Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)
1955-12-04 / 49. szám
1953. december '4. Földműves 9 MÉHÉSZET Olvasóink kérdeznek - olvasóink felelnek Berka István méhésztársunk hozzászólást kért ahhoz a cikkéhez, amelyet Balogh-féle kétanyás fekvő kaptáráról írt a Szabad Földművesben. Ehhez a cikkhez én is szeretnék röviden hozzászólni. Minden méhész a maga kaptárát dicséri, pedig érdemes megfigyelni a másokét is. Ezáltal könnyebben megismerhetjük egy-egy kaptár előnyét és hátrányát. A jó kaptár a méhésznek munkakönnyebbítést, a méheknek p dig jobb lakást jelent. A fekvőkaptár kényelmes és vándorlásra is jó. Inkább a mézhordásnál van hibája. Tudjuk, hogy a méhek a mézet szívesebben a fiasítás fölé hordják, nem pedig a fészek mellé. Ezért jobb a rakodó kaptár. De mivel a rakodó kaptár sok bajjal jár, én is a fekvő kaptár mellett döntöttem. A helyzetet úgy oldottam meg, hogy a mézüret felülre tettem. Ez mégsem rakodó, hanem összetett kaptár. Könnyű a kezelése. mert amikor a költőteret nézem, a mézüret nem kell bolygatnom. Teleléskor a költőtér üres részét árpaszalmával tömöm meg és zsákkal takarom. Kaptárainkban eddig még nem volt penészedés és lecsapódás. Berka méhésztársam ha jó fekvőkaptárt akar, ajánlom az Ignác-féle kétanyás tükrös kaptárt. ROBOTKA KAROLY Somorja. * * * Berka méhésztársam leveléhez csak annyi a megjegyzésem, hogy a telelés nagyon körülményes munka és nagy gondot okoz, ha a méhészet nincs jól felszerelve. Méhésztársam kétanyás fekvőkaptára jó, de ennek is, mint minden kaptárnak van előnye és hátránya. Méhésztársam kaptárának nagy előnye, hogy középen két családot teleltethet. Ilyen kaptárról már én is szereztem tapasztalatot. Bár az enyémekben csak négy keretes tartalékcsaládok teleltek hasonló mód^n, de ,itt is kevesebb volt a fogyasztás, mint más rendszerű kaptárokban. A hátránya az, amit már méhésztársam is írt, hogy nehéz és nagy helyet foglal el. Emiatt a vándorlást megnehezíti. De még így is érdemes vele vándorolni. A telelést jól végezte. Máskor tatán ez a módszer volt a legjobb, de ma már nem. Nekünk, öreg méhészeknek is haladnunk kell az idővel. Ezért én azt ajánlom, hogy kaptárait ne ronggyal, hanem szalma takaróval takarja. Oldaltakarót is készíthet szalmából. Ez jobban felszívja a lecsapódást és megőrzi a meleget. Faluhelyen nagyon könnyű előállítani, mert bőven van szalma, ahol pedig még az is szűkében lenne, gyékényből (kákából) is készíthetnek takarót. SOMOGYI SÁNDOR Bős. * * * A Szabad Földműves 46. számában Csurilla méhésztársunk a fiatal Micsurin-követőről írt cikkében felvetette az alsó és felső kijárónyílás kérdését. Ehhez a megjegyzésem a következő: Tagadhatatlan, hogy mind az alsó-, mind a felső kijáróknak vannak előnyeik, de hátrányaik is. A felső röpnyílás előnye: a szellőzés kielégítő, a páralecsapódás kisebb, tehát a család nyugodtabban telel. Védekezésre hamarább, jobban fejlődhet, a támadókkal szemben. Hátránya: télen a hőveszteség nagyobb, mint az alsó röpnyílásnál, így a tavaszi fejlődést is bizonyok mértékben késlelteti. A kaptár fenekére hulló szemetet (viaszmorzsák, lehullott méhek stb), főleg a gyengébb családok, segítség nélkül nehezen tudják eltakarítani. A védettebb helyen levő kaptárokra tűző nap a felső kijárón hamarabb kicsalja a méheket, s az alacsony hőmérsékleten megdermednek. Az alsó kijáró kedvezőbb a tavaszi fejlődésre, mivel a hőveszteség kisebb. A kevésbé népes család kellőképpen tudja takarítani a kaptár alját. Tél folyamán-, kora tavasszal kirepülés csak abban az esetben történik, ha a külső hőmérséklet alkalmas a kirepüléshez. Viszont a hátrányát abban látom, hogy a szellőzés nem kielégítő, a páralecsapódás és a penészedés gyakoribb. Védekezésnél később fejlődik a család, mivel távolabb van a kijárótól. A röpnyílás szűkítésével segíthetünk a gyengébb család védekezésében, viszont' a megfelelő bővítéssel elősegítjük a szellőzést. A két vitás kérdéshez még annyit, hogy minden tekintetben megfelelő kaptár eddig nincs. Viszont elavult régi típusú kaptárral elegendő gyakorlattal is lehet okkal-móddal méhészkedői. BERKA ISTVÁN Padány. * * * En a fiatal Micsurin-követő kérdésére szeretnék felelni, amely a kaptár kijáró nyílásának elhelyezésével kapcsolatos. Az alsó ki járó-nyílást. tartom jobbnak, mert ezen keresztül a méhek könnyebben tisztántartják a kaptárt. Nézzük csak meg nyáron a felső kijárás kaptár aljdeszkáját. Tele van viasztörmelékkel és csak úgy hemzseg benne a viaszmoly, pedig ilyenkor a legerősebb a család. Az alsó kijárás kaptárnál ilyen nem történik, mert a méhek könnyen kitakaríthatnak minden törmeléket. A felső kijárónál kevés a lecsapódás. A méhekre a legnagyobb lecsapódás sem veszélyes, sőt hasznos. Az anya már február közepén kis mértékben megkezdi a petézést, ilyenkor a víz a hasításhoz nélkülözhetetlen. A méhek nem tudnak kirepülni a kaptárban lecsapódott párát felhasználják. A nyitott méz lecsapódás által hígabb lesz és a méhek könnyebben felszívhatják. A nyirkos levegő okozta penészedést a szélső keretekből a méhek építkezési ösztönüktől serkentve hamar rendbe hozzák. Én a kaptáraim alsó kijáratát télre nagyon leszűkítem. Kísérletezés céljából néhányat teljesen lezártam. A méhek így is szépen kiteleltek. NAGY BERTALAN Pelsőc. A lap szélére helyezzék a méhészeti robtot Mint a Szabad Földműves régi olvasója, magam és többek nevében kérem a szerkesztőséget, hogy a méhészeti rovatot a lap szélére helyezzék. Azelőtt is így jelent meg, nem tudjuk megérteni, miért változtattak meg a helyét. A külső két hasábon jó széle (margója) van a rovatnak, ami előnyössé teszi a bekötését Mi, méhészek a megjelent méhészeti rovatokat összegyűjtjük és beköttetjük, hogy így pótoljuk a magyar nyelvű méhészkönyvek hiányát. Hajmás Béla Kéty. A technikai kivitelezés azt kívánja, hogy a kisebb írásokat az oldal jobb szélén helyezzük el, azonban olvasóink kérésére a méhészeti rovatot ezután a kívánt módon közöljük. Novemberben petéző anya Ritkaság közé tartozik, mert ritkaság az is, hogy a méhek októberben neveljenek anyát és az meg is párosodjék. Idősebb anyák még akkor sem petéznek novemberben, ha a családot etetéssel serkentjük. Ellenben ha meleg szobába visszük még decemberben is megkezdi a petézést, de ezzel a családnak nem gyaropodást, hanem betegséget, elnéptelenedést okoz. Az őszi anyanevelés nem természetszerű. A méhek ilyenkor nem cserélik le még a legöregebb anyát sem. Azonban ha a anya olyankor pusztul el, amikor nem szüntette be a peterakást, bármilyen késő is az idő, a j méhek azonnal ozzákezdenek az ' anyaneveléshez. felhasználása köztársaságunkban Az atomenergia Az atomenergia békés felhasználásával foglalkozó genfi értekezleten dr. Sevčík csehszlovák küldött rámutatott arra, hogy miért érdeke Csehszlovákiának az atomenergia fejlesztése. A továbbiakban ismertette, hogy 1965-ig ugyan a villanyáram