Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)

1955-07-17 / 29. szám

/íakad 1955. július 17. Kettős terme'ésseS növeljük takarmányalapunkat Uj gabonára várnak A TISZTA HOMBÁROK A tornaijai Begyűjtési Üzem körzeti raktárosai nemrég nemes verseny­ben álltak egymással. A cél az volt, hogy melyik körzeti begyűjtőhely munkakollektívája üríti, tisztítja és fertőtleníti ki hamarabb a raktárakat. Ez a versengés szép eredményeket hozott. A verseny első helyezettje a tornaijai 501-es raktár munkakollektívája lett Bedécs raktárnokkal az élen. De nemcsak ez a munkakollektíva győzött a versenyben, hanem a többi is. Legyőzték azt a millió és millió gabonakártevőt, amely népünk kenyerét pusztította volna. Így sok métermázsa gabonát mentettek meg, szorgos munkájukkal. A versenynek ez a szakasza lezárult, de tovább folyik a gabonafelvá­sárlás vonalán. A cél: melyik körzeti begyűjtőhely raktárnoka gyűjti be időre a legtöbb gabonát a minőség figyelembevételével. A Begyűjtési Üzem vezetői az aratás-cséplési tery alapján felvásárlási tervet készítettek, aminek teljesítését ötnaponként ellenőrzik. A végső határidő szeptember 20, de a Begyűjtési Üzem dolgozói úgy döntöttek, hogy tíz nappal hamarabb begyűjtik a nép kenyerét, Lendületet ad ehhez a munkájukhoz a párt júniusvégi határozata, mely konkréten megmutatja feladataikat. — к Pillanatképek a tornaijai szövetkezeti napról A KETTŐS TERMESZTÉS LÉ­NYEGE az, hogy a tápanyagban gaz­dag és kellő vízmennyiséggel ren­delkező területeken — a jobb ki­használás céljából, vagy a takarmány­­alap növe'ése végett — egy gazda­sági évben két termést takarítunk be Ahol a mezőgazdaság öntözésre van berendezkedve és a kellő tápanyag pótlásáról gondoskodik, a kettős ter­mesztés eredménye nem kétséges. Ott is igen jó eredményt várhatunk tőle, ahol a talajok kellő vízmennyiséggel rendelkeznek, ha egyébként a táp­anyag pótlásáról gondoskodás tör­tént. Száraz, arid jellegű vidékeken a nyári csapadékok nagy mértékben hozzájárul a kettős termesztés sike­réhez. Itt azonban soha sem szabad figyelmen kívül hagyni a nedvessé­get megőrző és kipárolgást akadá­lyozó talajporhanyító agrotechnika és a gyomirtás jelentőségét. A kettős termesztés és a másod­termesztés fogalma eléggé egybeol­vadt és a köztudat sem választja el egymástól. Az alábbiakban néhány példával kívánom ezeknek megvaló­sítását ismertetni: A KETTŐS TERMESZTÉSSEL fo­kozhatjuk szemtermésünket, zöldta­karmány, széna, vagy süótakarmány készletünket, gyök-gumós takarmá­nyaink mennyiségét és ezeknek kom­binált változatát. Kettős termesztés például a fő­növény, vagy védőnövény közé ve­tett olyan mag, mely a főnövény le­­takarítása után kezd csak igazán ki­fejlődni és őszre még egy termést hoz. Például a tavaszi árpába vetett murok répa, vagy rozsba vetett som­­koró. Mindkettő még azon év őszén hoz termést. Lehet azonban a kettős termesz­tést úgy is megvalósítani, hogy a főidről korán lekerülő növény után rövid tenyészidejű növények magját vetjük, szem-, vagy takarmányter­més nyerése céljából. A korán leke­rülő elővetemény lehet szemtermő (például repce, őszi árpa, fehér mus­tár, korai borsó, stb.) növény, vagy takarmány növény, (őszi keverék, Az országút utasai nem mindenna­pos dolognak voltak szemtanúi. Volt mit nézniök. Ugyanis a vásárúti ál­lami gazdaság dolgozói készítették elő a talajt másodnövény alá. Az emberek, fogatok ellepték a földet. Suhogtak a kaszák, dóit a rend, ra­kodtak a szekerek. Hordták a zöldet a silógödrökhöz. A tábla végén nagy tfflfyarákás, szarvasban, földel ta­karva. Érett, apró, fekete, mint a bagó. Körülötte szekerek és hordták az üresedő földre. Szaporodtak vol­na a kupacok, ha ... Az emberek villával a kezükben szórták, terítet­ték a trágyát. Hernyótalpas jelent meg s ekéje hasította a földet, jó magágyat készített a napraforgóke­­veréknek.