Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)

1955-07-17 / 29. szám

8

Földműves

1955. július Ту.

Milyen szemveszteségek keletkeznek a termény betakarításánál

Hosszó hónapok fáradságos munkájának gyümölcsét takarítják be földműveseink a most elkövetkezendő napokban. A jó gazda arra törekszik. hó"'" az aratásnál minél kevesebb szempergés forduljon elő 4 lehetőleg minden szem a magtárba kerüljön. Ezeket a veszteségeket főként az alkalmatlan és helytelenül beállított aratógépek, valamint az agrotechnikai határidők be nem tartása és a munka rossz szervezése okozza.

Államunkban ^ óvatos becslésnél — ezek a veszteségek csak a gabonaneműek össztermésének 10—15 ezer vagonnal való csökkenését eredményezik évente. További nagy veszteségek keletkeznek az olaj- és rostnövények, valamint a takarmány- és kapásnövények betakarításánál is.

A minőségi veszteségek a betakarított termények táp-, takarmány- és ipari értékének csökkenését idézik wi. A minőségcsökkenést az agrotechnikai határidők elhanyagolása, a gépesítés alacsony foka, valamint a szakszerűtlen és rosszúl szervezett betakarítás okozza.

A minőségi veszteségek csökkentik valamennyi betakarított termény értékét. Ha a gabonafélék betakarítását nem végezzük el helyes agrotechnikai határidőben, a gabona gyakran megázik ép a szem kicsírázik. A kicsírézott gabona őrlési értéke igen alacsony. Vetésre teljesen alkalmatlan és ipari célokra, például malátának (árpa) szintén értéktelen.

Az időveszteségek egyrészt lerontják a betakarított termés minőségét és csökkentik mennyiségét, másrészt a betakarítási költségek aránytalan növekedését idézik elő. Az időveszteségeket rendszerint a rossz munkaszervezés és az elégtelen gépesítés okozza.

Például: Ha az 1200 mm dobszélességű villanymotorral hajtott cséplőgép teljesítőképességét a munka jobb szervezésével az óránkénti 11,1 métermázfsáról óránkénti 14,8 métermázsára emeljük, akkor a vülanyáramfogyaszfcés 10 tonna kicsépelt magnál, 8,e kilowattal csökken és_ a teljesítmény személyenként és óránként 7 százalékkal emelkedik. Még nagyobb idő- és költségmegtakarítást érünk el a kombájnos aratásnál. — Biozgul elvtársnak, a Szovjetunióban etért tapasztalatai szerint a kombájnos aratás (beleértve a csépiést és a szalma eltakarítását is) a kézi aratásnál 9,2-szer, marokrakó aratógép használatánál 7,5-szer és a kévekötő aratógépnél 4.ó-szer gyorsabb.

Az időveszteségek legkisebb mértékre való korlátozása a gabona neműek, kapásnövények, takarmány félék és olajnövények betakarításénál egész népgazdaságunknak óriási hasznot hoz.

A három fajta veszteség _a gyakorlatban pontos határok nélkül egymásba folyik és egyik a másikat

okozza. Ezért a betakarításnál mind a három veszteség elten küzdeni kell és mindegyiket ki kell küszöbölni.

A gabonaneműek betakarítása

A gabonaneműek betakarítása lényegében négyféleképpen történik:

1. ) kézi kaszálással, kézi kévekötéssel és cséplőgéppel való cséplésseä;

2. ) marokrakó aratógéppel, kézi

kévekötéssel és cséplőgéppel való csépi éssel; •

3. ) kévekötő aratógépes aratással és cséplőgéppel való csépléssel;

4. ) csépléssel egybekapcsolt kombájnaratással, a gabona utólagos szárításával és tisztításával, s a szalma összegyűjtésével és kazalozásával.

Az első mód szerinti betakarításnál a veszteség 20—25 százalék, a gabona sokáig van kitéve a megázás veszélyének, ami a gabona minőségét gyakran lerontja. A betakarításhoz és csépléshez szükséges idő hektáronként 12—14 nap.

