Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)
1955-07-24 / 30. szám
4 Földműves 1955. július It Begyűjtési híradó... A vágujhelyi járásbeli Dolné-j Srnie község szövetkezete példásan teljesíti az állam iránti kötelességét. Az első félévre eső sertéshús beadást 15 százalékkal, a marhahúsét pedig 42 százalékkal túllépték. Maíinyinova módszerének bevezetése, a fejőstehenek mintaszerű gondozása és takarmányozása elősegítette a dolné-srnei EFSZ terven felüli tejbeadását, melyet 266 százalékra teljesítettek. A szövetkezetesek jó munkája, a haladó szovjet tapasztalatok alkalmazása nem csupán a beadások példás teljesítését segítette elő, hanem lehetővé tette számukra terményeik szabad piacon való értékesítését. Az első félévben 46 mázsa sertéshúst és 44 mázsa marhahúst, azonkívül több mint 31 ezer liter tejet és 2277 darab tojást adtak a szabad piacra. Az ógyallai, érsekújvári, párkányi, komáromi és surányi járások begyűjtési üzemeinek magtáraiban eddig már több vagón árpát raktároztak el. A szövetkezetesek a kenyérgabona beadására készülnek, javában tisztítják, szárítják a rozsot és a búzát. A párkányi járásból Bátorkeszi község szövetkezete az elsők között adott be 105 mázsa búzát. A búza jó minőségű, tiszta, szép, hektolitersúlya körülbelül 80—83 kilogramm, 15 fokos nedvességtartalom mellett. A bátorkeszi szövetkezetesek azonnal a cséplőgéptől teljesítik 42 vagón búzával, 39 vagón árpával és 7 vagón rozzsal beadási kötelességüket. A köteles beadás után 10 vagón búzát szabad eladásra adnak. Szlovákia déli járásaiban a szövetkezetek megkezdték az őszi repce idei beadásának teljesítését. A bratislavai begyűjtési üzemek érték el eddig a legmagasabb repcebegyűjtést. A nagymegyeri, dunaszerdahelyi, galántai és szenei járások Eí'SZ-eiben is megkezdték már a repce begyűjtését. Már eddig is szép eredményeket értek el. Sok szövetkézét szabad piacra adja be repcetermését. — Többek között a nagymegyeri járásban lévő padányi szövetkezet a 73 mázsa köteles beadásán kívül 14,65 mázsát szabadon adott el. Hasonlóan cselekedtek a csilizradványi szövetkezetben is, amelyben 10,5 mázsa őszi repcét terven felül értékesítettek. A terven felül beadott repcéért kétszer olyan nagy árat kapnak, mint a köteles beadásra előírt termésért. A szlovákiai begyűjtési üzemek eddig már sok vagón őszi árpát gyűjtöttek be. A nyitrai kerületben volt a legnagyobb a beadás. A komáromi, ógyallai, surányi, érsekűjvári és párkányi járások EFSZ- eí, valamint állami gazdaságai a legtöbb őszi árpát adtak be. Az őszi árpa fevlásárlását a nyitrai és verebélyi járásokban is megkezdték. A bratislavai kerületben a nagymegyeri, dunaszerdahelyi, somorjai, galántai és a szenei járásokban, a besztercebányai kerületben pedig az ipolysági és kékkői járásokban kezdődött meg az őszi árpa felvásárlása. A bratislavai kerület is szép eredményt ért el már az őszi repce felvásárlása terén. Július 18-ig már jónéhány vagon őszi repcét gyűjtöttek be a felvásárlási üzemek. A felvásárlásban a dunaszerdahelyi járás vezet, amelynek a 100 százalékos tervteljesítéshez már csak nem egész két vagon hiányzik. Ugyancsak elől járnak a nagymegyeri, szenei és galántai járások is. A nagymegyeri és szenei járások EFSZ-ei sok mázsa terven felüli repcét a felvásárlási ár kétszereséért adtak el a szabad piac részére. A rimaszombati „R i s o“ Leülsz ebédelni, jóízű befőtt és hús mellé, kellemes gyümölcsíz a süteményben, szirup a szódavízben, mind, mind finom és üdítő. Mindezeknek előállításában nagy szerepe van a rimaszombati konzervgyárnak. A város szélén terű' el a szép és rendezett Május 1. parkja közelében. A gyáron már messziről szembetűnik az ötágú csillag. Délután két óra van, amikor a gyár kapujához érünk. Kis várakozás után egy fehérköpenyes férfi vezet a legközelebbi munkaterembe, ahol jókedvű lányok dolgoznak. Innen Kovácsik Olga, a zöldségosztály vezetője visz bennünket tovább a gyümölcsosztályba, ahol javában folyik a cseresznye konzerválása. Csapó Irén, IS éves munkásnő, kissé félénken kezd beszélni, de később mégis összebarátkozunk, Ragocsai Irén, Jónai Margit és még többen is itt dolgoznak. Jókedvnek és megelégedettek. Elmondják, hogy az üzem nemcsak hazai, hanem külföldi: magyar, bolgár stb. gyümölcsöt is dolgoz fel. A gyárban nagy tisztaság és rend uralkodik. Kovácsik elvtársnő már tíz éve dolgozik munkahelyén. Itt a gyárban ismerkedett meg férjével. Havi keresetük eléri a 2000—2200 koronát is. A gyümölcsíz osztályon Leszár Gyula elvtárs beszél munkájáról. Négy éve dolgozik a gyárban, havi keresete kb. 1000 korona. Két katlannal dolgozik. Üzemük két_ versenyzászlót nyert, ami a gyár jó munkáját bizonyítja. Utunk további részén a raktárhelyiségeket nézzük meg, amelyekben már láthatók a nemrég készült cseresznyebefőttek. Ezeket a konzerVeket csak később szállítják majd el. Rövidesen rátérnek a soron következő gyümölcsök feldolgozására. Legkellemesebb érdekessége utunknak a kóstolás. A befőttek kiváló minőségűek és minden dicséretet megérdemelnek. Háziasszonyaink méltán számíthatnak hazánk konzerviparára, amely mezőgazdaságunk, főképp gyümölcstermelésünk emelkedése nyomán ellátja növekvő konzervigényünket. Minőségileg pedig konzervgyáraink, köztük a rimaszombati „Riso” nemzeti vállalat is, olyan minőségű árut készítenek, hogy azokat mind. a hazai, mind a külföldi fogyasztók szívesen vásárolják. PÁSZTOR ISTVÁN Előzzük meg a tűzkárt! A mezőgazdasági termékek tűzvédelmi szempontból tűzveszélyes — könnyen gyúló anyagok. Különösen pedig a szocialista mezőgazdasági üzemeknek nagy mennyiségben felhalmozott termékei fokozzák a tűzveszélyt. Ezért fokozottan kell ügyelnünk a tűzbiztonságra, a tüzbiztonságc t előírások és rendeletek betartására. Az állami tüzfelügyelősé'g és az állami biztosítóintézet minden mezőgazdasági üzemben és EFSZ-ben ellenőrzést tartott és ez alkalommal elrendelték az esetleges észlelt hibák és hiányosságok eltávolítását. Ugyanúgy átvizsgálták a járás valamennyi terményraktárát is. Népi demokratikus államunk a tűzvédelmet a legmesszebbmenően támogatja, tűzvédelmi egyesületeink a mai modern technikának megfelelő felszereléssel, automobilokkal és motorfecskendőkkel vannak ellátva. Az egyesületek technikai felkészültségének magasabb színvonalra való emelését nagyban elősegítette a „Csehszlovák köztársaság legjobb tűzvédelmi raja” címért indított lista verseny. De bármennyire is felkészült tűzvédelmünk a tűz elleni küzdelemre, ez nem csak az ő ügyük. A tűzvédelmi feladatok teljesítésében segíteni kell a köztársaság mindén becsületes polgárának. -A HNB-ok e célból a Csszl. tűzvédelmi bizottságokkal közösen aratási tűzvédelmi járőröket szerveztek. De