Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)

1955-10-30 / 44. szám

^ľnal/^ad A szocialista faluért! Példás dolgozók Földműves A FÖLDMŰVEL ÉSOGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1955. október 30. Ára 40 ttllér VI. évfolyam, 44. szám Ne késlekedjünk az ősziek vetésével Az őszi vetés agrotechnikai határideje vége télé kö­zeledik. Ha végignézünk a határban, sok helyütt zöldeiö rozs és búzatáblákat láthatunk. Több helyen azonban még csak most folyik javában a vetés, sőt szlovákiai méretben október 20-ig az őszi gabonaféléknek csak 71, az őszi keverékeknek pedig csupán 53 százalékát vetet­tük el. Számtalanszor hangoztattuk, hogy csakis az idő­ben elvetett mag hozhat bő termést és csakis az agro­technikai határidő betartásával biztosíthatjuk a hektár­hozamok emelését. Ezt a nagy igazságot azonban nem tartják szem előtt az eperjesi, kassai és a zsolnai kerü­letben, ahol a szövetkezeteknél és az egyénileg gazdál­kodó földműveseknél nagy lemaradás van az őszi vetés­ben. Már október utolsó hetében járunk s itt a legfőbb ideje a vetés befejezésének. A rozsot és az őszi árpát sem vetettük el agrotech­nikai határidőben s a még hátralevő őszi vetés késlel­tetése még inkább fokozná a terméshozamok csökkené­séből eredő kárt. Ugyanez a helyzet az őszi takarmány­­keverékek vetésével is. Az őszi bükköny szolgáltatja ta­vaszkor az első zöldtakarmányt. Ne késlekedjünk hát a Rosszul elkészített talajba nem vetek? Kora reggel van, de a csécsi EFSZ gazdasági épülete előtt nagy a sürgés­forgás. A napi munkára készülő szö­vetkezeti tagok hangosan vitatkoznak valamin. Hegedűs elvtárs, az I. mun­kacsoport tagja hangosan magyarázza a többieknek: „Én olyan földbe nem vetek magot!” Nagyon érdekelt a dolog, hogy mi­lyen földbe és miért nem akar vet­ni. Megkérdeztem hát tőle, miért nem akar vetni, hiszen a vetés befejezése a legfontosabb feladat. „Én azt akarom, hogy a jövő évben jobb termésünk legyen, mint az idén volt s tudom, hogy ezt csak úgy ér­hetjük el, ha vetés alá a földet jő! előkészítjük. Már pedig az a föld, amelybe most akarunk búzát vetni, nincs kellőképpen előkészítve. Tudom, hogy a vetés sürget, de én olyan földbe nem vetek“ — mondotta ha­ragosan Hegedűs elvtárs. Kimentünk hát a szóbanforgó táb­lára. Hegedűsnek bizony igaza volt. A szántás sok helyütt hepe-hupás volt. A rögök nem voltak szétboro­­nálva és bizony az ilyen talaj nem kecsegtet bő terméssel. Hegedűs elv­társ elpanaszolta, hogy a traktorosok többnyire csak a mennyiséget nézik de a minőségről szívesen megfeledkez­nek. Ebben van is valami igazság mert kérésünkre a traktorosok szó nélkü: rendbehozták a talajt, amelybe ősz: búzát vetettünk. Azt hiszem a szö­vetkezet minden tagja azon iparkodik, hogy minél magasabb hektárhozamot érjünk el a jövő évben. Ehhez pedig minden tag hozzájárulása szükséges, mert csakis a közös munka hozhatja meg a várt eredményt. Ez október elején történt. Azóta a csécsi EFSZ mér régen befejezte az ősziek vetését. Terv sze:inr „mit.: 31-re kellett volna befejeznünk a vetést, de október 8-án már földb'­­került az utolsó szem búza is. Búzá­ból 226, rozsból 76, őszi bükkönybő pedig 12 hektárt vetettünk, időben