Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)
1956-03-25 / 12. szám
• » Földműves < 7 1956. március 25. Megszüntetik a Nyitra és a Zsitva tolyók áradását Studený József, Földessy István janiik István, és Sutko Ferenc mérnök a folyók szabályozását irányítják. A nyitrai kerület nemzeti bizottságának dolgozói a szakemberek bevonásával nagyszabású vállakózásba fogtak. Véget vetnek a Nyitra és a Zsitva folyók rendszeres áradásának. A folyók szabályozásával ármentesítik a partmenti földeket és nem kevesebb, mint 7500 hektár kiváló minőségű termőföldre tesznek szert. Olyan terület megszerzéséről van szó, amely azelőtt állandóan víz alatt állott és sohasem termett. Ha csak búzával vetjük be a területet, akkor is kereken 10 ezer ember kenyérszükségletét fedezzük. A szabályozási munkák hat évig tartanak. Ezzel egyidőben megvalósítják a folyók mentén elterülő földek árasztásos öntözését. A folyók szabályozási munkálatainak költségei ebben az évben megha-Kiss Dávid A nyitrai kerület dolgozói tömegesén vesznek részt a Nyitra és a Zsitva folyók szabályozásában. ladják a 8 millió koronát. A szövetkezeti tagok, akik az árasztásos gazdálkodás előnyeit élvezni fogják, csak az állattenyésztésben évi 11 millió korona haszontöbblethez jutnak. A kerület dolgozóinak és földműveseinek lelkesedését a szabályozási munkálatok mielőbbi elvégzésében mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy az elmúlt évben a másfél millió korona értékű tervezett munka helyett a /alóságban 2,033 581 korona értékű munkát végeztek el. A szabályozási mun- Kálatokban 8070 ^ .‘tnber vett részt. Az 1955 év folyamán Jl,5 km hoszszúságú gátat építettek, ez év januárjában pedig 4,5 km-t, vagyis összesen 14 km hosszú- Veraj György ságú gát védi a zemnéi 58. szövetkezeti tagok éves muhkás termését. A partokat még ez év tavaszán fűvel vetik be és fasorokat létesítenek. így alakul át az évezredes mocsaras terület termőfölddé, a környéke pedig virágos faliakká. D. J. A kalondai CSISZ-szervszet kötelezettségvállalás? A CSISZ kerületi vezetősége III-ik teljes ülésén felhívást intézett a falusi CSISZ szervezetekhez, hogy minél nagyobb tevékenységet fejtsenek ki a falvakon. Ahol nincsenek még tisztában a közös gazdálkodással, ott tartsanak megbeszéléseket a földművesekkel és magyarázzák meg ennek előnyét. Ahol pedig már közösen gazdálkodnak. kapcsolódjanak be a szövetkezel munkájába és járjanak elő jő példával. Szervezzenek ifjúsági munkacsoportokat, vezessék be az új munkamódszereket, szervezzék meg a szocialista munkaversenyt, mind az állattenyésztésben, mind a növénytermelésben. A felhívást a kalondai fiatalok magukévá tették. A helybeli EFSZ-ben munkacsoportot szerveztek, amely a szövetkezet földjein kukoricát fog termelni. Egyelőre öt hektár kukorica ültetését és ápolását vállalták. A fiatalok a munkát egymás között megosztották és meg akarják mutatni a környékbeli EFSZ-eknek és magángazdálkodóknak, hogyan kell helyesen négyzetesen ültetni kukoricát. A csoport tagjai kötelezettséget vállaltak, hogy minden hektárról legalább 50 q csöveskukorica termést érnek el, vagyis 17 mázsával többet, mint amennyit a terv előír. A magas hektárhozamot jó munkaszervezéssel, az agrotechnikai határidők betartásával, a gépi munka, valamint a haladó munkamódszerek alkalmazásával érik el. A csapat vezetésével Csikány és Tóth tagokat bízták meg. Hogy az ifjúság a kukorica termelésének sajátosságait minél jobban megismerhesse, szakelőadásokon vesz részt. Ezen vállalásukon kívül 200 hektáron elvégzik még a rétek és legelők feljavítását. A falu szépítésében 200 órát dolgoznak le és a CSISZ- kongresszus napjáig 5 új tagot szereznek a szervezetnek. A kalondai fiatalok ilyen módon akarnak szocialista hazánk építéséhez hozzájárulni. Felhívjuk a többi ifjúsági csoportokat is. járuljanak hozzá országunk megerősítéséhez. Tóth Endre, Kalonda (3. folytatás). Rövid sejttani ismertetés után rá:érek az emberi test ismertetésére, amellyel — mint mondottam — az anatómia tudománya foglalkozik. Bátran mondhatjuk, hogy bizonyos elemi anatómiai ismeretek már az emberiség őskorából származnak. Ezek természetszerűen nagyon tökéletlenek voltak, ahogy tökéletlenek még a mai idők mészárosainak az anatómiai meretei is. Hiszen nem megismerni akarják az állat testét, hanem csupán csak praktikusan és ízlésesen feldarabolni. Bennünket csak az az anatómia érdekelhet, amely híven bemutatja és leírja az emberi test rézéit és szerveit. Az anatómiának zimbóliumaként szokták feltüntetni íz emberi csontvázat. Szóljunk tehát először a csontvázról. A csontvázat, amely testünk alapját adja, csontok és porcok alkotják. A csontváznak szerepe jut az ember mozgásában, ezenkívül még fontos szerveink védelmében, fgv pl. a koponya, az agyvelöt. a mellkas, a szívet és a tüdőt védi. A csontváz adja meg egyes állatok jellegzetes formáját, így az embernek az emberi alakját, persze hozzájárul a forma teljes kialakulásához még az izomzat, az ínak és a különféle kötőszövetek is. A csontváz fejlődése már a szüle tés előtt indul meg. Eleinte a csontok helyén csak porcok vannak, amelyek aztán idővel elcsontosodnak. A csontosodás folyamata úgy történik, hogy a porcban a vérerek mentén csymtsejtek körül mészréteg rakódik le és ez adja meg aztán a csont keménységét. A csontosodási folyamattal egyidőben lejátszódik a csontok növekedése is. A csontok azonban nemcsak hosszirányban, de vastagságban is gyarapodnak, amiben nagy szerep jut a csonthártyának. A csonthártya beborítja a csontokat és bizonyára mindenki meggyőződött már, hogy ez a hártya nagyon érzékeny. Ki ne ütötte volna meg a lábszárát és ne j aj dúlt volna fel fájdalomtól? Itt ugyanis nem védi semmi izomréteg a csonthártyát, azért olyan érzékeny ez a hely az ütésre. A csont teherbírását a csont felépítése adja meg, ebből a szempontból aztán csontjain^ valóságos remekművek. Mert pl. a lábszárcsont 1650 kg megterhelést, bír el, ami megfelel kb 20 ember súlyának. Tehát húszszoros biztonsággal van felépítve. A csontok hosszmetszetében ott láthatjuk a csontgerendák szinte csodás vázát, amely mintha mérnöki tervrajz szerint pontosan a megterhelési viszonyoknak megfelelően készült volna el. A hosszú csontok belsejében a velőüreget találjuk, amelyet a csontvelő tölt ki. Ezt mindenki elképzelheti, de ha nem, úgy gondoljon csak a párolgó húslevesben feltálalt velőcsontra. A felnőtt ember csontváza 217 csontból áll. Az egész csontvázat négy főrészre oszthatjuk: 1. a koponya, 2. a törzs, 3. a felső végtagok. 4 az alsó végtagok. A felső végtagok a vállöv, az alsó végtagok pedig a medenceőv útján függnek össze a törzzsel. A koponya 29 csontból tevődik öszsze és a gerincoszlop felső végén foglal helyet. Az agyvelőnek méltó és biztonságos elhelyezésére szolgál. A koponya két részből áll: 1. az agykoponyából és 2. az arckoponyából. A törzs csontvázának legfontosabb része a gerincoszlop, amelyet 32—33 csigolya alkot. A gerincoszlop egyenes álláskor S-alakban hajlott, ami a gerincoszlop rugalmasságát szolgálja. A csigolyák testében kerek nyílás van és ezen nyílások e-'-másutáni sorakozása képezi a gerinccsatornát, amelyben a gerincvelő van. A