■ Jól szervezett szakszerű munkát végeznek a' vásárútiak. Tudják, hogy a föld csak zsírozva, jó munkával ad egy évben két termést. Erre pedig nagy szüksége van a gazdaságnak. A 850 darab szarvasmarha 240 má­zsa zöldtakarmányt fogyaszt naponta. A helyesen beállított „zöld futósza­lag" bírja ezt az iramot. Tervszerűen állandóan gondoskodnak utánpótlás­ról. A 60 hektár őszikeverék helyé­be nyomban napraforgókeverék és silókukorica került. A repce, őszi ár­pa és egyéb korán lekerülő vetemény után, ami 30 hektárt tesz ki, napra­forgókeveréket vetnek. A legutóbbi bő' esőzés a 90 hektár másodnövény fej’ödését elősegíti, lesz zöldtakar­mány, s megtelnek a silógödrök. Kipróbálták A Felső oravai kis- és középföld­­müvesek ez évben először termelnek silóta''.ármányt nagyobb mennyiség­ben, hogy ezzel is biztosítsák állatte­­ny-sztési termelésünk fokozását. Námestovo járásban több mint 700 hektáron termelnek takarmánykeveré­kei. Nyolc községben kísérletképpen a földművesek silókukoricát termel­nek. Lomnei község kis- és középpa­rasztjai érték el a legnagyobb sikert. Ebben a községben Štíták János, Tur­jbiborhere) s a másodvetésű növény szintén lehet szemtermő növény (pld. korai kukorica, köles, muhar, fehér mustár, stb.). vagy takarmány nö­vény (csalamádé, silókukorica, kö­les, borsó, napraforgós borsós csala­mádé, stb.). A kettős termesztést adó növény eszerint lehet két mag­termést hozó növény egymásután va­ló termesztése, (pld. őszi repce és korai kukorica) vagy magot termő növények és takarmány növények, il­letve takarmánynövények és mag­termő növények, (pld. őszi repce és csalamádé, őszi árpa és csalamádé. korai, előcsiráztatott burgonya és si­lókukorica) vagy . őszi keverék és nyári ültetésű előcsiráztatott burgo­nya (őszi keverék — korai kukori­ca, őszi keverék — köles, őszi ke­verék — mohar, stb), egymás után való termése. OTT, AHOL AZ ELSŐ TERMÉS ARATÄSA, vagy betakarítása idején nagy a szárazság, úgy vessük el má­sodtermésű növényeink vetőmagját, hogy az a föld megnyitása nélkü!, vagy annak csekély nyitásával egy­idejűleg kerüljön a talajba, rögtöni talajzásárással egyetemben, Arid vi­szonyok között a talaj megnyitása a még meglévő kevés nedvesség el­­illanását okozná, a mag száraz fö'd­­be kerülne és a kiadósabb esők meg­jelenéséig csirázás nélkül feküdne a talajban. Az ilyen későn csírázó mag csenevész növényállományt nevel és rendesen kiszántásra kerül, mielőtt annyira megnőhetne, hogy takar­mánynak való kihasználással értéke­­síthetővé válna. Arid vidékeken azért a magot vetőgéppel a talaj felszínére vetjük és sekély, 8—10 cm-es szán­tással beszántjuk. A leszántott talajt pedig a csírázáshoz szükséges talaj­­nedvesség mozgósítása végett nehéz vashengerrel lehengerezzük. A hen­­gerezett talajok felületét természete­sen ezután rendszeres porhanyítással műveljük. Humid (nedves) és szemiarid (fél­száraz) vidékeken erre a különleges módszerre nem lesz szükség. Ott a talaj a másodnövények vetésére a rendes, szokásos agrotechnikával elő­készíthető. A gazdaság az őszi takarmányke­verékek egy részét zölden feletette, a többit pedig lesilózta. Eddig 42 vagón zöld került a gödrökbe. Ter­vük az, hogy minden szarvasmarhára legalább 30 mázsa silót készítenek. A vásárúti gazdaság nemcsak a zöldtakarmányra fordít nagy gondot, hanem a száraztakarmányra is. A 163 hektár lucerna termése, ami hektáronként 42 mázsát adott, kaz­lakban vár sorsára. Etetésére azon­ban csak késő ősszel kerül sor, ami­kor a zöldtakarmány már nem biz­tosít elegendő tápanyagot. Tehát a gazdaság már most gondol a meg­lévő ■ takarmány kazlakra. Ha nem vetnének elég másodnövényt augusz­tusban, szeptemberben megszűnne a zöld takarmány etetés és hozzá kel­lene nyúlni a kazlakhoz. Ez pedig azt ielentené, hogy idd előtt elfogy­na a télire készített takarmány. A másodnövényt akár zölden, akár si­lónak etetjük fel, száraz takarmányt takarítunk meg vele. A rendes takarmányozás bő tejho­zamhoz vezet. így van ez a vásárúti­aknál is. Napi tejátlaguk 10,2 liter. Beadásuknak nemcsak eleget tesz­nek, hanem júniusban 20 ezer liter­rel túllépték azt. Ebből világosan ki­tűnik, hogy a zöldtakarmánytól bő­ven van tej, ezért iparkodnak minél nagyobb területen termelni másod­növényt. S. G. — sikerűit bek András, Jošťák András és Gorčák László példás gazdák nyomán több mint 40 gazda silógödröket készített. Többen közülük gazdag tapasztalatok­ra tettek szert a lomnei állami iskola Micsurin-körének földjein, ahol meg­ismerkedtek a tejérettségü kukorica termelésével. A fiatal micsurinisták kísérleti földjeiken igazolták, hogy a hegyes vidéken is lehet silókukoripát termelni, amely pótolhatatlan növénye a silótakarmánynak. Másodvetések részére csakis olyan korán lekerülő növényeket haszná­lunk előveteményként, melyeknél a másod növényeknek marad még elég hosszú tenyészide.je olyan fejlődési ál'apot elérésére, mely a kitűzött célt részünkre biztosítja. RÖVIDEBB TENYÉSZIDEJŰ VI­DÉKEKEN, főleg ott, ahol a korai őszi «agy veszélye mutatkozik, min­dig csak takarmánynak termesztett növényt vessünk másodterményként, és sohasem. magnak termesztett nö­vényt. Őszi takarmánykeverék tar­lójába, minthogy az elég korán kerül le a földről, vethetünk korai érésű magkukoricát, nyári ültetésű burgo­nyát, esumízt, borsót, keserű csil­­'agfürtöt, lóbabot, stb. A learatott gabonák tarlójába már csak takar­mánynak való növényt vessünk. Ami a vetésforgót illeti, kettős ter­mesztésre elsősorban mindig csak olyan tarlókat, parcellákat keressünk ki, amelyet a következő évben is­tállótrágyával trágyázunk meg és kapásnövényt vetünk bele. Kettős termesztésre figyelembe jö­hetnek még olyan tarlók is, ahová a vetési terv szerint más tavaszi ve­tésű növények kerülnek, ha a talajok tápanyag és víztartalma egyébként kielégítő. Olyan terü'eteken, amelyek az is­tállótrágyázástól messzebb esnek, inkább csak talaj kímélő, sőt talaj­­gazdagító pillangós virágú növénye­ket vessünk kettős termesztés céljá­ból. Említettük már, hogy a kettős ter­mesztés nemcsak nagy tápanyagigény­bevétellel, de nagy vízfogyasztással is jár. Minél szárazabb jellegű a vi­dék, annál gondosabban kell agro­technikánkat beállítani, hogy ezáltal a ta’aj vízkészletével jól gazdálkod­junk. E téren a silókukorica vetését a esa’amádé elé kell helyeznünk, mivel a kapás művelése lehetővé teszi a legforróbb nyári hónapok alatt is a párolgás útján való vízveszteségek megakadályozását, A vízkészlettel« való gazdálkodás alapfeltétele a ket­tős termesztés sikerének. Dr. A. Fridecký Gál Sándor nagymácsédi kisgazda két és fél hektár földön gazdálkodik. Az elmúlt napokban