befejeztük az ősziek vetését s biza­lommal nézünk a jövőbe, mert a ko­rai vetésből bő termésre számítha­tunk. Szaniszló Sándor, Csécs Segítettek az ipari dolgozók A rőcei járás helyi nemzeti bizottságai alaposan felkészültek az őszi termények betakarítására. A JNB utasításainak megfelelően állandó figye­lemmel kísérik az egyes munkák menetét s az esetleges felmerülő hiányos­ságokat azonnal eltávolítják. Az őszi termények betakarításánál több munkaerőre van szükség a szövetkezetekben, mint általában. Ezért tehát a rőcei járás nemzeti bizott­ságai vasárnapi műszakot szerveztek, melynek keretében az ipari üzemek dolgozói és az idősebb iskolások nagy segítséget nyújtottak a szövetkeze­teknek. A migléci szövetkezet tagjainak a lubeníki magnezit üzem 23 tagú brigádja segített. Az EFSZ tagjaival karöltve 160 mázsa burgonyát szedtek fel és 161 hektár őszi búzát vetettek el egyetlen nap alatt. A falu népét itt az mozgósította leginkább a brigádmunkára, hogy a HNB tagjai álltak az egyes brigádok élére és példás munkájukkal magukkal ragadták a brigád valamennyi tagját. Szép eredményeket értek el a brigádosok a hucíni, chyžnei és más szövetkezetekben is. A hucíni EFSZ tagjainak például 16 egyénileg gazdál­kodó földműves is segített. Nekik is nagy érdemük van abban, hogy a község október 17-én 100 százalékra teljesítette burgonyabeadását. A chyž­nei szövetkezetben 32 egyénileg gazdálkodó földműves dolgozott a vasár­napi műszakban. A vasárnapi műszak sikeréhez nagyban hozzájárultak a járás védnök­­ségi üzemei is. Szorgalmas munkáj ikkal elősegítették, hogy a járás szövet­kezeteiben komolyabb fennakadás nélkül folyik az őszi termények petaka­­rítása. Lukács Sándor, Kassa Nem ígérgetni, hanem cselekedni kell Ebben az évben hazánk sok közsé­gének földművesei léptek a közös gazdálkodás útjára. Így például a trencséni járásbeli Soblahov község­ben 18 kis- és középparaszt szövet­kezetét alapított. Az alakuló taggyűlé­sen a III. típusú gazdálkodás mellett döntöttek s ezzel egyidejűleg meg­kérték a JNB illetékes ügyosztályá'. hogy mielőbb hajtsa végre a föl­dek gazdasági—műszaki rendezését. A JNB mezőgazdasági ügyosztályának vezetője — aki jelen volt az alakuló taggyűlésen — megígérte, hogy az új szövetkezeti tagok kérelmének a legrövidebb időn belül eleget tesznek. Azóta már sok víz lefolyt a Vágón, de a trencséni JNB dolgozói mintha elaludtak volna. A földek gazdasági­műszaki rendezésére hiába várnak az új szövetkezetben, pedig az őszi vetés határideje már vége felé közeledik. Nem elég tehát csupán megalakítani a szövetkezetét, hanem segíteni, támo­gatni is kell. Az új tagokat hasznos tanácsokkal kell ellátni és szilárdítani kell bennük a közös gazdálkodásba ve­tett bizalmat. Ez a nemzeti bizottsá­gok dolgozóinak kötelessége. Bukus János a királyhelmeci já­rás helyi szövetkezetének tagja Mindennapi életéhez olyan feltéte­leket kíván, mint általában minden takarmányfélék vetésével sem, ne bízzuk magunkat vakon a véletlenre és ne ringassuk magunkat abban a reményben, hogy van elég szálastakarmányunk és silónk. Az nagy előnyt jelent, ha a koratavaszi hetekben friss takarmányt etethetünk állatainkkal. Ha pedig van