Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)

1955-07-31 / 31. szám

1955. július 31.

\

Földműves

3

Új gazdák a határmentén

Vannak az életben olyan pillanatok és olyan elhatározások, melyekre gyakran visszagondolunk. Gusztáv Prokovič, az egykori Chuchlikov községből — ma már

Nový Život-nak nevezik — Michal Prikryl, Horvát elvtársit!! Dévényből, Marienka Homičaková és sok más ezer és ezer fiatal megért már ilyen komoly, nagyjelentőségű pillanatokat.

Visszagondolnak az elmúlt tavaszra, amikor a cseh határvidék déli részén, a Šumava hegység lábánál, Karlové-Vary meseszép környékén és ott egészen fent a Szent Sebestyén-hegy közelében, földet találtak, amely gazdag és termékeny és mégsem ontja gyümölcseit.

Hosszú évek után először hozott gazdag termést. És a föld még vár a határszéli járásokban, és szülőföldünk határában, szövetkezeteinkben és falvainkon mindenütt arra a pülanatra vár, hogy új, friss erők jöjjenek és megműveljék. Ezt a pillanatot készíti elő a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség.

A párt és a CSISZ KB felhívására Eperjesről mennek ... Nyaráról ..., Kassáról és a többi kerületekből. Határvidékre megy

Gabos Pali, Halčišak András, Paztva Veronika. Tízezren lesznek, Tízezer fiatal gazda. Mintahogy azt a CSISZ KB II. teljes gyűlése kimondta.

A fiatalok már sokat végeztek a mezőgazdaságban

Szép eredményeket értek el.— Felszántottak ezer és ezer hektárnyi parlagon heverő földet, sok

ezer hektár legelőt lekaszáltak és új életre keltettek teljesen elnémult telepeket. A fiatalok új fejezetet kezdtek írni a határvidék történetébe.

Mert hát ki feledkezne meg azokról az eperjesi fiatalokról, akik olyan telepre jöttek, melynek még neve sem volt, ahol egy lelket sem találtak. A CSISZ- tagok ott csakhamar új életet teremtettek és a települést örök időkre „(Jj Éleť’-nek nevezték el. Ki feledkezne meg azokról a szorgalmas kezekről, amelyek a határszéli gazdag legelőkön kaszálnak és felhívásukkal sürgetik a

szénagyűjtés befejezését. Egy félévvel ezelőtt több mint tízezer fiatal ment a határszélre.

Még csak néhány hónapja és a nehézségek ellenére 90 ezer hektár föl '4 műveltek meg úgy, hogy jelentőségteljes elismerésben részesültek. Néhány hónappal ezelőtt indultak el oda, egyévi brigádmunkára és sokan közülük elhatározták, hogy végleg a határvidéken telepednek le. Chovanec elvtárs Dévényből és a kolištei brigádosoknak több mint fele és még sokan mások is ottmaradnak.

A mezőgazdaság bátor fiatal emberekre vár, olyanokra, akik kitartanak elhatározásuk mellett, még akkor is, ha a legnagyobb nehézségekkel kell megküzdeniük.

Sok olyan fiatalember van, akik tettekre vágyakoznak

Nincs szükségük hangzatos Ígéretekre és nem kell előttük icsetelni a könnyű élet lehetőségeit. Gondoljunk csak vissza, mit adtak volna apáink miamikor azért, ha termékeny földet ajánlottak volna fel nekik. Mohón kap ik volna az ajánlaton, alaposan megművelték volna a földet és magukkal vitték volna szomszédaikat is.

Fiatalok, bátor harcosok! Hívjátok ti is szomszédjaitokat és jó ismerőseiteket, bizonyítsátok be, hogy ugyanúgy szeretitek ti is ezt a földet, mint édesapátok, ugyanúgy szeretitek ezt a munkái, és szeretitek ezt az életet. Hiszen a mi földünk termékeny és áldásos, jó föld. Eltart téged, és szép otthont biztosít. Rád is vár,

Valló Károly Terchováról feleségével együtt a határvidéket választotta új otthonául.

Antónia Prípková, Olga Orosová, Jozef Elíz és tludmila Štefanovičová a bratislavai „Tesla" üzemből jöttek a határvidékre.