körüljárta a ha­tárt és jó gazda módjára mérlegelte, mikor kezdheti meg az aratást. Ga­bonája jó termést ígér, meg van vele elégedve. Családja segítségével ipar­kodik az aratást és behordást elvé­gezni. Terve az, hogy még cséplés napján lerója tartozását az állammal szemben. Gál gazda jól gondolkodik. Ez ab­ból is kitűnik, hogy a takarmányalap bővítéséről is gondoskodik. Ugyanis elhatározta, hogy a legjobb földjén 0,35 hektáron tarlónövényt vet, ami kiegészíti meglévő takarmányát. K. F. A burgonya helyére silókukoricát vetettek Az ógyallai járásban a naszvadi szövetkezet elsőnek teljesítette egész éW burgonyabeadását. Nyolc vagon korai burgonyáért összesen 80 ezer koronát kapott. Ezenkívül a köteles beadás keretében 100 kilogramm bur­gonyával 160 kilogrammos tervtelje­sítést ért el az EFSZ. A burgonya magas hektárhozamát főleg az időben való előcsiráztatott vetőmaggal és a növény helyes keze­lésével érték el. A föld egyszer már kitermelte a magáét, a naszvadiak mégsem hagy­ták üresen Kihasználják azt még­­cgyszer. Itt az ideje a másodvetésnek, ami növeli a takarmányalapot. Ezért a termés betakarítása után mind az öt hektár burgcBxa h леге süókuko­­i&át vetettek, Országszerte, falvakon, városokon egyaránt július 10-én tartották meg a nemzetközi szövetkezeti napot. Ez a jelentős ünnep a szövetkezeti moz­galom megszilárdítása, a népek kö­zötti barátság elmélyítése és a béke­harc jegyében zajlott le. A megren­dezett ünnepségeket tarkították a gazdag kultúrműsorok, az árúcikk­­kiállítások, szövetkezeti vásárok és a népmulatságok. * * * Az országos méretű, kiadós esőzés vasárnapira alábbhagyott. Mintha lát­hatatlan óriáskezek meszelték volna azúrkékre az eget, olyan szépen ki­derült. A főtér már a korareggeli órákban zajos volt. Elsőknek a rimaszécsi és a többi fogyasztási szövetkezetek, el­árusítói érkeztek. Hevenyében össze­tákolták sátraikat, hogy mielőbb a gyülekező dolgozók elé tárják szebb­nél szebb, jobbnál jobb árukészletü­ket. Autóbuszon, vonaton, kerékpá­ron, teherautón jöttek a járás min­den részéből a falvak dolgozói. A nagyslavosi papírgyár fúvós zeneka­ra az ünnepA emelvényhez közelálló terebélyes kőrisfa lombja alá húzó­dott a tűző nap heve elől. Tíz óra után kezdődött az ünnep­ség. A nemzetközi szövetkezeti nap jelentőségét a Falusi Fogyasztási Szö­vetkezetek kerületi és járási elnökei; Sivák és Bonfanti elvtársak méltat­ták. Ezt követően a járás több fo­gyasztási szövetkezetének tiszteletbeli funkcionáriusai megjutalmazására ke­rült sor. Vásárlási láz csillapítgatás Az ünnepi aktus után a dolgozók szinte megrohamozták a sátrakat. Ki éhét, ki szomját, ki pedig vásárlási lázát csillapítgatta. Gyurkovicsné, helybeli fiatalasz­­szony a rövidáru sátornál feneklett meg zátonyra futott ladikhoz hason­lóan. Nagyon megtetszett neki egy szürke színű, nagykockájú, divatos női szoknya. Forgatta, illegette, csí­pőjéhez mérte, majd megszólalt: — Csak legalább volna itt valami mérce. — Vigye csak haza — nyugtatta meg Pobori Helena elárusítónő — s ha netalán kicsi volna, akkor se történik semmi baj — vissza vesszük. Gyurkovicsné a szoknyával nem elégszik meg. Egy piros alapszínű, fehérpettyes egészkötényt próbálgat magára, ami szintén megnyerte tet­szését. — Épp jókor jött a fizetés. Teg­nap kaptunk pénzt a horkai cellu­lózéban — mondotta a csinos fiatal­­asszony. Férje a gyárban mintaasztalos Gyurkovicsnénak és szépen keres. Jut ruházatra is belőle. Érthető te­hát, hogy magával ragadta