Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)

1955-12-04 / 49. szám

10 /Ьалеа „ Földműves 1955. december 4. Nyújtsanak gépi segítséget a sacai traktorosbrigádnak! A harcai gépállomáshoz tartozó ki­lenc traktorosbrigád közül 4 —- a sze­nt/ai, migléci, enylekéi és a semsei — teljesítették évi tervüket. Ezzel szem­bena sacai csak az őszi terv teljesí­tésének kétharmadánál tart. Ez a leg­utóbbi heti értekezleten tűnt ki, ami­kor a gépállomás vezetői számba­­vették, melyik brigád, milyen ered­ményt ért el az őszi munkák elvég­zésében. Cinger Lajost, a sacai bri­gád vezetőjét láthatóan kínosan érinti az értékelés eredménye. Beismeri, hogy nagy a lemaradás, de leginkább az bántja, hogy éppen az ő brigádja maradt az egész gépállomási körzet­ben el a legjobban. Érdemes részleíesbben foglalkozni a sacai traktorosok dolgával. Talán húzódoznak a munkától, vagy rossz a szervezés? Cinger Lajos, azt mondja, hogy a traktorosokkal nincs baj. — Ugyanúgy dolgoznak, mint a sze­­nyaiak. Kissé furcsán hangzik a védeke­zés. A szenyaiak a legjobb eredményt érték el és a brigád közti verseny győztesei, a sacai brigád pedig le­maradt, és még ma is 90 hektár mély­szántás elvégzése vár a traktorosokra. A vitába beleszólt Кипе Gyula trak­toros és Bosák Ferenc agronómus is. Három ember vitájából és panaszából végre kialakul a való helyzet: A sacai brigád az őszi munkák keretében 1400 átlagos hektár föld megművelésére kötött szerződése A műszaki terv szerint ezt a feladatot 123 gépegységgel kellett volna elvé­gezniük, azonban ők csak kilenc gép­­egységgel rendelkeztek. A gépállomás vezetősége maga is keueselte a gé­pek számát és ezért a brigádot azzal nyugtatta meg, hogy rövidesen egy új ZS—35-ös gépet kapnak. Ez azon­ban a mai napig is csak ígéret ma­radt. Ez csak egyik oka a lemaradás­nak. Az őszi feladatok teljesítéséhez jó­formán még hozzá sem fogtak, ami­kor az egyik — a legnagyobb telje­sítményű gépük — KD-35-ös fel­mondta a szolgálatot. Eleinte maguk a traktorosok javították, majd később behúzatták a gépállomásra. A lánctalpas gépet háromszor szed­ték széjjel és rakták össze a gépállo­más szerelői, de az eredmény mindig egyforma volt: a gép üzemképtelen. Gabriel fögépész azzal mentegetőzik, hogy a motor feje görbe és nincs a gépállomásnak megfelelő megmunkáló gépe, amelyen a görbeséget kiegyen­líthették volna. A traktorosbrigádnak az idén csak annyi haszna volt a gép­ből, hogy nagy nehezen elvégezték a tarlóhántást, amelyet . máskülönben gyengébb teljesítményű géppel is el­végezhetlek volna. A br'gádközpontot érzékenyen sújtotta a DK-35-Ös el­vesztése, de ez még nem minden. Az őszi munkák elejénél tartottak, amikor egy Z-25-ös gép vált olyany­­nyira üzemképtelenné, hogy csak könnyebb munkákra alkalmazhatták. A gép tehát, sürgősen javításra szo­rult, de a július elseje óta érvénybe­lépett javítási rendelet alapján lehe­­teten volt, mert a gép még nem fo­gyasztotta el az előírt 2470 liter üzemanyagot. A gépállomás ragasz­kodott a rendelet betartásához és így nem marad más hátra, mint várni — kb. január végéig — amikorra a gép az előírt 2470 liter üzemanyagot el­fogyasztja. — Másuttt is történik gépkiesés, a tervet mégis időben teljesítik — vetjük fel a kérdést, habár megva­gyunk győződve arról, hogy a két gép üzemképtelensége komoly hátrányt je­lent a brigádközpont feladatainak tel­jesítésében.-— Az igaz, de nekünk a szükségle­tünkhöz mérten három gépünk hiány­zik — feleli Cinger Lajos — majd a következőket mondja: — Mi csak az előírt gépállomány kétharmadával dolgozunk. Nagyon jól tudom, hogy a kettős műszak beveze­tésével jelentős mértékben pótolni le­het a gépkiesést. A mi traktorosaink azonban éjjel is dolgoztak, de három gépet még éjszakai műszakkal sem lehet pótolni;--^hiszen eredetileg kilenc gépet és ráadásul éjjeli műszakot is terveztünk. Bosák Ferenc, a gépállomás agro­­nómusa is a brigádközpont védelmére kel. Olyan tényekről beszél, amit két­ségkívül kedvezőtlenül befolyásolja az őszi terv. teljesítését: — Az idén a szokottnál nagyobb segítséget akartunk nyújtani kis- és középparasztjainknak. Ebből a óéi­ból még az év elején sorba jártuk egyéni gazdálkodóinkat, hogy szerző­­désiLg biztosítsuk a nekik nyújtan­dó segítséget. Különösen a szomszé­dos Polov községben — ahol még nincs EFSZ — fejtettünk ki nagy igyekezetét. Egyéni gazdálkodóink azonban akkor még nem tanúsítottak különösebb érdeklődést a gépi munka iránt. Még Múdry József, a HNB el­nöke és Balog György 10 hektáros kisparaszt is a fogatos munka. mellett döntött. Ügylátszik azonban, hogy a polovi gazdák felfigyeltek az idei rend­kívüli jó terméseredményekre, — ame­lyet a szövetkezeti tagok mindenek­előtt a jó gépi munkának köszönhet­tek — ősszel elhatározták, hogy ők is g'"'pel dolgoztatnak. Elhatározásu­kat tett követte és most sorban je­lentkeznek a sacai brigádközponton gépi segítségért. A brigádközpont an­nak ellenére, hogy ezt a munkát szer­ződésileg nem biztosították, több mint 60 hektár szántást végzett et, nem számítva a sok más egyéb munkát, amit szintén szerződésbe kellett volna foglalni. A sacai traktorosbrigád magatartá­sáról az egyéni gazdálkodók iránt ezekután .csak dicsérőleg lehet meg­emlékezni Polov község kis- és közép­parasztjai nem kötöttek szerződést a traktorosbrigáddal, így hát a trakto­rosok nem is lettek volna kötelesek földjüket megszántani. A sacai bri­gád ezen cselekedetével bebizonyí­totta. hogy a kis- és középparasztok megsegítését komolyan gondolja és támogatja őket a magasabb hektár­­hozamrk elérésében. A legnagyobb hiba azonban azzal történt, hogy a nemtervezett munkára a gépállomás nem számíthatott és így nem utalhatott ki több traktort. Így a megcsappant gépállománnyal nem­csak a szerződésileg biztosított 1400 átlagos hektárt kellett megmüvelniök, hanem ráadásul a szerződést nem kö­tőit polovi egyéni gazdálkodók mun­káját is el kellett végezniük. Végeredményben úgy látszik, igaza van Cinger Lajos brigádvezetőnek, amikor azt mondja, hogy a traktoro­sokkal nincs baj és ugyanúgy dol­goznak, mint a szenyaiak. Gábriel fő­­gépész a KD-35-ös üzemképteleriségét horizeréfális marógép hiányával indo­kolja. Nos, most a gépállomás épp e napokban kapott egy ilyen gépet. A gépállomás taktorosái tehát, joggal el­várják a gépállomás szerelőitől, hogy a jövőben minőségileg jobb munkát végeznek és kevesebb legyen az üzemképtelen gép. A gépállomás vezetősége azonban gépátcspportositás által jelentős se­gítséget nyújthat az elmaradt brigád­nak. A szenyai, migléci, enyickei és a semsei briggdközponlok teljesítették évi tervüket. 11a csak egy-egy lánc­talpas gépet is bocsátanak a sacai brigád rendelkezésére, nagy segítsé­get nyújtanak az önhibáján kívül el­maradt traktorosoknak. Nemcsak ba­ráti segítség nyújtásáról van szó, ha­nem ezt követeli a traktorosbecsület is. F. J. A nehéz talajmunkát végző gépállomás segítsége mezőgazdaságunknak Földműveseink évről évre meggyő­ződnek arról, hogy a megjavított ré­tek és legelők az elhanyagolt terüle­tekkel szemben legalább kétszeres szénatermést, vagy legeltetési lehető­séget nyújtanak. Ahol a gépállomás és az állami gazdaság dolgozói, vagy a legelők tulajdonosai törődnek a ré­tek és a legelők ápolásával, nem fe­ledkeznek meg a trágyázásról és az állóvizek levezetéséről, ott jó termés­re tettek szert ebben az évben is. A párkányi járásban levő Ebed község­ben például a szövetkezet tagjai a megjavított réten hektáronként 51 mázsa szénatermést értek el. A nagy­­mihályi járáshoz tartozó Petrovice községben a kevés hasznot hajtó ré­tek és legelők felszántása és újbóli bevetés után