A betakarítás második módjánál a vesztesig kb. 13—20 százalék, a gabona értékcsökkenésének veszélye szintén jelentős, mert a betakarítás hektáronként 10 munkanapig tart.

Ha a gabonát kévekötő aratógéppel takarítjuk be, a veszteség kisebb, kb. 10—12 százalék. A betakarítás hektáronként 5—7 napra rövidül, úgyhogy az értékcsökkenés veszélye is kisebb.

A kombájna&tásnál (jó munkaszervezésnél), a betakarítási veszteség csak 1—4 százalékot tesz ki. a gabona elértéktelenedése aránylag csekély, mert a betakarítás, beleértve a gabona utólagos szárítását és a szalma kazalozását is, hektáronként csak 1,3—1,5 munkanapot vesz igénybe.

Mindebből kitűnik, hogy mind a mennyiség, mind a minőség, valamint az idő tekintetében is, a kombájnos aratásnál legcsekélyebbek a veszteségek, mégpedig főképp a szovjet gyártmányú SZ-4 magánjáró kombájn-nal való aratásnál, amely a mi viszonyaink közepette igen jól bevált.

Ma biztosítani akarjuk a legcsekélyebb veszteségekkel járó kombájnaratást, be kell tartanunk a következő alapvető feltételeket:

a) tökéletesen készítsük elő a gépeket;

b) tökéletesen készítsük elő á munkaszakaszokat;

c) tökéletesen készítsük elő a munkafolyamat tervét.

Ha a kombájnt az aratásra tökéletesen akarjuk előkészíteni, szükséges, hogy minden része szakszerűen meg legyen javítva. A kombájn bonyolult gépezet, ezért fontos, hogy javítását valóban szakemberekre bízzuk s hogy javításában aktív részt vegyen mind a kombájnvezető, mind annak segédje is. Ezek tudják a legjobban, hol van valami hiba, éppen ezért a

legbiztosabban tudnak arra rámutatni és annak kiküszöbölésében eredményesen résztvehni. A szovjet gép- és traktorál'omások (MTSZ) kiváló kombájn vezetői mindig jelen vannak es aktív módon közreműködnek kombájnjuk javításánál. Továbbá az is szükséges, hogy mind a kijavított gépeket, mind az újakat is az érvényes előírásoknak megfelelően helyesen bejárassák. Hogy mérsékeljük a veszteségeket az aratásnál, a kombájnra

magfogót szerelünk. A szalmát és pelyvát a bogJyázóba gyűjtjük.

Kombájnos aratáshoz a munkaszakasz előkészítése tulajdonképpen már a tarlóhántással kezdődik, s az őszi szántással, majd a talaj előkészítésével és a vetéssel folytatódik. A tala) fe'gzíne legyen sima, ne legyenek

rajta angyobb rögök, buckáig és mélyedések. A növényzetnek Kiegyenlítettnek és gyommentesnek kell lennie.

Az elmúlt esztendőkben a kombájnok nálunk sok esetben nem tudtak teljes munkateljesítményt és minőségileg kifogástalan munkát nyújtani, mert a talaj felszíne egyenetlen, a növényzet pedig gyomos volt. — Ezért szükséges, hogy a kombájnvezetők, a gép- és traktorállomások szakaszagronómusaival és az EFSZ-ek funkcionáriusaival alaposan felülvizsgálják a földeket és meghatározzák,’mely táblákon fognak kombájnnal aratni. A kombájnvezetö minden megállapított zavaró akadályt feljegyez és azokat a helyeket, ahol mélyedés, emelkedés, vagy más akadály van, látható módon (karóval, rúddal) megjelöli.