пппптарараааапаарааааааарптарарппрпсппапппррппппапрппп1-гг1ппгг1пг1пппппппг1г

tokát kizárják az egyes kedvezményezett árutermékek (például a búza) termeléséből, az agrárpártiak úgynevezett kontingenseket vezettek be, megszabták a vetésterületet és túllépéséért a felvásárlási alapár 20 százalékát kitevő bírsággal sújtották a parasztokat. A bírságokat a gabonamonopólium zsebelte be.

A : is- és középparasztot meglopták továbbá az iparcikkek magas és a mezőgazdasági termékek alacsony áraival is. A München előtti köztársaságban a paraszt ugyanannyi mezőgazdasági termékért egyre kevesebb iparcikket vásárolhatott. Míg 1926-ban 100 kg búzáért például 386 kg szuperfoszfátot vagy 542 kg Thomaslisztet vásárolhatott, 1933-ban ugyanannyi búzáért szuperfoszfátból 210 kg-al, a Thomas-lisztből pedig 291 kg-al kapott kevesebbet.

Meglopták a dolgozó parasztokat az ingadozó idényárakkal is. Ősszel, aratás után, amikor a parasztot szorongatta a végrehajtó és az uzsorás, úgyhogy minden áron el kellett adnia termését, lementek az árak. De aratás előtt, amikor többnyire csak a földbirtokos meg a kulak árult s amikor nemcsak a munkás, hanem sok zsellér és kisparaszt is kénytelen volt kenyeret és lisztet vásárolni, akkor a burzsoázia felhajtotta az árakat.

De a finánctőke, amely főleg a városban összpontosu't, nemcsak _ az árak útján vett részt a falu kizsákmányolásában, hanem hitelnyújtás, magas kamatláb, magas földbérek révén és az állam segítségével az adók és mindenféle illetékek által is.

Nagy volt a parasztok fö'délfcége 193Q-ban a legszegényebb parasztságnak több mint a fele részben vagy kizárólag csak bérbevett földeken gazdálkodott. A bérlet feudalists- kapitalista formái a München előtti

köztársaság egész fennállása alatt igen súlyos teherként nehezedtek a parasztság vállára.

A kisparaszt több adót fizetett mint a földbirtokos, vagy a kulák

Évről-évre növekedett a parasztok eladósodása. A kis- és középparasztnak magas kamatot kellett fizetnie, különösen Szlovákiában (10- 14 százalék) és Kárpátalján (15-20 százalék.) Sokszor azonban még sokkal rosszabb volt a helyzet. Maga a „Lidové noviny’’ is kénytelen volt beismerni 1932. január 15-i számában, hogy a kárpátaljai Verhovinán lakó paraszt „nem egyszer 400 koronás váltót ír alá a zúgbankámak, aki csak 200 koronát fizet ki érte. S a paraszt még örül, hogy sikerült pénzt szereznie.”

S az eredmény? Végrehajtás, nyomor, kivándorlás és a dolgozó parasztok teljes proletarizálódása az egyik oldalon, a kizsákmányolok tőkéjének, gazdagságának és nyereségeinek növekedése a másik oldalon.

Ennek a ténynek politikai kifejezése volt a parasztság elégedetlensége, a falusi néptömegek radikalizálódása. Növekedett az ellenállás a mindennemű kizsákmányolással és elnyomással szemben.

A munkások és parasztok sorsközössége és elégedetlensége a München előtti köztársaságban arra vezetett, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártjának politikai és szervezési segítségével a munkások és parasztok közös, szervezett harcot indítottak a kizsákmányolás és a burzsoázia meg a földbirtokosok uralma ellen.

Azzal a hamis agrárpárti jelszóval szemben,’ amely azt hirdette, hogy „A vidék egy család”, kommunista

pártunk Klement Gottwald elvtárs révén más harci jelszót ad ki.

Az urak egységével stb

Ezzel a jelszóval harcoltak 1929- ben a munkások és parasztok Szlovákiában. Ezzel a jelszóval az ajkukon küzdöttek a munkások és parasztok Roudnice és Libochovice vidékén és más répatermelő vidékeken. Ezzel a jelszóval harcoltak a munkások és a parasztok Kosúton, Polomkán és Kárpát-Ukrajnában, a végrehajtások, erőszak és üldözés ellen. Ennek a jelszónak a szellemében segítik a parasztok élelemmel Mostban a sztrájkoló munkásokat, a munkások pedig sztrájkba lépnek, hogy kifejezésre juttassák szolidaritásukat Vsetín, Roudnice és egyéb vidékek tüntető parasztságával. Ezzel a jelszóval rendeztek számos gyűjtést, tüntetést és sztrájkot a Kárpátalján, Polomkán és másutt* alkalmazott brutális eljárás és lövetés elleni tiltakozás jeléül. A munkásosztály és a parasztság harci szövetségének nyomása alatt a parasztok jelentős sikereket értek el.

A megszállók elleni harc idején a munkásosztály, és a parasztság szövetsége a fasisztaellenes népmozgalom fő erejévé, az új népi demokratikus rendszer gerincévé vált. A szilárd munkás-paraszt szövetségben gyökerezik a munkásosztály februári győzelme a burzsoázia fölött. A munkások és parasztok harcaiban, a kommunista párt segítségével és vezetésével létrehozott és megszilárdított politikai szövetség egyetlen közvetlen célt követett: a kizsákmányolás és a nyomor megszüntetését, a tőke uralmának megdöntését, a munkásosztály hatalomraj uttatását és a szocializmus felépítését (Folytatjuk.)

A vágsellyei EFSZ tagjai július 23-án befejezték az aratást. — Äszszonyok, gyerekek az öreg fűzfák árnyékában kötik a hagyományos aratókoszorút.

BEGYŰJTÉSI HÍRADÓ

• Már a losonci járás begyűjtési magtáraiban is szépen gyűlik az idei termés gyümölcse. A losonci, apátfalvi, Vel’ký-Trenčan-i és panyitdaróci szövetkezetesek azonnal a cséplőgéptől behozták az őszi árpát. Rövid két nap alatt két vagon árpát adtak be ezek az EFSZ-ek. Azonkívül két és fél vagon repcét is beadtak. A repce idei termése az egész járásban nagyon szép volt.

• A múlt hét végéig további négy kerület teljesítette a szénabeadást, mégpedig a plzeni 100.4 százalékra, a prágai 100,53 százalékra, az Osti nad Labem-i 100,38 százalékra és a hradec-krátovó-i 100,2 százalékra. Ehhez az eredményhez nagyban hozzájárultak a szövetkezetesek, a kis- és kozépparasztok, akik a köteles 100 százalékos beadásukon felül nagy menynyiséget adtak be terven felül is. — Mindezek a kerületek a szénabegyűjtés tervét határidő előtt teljesítették.

• A szlovákiai begyűjtő üzemek eddig már négy kerületben több ezer tonna gabonát gyűjtöttek be.

• A nyitrai kerületben, az ógyal'ai, komáromi és párkányi járásokban több mint ezer tonnát adtak be eddig. A bratislavai kerületben is ezer tonnán felü1 gyűjtöttek be. A begyűjtés eredményesen folyik a szenei, dunaszerdahelyi, nagymegyeri, somorjai, szeredi, nagyszombati és bratislavai járásokban. A besztercebányai kerületben szintén jól halad a begyűjtés az ipolysági, kékkői, losonci, rimaszombati és füleki járásokban. A kassai kerületben a királyhelmeci járásban is megkezdték a gabonabeadást.

• Az idei repcebeadás eredménye* sen folyik a zselízi járásban. Eddig a járás a tervet már 137,4 százalékra teljesítette. A legtöbb szövetkezet példásan teljesiti ennek a fontos olajosveteménynek a beadását. Többek között a damásdi szövetkezet 64 mázsa repcét terven felül adott be, melyért értékes takarmányt kapott előnyös felvásárlási áron.

• A bratislavai Műzsír-üzemek n. V. (Tukové závody) valóban eredményesen teljesítik a nagymácsédi szövetkezet felett vállalt védnökségi kötelezettségüket. Nagy részben ennek köszönhető, hogy a szövetkezet a marhahúsbeadást 105 százalékra, a tejbeadást pedig 138 százalékra teljesítette. A szövetkezet első félévi jó gazdálkodása révén 57 ezer koronával magasabb jövedelmet értek elv mint ahogy azt tervezték.

• Kis- és középparasztjaink példásan teljesítik beadási kötelességeiket. Példa erre Forbas községe, ahol a magángazdálkodók a marhahúsbeadást 110 százalékra, a sertéshúsbeadást 183 százalékra teljesítették. Hazánk felszabadulásának 10. évfordulójára vállalt kötelezettségeiket is magasan túllépték. Ezek szerint a tervezett 3300 kg sertéshús helyett 4200 kg-ot és az 1100 liter tej helyett 1200 liter tejet adtak be, A matysova-i földművesek is 100 százalékon felül teljesítették hazafias kötelességeiket, Vasilik Mihály gazda, a HNB tagja, félévi tejbeadását 150 százalékra, Havran János gazda 110 százalékra és Havran Péter gazda 106 százalékra teljesítette.

Óvakodjunk a fertőző betegségektől

dunaszerdahelyi járásban terül el Bős község. Ezt a helységnevet évekkel ezelőtt ismertem meg, amikor a sajtó a hősi önkéntes véradókról számolt be.

Ott, ahol a lakosság ily nemes módon tudja bizonyítékát adni egészségügyi öndutatának, bizonyára a talajvíz-okozta járványveszély idején is ehhez méltóan viselkedik.

— Így mn-e miójában?

A falu közepén fiúk lubickolnak, arrébb két lány tisztálkodik. Mindenesetre kényelmes kifutni az utcára és mindjárt a ház előtt a vízbe menekülni a tikkasztó hőség elöl. Ha azonban arra gondolunk, hogy ez a víz az ólak és gödrök alját kimosm, százszor megfertőzve jutott el ide, könnyelműségnek tartjuk az ilyen vízben való fürdést.

Nem messze a fürdőzőktől, két asszony ruhát most a vízben. Vöröskeresztesek mennek arra és megkérdik:

— Ügy gondolják, hogy tiszta lesz?

— Csák a nagyját verjük ki ebben a vízben, odahaza még jól kifőzzük a ruhát — hangzik a válasz.

— Elhihetjük? .-.. kérdik kételkedve.

A másik asszony megnyugtatóan

teszi hozzá:

— Hét halóit halnak azok a baeilusok a forró, szappanos vízben ..

gy asszony fedett vizeskannát hoz mindkét kezében.

— Messziről jön a vízzel?

— Az emberem nem engedi, hogy a mi kutunk vizét használjam, így elég a cipelni mióm.

— Hidd el, érdemes — vigasztalja a seom°zédas6zony. — Legalább nem fogtok megbetegedni.

— Hát, elhiszem, csak legalább valamivel jobb lenne a viz abban a ciszternában. Ügy mondják, hogy a somorjai járásban sokkal jobb vizet hordanak szét.

Bíztatgatom ae asszonykát, hogy Bősre is jgbb víz jön majd, miután

felemlítjük az illetékeseknél, hogy élvezhetetlen a vizük. Azon van a hangsúly ezekben a napokban, hogy a víz egészségi szempontból kifogástalan, és fertőzésmentes legyen. Beszélgetés közben egy kislány szólít meg:

— Tessék már mondani, főzéshez mosogatáshoz szabad használni a kútvizet?

Felvilágosítom, hogy ha a fertőzött kútból származó, akar látszatra tiszta vizet nem klórozták, úgy legalább öt percig forralni kell.

— Sőt zöldség és gyümötes feöblítéséhez és kézmosáshoz is fel kell forralni a vizet — szólt közbe egy fiatalember.

Örömmel tapasztalom, hogy az emberek nagyrészt magukévá teszik azt, amire előadás alkalmával körorvosuk Angyal doktor oktatja őket.

JZ" is csoport egy palánkon függő

rv röplap szövegét olvassa: „Felhívás esetén áltassátok magatokat. Erről beszélgetnek.

— Hiszen tavaly ie beoltottak ben* nünket.

— Én már nem igen hagyom ma* gam

— Kicsit fájt a íatfbm-.

Még ott van á Vörösk'ereőzt sfcfer» vezet tagja, aki a röplapot kifüggesztette. Nyomban közbeszólt:

— Csak szükség esetén tfesг (fat's. És nem gondolják, hogy egy enyhe karfájással jobb megelőzni a tífuszt?

Habart doktor a járási hygénh- és járványtant állomás vezetője szükség gesnek találta, az oltás elrendeléséi. A vöröskeresztes kettősök felhívására fiatalok, idősebbek ■ nekibátorodtak az oltásnak. Hiszen a falu lakosságának legnagyobb érdeke, hogy úgy, mint a tavalyi árvíz idején, az idei talajvíz emelkedése napjaiban se üsse fel a fejét egyetlen fertőző betegség sem.

Ds. SZÁNTÓ (JVÖRG’Ä