Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)

1955-08-14 / 33. szám

1955. augusztus 14. földműves 9 Éji el nappal szántanak a töbörétei traktorosok Egész nap esik az eső, még sincs sár. Sok vizet elnyel a homokos ró­na. — Kipi-kop, kipi-kop ... kipi-kipi, kipi-kop. — Mint vetőgép alatt meg­húzódó kiscsibék, úgy csipegnek, ko­pognak az esőcseppek. A töbörétei szövetkezeti dolgozóknak tetszik ez a lágy muzsikaszó. Hogyne tetszene, a gabona már raktárban van, beadási kötelezettségüknek eleget tettek, a kapások pedig szépen nőnek, zöldéi­nek. Tarlóhántással a befejezéshez kö­zelednek, másodvetésük is szép, az Oszirepce alá pedig előkészítették a talajt. Ezek az eredmények nem csu­pán az ő érdemük, hiszen a trakto­rosbrigád ... azt mindenki tudja, de mindegy. A szövetkezeti dolgozók örülnek az esőnek. A magángazdák­nál más a helyzet. Akinek gabonája keresztben vagy osztagban várja a gépet, szomorúan sóhajtozik. — Négy-öt napot várhatott volna ez az idő. — Az eső azonban nem vár. Az em­bereknek kell úgy igyekezniük, hogy az iäOjárás hasznukra, ne pedig ká­rukra váljék. A traktorosbrigád irodájában ket­ten hajolnak az asztal fölé. Szitási Terézke számol, Csölle István brigád­­vezető vedig szemmel kíséri a. kislány ceruzáját. i— Nem tévedtem Pista bácsi? — — Nem tévedtél, pontosan annyit számoltam én is. Ötvennégy hektár tarlóhántást, 16,5 ha középszántást végzett el a második műszakban. Ez a Géza még az öreg détésen is túl­tesz. Do .onkos ^oltán fiatalabb mint — mondja a brigádvezető; hogy meg­tartsuk elsőségüket, minden géppel két műszakban dolgozunk. — Meg azért is — egészíti ki be­szédét Bíró Pál traktoros, aki a tar­lóhántás versenyében most is is az élen van, — hogy többet teremjen a föld. A múlt éven 18 mázsa gabonát kaptam a szövetke;PttOl. Ez érxn még többre számítok. A jövőre meg, első sorban rajtunk, traktorosokan múlik Hegyi Géza, traktoros DT 54-es lánctalpas trakloaval 54 hektár tar­lóhántást és 16,5 hektár középszán­tást végzett már el a második mű­szakban. Hegyi Géza, de a DT 54-es lánctal­pas traktorral 0 dolgozott előbb, ezért kapta az öreg nevet. A két trakto­ros megérti egymást. Domonkos is szeretne a második műszakban dol­gozni, de Hegyi nem engedi. Tegnap is azt mondta. — Csak eredj haza, neked csalá­dod van. Aludj velük, nálam se ki­sebb, se nagyobb, én nappal is ál­hatóm. Csölle István büszke a traktoro­saira. Brigádja a múlt évben is két rádiót és egy motorkerékpárt nyert a kerületek és brigádok versenyében. Ez évben is elsők szeretnének lenni mind a nyári, mind az őszi mun­kákban — A többi brigádok is igyekeznek Domonkos Zoltán, korra fiatal, de a DT-54-es traktorral ö dolgozik leg­régebben, ezért nevezték el barátai „Öreg Détés”-nek. hogy hány kiló gabonát számolnak majd egy munkaegységre. — Ügy bizony, helyeslik a többi traktorosok. — Ha jól dolgozunk, magunknak teszünk jót. A töbörétei traktorosok minden munkaegységre éppen annyi gabonát kapnak, mint a szövetkezeti tagok, tehát érdekük az időben végzett jó­­minőségű munka. Fények az éjszakában stb Az eső elállt. Enyhe szél nyargal a megszántott földeken. Jó soká kell futnia, amíg szántatlan tarlót talál. Nyomában a föld párolog és szik­kad. Éjszakára a párából új felhők képződnek, bár ezek nem olyan sö­tétek, mint az előbbiek voltak. Bá­­ránygyapjasan vonulnak az égen, az aranyos csülagfüzérek és csillagkoszo­­rúk előtt. A felhőfoszlányok mögött apró csillagok álmosan hunyorgatják szemüket. A nagyobbak is halvá­nyabbak mint máskor. A csillagos ég — mint nappal a kék látóhatár — lehajlik egészen a földig. Az idegen­nek nappal is nehéz tájékozódni a Csallóközben és most ez az augusz­tusi éjszaka kiismerhetetlenül sötét. Tájékozódásra a Göncöl-szekeret ke­ressük. Ügy gondoljuk, hogy azután a Sarkcsillag is előkerül. — Ott van a ríidja — mutatja mo­solyogva a brigádvezetO s motorke­rékpárjával egyenesen arra felé veszi az irányt. A Göncöl-szekér másutt magasab­ban szokott járni, de lehet, hogy ha tovább megyünk, itt is úgy látjuk majd. A motorkerékpár rója a kiló­métereket. A fények megszaporod­nak és egv sem hasonlít már a csil­lagokhoz. Gépzúgást hoz felénk egy­re erOsebben az északi szél. A bri­gádvezető hangosan felkacag. — Ügye milyen csaló a csallóközi éjszaka? — 'Az első traktort a második lám-Kölcsönös segítség A sellyei földeken elcsendesedett a kombájnok bugása. A gépállomás ud­varán összenyűltek a kombájnosok, hogy új munkára induljanak, megad­ják a kölcsönt a cseh kombájnosok­­nak, akik oly sokat segítettek nekik az aratásban. A sellyei kombájnosok egy része Csehországba, a többi pedig Ke­lt.- és Észak-Szlovákiába ment dol­gozni. A cseh kombájnosok szép ered­ményt értek el Sellyén, most a sely­­lyeiek szeretnének hasonlóan szere­pelni a cseh földeken. Sellyén az ösz­­szes kombájnosok közül Kocka János Vysoké Mýto-i kombájnos érte e! a legszebb eredményt, aki feleségével együtt aratott. Tervét 107 százalékra teljesítette, összesen 23 és fél vagon gabonát csépelt ki. A sellyei kombáj­nosok is kitettek magukért már ott­hon is, de új munkahelyükön még jobban akarják fokozni teljesítményü­ket. Itthon a legjobbak voltak Kalina Mihály és Putyera Lajos. A sellyei kombájnosok azonban nemcsak a szö­vetkezet földjein arattak, nem feled­keztek meg a magángazdákról sem. Különösen a sókszelőcei, farkasdi és deáki magángazdák vannak megelé­gedve munkájukkal. A kombájnosok sokkal nagyobb területen arattak, mint amennyire szerződtek, így 127 százalékos teljesítményt értek el. Az otthon maradott traktorosok most a csépléssel és a tarlóhántással foglalkoznak. A cséplőgépek 98 szá­zaléka van üzemben és a cséplési tervet eddig 40 százalékra teljesítet­ték. A tarlóhántásban pedig 44 szá­zalékos teljesítményt értek el. A sellyei traktorállomás a suleko­­vói állomással versenyzik. Egyelőre Sulekovó van az élen 15 százalékos különbséggel. A nyitrai kerület szo­cialista versenyében a hetedik helyet foglalták el, azonban ha összehason­lítjuk az első helyezettet a hetedik­kel, akkor megáliapíthatjuk, hogy a különbség mindössze csak 3 százalék. A sellyeiek pedig ezt a csekély kü­lönbséget könnyen behozhatják és elsők is lehetnek. M. L. Megkezdték a silózó-kombájnok gyártásét A pelhfimovi Agrostroj dolgozói ez évben fontos megbízatást kaptak kor­mányunktól, hogy minél előbb kezd­jék meg a silőzó kombájnok tömeges gyártását. Különböző technikai ne­hézségek ellenére is igyekeznek, hogy • megbízásnak eleget tegyenek, még ez év folyamán 210 új kombájnt sze­retnének elkészíteni. Nagyüzemi gazdaságainkban öröm­mel várják az új gépet, mert ez lé­nyegesen meggyorsítja állattenyészté­sünk fejlődését és fokozza majd annak hasznosságát. pá ja teljesen megvilágítja. Ahogy közeledünk, felismerjük azt a trak­torost, aki az irodában jó munkáról, meg munkaegységről beszélt velünk. Bíró Pali után unokatestvére, Bíró Dani halad ringatódzva az új trak­tor nyergében. Hátratekint, majd gyorsan megfordul és beletapos a gázpedálba. Sietnie kell, mert nyo­mában van a harmadik Skoda. A há­rom traktor után az ekék egyszerre 15 barázdát húznak. Gyorsan fogy a tarló, szaporodik a barázda Három kerülés után kis időre megállnak, hogy az eke kormányát megtisztítsák a felszedett gyomtól. A brigádvezetO markába hatalmas pa-olákat csapkod­nak és örömmel mondják- Begyeiig nem is tart — Bíró Dani a húszhektáros tarlóra mutat és tovább megy: — Ha mi korán vég­zünk, korábSan kezdhet a második váltás is. — A traktorosok nem soká beszélget­nek. Nyeregbe ülnek és tovább foly­tatják harcukat a jövOévi termésért. Bíró Dani két hónapig volt k;m­­bújnos tanfolyamon és addig másnak adták kedves Zetmát, amit a többiek ördögmasinának neveztek. Dani ke­zében a Skoda is jól dolgozik és még nagyobb teljesítményt ér el, mint azelőtt a Zetorral. Az idő. enyhe. A kóbor szellő hol egyik, hol másik irányból cikázik a sötét éjszakában, de bárhonnan is jön, mindin traktorzúgást hoz magával. — Sáros dűlőn, Petrei hídon, SzellOzO mellön és a Vásárúti dűlőn egymás­sal^ versenyezve dolgoznak az éjszakai műszak traktorosai. A töbörétei brigádon legérdekesebb Bíró Dani kezében a Škoda is jól dolgozik. Nagyobb teljesítményt ér el vele, mint azelőtt kedves Zetorá­­val, amelytől oly nehezen tudott meg­válni, mikor kombájnos tanfolyamra ment. a munkaverseny. A brigádvezető el­mesélte, hogy Jankovics Ferenc és Berényi Lajos ugyanannak a kislány­nak akarják csapni a szelet. Szitási Terézkét szemelték ki. Berényi dús, göndör haja csábító ugyan, de még­sem elég ahhoz, hogy behozza azt a nagy előnyt, amit Jankovics a Ze­torral elért. A verseny elején Beré­­nyinek Skodája volt. Azt mondta, hogy lemaradásának okozója a gép. — Jankovics cserélt vele, bár nehezen vált meg Zetorától. Az eredményt most is nemcsak, hogy tartani tudja, hanem előnye egyre növekszik hek­tárhozamokban is, és ... A többi traktorosok azt mondják róla, hogy ennek a versenynek lako­dalom lesz a vége, ahol a göndör­hajú Berényi már csak vőfély lehet. Csurilla J. Jól dolgoznak a len-kombájnok A szepsi gépállomás 12 brigádköz­pontjának traktorosai az esőzések és a talajvíz ellenére a múlt hét végéig 1500 hektárt arattak le. A járás te­rületén jelenleg 14 kombájn, 65 ön­kötözőgép, 10 lentépő és 2 lenkom­bájn dolgozik. Az elkövetkező napok­ban a mezőgazdasági gépek számbeli aránya még nagyobb lesz. A gépek üzemzavar nélkül dolgoznak. Különö­sen beváltak a lenkombájnok, amelyek a járás területén már 84 hektáron el­végezték a munkát. Csécsén már tel­jesen befejezték a len aratását s most Bodollón dolgoznak. A lenkombájnok és lentépők zavar­mentes, jóminőségű munkájára külö­nösen nagy súlyt helyeznek a GTÄ dolgozói. A szepsi járásban van a ke­rület len-vetésterületének több mint fele. Gyors egymásutánban kerül sor a len nyúvésére; a kombájnokat és lentépőgépeket odairányítják, ahol azokra éppen a legnagyobb szükség van. Krisztián és Domonkos elvtársak jó munkájukkal mindenütt, ahol csak eddig megfordultak, kiérdemelték a szövetkezeti dolgozók dícséretét. Gé­peik állandó üzemképessége annak köszönhető, hogy idejében elvégzik a karbantartást és a kisebb hibákat a mezőn javítják ki. Balról Do'ežálek Ferenc főmérnök, a príbovcei GTÄ igazgatója, Krišica Ferenc s a žabokieky-i brigádközpont vezető agronómusa, Kontra János, a munkaproblémákról tárgyalnak. Doležálek Ferenc, a martini Sztálin üzemek energetikai részelegen ve­zet« technikusként működött. A múlt év októberében a pribovceí GTA-hoz került mint főmérnök. Hatáskörébe tartozik a géppark s annak karban­tartása, mel'yel bebiztosítja a gépek teljes kihasználását, Doležálek főmér­nök s a vezetőség együttműködésének eredménye, hogy a gépállomás első félévi tervét 115,6 százalékra teljesí-tette. A szakszervezeti taggyűlés fontossága állami gazdaságainkon Az állami gazdaságok szorgalmas dolgozóinak igyekezete ezekben a napokban, az aratás és a cséplés si­keres befejezésével, éri el csúcspont­ját. Az ál'ami gazdaságok _ feladata, hogy a szocialista mezőgazdasági nagy­üzem mintaképei legyenek. Ezt a hivatásukat az aratás és cséplés ide­jén tölthetik be legjobban. Ezt a hi­vatásukat az aratás és cséplés idején tölthetik be legjobban, Már most is elmondhatjuk, hogy állami gazdasá­gaink általában jól felkészültek az aratásra és cséplésre. Ezt a legjobban a bratislavai és nyitrai kerületek ál­lami gazdaságai igazolják, ahol egyre állami gazdaságok mar befejezték az aratási munkákat, mint például töb­bek között a bratislavai, hubicei, baj­­csi és még más állami gazdaságok. Az aratási munkák sikeres lefolyá­sának érdekében a szakszervezetek legfontosabb feladata a dolgozók megfe’elö előkészítésében állott, mert végeredményben rajtuk múlik min­den munka sikere. A dolgozók moz­gósításának egyik legjobb és bevál­­tabb formája a taggyűlés. Vannak olyan üzemi szervezetek, többek kö­zött a Nová-Ves-i, a nagymegyeri állami gazdaságok, ahol pontosan be­tartják az ÜRO (SZKT) március 31-i taggyűlésre vonatkozó határoza­tát. A júniusi és júliusi taggyűlések le­folyása azonban azt mutatja, hogy sok állami gazdaságon rendszertelenül hív­ják egybe ezeket a gyűléseket, a résztvevők száma csekély és az ülé­sek csupán tájékoztató jellegűek. — Csak uto'só percben készülnek fel rá és a napirendi pontok közé nem ik­tatják be az üzem és az üzemi szak­­szervezet elvi kérdéséig, valamint nem tűzik ki az üzemi szakszervezetek és tagjaik számára a legközelebbi kon­krét feladatokat. A legtöbb taggyű­lésen rendszerint egyetlen előadó — az üzem vezetője, vagy más gazda­sági vezet« számol be, sokszor anél­kül, hogy az üzemi tanács tagjai is­mernék a beszámo'ó fogalmazványát, vagy akár az előadót. Az állami gazdaságokon ma alkal­mas előfeltételek vannak az üzerm szakszervezetek politikai és szervezői munkájának további feljavítására. A helyesen megszervezett taggyűlés hathatós segítséget jelent az üzemi szakszervezetnek és az üzemi tanács­nak s legnehezebb problémák megol­dásában is. A taggyűlés a bírálat és önbirálat szemével mérlegeli az üzemi tanács és a szakszervezeti dolgozók munkáját, valamint széleskörű lehető­ségét nyújt a dolgozók tettrekészsé­­gének és kezdeményezésének érvé­nyesítésére. Az a körülmény, hogy az augusz­tusi taggyűlések az állami gazdaságok tevékenységének ily fontos időszaká­ban zajlanak le, még jobban fokozza a taggyűlések megfele’d előkészíté­sének jelentőségét, illetve az üzemi bizottságok ezirányú felelősségét. Az állami gazdaságok szakszervezeti funk­cionáriusai és az üzemi bizottságok a taggyűléseken vitassák meg a dol­gozók aratási és cséplési feladatéit, az őszi munkák előkészítését és az 1956- os tervet. Az augusztusi taggyűléseken vala­mennyi szakszervezeti és más dolgo­zót tájékoztatni kell a nemzeti biz­tosítás eszközeivel folytatott gazdál­kodás ellenőrzésének eredményeiről. Helytelen volna azonban az augusz­tusi taggyűlések előkészületeit kizá­rólag csak az üzemi szakszervezeti bizottságokra bízni. Az augusztusi taggyűlések sikeres lefolyásáért nagy fe'elősség hárul a mezőgazdasági al­kalmazottak kerületi szakszervezetei­nek bizottságaira is, akiknek elsősor­ban ügyelniök kell a taggyűlésekre vonatkozó határozatok teljesítésére és betartására. A kerületi szakszervezeti bizottság elnökségi tagjának szemé­lyes részvétele a taggyü'ésen, vagy annak előkészítésében nyilvánvaló nagy segítséget és támaszt jelent az üzemi szakszervezet számára. A ke­rületi bizottságok funkcionáriusaitól megkövetelhető azonban, hogy ne je­lenjenek meg az üzemi szakszerveze­tek gyűlésein felkészüJetiennül, hogy ismerjék az állami gazdaságok és azok szakszervezeteinek problémáit. Csak így tudnak majd helyesen válaszolni a hozzájuk intézett kérdésekre és a felmerülő hozzászólásokra. A taggyűlések vallóban csak akkor lesznek hasznosak és értékesek, ha jelentőségüket elsősorban az üzemi tanácsok és a kerületi szakszervezeti bizottságok funkcionáriusai ismerik fel teljes egészében. Ez a kérdés ma annál sürgetőbb, mivel éppen most, az aratási és cséplési időszakban a kerületi szakszervezeti bizottságok számos funkcionáriusa veszélyes be­tegségben szenved — azt állítják, hogy aratás idején nem lehet taggyű­léseket szervezni és tartani. A taggyűlések jelentőségéről alko­tott helytelen nézet tűnik ki a bra­tislavai Kerületi mezőgazdasági szak­­szervezeti bizottság esőiéből, amikor maga az elnök, Mikuláš elvtárs java­solta a Kerületi bizottság elnökségé­nek, hogy az aratási munkák idején csak _ havonta egyszer ülésezzen, Mi­kuláš elvtársat meg kellett győzni álláspontjának helytelenségéről/ rá kellett mutatni arra!, hogy az elnök­ségi gyűlésnek éppen az aratás és cséplés idején kell rugalmasan irá­nyítania az üzemi szakszervezetek munkáját. Az ilyen esetek nem. egyedülállóak és egyben felvilágosítást nyújtanak árrá1, hogy az állami gazdaságokon miért nem valósúlhatnak meg rend­szeresen az üzemi szakszervezeti tag­gyűlések és miért hanyagolja el szá­mos üzemi szakszervezet az aratás és cséplés munkáira vonatkozva az üze­mi bizottságok rendszeres összehívá­sát is. Az ilyen és ehhez hasonió hiányos­ságokat nem lehet észrevétel nélkül hagyni és nem lehet felettük napi­rendre térni. Az üzemi szakszerveze­tek, valamint a kerületi szakszervezeti bizottságok funkcionáriusait meg kell győzni arról, hogy éppen ebben az időben fokozódik a taggyűlések je­lentősége, hogy a taggyűlések szerve­zése, ahol a szakszervezeti dolgozók haladéktalanúl megoldhatnak minden feladatot és ahol kiküszöbölhetik az aratás és cséplés munkáiban felme­rülő nehézségeket, — a funkcionáriu­sok elsőrendű kötelessége, melyet minden áron teljesíteniük kell. El kell érnünk, hogy az augusz­tusi taggyűlések az állami gazdasá­gok szakszervezeti munkájának meg­javításához vezessenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom