Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)
1955-07-31 / 31. szám
12 földműves 1955. július 51. A NEMZETKÖZI FESZÜLTSÉG ENYHÍTÉSÉNEK ÚTJÁN Befejeződött a négy nagyhatalom kormányfőinek történelmi értekezlete, amelyhez oly nagy reményeket fűzött a világ közvéleménye. Az értekezlet eredményei megfelelnek valamennyi ország népei várakozásának. A tíz év után összejött kormányfői értekezlet kétségtelenül nagyfontosságú eseményként íródik be a történelem lapjaira. A tárgyalások eredményei valamennyi békeszerető emberben jogos reményt keltenek, hogy az együttműködés és a kölcsönös megértés szelleme, amely a genfi értekezleten megnyilvánult, a jövőben is sikert hoz az egész világ számára és újból felvirágoztatja a békés együttműködést. A négy nagyhatalom küldöttségei hat napig tartó szorgalmas munkájának eredménye a kormányfők egyhangúlag elfogadott irányelvei a külügyminiszterek számára, akik október folyamén Genfben újabb tárgyalásokra ülnek össze, hogy megtalálják az előterjesztett kérdések megoldásának módját. Most a külügyminiszterekre vár a feladat, hogy gyakorlati megállapodások formájába öntsék a Genfben elfogadott elvi határozatokat. A kormányfők által kiadott irányelvek előírják külügyminisztereiknek, hogy milyen kérdéseket kell tanulmányozniok. E kérdések, amelyek azonosak a genfi értekezlet napirendjére felvett kérdésekkel . — az európai biztonság és Németország problémája, leszerelés, a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok fejlesztése — megoldatlanságukkal súlyosan fenyegették a világbékét. Genfben megmutatkozott, hogy mind a négy nagyhatalom, vezetői megegyezéses rendezésre törekednek e kérdésben. S a külügyminisztereknek adott utasítások ezt a törekvést tükrözik. Az értekezlet befejezésekor a négy nagyhatalom kormányfői záróbeszédeket tartottak, amelyeknek jellemző vonása az együttműködés megszilárdítására és a kölcsönös kapcsolatok szorosabbá tételére irányuló szándék volt. Anthony Eden, Nagy-Britannia miniszterelnöke, aki elsőként szólalt fel, kijelentette, hogy az értekezlet azért hozott pozitív eredményeket, mert azt az együttműködés és a kölcsönös megértés szelleme uralta. Eden rámutatott, hogy ha a nagyhatalmak a jövőben is ezen értekezlet szellemében fognak eljárni, akkor a mai reményteljes Ígéretek az események további fejlődésében szilárd valósággá válnak. Bulganyin a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke hangsúlyozta, hogy a genfi értekezlet új szakasz kezdetét jelenti a népek közötti kapcsolatokban. „Mindnyájan elismerjük az itt elfogadott határozatok nagy jelentőségét“ — mondotta. „Ezek a határozatok új korszakot nyitnak meg a mi és népeink kapcsolatainak. Ezek a határozatok pozitív jelentőségűek lesznek más országokra nézve és a világbéke megszilárdításának szempontjából is. Eisenhower elnök rámutatott, hogy az értekezlet következtében a béke kilátásai világszerte megjavultak és a háború veszélye csökkent. Ha a jövő hónapokban és években népeink elmélyítik egymás kölcsönös megismerését és megértését ugyanúgy, mint ahogy mi ezen a héten elmélyítettük, ez megkönnyíti majd a további megegyezést kormányaink között. Edgar Faure Franciaország miniszterelnöke is rámutatott, hogy meggyőződése szerint most az együttműködés és a kölcsönös megegyezés szelleme kedvezően befolyásolja a nemzetközi kapcsolatokat és így megkönnyíti az eszközök megtalálását a kormányfők által elfogadott határozatok megvalósításához. Ezekkel a nyilatkozatokkal ért véget az értekezlet, amelynek nagy fontossága az egész világ békés jövője szempontjából kétségtelen. Reményteljes ígéret ez arra, hogy új korszakot kezdenek a nemzetek, kormányok és államok közötti kapcsolatokban — olyan korszakot, amelyre az emberiség vágyakozva várt és amelynek előrehaladását bizonyára termékeny munkával fogja támogatni a béke, a barátság és a megértés érdekében. Július 23-án olyan kaput nyitottak meg Genfben, amelyen át az emberiség megpillantotta nyugodt holnapjának távlatait. Mi, Csehszlovákia dolgozói is lelkes örömmel üdvözöljük a történelmi napot, hiszen a nagyhatalmak közti viszony megjavítása, a hideg háború megszüntetése, közvetlen hatással lesz a mi életünkre is. A nemzetközi feszültség további enyhülése lehetővé teszi országépítö munkánk eredményének állandó növelését, a többi néphez fűződő békés kapcsolataink fejlesztését. Mi is mindent elkövetünk, hogy a Genfben megnyitott kapu többé ne záruljon be, s a hidegháború politikája végleg a múlt lomtárába kerüljön. A Szovjetunió küldöttségének tervezete az európai általános kollektív biztonsági szerződésről N. A. Bulganyin elvtárs, a szovjet kormányküldöttség vezetője az alábbi tervezetet terjesztette elő a kormányfői értekezlet szerdai ülésén: Alapelvek: A béke és biztonság biztosításának és az európai államok bármelyike ellen irányuló agresszió megakadályozásának céljából; abból a célból, hogy megszilárdítsák a nemzetközi együttműködést az államok függetlensége és szuverenitása tiszteletbentartása, valamint a belügyeikbe való be nem avatkozás elveinek megfelelően; valamennyi európai állam ama erőfeszítéseinek összeegyeztetését óhajtva, amelyek arra irányulnak, hogy megőrizzék az európai kollektív biztonságot ahelyett, hogy egymással farkasszemet néző csoportokat alakítanának az európai államokból, ami csak nehézségeket és feszültséget teremt az országok közötti kapcsolatokban és növeli a kölcsönös bizalmatlanságot; tekinttel arra, hogy egy biztonsági rendszer létrehozása Európában hozzájárulna a német probléma gyors megoldásához, Németország békés és demokratikus alapon való egyesítése útján; az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányának céljaitól és szellemétől áthatva; az európai államok általános európai kollektív biztonsági szerződést kötnek, amely a következő elveken alapul: 1A szerődésben részt vehet valamennyi európai állam — tekintet nélkül társadalmi rendszerére — amely elismeri a szerződésben leszögezett célokat és vállalja a szerződésben foglalt kötelezettségeket, valamint az Amerikai Egyesült Államok. A Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság egyenlő jogú részvevői kell, hogy legyenek e szerződésnek, amíg létre nem hozzák az egységes, békés és demokratikus német államot, azzal, hogy Németország egyesítése után az egységes német állam tagja lehet a szerződésnek, a szerződés általános feltételeinek megfelelően. Az európai kollektív biztonsági szerződés megkötése nem csorbítja a négy hatalomnak: a Szovjetuniónak, az Egyesült Államoknak, Nagy-Britanniának és Franciaországnak illetékességét a német problémával kapcsolatban, melynek rendezése teljes mértékben a fentnevezett hatalmak által megállapított rendelkezések keretei között kell, hogy megtörténjék. 2 A szerződésben részvevő államok kötelezik magukat, hogy j kölcsönösen tartózkodnak minden agressziótól, s nemzetközi kapcsolataikban tartózkodnak attól, hogy kényszerítéshez vagy erőszakkal való fenyegetőzéshez folyamodjanak. Kötelezik magukat továbbá arra, hogy az ENSZ alapokmányának megfelelően békés eszközökkel rendeznek minden olyan viszláyt, amely közöttük felmerülhet, hogy ne veszélyeztessék a nemzetközi békét és az európai biztonságot. ЗА szerződésben részvevő államok tanácskozni fognak minden egyes alkalommal, amikor bármelyikük úgy véli, hogy a szerződésben részvevő egy vagy több állam ellen fegyveres agresszió veszélye alakul ki Európában, hogy így hathatós intézkedéseket tegyenek e veszély elhárítására és az európai biztonság megőrzésére. 4 Egy európai fegyveres agreszsziót, amelyet bármely állam vagy államcsoport követ el a szerződésben részvevő egy vagy több állam ellen, úgy tekintik, mint a szerződésben részvevő összes államok ellen elkövetett agressziót. Ilyen agresszió esetén valamennyi szerződő fél — élve az egyéni vagy kollektív védelemre vonatkozó törvényes jogával — minden hatalmában levő eszközzel, beleértve a fegyveres erőhöz való folyamodást is —, segítséget nyújt az ilyen agresszió áldozatává vált államnak vagy államoknak, hogy helyreállítsa és fenntartsa a nemzetközi békét és biztonságot Európában. 5 A szerződésben részvevő államok kötelezik magukat, hogy a legrövidebb időn belül közösen tanulmányozni fognak és létrehoznak egy olyan szabályzatot, mely meghatározza azokat a módozatokat, amelyek alapján a szerződésben részvevő államok kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak, nevezetesen fegyveres segítséget abban az esetben, hogy kollektív erőfeszítéseket köhogy a kollektív erőfeszítéseket követelne meg a béke helyreállítása és fenntartása érdekében. 6 A szerződésben részvevő államok az ENSZ alapokmánya rendelkezéseinek megfelelően ismertetni fogják az Egyesült Nemzetek Szervezete biztonsági tanácsával azokat az intézkedéseket, amelyeket törvényes védelmi jogukat alkalmazva, vagy az európai béke és biztonság fenntartása érdekében tettek, vagy vettek tervbe. 7 A szerződésben részvevő államok kötelezik magukat, hogy nem vesznek részt semmiféle olyan koalícióban vagy szövetségben és nem kötnek semmiféle olyan megegyezést, amelynek célja ellentétes lenne az európai kollektív biztonsági szerződés céljával. 8 A szerződésben részvevő államok kötelezik magukat, hogy hozzájárulnak az egymás közötti, valamint más államokkal való széleskörű gazdasági és kulturális együttműködéshez, a kereskedelem és más gazdasági kapcsolatok fejlesztése, a kulturális kapcsolatok kiszélesítése útján, az ilyen együttműködést akadályozó mindennemű megkülönböztetés és korlátozás kizárásával. 9 A szerződésben részvevő államok között a szerződés által előírt tanácskozások, és az európai biztonság biztosítására vonatkozó kérdések megvizsgálása érdekében tervbe vesznek: a) időszaki értekezleteket és szükség esetén rendkívüli értekezleteket, amelyeken minden egyes államot kormányának egyik tagja, vagy egy külön erre a célra kijelölt megbízottja fog képviselni; b) egy állandó tanácskozó bizottság felállítását, amelynek az lesz a feladata, hogy megfelelő ajánlásokat készítsen elő a szerződésben részvevő államok kormányai számára; c) egy katonai tanácskozó szerv felállítását, amelynek hatáskörét később határoznák meg. Elismerve az Egyesült Nemzetek Szervezete biztonsági tanácsa állandó tagjainak különleges felelősségét a nemzetközi béke és biztonság fenntartása terén, a szerződésben részvevő államok meg fogják hívni a Kínai Népköztársaság kormányát, hogy küldjön megfigyelőket, a szerződés értelmében létrehozott szervekbe. 11 A jelen szerződés semmikép*■ pen nem hatálytalanítja azokat a kötelezettségeket, amelyek az európai államok között kötött olyan nemzetközi szerződésekből és egyezményekből származnak, amelyeknek elvei és céljai megfelelnek a jelen szerződés elveinek és céljainak. 1 *1 A szerződésben részvevő államok megállapodnak, hogy az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésére vonatkozó intézkedések megvalósításának két vagy három évig tartó kezdeti időszakában nem mentesülnek az érvényben levő szerződések és megállapodások értelmében vállalt kötelezettségeik alól. Ugyanakkor az érvényben levő katonai kötelezettségeket tartalmazó szerződésekben részvevő államok tartózkodni fognak a fegyveres erőhöz való folyamodástól és békés eszközökkel fognak rendezni minden közöttük netán felmerülő viszályt. Az illető szerződésekben és egyezményekben rész-A négy kormányfő a tárgyalások egyik szünete alatt. Balról: N. A. Bulganyin a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke, D. Eisenhower, az Egyesült Államok elnöke, Edgár Faure, Franciaország miniszterelnöke és Anthony Eden, Nagy-Britannia miniszterelnöke.-# *A genfi értekezlet első visszhangja Az egész világsajtó nagy cikkekben ismerteti a genfi négyhatalmi kormányfői értekezlet eredményeit, a külügyminisztereknek adott, irányelveket és a záróülésen elhangzott nyilatkozatokat. Az alábbiakban szemelvényeket adunk az első visszhangokból: Moszkva: A nagyhatalmak vezetőinek személyes érintkezése fontos szerepet játszott — írja a Pravda, majd így folytatja: — A genfi értekezlet megmutatta, hogy teljesen lehetséges a nemzetközi együttműködés a béke érdekében. Az államok közötti bizalom megteremtése elérhető cél. Mostantól kezdve nem az ellenségeskedésnek kell irányítani a világot, és diktálni törvényeit é népeknek, hanem a kölcsönös megértés és jóakarat hivatott arra, hogy az államok békés baráti viszonyának alapját alkossa. Washington: A New York Herald Tribune szerint az elkövetkező tárgyalások nem lesznek könnyűek, előre lehet azonban látni — fűzi hozzá — hogy végül is a kérdések megoldódnak és rendeződnek. A sajtó jelentései szerint Nixon alelnök nyilatkozatot adott a genfi értekezletről. Kijelentette, hogy a négy kormányfő genfi tanácskozása tisztázta a nemzetközi légkört. London: Harold Mac Millan, angol külügyminiszter megérkezésekor a következő nyilatkozatot adta a sajtó képviselőinek: „Véleményem szerint a genfi eredmény egyik következménye az, hogy nem lesz háború. Az a tény, hogy a háború ezentúl kizárt, azt je’enti, hogy a nemzetközi kérdéseket békés eszközökkel, azoknak az új körülményeknek az elfogadásával kell megoldani, amelyekben élünk.” Stanley Priddle, a Reuter kommentátora megállapította, hogy: „a legmagasabb szinten megtartott értekezlet elérte legfőbb »álját — új lendületet adott a nemzetközi tárgyalásoknak.” Párizs: Edgar Faure, francia miniszterelnök a következőket mondotta: „Ez az értekezlet az elsO lépés volt. Anynyi bizonyos, hogy nem oldhattuk meg az összes problémákat, erre senki sem számított. De a második világháború óta első ízben történt meg, hogy egyfelől a nyugati hatalmak, másfelől Szovjet-Oroszország között teljes megegyezés született olyan problémákról, amelyek időnként súlyosan fenyegették a világbéklt.” В écs: Adolf Scharf, osztrák alkancellár, kommentálta a genfi értekezletet. — „A Géniből jövő hírek — mondotta — teljes mértékben kielégítők. eR- mélni engedik, hogy végétért a hidegháború korszaka. Ausztria számára, amelynek földrajzi helyzeténél fogva különösen fontos a béke, ez igéretteljes perspektívát nyit a jövőre.” • • Üdvözöljük a lengyel népet A napokban ünnepelte a lengyel nép hazája felszabadulásának 11-ik évfordulóját. A felszabadult, hatalomra került lengyel nép 11 esztendő alatt valósággal átformálta országát. Nemcsak, hogy eltüntette a háború szörnyű pusztításának nyomait, újjáépítette teljesen lerombolt gyönyörű fővárosát, hanem a gazdaságilag elmaradott, gyenge államból, erős iparral, fejlődő mezőgazdasággal rendelkező országgá változtatta hazáját. Lengyelország — amelynek a felszabadulás előtt alig volt önálló ipara, ma, a ha'talmas ipari termelés terén az európai országok között a Szovjetunió, Anglia, Németország, és Franciaország mögött, tehát az ötödik helyen áll. Hazánk dolgozói őszinte örömmel fogadják a népi Lengyelország megerősödéséről, gazdasági és kultúrális felemelkedéséről szóló híreket. Tudjuk, hogy ezek az eredmények bennünket is erősítenek, s azok a tapasztalatod melyeket a lengyel nép építő munkája közben szerez, számunkra is tanulságosak, f Lengyel barátainknak szebb életet, szocializmust dpitö munkájukhoz sok sikert és újabb győzelmeket kívánunk. i vevő államok között tanácskozásra kerül majd sor minden olyan nézeteltérés és viszály esetén, amely veszélyeztetheti az európai béke fenntartását. П Addig is, amíg szerződést nem kötnek a fegyverzetek csökkentésére, az atomfegyverek betiltására és a külföldi csapatoknak az európai országok területeiről való visszavonására, a szerződésben részvevő államok kötelezik maguka' hogy nem tesznek olyan újabb intő éléseket, amelyek előzőleg kötőn szerződések vagy megállapodások értelmében egy másik európai állam területén levő fegyveres erőik növelését céloznák. A szerződésben részvevő államok megállapodnak, hogy a jelenlegi szerződés életbeléptetésétől számított meghatározott időszak elteltével az 1955. május 14-én kötött varsói szerződés, az 1954. október 23-án kötött párizsi egyezmények és az 1949. április 4-én kötött Észak- Atlanti Szerződés érvényüket vesztik. A szerződés érvényességének időtartama: 50 (ötven) év. Szabad Földműves — a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal hetilapja. — Kiadóhivatal Bratislava, Križková 7. — Telefon 332-99 — Szerkesztőség Bratislava Križková 7 — Teletni 243—46 — Főszerkesztő Major Sándor. — Kiadja az Állami Mezőgazdasági Kiadóvállalat n. v., Bratislava Križková 7. — Nyomja Merkantilné tlačiarne ň p z г Bratislava 1Л Nár. Povstania 41. — Évi előfizetés Kčs 20.80, félévre Kčs 10.40. — Terjeszti a Posta Hírlap szolgálata. — Megrendelhető minden postahivatalnál és kézbesítőnél. " A—68617