túlnyomó részét az eddigi módon fogjuk termelni, de ezután a termelés további növekedését atomvillanytelepek építésével kell majd biztosítani. A becslések alapján atomvillanytelepeink 1970-ben kb. 20 milliárd kilowattóra áramot, 1975-ben pedig 60 milliárd kilowattóra áramot fognak szolgáltatni. Ügy tűnik, hogy ezzel a villanyárammal való ellátás egész problémája a jövőben megoldódik hazánkban. Hiszen elegendő mennyiségű uránnal és más olyan nyersanyaggal rendelkezünk, amelyek az atomreaktorok építéséhez szükségesek, úgyhogy felépíthetjük az atomvillanytelepeket, amelyeknek terveit megkaptuk a Szovjetuniótól és minden gondtól mentve vagyunk. Csakhogy ez a valóságban nem olyan egyszerű, mivel a felépített villanytelepet feltétlenül üzembe kell helyezni és üzemben kell tartani és ebben van éppen a fő nehézség. Az atomenergiával tudományos alapon csak a nukleáris fizikai laboratórium megalapításával kezdtünk foglalkozni. Ebből fejlődött a Csehszlovák Tudományos Akadémia Fizikai Intézete, az atommagfizika és rádiókémiai speciális munkahelyeivel. 1948- as évek után figyelmet kezdtünk fordítani a káderek előkészítésére a prágai Károly Egyetemen az atommagfizika tanulmányozásának bevezetésével és egyes főiskolai végzettségű tanulóknak a Szovjetunióba való küldésével, ahol lehetőségük nyílik szakismereteik bővítésére. Az elért eredmények ellenére is még nagyon hosszú ideig kellene várnunk első villanytelepünkre, államunknak nagy összegeket kellene fordítania a kísérletek végzésére és ezenkívül fizikusainknak sok esetben oly ismeretekre kellene szert tenniök, amelyek más országok tudósai és technikusai előtt már ismertek. Ezért ez év januárjában legjobbkor jött a Szovjetuniónak az az ajánlata, hogy az atomenergia békés felhasználásának terén tudományos, technikai és termelési segítséget nyújt néhány népi demokratikus államnak, köztük köztársaságunknak is. Kormányunk természetesen elfogadta ezt az ajánlatot, mivel igen jelentős pénzösszegek megtakarítását teszi lehetővé és az atomvillanytelephez vezető utunkat lényegesen megrövidíti. így 1955. áprilisában tudományos dolgozóinknak a Szovjetunióban tett látogatásakor egyezményt kötöttek, melynek alapján a Szovjetunió segít a kutatás Szakaszán a kezdeti nehézségek legyőzésében és lehetővé teszi számunkra a munka megkezdését, a sokéves kutatási múlttal rendelkező államok tudományos színvonalán. Az atomenergia-kutatás és békés felhasználása kérdésével foglalkozó kormánybizottság döntése alapján 1955. július 1-én megalakult az Atommag-fizikai Intézet, amely összpontosítja e szakasz valamennyi munkahelyeit. Kellő számú új dolgozót egy főiskola és szakközép-iskolák létesítésével biztosítottunk. Ezekben az iskolákban speciálisan az atommagfizikával foglalkoznak. Tanfolyamokat és előadásokat készítenek elő más szakmák szakembereinek átiskolázására. Tudományos dolgozóink küldöttsége részt vett a múlt év augusztusában Genfben rendezett, az atomenergia békés felhasználásával foglalkozó nemzetközi értekezleten. Mindez azt bizonyítja, hogy az atomenergia békés felhasználásának hazánkban nagy jelentőséget tulajdonítanak. Természetesen nálunk eddig a gyakorlatban csak azokat a rádióizotópokat használják, amelyeket a Szovjetunióból hozunk bev De alkalmazásuk nem korlátozódik, csupán tudományos kutatásra és az orvosi munkahelyekre, ahogyan egy-két évvel ezelőtt volt, hanem egyre szélesebb méretekben teret hódít az ipari termelésben is. A rádióaktív kobalt és iridium előnyös sajátosságaikkal kiszorítják a bonyolult és kényes röntgen-műszereket, amelyeket eddig az öntvények és hegesztett anyagok minősége ellenőrzésénél használtunk. Az élelmiszeriparban rádióaktív izotópok segítségével akarják megoldani az élelmiszerek sterilizálását és a kohászatban is fel akarják használni a rádióakfív izotópokat a technológia tökéletesítésére. A rádióaktív izotópok jelentősége iparunkban vitathatatlanul nagy és a jövőben még fokozódik. De ennek ellenére az atommagfizika fő feladata, továbbra is energiát biztosítani egyre növekvő iparunk számára. A rádióizotópok hasznos melléktermékek lesznek. A helyzet ebben az irányban sokkal kedvezőbben fejlődött, mint ahogy egy évvel ezelőtt a legnagyobb optimista is várhatta. A Szovjetunió segítségünkre sietett tapasztalatainak átadásával és így V. Dávid eivtárs, külügymniszter, az ENSZ New-York-i ülésén kijelentette, hogy az első csehszlovák atomhajtású villanytelepet az 1960. év végéig üzembe helyezik. Az atomenergia békés felhasználásának Csehszlovákiában nagy jelentősége van. Ezért állandóan szem előtt kell , tartanunk, hogy egyedül a atomfegyverek betiltásával teremtjük meg nagyméretű fejlesztésének feltételeit, Az ennek megvalósításáért folyó harcban mindenkinek részt kell vennie. Milyen segítséget nyújt a vegyipar mezőgazdaságunknak A vegyiipari dolgozók országos értekezlete, melyet október 17—19-én rendeztek Prágában, határozatot fogadott el, melyben a vegyipar további fejlesztését tűzi ki feladatul. A feladatok közül különös fontossággal bír az a terv, mely szerint emelik a műtrágya és a növényvédelmi szerek gyártását. Ebben az évben a foszfortartalmú műtrágyák gyártását megkétszerezik, a második ötéves tervben pedig háromszorosára emelik. Ezt a további műtrágyagyárak megépítése, valamint a jelenlegi gyártási eszközök jobb kihasználását teszi lehetővé. A vegyipar azonban nemcsak ezzel járul hozzá a mezőgazdaság fejlesztéséhez, hanem megkezdik az újfajta műtrágyák gyártását, amelyek közül az egyes fajták előállítását az osztravai nitrogéngyár vállalta. Mint újdonságot, a folyékony ammóniákot említjük meg. A kísérletezések ezen a téren befejezéshez közelednek. A gyártási tervvel kapcsolatban nem feledkeztek meg a trágyázáshoz Szükséges gépcsoportok gyártásáról sem. A folyékony ammóniák trágyázásánál úgy járnak el, hogy az 100 százalékos folyékony ammóniákot nyomás alatt levő tartályokban tárolják, melyeket vagy traktorral, vagy más vontató eszköz után csatolnak. A folyékony műtrágyát szántás alkalmával egyenest a talajba fecskendezik. A mezőgazdaság számára nagy jelentőséggel bír a többrétű műtrágya gyártása. Az eddigi „citramfoska" nagy keresletnek örvend. Hét százalékos nitrogént, 13 százalékos foszforsavat és 16 százalék káliumsavat tartalmaz. A „citromfoskának” azonban többféle fogyatékossága van, amely főleg abban rejlik, hogy tápereje különböző és a foszforsav oldhatósága alacsony. Az új többrétű műtrágya előnye, hogy tápereje sokkal nagyobb az előbbinél, a növényzet sokkal jobban felveszi, különösképpen pedig azt a részét, amelyre legjobban szüksége van. Van azonban más előnye is az újfajta műtrágyának. A „citramfoska”-val szemben 9,52 százalékkal több tápanyagot tartalmaz, ami végeredményben 45,5 százalékos hatást jelent. A foszforsav oldhatósága ezenkívül sokkal nagyobb, mint a citramfoskáé, vagyis 89,90 százalékban feloldódik és hozzájárul a növényzet fejlesztéséhez. Az osztravai nitrogéngyár ebben az évben már harmadszor nyerte el a Forradalmi Szakszevezet vörös zászlaját. Ebben az évben fokozott feladatok előtt áll és háromszor annyi műtrágyát kell gyártaniok mezőgazdaságunk számára mint az elmúlt években. Az üzem dolgozói mindent elkövetnek, hogy feladatuknak eleget tegyenek és mezőgazdaságunknak még több műtrágyát gyártsanak. Z. M. Az istállók vízellátása A szarvasmarhák itatása — ahogy azt már többször hangsúlyoztuk — a legfáradságosabb és leghosszadalmasabb munkák közé tartozik. Az eddigi tapasztalatok szerint az önműködő vízmű felel meg legjobban. Ezt a szivattyút a kúthoz közel kell elhelyezni, hogy a szívócső minél rövidebb legyen. A készüléket száraz,, fagymentes helyen helyezzük el és a helyiséget jól szellőztetjük. Ha a vizet tartályban tároljuk, szintén fagymentes szellőztethető helyen helyezzük el. A vízerőmű tartálya 150—500 liter űrméretű, kezelésére majdnem semmi gondot sem kell fordítani. Ha azonban a tömítéseknél, vagy a csatlakozásoknál szivárgást észlelünk, ezt azonnri meg kell gátolnunk. A vízmű szerelését csak hozzáértő szakemberrel végeztessük. Avatatlan emberekre ne bízzuk a gépet, mert csak kárt tehetnek benne. Fontos, hogy a szivattyú és a tartály számára vízszintes betonalapot készítsünk. A gépet úgy kell elhelyezni, hogy üzem közben ne rezegjen. A szivattyú csak ott használható, ahol háromfázisú villanyárammal rendelkeznek. A szivattyú teljesítménye rendszerint 60—100 liter percenként. Nagyobb teljesítménnyű szivattyúkat a házi vízműveknél nem alkalmaznak. Működése a következő: a körszivattyú a vizet egyenest a tartályba nyomja. Ha a tartály kb kétharmad részben megtelik vízzel, nyomás keletkezik és 4—5 légkör nyomásnál önműködő kapcsoló útján a motor kikapcsolódik. Ha a víztartály nyomása 2—2 fél légnyomásra csökken, a szivattyú motorja újból bekapcsolódik és a szivattyú addig szívja a vizet, amíg ismét eléri a 4—5 légkör nyomást. Ez a művelet állandóan megismétlődik. A házi vízművek óriási előnye az, hogy kezelésükre munkaerő nem szükséges és az állatoknak állandóan friss vizet biztosít. Újabb sikerek felé Az elmaradás behozásában újabb sikereket értek el a kékkői szénbányák dolgozói. Ebbéli igyekezetükben a legnagyobb érdemeket a Bukovecbánya együttese érte el, amely 10 348 tonna szenet fejtett terven felül. Főleg a 231-es szénfalon dolgozó Dulaj András csoportja tűnt ki. Ebben a hónapban is 144 százalékos tervteljesítményükkel a legjobbak közé tartoznak. A Bukovec-bánya után legjobb a slatinkai szakasz, ahol Molnár József a Munka Vörös Csillaga érdemrend viselője, teljesíti legjobban feladatait. A Háj-bányán a legjobb Pavol Oláh, Nagy Gyula és Cserba Sándor. Ezek az együttesek nagy szaktudásukkal és kitűnő munkaszervezésükkel tűntek ki. A pótori bányászok megvannak győződve arról, hogy idei tervüket december 20-ig teljesítik. Meggyőződésüket eddig eredményeik is alátámasztják. A kassai *Celetszlovákiai „Szovjet Hadsereg” Gépgyárban nincsen olyan dolgozó, ak ne ismerné hírből Kolenov, Bykov és Bortkjavics elvtárs újítókat. A Kelel bvákiai gépgyár dolgozói elsajátították munkamódszereiket és majdnem valamennyi műhelyben bevezették a gyors fémfeldolgozást. Az üzem dolgozói jelenleg hatalmas fémmegmunkáló gépeket, kalapácsoló gépeket készítenek, amelyeket főképpen a Népi Kínába, Koreába és a többi népi demokratikus államokba szállítanak.