a vásár­lási láz. — Ha haza megyek, hát kiver a férjem — jegyezte meg tréfásan, s derűs mosoly suhant át az arcán. Táskájába gyömöszölte a csomagot és elégedetten távozott... Rövid idő elteltével újabb vevőt kapiott el a vásárlási láz Hajdú Ва­j. sné személyében. Alacsony terme­tű, sovány asszonylca, három gyer­mek édesanyja. Percek alatt megvá­sárolt egy női kosztümöt, két férfi inget, női alsóneműt, gyermek-ha­risnyanadrágot összesen 362 korona értékben. ‘Bezzeg a mú’tban ilyesfé­lére. nem tuiaíta a silány cselédke­resetből. Fiatalon került össze férjé­vel. Sorsuk nem volt különb a töb­bi cseléd keserves sorsánál. Örültek, ha a mindennapú betevő falatot tud­ták biztosítani. ’ Ma a férje a tornaijai állami gazdaság tehenészetében dol­gozik. Havonta megkeresi az 1500— 1700 koronát, melyből szépen élde­gélnek. A mezőgazdasági gépgyáraink címére A rövidáru sátortól pxír lépésnyire egy ötvenévkörüli ember nagy szak­értelemmel kézi kaszát mustrálgat. — Ezt aztán jól elszabták — szólt oda az elárusítónak. — Óriás ember kezébe való — mondotta, majd odébbállt... — Valami tán nincs rendbe a ku­sza körül? — szólítottuk meg. — Méteres, métertizes kaszákhoz erő kell kérem... mégpxdig nem is akármilyen. A mi vidékünkön a leg­jobban megfelel a 80—85 centime­­teres kasza. Ebből a méretből is kel­lene a gyárnak készítenie. _ A _ jénel határ erősen oldalas esésű, így a traktorvontatású gépieket nem _ tud­juk kellően kihasználni. Szükségünk volna Becher-féle 5-ös, 6-os lóvon­­tatású ekékre, hárítógépiekre, fogatos kaszálógépekre. E szavakat Jener/ Barna, a jénel EFSZ tagja a mezőgazdasági gépgyá­raknak címezte, amit az újság ha­sábjain továbbítunk. Jó volna a me­zőgazdasági gépgyár géptervezői osz­tályának dolgozói a földművesekkel karöltve megvitatnák a szükséges gazdasági eszközök és gépiek gyártá­sával kapcsolatos kérdéseket. Ezzel a munkás-paraszt szövetség megszi­lárdításához is hozzájárulnának. Rögszerető ember aggodalma Beszélgetés közben felvetődött Je­ner/ szövetkezeti pxiraszt részéről egy olyan kérdés is, amely egyik fájó pontja mezőgazdaságunknak. Szóról-szóra ezt mondotta: — Mi idősebbek pór év múlva ki­bukunk a termelők sorából. Őszin­tén szólva aggódunk azon, ki lép a helyünkbe. Három-négy fiatal van a falunkban, aki a földművelésben dolgozik. — Nálunk másképp áll a helyzet — szólt közbe Ondrej Bednár a­­szentkirályi HNB elnöke, kissé törve a magyar szót. — Mi olyan feltéte­leket teremtünk a fiatalok számára, hogy nem kívánkoznak el a faluból. Ha pedig tanulni akar valamelyikük, annai. sem állunk elébe, sőt örülünk neki. Nyitva áll előttünk a mezőgaz­dasági iskolák minden fajtája. Jéney Barna aggodalma a mező­­gazdasági utánpótlás iránt jogos. De úgy, ahogy pártunk és kormányunk felismerte: szavak helyett tettekre van szükség, a helyi szerveknek — így a jénei HNB-пак is — olyan intézkedéseket kelle tenni, amcyek hozzájárulnak az ifjúság megnöveke­dett kültúrigényeinek, szórakozási lehetőségének kielégítéséhez. Ahol így gondoskodnak az ifjúságról, ott a fiatalok vidám énekétől hany os a határ. Előbb-utóbb a termelési, csa­ta élharcosaivá válnak. * * * Délután a tornaijai kütú>: tkon színpadán a sajógömöri, sa,is'i nyai és a helybeli tánccsoportok szórakoz­tatták a közönséget. Este pedig, víg népmulatsággal zárult a nemzetközi szövetkezeti nap. KOVÁCS ISTVÁN Bőven lesz zöldtakarmány - nem nyúlnak a kazlakhoz Gál gazda is vet másadnövényt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom