Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)
1955-08-07 / 32. szám
yľnalŕ-aä A szocialista faluért! Földmüv A FÖLDMŰVEL ÉSDGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1955. augusztus 7. Ára {»0 tillér VI. évfolyam, 3-2. szám. • • Üdvözlet a béke és a barátság if#ű harcosainak Béke és barátság — e legnemesebb elvek zászlaja alatt nyílt meg Varsóban július 31-én a békeharcos ifjúság eddigi legnagyobb nemzetközi seregszemléje, az V. Világifjúsági és Diáktalálkozó is. Könnyen megérthető, hogy az ifjak pont ezek alatt a zászlók alatt gyülekeznek. Hiszen a béke, a népek barátsága éppen a fiataloknak jelent legtöbbet. Az ifjúság élvezi majd igazán azokat a nagyszerű életfeltételeket, amelyeket forradalmi léptekkel haladó századunk létre tud hozni. Az ő képzeletét gyújtja leginkább lángra a más népek, tájak, kultúrák megismerése. Számára tartogat legtöbbet a jövő. Természetes tehát, ha alkotó módon kíván beleszólni a történelem alakulásába és biztosítani akarja a maga — s a nyomába lépő, jövendő nemzedékek — számára a békét és a népek közötti barátság^ Ez a találkozó nemcsak az ifjúság vágyait, hanem a haladó ifjúsági mozgalom erejének növekedését is tükrözi. A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség, nagy erő. Kilencvenhét országban vannak szakszervezetei és 85 millió fiatal tömörül soraiba. Az ifjúság jogaiért folytatott harca eredményeként évről-évre újabb ifjú milliók csatlakoznak hozzá. A béke és az ifjúság ellenségei nem nézhették jó szemmel ezt a világszerte kibontakozó, méreteiben is óriási akciót. Nem egy országban megfélemlítéssel, lebeszéléssel, vagy egyszerűen rendőri rendszabályokkal igyekeztek lehetetlenné tenni a küldöttek elutazását A bolíviai ifjúságtól a hajó indulásának napján visszavonták útlevelét. Paraguayban ugyancsak visszatartottak 10 fiatalt, s hasonló hírek érkeznek az Egyesült Államokból is. Haiti küldöttét egyenesen bebörtönözték. E mesterkedések szervezői lelepleződnek az egész világ ifjúsága előtt, mint a békének és a népek közeledésének ellenségei. A varsói V. VIT új lendületet ad majd a békéért és a népek barátságáért küzdő ifjúság sok százmiiliós táborának. Velük egy sorban menetel a csehszlovák ifjúság is, a béke és a biztos jövő megvédéséért. Üdvözlet a béke és a barátság ifjú harcosainak! ★ В red ju к-módszerre! csépelnek Holicson A jarovcei EFSZ tagjai kötelezettséget vállaltak, hogy cséplőgéptől teljesítik beadásukat. Vállalásukat becsülettel teljesítették: július 30-án az utolsó vagon gabonát is beszállították a bratislavai felvásárló üzembe. Munkánkkal a békét erősítjük Kombájnok s önkötözőgépek segítségével — habár az időjárás nem kedvezett az aratást tervezett időre befejeztük. A hat kombájn után a gabonát melyet fedett szárítókban tároltunk — két váltásban tisztítottuk. Minden szövetkezeti tag egyönteiűen azon volt, hogy először tegyünk eleget hazafias kötelességünknek és a cséplőgéptől a gabonát egyenesen a raktárszövetkezetbe szállítsuk. Örömmel jelentem, hogy augusztus 1-re az előirt 56 helyet 60 vagon gabonát adtunk államunknak. Tudatában vagyunk annak, hogy a genfi értekezlet, a kínai-amerikai tárgyalások, a Világifjűsági Találkozó Varsóban, mind, mind a béke szilárdítását szolgálják. Mi, szövetkezeti tagok pedig a földeken, a magasabb termés elérésével erősítjük hazánkat és a béketábort. PAPP JOLÄN — Csúz. Móloson is megalakult a szövetkezet Az elmúlt héten a zselízi járásban lévő Málas község 21 kis- és közepföldművese elhatározta, hogy a jövőben közösen gazdálkodnak. így tehát megalakították а III. típusú szövetkezetei. A 240 hektárnyi területet már az ősszel egybeszántják és az Őszi vetést már közösen végzik. Kintler József 7 hektár jöldön gazdálkodott. A szövetkezet megalakításánál ezeket mondotta: „Nem mondhatom, hogy mint egyénileg gazdálkodó földművesnek, talán rossz dolgom lett volna. Az volt a legnagyobb hiba, hogy feleségemmel együtt nem bírom elvégezni az összes munkát, különösen nyáron. Gyermekeim meg kicsinyek s az ö segítségükre nem támaszkodhatom. Továbbá az is befolyásolta elhatározásomat, hogy a közös gazdálkodásban mégis csak könnyebb a munka, hiszen ki lehet használni a gépek erejét és magasabbak a hektárhozamok is. Ezért döntöttem úgy, hogy jobb lesz a szövetkezetben dolgozni. — /Uáírtam a belépési nyilatkozatot.” Levelezőink győzelmi jelentései Az izsai szövetkezetben főképpen a kombájnok jó munkájának köszönhető, hogy a tervezett határidő előtt befejezhették az aratást. A kombájnosok között szép eredményeket ért el Gyebrovszky János, aki naponta hét hektár gabonát aratott le és 150 —190 mázsa magot csépelt ki. A gabona tisztítását 2 géppel végezték és 400—500 mázsát tisztítottak ki naponta. A gabonabeadást azonnal a géptől teljesítette a szövetkezet, biztosította a szövetkezeti alapokat, azután pedig kiosztotta a tagok természetbeni járandóságait., , Marikovec A. *** A komáromi járás akácligettel körülvett kedves kis községe Cserhát puszta. A kis községben nagy munka folyik most: búgnak a cséplőgépek, telnek a zsákok, melyeket aztán szekerekkel hordanak a felvásárló üzembe. A gabonabeadást már teljesítette a szövetkezet, s igy a komáromi járásban a harmadik helyet foglalta el a begyűjtési versenyben. Polgár Lajos, a szövetkezet elnöke büszke a szép eredményre, de a tagok» is. A kötelező beadáson kívül 4 vagon gabonát ad be terven felül a szövetkezet. Schlár József *** A kisgéresi szövetkezetben is jó terméseredményeket értek el ebben az évben. Repcéből 15, árpából 32, búzából 28 és rozsból ugyancsak 28 mázsás átlagos hektárhozamot értek el. A gépi munka előnyéről az idei aratásban meggyőződhettek az eddig kételkedők is. Ennek köszönhető, hogy a szövetkezet azonnal, úgyszólván a határból teljesítette beadási kötelezettségét. A többi termékek beadásával is jól áll a kisgéresi EFSZ. Azért nyerte el a járási versenyzászlót is, melyet meg is akar tartani. Zelenek I. *** Az Ipolyság melletti horváti szövetkezében 3 önkötözővel arattak az idén. Ennek köszönhetik azt. hogy négy nappal a tervezett határidő előtt befejezték az aratást. Piri Gyula az EFSZ elnöke nagyra értékeli a traktorosok 'munkáját, akik üzemzavar nélkül dolgoztak egész aratás alatt. A cséplést két géppel kezdte meg a szövetkezet. A cséplésnél az állattenyésztésben dolgozó tagok is segítenek, hogy mielőbb magtárba kerüljön az idei termés. Köpöncei L. *** A Bredjuk-módszerrel végzett cséplésben jó tapasztalatokat szereztek a holicsi EFSZ tagjai. Ennek alapján az idén is ezt a módszert alkalmazzák. A cséplést 2 géppel végzik kint' a határban. A gépekhez több fogattal hordják a gabonát, a kévéket pedig két öldalról adogatják a dobba és óragrafikon szerint követik a kicsépelt magot. A Bredjuk-módszerrel 250—300 mázsa gabonát csépelnek ki naponta egy-egy cséplőgéppel. A cséplés eddigi eredményei azt mutatják, hogy a tavalyihoz viszonyítva átlagosan 2—3 mázsával emelkedett a gabona hektárhozama. Különösen az őszi árpa fizetett jól: a tervezett 23 helyett 35 mázsa őszi árpájuk termett minden hektáron. A gabonát a cséplőgéptől egyenesen a felvásárló üzembe szállítják. E hét végéig befejezik a cséplést és ezzel egyidejűleg teljesítik a gabonabeadásukat is. A genfi értekezlet sikeres befejezése alkalmából kötelezettséget vállaltak a szentpéteri EFS^ tagjai, hogy gabonabeadási kötelezettségüket augusztus 1-ig teljesítik. Vállalásukat valóra is váltották, mivel már július 31-én teljesítették beadásukat. Példájukat az egyénileg gazdálkodó földművesek is követik. Augusztus 1-ip azok is teljesítették kötelező gabonabeadásukat. Az elsők között Molnár Lajos, Répás Benjámin és Kiss Dénes vitték be a gabonát a felvásárló tizembe. Paulík Tibor Vuns Adám és Hádek Jaroslav 40 hektáron végzik el naponta a tarlóhántást a surányi szövetkezetben Igazságos jutalmazással szilárdítsuk szövetkezeteinket Künn a földeken befejezéshez közeledik az aratás. Az őszi árpák helyén már zöldéi a másodnövény, a nagy szövetkezeti táblákon pedig napról-napra nőnek az új szalmakazlak: most csépelik a kévekötőgépekkel learatott gabonát. A legtöbb szövetkezetben kombájnnal aratták az idén a kalászosok nagy részét. Alacsonyabb a termelési költség, a szemveszteség, kevesebb munkaerőre van szükség és gyorsabban halad a munka. Ahol a, kombájn ezen tulajdonságaival tisztában voltak, ott már teljesítették a gabonabeadást. A bratislavai, somorjai és a galántai járás már 100 százalékra teljesítette ezidei gabonabeadási kötelezettségét. Ezt a sikert annak köszönhetik, hogy a cséplőgépektől egyenesen a felvásárló üzemekbe szállították a szövetkezetek a beadásra szánt gabonát. A karvai szövetkezet több mint 10 vagon gabonát szállított be a bátorkeszi és a köbölkúti felvásárló üzembe s ezzel 30 nappal határidő előtt teljesítette beadását. A szövetkezeti alapok biztosítása után még terven felül is adnak be, hiszen jól fizetett a sűrűsorosan vetett és gondosan ápolt gabona. Az elkövetkező napokban és hetekben az EFSZ-ek az év egyik legfontosabb eseményéhez érkeznek: a cséplés befejeztével megkezdődik a gabona szétosztása az eddig ledolgozott munkaegységekre. Ez nemcsak a szövetkezete^, hanem minden szövetkezeti tag életében igen jelentős esemény. Sőt a gabonaelosztás nagy mértékben befolyásolja majd a még ,,,j gazdálkodó földműveseket is elhatározásukban, hogy továbbra is egyénileg gazdálkodjanak-e, vagy pedig a szövetkezeti gazdálkodás útjára lépjenek. A gabonaelosztás tehát nemcsak a szövetkezetek egyéves, eddigi munkájának számvetése, hanem a jövőbe mutató út is, amely hivatva lesz bizonyítani, hogy a mezőgazdasági termelés fellendítésének a dolgozó parasztság felemelkedésének egyedüli biztos útja a nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodás. Mivel a gubonaelosztás ilyen nagyjelentőségű, lebonyolítására a legnagyobb figyelmet kell fordítani. Mindenekelőtt arra kell ügyelni, hogy a szövetkezetekben addig ne kezdjék meg a gabona szétosztását, amíg mindennemű gabonabeadási kötelezettségüknek eleget nem tettek. Elsősorban is, ha kölcsön vetőmagjuk volt, azt azonnal és hiánytalanul térítsék vissza; teljesítsék beadási kötelezettségüket, biztosítsák a vetőmag és takarményalapokat, valamint a szociális és egyéb alapokat. Feltétlenül gondoljanak az öregekre és az olyan nagycsaládú tagokra, akik munkaegységeik után nem kapnak annyi gabonát, hogy évi fejadagjuk biztosítva legyen. Ezek ellátásáról a szövetkezeteknek kell gondoskodnak. Ha a szövetkezet mindezen kötelezettségének eleget tett, ha biztosította az összes alapokat, és megfelelő tartalékot Is teremtett, akkor a vezetőség tegyen számvetést, hogy mennyi a fennmaradó gabona és taggyűlésen határozzon afelöl, hogy mennyi gabonát oszthatnak szét a munkaegységekre. Azt is nyilvános taggyűlésen tárgyalják meg, hogy mennyi gabonát adnak el az államnak szabad felvásárlási áron. Ha a szövetkezet mindezzel már rendbejött, akkor kezdjék meg a tagok között a gabona szétosztását. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a fentiek nem jelentik azt, mintha a szövetkezetek ráérnének a gabona szétosztásával, hogy ez nem sürgős és maradhat utoljára. A Szövetkezetek ne késlekedjenek a gabona szétosztásával, hanem gondoskodjanak arról, hogy az említett kötelességeiknek lehetőleg már a cséplés idején eleget téve, a cséplés befejeztével azonnal megkezdhessék a gabona szétosztását. Türelmetlenül várják maguk a tagok is, hogy mit hozott nekik az egészévi munka, a közös gazdálkodás. A gabona gyors szétosztása azért is fontos, hogy az egyénileg gazdálkodó parasztok — éppen ennek