elég­séges mennyiségű egyéb takarmányunk, az őszi bükkönyt tavasszal lesilózhatjuk s így biztosíthatjuk a takarmány­­alapot a következő időszakra, amire pártunk Központi Bizottságának határozata is figyelmeztet. Gyorsítsuk meg tehát az ősziek vetését, mégpedig úgy, hogy mielőbb behozzuk az előbbi lemaradást. Hasz­náljuk ki a rendelkezésünkre álltT gépeket, valamint a szövetkezetek és egyénileg gazdálkodó földművesek fo­gatait. Az elmúlt napokban 383 traktor hevert Szlová­kiában kihasználatlanul, az éjjeli műszakokban pedig traktorállományunknak alig 12 százaléka dolgozott. Ne­héziparunk nem azért adja a földműveseinknek a gépe­ket, hogy kihasználatlanul heverjenek a brigádközponto­kon, hanem azért, hogy megkönnyítsék a legnehezebb fizikai munkát. Használjuk ki tehát a gépek erejét, fe­jezzük be mielőbb az őszi gabonafélék vetését. Jól bevált a négyzetes-fészkes ültetés Ez évben a körmöcbányai járásban levő Janova Lehota községben a szö­vetkezeti tagok igen szép burgonya­­termést értek el, A szövetkezeti tagok két hektárról több mint 400 mázsa burgonyát gyűjtöttek be. Hogy a szö­vetkezeti tagok ilyen nagy sikert ér­tek el, nagyban köszönhetik a Nőszö­vetség tagjainak, akik a krumplit négyzetes-fészkes módszerrel intet­ték el s a vegetáció ideje alatt pél­dásan gondozták. A Janova Lehota-i Nőszövetség si­keres munkája alapján a szövetkezeti tagok elhatározták, hogy a jövő év­ben földjeiken csakis úégyzetes-fész­­kes módszerrel ültetik a burgonyát. Tíz szövetkezet versenye az elsőségért Bő takarmánytermés volt eb­ben az évben a poltári járás­ban. A gondos szövetkezetei: nem küzdenek majd takarmány­hiánnyal a téli hónapokban. Az őszi termények betakarításán kívül a silózásra is nagy gondot fordítanak a járás EFSZ-ei. A silózási terv sikeres teljesítését nagyban elősegíti a Földműve­lésügyi Megbízotti Hivatal és az Állami Biztosító Intézet si­­lózósi versenyfelhívása A ver­seny keretében a járás tíz szö­vetkezete vetekszik egymással az elsőségért. Vannak viszont olyaij szövetkezetek is, ahol nem Is tudnak a versenyről. A brezničkai, hrabovoi, ozdini és más szövetkezetek még el sem kezdték a silózást. Nem érdekli őket a versenydíj, sem az, hogy elegendő takarmányuk lesz-e télire. A silózásban a krnai és az uhorskoi szövetkezet ért el ed­dig igen szép eredményeket. Valószínű, hogy e két szövet­kezet között dől el a verseny győztesének kérdése. A krnai szövetkezet ez ideig 157, az uhorskoi pedig 134 százalékra teljesítette silózási tervét. Az uhorskoi EFSZ-ben nem­csak a szarvasmarhák, hanem a birkák számára is készítenek silót. A marháknak 25. a bir­káknak pedig 2 kg silót bizto­sítanak naponta. Most silózzák a kukoricaszárat és a kertészeti hulladékokat, amelyből 300 köbméter silót nyernek Ezzel nemcsak a közös állatállomány takarmányáról gondoskodnak, hanem még a tagok háztáji gazdaságában élő állatoknak is jut belőle. Követni kell az ilyen példát, mert van rá lehetőség, csak akarni kell. Sólyom László. Bukus János mezőgazdasági dolgozó. Csak annyi a különbség, hogy ő a példás dől gozók közé tartozik. Kitartó, szor­galmas szövetkezeti tag, akit nem­csak a ledolgozott munkaegység mennyisége érdekel, hanem csúcs­­eredmények elérésére törekszik. Munkáját becsülettel végzi, példá­san betartja a munkafegyelmet, a mennyiséggel szemben előtérbe he­lyezi a minőséget, amivel nagyban hozzájárul a közös vagyon gyara­pításához. 