Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)
1955-10-30 / 44. szám
^ľnal/^ad A szocialista faluért! Példás dolgozók Földműves A FÖLDMŰVEL ÉSOGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1955. október 30. Ára 40 ttllér VI. évfolyam, 44. szám Ne késlekedjünk az ősziek vetésével Az őszi vetés agrotechnikai határideje vége télé közeledik. Ha végignézünk a határban, sok helyütt zöldeiö rozs és búzatáblákat láthatunk. Több helyen azonban még csak most folyik javában a vetés, sőt szlovákiai méretben október 20-ig az őszi gabonaféléknek csak 71, az őszi keverékeknek pedig csupán 53 százalékát vetettük el. Számtalanszor hangoztattuk, hogy csakis az időben elvetett mag hozhat bő termést és csakis az agrotechnikai határidő betartásával biztosíthatjuk a hektárhozamok emelését. Ezt a nagy igazságot azonban nem tartják szem előtt az eperjesi, kassai és a zsolnai kerületben, ahol a szövetkezeteknél és az egyénileg gazdálkodó földműveseknél nagy lemaradás van az őszi vetésben. Már október utolsó hetében járunk s itt a legfőbb ideje a vetés befejezésének. A rozsot és az őszi árpát sem vetettük el agrotechnikai határidőben s a még hátralevő őszi vetés késleltetése még inkább fokozná a terméshozamok csökkenéséből eredő kárt. Ugyanez a helyzet az őszi takarmánykeverékek vetésével is. Az őszi bükköny szolgáltatja tavaszkor az első zöldtakarmányt. Ne késlekedjünk hát a Rosszul elkészített talajba nem vetek? Kora reggel van, de a csécsi EFSZ gazdasági épülete előtt nagy a sürgésforgás. A napi munkára készülő szövetkezeti tagok hangosan vitatkoznak valamin. Hegedűs elvtárs, az I. munkacsoport tagja hangosan magyarázza a többieknek: „Én olyan földbe nem vetek magot!” Nagyon érdekelt a dolog, hogy milyen földbe és miért nem akar vetni. Megkérdeztem hát tőle, miért nem akar vetni, hiszen a vetés befejezése a legfontosabb feladat. „Én azt akarom, hogy a jövő évben jobb termésünk legyen, mint az idén volt s tudom, hogy ezt csak úgy érhetjük el, ha vetés alá a földet jő! előkészítjük. Már pedig az a föld, amelybe most akarunk búzát vetni, nincs kellőképpen előkészítve. Tudom, hogy a vetés sürget, de én olyan földbe nem vetek“ — mondotta haragosan Hegedűs elvtárs. Kimentünk hát a szóbanforgó táblára. Hegedűsnek bizony igaza volt. A szántás sok helyütt hepe-hupás volt. A rögök nem voltak szétboronálva és bizony az ilyen talaj nem kecsegtet bő terméssel. Hegedűs elvtárs elpanaszolta, hogy a traktorosok többnyire csak a mennyiséget nézik de a minőségről szívesen megfeledkeznek. Ebben van is valami igazság mert kérésünkre a traktorosok szó nélkü: rendbehozták a talajt, amelybe ősz: búzát vetettünk. Azt hiszem a szövetkezet minden tagja azon iparkodik, hogy minél magasabb hektárhozamot érjünk el a jövő évben. Ehhez pedig minden tag hozzájárulása szükséges, mert csakis a közös munka hozhatja meg a várt eredményt. Ez október elején történt. Azóta a csécsi EFSZ mér régen befejezte az ősziek vetését. Terv sze:inr „mit.: 31-re kellett volna befejeznünk a vetést, de október 8-án már földb'került az utolsó szem búza is. Búzából 226, rozsból 76, őszi bükkönybő pedig 12 hektárt vetettünk, időben befejeztük az ősziek vetését s bizalommal nézünk a jövőbe, mert a korai vetésből bő termésre számíthatunk. Szaniszló Sándor, Csécs Segítettek az ipari dolgozók A rőcei járás helyi nemzeti bizottságai alaposan felkészültek az őszi termények betakarítására. A JNB utasításainak megfelelően állandó figyelemmel kísérik az egyes munkák menetét s az esetleges felmerülő hiányosságokat azonnal eltávolítják. Az őszi termények betakarításánál több munkaerőre van szükség a szövetkezetekben, mint általában. Ezért tehát a rőcei járás nemzeti bizottságai vasárnapi műszakot szerveztek, melynek keretében az ipari üzemek dolgozói és az idősebb iskolások nagy segítséget nyújtottak a szövetkezeteknek. A migléci szövetkezet tagjainak a lubeníki magnezit üzem 23 tagú brigádja segített. Az EFSZ tagjaival karöltve 160 mázsa burgonyát szedtek fel és 161 hektár őszi búzát vetettek el egyetlen nap alatt. A falu népét itt az mozgósította leginkább a brigádmunkára, hogy a HNB tagjai álltak az egyes brigádok élére és példás munkájukkal magukkal ragadták a brigád valamennyi tagját. Szép eredményeket értek el a brigádosok a hucíni, chyžnei és más szövetkezetekben is. A hucíni EFSZ tagjainak például 16 egyénileg gazdálkodó földműves is segített. Nekik is nagy érdemük van abban, hogy a község október 17-én 100 százalékra teljesítette burgonyabeadását. A chyžnei szövetkezetben 32 egyénileg gazdálkodó földműves dolgozott a vasárnapi műszakban. A vasárnapi műszak sikeréhez nagyban hozzájárultak a járás védnökségi üzemei is. Szorgalmas munkáj ikkal elősegítették, hogy a járás szövetkezeteiben komolyabb fennakadás nélkül folyik az őszi termények petakarítása. Lukács Sándor, Kassa Nem ígérgetni, hanem cselekedni kell Ebben az évben hazánk sok községének földművesei léptek a közös gazdálkodás útjára. Így például a trencséni járásbeli Soblahov községben 18 kis- és középparaszt szövetkezetét alapított. Az alakuló taggyűlésen a III. típusú gazdálkodás mellett döntöttek s ezzel egyidejűleg megkérték a JNB illetékes ügyosztályá'. hogy mielőbb hajtsa végre a földek gazdasági—műszaki rendezését. A JNB mezőgazdasági ügyosztályának vezetője — aki jelen volt az alakuló taggyűlésen — megígérte, hogy az új szövetkezeti tagok kérelmének a legrövidebb időn belül eleget tesznek. Azóta már sok víz lefolyt a Vágón, de a trencséni JNB dolgozói mintha elaludtak volna. A földek gazdaságiműszaki rendezésére hiába várnak az új szövetkezetben, pedig az őszi vetés határideje már vége felé közeledik. Nem elég tehát csupán megalakítani a szövetkezetét, hanem segíteni, támogatni is kell. Az új tagokat hasznos tanácsokkal kell ellátni és szilárdítani kell bennük a közös gazdálkodásba vetett bizalmat. Ez a nemzeti bizottságok dolgozóinak kötelessége. Bukus János a királyhelmeci járás helyi szövetkezetének tagja Mindennapi életéhez olyan feltételeket kíván, mint általában minden takarmányfélék vetésével sem, ne bízzuk magunkat vakon a véletlenre és ne ringassuk magunkat abban a reményben, hogy van elég szálastakarmányunk és silónk. Az nagy előnyt jelent, ha a koratavaszi hetekben friss takarmányt etethetünk állatainkkal. Ha pedig van elégséges mennyiségű egyéb takarmányunk, az őszi bükkönyt tavasszal lesilózhatjuk s így biztosíthatjuk a takarmányalapot a következő időszakra, amire pártunk Központi Bizottságának határozata is figyelmeztet. Gyorsítsuk meg tehát az ősziek vetését, mégpedig úgy, hogy mielőbb behozzuk az előbbi lemaradást. Használjuk ki a rendelkezésünkre álltT gépeket, valamint a szövetkezetek és egyénileg gazdálkodó földművesek fogatait. Az elmúlt napokban 383 traktor hevert Szlovákiában kihasználatlanul, az éjjeli műszakokban pedig traktorállományunknak alig 12 százaléka dolgozott. Nehéziparunk nem azért adja a földműveseinknek a gépeket, hogy kihasználatlanul heverjenek a brigádközpontokon, hanem azért, hogy megkönnyítsék a legnehezebb fizikai munkát. Használjuk ki tehát a gépek erejét, fejezzük be mielőbb az őszi gabonafélék vetését. Jól bevált a négyzetes-fészkes ültetés Ez évben a körmöcbányai járásban levő Janova Lehota községben a szövetkezeti tagok igen szép burgonyatermést értek el, A szövetkezeti tagok két hektárról több mint 400 mázsa burgonyát gyűjtöttek be. Hogy a szövetkezeti tagok ilyen nagy sikert értek el, nagyban köszönhetik a Nőszövetség tagjainak, akik a krumplit négyzetes-fészkes módszerrel intették el s a vegetáció ideje alatt példásan gondozták. A Janova Lehota-i Nőszövetség sikeres munkája alapján a szövetkezeti tagok elhatározták, hogy a jövő évben földjeiken csakis úégyzetes-fészkes módszerrel ültetik a burgonyát. Tíz szövetkezet versenye az elsőségért Bő takarmánytermés volt ebben az évben a poltári járásban. A gondos szövetkezetei: nem küzdenek majd takarmányhiánnyal a téli hónapokban. Az őszi termények betakarításán kívül a silózásra is nagy gondot fordítanak a járás EFSZ-ei. A silózási terv sikeres teljesítését nagyban elősegíti a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal és az Állami Biztosító Intézet silózósi versenyfelhívása A verseny keretében a járás tíz szövetkezete vetekszik egymással az elsőségért. Vannak viszont olyaij szövetkezetek is, ahol nem Is tudnak a versenyről. A brezničkai, hrabovoi, ozdini és más szövetkezetek még el sem kezdték a silózást. Nem érdekli őket a versenydíj, sem az, hogy elegendő takarmányuk lesz-e télire. A silózásban a krnai és az uhorskoi szövetkezet ért el eddig igen szép eredményeket. Valószínű, hogy e két szövetkezet között dől el a verseny győztesének kérdése. A krnai szövetkezet ez ideig 157, az uhorskoi pedig 134 százalékra teljesítette silózási tervét. Az uhorskoi EFSZ-ben nemcsak a szarvasmarhák, hanem a birkák számára is készítenek silót. A marháknak 25. a birkáknak pedig 2 kg silót biztosítanak naponta. Most silózzák a kukoricaszárat és a kertészeti hulladékokat, amelyből 300 köbméter silót nyernek Ezzel nemcsak a közös állatállomány takarmányáról gondoskodnak, hanem még a tagok háztáji gazdaságában élő állatoknak is jut belőle. Követni kell az ilyen példát, mert van rá lehetőség, csak akarni kell. Sólyom László. Bukus János mezőgazdasági dolgozó. Csak annyi a különbség, hogy ő a példás dől gozók közé tartozik. Kitartó, szorgalmas szövetkezeti tag, akit nemcsak a ledolgozott munkaegység mennyisége érdekel, hanem csúcseredmények elérésére törekszik. Munkáját becsülettel végzi, példásan betartja a munkafegyelmet, a mennyiséggel szemben előtérbe helyezi a minőséget, amivel nagyban hozzájárul a közös vagyon gyarapításához. 1952 óta anyasertésgondozó a szövetkezetben. Kezdetben nehéz volt számára ez a munka, de évről évre egyre jobb eredményeket tud felmutatni. — Elég szép eredményeket értem el, de még mindig nem vagyok velük megelégedve, mert még sokkal szebb eredményeket is el lehet érni. Eddig 16 malacot választottam el minden anyakocától, de a jövőben tizennyolcat szeretnék, ami bizonyára nagyban hozzájárul pártunk szeptemberi határozatának teljesítéséhez. Munkám ellenértékével elégedett vagyok. Ez év augusztus i-ig 779 munkaegységet szereztem, amelyért 7790 korona előleget, 23 mázsa búzát és négy mázsa rozsot kaptam. Augusztus 1-től további' 150 munkaegységet szereztem. Az a meggyőződésem hogy aki becsületesen helytáll a munkában, mindene megvan a szövetkezetben. De, aki henyél, az önhibájából és jogtalanul tör pálcát a közös gazdálkodás felett. * * * A pol'anyi szövetkezetben is vannak példás dolgozók. Ezek egyike Leczo Bertalan, aki a fejszési állami gazdaságban dolgozott. Látta, hogy a szövetkezetben nagyobb szükség van a munkaerőre ezér: kérte felyételét a tagság soraiba. Mint kocsis dolgozik a szövetkezetben. Munkáját szereti és becsülettel végzi. Az első félévben 400 munkaegységet szerzett, amelyért 4000 korona előleget, 8 mázsa búzát és 3 mázsa rozsot kapott. Most Leczo Bertalan még szorgalmasabban dolgozik, hogy minél gazdagabb legyen az évvégi zárszámadás. Haraszti János, Lelesz f Újságot minden dolgozó kezébe Fokozott mértékű termelési feiadalainK megkövetelik,'’ hogy mind az ipari, mind a mezőgazdasági dolgozóink szakmai színvonala állandóan emelkedjen. Nagyobb feladatok sikeres megoldásához nagyobb szaktudásra, nagyobb elméleti és politikai felkészültségre, szélesebb általános látókörre van szüksége az embernek. Ezt a szerfölött fontos küldetést szolgálja a sajtó, az újság. Ezen keresztül értesülünk a párt és a kormányhatározatokról és arról, hogyan, milyen formában kell azokat megvalósitani. Az újság tájékoztat a fontos bel- és külföldi eseményekről, a soronlevő legsürgősebb tennivalókról és mindenről, ami elősegíti dolgozó népünk