csigolyák nem fekszenek közvetlenül egymáson, hanem közöttük porclemezkék vannak, hogy tompítsák az esetleges mechanikai inzultusokat, amelyek a csigolyákat érik. A gerincoszlop nyaki része hét nyakcsigolyából, a mellkasi része 12 hátcsigolyából, az ágyéki rész öt ágyékcsigolyából, a keresztcsont 5 összenőtt* keresztcsigolyából és a farki rész 3—4 tökéletlenül kifejlődött farkcsigolyából áll. A hátcsigolyákhoz egy-egy borda csatlakozik. A, hátcsígolyák, a bordák és elől a metlcsont közösen alkotják *a mellkast. amelyben a szív és a tüdő van elhelyezve és aránylagosan jó védelmet talál. A felső végtagok csontváza a vállöv útión függ össze a törzszsel. A vállövet a két kulccsont, valamint a jobb és a baMapocka alkotja. (Folytatás a köv. számban). Dr. Timko Pál 2. Kérdés Mit kell tudni az istállótrágyáról? Mik az okszerű trágyázás alapelvei? Felelet: Szántóföldjeinken már évszázadok óta mezőgazdasági termelés folyik. Aratás után a betakarított növény magjával, levelével, szárával, vagy egyéb termésével sok tápanyagot (nitrogént, foszfort, kálit, televényt humuszt) viszünk el a szántóföldről. A hiányt pótolni kell okszerű trágyázással. Például egy mázsa szemtermés a hozzátartozó szalmával együtt a talajból a következő tápanyagokat vonja el kg-ban számítva: nitrogént, foszfort, kálit 1 q búza 2,05 1,05 1,40 1 q árpa 2,35 1,40 1,78 1 q rozs 1,85 1,11 1,60 Tehát 25 mázsás termés (szem, Szalma) által eqy hektárnyi területről kivett tápanyag mennyisége kg-okban a következő: N P К 25 q búza 52 26 35 25 q árpa 58 35 44 25 q rozs 46 28 40 A kertészetben a zöldségtermesztésnél még több tápanyagot viszünk ki a talajból egy közepes terméssel kg-okban számítva: N P К saláta 61 30 135 fejeskáposzta 65 80 233 karfiol 59 58 185 karota 154 78 333 karalábé 164 82 312 Ha nem trágyázott, vagy rosszul kezelt istállótrágyával csak hiányosan pótoljuk az elvitt tápanyagokat, akkor a talajunk elöbb-utóbb kimerül és csak gyenge terméseket érünk el. Jó minőségű, sekélyen alászántott istállótrágya növeli a termést azáltal, hogy: a. ) A talaj vízgazdálkodását kedvezőbbé teszi, több víz raktározódik el a talajban. b. ) A leszántott trágya a talajban élő baktériumoknak táplálékul szolgál és azok kedvező elszaporodását lehetővé teszi, (tevékeny talaj), c. ) A- laza talajt megköti, a kötöttet lazábbá és jobban megművelhetóbbé teszi. d. ) Sok növény számára könnyen felvehető tápanyaggal, (nitrogén, foszfor, káli, televény) gazdagítja a talajt. e. ) Meleget fejleszt stb. A legjobb trágya az istállótrágya, mert mindazon tápanyagokat tartalmazza, melyekre a növénynek szüksége van. Ezért teljes értékű trágyának is nevezzük. Az ürülék, vizelet és az alom keveréke megérlelve, elerjesztve adja a trágyát. Minél jobb a takarmány és az alom anyaga, annál értékesebb a trágya. Az egyes állatfajok trágyája nem egyforma értékű és tulajdonságú. Á szarvasmarha trágyája sok vizet tartalmaz, lassan bomlik és melegszik, ezért hideg trágyának nevezzük. A ló trágyája, gyorsan korhad, nagy meleget fejleszt, ezért heves trágya. A hízósertésé heves, a moslékon tartotté hideg trágya. A juh és baromfi trágyája heves, mert könnyen melegszik és hamar korhad. ^ A trágya értékét befolyásolja az alom anyaga is. A különböző alomanyagok nem egyformán jók. A íelszecskázott szalma jó alom, mert súlyának háromszorosát felszívja a híg ürülékbe és jó fekvést biztosít az állatnak. A fűrészpor jó alom, de a trágya értékét nem emeli. Almozásnál a tetejére tegyünk kevés szalmát, mert így az állatok tisztán tarthatók. Nagyon jó alom a tőzeg,' mert könynyű a kezelése,^ a trágya értékét is emeli, jól alászántható. A falomb gyenge alom, mert a felszívó képessége kicsi, csak szükségből használjuk. A kukoricaszár is gyenge alom, mert még szártépővei feltépve is csak kevés híg ürüléket szív fel. (Folytatás a köv. számban) Mezőgazdasági szakiskola Királyfiakarcsa. Л szövetkezeti munkaiskolák sikere a besztercebányai kerületben Tanujás nélkül nincs fejlődés és tudás nélkül nincs eredmény. Ez a falu jelszava. A dolgozó parasztjaink pótolják a múlt hiányosságait, szövetkezeti munkaiskolákban tanulnak. Ezekben az iskolákban bővítik ismereteiket, tudományos alapra helyezik és közelebbről megismerkednek a természet törvényeivel. Csak így, felfegyverkezve lehetnek urai a természetnek, csak így kényszeríthetik a természetet bőséges ajándékozásra. Dr. Frilička, a besztercebányai kerületi nemzeti bizottság mezőgazdasági osztályának vezetője a napokban megtartott értekezleten értékelte a téli munkaiskolák eredményeit. Beszámolójában világos képet nyújtott a kerület szövetkezeti munkaiskoláinak életéről, sikereiről és megemlített néhány hiányosságot is, amelyet csak egészséges bírálattal lehet eltávolítani. A szövetkezeti munkaiskolák hallgatói és tanítói élénken reagáltak Dr. Frilička megfigyeléseire és hozzászólásaikban köszönetüket fejezték ki a sok hasznos ismeretért, melyet az iskola előadásai keretében magukévá tettek. Ez 'a konferencia tanúbizonyságot tett arról is, hogy vidéki asszonyaink mily nagy mértékben vesznek részt a falu szocialista újjáépítésében, lelkesedésük olyan nagy, hogy még a közömbösöket is magukkal ragadják. Holík Anna, a Zvolenská (Zólyom) Slatina-i EFSZ tagja azokról az eredményekről beszél, amelyet az iskolában sajátított el és amelyet más úton nem érhetett volna el. Majerská elvtársnő, a budíni szövetkezet tagja többek között azt mondta, hogy a falusi ember nehezen veszi be az új szokásokat, de ha egyszer meggyőződött a közös munka előnyösségéről és a haladó korszerű módszerek gyakorlati értékéről, akkor belátja, hogy ;égi módon lehetetlen tovább élni és a többséghez kezd húzni, ahhoz a többséghez, amely a jobb, szebb életet választotta. Hromádka József, a Žiar nad Hronom-i szövetkezet elnöke arról számolt be, hogy milyen nagy segítségükre van a szövetkezeti munkaiskola szövetkezetük megerősítésénél, kiépítésénél s hogy milyen nagy mértékben segítenek a hektárhozamok és az állatok hasznosságának növelésénél. A konferencia minden hozzászólása azt bizonyítja, hogy a szövetkezeti munkaiskoláknak nagy jövőjük van és vonzóerejük egyre nagyobb. Az előadásokat az egyénileg gazdálkodók is megkedvelték és a legszorgalmasabb látogatók közé tartoztak. Új szakemberek nőnek mező gazdáig untban. Az állatok hasznosságának és a magas hektárhozamoknak nagy mestereik. Ők teszik majd mezőgazdaságunkat virágzóvá, életünket boldoggá és gazdagabbá varázsolják. Nem varázspálcával, hanem céltudatos, tettftékeny munkával. M. I. Csehszlovák vizierőmű-felszerelés Izland számára Ezen a héten eredményesen befejeződtek a csehszlovák Technoexport külkereskedelmi vállalat és az izlandi állami erőművek közti kereskedelmi tárgyalások. A megegyezés szerint Csehszlovákia 4 vízierőmű felszerelést és 100 transzformátor-állomást szállít Izlandnak. A. csehszlovák vízierőműfelszerelések és a transzformátorok szállítása nagyban hozzájárul Izlam tízéves villamosítási tervének megva lósításáhpz és a két ország kereske delmének kölcsönös megszilárdítása hoz. A külföldi szállítás iparunk újabl nagy sikerét jelenti, mert ezt a meg rendelést 40 külföldi cég közti ver senyben nyertük meg.