hatása alatt — idejében, még az őszi munkák megkezdése előtt, dönthessenek további sorsukról. A szövetkezeti gazdálkodás gondolatával egyre több község földművesei foglalkoznak, sőt sok helyütt már megalakultak az előkészítő bizottságok. A gabona igazságos szétosztása nagyban elősegíti az új szövetkezetek alapítását és a meglévők taglétszámának kibővítését. Ha az egyénileg gazdálkodó földműves látja, hogy a szövetkezeti tag több gabonát kap az első félévben ledolgozott munkaegységeire, mint az ő egész termése, bizonyosan arra a józan belátásra jut, hogy mégiscsak jobb, kifizetődőbb a közös gazdálkodás. A gabona elosztásánál minden egyes szövetkezetben és minden egyes tagnál íeltétlehl érvényesüljön az érdemszerinti jutalmazás elve. Ez annyit jelent, hogy minden egyes tag munkaegységei arányában részesedjék a gabonából. Egyenlósdit megtűrni a legnagyobb bűn lenne. Kell, hogy azok a tagok, akik egész éven át szívügyüknek tekintették a közös gazdálkodás ügyét, odadóan és becsületesen dolgoztak, most ennek megfelelően részesüljenek jutalomban. Hadd hirdessék a zászlókkal megrakott szekerek, a gabonával telt kamrák és padlások, hogy a jó munkának, a helytállásnak megvan az eredménye. A munkakerülők pedig, akik csak akkor találnak a szövetkezet tájára, amikor valamit osztogatnak, legalább látni fogják: az érdemszerinti jutalmazás csakis a szorgalmas tagoknak biztosítja a magas jövedelmet, nempedig a henyélőknek. Igen fontos az is, hogy azok a gabonatermesztéssel foglalkozó csoportok, amelyek túllépték a tervezett hektárhozamokat, az alapszabályzat szerint pótjutalomban részesüljenek. Most a pótjutalom kiosztásánál kell a tagok előtt megvilágítani, hogy miért fontos a munkacsoportok megalakítása. Ha a csoportok a maguk területén odaadó, jó munkát végeztek, akkor most meglesz a maguk, külön haszna. Félreértések elkerülése végett hangsúlyozni kell, hogy a csoportok tagjai a prémiumot a munkaegységekre járó gabonamennyiségen felül, a terven felül kitermelt gabonatöbbletből kapják. A pótjutalmat ki kell osztani, mert az alapszabályzat előírja; de fontos a kiosztása azért is, mert a kapások termését még nagyban befolyásolhatja. A kukoricát, cukorrépát, burgonyát stb. még aratás után is kell kapálni. Ha a csoportok látják, hogy a pótjutalom nemcsak ígéret volt, hanem valóság, akkor a gyomtalanítással igen sokat tehetnek még a termés növelése érdekében. Azt is szem előtt kell tartani, hogy ha a szövetkezetekben a pótjutalom osztását helyesen végzik, akkor annak következményeként ősszel a tagok már maguk fogják követeim az önálló munkacsoportok megalakítását. A termés igazságos elosztása a tagság között igen fontos érveket ad további új tagok megnyerésére. Zsákokban és mázsákban kifejezhető érvek ezek, melyek leghatásosabban tudják bizonyítani a közös gazdálkodás előnyét. A szövetkezeteknek és a nemzeti bizottságoknak élniök kell ezekkel a lehetőségekkel. Ebben az évben még a kedvezőtlen időjárás ellenére is bő termést takarítanak be szövetkezeteink. A szövetkezet és az egyénileg gazdálkodó földművesek gabonái között már aratás előtt is nagy volt a különbség. A hektárhozámok azonban még ennél is jobban bizonyítják, hogy a közös parcellákon az olcsó gépierők kihasználásával sokkal nagyobbak a terméseredmények, mint az egyénileg dolgozó parasztok földjein. A gabona igazságos szétosztása alkalom arra, hogy a szövetkezeten kívül álló földművesek előtt egyre világosabbá váljék a közös gazdálkodás előnye. Ez a legjobb alkalom arra, hogy a még ingadozó és válaszúton lévő földműveseknek bebizonyítsuk, hogy a mezőgazdasági termelés fellendítése csakis a nagyüzemi gazdálkodásban lehetséges. Ez a legjobb alkalom arra, hogy kézzelfogható példákkal meggyőzzük a kis- és középparasztokat a közös gazdálkodás előnyéről és megnyerjük őket a szövetkezeti gazdálkodás eszméjének. V