nemcsak a járőrök, hanem mezőgazdaságunk valamennyi dolgozójának kötelessége a tűzvédelmet biztosítani. Ne dohányozzanak, ne használjanak nyílt lángot, ahol ez tüzet okozhat, távolítsanak el minden olyan hibát, ami tűzvészt idézhetne elő. Fokozottabb mértékben tartsák rendben a gazdasági épületeket, rakodóhelyeket, udvarokat. Őrködjenek éberen, még a legjelentéktelenebbnek látszó rendellenesség se kerülje el figyelmünket. Összehordás előtt jelöljék ki az erre alkalmas helyet. A rakodóhely olyan helyen legyen, hogy az esetleg szükséges oltóvizet minél kisebb távolságból biztosíthassák. Lehetőleg folyókhoz, patakhoz közel, (de nem árterületen). Készítsenek a rakodóhelyre legkevesebb 200 liter vizet, szikracsapót, horgot, legalább 2 vedret és esetleg kézi fecskendőt 500 literes vízkészlettel. Tartsuk be az előírásokat, a dohányzási tilalmat, a rakodőhelyeket sohase hagyjuk őrizetlenül, de ne bízzuk soha gyermekekre annak őrzését. Cséplés idején a gépészek figyelmét kell különösen felhívni, mivel a használt üzemanyagok mind tűzveszélyesek. A gőzgépekkel való cséplésné! a kéményt feltétlenül szikrafogóval kell ellátni és a cséplés egész ideje alatt nagyobb mennyiségű vízkészlet legyen a gép körül. A közelből távolitsunk el mindenféle gyúlékony anyagot. A robbanó motorral való cséplésné! különösen az üzemanyagra vonatkozó rendelkezéseket tartsuk be. Egy napi készletnél többet soha se tartsunk a cséplés színhelyén, és ezt is a géptől legalább 20 méterre kell elhelyezni. A villanymotorral való cséplés esetén, különösen a kábelek szigetelésére kell ügyelni. A kábel sohase feküdjön a földön. A cséplésnél mindig kéznél kell lenni: legalább 200 liter oltóvíznek, 2 vedernek, megfelelő kézi tüzoltókészüléknek, homoklapátnak és az első segélyhez szükséges felszerelésnek. A kicsépelt gabonaneműek elhelyezésére szánt raktárakat is a legnagyobb gonddal készítsük elő. Ne legyenek kitörött ablakok, a szeielő nyílásokat lássuk el üveggel, vagy sűrű dróthálóval. A terményt feltétlenül csakis száraz állapotban szabad a magtárba behordani és a behordott termény magassága ne haladja meg az 1 métert. A tüzstatisztika sok tűzesetet mutat ki, melyeket a gyermekek okoztak. Minden ilyen esetben olyan füzekről van szó, melyeket elkerülhettünk volna, ha nem hagyjuk a gyermekeket felügyelet nélkül. Oktassuk és figyelmeztessük a gyermekeket állandóan a tűzveszélyre. A tornaijai járás tűzvédelmi egyesületei a mai modern technikával és felszereléssel készen állanak a tűz elleni harcra és felhívják dolgozóinkat is, hogy ebben legyenek segítségükre. Segítsenek megvédeni közös vagyonúnkat, segítsenek megvédeni mindannyiunk egész évi kenyerét. M. F. Šafárikovo szoeia- I hajtógépekhez Harmincnégy új taggal erősödött a vízkeleti EFSZ vízkeleti EFSZ még a múlt évben sem tartozott a galántai járás legjobb szövetkezetei közé. Ez perig azzal magyarázható, hogy a szövetkezet kevés munkaerővel rendelkezett. így aztán mind a növénytermelésben, mind az állattenyésztésben lemaradás mutatkozott. A községből sok munkás különböző építkezéseknél, vagy más iparágakban dolgozott. Amikor hazajöttek, figyelemmel kisérték a szövetkezeti tagok életét. Látták azt is, hogy az EFSZ a nehézségek ellenére is erősödik, fejlődik. Gondolkodtak, tervezgettek.. Munkahelyükön is mindig arról beszélgettek, hogy tudnának segíteni a községükben l&vő szövetkezetnek. Végül úgy határoztak, hogy otthon maradnak, szövetkezeti tagok lesznek. Az új tagok között találjuk Haver Józsefet is, aki a diószegi kendergyárból jött a szövetkezetbe. Haver elvtárs kezdetben a növénytermelésben dolgozott. Munkáját becsületesen végezte. Azonban jobban szeretett voi.na az állattenyésztésben dolgozni. Kívánságát elmondotta az EFSZ vezetőségének, akik lehetővé tették, hogy az állattenyésztő csoport tagja legyen. Jgy lett Haver elvtárs a vízkeleti szövetkezet kiváló tehenésze. Naponta 22 drb tehenet gondoz. Jő munkáját -a tehenek csillogó szőre, a ficánkoló borjúk és az állandóan emelkedő tejhozam tükrözi hűen vissza. Haver József megelégedetten _ beszél mai életéről. Naponta három munkaegységet dolgozik le, amelyre munkaegységenként 9 koronát, 2 kg búzát, fél kiló kukoricát és fél kiló árpát kap előlegként a szövetkezettől. De nemcsak Haver elvtárs arcáról tükröződik a megelégedés sugara, hanem mind a 34 új tagéról, akik jó munkájukkal teszik szilárddá, gazdaggá a vízkeleti EFSZ-t, amely az ö 'boldogabb életük alapja. Krajcgovics Ferdinand. Segít az Agroprojekt A kassai kerület mezőgazdasági építkezéseinél nagy segítséget nyújtanak az Agroprojekt vállalat dolgozói. A műszaki mezőgazdasági szakdolgozókkal való szoros együttmunkálkodás eredményeként a kerület szövetkezetei 666 mezőgazdasági épületet kapnak ebbe* az évben. Azonkívül 50 épülete* még kisebb nagyobb javításokat végeznek. A kassai kerület EFSZ-eiben az első félév végéig 187 új tehénistállót, sertésólat, hizlalókat és más gazdasági épületet fejeztek be. Így az Agroprojekt dolgozói 103,8 százalékra teljesítették a szövetkezetek részére tervezett félévi beruházási tervüket. A királyhelmeci járásban eddig 50 különböző új gazdasági épületet adtak át az EFSZ-nek. A legtöbb tehénistállót a szepsi-i járásban építették és pedig Ájon, Somodiban, Jabloneán és dánokon. Majdnem mindé* újonnan felépített épületben a munkát gépekkel végzik. Többek között önműködő itatókat, és függő vasutat szerelnek fel, amely a takarmány és a trágya szállításának munkáját könnyíti meg. Az istállók, hizlaldák és magtárak építkezése mellett silógödrök építéséről sem feledkeznek meg. Habár ezek építkezését csak júniusban kezdték meg, eddig már 12 2560 köbméter befogadóképességű silógödröt készítettek. „Első fias tehenem 4 hetes kis borját szeretnénk itatásos módszerrel továbbnevelni. A tehén azonban így csak másfél liternyi tejet ad, a többit fejés közben visszaszívja. Mit tegyek, hogy a tehén a nála maradt tejet is kiadja?” — kérdezi Fábry Béla olvasónk. A borjú nevelését már itatásos módszerrel kellett volna kezdeni. A tehén most már szelíd bánásmód és jó gondozás mellett is nehezen szokja meg, hogy a borjú nem szopik. A tejelés ugyanis a tehén idegrendszeri beállítottságával függ öszsze. Most hetekig tartó türelmes és szelíd bánásmódra van szükség, amíg a tehén megszokja, hogy a borjú nem szopik. Ezt az időszakot próbálják meg úgy áthidalni, hogy ne egyszerre válasszák el a borjút, hanem hagyják szopni egy keveset és szopás közben fejjék is a tehenet. Megpróbálhatják azt is, hogy a borjút pár nap után átkötik másik helyiségbe, hogy a tehén ne lássa, amíg a íejést meg nem szokja. * * * Fényes Ferencné olvasónk kérésére a ribizlikocsorva készítését közöljük: RIBIZL1KOCSONYA: A szemezett ribizlit megmossuk és szitán lecsurgatjuk róla a vizet. Amikor megszáradt, szitán áttörjük, s rövid ideig állni hagyjuk. Aztán a levét leöntjük, s ahány kiló a gyümölcs, annyi kiló cukorral két óra hosz.szatt keverjük, majd tíz percig lassan forraljuk. Forrón üvegekbe rakjuk, cseppnyi szalicilt hintünk a tetejére, s csak akkor kötjük le az üveget, amikor már teljesen kihűlt. Ugyanígy készíthetünk málna-, vagy együtt málna-ribizlikocsonyát is. * * Kis Józsefné, parasztasszony arra kér választ, miért nem kotlának a tyúkjai és hogyan lehetne őket kotlásra bírni... A tyúkok elkotlása olyan élettani folyamat, amelyet semmiféle módszerrel nem tudunk befolyásolni. A tavaszi keltetéshez legfeljebb csak úgy szabályozhatjuk a tyúkok kotlási idejét, hogy korai, márciusi csirkéket hagyunk továbbtenyészre. A tyúkokat a tél folyamán is jól, változatosan takarmányozzuk, meleg, világos ólban tartjuk, hogy télen is jól tojjanak. Amíg ugyanis a tyúkok szükségét érzik annak, hogy tojjanak, addig nem kotlának el. A kotlási hajlam egyébként fajta-tulajdonság is. Rendszerint a kisebb testű, sokat tojó és a nagyobb testű külföldi fajták között van olyan, amelyik nehezen kotlik. Az idősebb 2—3 éves tyúkok, amelyek kevesebbet tojnak, hamarabb kotlának és jobb kotlók. Az elkotlást tehát csak annyiban tudjuk befolyásolni, hogy megfelelő tenyészállatok kiválogatásával, változatos takarmányozással, jó gondozással a tojásrakás időszakát szabályozzuk. * * * Több olvasónk kérésére közöljük a bordóilé szakszerű készítésének és használatának a módját. Egyszázalékos bordóilé készítéséhez egy kiló rézgálicot megtörve vászonzacskóba kötünk és fahordóban 50 liter vízbe lógatjuk mindaddig, míg teljesen feloldódik. Ugyanakkor egy másik, körülbelül 120 litéres fa- vagy cementhordóban 1,5—1,8 kiló szalonnás meszet szűrőn átmosva 50 literre felhígítunk. Ezután a rézgálicoldatot lassan és folytonos keverés közben a mésztejhez öntjük. Mindig a rézgálicoldatot kell a mésztejhez önteni, mert Így lassabban ülepedő, jobban tapadó, nagyobb gombaölő hatású permetlevet kapunk. A bordóilé akkor jó, ha lúgos kémhatású. Lúgos a permetlé akkor, ha a piros lakmusz (próbapapír) megkékül vagy a fehér fenolftalein-papír gyengén megpirosodik. Ha a próbapupír nem változtatja meg a színét, akkor még annyi inésztejet adunk a permetléhez, hogy a próba sikerüljön. Általános szabály, hogy csak egy napra való permetlevet szabad készíteni. Nem szabad vegyíteni a bordóilevet olajos keverékekkel, szappanos szerekkel. * * * Itt a barackbefőzés ideje! Balogh Andrásné és Fekete Józsefné kérésére közöljük a barackbefőzés helyes módját. BARACKBEFÖTT: A kemény barackot lehámozzuk, felibe vágjuk és kimagozzuk, majd befőttesüvegekbe rakjuk vágott felivel lefelé és kihűlt cukoroldattal öntjük le (1 liter vízre 20—25 dkg cukor). Az üvegeket lezárjuk és 20 percet gőzöljük őket 80 O-náJ. Ha feltörjük a barackmagokat és minden üvegbe egy-két magbelet is teszünk, a befőtt leve még sokkal ízletesebbé válik. BARACKLEKVÁR: A lehámozott vagy hámozatlan barackot kimagozzuk és szétfőzzük, majd szitán áttörjük és hozzákeverjük a cukrot. Állandó keverés mellett addig főzzük. ainíq megsúrúsödik. Azután befőttesüvegekbe öntjük, és ha kihűl, az üvegeket bekötjük. 1 kg áttört barackhoz 60—70 dkg cukorra van szükség.