szakmaipolitikai ismereteinek és altalános műveltségének emelkedését. Egyszóval: a sajtó nevel, szervez, tanít és tájékoztat, a sajtón keresztül jut el a tömegekhez a párt és a kormány hangja s ez arra kötelezi az illetékes kerületi, járási és falusi szerveket, hogy újságot juttassanak minden városi és falusi dolgozó kezébe. E követelmény fontosságát alátámasztja pártunk határozata is, amelyben a felelős szervek feladatául tűzi ki a párt-, a mezőgazdasági, szakszervezeti és egyéb sajtó terjesztését, valamint az 1956. évi előfizetési kampány sikeres végrehajtását. Ezen a téren nagyon sok a tennivaló, mert sok olyan község van, ahol csak minden tizedik család olvas újságot. A Pravda és az Üj Szó a SZLKP központi napilapja, a párt hangjának tolmácsa, az igazság bátor harcosa. Ezeket a lapokat minden párttagnak kötelessége olvasni és terjeszteni, hogy minél szélesebb tömegekhez jusson el pártunk szava. De ugyanilyen fontossággal bír a mezőgazdasági sajtó terjesztése és népszerűsítése is, hiszen pártunk legfőbb irányvonala a mezőgazdasági termelés fejlesztése. Ennek megvalósításában pedig igen nagy és fontos küldetése van a Szabad Földművesnek és a Roľnícke novinynak. A hektárhozamok és az állatok hasznosságának emelése, vagyis az egész mezőgazdasági termelés fejlesztése döntő mértékben befolyásolja népünk életszínvonalának emelését. Ha többet termelünk, jobban élünk. Ha pedig többet akarunk termelni, ahhoz el kell sajátítanunk a haladó agrártudományt, a jólbevált termelési módszereket és hasznosítanunk kell az élenjáró mezőgazdasági dolgozók nagyszerű tapasztalatait. Mindezt a földivessa itó segítségével sajátít hatjuk el, ha an-anúóan figyelmesen o'vassuk. A Szabad Földműves olvasótábora egyre bővül, különösen most az első mezőgazdasági verseny keretében. Az eddigi eredményekkel távolról sem lehetünk megelégedve. A mezőgazdasági sajtót nem tudja népszerűsíteni és terjeszteni az a kerületi, vagy járási funkcionárius, aki maga nem olvassa, sőt sok esetben nem is tudja, milyen újság létezik az ö munka szakaszán és milyen újságra lenne szüksége mindennapi munkájában. Sok hiányosság gyökerezik ebben. A járási szervek közömbös magatartása a mezőgazdasági sajtóval szemben sok esetben visszatükröződik abban, hogy maguk a JNB mezőgazdasági ügyosztályának dolgozói sem ismerik a soronlevő feladatokat. Felkészületlenül és — mivel nem olvasnak mezőgazdasági sajtót — tájékozatlanul mennek ki egyes szövetkezetekbe „irányítani és tanácsot adni”. A mezőgazdasági sajtót leértékelő járási tanácsadó segítségéből nem kéntPk a szövetkezeti tagok és az egyénileg dolgozó parasztok. Ezek csak amolyan „futóvendégek” a faluban, akik esetleg összeírják a számokat, igazolási kérnek a látogatási ívre s ezzel befejezik „tanácsadó-tevékenységüket“. De kérdezzük: oktathat, taníthat, vagy tájékoztathat-e az az ember, aki maga sem ismeri a problémákat? Beszélhet-e egy járási tanácsadó л legfontosabb feladatokról, ha maga sem ismeri azokat? Nem! , Ezen mielőbb változtatni kell, minél szélesebb tömegek közé kell eljuttatni a mezőgazdasági sajtót, a magas hektárhozamok eléréséhez szükséges termelési módszerek ismertetőjét. A nemrégen megindult 1956-os előfizetési kampány keretében mozgósítani kell minden szövetkezeti tagot az állami gazdaságok dolgozóit és minden földművest, hogy a mezőgazdasági sajtóban, a Szabad Földművesben segédkezet lásson és váljék állandó olvasójává. Ez igen fontos lépés pártunk a mezőgazdasági termelés emeléséről szóló határozatának sikeres megvalósítására. S ha maguk a nemzeti bizottságok is nagyobb fontosságot tulajdonítanak a földművessajtónak, akkor hatásosabb, kézzelfoghatóbb segítséget tudnak nyújtani a földműveseknek s ezzel nagyban elősegítik a termelési feladatok eljesítését és a szövetkezetek megszilárdítását. Legyen hát a lapterjesztési és előfizetési kampány jelszava: „Újságot minden dolgozó kezébe!” Ezt meg is кеЦ valósítanunk.