olyan hozamot értek el, amelyre azelőtt nem is emlékeznek. A hniezdei szövetkezeti tagok pedig a rétek és legelők ápolásával az elő­ző évekkel szemben háromszoros ter­méseredményre tettek szert. A sok jó eredmény közül csak néhányat so­roltunk fel. ■te A múltban a rétek és legelők meg­javítása sok kézierőt és fogatot vett igénybe. Ma korszerű gépek állanak rendelkezésünkre, melyekkel könnyeb­ben halad a munka. A gép- és trak­­torállomásokon kívül olyan különleges gépállomásaink is vannak Szlovákiá­ban, amelyek feladata a nehéz talaj­­munkák elvégzése. A nehéz talajmun­kát végző gépállomásnak minden ke­rületben van brigádközpontja. Az el­múlt héten meglátogattuk Jamrich Istvánt, a nehéz talajmunkát végző gépállomás Igazgatóját és megkértük, mondja el, milyen segítséget, nyújta­nak mezőgazdaságunknak. Jamrich igazgató a következő fel­világosítással válaszolt: — „A nehéz talajmunkát végző gépállomás az ipari építkezéseken kí­vül silógödröket készít, elvégzi a ré­tek és legelők szántását, rizsföldeket és halastavakat létesít, elvégzi a ré­tek és legelők víztelenítését és a ta­lajegyenlítést. Jamrich igazgató a továbbiakban elmondta, hogy 1955 november 1-ig a silógödrök léteslfese folyamán 142,364 m:! földet helyeztek át, ami ugyan­annyi térfogatú silóverem készítésé­nek felel meg. A brigádközpontok dolgozói 260 hektár parlagon heverő terméketlen talajt tettek termékeny­­nyé. Az elhanyagolt területeken eltá­volították a bokrokat, vízmosásokat, köveket és az ártalmas növényeket. A mojmíri, csécsénypatonyi, ozsgyáni, nagydaróci stb. határban a szövetke­zeteknek új termőföldeket szereztek. A fejlesztési központok létesítése cél­jából a nehéz talajmegmunkáló gépek 10 hónap alatt 678,209 m3 földet he­lyeztek át. A gépállomás nagy segít­séget nyújt azoknak a szövetkezetek­nek, amelyek rizsföldeket, vagy halas­tavakat szándékoznak létesíteni. A ha­lastavak építése folyamán 30,485 m3 földet mozgattak meg. A rizsföldek rendezése folyamán 472 hektár földet műveltek meg. Nagyobb területet mü-Újítók a mes Az ipari termelés fokozásában fel­becsülhetetlen érléket jelentenek az újítások és módosítások. A mezőgaz­dasági dolgozók, az újítások nagy jelentőségét , felismerve, szintén új módszerekkel, tökéletesebb gépekkel igyekeznek a termelést növelni, de ugyanakkor szem előtt tartják az ön­költség csökkentését is. A beszterce­bányai kerületben már több, mint két éve működik a mezőgazdasági dolgo­zók Szakszervezeti Szövetsége mellett az újítók és technikusok kerületi bi­zottsága. Tagjai a gép- és traktorál­lomásokon, valamint az állami gaz­daságokban az újítási köröket képvi­selik. A bizottság megszervezése óta felülvizsgálja, ismerteti, terjeszti a mezőgazdasági dolgozók jelentős újí­tási javaslatait. Ilyen újítás például veitek meg Leleszen, Horný Vinodo­­lon és Nitriansky Hrádokon és még számos más helyen. A gépállomás dolgozói a tönkök, vízmosások, bokrok eltávolításán kívül nagy súlyt fektetnek a rétek és lege­lők feljavítására, valamint lecsapolá­­sára. A savanyú és elárasztott rétek csak harmadosztályú szénát teremnek. Hogy a réteket a felesleges víztől megszabadítsák, kotrógépek segítségé­vel nyitott csatornákat létesítettek. Ebben az évben 438192 m3 csatornát ástak és 5840 hektárnyi elárasztott területet lecsapoltak. Nagy területeket víztelenítettek a szobránci és a nagy­­mihályi járás szövetkezetei számára. Jamrich elvtárs a nehéz talajmun­kát végző gépállomás munkáját össze­foglalva a következőket mondotta: — „Habár ebben az évben alapos munkát végeztünk, tervünket magasan túlteljesítettük, az elért eredmények­kel mégsem lehetünk elégedettek. Nem vagyunk elégedettek azért, mert az EFSZ-ek és az állami gazdaságok követelményei velünk szemben egyre fokozódnak és mi ezeknek a kívánsá­goknak eddig minden téren nem tud­tunk eleget tenni. J. M. őgazdaságban a rétgyalu, amely egyszerre három műveletet végez; ma már az egész besztercebányai kerületben és részben a nyitrai kerületben is használják. Ezt a gépi újítást Valent Antal, a tor­naijai gép- és traktorállomás dolgozó­ja adta be. Az utóbbi hónapokban felülvizsgál­ták a Rimaszombati Állami Gazdaság­ban dolgozó Ján Hložek újítási javas­latát. Egy közönséges burgonyaülte­tőgépet úgy módosított, hogy el lehet vele végezni a négyzetes-feszkes ül­tetést. A többi hasonló újítási javas­latodtól eltérően nem alkalmaz vá­szonzsákot, hanem fémből készült ki­bocsátó berendezést, amely pontosab­ban és nagyobb teljesítménnyel dol­gozik. SÜRGE1 AZ IDŐ! igy hektár föld sem maradjon tavaszra szántatlanui Minden jó gazda tudja, mennyire értékesebb és fontosabb az őszt szántás a tavaszinál. Feltétlenül szükséges, hogy valamennyien jó gazdák­ká váljunk, hiszen ötéves tervünk első gazdag terméséről van szó. Elsősor­ban a gép- és traktorállomás dolgozóinak kell minden igyekezetükkel arra törekedniük, hogy tavaszra egy hektár föld se maradjon megszántatlanul. Az utolsó napok üteme azonban nem mutatja, hogy a fagyok elérkez­­téig az utolsó darab földet is felszántjuk. A legutóbbi fagyok és helyen­kénti hóviharos idők figyelmeztetnek, hogy a mélyszántás elvégzését nem lehet a végletekig halogatni és már nincs sok időnk elvégzésére. Országos viszonylatban a gépállomások az őszi szántás tervét november 20-ig 73,2 százalékra teljesítették. Tehát még nagy feladatok elvégzése előtt állunk. Szlovákiai viszonylatban 1955 november 25-ig 75,4 százalékban végeztük el az őszi szántást. A 6 kerület közül a kassai érte el a legjobb teljesítményt, amennyiben november 25-ig 59 ezer hektár szántási tervéből 50 658 hektárt megszántott. Százalékban kifejezve ez 85,9 százalékos terv­­teljesítést jelent. A nyitrai kerület 202 ezer mélyszántási 'tervbői 141603 hektárt szántott meg. A traktorosokra tehát még 80 397 hektár megszántása vár. A besztercei kerületben a tervezett 67 ezer hektárból 49 927 hektárt megszántottak, a lemaradás itt 17 076 hektárt tesz ki. ^ A fenti számadatok azt bizonyítják, hogy még nagy feladatok elvégzése előtt állunk. Még nem behozhatatlan késés, habár a „tizenkettedik óra” erősen közeleg. Még sokat tehetünk, még sok hibát helyre hozhatunk és ha elkésve is, de az őszi szántást a teljes fagyok előtt befejezhetjük. Az idő sürget, minden percet fel kell használnunk. Nagy lendületet adhat munkánknak az éjjeli műszakok bevezetése. Az idei őszi munkálatok menete azt bizonyítja, hogy ahol a traktorosok két műszakban dolgoztak, kielégítő eredményt értek el. A dunaszerdahelyi gépállomás például az őszi szántás tervét az egész országban a legjobban, 118,1 százalékra teljesítette. Ha az eredmény magyarázatát kutatjuk, rájövünk, hogy csak a novemberi hónapban éjjeli műszakban 55 kerekes traktor é$ 30 lánctalpas traktoruk szántott. Hasonló jó eredményt ért el a csallóközcsütörtöki gépállomás is, ahol őszi szántási tervüket november 25-ig 100,8 százalékra teljesítették. Az éjjel dolgozó kerekes traktorok száma novemberben 57 volt és e mellett még 28 lánctalpas erőgép is dolgozott. Nem lehetünk elégedettek a bratislavai gépállomás teljesítményével, ahol novemberben csak 6 kerekes traktor és 4 lánctalpas gép dolgozott. Valamennyi gépállomás közül azonban a rozsnyói használta ki leggyengéb­ben a kettős műszakot. Az említett időszakban itt csak egy kerekes és egy lánctalpas erőgép dolgozott. A terv teljesítése is ennek megfelelő, vagyis 76,2 százalék. Számos gépállomáson a gépállomány két műszakban való kihasználása érdekében vajmi keveset tettek. Tagadhatatlan, hogy sok helyen traktore*» hiány mutatkozik. Az ilyen helyeken is azonban jobb munkamegszervezése sei, a kerekes traktoros vezetőknek a lánctalpas traktorokra való áthelye» zésével, fokozhatjuk a munka iramát. Számolnunk kell azzal, hogy a szigorú téli fagy — amely már nem sokáig várat magára és minden nap beköveúí kezhetik — lehetetlenné teszi az őszi szántás további folytatását. Hasznát* juk ki tehát teljes mértékben az utolsó napok .lehetőségeit és az őszi mély» szántást minél előbb fejezzük be. A Hadsereggel Esyüttműködő Szövetség Tízezer traktorost képez ki! Annak ellenére, hagy a gép- és traktorállomások az elmúlt évvel szemben 12 százalékkal több -lánctal­pas erőgéppel rendelkeznek, a mély­szántás egyes kerületekben mégis le­maradt. A lemaradás oka a traktoros­­hiány, melynek következtében a gép­állomások а II. műszak számára nem tudnak elég traktorosról gondoskodni. Az elmúlt napokban a mélyszántás elvégzésére sikerült több mint 1600 hajtási engedéllyel rendelkező gépko­csivezetőt mozgósítani. Azonban ez a szám sem elegendő. A traktoroshiány­­nyal kapcsolatban önként adódik a kérdés: milyen eredménnyel végződött a Hadsereggel Együttműködők Szö­vetségének kezdeményezése, mely sze­rint a CSISZ-szervezetek és a gép­állomás vezetőségével karöltve 10 ezer traktoros kiképzését vállalta. Ennek a kezdeményezésnek keretében a Hadse­reggel Együttműködők Szövetsége ed­dig 7 ezer traktorost képezett ki. A kiképzett traktorosok részben már a mezőgazdaságban dolgoznak, részben pedig kötelezték magukat, hogy a me­zőgazdasági csúcsmunkák idején részt vesznek a betakarítási munkálatokban és az őszi mélyszántás elvégzésében. A vállalt kötelezettségüknek azonban sokan nem tettek eleget és így a mélyszántás elvégzésében továbbra is zökkenők mutatkoznak, i A vállalást tett traktorosok közül sokan eleget tennének ígéretüknek, ha ennek teljesítésére valaki figyelmez­tetné őhet. A gépállomások vezetői, a helyi nemzeti bizottságok dolgozói és a CSISZ tagjainak a feladata, hogy felhívással forduljanak a kikép­zett traktorosokhoz és figyelmeztessék őket vállalásuk teljesítésére: Számos gépállomás szívesen fogad­ná az új traktorosok érkezését, de ez­zel ^szemben nem hajlandók kiképzé­sükhöz anyagilag hozzájárulni. A ki­képzés céljaira sem traktort,^sem ok­tatót nem akarnak adni, azzaT a meg­indokolással, hogy erre sem idejük, sem pénzük nincsen. Ez helytelen el­járás. A Földművelésügyi Miniszté­rium 1954. november 9-i levelében a kerületi nemzeti bizottságok és gépe­sítési osztályok vezetőihez a követke­ző tartalmú levelet intézte: „A járási bizottságok egyik tagjá­nak a gépállomás megbízottjának kell lennie. Feladata: a traktorosok kikép­zésének megszervezése. A gépállomás­nak az iskola részére traktort kell ad­nia, (legjobban az S—30-as traktor válik be, melv a kiképzés, céljaira legjobban megfelel), továbbá gondos­kodnia kell a szükséges üzemanyag­ról is. A kiképzés sikerének érdeké­ben a gépállomásnak szakképzett ok­tatókat kell az iskola részére bocsá­tania. A járási bizottság a gépállo­máshoz fordul, hogy rövidebb időre egy-két- tapasztaltabb traktoros is részt vegyen a jelentkezők betanítá­sában. Az elhasznált üzemanyagot, az oktatók és a traktorosok díjazását a gépállomás fedezi, a dolgozók isko­láztatásának pénzügyi alapjából. A gépállomás vezetősége ugyancsak eb­ből az alapból fizeti az esetleges gép­javításokat is. A kiképzett traktoro­soknak a gépállomás megtéríti a haj­tási engedély megszerzésével járó kia­dásokat, melyet szintén a dolgozók tanítására szolgáló alapból fedeznek.” Befejezésül még csak annyit kívá­nunk megjegyezni, hogy amennyiben az irányelveket következetesen teljesí­tik, nagy sikert fog jelenteni az új traktorosok szerzésében, és maradék­talanul megvalósítjuk azt a jelszót, amelyet a Hadsereggel Együttműkö­dők Szövetsége maga elé tűzött: „Tíz­ezer traktorost kiképzünk,” Z. N.

Next

/
Oldalképek
Tartalom