1952 óta anyasertés­­gondozó a szövetkezetben. Kezdet­ben nehéz volt számára ez a mun­ka, de évről évre egyre jobb ered­ményeket tud felmutatni. — Elég szép eredményeket ér­tem el, de még mindig nem vagyok velük megelégedve, mert még sok­kal szebb eredményeket is el lehet érni. Eddig 16 malacot választot­tam el minden anyakocától, de a jövőben tizennyolcat szeretnék, ami bizonyára nagyban hozzájárul pártunk szeptemberi határozatának teljesítéséhez. Munkám ellenérté­kével elégedett vagyok. Ez év au­gusztus i-ig 779 munkaegységet szereztem, amelyért 7790 korona előleget, 23 mázsa búzát és négy mázsa rozsot kaptam. Augusztus 1-től további' 150 munkaegységet szereztem. Az a meggyőződésem hogy aki becsületesen helytáll a munkában, mindene megvan a szö­vetkezetben. De, aki henyél, az önhibájából és jogtalanul tör pál­cát a közös gazdálkodás felett. * * * A pol'anyi szövetkezetben is van­nak példás dolgozók. Ezek egyike Leczo Bertalan, aki a fejszési ál­lami gazdaságban dolgozott. Látta, hogy a szövetkezetben nagyobb szükség van a munkaerőre ezér: kérte felyételét a tagság soraiba. Mint kocsis dolgozik a szövetke­zetben. Munkáját szereti és becsü­lettel végzi. Az első félévben 400 munkaegységet szerzett, amelyért 4000 korona előleget, 8 mázsa bú­zát és 3 mázsa rozsot kapott. Most Leczo Bertalan még szorgalmasabban dolgozik, hogy minél gazdagabb legyen az évvégi zárszámadás. Haraszti János, Lelesz f Újságot minden dolgozó kezébe Fokozott mértékű termelési feiada­­lainK megkövetelik,'’ hogy mind az ipari, mind a mezőgazdasági dolgo­zóink szakmai színvonala állandóan emelkedjen. Nagyobb feladatok sike­res megoldásához nagyobb szaktudás­ra, nagyobb elméleti és politikai fel­­készültségre, szélesebb általános látó­körre van szüksége az embernek. Ezt a szerfölött fontos küldetést szolgálja a sajtó, az újság. Ezen keresztül ér­tesülünk a párt és a kormányhatáro­zatokról és arról, hogyan, milyen for­mában kell azokat megvalósitani. Az újság tájékoztat a fontos bel- és kül­földi eseményekről, a soronlevő leg­sürgősebb tennivalókról és mindenről, ami elősegíti dolgozó népünk szakmai­politikai ismereteinek és altalános műveltségének emelkedését. Egyszó­val: a sajtó nevel, szervez, tanít és tájékoztat, a sajtón keresztül jut el a tömegekhez a párt és a kormány hangja s ez arra kötelezi az illetékes kerületi, járási és falusi szerveket, hogy újságot juttassanak minden vá­rosi és falusi dolgozó kezébe. E követelmény fontosságát alátá­masztja pártunk határozata is, amely­ben a felelős szervek feladatául tűzi ki a párt-, a mezőgazdasági, szakszer­vezeti és egyéb sajtó terjesztését, va­lamint az 1956. évi előfizetési kam­pány sikeres végrehajtását. Ezen a téren nagyon sok a tennivaló, mert sok olyan község van, ahol csak min­den tizedik család olvas újságot. A Pravda és az Üj Szó a SZLKP köz­ponti napilapja, a párt hangjának tol­mácsa, az igazság bátor harcosa. Eze­ket a lapokat minden párttagnak kö­telessége olvasni és terjeszteni, hogy minél szélesebb tömegekhez jusson el pártunk szava. De ugyanilyen fontos­sággal bír a mezőgazdasági sajtó ter­jesztése és népszerűsítése is, hiszen pártunk legfőbb irányvonala a mező­­gazdasági termelés fejlesztése. Ennek megvalósításában pedig igen nagy és fontos küldetése van a Szabad Föld­művesnek és a Roľnícke novinynak. A hektárhozamok és az állatok hasznosságának emelése, vagyis az egész mezőgazdasági termelés fejlesz­tése döntő mértékben befolyásolja né­pünk életszínvonalának emelését. Ha többet termelünk, jobban élünk. Ha pedig többet akarunk termelni, ahhoz el kell sajátítanunk a haladó agrártu­dományt, a jólbevált termelési mód­szereket és hasznosítanunk kell az élenjáró mezőgazdasági dolgozók nagy­szerű tapasztalatait. Mindezt a föld­ivessa itó segítségével sajátít hatjuk el, ha an-anúóan figyelmesen o'vassuk. A Szabad Földműves olvasótábora egyre bővül, különösen most az első mezőgazdasági verseny keretében. Az eddigi eredményekkel távolról sem lehetünk megelégedve. A mezőgazda­sági sajtót nem tudja népszerűsíteni és terjeszteni az a kerületi, vagy já­rási funkcionárius, aki maga nem ol­vassa, sőt sok esetben nem is tudja, milyen újság létezik az ö munka sza­kaszán és milyen újságra lenne szük­sége mindennapi munkájában. Sok hiányosság gyökerezik ebben. A járási szervek közömbös magatar­tása a mezőgazdasági sajtóval szem­ben sok esetben visszatükröződik ab­ban, hogy maguk a JNB mezőgazda­sági ügyosztályának dolgozói sem is­merik a soronlevő feladatokat. Felké­születlenül és — mivel nem olvasnak mezőgazdasági sajtót — tájékozatla­nul mennek ki egyes szövetkezetekbe „irányítani és tanácsot adni”. A me­zőgazdasági sajtót leértékelő járási tanácsadó segítségéből nem kéntPk a szövetkezeti tagok és az egyénileg dolgozó parasztok. Ezek csak amolyan „futóvendégek” a faluban, akik eset­leg összeírják a számokat, igazolási kérnek a látogatási ívre s ezzel befe­jezik „tanácsadó-tevékenységüket“. De kérdezzük: oktathat, taníthat, vagy tájékoztathat-e az az ember, aki ma­ga sem ismeri a problémákat? Be­szélhet-e egy járási tanácsadó л leg­fontosabb feladatokról, ha maga sem ismeri azokat? Nem! , Ezen mielőbb változtatni kell, minél szélesebb tömegek közé kell eljuttat­ni a mezőgazdasági sajtót, a magas hektárhozamok eléréséhez szükséges termelési módszerek ismertetőjét. A nemrégen megindult 1956-os előfize­tési kampány keretében mozgósítani kell minden szövetkezeti tagot az ál­lami gazdaságok dolgozóit és minden földművest, hogy a mezőgazdasági sajtóban, a Szabad Földművesben se­gédkezet lásson és váljék állandó ol­vasójává. Ez igen fontos lépés pár­tunk a mezőgazdasági termelés eme­léséről szóló határozatának sikeres megvalósítására. S ha maguk a nem­zeti bizottságok is nagyobb fontossá­got tulajdonítanak a földművessajtó­nak, akkor hatásosabb, kézzelfogha­tóbb segítséget tudnak nyújtani a földműveseknek s ezzel nagyban elő­segítik a termelési feladatok eljesí­­tését és a szövetkezetek megszilárdí­tását. Legyen hát a lapterjesztési és előfizetési kampány jelszava: „Újságot minden dolgozó kezébe!” Ezt meg is кеЦ valósítanunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom