Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)

1955-12-04 / 49. szám

8 FöidmíHes 1955. december 4. BARÁTSÁG HÓNAPJA BÁTRAK SORSA A CSSZBSZ kerületi konferenciája Bratislavában November második felében tartották meg Bratislavában a Komenský Egye­tem aulájában a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség Bratislava kerületi konferenciáját. A beszámolóból kitűnt, hogy a szö­vetség helyi szervezetei jó munkát végeznek a szovjet tapasztalatok nép­szerűsítése terén. így például a szen­ei járásban .tartott mezőgazdasági szakelőadások jelentős mértékben elő­segítették Malinyina-módszerének al­kalmazását, melynek eredményeképp egy literrel növekedett a tejhozam. Az egyéb előadások ugyanakkor föld­műveseink szaktudását növelték. Pél­dául Szencen és Senicán a szövetség kezdeményezésére Micsurin-köröket alakítottak, amelyekben a szövetkezet tagjai és az egyéni gazdálkodók sok értékes tapasztalatra tesznek szert. A szövetség tagjai sok jó munka­erőt toboroztak a mezőgazdaság szá­mára. A vitafelszólalók különösen az álla­mi gazdaságok és a gépállomások CSSZBSZ szervezeteinek munkáját bí­rálták. Ezek a szervezetek jóllehet sok nehézséggel küzdenek, de munkájuk­kal mégsem lehetünk elégedettek. A szövetség falusi szervezetei a népszerűsítő munkán kívül tevékeny részt vállaltak a kulturális munkából. Számos faluban és járási székhelyen irodalmi vitaesteket rendeztek, melyek­nek számát csak a mezőgazdasági szakelőadások előzik meg. A Moszk­vai Mezőgazdasági Kiállításról pél­dául eddig 128 helyen tartottak elő­adást. Előadások vonalán legjobb munkát a nagymegyeri, pőstyéni, to­vábbá a Bratislava és környéke járás ért el. Összegezve a kerületi konferencia munkáját, azt tapasztaltuk, hogy a szövetség tagjai nagy segítséget nyúj­tanak falvaink dolgozóinak politikai és kulturális nevelése terén, valamint a haladó munkamódszereket népszerű­sítő munkában.-b-t— Pereg a film... Az elnyomatás alatt sínylődő Itália legodaadóbb fiai menekülnek a terror elöl. Morajló, hullámzó tenger választja el őket a szülőföldtől. Még egy könnyes pillan­tás, fájdalmas sóhaj, forró, az igaz­ság a szabadság eljövetelében bízó, szívből feltörő szavak... és aztán búcsúzni kell: menni kell, hogy to­vább, máshol szervezzék a harcot Így kezdődik a ..Bátrak sorsa” cí­mű legújabb szovjet film, ami tagad­­hatalanul a legutóbbi évek egyik leg­jobb filmje. A film meséjének a háttere a kö­vetkező: A történet a máit század 30—40-es évei köré fonódik. Napóleon 1796-ban majdnem egész Olaszorszá­got leigázta. Napóleon bukása után az olasz nép sorsáról az európai ha­talmasok döntöttek. 1815-ben a bécsi kongresszus Itáliát több kisebb részre tagolta s égy részét Ausztriához csa­tolta. A római pápa szövetséget köt Ausztriával s így Itália a pápa és Ausztria .uralma alá kerül. A nép a kettős elnyomás alatt szenved és sa­­nyarog. Mikor már tűrhetetlen a hely­zet, kisebb felkelések lángolnak fel. Tanuljunk a szovjet emberektől A szepsi járási nemzeti bizottság a közelmúltban sajtónapot rendezett Csecsen, amelyen részt vettek a köz­ség dolgozói, valamint a Szabad Föld­műves levelezői a szepsi járásból. A sajtónapon a kassai kerületi nemzeti bizottság sajtóosztálya is képviseltet­te magát Lukács és Andreas elvtár­sak személyében. A Szabad Földmű­ves szerkesztősége részéről Major Sándor elvtárs, főszerkesztő és Csu­­rilla József szerkesztő jelent meg. Ez alkalomból Major elvtárs beszámolt a Szovjetunióban, a Moszkvai Mezőgaz­dasági Kiállításon tett látogatásáról. Mi ' sajtónap részvevői követjük a szovjet emberek példáját, akiknek az eredményeiről az előadó olyan sok szépet mondott. A barátság hónapja alkalmából ígéretet tettünk, hogy a jövőben EFSZ-einkben, állami gazda­ságainkon és a traktorállomásokon jobban felhasználjuk a szovjet mező­­gazdaság aranyat érő tapasztalatait. Arra törekszünk, hogy a most meg­nyílt szövetkezeti munkaiskolákban, a sajtón és a szakirodalmon keresztül a mi parasztágunk is magas politikai és szakmai fejlettségre tegyen szert, mert látjuk, hogy a szovjet kolhozok, szovhozök és traktorállomások ezek alapján értek el kimagasló eredmé­nyeket. A vitából, amely az előadást követ­te, kicsendült a felszólalóknak az a -felismerése, hogy a földművessaitó so­kat tett, és a jövőben még többet te­het annak ér 'ekében, hogy parasztsá­gunk a szovjet tapasztalatokat elsa­játítsa s valóra váltsa a párt és kor­mány határozatát a mezőgazdasági termelés fokozását illetően. Molnár László, a méhészkei EFSZ fejője felszólalásában javasolta, hogy a Szabad Földműves, amely a dolgo­zó parasztok lapja, többet foglalkoz­zon az EFSZ-ekben, az állami gazda- i Ságokon és a traktorállomásokon dol­gozó parasztfiatalokkal. Szükségét látja annak, hogy a fiatalok előtt fel­tárjuk a jövő távlatait és ezen keresz­tül megszerettessük velük a falut. Mindehhez természetes az is szüksé­ges, hogy a nemzeti bizottságok is többet törődjenek a fiatalokkal. Lukács Sándor, a kerületi nemzeti bizottság dolgozója vitafelszólalásá­ban a helyi nemzeti bizottság munká­ját bírálta, mivel nem törődött a szö­vetkezeti munkaiskola megszervezésé­vel, s a kulturális téren végzett mun­ka is eléggé elhanyagolt. Lukács elv­társ azzal sincs megelégedve, hogy Csécsen, mely 1200 lelket számlál, csak 65 előfizetője van a Szabad Földművesnek. Ez a példányszám nem kielégítő — mondotta — és a nem­zeti bizottságnak, valamint a szövet­kezet vezetőségének arra kell töreked­nie, hogy minden parasztcsalád asz­talán ott legyen a földművessajtó is. Bartkó Imre hangsúlyozta a föld­művessajtó jelentőségét mindennapi munkájában. „Voltam már tanfolya­mon is, de a Szabad Földműves olva­sása egy állandó tanfólyamot jelent számomra. Részt veszek a Szabad Földműves versenyében is, engem azonban nem az izgat, hogy vajon nyerek-e, hanem azok a szakkérdések, melyekre választ kell adni. Szaniszló elvtárs, a csécsi EFSZ elnöke felszólalásában kiemelte, hogy mint szövetkezeti elnök, értékes ta­pasztalatokat nyert a Szabad Földmű­ves rendszeres olvasása révén. A ve­zércikk nagyon sokszor hívja fel fi­gyelmét egyes soronlevő fontos fela­datok elvégzésére és a hiányosságok kiküszöbölésére. ígérte, hogy többet törődik azzal, hogy az EFSZ tagok állandó olvasói legyenek a földműves-, sajtónak. A csécsiek elhangzott ígéretéhez ha­sonlóan — ahogy я vitában is meg­jegyeztem — mi is többet 'törődünk a fölművessajfó terjesztésével. Ezzel kapcsolatban javaslom a szerkesztő­ségnek, hogy ,a jövőben többet foglal­kozzanak azokkal a káros jelenségek­kel, amelyekkel a szepsi járásban ta­lálkozunk. Egyes EFSZ-ek például részibe adják ki különböző növény­ápolási munkákat, s ugyancsak hiá­nyosságok mutatkoznak az új tagok megnyerése, valamint az . érdem sze­rinti- és a pótjutalmazást illetően. A jól sikerült sajtónapon a Szabad Földműves szerkesztősége értékes me­zőgazdasági szakkönyvekkel ajándé­kozta meg levelezőit. STROMP JÓZSEF a jánoki EFSZ elnöke, nemzetgyűlési képvi­selő. KULTÚRKÍREK A csehszlovák—szovjet barátsági hónap gazdag kultúrműsorának jelen­tős eseménye volt a szovjet költészet magyar nyelvű műsoros estje, melyet november 26-án tartottak meg Bra­tislavában, a régi városháza tükör­­termében. * * * ltja Erenburg szovjet író ,,Kilen­cedik hullám” című művének angol nyelvű fordítása Angliában nagy si­kert aratott. Az első kiadás máris elfogyott. * * * A szövi'1 Borogyin-vonósnégyes a múlt vasárnap este sikeres hangver­senyt adott Nyitrán, a Kerületi Nem­zeti Bizottság nagytermében. ylii ti zennegijen Regényeim is lehetne, vagy forga­tókönyv címe. Tizennégy ember együtt feszíti vállát az életnek, hogy azt — az erősek törvénye szerint — meghó­dolásra kényszerítse. Közel az Oka folyóhoz, a Rjazány­­ferületi Justa nevű faluban terül el a Szocializmus Fundamentuma kolhoz gazdasága. Itt élnek a Kornyecsihi­­nek. Számszerint tizennégyen: apa, anya és tizenkét gyerek, Ha a kolhoz a szocializmus egyik fundamentuma, akkor ők e fundame'ntum erős kövei. Az öreg Sztyepan Kornyecsihin a kol-. hoz alakulása óta a közös gazdaság gulyáját gondozza. Ma már 75 éves. Ha az éveit emlegeti és a megszol­gált pihenés gondolatát pendítik meg előtte, azt szokta mondani: — Húsz tehénnel és húsz birkával kezdtem, ha kitartottam a szegény­ségben, most a gazdagságot is ki akarom élvezni! Aáindenki ismeri:* neki van igaza! Ahol 700 szarvasmarha, 800 juh és 300 sertés legel, ott az öreg pásztor nem dobhatja sutba a húsz tehénké­hez fonott régi szíjostorát. A gazdag­ság öröméhez is joga van ... Tizenkét erecske csörgedezett ki Sztyepan Kornyecsihin és felesége éle­téből, de a folyókká nőtt erecskék ma is összefutnak. Mind a 12 gyermek itt, dolgozik a kolhozban és a szülök hagyományait követve — az apa gu­lyás, az anya borjúgondozó — vala­mennyien az állattenyésztésben. Mek­kora ereje van 14 folyónak? Ha az Oka mentén valaki a Szocializmus Fundamentuma kolhoz gazdasága fe­löl érdeklődik, eképpen forgatják a beszédet: „Ô, a justaiak nagyon gaz­dagok. Ott dolgoznak a Kornyecsihi­­nek...” Nevüket a hír nemrégiben szárnyra kapta: a Szovjetunió Leg­felső Tanácsának Elnöksége a közös állattenyésztés fejlesztésében kifejtett jó munkájáért Sztyepan Kornyecsilünt a „Megbecsülés jele” érdemrenddel, a család többi tagját pedig a Szovjet­unió különböző érdemérmeivel tüntet­te ki. Anna Andrejevna, az anya, akit a 12 gyerek felneveléséért az „Anyai Dicsőség” érdemrenddel tüntettek ki, már 71 éves. De még" mindig dolgo­zik: borjúgondozó. Az utóbbi 10 év alatt többszáz borjút nevelt a gazda­ságnak. Praszkovja, az egyik leány­­gyermek, 1938-ban országos csúcsot ért el a tejhozam növelésében és an­nak idején aranyéremmel tüntették ki. Most a kolhoz zootechnikusa, irá­nyítása alá tartozik a juh- és a ba­romfitenyésztés ... Jekaterina, Mária és Anna ma is fejőnők. Közülük most Maria ért el különösen jó eredménye­ket. Tavaly részt vett a moszkvai ki­állításon és aranyéremmel tért haza, mint egykor nővére. Az idén is részt vesz a kiállításon. A múlt évben min­den tehéntől átlag 1^974 liter tejet fejt. A Kornyecsihineknek „vérében van“ az állattenyésztés. Ez talán az ősi no­mád állattenyésztők hagyatéka? Most az ivadékokban igazi virágjába szök­kent? ... Mégis akadt egy „dezertőr” a -családban; az egyik fiú,' aki ott hagyva a kolhozt, Moszkvában akart letelepedni. De a „pártütő gondolat­nál” ez sem jutott tovább. Az öreg Kornyecsihin egy kis négyszemközti i beszélgetésben' — roppant nagy a te­kintélye a családban! — hamarosan eltérítette az elhamarkodott lépéstől. A Kornyecsihin-fiókák közül az egyik zootechnikumba megy, a másik állatorvos lesz, de a^tudását minde­gyik otthon, a saját Tcolhozában ka­matoztatja. A íolyóknak akkor van igazi erejük, ha közös mederben ösz­­szefolynak ... Sokan találgatják: ha Kornyecsihinéknél valamennyi leány férjhez megy és valamennyi legény megnősül, akkor is maradnak-e a kö­zös fedélnél, a közös portánál? Mert egyenlőre valamennyien együtt lak­nak. Ha valaki mélyebben tekint e csa­ládi közösségbe, a kölcsönös szerete­­ten túl is meglát valamit, ami meg­magyarázza az öreg Sztyepán Kor­nyecsihin álláspontját: összetartani a családot. S ez nem más, mint a közös munkából fakadó bőség. Tavaly a család majdnem 5 ezer munkaegységet szerzett. El lehet gon­dolkodni ezen a számon. A Szocia­lizmus Fundamentum kolhoz egy munkaegységre tavaly 5 kg búzát fi­zetett, ez egymaga 25 ezer kg, 'azaz 250 mázsa! Vagy hogy jobban érzé­keltessük: két és fél vagon búza . . . .... Ennek az évnek elején Rja­­zányban értekezletet tartottak a fejő­nők. A nagyterem egész első padsorát а К • j ecsihin-család foglalta el. Az értekezleten az öreg Sztyepán Kor­nyecsihin is felszólalt. „Mi tizenné­gyen ...” — így kezdte a beszédét. A családjáról beszélt, amelynek min­denegyes új ága a kolhoz lombosodá­­sát, terebélyesedését fogja szolgálni, ahogy azt a törzsök tette és teszi ha­láláig. Regényt kellene írni az ^életükről . .. K. B. 1830-ban a hatóság Mazzinit — az egyik felkelő vezért — száműzte Itá­liából. Mazzini egy év múlva Mur­­seilte-ben megalapítja az „Ifjú-Itália” nevet viselő titkos társaságot, amely­nek célja, hogy kikergesse az osztrá­kokat, megszüntesse az egyeduralko­dók hatalmát s megteremtsék az egy­séges, független Olaszországot. Montanellit Rómába rendeli a pápa. Arthur más gyóntatót kap, aki - gyó­nás alatt kivallatja a fiút s aztán feljelenti őt. Arthúr a börtönben döb­ben rá, hogy gyóntatója — semmibe­­véve a gyónási titkot, — jelentette fel. Ez megsemmisítőleg hat a vallá­sos fiúra. Otthon haraggal várják a kiszabadult fiút s veszekedés alatt a szemére vetik, hogy ő tuljadonképpen Montanelli kanonok törvénytelen fia. Arthúr hatalmas telki megrázkódtatás után teljesen elveszti hitét (Sztrizse­­nov hatalmas művészi teljesítményi nyújtott e drámai jelenet ábrázolásá­nál.) Arthúr megírja a kanonoknak, hogy öngyilkos tesz s aztán külföldre szökik. Tizenhárom év telik el. Arthúr visz­­szatér félig nyomorékon, de megszi­lárdult politikai öntudattal. Hogy fel ne ismerjék, „Bögöly” álnevet vesz fel. Kezébe veszi a mozgalom szálait, összetalálkozik régi szerelmével Gem­mával is, aki már özvegy. Együtt harcolnak Olaszország szabadságá­ért. Bögölyt azonban elfogják. Gem­­máék meg akarják szöktetni, de Bö­gölyre a már nyitott börtönajtó előtt jön rá egy régi betegsége, amely tel­jesen bénulttá teszi. A börtönben meglátogatja Montanelli bíborost is, ADAM MICK1EW1CZ: mert a foglyot csak akkor végezhetik ki, ha ő is beleegyezik. A beszélgetés alatt Arthúr jelfedi személyét. A két­ségbeesett apa meg akarja menteni a fiút, Arii.úr azonban azt követeli, hogy tagadja meg elveit és tartson velük. — Vagy én, vagy a kereszt — állítja válaszút elé a fiú a bíborost, az apát. S Montanelli a keresztet vál­lalja s Arthúrt kivégzik. A katonák a parancsszóra a levegőbe lőnek, ók is tisztelik, szeretik Bögölyt. A máso­dik sortüzből is csak egy golyó sebzi Jel a vállát az elítéltnek. S akkor a hős azt kiáltja oda a katonáknak — úgy lőjjetek, mintha az ezredesiekbe lőnétek! Az apa a lövések után rohant a fiú véres teteméhez, de a mélységes hazaszeretettől lángoló szív már meg­szűnt dobogni. A bíboros rádöbbent szörnyű tettére s megtört létekkel tagadja meg az istent. A film rendezése, zenéje kitűnő. Az események hűen adják vissza az olasz nép vágyát, törekvését a szabadság, a függetlenség után. De amit külön hangsúlyozni kell, az a színészek egyéni teljesítménye. Szlrizsenov, ez a fiatal színész kiváló művész. Élet­hűen adta vissza a fiatal, bizonytalan ifjút, harcos politikust, a finom, méty­­érzelmű szerelmest, s a bátran meg­halni tudó hőst. A felesége — Sziri­­zsenová is kitűnt nagyszerű alakítá­sával. N. Sziminov, Montanelli szere­pében kiemelkedő volt. Az epizód­szereplők is mind nagyot nyújtottak. A film, mindenütt nagy sikerre szá­míthat a szovjet filmgyártás büszke lehet erre az alkotásra.-KZ­A „Krimi Szonettekéből *) Tekints le a mélységbe! Ott fekszik a szűz ég. Ez a tenger. Habjában villámmal elejtett Hegy-madár ... Arbóc-tolla órjás teste melled! Szivárvány félkörénél tágabban terül szét. És hó-sziget üli meg a víz kék-ezüstj^ E mélybenúszó sziget — ez a viharfelleg. Kebléből zord éj árad s fél világot ellep. ф Látod fején a pántot, amely mint a tűz ég? . Ez a villám! Állj! Itt a hasadék a hegyen. Csupán teljes vágtában juthatsz át e mélyen. Én ugróm, te várj! Ostor, sarkantyú kész legyen. S mikor eltűntem, szemed tartsd a • partszegélyen: Ha toll leng — kalpagom az, túl a meredélyen; Ha nem — akkor ember itt keresztül nem megyen. *) A költő halálának 100. évfordulójára. Radó György fordítása írók beszélgetése az olvasókkal Ferdinand Gabaj, Krista Bendová, Ľubomír Smrček, Milan Ferko, Fran­tišek Nechvátal és Milan Kundera cseh és szlovák költők a múlt héten a zsolnai kerületet látogatták meg, ahol számos irodalmi estén ismertet­ték legújabb műveiket és elbeszélgeti ek az olvasókkal a szlovák és cseh irodalom jelenlegi helyzetéről. A Már ionban tartott beszélgetésen megje­lent Anna Kamienska lengyel írónő is. A zsolnai kerületben tartott irodai mi estéken és beszélgetéseken több mint 3500 olvasó veit részt. ÖREGEK, FIATALOK a szövetkezeti munkaiskola padjaiban A régi vörös Bereites már az első köztársaság idején is a forradalmi megmozdultok és földműves-sztráj­kok egyik főíészke volt. Most az épí­tő munkában szintén példát mutat. — Csaknem másfélszáz tagja van a hely­beli egységes földművesszövetkezet­nek. Tavaly csúcstermést értek el a meghonosított rizsből. Az idén pedig nagyszerű halastavat létesítettek tár­sadalmi munkával, amelyben 6 ezer pontyot nevelnek. Amiért egy novemberi istén ellá­togattunk Berencsrc, annak inégis más oka volt. Megnyíltak Szlovákia-szerte a szövetkezeti munkaiskolák, így Be­­rencsen is, ahol a múlt évben szép eredményeket mutattak fel. Berecz Je­nő, agronómus, a szövetkezeti munka­iskola vezetője, készséggel szolgált felvilágosítással: — Tavaly 22 ■ hallgató vett részt az iskoláztatásban, az idén újabb 17 szövetkezeti tag jelentkezett, hogy tu­dását gyarapítsa. A jelentkezők szá­ma még egyre nő. Örvendetes jelen­ség, hogy az idén a dolgozó parasz­tok Is érdeklődést mutatnak az isko­láztatás iránt. Mi szívesen vesszük őket magunk közé, érdekünk, hogy ők is elsajátítsák a haladó módszerek alkalmazásához szükséges tudnivaló­kat. őket az indította erre a lépésre, hogy a szövetkezet gondos, szakszerű trágyakezelése folytán emelkedett a hektárhozam. Ezt pedig a szövetke­zeti munkaiskolában tanulták meg a tagok. A szakszerű trágyakezelésröl dr. Frídeczky Ákos, a nyitrai mező­gazdasági főiskola tanára tartott színvonalas szakelőadást. Az öreg Varga Andris bácsi még ma is em­legeti az előadások után lezajlott vitát. Ategtudtuk, hogy a nyitrái járási nemzeti bizottság 86 képet adott a szövetkezeti munkaiskola-részére, ame­lyek a növényi- és állati betegségeket szemléltetik és megkönnyítik ezáltal a tananyag elsajátítását. Most, az idei iskoláztatás állatte­nyésztési előadója dr. Hájek ürmónyi állatorvos, a növénytermesztési elő­adó pedig Feriik Mihály járási agro­nómus. Számolnak azonban Eőry előadóval is, aki a múlt tanévben szintén tartott előadásokat az. állat­­tenyésztés kérdéseiről. Ä szövetkezeti tagok nagyon szere­tik az iskolát. Ebben a vezetőség is jó példával jár elő. Szorgalmasan ta­nulnak Lőrincz Pál, Danis János és a többiek. Még az 59 éves Gulka András bácsi is beiratkozott és amint mondotta: végigjárja a 3 éves isko­lát. — Amikor a tanév végén megkap­tam a bizonyítványt, úgy örültem, mint 45 évvel ezelőtt, amikor az elemi iskolába jártam, — mondta Qulka bácsi. A szövetkezeti munkaiskolából nem hiányoznak a fiatal leányok. Sima Teréz, Lőrincz Eniilia, Kónya Gizella, Laczkó Ilona sem, akik mind igen jól tanulnak. Л berencsi szövetkezet tagjai; és az egyénig gazdálkodók tudatában van­nak annak, hogy a hektárhozampk *és az állatok hasznossága állandó foko­zásához szaktudásra van szükségük. Látogatják is rendszeresen a szövet­kezeti munkaiskolát. Mártonvöigyi L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom