon a csillagfürt, meszes talajon a somkoró, bíborhere cs szöszösbükköny. A somkoró és csillagfürt előnye, hogy erőteljes karógyökereikkel talajátalakító munkát végeznek és utat nyitnak a gyengébb növények gyökérzetének. Szikes talajainknak, melyekből bőven van a dunaszerdahelyi, nagymegyeri és a galántai járásokban, legjobban megfelel zöldtrágyának az igénytelen napraforgó. Pillangós virágűak közül a borsó, tavaszi- és őszi bükköny. Kožuch mérnök tavaszi vetésre mint fő tarlónövénynek a közepes száraz meszes talajokra az alábbi keverékeket ajánlja: 50 kg bükköny, 34 kg borsó, 23—34 kg zab. Nedvesebb és kötött talajokra: 25 kg bab, 50 kg bükköny és 37 kg borsó. Szárazabb fekvésű homokos talajokra: 28 kg pohánka 6 kg mustár és 7 kg parlagi csibehur. Természetes ezek a keverékek jók, de feltétlenül szükséges hozzá a talaj szerkezetének ismerete. Az érdeklődőknek ajánlom Kreybig neves magyar földszakértő „Okszerű trágyázás“ című szakkönyvét, amely minden gazda számára kielégítő tájékoztatást nyújt a zöldtrágyázásra vonatkozóan. Tarlóba évelő növényt is vethetünk. Ez a fajta zöldtrágyázás is a futóhomokon eredményesebb. Télen a talajra rogyott növény egyenletesen felfogja a havat, hóvíz idején megköti a homokot. Az olyan sovány futóhomokon, ahol pillangós virágú zöldtrágyának való növény nem terem meg és istállótrágyánk sincs elegendő, szalmatrágyával javítjuk a talaj humusztartalmát. Zöldtrágya-növény termesztésénél nemcsak a feltalaj, hanem a altalaj kémhatását is figyelembe kel! venni. A talaj összetételének, illetve kémhatásának megismeréséhez úgy segítséget nyújt a talajtérkép. A somkoró fejlődéséhez mészszegény feltalajú, de meszet tartalmazó altalaj az előnyösebb. A legtöbb talajban a pillangósok növekedését foszforsavas műtrágyával, homokon kálium műtrágyákkal hathatósan elősegíthetjük. A zöldtráqya-növényt virágzása vége felé. amikor a legnagyobb tömeget adja, legkésőbb magkötés idején szántsuk le, a napraforgót akkor, amikor a szára 1 méter magasra nő. Kmosko László, mérnök í Szövetkezeti tagok! Munkátok eredményeivel mutassátok meg a | j közös nagytermelés előnyeit. Az elmaradott EFSZ-eket emeljétek az ; í élenjárók színvonalára. Segítsétek barátaitokat — a kis- és közép- ? rasztokat és adjatok nekik tanácsot! $ I ___________ ____* Repülőgéppel porozzák a repcét A garamiöki állami gazdaság repcetábíája fölött alacsonyan száll egy repülőgép. A két kerék között egy nyílásból ömlik a rovarirtó szer, majd szétterül és porfelleg alakjában ereszkedik a földre. Ez a gép lassabban száll, mint a többi repülőgép, mert vezetője figyeli a terepet, hogy a permetezés jó helyre szálljon. De még Jaromír Bohuslav így is sokkal gyorsabb a földön közlekedő jár i övéktől. Néhány pillanat telt el s a tábla másik végére ért. Oldalt libben és egy félkört rajzolva visszafordul. A légcsavar gyorsan szeli a levegőt. A mezőn sokan figyelik. A vasútállomás felé vezető úton a dolgozók közül, akik munkába sietnek, az egyik legény azt mondja a barátjának: — Erre már senki sem mondhatja, hogy letapossa a repcét. A repülőgép az állomás felé közeledik és a széles lucernatáblára az út mellett leszáll. Az iskolásgyermekek odaszaladnak. — Még 10 percünk van kiáltja az egyik. A gép ajtaja kinyílik és a volán mellől mosolygósarcú repülő Jaromír Bohuslav és mellőle Mihalik Štefan a szórógép kezelője szállnak ki. A gyermekek illedelmesen köszöntik őket, aztán sokmindenről kérdezősködnek. Míg a vonat megérkezik és a repülőgép hengeralakú tartálya a porozáshoz szükséges anyaggal megtelik, heves eszmecserét folytatnak a jelen és jövő repülői. A gyermekek a gépről, a repülök munkájáról és életéről érdeklődnek. Mihalik Štpfan két, Jaromír Bohuslav pedig 3 éve dolgozik mint repülő a mezőgazdaságban. Főképpen az állami gazdaságok nagykiterjedésű földjein, illetve földjei felett végeznek szakszerű munkát. Ez éven már nagyon sok műtrágyát elszórtak és ahogy a repce elbokrosodott áttértek a kártevők elleni védekezésre. Ezt a munkát virágzás előtt akarják elvégezni, hogy a méhekben kárt ne tegyenek. A műtrágya szórásban 3 mázsás adagolással, 45—50 hektáros átlagos teljesítményt értek el naponta. A vonat megérkezett. A gyermekek versenyezve futnak, hogy az iskolából el ne késsenek. A repülőgép pedig újból felemelkedik a levegőbe és száll kitűzött célja felé. Munkája sürgős, mert még nagyon sok állami gazdaságban várják, hogy ott is beporozza a repcét Cs. i Sivár homok megjavítása A vetésforgókban a sivár homoktalajok mindig gondot okoznak. Nemzetgazdasági szempontból is óriási kár, hogy ezeknek a silány homokföldeknek csekély a terméshozama. Pedig nagyon sok jól bevált javító módszer van. Sokan talán nem is ismerik a somkórót. Háromféle változatban fordul elő. Az egyéves és a kétéves fehérvirágú somkóró és a vadontermő változata, melynek virága sárga színű. A somkóró igénytelen növény, rossz talajon is díszük. Egyetlen hátránya, kellemetlen szaga, amely a benne lévő kumarin illó olajtól származik. Ezért a lovak egyáltalán nem eszik sem zölden sem szárított állapotban. Szarvasmarhát meg lehet szoktatni, hogy megegye. Tápértéke majdnem a lucernáéval egyenlő. Vetése. Tavasszal védönövénnyel gabona sortávolságra, ősszel legjobb, ha rozzsal vetjük. Vágása. Ha bármivel is vetettük nagyon fontos, hogy magas tarlót hagyjunk, mert a szárrészekből sarjad. Első hozamát jóval a virágzás előtt, tehát zsenge korban vágjuk takarmánynak. Azután mégegyszer kisarjadzik s ezt a második sarjúhajtást virágzásában alászántjuk zöldtrágyának (ha a somkóró már másodéve^). A csillagfürtön kívül valamenynyi pillangós virágú növény közt legjobb a talajjavító hatása. Az ógyallai határban silány homokon 160 cm magas virágzó somkórót is láttam. Első évben a védőnövény levágása után adhat egy jó esetleg két gyengébb kaszálást. Nagy tömegű takarmányt csak második évében hoz. Magot a második évi első kaszálásából kell hagynunk. A takarmánynak levágott somkórót tavaszi szalmával rétegezve Jrazalozztfk. így jól kiszárad és értékes levelei nem hullnak le. A kétéves fehér somkóró nagyon hasznos növény utána krumpli is nagyon jól terem, sőt néhol a kukorica is. Vetőmagszükséglete egy hektárra 40 kg. Ezt a növény méltán nevezhetjük a homokföldek megtermékenyítőjének. E. I. Új telepítésű gyümölcsfák gondozása Üj telepítésű gyümölcsfáinkat ta vasszal fokozottabb gondozásban részesítsük. A fák tövéről az ősszel fel húzott földkupacokat ne húzzuk szét, hanem hagyjuk még a fa tövén 1—2 hónapig. Sőt helyes, ha a tavaszi telepítésű .fákat öntözés után 20—30 cm-re felkupacoljuk, hogy a fák gyökérzetét a szárazságtól megóvjuk. A törzsvédő háló leszedése nem szükséges. Évekig a fán maradhat, cs ak arra kell ügyelni, hogy mikor a fa vastagszik a dróthálót időnként meg engedjük. A fáknál feltétlenül le kell szedni az ott felejtett faiskolai jeltáb Iákat, mert növekedés folyamán a drót bevághat a törzsbe, vagy a vez érágba. Májusban a földkupacokat szétszórjuk és felkészülünk arra, hog у a fák körül alkotott tányér alakú mélyedést szalmás trágyával, törekk el, kikapált gyommal beterítjük, hogy a talaj ki ne száradjon. Kellő időben helyesen végzett talajárnyékolás 2—3 öntözéssel is felér. Ha az időjárás szárazra fordul, feltétlenül öntözünk, mert az egész telepítés sikerét soksz or egy-egy elmulasztott öntözés veszélyezteti. Ne( feledjük, hogy a tava szí ültetésű gyümölcsfa érzékenyebb a szárazsággal szemben, ezért annak talajárnyékolását, öntözését előbb kell végrehajtani mint az őszi telepi tésűekét. Illés Bertalan Védekezzünk a tavaszi fagyok ellen Későtavasszal is gyakran kell számolni erős lehűléssel s ilyenkor fokozott figyelemmel kell ügyelnünk a növényre. Télen a növények nyugalmi állapotban vannak. Már az ősz folyamán felr készülnek a hideg télre, sejtjeikbe^ cukrot halmoznak föl. így a növények sejtnedvei a hideggel, faggyal szemben ellenállók. Ezenkívül télen a hótakaró is védelmet nyújt. A késő tavaszi, májusi fagyokra idejében készüljünk fel. Általánosan bevált védekezés a füstölés. Erre iegalkalmasabb a nedves szalma, gallyak stb Vigyázzunk, hogy nagy tüzet ne gyújtsunk, mert akkor a füst egyenesen száll a magasba s a fagyveszély nemhogy csökkenne, hanem nő is. Arra keli törekednünk, hogy minél vastagabb füst vegye kö-ül a növényeket, ezért a szalma stb., kupacokat egymáshoz közel kell elhelyezni. A fagy hatására a növényi szervekben elváltozásokat tapasztalhatunk. A fagy hatása megnyilvánul a szalmaszál eldülésében is. A fagykárt szenvedett kalász megfehéreďik. A kalászok „ablakosodását” is gyakran a fagy idézi elő. A gyümölcsfák közül ez alma és a kajszi levelei a fagy következtében felhólyagosodnak, más gyümölcsfáknál a levelek összehúzódnak. A várható tavaszi fagyokra a meteorológiai intézet idejében felhívja a falu dolgozóinak figyelmét, hogy megtehessék az előkészületeket. D. I.