A kombájnos aratás, illetve betakarítás munkarendjét előre keU megállapítani. így meg kell határozni, melyik táblát fogják e'Oször learatni, melyiket utána és így tovább. Ez a sorrend szolgál azúián alapul a betakarítás időtervének kidolgozóéhoz. Az EFSZ-ek kataszteri térképén színes ceruzákkal jelöljük meg a táblák sorrendjét, amelyeken aratni fogunk, valamint a kombájnnak az egyik tábláról a másikra való átmeneteiét (útirányterv). A munkaszakasz felülvizsgálásáhá! megvizsgáljuk az utak állapotát, a hidak szélességét és az utakról a földekre való átjutás lehetőségét. Egyszersmind meg

kell állapítani azon táb’ák szélességét, hosszúságát ég, kiterjedését, amelyeken kombájnnal fogunk aratni, valamint a kombójnvezetü és _ segédje élelmezésének lehetőségeit is.

A betakarítás időtervét az aratás megkezdése előtt négy—hat nappal ellenőrizzük és aszerint módosítjuk, hogy miiven a gabona tényleges érettségi állapota az egyes táblákon. A kombájnos betakarításánál érvényes elv szerint a gabonát akkor takarítsuk be, amikor 80—90 százalékban elérte a teljes érettséget. Ekkor az aratást a lehető leggyorsabban végezzük, hogy elkerüljük a pergési veszteséget.

/3 ra tünk

Fiúk, lányok gyertek, velünk ki a búza földre, hívogat a kövér kalász s dalt suttog zizegve.

Szép az élet, künn a mezőn eltűnt, a barázda az embernek már a gép lett hű, segítő társa.

Búzatáblán a traktor az önkötözöt húzza, s kasza előtt meghajlik a láayan ringó búza.

Gép levágja, majd elnyeli s úgy jön ki belőle, mint illatos rét virága bokrétába kötve.

t’iros szoknyás vidám lányok míg kévét cipelnek, munkaközben a madárral versenyt énekelnek.

Friss erővel, vidám kedvvel járunk a határba, jó munkánknak gazdag termés s új kenyér az ára.

Szabó Mária, Lég

Szovjet mezőgazdasági gépek állandó kiállítása Prágában

A szovjet mezőgazdasági gépek állandó kiállításának titkársága, technikusai, feltalálói és dolgozói becsületesen teljesítik a kormány által megszabott határidők betartását és a Prága-fiepi kiállítás munkái már befejezés előtt állnak.

A szovjet mezőgazdasági gépek állandó kiállítása alkalmat ad a legújabb és leghaladóbb növényápolás! és állattenyésztési gépek megtekintésére. Ez az állandó kiállítás jelentős segítséget nyújt majd gépesítőinknek, gép- és traktoráUomásaink, valamint állami gazdaságaink dolgozóinak.

A kiállítás ünnepélyes megnyitása 1955 július 16-án délelőtt 10 órakor lesz.

Silómedencék épületelemekből összeszerelve

E. Biheller mérnök sikeres újítójavaslata megoldja a silómedencék tömeggyártásának problémáját, mert az eddigi módszerek szerint készített silómedencék drágák voltak és igen sok faanyag elhasználásával épültek.

Az újítási javaslat szerint a silómedencék egyes részeit előre gyártják és az építés színhelyén Csak összeszerelik. Az egyes elemeket úgy méretezték, hogy két ember könnyen felemelheti és helyére illesztheti. Továbbá összeszerelésük oly egyszerű, hogy nem igényel különösebb szaktudást. A szerelést maguk a mezőgazdasági dolgozók is elvégezhetik. Az egyes elemek mérete 75,5x32x16 cm, melyek az összeillesztés után szabályos köralakot öltenek, és mivel szilárdsági igénybevételük igen csekély, ezért 10x9 cm-es mélyedésekkel vannak az egyes elemek könnyítve. Így egv-egy darab súlya csak 60 kg, melyet két dolgozó igazán könnyen a helyére tud illeszteni.

A medence alját szintén elkészíthetik a mezőgazdasági dolgozók önállóan, mert ez a betonmunka nem igényel saluzást, sem különösebb munkálatokat.

Egy négyes silómedence elkészítésénél ezzel az eljárással hozzávetőlegesen 11 ezer Kcs-t lehet megtakarítani, és ha átgondoljuk, hogy Szlovákiában ez év végéig 3 ezer silómedencét kell elkészíteni, a megtakarítás több millió koronára emelkedik. Ha az egyes elemeket közvetlen kerületi, vagy járási viszonyban fogják előre gyártani, a megtakarított összeg még emelkedik, mert a szállítási költségek lényegesen csökkennek, s a munka üteme is meggyorsul.

A bratislavai állami központi mezőgazdasági épületek tervező intézete elismerésben részesítette Biheller mérnök újítási javaslatát és 10 silómedence építését rendelte el, ilyen módon kísérleti megfigyelés céljából.

Meg kell még jegyeznünk, hogy Biheller mérnök eredeti javaslatát nem régen módosította, ui. a köralakú medencék helyett hatszögletű csoportmedencét javasolt, ami újabb anyagmegtaka-rításhoz vezet, mert a közfalak lerövidülnek.

яяяиаяяавяаяаяавяаЕ>аавяаявеяяяяямяяввяяявяяяяяаяяяявнавяааяяамвяяяявя«яяаааяявяя1

A javaslat nemcsak pénzügyi megtakarítási szempontból értékes, hanem erdőgazdasági szempontból is, mivel országos viszonylatban több, mint félmillió köbméter faanyagot takarít meg.

авяавааяввяаааааяааяваваямясаяааааяяаааяяаавааяаавяаа

A szokásos cséplési módszer nem biztosítja a cséplőgépek gazdaságos kihasználását. Nagy hibát követünk el, ha a gyors cséplésnek nem szentelünk kellő figyelmet. Néhol a cséplőgépesoportok, amelyek elősegíthetik és meggyorsítják a munkát, — nincsenek mindig jól összeállítva, a munka rosszúl van megszervezve, a gabonát nem szállítják elég gyorsan a cséplőgéphez és egyáltalán nem alkalmazzák a két műszakban való cséplést. E. hiányosságok miatt a cséplés túlsók időt vesz igénybe és a gabona sok esetben néhány hétig kint marad a földeken, ahol túlérik, ki van téve az esőnek és szemben nagy kárt szenved. A gép alacsony teljesítménye mellett nagy az üzemanyag pazarlás és alacsony a munka teljesítménye is.. Meg kell értenünk, hogy a gépcsoportokkal való cséplés akkor a leggazdaságosabb, ha annak minden előnyét kihasználjuk.

A cséplőgépek észszerű kihasználásával és a kicsépelt szem mennyiségének emelésével újfajta munkaszervezés segítségével N. N. Bregyuk hosszabb ideig foglakozott. Alapos megfontolás után rájött arra, hogyan lehet a csépléjsi munkákat megszervezni és a cséplőgépet úgy előkészíteni, hogy teljesítményét fokozzuk. A Bregyuk módszer sikere a következőkön alapszik: a) a cséplési munkák he’ves megszervezése, b) a cséplőgép jó állapota, c) a cséplőgép elkészítése, d) a gép munkaközben való rendszeres karbantartása.

Annak ellenére, hogy e cséplő módszer előnyei általában ismeretesek, nálunk még távoltól sincs eléggé elterjedve. Ha Bregyuk módszerrel akarunk csépelni, jól fel kell készülnünk a munka, megszervezésére. A cséplési terv fontos feladata, hogy helyesen készítsük elő a csépi és t, a gabonát rakjuk kazlakba, előnyösen heivezzük el a kazlakat és a kicsépelt szalmát^ A cséplési munfeik^t

Szervezzek meg a cséplést Bregyuk módszer szerint

pedig úgy szervezzük meg, hogy két műszakban 24 órát dolgozzunk. A műszakokra tagolódó qséplések számának megállapításánál a tervezett hektárhozamokból kehi kiindulnunk, valamint a két friüszak alatt vég-. zett cséplési tervből.

A szövetkezet például 300 hektáron vetett gabonaféléket. A tervezett hektárhozam átlag 20 mázsa. E szerint az egész területről a terv szerint 60 vagón gabonát kellene kicsépelni. Bregyuk módszerrel például a' gépcsoportnak két műszak folyamán 6 vagón gabonát kell a terv szerint kicsépelnie. A szövetkezetnek ebben az esetben tíz cséplést kell, _ előkészítenie és valamennyi folyamán körülbelül 30 hektár területről kell a gabonát egy gépnek kicsépelni. A cséplőgépet úgy helyezzük el, hogy ne kelljen messziről szállítani a gabonát és messzire szállítani a kicsépelt szemet és szalmát. Ne feledkezzünk meg a tűzveszélyről sem, továbbá arról, hogy villamos géppel i,s csépelhetünk s a cséplés éjszakai világítását is megszervezhetjük.

Igen célszerű a következő eljárás, amely különösen a nagyobb teljesítményű gépeknél alkalmas: a cséplőgépet minden műszak után toljuk hátrább, ahol már a kazlak elő vannak készítve a további műszak számára. A kisebb gabonakazlakat jobban el lehet helyezni és így' munkaerőt takaríthatunk meg a cséplésnél.

Ugyanez vonatkozik a szalmakazlakra is, ami a szalma betakarításához szükséges munkaerőt illeti.

A következő feladat a terv részletes kidolgozása. Például: a két műszak folyamán 7 vagon gabonát keli kicsépelni, a hektárhozam pedig 21 mázsa, A két műszakhoz tehát körülbelül 34 hektárnyi területről kel’ a gséplőgíphez gabonát szállítani. A

feltételezett napi teljesítmény 38 tonna kicsépelt szem, az éjszakai, valamivel kevesebb, vagyis 32 tonna. Ha, a szem a szalmához úgy viszonyul, mint 1:1,4-hez, akkor két műszak számára 168 tonna gabonát kell a géphez szállítani. A tervezett kicsépelt szem számára a nappali műszakban 91,2 tonna gabonát kell a géphez szállítani, melynek felét a műszak előtt egy nappal hordjuk össze a cseplés színhelyére és a cséplőgép egyik, oldalára rakjuk. Ha 1 rxő-nyi kazalra 60 kg gabonát számítunk, a kazal, mely a nappali műszakhoz szükséges gabona felét tartalmazza (tehát 46,1 tonnát) 8 m széles, 16 m hosszú és 6 m magas lesz. A gabona másik felét pedig ebben az esetben egyenesen a kocsikról adogatjuk majd műszak közben a cséplőgép másik oldaláról. Ezen műszakból nyert szalmát egy kazalba rakjuk, mégpedig úgy, hogy. először az elevátor egyik oldaláról rakjuk a szalmát. A kazalnak ezt a részét befejezzük és aztán hozzáfogunk a másik felének rakásához.

A nappal műszak után a cséplőgépet hátra toljuk, az éjjeli műszak számára a már előre elkészített két kazal közé. Az éjjeli műszak tervezett teljesítménye 32 tonna kicsépelt szem, melynek 76 tonna összehordott gabona feiel meg, és ez két 13,5 m x 8 m x 6 m méretű kazalba van rakva. Ha fogattal végezzük a gabona szállítását két műszak számára éspedig átlag 500 méteres távolságban, akkor 10 órás műszaknál körülbelül 24 olyan fogatra lesz szükségünk, ame'y óránként egy kocsira való gabonát hoz ösSze és rak le a gépnél.

A munka és a terv megszervezésében fontos szerepet játszik a munkaerők helyep elhelyezése. Fontos,

hogy a nappali műszak alatt a cséplőgép mindkét oldaláról kocsikról csépeljünk, az éjjeli műszak alatt pedig kazlakból. A gép etetését két etető végzi, akik óránként váltakoznak. A szalmát és a töreket elevátor segítségével kazlakba rakjuk, a polyvát pedig szívó segítségével takarítjuk el.

A Bregyuk-módszer alkalmazásánál egy műszak alatt állag 40 emberre van szükség. E'ső pillanatra ez soknak tűnik, de sokkal nagyobb személyenkénti teljesítményt tudunk elérni ennek a módszernek alkalmazásával.

A Bregyuk-féle cséplés megszervezésénél nagy szerepet játszik az óra-ütemterv bevezetése, igen ajánlatos a gabonacséplés ütemét táblára írni, melyet a cséplőgép közelében helyezünk el és amelyen a cséplési terven kívül az óránként elért teljesítményt és a két műszak ©tejétől elért teljesítmény# is feljegyezzük.

Igen fontos, hogy a Bregyuk-módszer alkalmazásánál használt gépek jó karban legyenek. — Feltétlenül ügyelnünk kell az egész gépcsoport rendszeres műszaki karbantartására. A gép kezelője minden munkaszünetet használjon fel a cséplőgép karbantartására. N. N. Bregyuk az ilyen módon megszervezett cséplési munkák eredményeiről a következőket mondja:

— Az egész cséplés alatt a nappali műszakokban átlag 263,35 mázsa, az éjjé1» műszakokban pedig átlag 205, 53 mázsa, a két műszak alatt pedig 465.76 mázsa teljesítményt értünk el. Az átlagos órateljesítmény két műszak alatt időveszteség nélkül 42,27 mázsát tett ki, a valóban ledolgozott órák szerint pedig 37.43 mázsát. A nappali műszakban a teljesítmény időveszteség nélkül^ 41,87 mázsa a valóban lédolgozott órák szerint pedig 37,38 mázsa volt óránként. Az éjjeli műszakokban 42,67 mázsa a legmagasabb és 37.48 mázsa legkisebb órateljesítményeket értek el.

Ha az elért 37,43 mázsa órateljesítményt összehasonlítjuk a cséplési terv szerinti 14,45 mázsa órateljesítménnyel, azt látjuk, hogy a tervet

159,03 százalékkal haladtuk túl. Egy ember órateljesítménye — a valóban ledolgozott órák szerint — 93.6 kg volt. A gépállomásokon érvényes norma szerint egy ember munkateljesítménye 57,8 kg óránként. Ebből láthatjuk, hogy a Bregyuk-módszer alkalmazásánál egy ember munkateljesítménye jóval nagyobb, mint amilyet általában el szoktak érni.

Tapasztalataink alapján megállapítottuk, hogy a Bregyuk módszernél az időveszteségre és a teljesítmény csökkentésére a következő tényezők hatnak ki: rosszúl kijavított cséplőgép, nem megfelelő meghajtás, ha a gépész rosszúl kezeli a gépet, a munka helytelen megszervezésé stb. Különösen nagy lemaradást okoz az, ha az éjjeli műszak számára nem hordtak össze elegendő gabonát Ha a kévéket helytelenül rakják a kazlakba, igen megnehezítik a kévék adogatását a cséplőgépbe. Ha a gabona szállításához túl kicsi kocsikat használunk, ezek gyakran váltakoznak a gépnél és fölösleges időveszteséget okoznak. Kedvezőtlenül hat az is, ha a dolgozók nem kezdik meg pontosan a műszakot és* túl hosszú szünetet tartanak. Ezáltal megzavarják az óra-ütemtervet és befolyásolják a gép teljesítményét, A rosszul összekötözött kévék akadályozzák és lassítják a munkát és ezá’tal az egész cséplés menetét. A nedves, vagy megrongált kévék szintén nehezítik a munkát és csökkentik a cséplőgépek teljesítményét, jyi, g